Népszava, 1985. október (113. évfolyam, 230–256. sz.)

1985-10-25 / 251. szám

2 Reagan és Seeardnad­e beszéde (Folytatás az 1. oldalról) ja és különösen más orszá­goknak nyújtott segítsége el­leni támadásoknak szentelte. Reagan azt mondta: „a Szovjetunió megsértette a két ország között fennálló szerződéseket”, s az amerikai nép nem tud megbékélni az­zal, hogy „erőt és aknamun­kát használnak fel” a rend­szer hatókörének kiterjesz­tésére. Reagan üdvözölte a szov­jet vezetésnek a ballisztikus rakéták számának nagy ará­nyú csökkentése iránt tanú­sított érdeklődését, de azt hangoztatta: folytatni kíván­ja az űrfegyverkezési prog­ram megvalósítását, beleért­ve az ilyen fegyverek gyakor­lati kipróbálását. Azt állítot­ta, hogy ez nem fenyeget sen­kit sem, s a Szovjetunió is foglalkozik űrvédelmi rend­szer kifejlesztésével. Afganisztán, Kambodzsa, Etiópia, Angola és Nicaragua helyzetét nevezte meg olyan „regionális problémáknak”, amelyeket meg akar oldani a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. Szerinte az említett országokban kiala­kult helyzet „egy kívülről rá­juk kényszerített ideológia következménye”, amely „megosztotta a népeket, és olyan rendszereket hozott lét­re, amelyek szinte megszüle­tésük első pillanatától kezd­ve harcban állnak saját né­pükkel”, sőt szomszédaikkal is. „Úgy gondolom, ezeket a problémákat alaposabban kell megtárgyalni” — mon­dotta a genfi csúcstalálkozó­ra utalva. Az elnök „három szintű” megoldást javasolt a „re­gionális békefolyamat” meg­valósítására. Az első szakasz­ban „tárgyalásokat kell kez­deni a harcban álló felek kö­zött” és „meg kell javítani a belső politikai feltételeket”, hogy „véget vessenek az erő­szaknak, kivonják a külföldi csapatokat és megteremtsék a nemzeti megbékélést”. A második szakaszban a­z Egye­sült Államok és a Szovjetunói képviselőinek kell összeül­­niök, hogy megvitassák, „mi a legjobb eszköz a harcoló felek közötti tárgyalások tá­mogatására”. A harmadik szakaszban „vissza kell ve­zetni ezeket az országokat a világgazdaság folyamatába”, s ebben az esetben az Egye­sült Államok „kész lesz bő­kezűen válaszolni a demok­ratikus megbékélésre”. „Mindaddig, amíg az ilyen tárgyalások nem hoznak ha­tározott eredményt, az Egye­sült Államok támogatása a harcoló demokratikus ellen­állásnak nem szűnhet, s nem is szűnik meg" — mondotta Reagan, jelezve, hogy Wa­shington folytatja a nica­ra­­guai, az afganisztáni, a kam­bodzsai, az angolai és az etió­piai ellenforradalmi csopor­tok megsegítését. Az ülésen felszólaló szovjet külügyminiszter, Eduard Se­­vardnadze bevezetőben fel­olvasta azt az üzenetet, ame­lyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára küldött a világszervezet főtitkárának és az ENSZ fennállása 40. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnepi ülés valamennyi részvevőjének. „Az Egyesült Nemzetek Szervezete annak köszönheti megszületését, hogy a sza­badságszerető népek győzel­met arattak a fasizmus és a militarizmus felett — han­goztatja az üzenet. —­ Tel­jességgel ésszerű tehát, hogy az ENSZ Alapokmányának kezdő sorai kifejezésre juttat­ják az Egyesült Nemzetek­nek azt az elhatározását, hogy az elkövetkező nemzedéke­ket megszabadítják a háború borzalmaitól, türelmet tanú­sítanak egymás iránt, és bé­kében, jó szomszédokként kí­vánnak együtt élni. Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, amely 1945. október 24-én lépett hatály­ba­­ azon napon, amit azóta a szervezet születésnapjának tekintünk —, kiállta az idők próbáját. A világszervezet jelentős tényező lett a nem­zetközi kapcsolatok rendsze­rében. Az elmúlt negyven év során az emberiségnek sike­rült elkerülnie az újabb vi­lágháborút, s az Egyesült Nemzetek hozzájárult ehhez. Ma azonban minden ko­rábbinál sürgetőbb feladat, hogy nyíltan és határozottan kinyilvánítsuk: az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt fő feladat még nem valósult meg, még nem értük el a tartós és szilárd békét. Ma minden eddiginél na­gyobb szükség van a nemze­tek és az emberek közös erő­feszítésére azért, hogy meg­mentsük az emberiséget a nukleáris katasztrófa fenye­getésétől. A gyakorlatban ez minde­nekelőtt azt követeli meg, hogy vessünk véget a fegy­verkezési versenynek a föl­dön, és akadályozzuk meg azt a világűrben. Itt erőfeszítésekre van szükség annak érdekében is, hogy felszámoljuk a feszült­ség regionális melegágyait, és megszüntessük a gyarmati rendszer maradványainak minden megnyilvánulását. Az Egyesült Nemzetek előtt számos más sürgető fel­adat is áll: valódi leszerelési intézkedésekkel kell meg­­könnyítenie az erőforrások újraelosztását az alkotó cé­lok megvalósítására, arra, hogy felszámoljuk az elma­radottságot és az éhezést, a betegségeket és a nyomort. Ugyanezt a célt kell szolgál­nia a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és de­mokratikus alapokon történő átalakításának, annak, hogy biztosítsák a valódi emberi jogokat és szabadságjogokat, mindenekelőtt a békében megvalósított élet jogát. Mindezt annak biztos tu­datában jelentjük ki, hogy amikor­­ most a szervezet fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepeljük, a tagállamok figyelmének arra kell összpontosulnia, hogy az Egyesült Nemzetek tevékeny­ségét még hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék. A Szovjetunió, amely az Egyesült Nemzetek egyik alapító tagja és állandó tagja a Biztonsági Tanácsnak, az eddigiekhez hasonlóan to­vábbra is minden módon hozzájárul a világszervezet sikeréhez, ahhoz, hogy tel­jesíthesse hatalmas felada­tát, az alapokmány szigorú tiszteletben tartásának alap­ján — hangzik Mihail Gor­bacsov üzenete. A szovjet külügyminiszter ezután méltatta az ENSZ négy évtizedes útját. „Büsz­kék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió tevékenyen részt vett az ENSZ alapjainak le­rakásában, büszkék vagyunk arra, hogy országunk a többi szocialista és békeszerető or­szággal együtt hozzájárult az ENSZ alapokmányában fog­lalt nemes célok megvalósu­lásához” — mondotta. „A Szovjetunió olyan vi­lágot javasol, amelyben nin­csenek fegyverek a világűr­ben. A Szovjetunió olyan vi­lágot javasol, amelyben gyö­keresen csökkentik, majd teljesen felszámolják a nuk­leáris fegyvereket. A Szov­jetunió olyan világot java­sol, amelyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok a többi nukleáris hatalom­nak is példát mutat min­denfajta nukleáris robbantás leállításával. A szovjet külügyminiszter határozottan leszögezte: a létrejött nemzetközi szerző­déseket — így például a ra­kétaelhárító fegyverekről lét­rejött SALT—I szerződést — nem lehet egyoldalúan és ön­kényesen értelmezni. A SALT II. szerződés világo­san és egyértelműen eltiltja minden olyan újfajta rend­szer és annak összetevői ki­­fejlesztését, kipróbálását és rendszerbe állítását, amelyet a tengerre, a levegőbe, a­mi­ kétoldalú találkozók Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter is részt vett azon a fogadáson, amelyet Reagan amerikai elnök adott szerdán New Yorkban, a Waldorf-Astoria Szállóban az ENSZ-közgyűlés 40., ju­bileumi ülésszakán jelenlevő állam- és kormányfők, kül­döttségvezetők tiszteletére. Reagan intézkedésére a New York-i repülőtéren he­likopter várta a szovjet külügyminisztert, aki csak röviddel a fogadás előtt ér­kezett meg az ENSZ székhe­lyére Szófiából,­­ a heli­kopter­ tudta csak biztosítani, hogy a hatalmas esti for­galomban, amelyet az ál­lam- és kormányfők kocsi­karavánjai és a példátlan méretű biztonsági intézkedé­sek miatt támadt dugók csak még jobban felduzzasztottak, időben megérkezték a foga­dásra. Reagan szerdán találkozott Ziaul Hakk pakisztáni elnök­kel és Radzsiv Gandhi in­diai miniszterelnökkel. Reagan félórás megbeszé­lést folytatott Margaret Thatcher brit miniszterel­ságűrbe vagy mozgatható in­dítóállásba telepítenének. „Reméljük, hogy az Egyesült Államok olyan álláspontra helyezkedik, amely lehetővé teszi, hogy a soron követke­ző szovjet—amerikai csúcs­­találkozón elvi megállapo­dásra lehessen jutni azokról a kérdésekről, amelyek je­lenleg a genfi tárgyalásokon szerepelnek. Nem kétséges, hogy ez lenne a legszebb ajándék az ENSZ évforduló­jának évében. Ez az, amit az emberiség a világon minde­nütt hőn óhajt” — mon­dotta a szovjet külügymi­niszter. Sevardnadze határozott intézkedéseket követelt a fajüldözés minden megnyil­vánulása ellen, s a Föld szé­gyenének nevezte azt, hogy a palesztin népet megfoszt­ják hazájától, hogy Namí­biának mindeddig nem tud­ták biztosítani függetlensé­gét, és Dél-Afrika népét kényszer lakhely­eken tart­ják. A szovjet külügyminiszter szólt a világgazdaságban mutatkozó súlyos jelensé­gekről is, a munkanélküli­ségről, a gazdagok és sze­gények helyzetében mutat­kozó szakadék további mé­lyüléséről. „A Szovjetunió tiszta lelki­ismerettel, nem üres kézzel jött erre az ülésre” — mon­dotta beszéde befejező részé­ben Eduard Sevardnadze­­nőkkel is. Ezen szó volt a leszerelési tanácskozásokról, a Szovjetunió új javaslatairól is. A szerdai fogadáson a ven­dégek sorában volt egyéb­ként Daniel Ortega nicara­­guai elnök is, de Reagan, akinek Ortega korábban sze­mélyes tárgyalást javasolt a két ország viszonyának ren­dezésére, elutasította egy ilyen találkozó gondolatát. Ortega közölte, hogy a Ni­caraguával ellenséges ameri­kai politika megváltozása esetén feloldják a rendkívüli állapotot az országban. Fontos találkozók soroza­tát bonyolította le New Yorkban a kínai kormányfő, Csao Ce-jang. Különösen nagy figyelem kísérte a kínai miniszterelnök találkozóját Radzsiv Gandhi indiai és Nakaszone japán kormány­fővel. A csütörtöki kínai je­lentések szerint Csao Ce­­jang találkozott még Kína két fontos szomszédjának vezető politikusával is: a pa­kisztáni elnökkel, Ziaul Hakk-kal és a KNDK alel­­nökével, Pak Szong Csollal. Az amerikai elnök és a szovjet kü­lü­gym­in­iszter megbeszélése New Yorkban csütörtökön magyar idő szerint az esti órákban kezdődött meg Ro­nald Reagan amerikai elnök újabb találkozója Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszterrel. Sevardnadze a múlt hónap végén Washing­tonban folytatott — a szov­jet-amerikai csúcstalálkozó előkészítése kapcsán — hosz­­szabb megbeszélést az ameri­kai elnökkel. Az előzetes köz­lés szerint a csütörtöki talál­kozót csak fél órára tervezték, de Sevardnadze péntek reggel Shultz amerikai külügymi­niszterrel is találkozik egy várhatóan hosszabb megbe­szélésen. Várkonyi Péter ünnepi beszéde Budapesten Az Országos Béketanács, a Magyar ENSZ Társaság és az Interparlamentáris Unió ma­gyar tagozata, valamint az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójával és a nemzet­közi békeévvel kapcsolatos programok magyar nemzeti bizottsága csütörtökön ünne­pi ülést rendezett a Parla­ment vadásztermében. A ta­nácskozást a világszervezet létrejöttének 40. évfordulója és a most kezdődő nemzet­közi békeév magyar prog­ramjának meghirdetése al­kalmából rendezték. A ju­bileum egybeesik hazánk ENSZ-tagságának 30. évfor­dulójával, így a megemléke­zés alkalmat adott arra is, hogy áttekintsék Magyaror­szág tevékenységét, szerepét a világszervezetben. Az ülés elnökségében he­lyet foglalt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára is. Péter Já­nosnak, az Országgyűlés al­­elnökének megnyitó szavai után Várkonyi Péter külügy­miniszter mondott ünnepi beszédet. Szólt azokról a tör­ténelmi körülményekről, amelyek lehetővé tették a vi­lágszervezet életrehívását. Felidézte azt a tevékeny­séget, amelyet hazánk fejt ki a világszervezetben, 1955 decemberében történt felvé­tele óta. Országunk — mon­dotta — ma már az ENSZ- család szinte valamennyi in­tézményének tagja, s nem egy fontos hazai létesítmény élvezte az ENSZ-rendszer se­gítségét létrehozásában, kor­szerűsítésében vagy bővíté­sében. Ezen a téren hasznos szerepük van a szakosított szervezeteknek, közülük a legifjabb, a most önállóvá vált Iparfejlesztési Szerve­zet, az UNIDO például ala­pító konferenciáján magyar elnök vezetésével végezte munkáját. Várkonyi Péter a továb­biakban emlékeztetve az MSZMP Központi Bizottsá­gának a XIII. kongresszus elé terjesztett beszámolójára, hangoztatta. A Magyar Nép­­köztársaság külpolitikájának változatlanul az a legfonto­sabb célja, hogy népünk szo­cialista építőmunkájához minél kedvezőbb feltételeket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalom­mal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi hala­dás érdekében. Simai Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ Társaság el­nöke felszólalásában az ENSZ eddigi tevékenységét méltatva többek között em­lékeztetett, hogy az ENSZ feltárta azokat a súlyos glo­bális gondokat, amelyek mai világunkat terhelik, s rávilá­gított a megoldások lehetsé­ges útjaira is. Az ünnepi tanácskozáson Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács elnöke szólt a nemzetközi békeév­ről, amelynek meghirdetése minden korábbinál szélesebb körű, a világ haladó közvéle­ményét mozgósító, nagysza­bású nemzeti és nemzetközi akciókat ígér. Ismertette a békeév hazai rendezvényeit is. Barcs­­Sándor, az Interpar­­lamentáris Unió magyar ta­gozatának elnöke felszólalá­sában történelmi áttekintést adott az IPU és a nemzetközi szervezetek csaknem évszá­zados kapcsolatáról, hang­súlyozva, hogy az számos területen sikeresen együtt­működik. Az ünnepi rendezvényen részt vett a szovjet békede­legáció is, amelyet Lev Sze­­mejko, a Szovjet Békevédel­mi Bizottság elnökségi tag­jának, a Leszerelési Bizott­ság alelnökének vezetésével tartózkodik hazánkban. Lev Szemejko felszólalásában a szovjet békemozgalom törek­véseiről beszélt. Az ünnepségen Várkonyi Péter külügyminiszter átad­ta Simai Mihály akadémi­kusnak a Magyar Népköz­­társaság aranykoszorúval ékesített Csillagrendjét, ame­lyet a Magyar ENSZ Társa­ság elnöki tisztségében ki­fejtett munkásságáért, vala­mint az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon vég­zett eredményes tevékenysé­géért adományozott az Elnö­ki Tanács. (MTI) PÉNTEK, 1985. OKTÓBER 25. NÉPSZAVA Magyar felszólalás a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon Tizenkettedik évükhöz érkez­tek a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások, de az évforduló nem ad igazán okot ünnep­lésre: ilyen hosszú idő alatt sem születtek gyakorlati megegyezésben kifejeződő eredmények. Erről beszélt a tárgyalások csütörtöki ülésén Petrán János nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. A NATO-országok, mondot­ta, igyekeznek elodázni a megállapodást, így például újra elővették az 1973-ban már megoldott földrajzi kér­dést, arra hivatkozva: konf­liktus esetén az Egyesült Ál­lamok lényegesen messzebb­ről lenne kénytelen vissza­hozni Közép-Európába on­nan kivont erőit, mint a Szovjetunió. Ez az érvelés a földrajzi tényezők egyikét, a távolságot kiragadja az összefüggésből. A földrajzi helyzet összetevőinek egyik része a Nyugatnak, másik része a Keletnek kedvez. A magyar nagykövet han­goztatta, hogy a szocialista országok február 14-i javas­latuk beterjesztésével jelen­tős lépést tettek a kompro­misszumos megállapodás fe­lé­, messzemenően figyelembe véve a nyugati partnerek biztonsági érdekeit is. Csak annyit várnak a NATO-or­­szágoktól, hogy azok világo­san fogalmazzák meg: haj­landók-e a javaslat alapgon­dolatainak elfogadásával konkrét, tárgyszerű megbe­széléseket kezdeni a bécsi tárgyalások leglényegesebb problémáiról. A szocialista országok erre továbbra is készen állnak, mondotta Pet­rán János nagykövet. Moszkvába látogat az Európai Parlament küldöttsége A nyugat-európai közösség képviselőháza, az Európai Parlament szocialista képvi­selőcsoportja szovjet meghí­vást fogadott el, és decem­berben hivatalos delegációt küld Moszkvába. Az egy-egy belga, brit, holland, olasz, francia és nyugatnémet kép­viselőből álló delegációt Rudi Arndt, a szocialista képvise­lőcsoport elnöke vezeti. A Közös Piac brüsszeli köz­pontjában a meghívás és a látogatás jelentőségét abban látják, hogy ez lesz az első hivatalos érintkezés a Szov­jetunió és a közösség vala­mely intézménye között. Úgy ítélik meg, hogy ez az első lépés a Szovjetuniónak, illet­ve a KGST-nek az EGK-val való rendszeres kapcsolatára. A delegáció Moszkvában a kétoldalú kapcsolatokon kí­vül a nemzetközi politika sok kérdéséről kíván tárgyalni, mindenekelőtt a fegyverzet­csökkentés, a leszerelés prob­lémáiról és Európa biztonsá­gáról. A delegáció szeretné meghívni Gorbacsovot, hogy mondjon beszédet az Európai Parlament ülésén. Magyar—etióp gazdasági együttműködési jegyzőkönyv Dr. Maróthy László elutazott Etiópiából Pintér Dezső, az MTI külön­­tudósítója jelenti: Csütörtökön jegyzőkönyv aláírásával ért véget Addisz Abebában a magyar—etióp gazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködési és ke­reskedelmi vegyes bizottság első ülésszaka. A jegyző­könyvet dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, vala­mint Addisz Tedla, az Etióp Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Tervezés Országos Bizott­ságának elnökhelyettese lát­ta el kézjegyével. A dokumentum felvázolja a két ország közötti gazda­sági együttműködés követke­ző évekre szóló programját. A magyar ipar a kölcsönös előnyök alapján azokon a te­rületeken kapcsolódik be az etiópiai termelés fejlesztésé­be, amelyeken a baráti or­szág jó adottságokkal ren­delkezik, és ahol a termelés fejlesztésével fontos szükség­leteket elégíthetnek ki. Az előzetes megállapodás szerint magyar berendezéseket és gyártási technológiát szállí­tanak Etiópiában létesítendő komplex baromfitenyésztő és -feldolgozó kombináthoz, va­lamint bőripari létesítmé­nyekhez. Az utóbbiak munkába ál­lása lehetővé teszi, hogy a magyar bőripar hosszú távon megfelelő minőségű nyers­anyagot szerezzen be Etió­piából. Minderről a vegyes bizottság munkájában részt vevő magyar vállalati szak­emberek konkrét tárgyaláso­kat is folytattak az etióp fő­városban. Dr. Maróthy László csü­törtökön elutazott Etiópiá­ból. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a Minisz­­tertan­ács elnökhelyettesét az Addisz Abeba-i repülőté­ren Addisz Tedla és az etióp kormány több más tagja bú­csúztatta. Nemzetközi hírek # Erich Honecker, az NSZKP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke csü­törtökön fogadta Roska Ist­vánt, a Magyar Népköztársa­ság új berlini nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. # Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a mi­nisztertanács elnöke szerdán Szófiában találkozott és megbeszélést folytatott Cons­tantin Dascalescuval, az RKP KB PVB tagjával, román mi­niszterelnökkel. # Pieter Botha dél-afri­kai köztársasági elnök csü­törtökön részlegesen felol­dotta a három hónappal ez­előtt bevezetett szükségálla­potot. # Mubarak egyiptomi el­nök csütörtökön Jordániába érkezett, ahol Husszein ki­rállyal egy különutas közel­­keleti rendezés kilátásait te­kinti át. # A Kínai Országos Nő­­szövetség meghívására csü­törtökön Pekingbe érkezett a Szovjet Nőbizottság kül­döttsége. # Vízágyúkkal oszlatta szét a nyugatnémet rendőr­ség szerdán 150 atomenergia­ellenes aktivista tiltakozó ak­cióját. Az aktivisták eláll­­ták az útját egy nukleáris hulladékokat szállító teher­autós-konvojnak. A Genfben az atom- és űrfegyverzetről folyó szov­jet—amerikai tárgyalások keretében csütörtökön ülést tartott a közepes hatótávol­ságú fegyverekkel foglalko­zó csoport.­­ Li Peng miniszterelnök­helyettesnek, a KKP KB PB tagjának vezetésével csütör­tök délelőtt kínai párt- és kormányküldöttség utazott a KNDK-ba. Franciaország kísér­leti atomrobbantást hajtott végre csütörtökön a dél-csen­­des-óceáni Mururoa korall­­szigeten. Előtte a francia ha­ditengerészek elfoglalták a Greenpeace környezetvédő mozgalom vitorláshajóját, és a rajta tartózkodó hét akti­vistát őrizetbe vették.­­ Az amerikai kormány­zat továbbra sem akar tudo­mást venni a Lengyelország­ban kialakult valóságos hely­zetről — hangoztatta csü­törtöki sajtóértekezletén Jerzy Urban lengyel kor­mányszóvivő, válaszolva a lengyel—amerikai kapcsola­tok alakulására vonatkozó kérdésekre.­­ Merényletet követtek el szerdán Bogotában a kolum­biai hadsereg főparancsnoka, Rafael Samudio Molina tá­bornok ellen, akit kéz- és lábsérülésekkel kórházba szállítottak. Állapota nem életveszélyes.

Next