Népszava, 1987. április (115. évfolyam, 77–101. sz.)

1987-04-01 / 77. szám

2 A brit kormányfő Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolatok csaknem négy évszázadra visszanyúló hagyományait. Emlékeztetett rá, hogy a kamarai képviselet felállítását Mihail Gorbacsov 1984. évi nagy-britanniai látogatása idején határozták el. Akkor a szovjet vezető (abban az időben az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára) hangoztatta, hogy a szovjet— brit kereskedelmi forgalmat 40—50 százalékkal növelni kell. „Egyetértek ezzel az elképzeléssel — mondotta Thatcher asszony —, de ehhez még sokat kell munkálkodnunk.” A brit kormányfő elmondta : Rizskov szovjet miniszterelnökkel tartott megbeszélésén egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kereskedelem értéke 1990-re elérheti a 2 és fél milliárd rubelt. A megnyitón szovjet részről ott volt Vlagyimir Kamencev, a Minisztertanács elnökhelyettese, Borisz Arisztov külkereskedelmi miniszter és több más magas rangú vezető. Megjelentek a Margaret Thatcher kíséretében Moszkvában tartózkodó brit állami személyiségek is. Nemzetközi sajtókonferencia Margaret Thatcher véleménye szerint ez év végéig tető alá lehet hozni az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó különmegállapodást. A brit kormányfő ezt kedden Moszkvában tartott sajtóértekezletén jelentette ki. Margaret Thatcher tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit moszkvai látogatásának eredményeiről és válaszolt az újságírók kérdéseire. Bevezető nyilatkozatában Thatcher asszony igen elégedetten szólt moszkvai útjáról. Mint mondotta, miniszterelnökségének ideje alatt ez volt az egyik legérdekesebb külföldi látogatása, s nem kizárt, hogy a Szovjetunió életének legérdekesebb időszakában érkezett ide. Kifejezte köszönetét a vendéglátó ország népének és külön is Mihail Gorbacsovnak a meleg fogadtatásért. Méltatta az SZKP KB főtitkárával tartott megbeszéléseit, megjegyezve: emlékezette szerinta világ egyetlen más vezető személyiségével sem tárgyalt még ilyen hosszan, hiszen a hivatalos megbeszélések hét órán át folytak, s a díszvacsora során még további kétórás eszmecserére volt módjuk. Már Mihail Gorbacsovval 1984-ben lezajlott első találkozójuk idején is megállapította, hogy a szovjet vezető olyan ember, akivel könnyen lehet kontaktust teremteni, s ez a hétfői megbeszéléseken is igazolódott. „Átfogó és nyílt véleménycserét folytattunk egymással, megvitattuk gazdasági és politikai rendszereink előnyeit, Gorbacsov úr tájékozhatott a szovjetunióbeli átalakításról, én pedig melegen üdvözöltem ezt a folyamatot" — mondotta Margaret Thatcher. Ezután arról beszélt, hogy tárgyalásain részletesen, és nyíltan megvitatták a fegyverzet-ellenőrzés kérdéseit. „Egyetértettünk abban — közölte —, hogy mindenekelőtt megegyezést kell elérni a közepes hatótávolságú rakétákról, szigorú ellenőrzéssel egybekötve, valamint arról, hogy a továbbiakban megállapodásra jutnak a kisebb hatótávolságú rakéták kérdésében is.” Kifejtette: a szovjet féllel egyetértenek abban, hogy a fegyverzet-ellenőrzés terén az előrehaladás csak fokozatosan következhet be, mindig ki kell választani a legfontosabb feladatokat. A brit kormány elnöke utalt a fennmaradt nézetkülönbségekre is. Jelezte, hogy például a közepesnél kisebb hatótávolságú nukleáris rakétákat illetően országa nem annyira a Szovjetunió által javasolt befagyasztásban, mint inkább a Kelet és a Nyugat fegyverzetének egyenlő szintjében, ennek kialakításában érdekelt. Thatcher az átalakításról Egy kérdésre válaszolva Margaret Thatcher kifejtette országának a vegyi fegyverekre vonatkozó álláspontját. Hangoztatta, hogy ezt a fegyverfajtát teljesen fel kell számolni, de eddig csak a vegyi fegyverek alkalmazásának eltiltásáról jött létre nemzetközi megállapodás, gyártásuk tilalmáról nem. Azt mondotta, hogy a kérdésben Nagy-Britannia nincs közvetlenül érintve, mert már évtizedekkel ezelőtt felszámolta vegyi fegyverzetét, számos más ország azonban birtokában van ennek, s a megoldás bonyolultsága miatt a vegyi fegyverekre vonatkozó általános érvényű megállapodás létrejöttéhez hoszszabb időre van szükség. Derűlátóbban nyilatkozott a közép-hatótávolságú rakéták felszámolását célzó egyezményről, amely véleménye szerint ez év végéig megköthető. A brit miniszterelnök a sajtóértekezleten véleményt nyilvánított néhány más nemzetközi kérdésről is. Elmondta, hogy Mihail Gorbacsoval közölte: országa azt szeretné, hogy Afganisztán semleges és el nem kötelezett politikát folytasson, de ehhez szükségesnek tartja az ott állomásozó szovjet csapatok mielőbbi teljes kivonását. Nagy-Britannia a Szovjetunióval együtt szükségesnek tartja a közel-keleti kérdés igazságos rendezését, s ennek érdekében nemzetközi konferencia összehívását. Egy brit újságíró megkérdezte a kormányfőt, hogy érdeke-e a Nyugatnak a szovjetunióbeli átalakítás támogatása. Margaret Thatcher azt felelte, hogy meggyőződése szerint nemcsak a szovjet népnek, hanem az egész világnak, tehát a Nyugatnak is jó, ha a Szovjetunióban nyitottabbá válik a társadalom, a fontos kérdéseket még szélesebb körben vitatják meg, bővülnek a jogok, s növekszik a lakosság életszínvonala. A kormányfő megemlítette, hogy a tárgyalásokon érintették az emberi jogok kérdését is. Üdvözölte azt, ami e téren a Szovjetunióban történik, s Mihail Gorbacsovnak azt az álláspontját, hogy a szovjet vezetés kész az emberi jogokkal öszszefüggő egyedi ügyeket is gondosan megvizsgálni, ezeket az ügyeket kedvezően megoldani. Elmondta, hogy látogatásának keddi napján Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat, főként a brit—szovjet kereskedelem alakulását, s megállapodtak abban, hogy közösen törekedni fognak az árucsere nagymértékű növelésére. Mihail Gorbacsov, Nyikolaj Rizskov és a két szovjet vezető felesége kedd este Moszkvában szűk körű vacsorán találkozott Margaret Thatcher brit miniszterelnökkel. Thatcher asszony ezt megelőzően felkereste a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának kristálytani intézetét. A kormányfőt elkísérte Gurij Marcsuk, a tudományos akadémia elnöke. A tárgyalások központi támája A fegyverkezési hajsza megszüntetésének lehetősége — egy mondatban így foglalható össze Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher hétfői megbeszéléseinek központi témája. Az SZKP vezetője és a brit kormányfő találkozójukon mintegy négy órán keresztül tárgyaltak a leszerelés, illetve a fegyverzetcsökkentés legfontosabb kérdéseiről. A találkozón Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió nem szándékozik sem az Egyesült Államok, sem Nagy-Britannia, sem egyetlen más ország ellen sem hadat viselni. Ez motiválja kezdeményezéseit és konkrét lépéseit, amelyekre azonban még nem kapott megfelelő választ. Az elmúlt két év során ugyanaz figyelhető meg, amint elérhető közelségbe kerül egy kedvező döntés, Washingtonban, Londonban, Párizsban és Bonnban azonnal aktív munkába kezdenek, hogy a Szovjetunió „fölényére” hivatkozva lefékezzék a folyamatot. Jelenleg megfigyelhető, hogyan próbálják azt elérni, hogy a közepes hatótávolságú rakétákról szóló tárgyalások ne vezessenek eredményre. A Szovjetunió, amikor kiemelte a leszerelési csomagból e fegyverek kérdését, Nagy-Britannia és Franciaország támogatására számított, ezt azonban nem tapasztalja — mutatott rá a főtitkár. A szovjet vezető hangsúlyozta: országa sok engedményt tett annak érdekében, hogy lendületet adjon a fegyverzetcsökkentési tárgyalásoknak. Kihagyta a számításokból Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris ütőerejét, bár azokat továbbra is fejlesztik. Ezeket az engedményeket azonban gyorsan „elfelejtik”, s további engedményeket várnak a Szovjetuniótól. Mihail Gorbacsov elvetette azt, hogy a biztonság az erőpolitikára épülhet. Ez elavult koncepció, amely már sok keserűséget okozott a háború utáni időszakban — mondotta. Margaret Thatcher szavaiból kiderült, hogy a brit kormányfő a brit nukleáris fegyverzet fennmaradásáért és fejlesztéséért száll síkra. Meggyőződése, hogy a Szovjetunió rá akarja erőltetni a kommunista rendszert a világra, hogy továbbra is fennáll egy Nyugat-Európa elleni szovjet támadás fenyegetése. Ezzel szemben Mihail Gorbacsov rámutatott a szocialista társadalom tökéletesítése, az átalakítás és a Szovjetunió békeszerető politikája közötti objektív összefüggésre. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott Margaret Thatchernek arról, hogyan folytak valójában a reykjavíki tárgyalások, miért nem sikerült kihasználni a tényleges nukleáris leszerelés kezdetét jelentő történelmi lépés megtételének lehetőségét. Ezzel kapcsolatban a felek alaposan megvitatták a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés fenntartásának kérdéseit. Mihail Gorbacsov megerősítette: a hadászati támadó fegyverek csökkentése és a világűr fegyvermentességének megőrzése hadászatilag összefüggő kérdés. Ezt a csomagot soha sem lehet felbontani. Elmondta, a Szovjetuniónak megvannak az elképzelései, hogyan lehet semlegesíteni a „hadászati védelmi kezdeményezést” anélkül, hogy erre az Egyesült Államokhoz hasonlóan hatalmas összegeket költenének. A főtitkár rámutatott: a Szovjetunió benyomása egyelőre az, hogy Nagy-Britannia és annak miniszterelnöke nem tölti be azt a szerepet, amelyet a jelenlegi döntő időszakban betölthetne. A felek fontosnak és hasznosnak minősítették a látogatást és a megbeszéléseket, amelyek bár nem vita nélkül, de barátságos hangnemben folytak, az egymás jobb megértésének szándékával. Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher a megbeszélések után úgy vélekedett, hogy a tartalmas véleménycsere eredményeképpen létrejött bizonyos kölcsönös egyetértés, illetve közeledés az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolását illetően. A két ország továbbra is partner marad a legfontosabb kérdés, a háborús veszély csökkentése megoldásának felkutatásában — állapították meg, s kifejezték a politikai párbeszéd bővítésére és elmélyítésére, a két ország között szorosabb kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékukat. (MTI) Hazaérkezett Mexikóból az MSZMP küldöttsége Pál Lénárdnak, az MSZMP KB titkárának vezetésével pártküldöttség vett részt Mexikóvárosban a Mexikói Egyesült Szocialista Párt III. kongresszusán. A delegáció, amelynek tagja volt Győrke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, kedden hazaérkezett. (MTI) Geraszimov időszerű nemzetközi kérdésekről Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov tárgyalásainak baráti hangnemére és légkörére hívta fel a figyelmet keddi moszkvai tájékoztatóján Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő. Hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken voltak nézetkülönbségek, sőt éles szembenállás is ■mutatkozott. Geraszimov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nukleáris fegyverek felszámolásának híve, míg a brit kormányfő szerint e fegyverekre szükség van a béke megőrzése érdekében. Geraszimov kijelentette: Moszkvában sajnálattal vették tudomásul, hogy Franciaországban újabb szovjetellenes kampányt indítottak egy állítólagos kémügyre hivatkozva .A vádak alaptalanok és abszurdok. Különösen sajnálatos, hogy a kampány elsősorban a két ország közötti űrkutatási együttműködést vette célba. A moszkvai amerikai nagykövetségről kivonják az ott őrszolgálatot teljesítő tengerészgyalogosokat, mert állítólag nem tudtak ellenállni szovjet alkalmazásban lévő hölgyek bájainak. Geraszimov nevetségesnek nevezte az állítást, s közölte, hogy a Szovjetunió ez esetben semmiféle felelősséget nem visel. Rámutatott: az ilyen vádaskodások csak értelmetlen kémhisztériát szülnek. (MTI) SZERDA, 1987. ÁPRILIS 1. NÉPSZAVA Tudósítónk londoni telexjelentése Kemény viták a jó légkörben A maratoni párbeszéd nem oldotta fel az alapvető nézetkülönbségeket, nem produkált látványos eredményeket, legföljebb egymás álláspontjának jobb megértését, s ez sem kevés, így összegezhető az általános vélemény, ami Margaret Thatcher és Mihail Gorbacsov összesen csaknem kilencórás tárgyalásait követően Londonban kialakult. — Gorbacsov érdekes, magával ragadó politikus, beható megbeszéléseink minden témára kiterjedtek. Most már világosabban értem, mit próbálnak véghezvinni a Szovjetunióban, s gondolom, ő is jobban érti a mi nézőpontunkat — mondotta a hétfői zsúfolt munkanap végén a fáradtságtól kissé sápadt, de láthatólag felvillanyozott Margaret Thatcher a moszkvai brit nagykövetség előtt várakozó tudósítóknak. » A BBC és az ITN televízió kamerái előtt elhangzott kormányfői villámnyilatkozatot kiemelten idézték kedden a londoni lapok. Csakúgy, mint a díszvacsora — egybehangzó megítélések szerint — „alapvető ellentéteket tükröző, kemény hangvételű" pohárköszöntőit. „Thatcher asszony arról beszélt — írta a The Times —, hogy a békét 40 éven át a nukleáris fegyverek tartották fenn, Gorbacsov az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyforrásnak minősítette a nukleáris fegyverzeteket. A miniszterelnök-asszony Afganisztánt és a szovjetunióbeli emberi jogokat emlegette erélyesen, a szovjet vezető a Nyugatot sújtó munkanélküliségről, a brit szakszervezeti jogok megcsonkításáról és Észak-Írországról szóló bűnlajstromot sorolt fel. De ez nyilvánvalóan nem akadályozta a két politikust abban, hogy lerakják a nézetkülönbségeik további őszinte megvitatásának és a brit—szovjet kapcsolatok javításának alapjait” — mutatott rá a The Times. Ugyanezt hangsúlyozta a kormányfő környezetéből származó értesüléseire hivatkozva a The Guardian: „Egyik fél sem számít konkrét döntésekre, nagyszabású politikai-fegyverzetcsökkentési előrehaladásra — a hangsúlyt a brit—szovjet viszony jövője szempontjából nagyon fontos személyes kapcsolat megalapozására helyezték.” Mivel Thatcher asszony és nyolc éve kormányzó konzervatív pártja hamarosan általános választások elé néz, természetesen nem hiányoznak a visszhangokból a moszkvai látogatás brit belpolitikai vonatkozásai sem. „A brit választópolgár számára egyszerű az összehasonlítás” — jegyezte meg a Munkáspárt vezérének washingtoni látogatására utalva a Financial Times. „Neil Kinnock mindössze 25 percet tölthetett az amerikai elnökkel a Fehér Házban, Thatchert viszont legalább hét ízben filmezték és fotózták Gorbacsov társaságában, ami persze azt a benyomást kelti a hazai közönségben, hogy a kormányfő nemzetközi súlycsoportban politizáló államférfi” — méltatta árnyalatnyi iróniával Thatcher asszony moszkvai „korteskedésének” belpolitikai jelentőségét a brit üzleti körök lapja. Ami a kézzelfogható eredményeket illeti, Londonban egyelőre csak találgatás folyik a különböző gazdasági-kereskedelmi megállapodásokról. Ezek értékét, a 300 milliós előzetes becsléssel szemben, most már egymilliárd font sterlingre teszik. Melegen méltatják a kedden aláírt tudományos, oktatási, tömegkommunikációs és kulturális csereegyezményeket. A Nemzeti Színház moszkvai utazásáról brit részről hivatalosan elhangzott bejelentés azonban némi szemöldökráncolást váltott ki Londonban. A júniusban esedékes vendégszereplést ugyanis már régebben elrendezték — függetlenül a brit kulturális kormányzattól. Thelma Holt, a Nemzeti Színház titkára, a vendégjáték „elrablásával” vádolta a kormányfőt, aki szerinte „saját kortescéljaira próbálja kihasználni a társulat önálló kezdeményezését”. A grúziai utazással záruló brit kormányfői látogatás legfontosabb eredményének azt tekintik Londonban, hogy az eleve várt kemény vitáik jó légkörben, az egymás álláspontjának megértésére irányuló kölcsönös szándék jegyében zajlottak le. Köves Judit Pakisztáni vadászgépek lelőttek egy afgán utasszállító repülőt A pakisztáni légierő két vadászgépe hétfőn Paktia afgán tartomány légterében rakétákkal lelőtt egy Kabulból Hoszt körzetébe tartó AN— 26 típusú afgán utasszállító repülőgépet. A gép fedélzetén negyven ember, köztük két gyerek volt — jelentette kedden a Bahtar afgán hírügynökség. Az afgán külügyminisztérium erélyesen tiltakozott Pakisztán kabuli ideiglenes ügyvivőjénél a nemzetközi élet normáit lábbal tipró támadás miatt. Az afgán kormány ismételten követelte, hogy Pakisztán azonnal vessen véget az ilyen akcióknak és ne fokozza a feszültséget a két ország között. Abdul Vakil afgán külügyminiszter levélben tájékoztatta Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárt a pakisztáni támadásról — jelentette a Bahtar hírügynökség. (TASZSZ) Szovjet—NSZK konzultáció a bonni küldöttség beszámolója A „Bergedorfer tárgyalókör” nevű moszkvai szovjet— nyugatnémet konzultációkon részt vett bonni küldöttség tapasztalatairól számolt be hazatérése után Helmut Kohl kancellárnak Horst Teltschik, a kormányfő külpolitikai tanácsadója. Mint az általában jól értesült General-Anzeiger című újság diplomáciai tudósítója lapjában kedden jelentette, Bonnban hivatalos helyen remélik, hogy a nyugatnémet—szovjet érintkezés szorosabbá tétele kedvező hatást gyakorolhat a leszerelés és a fegyverzetkorlátozás területén. Ezzel összefüggésben Volker Rühe, a Kereszténydemokrata-Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) parlamenti csoportjának elnökhelyettese, az uniópártok külpolitikai szakértője, aki szintén tagja volt a Moszkvában járt nyugatnémet küldöttségnek, keddi sajtóértekezletén kijelentette: Julij Voroncov, a nukleáris és az űrfegyverekről tárgyaló szovjet delegáció vezetője a véleményegyeztetés során komoly tárgyalási ajánlatot terjesztett elő a közép- és rövid hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozóan. (MTI) Náci orvosok bunpere Náci orvosok frankfurti bűnperében az államügyész hatévi szabadságvesztés kiszabását javasolta egy 72 és egy 73 éves nőgyógyászra, aki a hitlerista rémuralom éveiben részt vett elmebetegnek minősített személyek tömeges meggyilkolásában. • Dr. Aquilin ,Ullrich és dr. Heinrich Banke 1940—1941- ben a hírhedt eutanázia-, vagyis „kegyes halál”-akció néven ismert gyilkosságsorozat szervezője volt. Ennek során — Hitler parancsára — Brandenburgban és Bernburgban 4500, illetőleg 11 000 embert öltek meg titokban. (MTI) Nemzetközi hírek • A genfi leszerelési értekezlet keddi teljes ülésén hivatalos dokumentumként közzétették a Varsói Szerződés tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának legutóbbi, moszkvai tanácskozásáról kiadott közleményt, valamiint a Varsói Szerződés tagállamainak az összeurópai folyamat fejlesztését és abécsi utótalálkozó sikeres befejezését és a vegyi fegyverek betiltását szorgalmazó nyilatkozatait. Moszkvában kedden, az SZKP Központi Bizottságában tanácskozást tartottak a tömegtájékoztató intézmények vezetői számára, s ezen meg vitatták, milyen szerep hárul a sajtóra az átalakítási politika végrehajtásában. # A Közös Piac irodát nyit a kínai fővárosban. Erről írt alá kedden megállapodást Willy de Clercq, az EGK bizottságának tagja és Csou Nan kínai külügyminiszter-helyettes. # A Fülöp-szigeteki hadsereg nagyszabású hadműveletet indított Luzon szigetén a baloldali gerillák ellen. A Stefano della Chiare-vel, a közelmúltban Venezuelában letartóztatott olasz újfasiszta terroristával a fedélzetén kedden Caracasból Rómába érkezett az olasz fegyveres erők különleges repülőgépe. A központi áremeléseket a lengyel társadalom nem fogadta ugyan megelégedéssel, de keddig sehol sem voltak tiltakozó akciók, a munka valamennyi gyárban, üzemben normálisan folyik — mondotta Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője szokásos keddi sajtóértekezletén Varsóban.