Népszava, 1986. december (114. évfolyam, 282–307. sz.)

1986-12-01 / 282. szám

2 Gorbacsov eszmecseréje az Üzbég KP vezetőivel Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának Tas­­kentben — úton India felé — az Üzbég KP KB irodájának tagjaival és póttagjaival tar­tott eszmecseréjéről és az e találkozón mondott beszédé­ről beszámolót tett közzé a Pravda Vosztoka, az Üzbég KP KB lapja. A találkozón az Üzbég Kommunista Párt vezetői önkritikusan értékelték munkájukat, és a beszélge­tésben a meglévő hiányossá­gokra, valamint a megoldat­lan problémákra helyezték a hangsúlyt. Inamzson Usz­manhodzsajev, az Üzbég KP KB első titkára egyebek kö­zött köszönetet mondott azért az állandó figyelemért és segítségért, amelyben az SZKP KB Üzbegisztánt ré­szesíti. Különösen élénk esz­mecsere alakult ki az áruel­látásról és a szolgáltatások­ról, az egyes élelmiszerekben és iparcikkekben mutatkozó hiány okairól, s a főtitkár bíráló észrevételeket tett a piaci árakról és a zöldség­­­gyümölcsfélék gyenge bolti választékáról hallott adatok­kal kapcsolatban. (MTI) Az SZKP határozata a szocialista törvényesség és jogrend szilárdítására Az SZKP Központi Bizottsá­ga határozatot hozott a szo­cialista törvényesség és jog­rend szilárdítására, valamint az állampolgári jogok és tör­vényes érdekek védelmének erősítésére. A szombaton közzétett do­kumentum megállapítja: az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadott irányvonal elvá­laszthatatlan a szocialista törvényesség érvényesítésé­től, a szovjet emberek jogai­nak és törvényes érdekeinek megbízható védelmétől és a szocialista törvényesség el­veinek szigorú tiszteletben tartásától. Az erre irányuló munka azonban még nem elég hatékony és nem felel meg teljesen a kor, a kom­munista építés jelenlegi sza­kasza által támasztott köve­telményeknek. A határozat kimondja: a bíróságok, az ügyészségek, a rendőrség és más jogvédelmi szervek munkáját át kell ala­kítani abból a célból, hogy ezek a szervek megbízhatóan érvényesítsék az állam érde­keit és az állampolgárok jo­gait, hogy még hatékonyab­ban küzdjenek a törvénysér­tések és a bűnözés ellen. * Megvesztegetés és egyéb visszaélések vádjával letar­tóztatták A. R. Karavajev kazah autóközlekedési mi­nisztert és több beosztottját — jelentette szombaton a Szocialisztyicseszkaja In­­dusztrija című szovjet lap. A Szovjetunió főügyészsége megállapította, hogy a vád­lottak hosszú időn át tucat­nyi közlekedési vállalatra és felelős személyre kiterjedő megvesztegetési rendszert hoztak létre. ■ A Szovjetunió főügyészsé­gének kollégiuma leváltott két ukrajnai ügyészt, mert egy újságíróval szemben sú­lyosan megsértették a törvé­nyességet. (MTI) A Pravda az albán kapcsolatok normalizálásának lehetőségéről A moszkvai Pravda szombati számának Szemleiró aláírás­sal jelölt cikkében megemlé­kezett Albánia nemzeti ün­nepéről, az ország fasiszta megszállás alóli felszabadí­tásának évfordulójáról, s is­mét kifejtette a szovjet—al­bán kapcsolatok rendezésére vonatkozó szovjet álláspontot. A többi között hangsúlyozta: A Szovjetunió határozot­tan fellép a pártok önállósá­gának, az államok függet­lenségének és egyenjogúsá­gának tiszteletben tartásáért. Ellenzi, hogy az ideológiai nézetkülönbségeket átvigyék az államközi kapcsolatokra. Az pedig, hogy sok év óta nincs semmiféle érintkezés a Szovjetunió és Albánia kép­viselői között, aligha szolgál­ja a két ország érdekeit. Ez természetellenes az államok — különösen a szocialista ál­lamok — kapcsolataiban. Az SZKP és a szovjet kormány kitartóan törekszik a kap­csolatok normalizálására Al­bániával. (MTI) Az Albán Munkapárt a kö­zelmúltban tartotta az Enver Hodzsa halála utáni első kongresszusát. Az önerőre támaszkodás politikájának megerősítése mellett egy rendkívül óvatos nyitást is jeleznek a Tiranából érkező hírek. Albániában valószínűleg ismeretlen fogalom a levegő­szennyeződés. Az ok rendkí­vül prózai: az albán törvé­nyek értelmében magánsze­mélynek tilos gépkocsit tar­tani. Tiranában és a nagyobb városokban mégis látni autó­kat, ám azok legtöbbje álla­mi vagy a külföldiek négy­kerekűje. A lakosságot szál­lító autóbuszok sem érnek egymásba, úgy hogy igazi csúcsforgalomról nem is be­szélhetünk. Inkább gyalogo­sok és kerékpárosok tömegé­ről, akik reggel és este szor­galmasan sietnek munkahe­lyükre, majd onnan haza. Nagyon fontos mozzanat ez a mai Albániában, hiszen ez bizonyítja, hogy még mindig elevenen él Enver Hodzsának, az ország fejlő­dését évtizedekre meghatá­rozó pártvezetőnek a mon­dása: „Csak Albánia tud Al­bániának segíteni!” Immár hagyománya van tehát a „mindent önerőből” menta­litásnak. A nemrég megtar­tott pártkongresszus is meg­erősítette ezt a stratégiát: „Az Albán Munkapárt, az albán nép továbbra is az Enver Hodzsa által kijelölt úton halad" — áll az elfo­gadott határozatban. Az eddig megtett útról, vagyis a sikerekről Ramiz Alia első titkár számolt be a kongresszuson. Adatokkal bőségesen illusztrált beszé­déből kitűnt, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban 19 százalékkal nőtt a társadal­mi össztermék. Az ipari ter­melés 29, a mezőgazdasági pedig 13 százalékkal emelke­dett. Háromszáz új gazdasá­gi és kulturális létesítmény­nyel gyarapodott az ország. Közülük a komani Enver Hodzsa-vízierőműre a leg­büszkébbek, mivel ez jelen­tősen növelte a villamos­­áram-termelést, s így az ága­zat túlteljesítette a 16 száza­lékos tervet. A következő időszakra — akárcsak a most véget értve — merész fejlesztési elkép­zelések láttak napvilágot. Ezek szerint az iparnak 29— 31, a mezőgazdaságnak 35— 37 százalékkal kell növe­kednie. A tervezet a nemze­ti jövedelem 35—37 százalé­kos emelkedésével számol. Nyomatékkal említette ezt az adatsort Ramiz Alia is, aki hangsúlyozta: „Az évi átlagos 5—7 százalékos gaz­dasági növekedés két-há­­romszorosan haladja meg a népesség növekedését". Azt már nem mondta, de a hivatalosan korábban köz­zé tett jelentésekből tudjuk, hogy ma körülbelül három­­millióan élnek Albániában, és a lakosság egyharmada 15 éven aluli. A születések aránya évi 32 ezrelék, a ha­lálozásé 4­4,5 ezrelék. Az átlagéletkor 26,5 év, míg a várható életkor 71 esztendő. Több élelemre, ruhára, ci­pőre, háztartási cikkre lesz szükség, hiszen kétezerre négymilliós lakossággal szá­molnak. Ennek megfelelően a nehézipar hagyományosan kiemelt fejlesztése mellett több figyelmet fordítanak a mezőgazdaságra. Új elem, hogy az év elején csak kí­sérletileg beindított brigád­­akciót most már országszer­te alkalmazzék. Ennek lé­nyege, hogy a tsz-brigádok állatokat vesznek át felne­velésre, s ezek termékeiből — az állatok visszaszolgál­tatása után — kedvezmé­nyesen vásárolhatnak. Aria is beszélt a helyi kezdemé­nyezések fontosságáról. Mindenekelőtt az élelmiszer­­ellátást hozta fel példának. Büszkén mondta, hogy ma már egyre több hús, zöldség, gyümölcs jut az albán csa­ládok asztalára. A kongresszuson felszóla­lók a központi irányítású tervgazdálkodási módszertől, illetve annak javításától re­mélik a jobb ellátás biztosí­tását. Azt is megerősítették, hogy továbbra sem szándé­koznak külföldről felvett hi­teleikkel lendíteni a gazda­ság fejlődésén. Az ambició­zus tervek ismeretében meg­lehetősen nagy terhet vesz­nek a vállukra, mert az al­bán gazdaság jelenlegi szint­jét látva jelentős változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy külső pénzügyi impul­zusok nélkül elérjék a kitű­zött tervszámokat. A gépek elavultak, fejletlen az infra­struktúra, és a feldolgozóipar is csak most kezd fellendül­ni. Ilyen körülmények között sokan jelentős eseményként tartják számon, hogy az idén augusztusban átadták a Shokodra és a jugoszláv Ti­tograd közötti vasútvonalat. A hatvan kilométeres sínpár köldökzsinór az európai vas­­úthálózathoz, egyben jelkép is: Albánia ugyan önerőből, de a külvilágtól mégsem teljesen elzártan akar fej­lődni. A szocialista országok kö­zül Jugoszláviával folytatnak nagyobb volumenű kereske­delmet. Francia és olasz cé­gek arra vállalkoztak, hogy megteremtik a korszerű táv­közlési hálózat alapjait. A mindennapokat meghatáro­zó, látványos beruházás ez, hiszen az albán távközlési hálózat jelenleg nyílt posta- és telefonvonalakból áll, és ezek ki vannak téve az idő­járási viszonyoknak, továb­bá az errefelé gyakori föld­rengéseknek is. Olaszország­gal külön is tárgyalnak az albán gazdasági szakembe­rek. A tervek szerint a fém­­feldolgozás és a bányászat kínálkozik mindkét fél szá­mára hasznos területnek az együttműködéshez. Arról is szó van,­­hogy olasz cégek fúrótornyokat állítanak fel Albánia partjainál. A tiranai repülőtéren a ju­goszláv, magyar, csehszlovák és román repülőgépek után megjelent az első nyugati is, a Swissaire. Ami viszont több albánt is érinthet: a tiranai tárgyalások után több mint valószínű, hogy a közeljövő­ben 2000 darab használt, de kétévesnél nem régibb Mer­cedes teherautó és 180 autó­busz jelenik meg az albán utakon. Hogy ezek több kül­földit szállítanak-e a jövő­ben, az egyelőre bizonyta­lan, bár az idegenforgalom, ha lassacskán is, növekszik. Az 1980-as ötezerről 1985-ben tízezerre emelkedett a ten­gerpartra látogató külföldiek száma. Az új jelenségek elkerü­lik a külpolitikát. „Sohasem lesz megbékélés a szocialista Albánia és a két szuperha­talom között” — mondta Alia a pártkongresszuson. A Szovjetuniót és az Egyesült Államokat egyenlő mérték­ben felelőssé teszik a nem­zetközi politika válságaiért. Görögország esetében tapasz­talhatunk némi közeledést, de az északi szomszéddal, Jugoszláviával kapcsolatban nem ritkán nyílt politikai összeütközést okoz a­­ jugo­szláviai Koszovóban élő al­bán nemzetiség problémája. Albániában tehát véget ért egy kongresszus, amelyre ta­lán a folyamatosság de­monstrálása volt a legjellem­zőbb. A tanácskozást meg­előző időszakban azonban, különösen a Hodzsa halálát követő másfél évben, ezt a külső szemlélőnek esetleg egyhangúnak tűnő folyto­nosságot halvány színek egészítették ki, és várhatóan egészítik ki a jövőben. Más­ként aligha nyílik nagyobb­ra a világra csak résnyire nyitott albán ajtó. Mester Nándor Al­­i­­MA Része nyitott ergia HÉTFŐ, 1986. DECEMBER 1. NÉPSZAVA Befejezte munkáját a Megújhodott Lengyel Szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) vel, azok tagjai a kormány mellett működő tanácsadó testületeknek, a különböző kormánybizottságoknak. Egy­­egy probléma megoldására közös bizottságok működnek. A kormány — mondotta — minden szakszervezeti kezde­ményezést érdemben meg­vizsgál. A kormányfő ugyan­akkor figyelmezteti arra, hogy az alkotmánynak meg­felelően a döntéseket a kor­mány hozza, és azokért a kormánynak is kell vállalnia a felelősséget. Az ország ve­zetése nem számít könnyű párbeszédre a szakszerveze­tekkel, de azokat nehéz, ám szükséges partnereknek te­kinti. A kormány konstruktív párbeszédre készül a mozga­lommal, amely mindkét fél de elsősorban az egész or­szág érdekeit szolgálja. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy Lengyelország mai gondjai az 1970-es évek hi­bás gazdaságpolitikájában és az 1980—81-es évek esemé­nyeiben gyökereznek. A meg­oldás egyedül a gazdaság ha­tékonyságának növelése le­het. A kongresszus vasárnap ál­talános határozatot fogadott el, amelyben megfogalmazta a szakszervezeti mozgalom irányvonalát az elkövetke­zendő időszakra. Ezután kü­lön határozatokat hozott, amelyekben foglalkozik a la­káshelyzet és a környezetvé­delem megjavításával. Az 1988—90. közötti ötéves terv­­javaslatról szóló kongresszu­si határozat megismétli a szakszervezet által már ko­rábban kifejtett kritikus ál­láspontot. A küldöttek vasárnap éles vita után, korábbi határoza­tukat megváltoztatva úgy döntöttek, hogy az országos szervezet alapszabályzat-ter­vezetéből törlik azt a pontot, amely az OPZZ-tet vala­mennyi lengyel szakszervezet egyetlen képviselőjének ne­vezi. Thatcher elhatárolja magát Reagantól Margaret Thatcher brit kor­mányfő első ízben nyilváno­san elhatárolta magát Rea­gan elnök Reykjavikban kép­viselt nukleáris javaslataitól. A Le Soir című belga lapban hétfőn megjelenő nyilatkoza­tában — amelyet a Reuter vasárnap ismertetett — Tha­tcher asszony kifejtette, hogy Ronald Reagan biztosítékai sem nyugtatták meg teljesen a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón megvitatott ameri­kai elgondolásokat illetően. A brit kormányfő nyílt el­határolódásának londoni megfigyelők különös jelentő­séget tulajdonítanak, mivel egybeesik Washington külpo­litikájának egyre szembetű­nőbbé váló megbénulásával. (MTI) Szikh terroristák tömegmészárlása az indiai Pandzsábban Rácz Péter az MTI tudósító­ja jelenti: Szélsőséges szikh terroris­ták szörnyű tömeggyilkossá­got követtek el vasárnap Pandzsáb indiai szövetségi államban. Négy fegyveres egy autóbusz vezetőjét meg­állásra kényszerítette, majd a félreeső úton az utasokat kiszállította a járműből és géppisztolyokból tüzet nyitott rájuk. A Kudda falunál történt merényletben a PTI hírügy­nökség szerint tizenöt, az ANI hírügynökség nemhiva­talos közlésekre hivatkozó je­lentése szerint pedig huszon­két embert mészároltak le a támadók. Valamennyi áldo­zat hindu. A fegyveresek el­menekültek a helyszínről. A szövetségi államban ez volt eddig a legtöbb halottat kö­vetelő szikh terrorakció. Az indiai fővárosban teljes készültségbe helyezték a rendőrséget, tartva attól, hogy a tömegmerénylet híré­re zavargások törnek ki a hindu és a szikh közösség kö­zött. Nemzetközi hírek # A Szovjetunió Minisz­tertanácsa üdvözlő táviratot küldött a palesztinai népnek és egyedüli törvényes képvi­selőjének, a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezetnek, a palesztin néppel való nem­zetközi szolidaritás napja al­kalmából. # Sah Mohammed Doszt afgán külügyminiszter va­sárnap találkozott Diego Cordovezzel, az ENSZ-főtit­­kár személyes megbízottjá­val.­­ Jó kezdő lépésnek érté­kelik Vientiánéban a véget ért laoszi—thaiföldi megbe­széléseket; a két fél megálla­podott abban, hogy további tárgyalásokat folytat a vitás kérdések rendezése érdeké­ben. # Az angliai háborúelle­nes mozgalmak és szerveze­tek 25 ezer tagja tiltakozó megmozdulásokat tartott. # Nagyon valószínű, hogy sikerre vezetnek a szocialis­ták és a konzervatívok tár­gyalásai és koalíciós kor­mány alakul Ausztriában — közölte vasárnapi tv-nyilat­­kozatában Franz Vranitzky kancellár. # Havannába érkezett va­sárnap Humberto Ortega; a nicaraguai nemzetvédelmi minisztert kubai kollégája, Raul Castro fogadta. # Miguel de la Madrid mexikói államfő vasárnap délután ötnapos hivatalos lá­togatásra Tokióba érkezett. EGK Mi várható a világpolitikában? [LaiSI ISSBS] HÉTFŐ: Az EGK kereskedelmi minisztereinek tanács­kozása Brüsszelben a kereskedelmi korlátok fel­számolásáról. A Bécs melletti Laxenburgban rendezik meg a I. világháború hadviseltjeinek és ellenállóinak har­madik világtalálkozóját Vital­j Vorotnyikov, az SZKP KB PB tagja kül­döttség élén Tokióba látogat a szovjet—japán ke­rekasztal-konferencia következő ülésére. Caspar Weinberger, az Egyesült Államok hadügy­minisztere kilencnapos körutat tesz Franciaország­ban, Belgiumban, Marokkóban és Nagy-Britanniá­­ban. KEDD: Várhatóan befejeződik az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakának őszi ülése. A szovjet és az amerikai leszerelési szakértők Genfben újabb megbeszéléseket tartanak. SZERDA: Véget ér a bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások őszi fordulója. A kelet- és dél-afrikai preferenciális kereskedelmi övezethez tartozó tizenöt állam vezetői Addisz- Abebában csúcsértekezletet tartanak. CSÜTÖRTÖK: Washingtonban ülést tart a szovjet­­amerikai kereskedelmi vegyes bizottság. A NATO-hadügyminiszterek kétnapos konferen­ciája kezdődik Brüsszelben. PÉNTEK: Az Európai Gazdasági Közösség kétnapos csúcskonferenciája Londonban. Ronald Reagan amerikai elnök a Fehér Házban fo­gadja Borisz Arisztov szovjet külkereskedelmi mi­nisztert. SZOMBAT: A mongol Nagy Népi Hurál második ülése. Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök­­asszony a Szovjetunióba látogat. Tajvanon parlamenti választások kezdődnek. VASÁRNAP: Stockholmban, illetve Oslóban átadják a Nobel-békedíjat, valamint a fizikai, a kémiai, az orvosi és a közgazdasági No­bel-díjakat. A bécsi közép-európai haderő- és fegyverzetcsökken­­­ési tárgyalások őszi fordulójának befejeztével megál­lapítható: a tizenhárom éve folyó megbeszélések ed­dig még nem hoztak látható eredményt. Éppen ezért — szovjet hivatalos vélemény szerint — a csapatok és fegyverzetek egész Európára kiterjedő csökkentéséről új fórumon kellene a jövőben tárgyalni. Hiszen a had­erők csökkentésével kapcsolatban a Varsói Szerződés országai azt kívánják, hogy — a bécsi, közép-európai kereteken túlhaladva — terjesszék ki az Atlanti­óceántól az Uralig ezt a szándékot. Az elképzelhető új fórum pedig a katonai bizalomépítő intézkedésekről lefolyt sikeres stockholmi találkozó második szakasza tehetne. Jelentős politikai eseményként értékelhető, hogy Reagan amerikai elnök fogadja Arisztov szovjet külke­­reskedelmi minisztert. Ugyanis a szovjet külkereskede­lem „átépítése” nagy lehetőségeket nyit a fejlett tőkés országok cégei előtt (úgy amerikaiak, mint nyugat­európaiak), hogy részt vehessenek az együttműködési tervek megvalósításában. A szovjet párt- és állami ve­zetés nemrég hozott határozatot, hogy január 1-jétől 20 minisztérium, illetve főhatóság és 70 vállalat kap köz­vetlen export-importjogot. Giffen, az amerikai—szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács elnöke a közelmúlt­ban Moszkvába látogatott, hogy tisztázza: milyen konk­rét lehetőségek nyílnak az amerikai cégek számára a szovjet külkereskedelem átszervezése nyomán. A NATO-hadügyminiszterek brüsszeli konferenciájá­ra különös figyelem hárul: a NATO-tagországok között ugyanis még nem alakult ki összhang a Varsói Szerző­dés tagországai Politikai Tanácskozó Testülete budapes­ti felhívására adandó válasz kérdésében. A NATO-or­­szátgoknak átadott, a hagyományos fegyverzetek és haderőlétszámok kölcsönös csökkentésére vonatkozó felhívásra a válasz kidolgozásával a NATO halifaxi ér­tekezlete magas szintű munkacsoportot bízott meg — feltételezhető, hogy e kérdés a mostani brüsszeli ta­nácskozáson is napirenden szerepel majd. *

Next