Népszava, 1984. május (112. évfolyam, 102–126. sz.)
1984-05-30 / 125. szám
6 Bárhol jelen lehet a művészet A dombtetőn vakítófehéren hívja föl magára a figyelmet a nagy tornácos ház. Mint a falusi házak búcsú előtt. A méretén azonban látható, hogy nem lakóhely, hanem vendégfogadó. Neve: Aranykorona. Sok ilyen, a régi vidéki fogadókra emlékeztető vendéglő épült mostanában, lehetőleg sok fával, lehetőleg zsúptetővel, a külső, a belső falon, esetleg mindjárt a bejáratnál valamiféle népi ihletésű, vagy a betyárvilágot imitáló szimbólummal. Ez az épület a solymári dombon nem ilyen imitáció. Valóban jó stílusérzékkel tervezett, a parasztházak formai szépségét őrző ház. — Abban mindjárt kezdetben biztos voltam, hogy minden hófehér lesz — mondja Moldoványi István a tulajdonos. — Aztán egy átdolgozott éjszaka után, amikor fáradt voltam, annyira, hogy már aludni sem tudtam, lapozgatni kezdtem a Képes Újságot. Néhány sort közöltek arról, hogy él Solymáron valaki, aki mennyezetkazettákat fest. Megpróbáltam elképzelni, milyen lehetne ez a vendéglő, ami akkor még tényleg csak képzelet volt... Megkerestem Máriát és megállapodtunk. Mária, dr. Pákayné Hajnal Mária társaságunkban ül az ő csodaszép festett mennyezete alatt, az étteremben és leplezetlenül elégedett a munkájával. Valamennyi kazetta más-más minta, egységes szerkezetben, olajjal festve.. A színek éppúgy ragyognak, mint a kalocsai pingálóasszonyok ecsetje nyomán. — Ez nem kalocsai — tiltakozik a művész —, nem is matyó, egyáltalán nem másolat. Igaz, alaposan tanulmányoztam a népművészetet, tanulmányoztam a templomok kazettás szerkezetét is, s mint valami turmixgépbe, hullottak belém az élmények, az ismeretek. Amikor belefogtam ebbe a munkába, akkor valóban spekuláltam, szerkesztettem, rajzoltam, de a festés stádiumában már magától jött föl belőlem mindaz, amit az évek során összegyűjtöttem. — Talán mégsem magától — vetem közbe, de Hajnal Mária letorkol, mint aki beismerő vallomást tesz: — Értem én, hogy amit mondok, meglehetősen dilettáns kijelentés. Mi az, hogy magától ment a festés? Nem tudtam, mit csinálok? Tudta az ecset és a kezem ... Amikor arról faggatom, hogyan, miből keverte az eleven színeket, milyen anyagra festett, s azt hogyan munkálta meg, akkor kiderül, hogy még a kőművest is ellenőrizte — és persze utasította —, amikor a kész kazetták a mennyezetre kerültek, úgyhogy az a bizonyos „ihlet” olyan tudatosan működött, ahogyan egy nyugalmazott politechnikai tanárnőtől elvárható. Hajnal Mária számára — bármily érzelmesen is hangzik —, ez a hatalmas munka kései találkozás volt a hajdani, ifjúkori szerelemmel. Mindig festőművész szeretett volna lenni, de úrilány lett, majd kiszolgáltatott feleség, azután kötelességtudó tanárnő, s végül egy merész lépés után önmagát kutató szabad egyéniség, aki azt hitte, nagy diadalát véghezvitte azzal, hogy saját kezével felépítette a házát. — A manzárdon keresztülfújt a szél — meséli —, s amikor felraktam a rostlemezt és telefestettem, hogy szép is legyen, akkor gondoltam először arra, hogy önmagam előtt most is bizonyítanom kell. Elvittem a munkámat a Népművészeti Vállalathoz, ahol azt lezsűrizték és kaptam egy „útlevelet”. Kérdésemre, hogy most mihez kezdhetek ezzel az igazolással, hogy népművész vagyok, valóban azt válaszolták, azt, amit minden magyar állampolgár az útlevelével. Rajtam múlik, mire használom, hová jutok vele. De megsúgták, hogy a kazettafestésben látnak fantáziát, mert senki sem csinálja. Na, akkor vártam. Moldoványi István — mint valami műértő — arról beszél, hogy már mitológiai jelentést is találtak intellektuális vendégei a stilizált virágokban. Hajnal Mária tiltakozik. Az étterem vezetője ritka vendéglátóipari filozófiát ad elő. Kijelenti, hogy ő boldog, mert szeret szép környezetben dolgozni. — A belépőkön is megfigyeltem — mondja —, hogy első tekintetük a mennyezetre esik. Megállapítják: nagyon szép. Amikor leülnek, fokozott figyelemmel vizsgálják az abrosz tisztaságát. Az is rendben van. Ettől fogva a klasszikus vendéglátás eleganciáját várják el. A környezet itt mindent meghatároz. Olyan lenyűgöző hatású Mária mennyezete, hogy a vendégek is először szinte megszeppennek, s csak azután kezdenek el viselkedni. Tudja — néz rám teli mosollyal — a művészet mindenütt jelen lehet. Én magam estére mindig megborotválkozom és átöltözöm ... Hajnal Mária számára mindez mást jelent. — Képes voltam önmagamnak bizonyítani. — Nagy lendülettel hátracsapja fehér haját. Egy idős hölgy hoszszú, küzdelmes évek után felébresztette halottnak hitt tehetségét. Ugyanakkor egy intelligens, kitűnő szakember, akinek elegendő pénze volt a családi kasszában, s hozzá ötlete, fantáziája, jó ízlése — hangsúlyozom: nem állami zsebre — mecénási szerepre mert vállalkozni, létrehozott egy ritka „vállalkozást”, amelynek csodájára járnak. És persze, az étlap is változatos. Kovács Júlia Júniusi színházi előzetes Június ugyan már a színházi évad végét jelzi (legtöbb színházunk a hónap közepe táján be is zárja kapuit), a színházkedvelők azonban , ebben az időszakban sem maradnak érdekes események nélkül. A hónap elején folytatódnak például az országos színházi találkozó vendégjátékai. A vidéki társulatok közül a Vígszínházban szerepel 2-án a székesfehérvári Vörösmarty Színház, Tennessee Williams: A vágy villamosa című drámájával, a női főszerepben a színpadon régen látott Torday Terivel. 2-án és 12-én a miskolciak lépnek fel, Az ember tragédiája és a Rómeó és Júlia szerepel műsorukon. Június 5-én és 6-án a kaposváriak Bulgakov: A Mester és Margarita című játékát, 7-én a Hamletet, 8-án Molnár Ferenc Liliom című darabját, 9-én és 10-én a Filmcsillag című operettet, 10-én délelőtt és délután pedig a Diótörő című gyermekdarabot játsszák, ugyancsak a Vígszínházban. A Pesti Színház június 1-én a nyíregyháziak Albee előadásának (Nem félünk a farkastól) ad otthont, 10-én a veszprémiek Zilahi Lajos Zenebohócok című darabját játsszák, 11-én pedig Füst Milán-ősbemutatót láthatunk tőlük: Az árvák című drámát. Szintén veszprémi előadás, de már az Operettszínházban, június 1-én, Dürrenmatt: A fizikusok című játéka. S ha már a vendégjátékoknál tartunk, megemlíthetjük, hogy az Operettben egy estén — június 4-én — fellép a Holland Nemzetközi Néptánc Színház. Amint véget ér a kőszínházi évad, megkezdődik a nyári szezon. A fővárosban a Hild-udvaron lesznek az első előadások: a Játékszín vendégszerepei június 14- től, a Hyppolit, a lakáj című vígjátékkal, összesen tizenkét estén. A Városmajori Színpad a tavalyi sikert újítja fel: az Uraim, csak egymás után! című bohózatot 28-ától játsszák, s a főbb szerepekben Galambos Erzsit, Haumann Pétert, Rátonyi Róbertet, Cseke Pétert, Felföldi Anikót láthatjuk. Új bemutató viszont a Budai Parkszínpadon a Rockszínház produkciója: 21-én kerül színre a vidéken már „előjátszott” A krónikás, Miklós Tibor—Kocsák Tibor—Kemény Gábor rockoperája, Szakácsi Sándor, Kovács Kriszta, Nagy Anikó, Szolnoki Tibor felléptével. S újdonsággal jelentkezik a Körszínház is természetesen: az idén a közismert kínai klasszikus regény, a Szép asszonyok egy gazdag házban színpadi változatával jelentkeznek, először június 29-én. Megkezdődnek a vidéki szabadtéri események is. Kisvárdán már június 1-én és 2-án tartanak előadásokat: a debreceni színház először egy operaműsorral lép fel (Parasztbecsület — Bajazzók), majd Szirmai Albert: Mágnás Miska című operettjét játsszák. Utánuk a békéscsabaiak Eisemann Mihály: Bástyasétány 77 című operettjét játsszák, június 7-én. 10-én a Magyar Színkör „felnőtt” Lúdas Matyi-előadása, 11-én a Népszínház Én és a kisöcsém című zenés produkciója kerül színre. Fellépnek még a szolnokiak 17-én és 18-án az Egy szerelem három éjszakája című musicallel és színre kerül — június 25-én — Sütő András Nagyenyedi fügevirág című önéletrajzi összeállítása. A hónap végén nyit az Agria Játékszín is. Először Bornemissza Péter Magyar Elektráját játsszák, Almási Éva, Szirtes Ági, Reviczky Gábor és mások felléptével, június 28-tól, az egri Vár Romkertjében. Pécsett a Nyári Színház június 20-án nyit, a tavalyi sikerrel: a La Mancha lovagja kerül színre a Tettyei Romoknál. 27-étől négy estén a Prágai Balett vendégszerepel a Szabadtéri Táncszínen, az Anna Udvarban pedig szintén egy múlt nyári produkció, a Danaidák című kamarabalett kerül felújításra, 29-én. T. I. — A Radnóti-pályázat eredményhirdetése május 31-én, csütörtökön lesz a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállításon 31 alkotó 45 művét mutatják be, a grafikai alkotások túlnyomó többsége Radnóti-vers illusztrációja., — Dabason, az orvosi rendelő előtti téren Tóth Juli szobrászművész alkotását állítják fel, Cegléden pedig Perczel Mórnak, az 1848-as szabadságharc híres honvédtábornokának állítanak emléket. Az egész alakos bronzszobor Konyorcsik János szobrászművész műalkotása — az első Perczel Mór-emlékmű lesz az országban. Horizont — A Holland Nemzetközi Néptáncszínház vendégszerepei június 4-én este hét órakor a Fővárosi Operettszínházban. Jegyek a Táncfórumnál (Budapest I., Corvin tér 8.) kaphatók. A Szépművészeti Múzeum Goyától Toulouse- Lautrecig című grafikai kiállítása az eredeti tervtől eltérően július 6-án nyílik meg. Az A táj három évszázad grafikus művészetében című kiállítás június 25-ig látható. A Danuvia Gorkij Művelődési Központ brigádklubja a TIT budapesti szervezetével és az ÁKV-val irodalmi délutánt rendez május 30-án a művelődési központban. Közreműködik Czine Mihály egyetemi tanár, Dobos László író Pozsonyból, Fehér Ferenc költő és Gion Nándor író Újvidékről, valamint Faragó Laura népdalénekes. Felújították a zsennyei alkotóházat. A Művészeti Alap tulajdonában levő egykori Bezerédy-kastély júniustól áll az alkotóművészek rendelkezésére. írók a könyvsátraknál Ma a budapesti könyvsátraknál a következő íróik dedikálnak. 11 órától Esterházy Péter a Váci utcáiban. 15 órakor Krunák Emese a Deák téren. 16-tól Bart István a József körúton, a Népszabadság Könyvesboltban, Major Tamás a Petőfi Sándor utcáiban, Szakonyi Károly a Váci utcáiban, Rákos Sándor a Liszt Ferenc téren. 17 órától a könyvhét külföldi íróvendégei közül Mircea Ciobanu és Nino Nikolov a Váci utcáiban. Ugyanott dedikál ebben az időpontban Pusztaszeri László is. A Vígszínház ellőtt Kolozsvári Grandpierre Emil. A Liszt Ferenc téren Molnár Géza, 18-tól a Vígszínháznál Hankiss Ágnes. Interfórum ’84 Idén hatodik alkalommal rendezik meg az Interfórumot, amelynek most másodízben Keszthely a vendéglátó városa. 1971 óta 2 3 évenként az MTV és a Nemzetközi Koncertigazgatóság koprodukciójában ifjú zeneművészek lépnek a pódiumra nemzetközi szaktekintélyek előtt. A seregszemle célja nemzetközi viszonylatban is sajátos, miután nem verseny, nem fesztivál, „csupán” bemutatkozási lehetőség az új tehetségek számára lemezgyárak, rádiós szakemberek, kritikusok előtt. Az idei Interfórumra a rendezők számos országból várnak művészeket. A záróhangversenyt (június 5-én) a Pesti Vigadóból közvetíti a televízió, ahol fellép Ránki Dezső. Az esten közreműködő rádiózenekart a legutóbbi karmesterverseny egyik legjobbja, Robert Houlihan vezényli. (k.) Ellenségeim Az Ellenségeim című amerikai tudományos-fantasztikus film forgatási terveiről tartottak kedden sajtótájékoztatót a 20 th Century Fox képviselői a Hilton-szállóban. Az Ellenségeim forgatóstábja már felvételeket készített Izlandon, s az ősszel magyarországi helyszíneken folytatódik a rögzítés. Az amerikai—magyar filmkoprodukcióban a magyar szakemberek tudását is felhasználják. A Videoton és a Novotrade RT is készít berendezéseket. Az 1985-ben már forgalomba kerülő film forgatását egy müncheni stúdióban várhatóan az év végére fejezik be. SZERDA, 1984. MÁJUS 30. NÉPSZAVA A rádió mellett A PODOLINI KÍSÉRTET Hétköznapi, józanul tárgyias világunkban olykor jólesik egy-egy romantikus történetet megismerni, vagy feleleveníteni, különösen akkor, ha olyan neves szerző művéről van szó, mint Krúdy Gyula. Talán ezért is volt időszerű húsz év távolából, némi nosztalgiával nézni a feltámadott remek hangjátékot, A podolini kísértetét, amelyet Turián György készített a regényből, és rendezett meg. A tízrészes monstre vállalkozás összesen háromszáz perce időben is elég tág kereteket teremtett a mesének, amelyben van (a cím után úgyis kitaláljuk), kísértet, párbaj, szerelem, sírig tartó érzelmek, csalafintaság, álnokság, hűtlenség és mégoly sok egyéb romantikus kellék. A két szálon induló, majd összefonódó és bonyolódó történetben nem is annyira a színesen kavargó, indulatokban gazdag sztorit élvezzük, mint inkább a nagyszerű, ma is érvényes színészi alakításokat. Felejthetetlen művészek játszottak a Krúdy-adaptációban főleg Demján Edit bűbájos alakítása tetszett, de Ladomerszky Margit, Pethes Ferenc, Kőműves Sándor, Kállai Ferenc, Máthé Erzsi, Avar István, Fülöp Zsigmond — és egyáltalán a társulat minden tagja azonos lelkesedéssel, stílusosan játszott. A szerkesztő Albert Zsuzsa a rendezővel összhangban megtalálta a történet dramaturgiai csomópontjait, ahol meg-megszakítva a szálat, érdekeltté tette a hallgatókat abban, hogy a folytatásra kíváncsian várjon. AZ ÁR ELLEN - AZ Romantikus hevület hatja át azt a másik, nagy sodrású, hétrészes hangjátékot is, amelynek eddig több mint a fele hangzott el. Címe: Az ár ellen — az árban. Siklós Olga írta és rendezte a Széchenyiről szóló „arcképet”, természetesen az eredeti művek alapján. Nagy divat egy ideje a Naplót olvasgatni, időről időre kézbe venni. Úgy látszik, Siklós Olgát is megragadta annak lehetősége, hogy a „legnagyobb magyar” portréját most minden eddiginél teljesebb dokumentumok alapján megfesthesse. Széchenyi életrajza amúgy is bővelkedik a kalandos fordulatokban, eseményekben. Még inkább gazdag szellemi arculata, jelleme. Magyarságtudatának, forradalmi elkötelezettségének áradó szenvedélye ma is példa, akárcsak emberi nagysága, lelki tisztasága, állandó önellenőrző vizsgálódása. ÁRBAN Regények, esszék, újabb és újabb portrékötetek után mit adhat pluszként a rádió? Elsősorban is igazolást arra nézve, hogy Széchenyi alakjának állandóan jelen kell lennie a köztudatban, így a rádióban is, másfelől egy színes, érdekes megközelítési módra nyújt lehetőséget: a színészek által eljátszott szórakoztató történet, a reformkori élet felvázolása, és ebben Széchenyi Mécs Károly által imponálóan megformált alakja igen közel kerülhet hozzánk. A disputák, a belső monológok intim hangulatot teremtenek, szinte részesei vagyunk a Széchenyit körülfonó eseményeknek. Különösen jól sikerült a főhős és Wesselényi barátságának megrajzolása, Bánffy György karakteres Kossuth, és a nők közül a Crescence-t játszó Andai Györgyi kitűnő. DETEKTÍVEK SZABADNAPJA Könnyű kis délutáni krimit kínált a Délutáni Rádiószínház Detektívek szabadnapja címmel. Tauno Yliruusi színművéből Sós György készített hangjátékot. A kriminek induló történetben minden eszköz látszólag ezt a műfajt szolgálta — ám a végére kiderül, nem is annyira detektívregényről, mint annak paródiájáról van szó. Még az úgynevezett „beszélő” nevek — Simkola, Mamid stb. — is arra utalnak, könnyed gúnyolódást hallunk a műfaj fölött. S ebben a játékosságban a rendező Tasnádi Mártonnak nagy segítségére voltak a vidáim kedvű színészek, elsősorban a főfelügyelővé előlépni kívánó felügyelőt alakító Kállai Ferenc, Vajda László, Incze József, Kalocsay Miklós és Horesnyi László egymástól jól eltérő hangszínt alkalmazva, a detektívek különféle fajtáit testesítették meg. Mégsem éreztük teljesnek a játék örömét. A rádióban — nehéz enshimmi, de így van — a krimi hatása kisebb, miint a televízióban; a látvány hiánya aligpótolható. A tévéiben ugyanis látjuk, hogy a hulla hátából kiáll egy tőr, és egyetlen szót semkell mondania senkinek ehhez. A rádióban viszont valamelyik színésznek be kell jelentenie, hogy a hulla hátában van egy tőr... És ez az elmesélése a dolgoknak nem ugyanaz, mint az azonnali megmutatása. Az elmondás pedig árt a kriminek, lelassítja folyamatát, gyermekdeddé teheti. Ezúttal a naivitásra bizonyos fokig szükség volt, lévén paródiáról szól. Háry Márta A Szabadsajtó úti Budapest Kiállítóteremben Polony Elemér, Amerikában élő, magyar származású festőművész mutatkozik be május-júniusban. Az egykori Rudnay-tanítvány elsősorban a mitológiai témák iránt érdeklődik, amelyek keretében napjaink emberi problémáiról vall allegorikus,szimbolikus célzattal. Képünkön a Csellószonáta című kompozíció