Népszava, 1985. október (113. évfolyam, 230–256. sz.)
1985-10-25 / 251. szám
2 Reagan és Seeardnade beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ja és különösen más országoknak nyújtott segítsége elleni támadásoknak szentelte. Reagan azt mondta: „a Szovjetunió megsértette a két ország között fennálló szerződéseket”, s az amerikai nép nem tud megbékélni azzal, hogy „erőt és aknamunkát használnak fel” a rendszer hatókörének kiterjesztésére. Reagan üdvözölte a szovjet vezetésnek a ballisztikus rakéták számának nagy arányú csökkentése iránt tanúsított érdeklődését, de azt hangoztatta: folytatni kívánja az űrfegyverkezési program megvalósítását, beleértve az ilyen fegyverek gyakorlati kipróbálását. Azt állította, hogy ez nem fenyeget senkit sem, s a Szovjetunió is foglalkozik űrvédelmi rendszer kifejlesztésével. Afganisztán, Kambodzsa, Etiópia, Angola és Nicaragua helyzetét nevezte meg olyan „regionális problémáknak”, amelyeket meg akar oldani a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. Szerinte az említett országokban kialakult helyzet „egy kívülről rájuk kényszerített ideológia következménye”, amely „megosztotta a népeket, és olyan rendszereket hozott létre, amelyek szinte megszületésük első pillanatától kezdve harcban állnak saját népükkel”, sőt szomszédaikkal is. „Úgy gondolom, ezeket a problémákat alaposabban kell megtárgyalni” — mondotta a genfi csúcstalálkozóra utalva. Az elnök „három szintű” megoldást javasolt a „regionális békefolyamat” megvalósítására. Az első szakaszban „tárgyalásokat kell kezdeni a harcban álló felek között” és „meg kell javítani a belső politikai feltételeket”, hogy „véget vessenek az erőszaknak, kivonják a külföldi csapatokat és megteremtsék a nemzeti megbékélést”. A második szakaszban az Egyesült Államok és a Szovjetunói képviselőinek kell összeülniök, hogy megvitassák, „mi a legjobb eszköz a harcoló felek közötti tárgyalások támogatására”. A harmadik szakaszban „vissza kell vezetni ezeket az országokat a világgazdaság folyamatába”, s ebben az esetben az Egyesült Államok „kész lesz bőkezűen válaszolni a demokratikus megbékélésre”. „Mindaddig, amíg az ilyen tárgyalások nem hoznak határozott eredményt, az Egyesült Államok támogatása a harcoló demokratikus ellenállásnak nem szűnhet, s nem is szűnik meg" — mondotta Reagan, jelezve, hogy Washington folytatja a nicaraguai, az afganisztáni, a kambodzsai, az angolai és az etiópiai ellenforradalmi csoportok megsegítését. Az ülésen felszólaló szovjet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze bevezetőben felolvasta azt az üzenetet, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött a világszervezet főtitkárának és az ENSZ fennállása 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülés valamennyi részvevőjének. „Az Egyesült Nemzetek Szervezete annak köszönheti megszületését, hogy a szabadságszerető népek győzelmet arattak a fasizmus és a militarizmus felett — hangoztatja az üzenet. — Teljességgel ésszerű tehát, hogy az ENSZ Alapokmányának kezdő sorai kifejezésre juttatják az Egyesült Nemzeteknek azt az elhatározását, hogy az elkövetkező nemzedékeket megszabadítják a háború borzalmaitól, türelmet tanúsítanak egymás iránt, és békében, jó szomszédokként kívánnak együtt élni. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, amely 1945. október 24-én lépett hatályba azon napon, amit azóta a szervezet születésnapjának tekintünk —, kiállta az idők próbáját. A világszervezet jelentős tényező lett a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. Az elmúlt negyven év során az emberiségnek sikerült elkerülnie az újabb világháborút, s az Egyesült Nemzetek hozzájárult ehhez. Ma azonban minden korábbinál sürgetőbb feladat, hogy nyíltan és határozottan kinyilvánítsuk: az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt fő feladat még nem valósult meg, még nem értük el a tartós és szilárd békét. Ma minden eddiginél nagyobb szükség van a nemzetek és az emberek közös erőfeszítésére azért, hogy megmentsük az emberiséget a nukleáris katasztrófa fenyegetésétől. A gyakorlatban ez mindenekelőtt azt követeli meg, hogy vessünk véget a fegyverkezési versenynek a földön, és akadályozzuk meg azt a világűrben. Itt erőfeszítésekre van szükség annak érdekében is, hogy felszámoljuk a feszültség regionális melegágyait, és megszüntessük a gyarmati rendszer maradványainak minden megnyilvánulását. Az Egyesült Nemzetek előtt számos más sürgető feladat is áll: valódi leszerelési intézkedésekkel kell megkönnyítenie az erőforrások újraelosztását az alkotó célok megvalósítására, arra, hogy felszámoljuk az elmaradottságot és az éhezést, a betegségeket és a nyomort. Ugyanezt a célt kell szolgálnia a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és demokratikus alapokon történő átalakításának, annak, hogy biztosítsák a valódi emberi jogokat és szabadságjogokat, mindenekelőtt a békében megvalósított élet jogát. Mindezt annak biztos tudatában jelentjük ki, hogy amikor most a szervezet fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepeljük, a tagállamok figyelmének arra kell összpontosulnia, hogy az Egyesült Nemzetek tevékenységét még hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék. A Szovjetunió, amely az Egyesült Nemzetek egyik alapító tagja és állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, az eddigiekhez hasonlóan továbbra is minden módon hozzájárul a világszervezet sikeréhez, ahhoz, hogy teljesíthesse hatalmas feladatát, az alapokmány szigorú tiszteletben tartásának alapján — hangzik Mihail Gorbacsov üzenete. A szovjet külügyminiszter ezután méltatta az ENSZ négy évtizedes útját. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió tevékenyen részt vett az ENSZ alapjainak lerakásában, büszkék vagyunk arra, hogy országunk a többi szocialista és békeszerető országgal együtt hozzájárult az ENSZ alapokmányában foglalt nemes célok megvalósulásához” — mondotta. „A Szovjetunió olyan világot javasol, amelyben nincsenek fegyverek a világűrben. A Szovjetunió olyan világot javasol, amelyben gyökeresen csökkentik, majd teljesen felszámolják a nukleáris fegyvereket. A Szovjetunió olyan világot javasol, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok a többi nukleáris hatalomnak is példát mutat mindenfajta nukleáris robbantás leállításával. A szovjet külügyminiszter határozottan leszögezte: a létrejött nemzetközi szerződéseket — így például a rakétaelhárító fegyverekről létrejött SALT—I szerződést — nem lehet egyoldalúan és önkényesen értelmezni. A SALT II. szerződés világosan és egyértelműen eltiltja minden olyan újfajta rendszer és annak összetevői kifejlesztését, kipróbálását és rendszerbe állítását, amelyet a tengerre, a levegőbe, ami kétoldalú találkozók Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter is részt vett azon a fogadáson, amelyet Reagan amerikai elnök adott szerdán New Yorkban, a Waldorf-Astoria Szállóban az ENSZ-közgyűlés 40., jubileumi ülésszakán jelenlevő állam- és kormányfők, küldöttségvezetők tiszteletére. Reagan intézkedésére a New York-i repülőtéren helikopter várta a szovjet külügyminisztert, aki csak röviddel a fogadás előtt érkezett meg az ENSZ székhelyére Szófiából, a helikopter tudta csak biztosítani, hogy a hatalmas esti forgalomban, amelyet az állam- és kormányfők kocsikaravánjai és a példátlan méretű biztonsági intézkedések miatt támadt dugók csak még jobban felduzzasztottak, időben megérkezték a fogadásra. Reagan szerdán találkozott Ziaul Hakk pakisztáni elnökkel és Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnökkel. Reagan félórás megbeszélést folytatott Margaret Thatcher brit miniszterelságűrbe vagy mozgatható indítóállásba telepítenének. „Reméljük, hogy az Egyesült Államok olyan álláspontra helyezkedik, amely lehetővé teszi, hogy a soron következő szovjet—amerikai csúcstalálkozón elvi megállapodásra lehessen jutni azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg a genfi tárgyalásokon szerepelnek. Nem kétséges, hogy ez lenne a legszebb ajándék az ENSZ évfordulójának évében. Ez az, amit az emberiség a világon mindenütt hőn óhajt” — mondotta a szovjet külügyminiszter. Sevardnadze határozott intézkedéseket követelt a fajüldözés minden megnyilvánulása ellen, s a Föld szégyenének nevezte azt, hogy a palesztin népet megfosztják hazájától, hogy Namíbiának mindeddig nem tudták biztosítani függetlenségét, és Dél-Afrika népét kényszer lakhelyeken tartják. A szovjet külügyminiszter szólt a világgazdaságban mutatkozó súlyos jelenségekről is, a munkanélküliségről, a gazdagok és szegények helyzetében mutatkozó szakadék további mélyüléséről. „A Szovjetunió tiszta lelkiismerettel, nem üres kézzel jött erre az ülésre” — mondotta beszéde befejező részében Eduard Sevardnadzenőkkel is. Ezen szó volt a leszerelési tanácskozásokról, a Szovjetunió új javaslatairól is. A szerdai fogadáson a vendégek sorában volt egyébként Daniel Ortega nicaraguai elnök is, de Reagan, akinek Ortega korábban személyes tárgyalást javasolt a két ország viszonyának rendezésére, elutasította egy ilyen találkozó gondolatát. Ortega közölte, hogy a Nicaraguával ellenséges amerikai politika megváltozása esetén feloldják a rendkívüli állapotot az országban. Fontos találkozók sorozatát bonyolította le New Yorkban a kínai kormányfő, Csao Ce-jang. Különösen nagy figyelem kísérte a kínai miniszterelnök találkozóját Radzsiv Gandhi indiai és Nakaszone japán kormányfővel. A csütörtöki kínai jelentések szerint Csao Cejang találkozott még Kína két fontos szomszédjának vezető politikusával is: a pakisztáni elnökkel, Ziaul Hakk-kal és a KNDK alelnökével, Pak Szong Csollal. Az amerikai elnök és a szovjet külügyminiszter megbeszélése New Yorkban csütörtökön magyar idő szerint az esti órákban kezdődött meg Ronald Reagan amerikai elnök újabb találkozója Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Sevardnadze a múlt hónap végén Washingtonban folytatott — a szovjet-amerikai csúcstalálkozó előkészítése kapcsán — hoszszabb megbeszélést az amerikai elnökkel. Az előzetes közlés szerint a csütörtöki találkozót csak fél órára tervezték, de Sevardnadze péntek reggel Shultz amerikai külügyminiszterrel is találkozik egy várhatóan hosszabb megbeszélésen. Várkonyi Péter ünnepi beszéde Budapesten Az Országos Béketanács, a Magyar ENSZ Társaság és az Interparlamentáris Unió magyar tagozata, valamint az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójával és a nemzetközi békeévvel kapcsolatos programok magyar nemzeti bizottsága csütörtökön ünnepi ülést rendezett a Parlament vadásztermében. A tanácskozást a világszervezet létrejöttének 40. évfordulója és a most kezdődő nemzetközi békeév magyar programjának meghirdetése alkalmából rendezték. A jubileum egybeesik hazánk ENSZ-tagságának 30. évfordulójával, így a megemlékezés alkalmat adott arra is, hogy áttekintsék Magyarország tevékenységét, szerepét a világszervezetben. Az ülés elnökségében helyet foglalt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Péter Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének megnyitó szavai után Várkonyi Péter külügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Szólt azokról a történelmi körülményekről, amelyek lehetővé tették a világszervezet életrehívását. Felidézte azt a tevékenységet, amelyet hazánk fejt ki a világszervezetben, 1955 decemberében történt felvétele óta. Országunk — mondotta — ma már az ENSZ- család szinte valamennyi intézményének tagja, s nem egy fontos hazai létesítmény élvezte az ENSZ-rendszer segítségét létrehozásában, korszerűsítésében vagy bővítésében. Ezen a téren hasznos szerepük van a szakosított szervezeteknek, közülük a legifjabb, a most önállóvá vált Iparfejlesztési Szervezet, az UNIDO például alapító konferenciáján magyar elnök vezetésével végezte munkáját. Várkonyi Péter a továbbiakban emlékeztetve az MSZMP Központi Bizottságának a XIII. kongresszus elé terjesztett beszámolójára, hangoztatta. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista építőmunkájához minél kedvezőbb feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás érdekében. Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság elnöke felszólalásában az ENSZ eddigi tevékenységét méltatva többek között emlékeztetett, hogy az ENSZ feltárta azokat a súlyos globális gondokat, amelyek mai világunkat terhelik, s rávilágított a megoldások lehetséges útjaira is. Az ünnepi tanácskozáson Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke szólt a nemzetközi békeévről, amelynek meghirdetése minden korábbinál szélesebb körű, a világ haladó közvéleményét mozgósító, nagyszabású nemzeti és nemzetközi akciókat ígér. Ismertette a békeév hazai rendezvényeit is. BarcsSándor, az Interparlamentáris Unió magyar tagozatának elnöke felszólalásában történelmi áttekintést adott az IPU és a nemzetközi szervezetek csaknem évszázados kapcsolatáról, hangsúlyozva, hogy az számos területen sikeresen együttműködik. Az ünnepi rendezvényen részt vett a szovjet békedelegáció is, amelyet Lev Szemejko, a Szovjet Békevédelmi Bizottság elnökségi tagjának, a Leszerelési Bizottság alelnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. Lev Szemejko felszólalásában a szovjet békemozgalom törekvéseiről beszélt. Az ünnepségen Várkonyi Péter külügyminiszter átadta Simai Mihály akadémikusnak a Magyar Népköztársaság aranykoszorúval ékesített Csillagrendjét, amelyet a Magyar ENSZ Társaság elnöki tisztségében kifejtett munkásságáért, valamint az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon végzett eredményes tevékenységéért adományozott az Elnöki Tanács. (MTI) PÉNTEK, 1985. OKTÓBER 25. NÉPSZAVA Magyar felszólalás a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon Tizenkettedik évükhöz érkeztek a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások, de az évforduló nem ad igazán okot ünneplésre: ilyen hosszú idő alatt sem születtek gyakorlati megegyezésben kifejeződő eredmények. Erről beszélt a tárgyalások csütörtöki ülésén Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A NATO-országok, mondotta, igyekeznek elodázni a megállapodást, így például újra elővették az 1973-ban már megoldott földrajzi kérdést, arra hivatkozva: konfliktus esetén az Egyesült Államok lényegesen messzebbről lenne kénytelen visszahozni Közép-Európába onnan kivont erőit, mint a Szovjetunió. Ez az érvelés a földrajzi tényezők egyikét, a távolságot kiragadja az összefüggésből. A földrajzi helyzet összetevőinek egyik része a Nyugatnak, másik része a Keletnek kedvez. A magyar nagykövet hangoztatta, hogy a szocialista országok február 14-i javaslatuk beterjesztésével jelentős lépést tettek a kompromisszumos megállapodás felé, messzemenően figyelembe véve a nyugati partnerek biztonsági érdekeit is. Csak annyit várnak a NATO-országoktól, hogy azok világosan fogalmazzák meg: hajlandók-e a javaslat alapgondolatainak elfogadásával konkrét, tárgyszerű megbeszéléseket kezdeni a bécsi tárgyalások leglényegesebb problémáiról. A szocialista országok erre továbbra is készen állnak, mondotta Petrán János nagykövet. Moszkvába látogat az Európai Parlament küldöttsége A nyugat-európai közösség képviselőháza, az Európai Parlament szocialista képviselőcsoportja szovjet meghívást fogadott el, és decemberben hivatalos delegációt küld Moszkvába. Az egy-egy belga, brit, holland, olasz, francia és nyugatnémet képviselőből álló delegációt Rudi Arndt, a szocialista képviselőcsoport elnöke vezeti. A Közös Piac brüsszeli központjában a meghívás és a látogatás jelentőségét abban látják, hogy ez lesz az első hivatalos érintkezés a Szovjetunió és a közösség valamely intézménye között. Úgy ítélik meg, hogy ez az első lépés a Szovjetuniónak, illetve a KGST-nek az EGK-val való rendszeres kapcsolatára. A delegáció Moszkvában a kétoldalú kapcsolatokon kívül a nemzetközi politika sok kérdéséről kíván tárgyalni, mindenekelőtt a fegyverzetcsökkentés, a leszerelés problémáiról és Európa biztonságáról. A delegáció szeretné meghívni Gorbacsovot, hogy mondjon beszédet az Európai Parlament ülésén. Magyar—etióp gazdasági együttműködési jegyzőkönyv Dr. Maróthy László elutazott Etiópiából Pintér Dezső, az MTI különtudósítója jelenti: Csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával ért véget Addisz Abebában a magyar—etióp gazdasági, műszaki-tudományos együttműködési és kereskedelmi vegyes bizottság első ülésszaka. A jegyzőkönyvet dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint Addisz Tedla, az Etióp Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Tervezés Országos Bizottságának elnökhelyettese látta el kézjegyével. A dokumentum felvázolja a két ország közötti gazdasági együttműködés következő évekre szóló programját. A magyar ipar a kölcsönös előnyök alapján azokon a területeken kapcsolódik be az etiópiai termelés fejlesztésébe, amelyeken a baráti ország jó adottságokkal rendelkezik, és ahol a termelés fejlesztésével fontos szükségleteket elégíthetnek ki. Az előzetes megállapodás szerint magyar berendezéseket és gyártási technológiát szállítanak Etiópiában létesítendő komplex baromfitenyésztő és -feldolgozó kombináthoz, valamint bőripari létesítményekhez. Az utóbbiak munkába állása lehetővé teszi, hogy a magyar bőripar hosszú távon megfelelő minőségű nyersanyagot szerezzen be Etiópiából. Minderről a vegyes bizottság munkájában részt vevő magyar vállalati szakemberek konkrét tárgyalásokat is folytattak az etióp fővárosban. Dr. Maróthy László csütörtökön elutazott Etiópiából. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Minisztertanács elnökhelyettesét az Addisz Abeba-i repülőtéren Addisz Tedla és az etióp kormány több más tagja búcsúztatta. Nemzetközi hírek # Erich Honecker, az NSZKP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke csütörtökön fogadta Roska Istvánt, a Magyar Népköztársaság új berlini nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. # Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a minisztertanács elnöke szerdán Szófiában találkozott és megbeszélést folytatott Constantin Dascalescuval, az RKP KB PVB tagjával, román miniszterelnökkel. # Pieter Botha dél-afrikai köztársasági elnök csütörtökön részlegesen feloldotta a három hónappal ezelőtt bevezetett szükségállapotot. # Mubarak egyiptomi elnök csütörtökön Jordániába érkezett, ahol Husszein királlyal egy különutas közelkeleti rendezés kilátásait tekinti át. # A Kínai Országos Nőszövetség meghívására csütörtökön Pekingbe érkezett a Szovjet Nőbizottság küldöttsége. # Vízágyúkkal oszlatta szét a nyugatnémet rendőrség szerdán 150 atomenergiaellenes aktivista tiltakozó akcióját. Az aktivisták elállták az útját egy nukleáris hulladékokat szállító teherautós-konvojnak. A Genfben az atom- és űrfegyverzetről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében csütörtökön ülést tartott a közepes hatótávolságú fegyverekkel foglalkozó csoport. Li Peng miniszterelnökhelyettesnek, a KKP KB PB tagjának vezetésével csütörtök délelőtt kínai párt- és kormányküldöttség utazott a KNDK-ba. Franciaország kísérleti atomrobbantást hajtott végre csütörtökön a dél-csendes-óceáni Mururoa korallszigeten. Előtte a francia haditengerészek elfoglalták a Greenpeace környezetvédő mozgalom vitorláshajóját, és a rajta tartózkodó hét aktivistát őrizetbe vették. Az amerikai kormányzat továbbra sem akar tudomást venni a Lengyelországban kialakult valóságos helyzetről — hangoztatta csütörtöki sajtóértekezletén Jerzy Urban lengyel kormányszóvivő, válaszolva a lengyel—amerikai kapcsolatok alakulására vonatkozó kérdésekre. Merényletet követtek el szerdán Bogotában a kolumbiai hadsereg főparancsnoka, Rafael Samudio Molina tábornok ellen, akit kéz- és lábsérülésekkel kórházba szállítottak. Állapota nem életveszélyes.