Népszava, 1985. március (113. évfolyam, 50–75. sz.)
1985-03-25 / 70. szám
10 Érdekességek a hét kulturális eseményeiből Tánc — mindenütt Táncol a város! Némi túlzással ezt a címet is adhatnák kulturális ajánlónk első fejezetének. Ugyanis ezekben a napokban — a budapesti tavaszi fesztivál parádéjához igazodva — változatos táncos műsor várja a balett, a csárdás, a toborzó, a polka, a népi páros kedvelőit. Színvonalas látványosságokat ígér az Interbalett ’85. e heti programja. Ma este például a Leningrádi Kortárs Balettszínház táncosai vendégszerepelnek a Vígszínházban. Borisz Eifman társulata A félkegyelmű balettváltozatát mutatja be — Dosztojevszkij regénye nyomán, Csajkovszkij VI. szimfóniájának dallamaira. Miskin herceg mellett színpadra lép a Figaró is. Pontosabban: a Bolond nap című balett — ugyancsak a Kortárs Balettszínház előadásában — Beaumarchais komédiáját idézi Rossini zenéjével. Ezen a héten változatos folklórműsort szervez a Népművelési Intézet és a Vasas Művészegyüttes is. Kőbányán, a Patakyban két napon „áll a bál”. Illetve szombaton és vasárnap a hagyományőrző népi együttesek adnak ízelítőt Rábaköz, Dél- Dunántúl, Észak-Magyarországa táncaiból. A másik helyszín: az utca. Közelebbről: a Belváros. Ugyanis a Liszt Ferenc térről indul — a Népköztársaság útján át, egészen a Vigadóig — az ifjú folkloristák szombati parádés felvonulása. (Ha el nem mossa az eső.) De vasárnap — a tavaszi fesztivál záróműsoraként — a Budapesti Sportcsarnok is bekapcsolódik az „össztáncba”. Ugyanis itt rendezik meg — népművészeti vásár kíséretében — a IV. táncháztalálkozót. A megkerült fiú ... Két fiatalember szállást keres éjszakára, mert lekésték az utolsó vonatot. De mindenütt zárt ajtóra találnak, s ezért csaláshoz folyamodnak. Egyikük azt hazudja az álmosan tiltakozó családapának, hogy ő az elhagyott gyermek, a házigazda ifjúkori botlásának elfeledett „gyümölcse”. S mert a legtöbb férfinak (a tisztes családapának) is lehet ilyesfajta „titka” — az ifjú csalók befogadtatnak. Röviden így lehetne összefoglalni Alekszandr Vampilov A megkerült fiú című darabjának tartalmát. De Vampilov a soványka cselekményből most is érdekes színpadi játékot variál. Vampilov darabját — Valerij Fokin rendezésében — Budapesten is láthatjuk. Ugyanis a Pécsi Nemzeti ezzel a darabbal vendégszerepel szerdán a Józsefvárosi Színházban. A veszprémiek viszont a Vígszínházban vendégszerepelnek, mégpedig A doktor úrral, melynek szerzője Molnár Ferenc, a sziporkázó szellemesség, a dramaturgiai játékosság mérnökien pontos mestere. Illetve A doktor úr ez esetben — vasárnap Zerkovitz Béla zenéjével szólal meg, Tordy Géza rendezésében. Negyven alkotó év „A második világháború után a világ arculata visszavonhatatlanul megváltozott. Ezeknek a változásoknak emlékeit magunkban hordozzuk. Szeretnénk olyan kiállítást rendezni, amely művekben felmutatja a magyar társadalom és az egyéni élet átalakulásának történelemmé tett 40 esztendejét.” E szavakkal ajánlja legújabb kiállítását a Műcsarnok — melyet felszabadulásunk 40. évfordulójára és a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának tiszteletére rendeztek az elmúlt esztendők legértékesebb anyagából. Külön érdekesség, hogy a kiállításhoz előadássorozat is társul. Szerdán például a Kamarateremben Aradi Nóra tart előadást a jelkép és a történelem összefüggéseiről. Pénteken a vásárhelyi művészeti irányzatokat ismerteti Dömötör János. Kontha Sándor előadása pedig a felszabadulási emlékműveket elemzi. ..I. Akadémiai újdonságok Az Akadémiai Kiadó néhány új könyvére hívjuk föl a figyelmet. Először is az Életek és korok sorozat két kötetére. Ez a sorozat kiválóan egyesíti az életrajzírás és a történetírás legjobb jellemzőit, kötetei olvasmányosan, izgalmasan tárják elénk egyegy kiemelkedő személyiség életútját, s a kort, amelyben élt, tevékenykedett és hatott. Székely György könyve VII. Gergely pápát és az akkori Európát hozza közelebb hozzánk. Indul az egyházi és a világi hatalom taglalásával VII. Gergely pápasága előtt, majd bemutatja a sienai vidéken, egy apró mezővárosban született Hildebrand (ez volt a pápa eredeti neve) ifjúságát, szerzetesi időszakát. Az életrajz nagyobb része természetesen azokat a küzdelmeket ábrázolja, amelyeket a pápa IV. Henrik német-római császárral vívott. Foglalkozik a szerző a gregoriánus nézetek utóéletével is. Salgó László könyve Ho Si Minhről szól. „Húsz illegális igazolványt használt, tízszer a börtönből, egyszer a guillotine alól szabadult, s a hamis papírjain szereplő utolsó, Ho Si Minh néven vonult be a történelembe.” Kalandregénybe illő élet. Salgó László azonban megtalálta azt a reális hangot és a hozzá illő formát, amelyik nem visz aránytalanságba, nem a kalandos elemeket hangsúlyozza. Pontos pályaképet, igaz portrét rajzol, s az adott időszakról jó történelemkönyvet ad. Mindkét könyvet irodalmi tájékoztató teszi teljesebbé, segítve a részletesebb ismeretekre vágyók tájékozódását, továbbá térképek és képek egészítik ki. A lassan már kézikönyvtárnyi méretűvé teljesedő Kortársaink sorozat újabb kötetében Szép Ernőről és írói tevékenységéről, életművéről rajzolt képet Purest Barna Gyula. A maga nemében úttörő munka irodalomtudományunk Szép Ernővel szembeni adósságtörlesztésének megkezdése. A Sorsdöntő történelmi napok sorozatban az ismert történész, Kristó Gyula könyve jelent meg legutóbb, Az augsburgi csata címmel. A szépen illusztrált könyv a Lech-mezőn (Augsburg mellett) 955. augusztus 10-én megvívott csatát, előzményeit és következményeit tárgyalja. A forrásokra támaszkodó leírásokból a kereken ezer évvel ezelőtti, a Kárpát-medencében uralkodó viszonyokról is képet kapunk. Az Értekezések a történeti tudományok köréből sorozat új folyamának immár a 105. kötete jelent meg. Heiszler Vilmos Az osztrák katonai vezetés és az Osztrák—Magyar Monarchia külpolitikája 1867—1882 között. A szerző történész, kutatási területe a Monarchia külpolitikája, valamint nemzetiségi kérdései. Két sorozaton kívül megjelent kötetet említünk még. Kelemen Elemér Somogy megye népoktatása közoktatásunk polgári átalakulásának időszakában 1868—1918 című munkája az egyik. Tiszteletreméltó forrásismeret és -dokumentálás, valamint a lényegre törekvés jellemzi a kötetet. A másik könyv Benkő Loránd A magyar fiktív (passzív) tövű igék című tanulmánykötete. Mindkét könyv elsősorban a szakemberek érdeklődésére számít. M.I. Megkezdték a sárospataki vár vörös tornyának felújítását. Megjavítják az ablakok kőkereteit, szigetelik a tetőt, megoldják a csapadékvíz elvezetését. A munkák nagy részét az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei végzik MTI Fotó : Kozma István felvétele Díszkivilágításban pompázik a Nyugati pályaudvar. Az Eiffel cég által 1877-ben létrehozott alkotás nemcsak a maga korában nyújtott fenséges látványt, hanem ma is. Új fényeivel, varázslatos hangulatot teremt a Marx téren MTI Fotó : Wéber Lajos felvétele HÉTFŐ, 1985. MÁRCIUS 25. NÉPSZAVA Mikrofonnal írták... Kaposy Miklós: Megkérdeztem a minisztert A szó elszáll, az írás megmarad — tartja a régi mondás. Ezt az örökbecsű elvet követi a rádió, amikor legjobb műsorait a szerzők, szerkesztők kiadják sorrarendre kötetben is. Most Kaposy Miklós emlékezetes sorozata jelent meg könyvalakban, Megkérdeztem a minisztert címmel. A címlapon, zöld mezőben egy vörös bársonyszék, némileg fancsali ábrázata elé a szerző tartja a mikrofont. Igen, a miniszteri ülőhelynek arca van, sőt, komoly szemüvege, és „szándékosan elrajzolt” vonásai azt sejtetik, hogy a kérdés nem mindig jött kapóra. Kaposy Miklós „belemenős”, „rázós”, „kényes” kdéseket tesz fel (használjuk a jelenidőt, mivel a kötet ugyan a már megjelent eseteket foglalja magába, de remélhetőleg a jövőben is tovább tart a kifaggatósdi), és nemcsak minisztereknek, hanem más, nagy tekintélyű, magas funkcióban levő vezetőknek, ismert személyiségeknek is. Frappánsak a válaszok, a hólabdaszerűen továbbgörgetett kérdések, amelyek újabb és újabb neves embert vonnak be a játékba. Mert ezek a riportszatírák rendszerint valamilyen játékos alkalomból kerültek elénk, szilveszteri, kabarészínházi bemutató hangulatát fokozandó. A dolog pikantériáját rendszerint az határozza meg, hogy a felelős, vezető beosztású személy saját pályáján kapott-e „vérre menő” kérdést, amit vagy továbbhárított, vagy kellően megválaszolt. Egyfajta közéleti játékot talált fel a szerkesztő-szerző, aki a mikrofon verité stílus látszólagos könnyed spontaneitása mögött erőteljes céltudatosságot mutat re ez a játékmodor, amelyben nincsenek tabuk, sem a személyeket, sem a témákat illetően. Legfeljebb azon merenghetünk el, hogy hol van már a tavalyi hópardon, a tavalyi, tavalyelőtti híres ember. A miniszteri kérdezz-felelek mellett szerepel a kötetben néhány emlékezetes Umbulda (sejtettük a korábban megjelentetett Umbuldakötet után, hogy még maradt alapanyag), és néhány jellegzetes Kaposy-karcolat, sajátos állandó figuráival. Kaposy Miklós szellemes szerkesztő, és igencsak szarkasztikus modorú szerző, nem is tudom, melyik halmazállapotában a rokonszenvesebb. Tudniillik, mint radikális szerkesztő, önmagát is rostálja, saját termelését is vagdossa-húzza, miként a másokét. Ezért oly ökonomikus valamennyi műve, okosan gazdálkodva a percekkel, a humor frappírozására törekszik. Néhány fotóval is megspékeli kötetét, emlékezetes színészalakítások, szilveszteri jelenetek maradnak így fenn, és persze, Karinthy Színpad-felvételek. Néhány tévébeli kirándulása fűszerezi a könyvet, emlékezetünkben szívesen idézzük fel az olvasott szöveg mögöttesét, a derűs perceket. Szomorú órákra, elkeseredett perceinkre ajánlom ezt a sem vidámságban, sem gondolatokban nem szűkölködő könyvet. (Szépirodalmi) Háry Márta Bizományi árak — gondok Mit számítanak egy számítógépért? Tévében, sajtóban látom, olvasom a számítógépeké a jövő. Nosza nézzük meg, hogy tudnánk lépést tartani a kor követelményével. Műszaki BÁV legmodernebb és legújabb üzlete a Budapest, József körúti elektronikai áruház. Vezetőhelyettese, Nagy Tibor segít az eligazodásban. A választék óriási, a legkommerszebbtől a legprofesszionistább készülékig minden kapható. Az árak ennek megfelelően differenciáltak. — Az átlagkeresetű ember meg tudja venni ezeket a gépeket? — A videomagnót és a 60 ezer forintos Commodorét nyilván nem. De nagyon sok olyan gép van, amelyet megvehet. Ha valaki kezdő a számítástechnikában, akkor nyilván alapgépre van szüksége. Az ezelőtt félévvel 16 ezer forintért árult ZX 81-es típus — amely bőven kimeríti az alapismeretekhez szükséges tudnivalókat — jelenleg 6 ezer forintért kapható. Iskoláknak is ajánlható, mivel egy egész osztályt meg lehet tanítani vele a programozásra. Csak sajnos, a legtöbb iskolának még ennyi pénze sincs. Azok a képmagnók, melyek csatlakoztathatók a magyar gyártmányú tévékhez, 30—40 ezer forintos áron kaphatók. A játékkazetták ára 4—500 forint. A Spektrum számítógépek 25—30 ezer forintba kerülnek. Ezeket elsősorban kutatóintézetek, főiskolák, egyetemek, közületek vásárolják. Alkalmasak tesztvizsgálatokhoz, reflexidő-számításhoz. Egyelőre kissé drága, de reméljük olcsóbb lesz a házi komputer, amely alkalmas „házimunkára”, időkapcsolóval beállítható sütő, vagy tévé be- és kikapcsolására. — Mikorra remélhető az árak további csökkenése? — A technika rohamos fejlődésével arányosan csökkennek az árak itthon is. Szerintem fél-, egy éven belül a ma még 20—30 ezer forintos gépek olcsóbbak lesznek. Ha azt tekintem, hogy nyugaton a commodore ára egy év alatt a felére csökkent, akkor bízvást mondhatom ezt. Reméljük igaza lesz. De addig is a vásárlókat részletfizetési kedvezménnyel, illetve OTP-hitellel lehetne segíteni. A jóval olcsóbb — elérhetőbb — háztartási gépekre adnak hitelt, az elektromos írógépekre, számítógépekre, képmagnókra egyelőre nem. Lukács László, a Tanács körúti műszaki áruház igazgatója, aktuálisnak tartja a kérdés felvetését. — Valóban, az OTP felvehetné a kiadott árujegyzékbe az említett gépeket, de nem teszi, mert importnak minősíti. Holott, mi forintért vásároljuk és forintért értékesítjük őket. Mindenesetre, úgy jóval nagyobb lenne a kereslet s nyilvánvaló, hogy ez a technikai fejlődésünket is szolgálná. A BÁV ad-e garanciát ezekre a gépekre? — Maga a bizományi a garancia. A reklamációt elfogadjuk, de elsősorban akkor, ha rejtett gyári hibáról van szó. Jelenleg tárgyalunk szervizekkel, és 1—2 hónapon belül megoldódik a gépek szervizelése. Akkor majd 6 hónapos garanciát adunk a nálunk vásárolt készülékekhez. Ma már nemcsak a BÁV foglalkozik a használt cikkek értékesítésével, hanem az Ofotért, a Skála, sőt egyre több magánkereskedő is. Jelent-e konkurrenciát megjelenésük a piacon? — Természetesen, jelent. Versenyképesnek kell maradnunk, ezért igyekszünk az árakat úgy alakítani, hogy a vevők megmaradjanak. A konkurrencia csupán a számítógépekre és videóra korlátozódik, mert ebben van a nagyobb üzlet. Nekünk viszont a lakosságot érintő szolgáltatásokat kell nyújtanunk. Felvásárolni és eladni. Ez bizonyos cikkekből egyre nehezebb, így régóta hiánycikk a színes tévé, a hűtőgép, a mélyhűtő, a varrógép, a kerékpár, mikrohullámú sütő, az olcsó rádió és magnó. Ezeket ma már nem szívesen hozza be senki külföldről, mert a haszon kisebb rajtuk, mint a kényelmesen behozható számítógépeken. Kerekes Mária