Népszava, 1984. április (112. évfolyam, 78–101. sz.)
1984-04-12 / 86. szám
NÉPSZAVA 1984. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK Szűrös Mátyás Tolna megyében Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Tolna megyébe látogatott. A vendéget Szekszárdon K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről. Szűrös Mátyás a megyeszékhelyen felkereste a Babits Mihály emlékházat, majd megtekintette Sióagárdon a tájházat, amelyet egy 200 éves parasztház felújításával hoztak létre a falu lakói. Délután a bátaszéki Búzakalász Tsz-be látogatott. Szűrös Mátyás Szekszárdon a megyei pártbizottság székházában időszerű nemzetközi kérdésekről tartott tájékoztatót a megyei párt-, tanácsi és társadalmi vezetőknek, aktivistáknak, propagandistáknak. Horn Gyula az NSZK-ban A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) meghívására Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője április 9—11. között látogatást tett az NSZK-ban. Megbeszélést folytatott Hans Jochen Vogellel, az SPD parlamenti frakciója elnökével, Horst Ehmke és Wolfgang Roth alelnökökkel, Karsten Voigt külügyi szóvivővel, továbbá Egon Bahr és Hans-Jürgen Wischnewski elnökségi tagokkal. Véleménycserére került sor továbbá Wolfgang Mischnickkel, a Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti frakciója vezetőjével, dr. Wolfgang Schäublével, a kereszténydemokrata—keresztényszociális (CDU—CSU) frakció ügyvezetőjével, Volker Rühe alelnökkel, valamint Alois Mertes külügyi államminiszterrel. Javul a fővárosban az üzemi egészségügyi ellátás Nem egységes a szakmai irányítás — A helyettesítésektől • •a munkaalkalmassági vizsgálatokig— Ülést tartott a Fővárosi Tanács V. B. Budapest üzemi egészségügyi ellátásának helyzetéről készített nemrégiben összefoglaló jelentést a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság. Ennek a vizsgálatnak a tapasztalatait vitatta meg egyebek között szerdai ülésén a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy az elmúlt években az üzemi egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében több szervezési intézkedés is történt, de jelentős javulás ennek ellenére nem tapasztalható, az integrációs központok felügyelete alá tartozó üzemi egészségügyi hálózat szakmai irányítása nem egységes. Jellemző példa, hogy a központilag előírt létszámcsökkentés nyomán az újpesti kórházban és rendelőintézetben éppen az üzemi egészségügyet irányító főigazgató-helyettesi állást szüntették meg, s az oda tartozó üzemi egészségügyi szolgálatok még szervezeti és működési szabályzattal sem rendelkeznek. A népi ellenőrök 33 fővárosi üzem, illetve üzemrész 40 ezer dolgozójának egészségügyi ellátását vették közelebbről szemügyre. A vizsgált időszakban a nyitott rendszerű üzemi orvosi rendelők száma nem emelkedett, összesen két olyan rendelőt találtak, amelyet a dolgozók családtagjai, illetve más vállalatok dolgozói is látogathatnak. Kedvezőtlen jelenség, hogy az üzemi orvosok helyettesítése gyakran megoldatlan, s a fővárosban foglalkoztatott csaknem 600 üzemi orvos közül mindössze 81 rendelkezik üzemorvostan szakvizsgával. Javult viszont az orvosi rendelők felszereltsége, műszerezettsége. A vizsgálat megállapította, hogy a betegségek korai felismerése és megelőzése céljából az előzetes és időszakos munkaalkalmassági vizsgálatokat az üzemi orvossal rendelkező vállalatoknál mindenütt megszervezték. Több vállalatnál bevezették az általános (keringési és cukorbetegség, hipertónia) szűrések gyakorlatát, s a nőket nagy számban foglalkoztató üzemekben rendszeresek a nőgyógyászati és onkológiai vizsgálatok. Az egészségre ártalmas munkakörülményekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatban különösen sokoldalú vizsgálatokat végeztek a Ganz-MÁVAG-ban és az Óbudai Hajógyárban, s ehhez még a számítógép segítségét is igénybe vették. Összességében azonban a betegségek megelőzését szolgáló üzemi orvosi tevékenység aránya még mindig alacsonyabb a kívánatosnál. Gondot okoz továbbá, hogy az üzemi orvosok egy része táppénzbevételi joggal is rendelkezik, de kizárólag a budapesti lakosokra, így a vidékieknek kétszer kell orvosi vizsgálatra menni, ami a népi ellenőrök szerint indokolatlan párhuzamosság. Egyetlen vállalatnál, az Óbudai Hajógyárban állapították meg, hogy a táppénzbevételi jogot kiterjesztették a környékbeli településeken lakó dolgozókra is. A FNEB jelentésének elfogadása után a végrehajtó bizottság második napirendként úgy döntött, hogy megalakítja az Alkoholizmus Elleni Fővárosi Bizottságot, amely a V. B. javaslattevő, véleményező, előkészítő és ellenőrző szerve lesz az alkoholizmus elleni harc fővárosi koordinálására. D. A. Kevesebbet tévéznek, többet főznek a férfiak Magyar—finn időmérleg A magyar és a finn központi statisztikai hivatalok között folyó széles körű együttműködés eredményeként érdekes összehasonlítás készült — a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa összegzi — a két ország lakóinak időfölhasználásáról. Az alapvető összesítéseket nézve, kiderül, hogy a fiziológiai szükségletekre fordított idő, kis eltéréssel megegyező. (Magyarországon 44, Finnországban 43 százaléka a napnak.) De a magyar életmód már inkább munka-, munkaidő-centrikus, mint a finn. Finnországban ezzel szemben a tanulással töltött idő 3 százalékkal nagyobb. A nők is többet tanulnak, mint a férfiak, ellentétben velünk. Mindkét országban a férfiak töltenek több időt kereső munkával, de hazánkban sokkal több nő dolgozik. Az idő, amelyet az utazás igényel, azonos arányú. Finnországban viszont a városban élő nők többet foglalkoznak kereső munkával, mint a községiek, Magyarországon pont fordított a helyzet. A magyar nőknek általánosan több idejét veszi el a házi munka. Egy óra a különbség! A finn férfiak sokkal inkább vállalnak ezekből a terhekből. A felmérések szerint rokonaink férfiai szeretnek főzni, hideg ételt elkészíteni, vásárolni. Ezért is a különbség, amíg a finn nőknek kétszer, a magyaroknak háromszor annyi idő jut osztályrészül a háztartási munkákból, mint a férfiaknak. De azért a magyar férfiak védelmére szóljon: sokkal többet takarítanak, foglalkoznak lakásépítéssel, karbantartással, mint finn társaik. De érdemes megemlíteni, hogy a magyar férfiak némileg több időt töltenek a gyermekekkel. Mégis mindkét társadalomban szembetűnő a nők kereső és háztartási munkával való leterheltsége. A finnek szabad idejük nagyobb részét — napi 26 percet, s kétszer annyit, mint a magyarok — sportolással, s a szabadban töltik. S itt bukkan fel a magyar „népbetegség” nyoma, mi szabad időnk 37 százalékát töltjük tv-nézéssel, míg a finnek csak 24-et. Finnországban több az olvasásra szánt idő is — csaknem kétszerese a hazainak —, napi 45 perc. Mások az olvasási szokások is. A finnek olvasási idejük kétharmad részét csak napi- és hetilapokra, folyóiratokra fordítják. Mozi, színház, hangverseny, múzeumlátogatás mindkét országban viszonylag kevés időt köt le, nagyobb teret kapnak viszont Finnországban a társas kapcsolatok, a vendégeskedés, a szórakozóhelyek látogatása. (sipka) Együttműködési szeminárium Április 12-én és 13-án szemináriumot tartanak a skandináv és a KGST-országok kereskedelmi kapcsolatainak szélesítéséről Budapesten és Keszthelyen — jelentették be szerdai sajtótájékoztatójukon a magyar fővárosban a Norfactors skandináv pénzintézet képviselői. Indiai delegáció látogatása A Művelődési Minisztérium meghívására április 8—11. között indiai kulturális delegáció tartózkodott hazánkban Prem Khandu Szungon művelődési miniszterhelyettes vezetésével. P. K. Szungon felszólalt a Körösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Sarlós István miniszterelnök-helyettes hivatalában fogadta P. K. Szungont és a delegációt. 5 Paragrafusok — számítógépben — Beszélgetni szeretnék a számítógéppel... — Miért nem válaszol? — kérdezem dr. Seprődi Lászlót, az Igazságügyi Minisztériumban néhány éve megalakult Számítástechnikai Alkalmazási Központ igazgatóhelyettesét. — A dolog azért ennyire nem egyszerű. Az eddig kialakított számítástechnikai rendszerek többsége — így az országos népesség- és ingatlannyilvántartás — nem biztosítják a nyilvános viszszakérdezés lehetőségét. S ez nemcsak technikai okok miatt van így: gondoljon csak a bizonyos adatokra vonatkozó titokvédelemre. Rögtön rendreutasítom magam: valóban, az információ hatalom, s a titkokat védeni kell. De rögtön eszembe jut az is, amit újabbanlépten-nyomon hallani a helyi tanácsoknál, ahol sokszor nem áldják, hanem átkozzák a számítástechnikát. Azért, mert miközben igyekeznek lelkiismeretesen, pontosan kiszolgálni a helyi adatokkal a központi számítógépes rendszereket, ők jószerivel semmilyen használható információt nem kapnak viszsza időben ezekből, így kénytelenek továbbra is fenntartani egyelőre a kézi, kartotékos nyilvántartásokat. Több ezer jogszabály Annál is bosszantóbb ez, mert a központosítási szemlélet jegyében történő számítástechnikai fejlesztések az államigazgatásban egy éppen ellentétes folyamatot kereszteznek: a hatáskörök decentralizálását, a helyi önállóság növelését. Ahhoz pedig, hogy a helyi döntések valóban megalapozottabbak, szélesebb látókörűek legyenek, a jelenleginél sokkal több rendszerezett információra lenne szükség a községi, városi tanácsoknál is. No, de hagyjuk a zsörtölődést, hiszen az Igazságügyi Minisztériumban éppen egy olyan számítógépes adatbank készül, amely teljesen nyilvános lesz, sbárkivel hajlandó kommunikálni, aki tud hozzá szerezni egy köldökzsinórt, vagyis egy telefonvonalat, és persze egy terminált. Talán már kitalálták: az országos jogszabály-nyilvántartásról van szó. — Mi jogi információs rendszernek nevezzük — helyesbít rögtön dr. Seprődi László —, mert a jogszabályok paragrafusain kívül az iránymutatások, a joggyakorlat, legfontosabb fejleményeit, változásait is követni szeretnénk. — A magyar jogrendszer bonyolultságát ismerve nem túl merész ez a vállalkozás? — A számítógépes rendszert az információk nagy száma nem hozza zavarba: az adatbank jövőre elkészülő első verziója mintegy 100 ezer dokumentumot, 100—150 millió karaktert fog tartalmazni. — Lehet, hogy agép mindezért érti, de én már most elakadtam... — Elnézést, megpróbálok érthetőbben fogalmazni. Jelenleg Magyarországon mintegy 5 ezer jogszabály, 70 ezer paragrafus van hatályban. Ezeken kívül indulásként még a minisztériumi iránymutatások jó 20 ezer paragrafusa, illetve körülbelül 10 ezer legfelsőbb bírósági állásfoglalás kerül a számítógépre. Óhatatlanul is felmerül az emberben a kérdés: miként lehetséges ezt a laikus számára irdatlan mennyiségűnek tetsző joganyagot adatbankba rendszerezni, olyan programmal tárolni, hogy az érdeklődők bármikor bármit könnyen visszakereshessenek belőle. — Ez nekünk is sok fejtörést okozott, hiszen egyszerre kellett a jogász, a számítástechnikai szakember és a rá vonatkozó jogokra, rendeletekre egyszerűen kíváncsi laikus kívülálló fejével gondolkozni — mondja az igazgatóhelyettes. — Az egyik legalapvetőbb ellentmondás abban van, hogy a gép csak szigorúan a tények alapján, kategóriákban tud gondolkodni, s azonnal megbolondul a kivételek kivételeitől, a jogásznyelv „finomságaitól”, a csűrös-csavarástól. Gondjaink már a jogszabályok számozásánál kezdődtek: a jogászok atörvényeket római számmal jelölik, a törvényerejű rendeletnél az évszám elől van, a minisztertanácsi rendeletnél hátul. A gép az ilyen következetlenségekkel nem tud mit kezdeni, arról nem is beszélve, hogy ez növeli a hibalehetőségek számát. Egységes számozást vezettünk be a különböző minisztériumi és legfelsőbb bírósági iránymutatásokra is. — Hogyan működik majd a rendszer? Tanít a gép — Először 1985 végén fogunk 15—20 terminált rákapcsolni a központi gépre. A minisztériumokon, országos főhatóságokon és a Legfelsőbb Bíróságon kívül próbaként a Bács-Kiskun megyei tanács is kap egyet. De később — terveink szerint 1986- tól — csatlakozhatnak a hálózathoz azok az intézmények, vállalatok, ügyvédi munkaközösségek, bíróságok is, amelyeknek már van termináljuk, vagytudnak vásárolni. Terminált lehet kialakítani például egy személyi számítógép és egy tévékészülék összekapcsolásával is. Egy minisztérium, vagy nagyvállalat saját számítóközpontjának kérésre mágnesszalagon is szívesen átadjuk a központi anyagot, amit aztán ők már könnyen kiegészíthetnek a rájuk vonatkozó speciális szabályokkal, például a kollektív szerződés rendelkezéseivel. — Kik fogják kezelni ezeket a terminálokat? — Egynapos tanulás után bárki megteheti, hiszen a rendszert kimondottan laikusok számára dolgoztuk ki. A gépnek egyébként lesz kimondottan egy „TANÍTS!’’ parancsa is, amelyre megadja a kezelésre vonatkozó valamennyi fontosabb tudnivalót. Így még jogásznak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki megkeresse az őt érdeklő kérdésekre vonatkozó joganyagot — az állásra vonatkozó paragrafusoktól a külföldi utazás szabályozásán át egészen a lakásügyi rendelkezésekig. — Kiírja a gép a keresett paragrafusok teljes szövegét is vagy csak a vonatkozó jogszabályokat jelöli meg? — A rendszer egyelőre csak arra lesz képes, hogy a kérdezett tárgyszó — például házasság, bontóper, albérlet — alapján kikeresse a hatályos szabályokat, kiírja azok megjelenési helyét, módosítását, kapcsolatát más paragrafusokkal stb. Később azonban majd a teljes szöveget is ki lehet íratni a képernyőre, nem kell tehát újra előkeresni a közlönyöket. A számítógépes jogi információs rendszer tehát egyelőre atartalomra utaló jellemző szavakkal, az úgynevezett deszkriptorokkal dolgozik. Ez azonban még messze van a kívánatostól, hiszen a gépben levő, dokumentumonként 40 fajta adatból 25 az aktív, vagyis ezek alapján lehet valamit visszakeresni. S ez bizony gyakran nem is lesz könynyű, hiszen a tárgyszavak kiválasztása szubjektív, sok tévedés forrása lehet. Annál is inkább, mert az egyes jogszabályok szóhasználata nem mindig következetes. Fordított párbeszéd Közvetlen cél tehát az, hogy megfelelő parancsokkal magából a tartalomból kiemelt szavakkal is kutatni lehessen majd a gép memóriájában. Ebben segítenek a tezauruszok, amelyek minden olyan jogi kifejezést tartalmaznak, amelyek segítségével egy-egy rendelkezés kikereshető. Elsőül a családjogi tezaurusz készült el: ebben egy-egy szónak az általánosabb és speciálisabb fogalmai, valamint ezek szinonimái is szerepelnek. Így válik lehetővé, hogy a gép majd valóban segítsen a keresésben: például a szülőről a szülőtartásra is asszociáljon. Az intellektuális tartalomfeltárást teszi majd lehetővé az is, hogy később a szövegből bármely szó alapján — természetesen a névelők és a kötőszavak kivételével — vissza lehet keresni a bennünket érdeklő szabályt. — Lehetőség lesz majd arra is, hogy a gép ne csak válaszoljon, kérdezzen is — ragadja tovább fantáziánkat dr. Seprődi László. — Ez a fordított párbeszéd fontos információkat szolgáltathat nekünk a felhasználók igényeiről, a rendszer gyakorlati fogyatékosságairól. Javasolhatjuk például, hogy rövidítsék a parancsokat, hiszen így gyorsabb a munka, kevesebb a hibalehetőség. A „hatályon kívül helyezést” már most úgy is le lehet ütni majd a terminál klaviatúráján, hogy „hatkiv", a gép ezt ugyanúgy megérti. Tervezzük olyan programok elkészítését is, hogy a számítógép kezdeményezzen, segítsen a kérdezőnek, ha valami miatt elakad. Nem tudni még, hogyan fog működni az Igazságügyi Minisztériumban kidolgozás alatt álló jogi információs rendszer. De biztosan sokan vagyunk, akik már alig várjuk, hogy egy jót beszélgethessünk a számítógéppel. Deák András Kímélő kertek — védekező emberek Miután soha még ennyi növényvédő szert és vegyi eredetű tápanyagot földjeink nem kaptak, elértük azt, hogy soha ennyi kórokozó, betegség és kártevő nem pusztított, mint napjainkban. A régi, nagy ellenállóerejű, zamatokban, ízárnyalatokban gazdag gyümölcsfajták például lassan eltűntek, helyettük jöttek az agyonvegyszerezett nagyüzemi fajták, amelyek szemre ugyan igen tetszetősek, viszont lagymatagabb húsúak, kevéssé tarthatók, és élvezhetők. Ezt a sivárosodást tovább árnyékolja a talajok elsavanyosodása, termőerőik végsőkig való kihasználása, a talajvizek elszennyeződése. Világfolyamatok, amelyek lassan beterítenek, s fenyegetnek bennünket. A világban egyre inkább dívó kisgazdálkodás, főként a kertművelés már régóta kísérletezik a kitöréssel; az NSZK-ban, Svájcban, a Benelux államokban, Angliában, Svédországban már legalább egymillió hektáron gazdálkodnak másként. Hogy hogyan? Nos, úgy, hogy a növények természetes vitalitását véve alapul arra apellálnak — és sikerrel —, hogy azok önmaguktól is le tudják gyűrni a mindenütt jelenlevő károkozókat — ha az ember egy kicsit segít nekik. Ha nem a saját feje szerint ültetget össze-vissza, hogy aztán a vegyszeráradattal nyakon csördítve letudja a védekezést, hanem némi elmélyülés után helyesen felismeri a növények vitalitásának kibontakoztatását. Ebben főként a helyes növénytársítások hozták a megoldást. Az úgynevezett vegyes kultúrák a kis területeken ideálisan beváltak. Olyan növényeket telepítenek egymás mellé, amelyek kedvező hatást fejtenek ki egymásra. Figyelmet fordítanak továbbá a helyes talaj-lélegeztetésre, a házi készítésű szerves trágyák, komposztok alkalmazására, a talaj mikroorganizmusainak és más hasznos élőlényeinek optimális életfeltételeire. A kertekben a természet egyensúly-állapotát kell megteremteni. Igaz, mindez némi felkészülést igényel, de az eredmény bőven megéri ezt. Az e téren előttünk járó országokban a piacokon szinte mindenki a „no Chemical!” jelzésű termékeket keresi, nem riadva viszsza a borsos felártól. A háztáji és hobbikertek nálunk is szép számmal találhatók, s számuk egyre örvendetesebben nő. Érdeklődés már nálunk is van. Többen kísérleteznek az új módszerrel. A Kertbarát körök átütő sikerrel „hozhatnák fel” ezt a mozgalmat. B. Sz.