Népszava, 1986. január (114. évfolyam, 1–26. sz.)

1986-01-30 / 25. szám

NÉPSZAVA 198­6. JANUÁR 3­0., CSÜTÖRTÖK Befejeződött az atomenergetikai kormányközi bizottság ülése Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött az atomenergetikai gépgyártási együttműködést koordináló kormányközi bizottság XIII. ülése a Budapest Kongresz­­szusi Központban. A tanács­kozáson 8 szocialista ország delegációja vett részt. Az ülésen Ivan Szilajev, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének helyettese elnökölt. Magyar szemszögből a ta­nácskozás legfontosabb ered­ménye, hogy a paksi atom­erőmű tervezett bővítéséhez szükséges berendezések be­szerzését és szállítását a partnerországok képviselői­vel egyeztette a magyar de­legáció, s közösen meghatá­rozták a szállítandó mennyi­ségeket és a szállítások üte­mezését is. A paksi atomerő­művet a következő éveikben további négy, egyenként 440 megawattos blokkal bőví­tik, s ezekhez, például a szovjet vállalatok primerkö­­zi berendezéseket, a cseh­szlovák üzemek reaktoregy­ségeket szállítanak, de a töb­bi szocialista partner is részt vesz az erőművi gépek sza­kosításon alapuló gyártásá­ban és szállításában. Ennek megfelelően a magyar gyá­rak továbbra is készítenek majd különféle atomerőművi berendezéseket, így komp­lett vízelőkészítőket, kazet­­taátrakók­at, reaktor- és gőz­­generát­or javí­tó­ gépeket nem­csak a hazai igények kielégí­tésére, hanem a többi együtt­működő partner számára is. A kormányközi bizottság ülésén részt vevő delegációk vezetőit a tanácskozás idején fogadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai. (MTI) Szűrös Mátyás Zala megyében Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára szerdán Zala megyébe látogatott. Zalaegerszegen Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta és tájékoztatta a me­gye gazdasági és politikai helyzetéről. Szűrös Mátyás Zalaegerszegen közművelő­dési intézményeket látoga­tott meg, majd felkereste a zalakarosi gyógyfürdőt. Meg­ismerkedett az évi 800 ezer vendéget fogadó fürdő gyó­gyító tevékenységével és fej­lesztési terveivel. Délután a Tungsram Nagy­­kanizsai Fényforrás- és Üveggyárat kereste fel a Központi Bizottság titkára. Szűrös Mátyás ezt követően a nagykanizsai városi párt­­bizottság épületében aktíva­értekezleten találkozott Zala megye értelmiségi dolgozói­nak képviselőivel és idősze­rű külpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót számuk­ra. Környezetvédelmi adatbank Az információs rendszer azt a célt szolgálja majd, hogy mérési és statisztikai adatok alapján figyelemmel kísér­hessék a környezet állapo­tát. A jövőben évente érté­kelik a föld, a víz, a levegő, az élővilág és a táj, valamint a településkörnyezet védel­mének helyzetét. Az infor­mációs rendszer révén nyom­ban érzékelni tudják a vál­tozásokat, s ha netán romlás következett be valahol, meg­tehetik a szükséges intézke­déseket. A szakemberek a föld vé­delme érdekében meggyor­sítják a meliorációs munká­kat a Mohácsi-szigeten, a Dráva mentén és a Dél-Zse­­licben. Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a Duna­­parti ivóvízkészletek és a Harkány térségében levő gyógyvízkészletek megóvá­sára. Szakintézetek bevoná­sával elkészítik a megye komplex levegőtisztaság-vé­delmi tervét. Kiemelt fel­adat az üdülőterületek — Harkány, Orfű, Abaliget, Sikonda — környezetének megóvása. Közélet Anthony Mongalo látoga­tása. A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására ja­nuár 27. és 29. között látoga­tást tett hazánkban Anthony Mongalo, az Afrikai Nemze­ti Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja. Az afri­kai vendéget elutazása előtt fogadta Pozsgay Imre, a Ha­zafias Népfront OT főtitkára, s átnyújtotta neki a HNF ki­tüntető jelvényét. Az Országos Béketanács meghívására szerdán ha­zánkba érkezett az Argentin Béketanács küldöttsége. A Valentin Luco a béke és le­szerelési ügyek minisztere vezette küldöttség, amelynek tagja Jorge Kreyness, az Ar­gentin Béketanács főtitkára tárgyalásokat folytat az OBT vezetőivel, ellátogat a Szak­­szervezetek Országos Taná­csába, a KISZ KB-ba, a DIVSZ-be és a Magyar Kül­ügyi Intézetbe. Újabb agrárkötvény az élelmiszeripar és -kereskedelem fejlesztésére A Magyar Nemzeti Bank agrár-, ipari, kereskedelmi és szövetkezeti hitelfőigazgató­sága kölcsönforrásaiinak bő­vítésére 500 millió forint ösz­­szegű kötvényt bocsát ki. A többletforrásból a hitelfő­igazgatóság az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskede­lem fejlesztéséhez nyújt — az előirányzott, mintegy 8 milliárd forintos beruházási hitelkereten felül — fejlesz­tési kölcsönöket Lángfalvi Sándor, az MNB főosztályvezetője az MTI munkatársának elmon­dotta: a hiitelfőigazgatóság a múlt évben bocsátott ki elő­ször agrárkötvényt, s a ked­vező tapasztalatok láttán döntöttek újabb értékpapí­rok forgalombahozatala mel­lett. Az első agrárkötvény esetében 300 millió forint névértékű értékpapír kibo­csátását tervezték, a gazdál­kodók azonban egy hét alatt 440 millió forint értékű köt­vényt jegyeztek, amit a bank ki is bocsátott. Az értékpapírok révén be­folyt pénzből a bank terme­lőszövetkezeteknek, élelmi­­szeripari vállalatoknak nyúj­tott gyorsan megtérülő fej­lesztésekhez, számos esetben rekonstrukciókhoz kölcsönö­ket. A kötvényeladás meg­szervezésében részt vettek az MNB megyei igazgatóságai is. A náluk jegyeztetett ér­tékpapírokból származó anyagi eszközök jelentős ré­szével maguk gazdálkodhat­tak, s ezt a pénzt a megye gazdaságainak fejlesztésére fordították. A második agrárkötvényt egymillió, ötszázezer és száz­ezer forintos címletekben bocsátja ki a hitelfőigazga­tóság. A kötvények február 17-től jegyezhetők az MNB számlavezető bankszerveinél. A kötvény lejárata 8 év, s a törlesztést a bank 2 éves tü­relmi idő után kezdi meg. A kötvény kamata 11,5 száza­lék. (Ez fél százalékkal ki­sebb, mint a múlt esztendő­ben kibocsátott értékpapíré. Azóta ugyanis — a hitelpo­litikai irányelveknek megfe­lelően — a beruházási hite­lek kamatai 1 százalékkal csökkentek.) Az értékpapírokat a hazai gazdálkodó szervezetek vá­sárolhatják meg. A hitelfő­igazgatóság biztosítja az ér­tékpapírok vásárlóit, hogy amennyiben a lejárat előtt szükségük van a pénzükre, a kötvényeket visszavásárolja. Javul a fővárosi tömegközlekedés (Folytatás az 1. oldalról) a kérdésére elmondták, a leg­nehezebb körülmények kö­zött közlekedő 74-es troli vo­nalán a Majakovszkij és a Kertész utca között egy nap átlag 66—70 személyautót kell eltávolítani, mert a tilos­ban parkolva lehetetlenné te­szik a troli haladását. Bár a parkolóhelyek hiá­nyából eredő feszültségek kö­vetkezményeit nem szívesen varrjuk a témában illetékes­nek távolról sem nevezhető személyautósok nyakába, az tény, hogy a belvárosi köz­lekedési morál vészes romlá­sa, a már teljességgel elfoga­dottá és gyakorlattá vált ti­losban parkolás az eddiginél is hatásosabb — intézményes — közbeavatkozást kíván. Többek között a tömegköz­lekedés zavartalansága érde­kében is. A tájékoztatón szó esett az elkövetkező korszerűsítések­ről, felújításokról. Bár a nép­gazdaság helyzete nem könnyű, a BKV a kü­lönböző pályák korsze­rűsítésére ez évben sem tervez kevesebbet költe­ni, mint tavaly. Felújítanak több mint 12 kilométer villa­mossínt, 4,6 kilométer HÉV- sínt, és 750 méter metrósínt. Javítani igyekeznek a jár­művek menetrendszerűségét is. A fővárosban naponta 76 —78 ezer járat közlekedik. S bár az 1—1,5 százalékos me­netkimaradás, vagy késés — arányát tekintve — csekély, abszolút értékében elegendő­­­en nagy ahhoz, hogy a vál­lalat mindent megtegyen az efféle kellemetlen események minél ritkábban forduljanak elő. Ezt szolgálja többek között a járművek és a központok közötti URH-kapcsolat kiépí­tése, amely a gépkocsiveze­tők révén idővel az utasok tájékoztatására is használha­tó lesz. Gondot jelent már ma, s még inkább a jövőben a kül­ső területeken épülő lakó­telepek bekapcsolása. A jelen ötéves tervben például 7 mil­liárd forint áll rendelkezésre metróépítésre. Ez azt jelenti, hogy az észak-déli metró 1990-re épül ki Újpestig, s onnan majd villamos halad a metró pályáján a káposz­tásmegyeri lakótelepig. Ha több pénz lenne erre a cél­ra, a metrószakasz két évvel előbb készülne el. S nyilván gyorsabb ütemben kerülhet­ne sor a dél-budai metró épí­tésére is, amely a tervidőszak második felében kezdődik el. Lapunk munkatársának egy másik kérdésére Derzsi András, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságá­nak vezetője elmondta, hogy komplex terv készül a vár­beli közlekedés megújításá­ra, amely a turistaszezon kezdetére esedékes. Az biztos, viszont, hogy májusban megindul az egy­kor volt sikló, bár az átadás napja még nem ismert. Au­tóbuszból tavaly 217-et ál­lítottak forgalomba, nagy­részt a selejt pótlására. Idén 269 új busz kerül a fővárosi utcákra. Közülük tíz az az új típusú Ikarus 415-ös lesz, amelyet — próbajáratként — már megismerhettek a fő­városi utasok. (bencsik) KÉPVISELŐK TANÁCSKOZÁSAI Aktívabb parlamenti munkára van szükség Kötetlen beszélgetésre szólt a meghívás szerdán délután a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának székházába. A főváros országgyűlési képvi­selői a parlamenti munkáról, közéleti megbízatásuk hét­köznapi teendőiről váltottak szót. A képviselőcsoport ta­nácskozásán részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kára. Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, az Ország­­gyűlés elnöke vitaindítójá­ban elmondta, hogy szerinte a képviselők legfontosabb fel­adata a törvényalkotás, az országos ügyekben való véle­ménymondás, ami persze nem jelenti azt, hogy nem kell nagy fontosságot tulajdoníta­ni a választókkal való kap­csolattartásnak, az adott te­rület ügyei képviseletének. A képviselők egyéni programja azonban sohasem távolodhat el a realitásoktól, az üres ígérgetés hosszabb távon rossz hangulatot szül. Az Országgyűlés elnökének véleménye szerint egy képvi­selő munkájának értékét, fontosságát nem azon kell le­mérni, hogy ki hányszor szó­lal fel a Parlamentben. Meg­lehet, valaki csak egy bizott­­sági ülésen kér szót, tesz ja­vaslatot, de azzal — igaz, ke­vésbé látványosan —, szintén jelentős eredményt ér el. Az Országgyűlés elnöke, mint kifejtette, nem híve annak, hogy a képviselők előre meg­írják felszólalásaikat. A ta­pasztalatok szerint a szaba­don előadott szónoklatok sokkal nagyobb hatásúak. A magyar parlament gya­korlatában az interpellációk sem mindig töltik be szere­püket. Sarlós István felvetet­te: teljesen hiányzik az az informálódási forma, amely abból áll, hogy a képviselők kérdeznek, a miniszterek vá­laszolnak. Ezek után nincs szükség döntésre, szavazás­ra, hiszen a kérdezz-felelek csupán a parlament tagjai­nak jobb tájékozottságát szolgálja. Sarlós István beszélt arról is, hogy az esetleges ellen­­szavazatokat sokan megle­pődve fogadják, holott ezek minden demokratikusan mű­ködő parlamentben természe­tesen léteznek. Véleménye szerint az ellenszavazat egy­általán nem csökkenti a dön­tések értékét, hiszen azok a többségi vélemény alapján születnek. Az igen élénk, sokrétű vita során dr. Biacs Péter XI. kerületi képviselő, a MÉM Központi Élelmiszeripari Ku­tató Intézetének főigazgató­ja arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényeket nem csak meghozni kell, legalább ilyen fontos feladat a végrehajtás ellenőrzése. Dr. Tallósi Frigyes IX. kerületi képviselő, a Ferro­­kémia Ipari Szövetkezet jog­tanácsosa felvetette: hiába fűznek a képviselők észrevé­teleket az egyes rendeletter­vezetekhez, ha az előterjesz­tők ezeket egyáltalán nem veszik figyelembe. Példaként a nem lakás céljára szolgáló helyiségek adóját említette. A jogi bizottságban dolgozó képviselők számtalan javas­latot, módosítást kezdemé­nyeztek, de később a köz­lönyben szóról szóra az ere­deti előterjesztést látták vi­szont. Szabó Kálmán XII. kerü­leti képviselő, a Marx Ká­roly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető pro­fesszora szerint gondot okoz, hogy a választók a képvise­lőkön olykor olyan döntése­ket kérnek számon, amelyek­ről nekik sincs megfelelő in­formációjuk. Szerinte a kor­mányzatnak gyakrabban kel­lene a parlament elé vinni — és a nyilvánosság előtt is megindokolni a legfonto­sabb gazdasági — például beruházási — döntéseket. Bánffy György színművész, II. kerületi képviselő egye­bek között azt vetette fel, hogy a képviselői fogadóna­pok egyértelműen panasz­nappá váltak, s kevésbé nyújtanak lehetőséget a köz­­ügyekről, a közéleti munká­ról való beszélgetésre. Java­solta, hogy azok a képviselők, akik ezt kérik, kapjanak le­hetőséget parlamenti hozzá­szólásaik sokszorosítására és a választópolgárok közötti szétosztására. Több képviselő szorgal­mazta az Országgyűlés tag­jainak folyamatosabb, sokol­dalúbb tájékoztatását a kor­mány tervezett lépéseiről, a különböző tárgyalásokról, de még a személyi kérdésekről is. Stadinger István III. ke­rületi képviselő, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese azt is szóvá tette, hogy szerinte a budapesti képviselők nem elég aktívak a Parlamentben, a kétmilliós nagyváros súlyos kérdéseiről alig hangzanak el interpellációk. Aki a televí­zióból követi nyomon a par­lament egy-egy ülésszakát, gyakran úgy érezheti: a Tisz­telt Ház unatkozik. Sokkal rövidebb, célratörőbb felszó­lalásokra lenne szükség. A háromórás beszélgetés — amelynek elnöki tisztét Pe­­ták Emil XVIII. kerületi képviselő, a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságá­nak vezető titkára, a fővárosi képviselőcsoport vezetője lát­ta el — azt jelezte, hogy a tavaly megválasztott képvi­selők szeretnék aktívabbá, élénkebbé tenni parlamenti munkájukat, s e törekvésük találkozik az Országgyűlés tisztségviselőinek szándéká­val, a politikai vezetés elkép­­zeléseivel. Deák András Országgyűlési bizottságok együttes ülése Szerdán a Parlamentben Bognár József akadémikus elnökletével együttes ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, il­letve terv- és költségvetési bizottsága. A két testület előzetes véleményt nyilvání­tott a gazdálkodó szervezetek fizetőképessége helyreállítá­sának, felszámolásának és az állami szanálásnak módját szabályozó törvényerejű ren­delet, illetve minisztertaná­csi rendelet tervezetéről. A felszámolásra és a sza­nálásra vonatkozó szabályo­zás ellentmondásai, hiányos­ságai szükségessé tették az eddigi rendelkezések felül­vizsgálatát. Ezt indokolja a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével össze­függésben a gazdálkodási ön­állóság fokozásának, a gaz­dálkodásért való felelősség következetesebb érvényesíté­sének igénye, valamint az ál­lami vállalatok és a szövet­kezetek irányításának, szer­vezeti rendszerének időköz­ben bekövetkezett korszerű­sítése is. Mindezek miatt az Állami Tervbizottság előirá­nyozta egy új, egységes, ma­gasszintű jogszabály előké­szítését a gazdálkodó szerve­zetek felszámolásáról, s idő­szerűvé vált az állami szaná­lásra vonatkozó­­miniszterta­nácsi rendelet előkészítése is — állapítja meg az Igazság­ügyi Minisztérium és a Pénz­ügyminisztérium írásos elő­terjesztése. Szóbeli kiegészítésében Bo­­rics Gyula igazságügyi mi­nisztériumi államtitkár hang­súlyozta: a jogszabályterve­zet — amely februárban ke­rül a Minisztertanács elé —, a gazdálkodó szervezetek fi­zetőképességének helyreállí­tására, a stabilitás megte­remtésére helyezi a hang­súlyt. Az államtitkár rámu­tatott: az eddigi szabályozás­ban nem érvényesülnek meg­felelően a hitelezői érdekek, a jogszabályok merev rang­sort állítanak fel a követelé­sek kielégítésére. A felszámo­­lási eljárás a mostani jog­szabálytervezet szerint akkor folytatható le, ha a gazdál­kodó szervezet jogutód nél­kül szűnik meg, illetve ha az állami szanálás ellenére tar­tósan fizetésképtelen marad. Csáki Gyula pénzügymi­niszter-helyettes az állami szanálás intézményeivel kap­csolatban elmondotta: tulaj­donképpen a gazdálkodáshoz szükséges források átcsopor­tosításáról, a fizetőképesség központi beavatkozással tör­ténő helyreállításáról van szó. Ha ezek a beavatkozások eredménytelennek bizonyul­nak, akkor kerülhet sor az állami szanálásra. A két jog­szabályt az átfedések miatt párhuzamosan készítik elő. Jelenleg a munkálatok utol­só fázisánál tartanak. A vitában felszólaló képvi­selők egyetértettek a jogsza­bálytervezetek vezérgondola­taival, de a fogalommeghatá­rozásoknál több hiányosságra hívták fel a figyelmet. A ké­szülő magasszintű jogszabá­lyokat hézagpótló rendelke­zéseknek tartották, ugyanak­kor javasolták, hogy a terve­zetek az ülésen elhangzott módosításokkal együtt kerül­jenek a Minisztertanács elé. Zárszavában Bognár József hangsúlyozta: " A gazdasági életben az áru és a pénzügyi kapcsolatok folyamatos fenn­tartására van szükség. Ha a felszámolási eljárás hosszan elhúzódik, csak nagy késéssel lehet átcsoportosítani az anyagi eszközöket. Ezek fi­gyelembevételével javasolta, hogy a hosszadalmas állam­­igazgatási eljárást csökkent­sék a felszámolási eljárásban.­­ A vitában felszólaltak: An­tal Ferenc (Veszprém), Hell­­ner Károly (Budapest), Hor­váth Jenő (Budapest), Juhász Mihály (Budapest), Mayer Bertalan (Vas megye), Pus­kás Sándor (Heves megye), Szabó Kálmán (Budapest), Talóssy Frigyes (Budapest), képviselők, illetve Fekete Károly, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, Keserű­­Já­­nosné, a Magyar Kereskedel­mi Kama­ra társelnöke, Hal­mos Csaba, a SZOT osztály­­vezetője, Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese és Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese. (MTI) A gyerekszobába indulok, mesélni Daninak. A farka­­sosat kéri. Azt, amelyben a szegény öreg toportyán beko­pogtat a kismalac fűtött há­zikójába, könyörögve, hogy engedjék be, mielőtt megve­szi az isten hidege. Rimán­­kodására résnyire nyílik az ajtó, de csak háttal mehet, s egyenest a zsákba. Akkor az­tán a kismalac lekapja a kályháról a forró vizet, és zsupsz, ráönti a szegény tó- FARKASMESÉK portyánra, aki vonítva, ko­paszon inal el. Danika kacag, kacag, de valahogy nem tudnám én ezt angyali nevetésnek mondani. Szörnyű látvány a három­éves gyerek arcán: a kár­öröm. Megrémülök. S lehet, hogy a pedagógusok szerint kicsi még hozzá, mégis elmondom neki Pilinszky János Fabu­láját. Azt a mesét, amelyik­ben egy tiszta szívű farkas elindul, hogy barátságot kös­sön az emberekkel. Ámulva nézi őket, egész éjszaka az ablakon át. S még akkor sem tudja levenni róluk a szemét, amikor reggel bunkókkal agyonverik. (vigh) 5

Next