Népszava, 1987. március (115. évfolyam, 51–76. sz.)

1987-03-02 / 51. szám

2 Mihail Gorbacsov ismertette az új szovjet javaslatokat (Folytatás az 1. oldalról) maz éles fordulattal eltávolodott az elért eredményektől. A szovjet—amerikai tárgyalásokat — a dinamizmusuk és konkrétságuk növelését célzó erőfeszítéseink ellenére — ismét előre megfontolt szándékkal akadályozzák. Ugyanazok a politikusok, akik Reykjavíkban logikusnak tartották a hadászati támadófegyverek, a közepes hatótávolságú rakéták, az űrfegyverek és a nukleáris robbantások kérdéskörét érintő javaslatok összefüggéseiben, egységesként történő áttekintését, ma azzal foglalkoznak, hogy minden egyes területen akadályozzák a megállapodást arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió ragaszkodik az egyidejű, csomagkénti megoldásukhoz. Valójában a tárgyalásokat szűk, önző érdekek akadályozzák, az, hogy nem akarnak lemondani a katonai és technológiai fölény hajszolásáról, a — mindenekelőtt a világűrben megvalósítandó — előretörés lehetőségével kapcsolatos illuzórikus számításokról. Az ilyen szemlélet idegen tőlünk, sőt mi több, elfogadhatatlan számunkra. Elvi alapokon nyugvó irányvonalunk, hogy töretlenül keressük a megoldásokat, amelyek megnyitják a kölcsönösen elfogadható megállapodásokhoz, az egyenlő biztonsághoz vezető utat. Az SZKP KB Politikai Bizottsága, miután a napokban áttekintette azoknak a kérdéseknek a körét, amely a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésével kapcsolatos, úgy döntött, hogy még egy jelentős lépést tesz ebben az irányban. A szovjet vezetés nevében ma bejelentem a következő döntésünket. A Szovjetunió javasolja, hogy az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták problémáját vegyék ki a többi kérdések közül, kössenek róla külön megállapodást, mégpedig haladéktalanul. Ennek a lépésnek nem csupán az alapja van meg, de gyakorlatilag kész megállapodás is született. Reykjavíkban megállapodtunk arról, hogy a következő öt évsorán a Szovjetunió és az Egyesült Államok felszámolja minden Európában telepített közepes hatótávolságú rakétáját. Az ilyen osztályú, az ázsiai kontinensen telepített szovjet rakéták számát akkorára csökkentik, hogy a rajtuk elhelyezett robbanótöltetek száma ne haladja meg a százat. Az Egyesült Államok ugyanilyen számú robbanótöltetet hagyhat meg a saját nemzeti területén telepített közepes hatótávolságú rakétáin. Amint aláírják az Európában telepített szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló egyezményt, a Szovjetunió — ez e két ország kormányával való egyeztetést követően — kivonja az NDK-ból és Csehszlovákiából a megnövelt hatótávolságú hadműveletiharcászati rakétáit, amelyeket a Parshing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugateurópai telepítésére válaszul vezényeltek oda. Ami a többi hadműveleti-harcászati rendeltetésű rakétákat illeti, készek vagyunk azonnal tárgyalásokat kezdeni azok csökkentése és teljes felszámolása céljából. Ilyen módon megvan annak a valós lehetősége, hogy záros határidőn belül megszabadítsuk közös európai otthonunkat a nukleáris teher jelentős részétől. Ez tényleges és jelentős lépés lenne Európának a nukleáris fegyverektől való teljes mentesítése irányába. Javaslatainkat az Egyesült Államokkal folytatott genfi tárgyalások asztalára helyezzük. Nemegyszer próbáltak meggyőzni bennünket arról, hogy ha a Szovjetunió kiemeli a közepes hatótávolságú rakéták kérdését a reykjavíki csomagból, akkor nem lesz nehéz megállapodni e rakéták európai felszámolásáról. Most lehetőség nyílik arra, hogy ezt a gyakorlatban is bizonyítsák. Ezt várják az európaiak és a többi kontinens népei, ezt követő Lord Carrington NATO- főtitkár pozitívnak minősíti Mihail Gorbacsov főtitkár bejelentését — közölte vasárnap délután az északatlanti szövetség brüsszeli központjának szóvivője. A Fehér Ház szóvivője, Dan Howard szerint „az Egyesült Államok kész igen gyorsan letenni a genfi tárgyalóasztalra javaslatát a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról”. A szóvivő azonban nem volt hajlandó részletekbe menően nyilatkozni Mihail Gorbacsov új javaslatáról. Vezető amerikai politikusok vasárnapi televíziós nyilatkozataikban úgy vélekedtek, hogy az Egyesült Államoknak el kell fogadnia Mihail Gorbacsov tárgyalási javaslatát és haladéktalanul meg kell kezdenie a megbeszéléseket a közepes hatótávolságú európai nukleáris eszközök felszámolásáról. Robert Dole, a szenátus republikánus pártcsoportjának vezetője és a párt egyik lehetséges elnökjelöltje az NBC televíziónak adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy az elnöknek „pozitív választ” kell adnia a javaslatra, bár „nem szabad alapos megfontolás nélkül megkötnie a megállapodást”. Claiborne Pell, a szenátus külügyi bizottságának elnöke az ABC televíziónak adott rövid nyilatkozatában kijelentette, haladéktalanul elő kell terjeszteni az amerikai javaslatokat. Pell szerint „rendkívül jó esély” áll fenn a megállapodásra, s a közepes hatótávolságú eszközök terén esetleg létrejövő előrelépés elősegítheti a többi leszerelési probléma megoldását is. Hasonlóan nyilatkozott erről Richard Lugar republikánus szenátor, aki korábban a bizottság elnöke volt. Paul Laxall volt szenátor, aki jelenleg Reagan elnök legszűkebb tanácsadói köréhez tartozik, „az utóbbi időszak legjobb hírének” nevezte Gorbacsov javaslatát. John Tower volt szenátor viszont, aki korábban a Genfben tárgyaló amerikai küldöttség vezetője volt, óvatosságot tanácsolt. Gorbacsov főtitkár legújabb kezdeményezése elhárítja a fő akadályát annak, hogy a felek megállapodhassanak minden szovjet és amerikai közép-hatótávolságú rakéta teljes felszámolásában és megsemmisítésében — jelentette ki vasárnap Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. A Genfben folyó szovjet— amerikai leszerelési tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője „pozitív lépésnek” nevezte Mihail Gorbacsov javaslatát. Max Kampelman az ABC amerikai tévétársaságnak adott vasárnapi nyilatkozatában ugyanakkor megjegyezte, kik meg a jelen és a jövő érdekei. Különválasztva most az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták problémáját, a szovjet kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja, hogy megállapodás szülessék a hadászati fegyverek jelentős korlátozásáról, majd azt követő felszámolásáról. Mint azt többször hangsúlyoztuk, egy ilyen megállapodásnak — a problémák szerves összekapcsolódása miatt — természetesen feltétele az, hogy döntés szülessen a világűr fegyverekkel való betelepítésének megakadályozásáról, hogy komoly problémákat vethet fel az ellenőrzés kérdése. Kampelman szerint a megállapodás kidolgozása hat hónapig is eltarthat. Jaszuhiro Nakaszone japán miniszterelnök vasárnap újságírók előtt kijelentette: elvben támogatja a szovjet kezdeményezést, amennyiben az nem mond ellent az ő, januári belgrádi látogatása során előterjesztett javaslatainak. Az NSZK kormánya üdvözölte Mihail Gorbacsov javaslatát. Friedhelm Ost, a kabinet szóvivője nem sokkal a szovjet indítvány ismeretessé válása után reményét fejezte ki, hogy a felek erről a kérdésről most már lendületes, eredményes tárgyalásokat folytatnak. A Szovjetunió legutóbbi javaslatai történelmi lehetőséget nyújtanak az atomfegyvermentes világ megteremtéséhez. Erre hívta fel Helmut Kohl nyugatnémet kancellár figyelmét Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke. Szóbeli üzenetét vasárnap Ewald Moldt, az NDK állandó bonni képviseletének vezetője tolmácsolta a nyugatnémet vezetőnek. Az NDK párt- és állami vezetője emlékeztette Helmut Kohlt arra az 1986. október 6-i állásfoglalására, amely szerint az NSZK kormánya síkraszáll a közepes hatótávolságú rakétáktól mentes Európáért. A javaslat most az asztalon hever, kivették abból a leszerelési csomagból, amelyet a Szovjetunió Reykjavíkban hozott nyilvánosságra. Az NDK kész a Szovjetunióval egyeztetni véleményét az ország területén elhelyezett megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakéták kivonásáról. Erich Honecker kifejezte azt a reményét, hogy az NSZK vezetése támogatja az új szovjet javaslatot. A szovjet kezdeményezés kedvező hatással lehet a béke biztosítására és a két német állam közötti kapcsolatok további fejlődésére. Az NSZEP KB Politikai Bizottsága, az NDK Államtanácsa és Minisztertanácsa közös állásfoglalásban teljes támogatásáról biztosította a közepes hatótávolságú rakétákról kötendő külön megállapodásra tett szovjet javaslatot. Az ADN hírügynökség által ismertetett állásfoglalás leszögezi, hogy egy ilyen értelmű megállapodás megkötése után azonnal megkezdődhetne azoknak a megnövelt hatótávolságú hadműveleti-harcászati rakétáknak a kivonása az NDK területéről, amelyeket a Pershing—2 rakéták és a robotrepülőgépek nyugat-európai telepítésére válaszul telepítettek. London hivatalosan még nem nyilatkozott Mihail Gorbacsov legújabb javaslat A Szovjetunió újból demonstrálja azt a szándékát , hogy a meglevő nehézségek és a mesterségesen létrehozott akadályok ellenére — oldják meg a nukleáris leszerelés problémáját. Az új gondolkodásmód az európai és a világközvélemény hangja meghallásának képességét is jelenti, továbbá azt, hogy ebben a kölcsönös függésekre épülő világban ne válasszák külön a saját biztonságot a szomszédok biztonságától. A történelmi lehetőséget nem szabad elszalasztani! Gyors és kedvező választ várunk. Járól, de a brit kormányhoz közelálló The Sunday Telegraph vasárnapi jelentése szerint kormánykörökben általános az a nézet, hogy „az új szovjet békekezdeményezés a lehető legkedvezőbb előjel Margaret Thatcher e hónap végén esedékes moszkvai látogatása szempontjából". A szombat esti TASZSZ- jelentés hatására a vasárnapi brit lapok első oldalát áttördelték, hogy vezető helyen adhassanak hírt arról, amit a The Sunday Telegraph főcímében „Gorbacsov eurorakéta kihívásnak” nevez. „A szovjet kezdeményezés meglepte a nyugati diplomatákat. Egyértelmű, hogy a Nyugatnak válaszolnia kell” — írja a konzervatív kormánypárti lap. Új, fontos, bizonyos vonatkozásaiban kifejezetten „szenzációs” Mihail Gorbacsov legújabb leszerelési javaslata — írja vasárnapi számában a La Republica című olasz (független) napilap. A szovjet lépést minősítő jelzők a többi olasz újságban is hasonlóak: az Il Tempo a szovjet álláspontban bekövetkezett „látványos fordulatról” ír, s ugyanígy fogalmaz az olasz kommunisták lapja, a L’Unitá is. Minden napilap hangsúlyozta ezen a napon, hogy az Egyesült Államok most már nem válaszolhat puszta „nemmel”. A bolgár sajtó részletesen ismertette az SZKP KB főtitkárának nyilatkozatát. Georgij Dimitrov-Goskin, a bolgár Országos Békebizottság elnöke a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy az Európában telepített közepes hatótávolságú rakétákról szóló külön megállapodásra vonatkozó javaslat a szovjet külpolitika rugalmasságáról és realizmusáról tanúskodik. A lengyel rádió és televízió kommentárban méltatta a Szovjetunió kezdeményezését, és kiemelte, hogy a közép-hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló megállapodás teljes mértékben egyezik a lengyel nép törekvéseivel. A csehszlovák rádió és televízió híradásaiban első helyen számolt be a szovjet javaslatról. A csehszlovák rádió kommentátora hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ismételten bebizonyította: kitart elvi irányvonala mellett, amely a kölcsönösen elfogadható megállapodások kidolgozására, az egyenlő biztonság és a nukleáris leszerelés kérdéseinek megoldására irányul. Az RKP központi lapja, a Scinteia vasárnap a Szovjetunió fontos békekezdeményezésének nevezte Mihail Gorbacsov javaslatát a közepes hatótávolságú rakétákról szóló megállapodás megkötésére. A bejelentés világviszzhangja Nemzetközi hírek : Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere vasárnap ázsiai—csendes-óceáni körútra indult. A körút során hivatalos látogatást tesz Ausztráliában, Indonéziában, a Kambodzsai Népköztársaságban, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban és a Vietnami Szocialista Köztársaságban. # A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége szombaton Szergej Manyakint nevezte ki a Népi Ellenőrző Bizottság elnökévé. # Felrobbant pénteken este egy hulladékgyűjtő Gdyniában, a LEMP városi bizottságának székháza előtt. Sérülés nem történt. A robbanás következtében azonban betörtek az épület ablakai. Az ügyben vizsgálatot indítottak. A dél-afrikai fajüldöző rendszer elleni hatékony gazdasági szankciókra szólítottak fel az AESZ tagországainak külügyminiszterei a szombaton véget ért addisz-abebai értekezletükön. Geraszimov nyilatkozata az izraeli televíziónak Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatot adott az izraeli televízió nyugateurópai tudósítójának. A telefoninterjúban Geraszimov leszögezte, hogy az a megközelítés, amellyel Simon Perese kairói látogatása alkalmával a regionális kérdésekkel foglalkozó nemzetközi értekezlet kérdését kezelték, helytelen annyiban, amenynyiben a tervvel izraeli— jordániai—egyiptomi egyezkedést kívánnak szolgálni. A megoldás — hangoztatta Geraszimov — az összes érintett fél bevonásában rejlik. A riporter arról is érdeklődött, hogy szívesen látnák-e a munkapárti külügyminisztert Moszkvában? — Nem látom be, hogy miért kellene a fentiekrőltárgyalni? Utazzék Peresz Washingtonba, vagy utazzék Tel Avivba Samir miniszterelnökhöz — válaszolta a szóvivő, kétpárti koalíció közismert ellentéteire utalva (MTI) HÉTFŐ, 1987. MÁRCIUS 2. NÉPSZAVA Mi várható a világpolitikában? VSSoSS mmnta HÉTFŐ: Sevardnadze szovjet külügyminiszter ázsiai körútjának első állomására, Thaiföldre érkezik. A nicaraguai kormány megkezdi tárgyalásait a katolikus egyház képviselőivel. KEDD: A spanyol külügyminiszter Varsóba utazik. SZERDA: Zárónap Genfben a szovjet—amerikai atom- és űrfegyverekkel foglalkozó tárgyalások 7. fordulóján. CSÜTÖRTÖK: Husszein jordániai király Bonnba látogat. PÉNTEK: Shultz amerikai külügyminiszter Szöulba érkezik. SZOMBAT: A thaiföldi kormányfő Kairóba látogat. VASÁRNAP: Schultz Dél-Koreában tárgyal. A heti diplomáciai naptárban a legtöbb helységnév Ázsiához kötődik. Ázsiából érkezik vagy Ázsiába indul tárgyalásokra egy-egy politikus, a mi kontinensünk inkább világpolitikai, globális problémák rendezéséhez biztosítja a helyszínt. Genfben befejezik a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások jelenlegi fordulóját, amelyet az atom- és űrfegyverek témájában folytatnak a két nagyhatalom képviselői. Úgy látszik, a Fülöp-szigetek után Dél-Korea bizonyul a „legválságosabb országnak” Ázsiában: oda utazik, eléggé hosszúnak ígérkező tárgyalásokra Scultz amerikai külügyminiszter. Sajátos akusztikát ad az útnak a minden — főként phenjani — tiltakozás ellenére mégis sorra kerülő hadgyakorlat, a „Team Spirit ’87”. Dél-Korea, a világ újonnan iparosodott övezetei között is élenjáró szerepet játszva, lassan a gazdasági hatalmak sorába lép, miközben az országot szinte menetrendszerű szabályossággal rázzák meg a belpolitikai viharok, ezzel is a Fülöp-szigetekre emlékeztetve a megfigyelőt. A hét derekán az NSZK fővárosába, Bonnba érkezik Husszein jordániai uralkodó. A nemzetközi közvélemény újabb, elsősorban diplomáciai eseményeket jósol a Közel-Keleten, magyarán, egyre többen gyanítják, hogy végül valóban elkezdődik valamiféle békefolyamat. Egyiptom már közölte: egyetért a Szovjetunióval a tekintetben, hogy nemzetközi békekonferencián rendezzék a helyzetet. Szemmel láthatóan Washington is hajlik valamiféle hasonló megoldás felé, nagy talány csupán Izrael magatartása marad. Tel Aviv hagyományosan ellenzi a szovjet részvételt a közel-keleti rendezésben. Izrael eddig arra hivatkozott: Moszkva nem tart diplomáciai kapcsolatot vele, emiatt a szovjet álláspont — úgymond — elfogult. Samir legutóbb — éppen washingtoni látogatása alkalmából — bejelentette, hogy országa akkor sem egyezne bele a szovjet részvételbe, ha sor kerülne a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére. Arra hivatkozik, hogy a Szovjetunió lényegében nem akar mást, mint visszaszerezni befolyását a térségben. Ám Izraelt ennél sokkal jobban ingerli a szovjet álláspont, amely szerint a konferencián minden érdekelt félnek részt kellene vennie, így a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek is. mmmmmum Mihail Gorbacsov üzenete Charles Hyderntak Charles Hyder amerikai tudós, aki 160. napja tart éhségsztrájkot a washingtoni Lafayette parkban, szemben a Fehér Házzal, üzenetet kapott Mihail Gorbacsovtól. Az ötvenhat éves amerikai asztrofizikus csütörtökön levelet adott át Washingtonban a szovjet nagykövetségen, amelyben elismeréssel szólt a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását célzó szovjet békekezdeményezésekről, a békeszerető szovjet külpolitikáról. A Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkára üzenetében egyebek között elmondta, hogy Moszkvában nagyra értékelik az amerikai tudósnak a nukleáris fegyverkezési verseny megállítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az amerikai tudósnak szüksége van lelki erejére ahhoz, hogy folytassa a harcot egy nukleáris katasztrófa megelőzéséért, éppen ezért, arra kéri Charles Hydert, hagyja abba az éhségsztrájkot, és utazzék a Szovjetunióba gyógykezelés és pihenés céljából. Charles Hyder megköszönve Mihail Gorbacsov üzenetét, ismételten kifejezte elhatározását, hogy folytatja az éhségsztrájkot mindaddig, amíg az amerikai kormányzat nem tesz lépéseket követelésének teljesítése irányában. Hyder éhségsztrájkjával az amerikai fegyverkezési politika ellen tiltakozik és konkrét lépéseket követel a kormányzattól, hogy 2000-ig az összes nukleáris fegyver felszámolható legyen. A Charles Hyderrel való szolidaritás szovjet bizottsága azt tartja legfontosabb feladatának, hogy eljuttassa Charles Hyderhez a bátor tettet támogató szovjet emberek véleményét. A bizottság február 26-án alakult, szovjet kezdeményezésre. Megalakítására a moszkvai nemzetközi békefórum résztvevői tettek javaslatot. Goldanszkij akadémikus, a szolidaritási bizottság vezetője a szovjet sajtóban vasárnap megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy a bizottsághoz mér sok levél érkezett olyan emberektől, akik kifejezték szolidaritásukat Hyderrel. Több száz szovjet csillagász közös levelet írt, amelyben támogatásukról biztosították Hyder ügyét. (MTI) y. SZKP főtitkárának nyilatkozata a Palme-gyilkosság évfordulóján Moszkvában közzétették annak az írásos nyilatkozatnak a szövegét, amelyet Mihail Gorbacsov adott az Aftonbladet című szocikbokni lap vasárnapi, az Olof Palme meggyilkolásának első évfordulója alkalmából kiadott különszámának. Az SZKP KB főtitkára megállapítja, az utolsó években nem volt egyetlen fontosabb nemzetközi esemény sem, amellyel kapcsolatban Olof Palme ne foglalt volna állást. A gyilkos golyó olyan ember életét oltotta ki, akinek véleményét tiszteltük, akiben tárgyilagos tárgyalópartnert találtunk, akivel közös volt érdekeltségünk abban, hogy biztonságosabbá tegyük az életet a Földön, aki meggyőződéses híve volt a szovjet—svéd jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének — írja Mihail Gorbacsov, majd rámutat: — Ma nincs fontosabb feladat, mint a Föld békéjének megszilárdítása. A Szovjetunió minden lehetségest megtesz, hogy megmentse az emberiséget a nukleáris katasztrófától, erősítse a népek közötti bizalom és megértés légkörét. Éppen erre törekedtünk Genfben és Reykjavíkban. Éppen ezért erőtjük meg készségünket, hogy a leszerelés minden vonatkozásában megállapodásokat érjünk el. (MTI)