Népszava, 1986. január (114. évfolyam, 1–26. sz.)
1986-01-30 / 25. szám
NÉPSZAVA 1986. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Befejeződött az atomenergetikai kormányközi bizottság ülése Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött az atomenergetikai gépgyártási együttműködést koordináló kormányközi bizottság XIII. ülése a Budapest Kongreszszusi Központban. A tanácskozáson 8 szocialista ország delegációja vett részt. Az ülésen Ivan Szilajev, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének helyettese elnökölt. Magyar szemszögből a tanácskozás legfontosabb eredménye, hogy a paksi atomerőmű tervezett bővítéséhez szükséges berendezések beszerzését és szállítását a partnerországok képviselőivel egyeztette a magyar delegáció, s közösen meghatározták a szállítandó mennyiségeket és a szállítások ütemezését is. A paksi atomerőművet a következő éveikben további négy, egyenként 440 megawattos blokkal bővítik, s ezekhez, például a szovjet vállalatok primerközi berendezéseket, a csehszlovák üzemek reaktoregységeket szállítanak, de a többi szocialista partner is részt vesz az erőművi gépek szakosításon alapuló gyártásában és szállításában. Ennek megfelelően a magyar gyárak továbbra is készítenek majd különféle atomerőművi berendezéseket, így komplett vízelőkészítőket, kazettaátrakókat, reaktor- és gőzgenerátor javító gépeket nemcsak a hazai igények kielégítésére, hanem a többi együttműködő partner számára is. A kormányközi bizottság ülésén részt vevő delegációk vezetőit a tanácskozás idején fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai. (MTI) Szűrös Mátyás Zala megyében Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán Zala megyébe látogatott. Zalaegerszegen Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye gazdasági és politikai helyzetéről. Szűrös Mátyás Zalaegerszegen közművelődési intézményeket látogatott meg, majd felkereste a zalakarosi gyógyfürdőt. Megismerkedett az évi 800 ezer vendéget fogadó fürdő gyógyító tevékenységével és fejlesztési terveivel. Délután a Tungsram Nagykanizsai Fényforrás- és Üveggyárat kereste fel a Központi Bizottság titkára. Szűrös Mátyás ezt követően a nagykanizsai városi pártbizottság épületében aktívaértekezleten találkozott Zala megye értelmiségi dolgozóinak képviselőivel és időszerű külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót számukra. Környezetvédelmi adatbank Az információs rendszer azt a célt szolgálja majd, hogy mérési és statisztikai adatok alapján figyelemmel kísérhessék a környezet állapotát. A jövőben évente értékelik a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a táj, valamint a településkörnyezet védelmének helyzetét. Az információs rendszer révén nyomban érzékelni tudják a változásokat, s ha netán romlás következett be valahol, megtehetik a szükséges intézkedéseket. A szakemberek a föld védelme érdekében meggyorsítják a meliorációs munkákat a Mohácsi-szigeten, a Dráva mentén és a Dél-Zselicben. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a Dunaparti ivóvízkészletek és a Harkány térségében levő gyógyvízkészletek megóvására. Szakintézetek bevonásával elkészítik a megye komplex levegőtisztaság-védelmi tervét. Kiemelt feladat az üdülőterületek — Harkány, Orfű, Abaliget, Sikonda — környezetének megóvása. Közélet Anthony Mongalo látogatása. A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására január 27. és 29. között látogatást tett hazánkban Anthony Mongalo, az Afrikai Nemzeti Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja. Az afrikai vendéget elutazása előtt fogadta Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront OT főtitkára, s átnyújtotta neki a HNF kitüntető jelvényét. Az Országos Béketanács meghívására szerdán hazánkba érkezett az Argentin Béketanács küldöttsége. A Valentin Luco a béke és leszerelési ügyek minisztere vezette küldöttség, amelynek tagja Jorge Kreyness, az Argentin Béketanács főtitkára tárgyalásokat folytat az OBT vezetőivel, ellátogat a Szakszervezetek Országos Tanácsába, a KISZ KB-ba, a DIVSZ-be és a Magyar Külügyi Intézetbe. Újabb agrárkötvény az élelmiszeripar és -kereskedelem fejlesztésére A Magyar Nemzeti Bank agrár-, ipari, kereskedelmi és szövetkezeti hitelfőigazgatósága kölcsönforrásaiinak bővítésére 500 millió forint öszszegű kötvényt bocsát ki. A többletforrásból a hitelfőigazgatóság az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem fejlesztéséhez nyújt — az előirányzott, mintegy 8 milliárd forintos beruházási hitelkereten felül — fejlesztési kölcsönöket Lángfalvi Sándor, az MNB főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondotta: a hiitelfőigazgatóság a múlt évben bocsátott ki először agrárkötvényt, s a kedvező tapasztalatok láttán döntöttek újabb értékpapírok forgalombahozatala mellett. Az első agrárkötvény esetében 300 millió forint névértékű értékpapír kibocsátását tervezték, a gazdálkodók azonban egy hét alatt 440 millió forint értékű kötvényt jegyeztek, amit a bank ki is bocsátott. Az értékpapírok révén befolyt pénzből a bank termelőszövetkezeteknek, élelmiszeripari vállalatoknak nyújtott gyorsan megtérülő fejlesztésekhez, számos esetben rekonstrukciókhoz kölcsönöket. A kötvényeladás megszervezésében részt vettek az MNB megyei igazgatóságai is. A náluk jegyeztetett értékpapírokból származó anyagi eszközök jelentős részével maguk gazdálkodhattak, s ezt a pénzt a megye gazdaságainak fejlesztésére fordították. A második agrárkötvényt egymillió, ötszázezer és százezer forintos címletekben bocsátja ki a hitelfőigazgatóság. A kötvények február 17-től jegyezhetők az MNB számlavezető bankszerveinél. A kötvény lejárata 8 év, s a törlesztést a bank 2 éves türelmi idő után kezdi meg. A kötvény kamata 11,5 százalék. (Ez fél százalékkal kisebb, mint a múlt esztendőben kibocsátott értékpapíré. Azóta ugyanis — a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően — a beruházási hitelek kamatai 1 százalékkal csökkentek.) Az értékpapírokat a hazai gazdálkodó szervezetek vásárolhatják meg. A hitelfőigazgatóság biztosítja az értékpapírok vásárlóit, hogy amennyiben a lejárat előtt szükségük van a pénzükre, a kötvényeket visszavásárolja. Javul a fővárosi tömegközlekedés (Folytatás az 1. oldalról) a kérdésére elmondták, a legnehezebb körülmények között közlekedő 74-es troli vonalán a Majakovszkij és a Kertész utca között egy nap átlag 66—70 személyautót kell eltávolítani, mert a tilosban parkolva lehetetlenné teszik a troli haladását. Bár a parkolóhelyek hiányából eredő feszültségek következményeit nem szívesen varrjuk a témában illetékesnek távolról sem nevezhető személyautósok nyakába, az tény, hogy a belvárosi közlekedési morál vészes romlása, a már teljességgel elfogadottá és gyakorlattá vált tilosban parkolás az eddiginél is hatásosabb — intézményes — közbeavatkozást kíván. Többek között a tömegközlekedés zavartalansága érdekében is. A tájékoztatón szó esett az elkövetkező korszerűsítésekről, felújításokról. Bár a népgazdaság helyzete nem könnyű, a BKV a különböző pályák korszerűsítésére ez évben sem tervez kevesebbet költeni, mint tavaly. Felújítanak több mint 12 kilométer villamossínt, 4,6 kilométer HÉV- sínt, és 750 méter metrósínt. Javítani igyekeznek a járművek menetrendszerűségét is. A fővárosban naponta 76 —78 ezer járat közlekedik. S bár az 1—1,5 százalékos menetkimaradás, vagy késés — arányát tekintve — csekély, abszolút értékében elegendően nagy ahhoz, hogy a vállalat mindent megtegyen az efféle kellemetlen események minél ritkábban forduljanak elő. Ezt szolgálja többek között a járművek és a központok közötti URH-kapcsolat kiépítése, amely a gépkocsivezetők révén idővel az utasok tájékoztatására is használható lesz. Gondot jelent már ma, s még inkább a jövőben a külső területeken épülő lakótelepek bekapcsolása. A jelen ötéves tervben például 7 milliárd forint áll rendelkezésre metróépítésre. Ez azt jelenti, hogy az észak-déli metró 1990-re épül ki Újpestig, s onnan majd villamos halad a metró pályáján a káposztásmegyeri lakótelepig. Ha több pénz lenne erre a célra, a metrószakasz két évvel előbb készülne el. S nyilván gyorsabb ütemben kerülhetne sor a dél-budai metró építésére is, amely a tervidőszak második felében kezdődik el. Lapunk munkatársának egy másik kérdésére Derzsi András, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának vezetője elmondta, hogy komplex terv készül a várbeli közlekedés megújítására, amely a turistaszezon kezdetére esedékes. Az biztos, viszont, hogy májusban megindul az egykor volt sikló, bár az átadás napja még nem ismert. Autóbuszból tavaly 217-et állítottak forgalomba, nagyrészt a selejt pótlására. Idén 269 új busz kerül a fővárosi utcákra. Közülük tíz az az új típusú Ikarus 415-ös lesz, amelyet — próbajáratként — már megismerhettek a fővárosi utasok. (bencsik) KÉPVISELŐK TANÁCSKOZÁSAI Aktívabb parlamenti munkára van szükség Kötetlen beszélgetésre szólt a meghívás szerdán délután a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának székházába. A főváros országgyűlési képviselői a parlamenti munkáról, közéleti megbízatásuk hétköznapi teendőiről váltottak szót. A képviselőcsoport tanácskozásán részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, az Országgyűlés elnöke vitaindítójában elmondta, hogy szerinte a képviselők legfontosabb feladata a törvényalkotás, az országos ügyekben való véleménymondás, ami persze nem jelenti azt, hogy nem kell nagy fontosságot tulajdonítani a választókkal való kapcsolattartásnak, az adott terület ügyei képviseletének. A képviselők egyéni programja azonban sohasem távolodhat el a realitásoktól, az üres ígérgetés hosszabb távon rossz hangulatot szül. Az Országgyűlés elnökének véleménye szerint egy képviselő munkájának értékét, fontosságát nem azon kell lemérni, hogy ki hányszor szólal fel a Parlamentben. Meglehet, valaki csak egy bizottsági ülésen kér szót, tesz javaslatot, de azzal — igaz, kevésbé látványosan —, szintén jelentős eredményt ér el. Az Országgyűlés elnöke, mint kifejtette, nem híve annak, hogy a képviselők előre megírják felszólalásaikat. A tapasztalatok szerint a szabadon előadott szónoklatok sokkal nagyobb hatásúak. A magyar parlament gyakorlatában az interpellációk sem mindig töltik be szerepüket. Sarlós István felvetette: teljesen hiányzik az az informálódási forma, amely abból áll, hogy a képviselők kérdeznek, a miniszterek válaszolnak. Ezek után nincs szükség döntésre, szavazásra, hiszen a kérdezz-felelek csupán a parlament tagjainak jobb tájékozottságát szolgálja. Sarlós István beszélt arról is, hogy az esetleges ellenszavazatokat sokan meglepődve fogadják, holott ezek minden demokratikusan működő parlamentben természetesen léteznek. Véleménye szerint az ellenszavazat egyáltalán nem csökkenti a döntések értékét, hiszen azok a többségi vélemény alapján születnek. Az igen élénk, sokrétű vita során dr. Biacs Péter XI. kerületi képviselő, a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetének főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényeket nem csak meghozni kell, legalább ilyen fontos feladat a végrehajtás ellenőrzése. Dr. Tallósi Frigyes IX. kerületi képviselő, a Ferrokémia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa felvetette: hiába fűznek a képviselők észrevételeket az egyes rendelettervezetekhez, ha az előterjesztők ezeket egyáltalán nem veszik figyelembe. Példaként a nem lakás céljára szolgáló helyiségek adóját említette. A jogi bizottságban dolgozó képviselők számtalan javaslatot, módosítást kezdeményeztek, de később a közlönyben szóról szóra az eredeti előterjesztést látták viszont. Szabó Kálmán XII. kerületi képviselő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető professzora szerint gondot okoz, hogy a választók a képviselőkön olykor olyan döntéseket kérnek számon, amelyekről nekik sincs megfelelő információjuk. Szerinte a kormányzatnak gyakrabban kellene a parlament elé vinni — és a nyilvánosság előtt is megindokolni a legfontosabb gazdasági — például beruházási — döntéseket. Bánffy György színművész, II. kerületi képviselő egyebek között azt vetette fel, hogy a képviselői fogadónapok egyértelműen panasznappá váltak, s kevésbé nyújtanak lehetőséget a közügyekről, a közéleti munkáról való beszélgetésre. Javasolta, hogy azok a képviselők, akik ezt kérik, kapjanak lehetőséget parlamenti hozzászólásaik sokszorosítására és a választópolgárok közötti szétosztására. Több képviselő szorgalmazta az Országgyűlés tagjainak folyamatosabb, sokoldalúbb tájékoztatását a kormány tervezett lépéseiről, a különböző tárgyalásokról, de még a személyi kérdésekről is. Stadinger István III. kerületi képviselő, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese azt is szóvá tette, hogy szerinte a budapesti képviselők nem elég aktívak a Parlamentben, a kétmilliós nagyváros súlyos kérdéseiről alig hangzanak el interpellációk. Aki a televízióból követi nyomon a parlament egy-egy ülésszakát, gyakran úgy érezheti: a Tisztelt Ház unatkozik. Sokkal rövidebb, célratörőbb felszólalásokra lenne szükség. A háromórás beszélgetés — amelynek elnöki tisztét Peták Emil XVIII. kerületi képviselő, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának vezető titkára, a fővárosi képviselőcsoport vezetője látta el — azt jelezte, hogy a tavaly megválasztott képviselők szeretnék aktívabbá, élénkebbé tenni parlamenti munkájukat, s e törekvésük találkozik az Országgyűlés tisztségviselőinek szándékával, a politikai vezetés elképzeléseivel. Deák András Országgyűlési bizottságok együttes ülése Szerdán a Parlamentben Bognár József akadémikus elnökletével együttes ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, illetve terv- és költségvetési bizottsága. A két testület előzetes véleményt nyilvánított a gazdálkodó szervezetek fizetőképessége helyreállításának, felszámolásának és az állami szanálásnak módját szabályozó törvényerejű rendelet, illetve minisztertanácsi rendelet tervezetéről. A felszámolásra és a szanálásra vonatkozó szabályozás ellentmondásai, hiányosságai szükségessé tették az eddigi rendelkezések felülvizsgálatát. Ezt indokolja a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben a gazdálkodási önállóság fokozásának, a gazdálkodásért való felelősség következetesebb érvényesítésének igénye, valamint az állami vállalatok és a szövetkezetek irányításának, szervezeti rendszerének időközben bekövetkezett korszerűsítése is. Mindezek miatt az Állami Tervbizottság előirányozta egy új, egységes, magasszintű jogszabály előkészítését a gazdálkodó szervezetek felszámolásáról, s időszerűvé vált az állami szanálásra vonatkozóminisztertanácsi rendelet előkészítése is — állapítja meg az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium írásos előterjesztése. Szóbeli kiegészítésében Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár hangsúlyozta: a jogszabálytervezet — amely februárban kerül a Minisztertanács elé —, a gazdálkodó szervezetek fizetőképességének helyreállítására, a stabilitás megteremtésére helyezi a hangsúlyt. Az államtitkár rámutatott: az eddigi szabályozásban nem érvényesülnek megfelelően a hitelezői érdekek, a jogszabályok merev rangsort állítanak fel a követelések kielégítésére. A felszámolási eljárás a mostani jogszabálytervezet szerint akkor folytatható le, ha a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve ha az állami szanálás ellenére tartósan fizetésképtelen marad. Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettes az állami szanálás intézményeivel kapcsolatban elmondotta: tulajdonképpen a gazdálkodáshoz szükséges források átcsoportosításáról, a fizetőképesség központi beavatkozással történő helyreállításáról van szó. Ha ezek a beavatkozások eredménytelennek bizonyulnak, akkor kerülhet sor az állami szanálásra. A két jogszabályt az átfedések miatt párhuzamosan készítik elő. Jelenleg a munkálatok utolsó fázisánál tartanak. A vitában felszólaló képviselők egyetértettek a jogszabálytervezetek vezérgondolataival, de a fogalommeghatározásoknál több hiányosságra hívták fel a figyelmet. A készülő magasszintű jogszabályokat hézagpótló rendelkezéseknek tartották, ugyanakkor javasolták, hogy a tervezetek az ülésen elhangzott módosításokkal együtt kerüljenek a Minisztertanács elé. Zárszavában Bognár József hangsúlyozta: " A gazdasági életben az áru és a pénzügyi kapcsolatok folyamatos fenntartására van szükség. Ha a felszámolási eljárás hosszan elhúzódik, csak nagy késéssel lehet átcsoportosítani az anyagi eszközöket. Ezek figyelembevételével javasolta, hogy a hosszadalmas államigazgatási eljárást csökkentsék a felszámolási eljárásban. A vitában felszólaltak: Antal Ferenc (Veszprém), Hellner Károly (Budapest), Horváth Jenő (Budapest), Juhász Mihály (Budapest), Mayer Bertalan (Vas megye), Puskás Sándor (Heves megye), Szabó Kálmán (Budapest), Talóssy Frigyes (Budapest), képviselők, illetve Fekete Károly, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, KeserűJánosné, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke, Halmos Csaba, a SZOT osztályvezetője, Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese és Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. (MTI) A gyerekszobába indulok, mesélni Daninak. A farkasosat kéri. Azt, amelyben a szegény öreg toportyán bekopogtat a kismalac fűtött házikójába, könyörögve, hogy engedjék be, mielőtt megveszi az isten hidege. Rimánkodására résnyire nyílik az ajtó, de csak háttal mehet, s egyenest a zsákba. Akkor aztán a kismalac lekapja a kályháról a forró vizet, és zsupsz, ráönti a szegény tó- FARKASMESÉK portyánra, aki vonítva, kopaszon inal el. Danika kacag, kacag, de valahogy nem tudnám én ezt angyali nevetésnek mondani. Szörnyű látvány a hároméves gyerek arcán: a káröröm. Megrémülök. S lehet, hogy a pedagógusok szerint kicsi még hozzá, mégis elmondom neki Pilinszky János Fabuláját. Azt a mesét, amelyikben egy tiszta szívű farkas elindul, hogy barátságot kössön az emberekkel. Ámulva nézi őket, egész éjszaka az ablakon át. S még akkor sem tudja levenni róluk a szemét, amikor reggel bunkókkal agyonverik. (vigh) 5