Népszava, 1984. május (112. évfolyam, 102–126. sz.)

1984-05-15 / 112. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! « kedd, 1984. május 15. ■ 112. évfolyam, 112. szám ■ ára 1,40 forint _______ *3 \f5fy- Y v T A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A régi rangja Huszonhatmilliárd­ forint. Felfoghatatlanul sok pénz ez, nemcsak a családi pénztárcához képest, hanem még a tanácsok költségvetési kiadásait tekintve is. Mégis kevés, ha a főváros 430 ezer tanácsi bérlakásának felújítására, korszerűsítésére költik, csupán ebben az ötéves tervidő­szakban. Igaz, a korábbi években még soha ilyen nagy figyelmet nem kapott a régi, elavult házak felújításának, karbantartásának ügye, ami immár azonos fontosságú téma az új lakások építésével , de nagy szükség is volt erre a szemléletváltozásra. A huszonnegyedik órában ismerték fel az illetékesek, hogy ha nem sikerül lényeges változásokat elérni az in­gatlanvagyon védelmében, hamarosan már nem lesz mit felújítani, korszerűsíteni. Hiszen a budapesti épületek egynegyede több mint százéves, fele komfort nélküli és teljes felújításra szorul. Az elmúlt évtizedek óriási lakás­­építési lendülete túlságosan is sokáig elterelte a figyelmet — és persze elvette a pénzt is — a régi lakások megóvásá­tól, aminek következtében az ingatlankezelő vállalatok nehezen behozható lépéshátrányba kerültek. A hosszú évek óta aládúcolt épületek és függőfolyosók talán jelképnek is tekinthetők: jól mutatják, milyen óriá­si terhek nehezednek az IKV-k vállára. Ebben a tervidő­szakban csaknem 50 ezer lakás felújítását kell befejez­niük, s 35 ezer otthont korszerűsítenek a fővárosban. To­vább nehezíti a munkát, hogy a felújításra váró ottho­nok közül több mint 30 ezerhez felépítésük óta még egy­általán nem nyúltak hozzá. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a megnövekedett fel­adatok megoldása a régi, megcsontosodott módszerekkel nem lehetséges, s nem csupán pénzkérdés, hogy az ingat­lankezelés ismét fontosságához méltó rangot tud-e te­remteni magának. Mert hiába a több pénz, ha azt elpa­zarolják, ha laza a munkafegyelem, kárba vész az anyag, a munkaidő, ha az érdekeltségi rendszer hiányosságai, a szervezet korszerűtlensége miatt — divatos szóhaszná­lattal élve — nem elég hatékony a közösség forintjainak hasznosítása. Az egyik legfontosabb feladat a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló házkezelőségek szerepének, jelentősé­gének növelése. Mert mindaddig, amíg ezek csak a postás szerepét játsszák a lakók és az ingatlankezelő vállalat központja között, nem várható lényeges változás. A Fő­városi Tanács ingatlankezelési főigazgatóságának­­elhatá­rozott szándéka, hogy a házkezelőségeket önelszámoló gazdálkodási egységekké teszi, amelyeknek elsősorban a növekvő lakbérbevételekből kell megélniük. Rendkívül fontos ugyanis, hogy a házkezelőségek valóban a hozzá­juk tartozó bérlakások gazdáinak érezhessék magukat, az ezzel együttjáró lehetőségekkel és persze felelősséggel együtt. Visszatérve a sortatarozásokra, felújításokra, gyakran az okoz gondot, hogy még mindig kevés a megfelelő épí­tőipari kapacitás. Ezért is született a döntés, hogy foko­zottabban kell ösztönözni a lakosság felújítási törekvé­seit. Az elhatározás helyes volt, következményeit azon­ban nem sikerült előre pontosan felmérni. A bérlők ugyanis olyan komolyan vették az ösztönzést, hogy több kerületben háromszorosára, sőt négyszeresére növekedett a fizetendő hozzájárulás összege, s az IKV-k egyik napról a másikra képtelenek voltak rendezni adósságaikat. Igaz, az idén már a tavalyinál 100 millióval több, összesen 500 millió forint szolgál erre a célra, de a történtek az eseten túlmenő tanulságokkal is szolgálnak. A legfonto­sabb, hogy sokkal nagyobb körültekintésre, átgondoltabb döntésekre van szükség, ha valóban úgy akarjuk fejlesz­teni az ingatlankezelést, a­­felújítást és -korszerűsítést, hogy az a lakosságnak is tessék. Csak így lesz újra rangja a réginek, ami ma is érték. Deák András Az I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban megkezdődött az írásbeli érettségi Benkő Imre felvétele Jókor jött az eső, felüdült a határ Esett a Tiszántúlon is­­ Erősödik a búza — Jön a meleg Az elmúlt napokban — a me­zőgazdászok nagy-nagy örö­mére — kiadós eső áztatta a földeket országszerte. Meny­nyi csapadék hullott és mit jelent ez most a mezőgazda­ságnak? — kérdeztük dr. Kecskeméti Lajostól, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályveze­tő-helyettesétől. — Szinte az egész ország kapott esőt — mondta. — A rendelkezésünkre álló adatok szerint május 14-ig 22—60 milliméter csapadék hullott, igaz, az eloszlás nem volt egyenletes. Viszonylag keve­sebb esőt kapott Győr, Vas, Somogy, Zala megye, mint­egy 8—18 millimétert. Ám a Tiszántúlon is — ahol a leg­kritikusabb volt a helyzet — kiadós eső hullott, mégpedig 45—50 milliméter. Ez azért is nagy öröm, mert ez a vi­dék a legnagyobb gabona­­övezet, és az ország gabona­­termelése szempontjából meghatározó a szerepe. — Ezek szerint a májusi eső valóban aranyat ér? — Igen. Pénzbe nem lehet kifejezni a mostani esők ér­tékét. A csapadék egyszerre felüdítette a határt, és jelen­tős javulást okozott a növé­nyek fejlődésében. A Tiszán­túlon mindez szinte az utolsó pillanatban érkezett, sok he­lyütt ugyanis már sárgult a búza alsó levele. Most min­denekelőtt az őszi árpa ka­lásznövekedését és a búza szárának megerősödését gyorsította meg a csapadék. De nagyon jókor jött a többi növénynek is, segíti a cukor­répa,­ a napraforgó kelését, és a többi kapás és ipari nö­vény fejlődését. — Az elkövetkezendő na­pokban milyen időjárás ked­vezne leginkább? — Melegebb időt várunk a mostaninál, szerdára állítólag meg is érkezik. A 22—23 fo­kos hőmérséklet lenne a leg­jobb. A hirtelen felmelege­dés, vagy forró napsütés nem jó. Sokéves adatok szerint — 100 milliméteres átlaggal — a június hónap a legcsapa­dékosabb, tehát mától egy pi­cit bizakodóbban nézünk a jövőbe. Most az üzemekben — miután befejezték a tava­szi munkák zömét — meg­kezdték a készülődést az ara­tásra. (cseh) CG­T-kezdeménye­zés konfliktus a Citroennél A Párizs környéki Aulnay­­ban a Citroen gépkocsigyár üzemét a hét vége óta meg­szállva tartják a sztrájkoló munkások, akik az ellen til­takoznak, hogy az igazgató­ság a Citroen-művek gyárai­ban 6000 munkahelyet meg akar szüntetni. A CGT gyári szervezete, amely az üzem megszállását kezdeményezte, felszólította az igazgatóságot hogy azon­nal kezdjen tárgyalásokat a dolgozókkal a kormány kép­viselőinek bevonásával. Hen­ri Krasucki, a CGT főtitkára kijelentette: Noha a gyár igazgatósága „korszerűsítés­re” hivatkozik, voltaképpen csökkenteni akarja a terme­lést, ugyanakkor pedig nö­velni óhajtja a termelést a Citroen külföldi gyáraiban. Ez teljesen elfogadhatatlan a francia dolgozók számára. Hangsúlyozta: a CGT véle­ménye szerint a francia kor­mány nem tanúsít elég erős ellenállást a francia és nem­zetközi nagytőke nyomásával szemben. Ellentmondó jelentések az Iraki-iráni frontról Az IRNA iráni hírügynökség a teheráni külügyminiszté­rium vasárnap kiadott közle­ményét idézve, azzal vádolta Irakot, hogy az vasárnap ra­kétatámadást hajtott végre a Perzsa-öbölben egy kuvaiti tankhajó ellen. Latif Naszif Dzsaszem ira­ki tájékoztatási miniszter va­sárnap este visszautasította az iráni vádat, közölve, hogy országa a múlt szerda óta semmiféle légi vagy tengeri rakétatámadást nem hajtott végre. Egy vasárnapi, bagdadi ha­diközlemény szerint iraki he­likopterekről gépfegyverrel iráni állásokat lőttek a kö­zös határ egész vonalán, „megsemmisítve, illetve meg­sebesítve" nyolc iráni kato­nát. Egy iráni hadiközlemény vasárnap azt adta hírül, hogy a Satt al-Arab víziúttól nyu­gatra az iráni tüzérség meg­rongált egy iraki tengerésze­ti radarbázist, személyzete közül több embert megsebe­sítve. ." Eredménytelenül végződtek a SWAPO és a Dél-afrikai Köztársaság tárgyalásai A SWAPO és a Dél-afrikai Köztársaság közötti tárgya­lások vasárnap este a zam­biai fővárosban eredményte­lenül végződtek. A tanácskozás egyik társ­elnöke, Kenneth Kaunda zambiai államfő vasárnap ki­jelentette, hogy a tárgyalá­sok végén nem fogadtak el záróközleményt. Mint el­mondta, a lusakai konferen­cia eredeti célja az volt, hogy megvitassák és egyezségre jussanak a SWAPO és a Dél­afrikai Köztársaság közötti fegyverszünet, Namíbia füg­getlenné válása, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 435. hatá­rozatának végrehajtása, a szabad és általános választá­sok ENSZ-felügyelet alatt történő megrendezése kérdé­seiről. A Pretoriát képviselő Wijje van Niekerk namíbiai főkor­mányzó újfent azt a tartha­tatlan nézetet fejtette ki, hogy a namíbiai rendezés előfeltétele a kubai csapatok kivonása Angolából. A zambiai elnök közölte, hogy semmilyen megállapo­dás sem született egy esetle­ges következő tárgyalás idő­pontjáról, illetve helyéről. Méhes Lajos előadása a vasasakadémián Régi hagyomány a vasas­szakszervezetnél, hogy éven­te kétszer a vezető tisztség­­viselők vezető politikusok­tól, kiváló szakemberektől kapnak tájékoztatást hazánk aktuális politikai, társadal­mi és gazdasági kérdéseiről. Az idei vasasakadémia ta­vaszi programjában május 14-én elsőként Méhes Lajos, a SZOT főtitkára tartott előadást a szakszervezeti mozgalom időszerű felada­tairól, amit Kovács László­nak, az MSZMP KB kül­ügyi osztályvezető-helyette­sének külpolitikai tájékoz­tatója követett. Ma, május 15-én Kulcsár Lászlónak, a Tömegkommu­nikációs Kutató Központ osztályvezető-helyettesének „A politikai információ és tömegkommunikáció szerepe a társadalom politikai irá­nyításában” című előadásá­val folytatódik az akadémia. Délután Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitká­ra és a kv-titkárok adnak áttekintést az elkövetkező időszak szakszervezeti ten­nivalóiról. Az előadók vá­laszolnak a résztvevők, a hallgatók által feltett kér­désekre is. / I. János Károly Leningrádban Leningrád nevezetességeivel ismerkedett hétfőn I. János Károly spanyol király és fe­lesége, Zsófia királyné. A király és felesége reggel katolikus istentiszteleten vett részt, majd — katonai tisz­teletadás mellett — koszorút helyeztek el a piszkarjevói hősi temetőben, a leningrádi blokád halottainak emlék­művén. Megnyílt a szovjet kereskedelmi-műszaki központ Két szovjet külkereskedelmi egyesülés, a Technointorg és a Maspriborintorg, kereske­delmi-műszaki központot lé­tesített Budapesten. Az im­pozáns Kerepesi úti épület­ben több bemutatóterem, to­vábbá oktatóterem, tanmű­hely, mozi és műszaki könyv­tár is helyet kapott. Viktor Rizsov, a Szovjet­unió budapesti kereskedelmi, képviselőjének helyettese hétfőn bemutatva a műszaki központot, tájékoztatta az új új­ságírókat az intézmény mun­kájáról. Hazánkban több mint egymillió szovjet fény­képezőgép, filmfelvevő, ki­lencmillió óra, hárommillió rádió és sok százezer televí­ziókészülék, hűtőszekrény, porszívó és varrógép van a lakosság birtokában. Folya­matos és jó minőségű szervi­zükről mindeddig nehezen tudtak gondoskodni, s most az új műszaki központ veze­tői ígérik: a javító-szerelő műhelyekbe, így a Gelkához, a Ramovillhoz beadott hibás készülékekhez — szükség esetén — 48 órán belül szál­lítanak alkatrészt, részegysé­get a központ raktárából. Ezer kér­dses a szociálpolitikáról H­írh­áttér a Népszavában Országszerte nagy visszhangot váltott ki a tévé Hírhátterének szociálpolitikai fóruma. A műsorban részt vevő szakemberek a né­zőktől ezernél több kérdést kaptak, amely­nek csak egy kis részére jutott idő az adásban válaszolni. Lapunk vállalta, hogy valamennyi kérdésre megkéri a választ, és azokat a Népszavában közöljük. Csü­törtökön, pénteken, szombaton és vasár­nap, tehát négy napon át olvasóink — a tévé nézői — a 1. oldalon találkozhatnak kérdéseikkel, amelyekre — névre szólóan­­»­ a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóságának, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának, az Egészségügyi Miniszté­riumnak, az Igazságügy-minisztériumnak, a Pénzügyminisztériumnak és a Honvé­delmi Minisztériumnak a szakértői, veze­tői adják meg a választ. A lakosságot széles körben foglalkoz­tató egyéni és közös gondokról szólnak a kérdések. A nyugdíjasok helyzetéről, a nyugdíjakkal kapcsolatos legkülönbözőbb problémákról, a gyesről, a családi pótlék­ról, az egészségügyi ellátásról, a gyógy­szerellátásról, lakásügyekről, szociális se­gélyezésről — egyáltalán mindarról, ami e tág témakörbe belefér: szociálpolitika. Mindenkinek a saját gondja a legfon­tosabb, a legégetőbb — ezért szándékunk minden kérdezőnek közvetlenül vagy köz­vetve válaszolni csütörtöktől vasárnapig a 7. oldalon. MEGKÉRDEZTÜK Budavári Imrét: - Hogy tetszenek a lá­nyok? (Az elmúlt hét végén kez­dődött, és máris óriási kö­zönségsikert aratott a női vízilabda-bajnokság. A férfi­­válogatott gólzsákja a 16. ol­dalon részletesen értékeli a látottakat.)

Next