Népszava, 1987. július (115. évfolyam, 153–179. sz.)

1987-07-01 / 153. szám

2 Reflektor : itt ma fiús A pretoriai rezsim eddig már többször intézett megtorló tá­madást az angolai területeken levő namíbiai menekülttábo­rok, továbbá angolai városok, gazdasági célpontok ellen. Mint ismeretes, a Dél-afrikai Köztársaság törvénytelenül megszáll­va tartja Namíbiát, ahonnan gyakran betör a szomszédos An­gola területére. A fegyveres agressziókra az ürügyet a SWAPO (Délnyugat-afrikai Népi Szervezet) akciói szolgál­tatják. A valóság azonban más. Voltaképpen arról van szó, hogy Washington már régóta egy képtelen tervet kíván ráerősza­kolni Angolára. Ugyanis az Angolai Népi Köztársaság déli részén működik az UNITA ellenforradalmi szervezet, amely diverzáns akciókat hajt végre az ország északabbra eső vi­dékein, túszokat rabol, és ugyanakkor „segít” Dél-Afrikának megszállva tartani angolai területeket. A Reagan-kormány­zat többször ajánlotta Angolának, hogy egyezzen meg az UNITA-val (vonja be a hatalomba), és kérje az ország terü­letén állomásozó kubai csapatok visszavonását. Akkor meg­szűnnének a dél-afrikai támadások Angola ellen. Érthető, hogy ezt a „megoldást” a törvényes luandai kor­mány elutasítja. Hiszen, miután Angola következetes támo­gatója és aktív részese a gyarmatosítás elleni küzdelemnek, ily módon védőfalnak is tekinthető a megszállt Namíbiától északra. Ezekben a napokban két zászlóaljnyi dél-afrikai katona tört be Namíbia felől Angolába, hogy ostromgyűrűbe próbál­ja fogni az egyik határ menti várost. Az angolai néphadsereg erői felvették a harcot a légi és tüzérségi fedezet alatt betörő agresszorokkal. Az Angolában állomásozó kubai alakulatok még nem avatkoztak be a harcokba. A kubai csapatkontin­genseket az angolai kormány — egyelőre — nem tartja szük­ségesnek felkérni segítségnyújtásra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha az agresszor nagyobb erőkkel támadna, akkor erre ne kerülne sor. (Emlékezetes lehet az a súlyos ve­reség, amelyet a győzhetetlennek kikiáltott fajüldöző hadse­regre mértek, amikor a fiatal angolai köztársaság léte for­gott kockán.) A jelenlegi támadás a dél-afrikai magatartás felől nem hagy kétséget. Ugyanakkor rávilágít, hogy Washington kettős játszmát folytat. Egyrészt a fajüldöző délt igyekszik mérsék­letre „inteni”,­azaz meggyőzni a namíbiai politikai rendezés valamilyen formájának szükségességéről. Másrészt Angolára gyakorol nyomást — tekintettel az országnak a Namíbiával való szomszédságára. A dél-afrikai fegyveres támadásoknak ez a valódi oka. J- J. A „fekete császár” pere Rövidesen eldől, hogy érvényben marad-e a volt közép-afri­kai császárra, Bokassára kimondott halálos ítélet. A napóleo­ni külsőségek és fekete-afrikai hagyományok szerint 1966- tól 1979-ig uralkodott „fenség” perének tárgyalása természe­tesen sajátos körülmények között zajlott. A per féléves tartama alatt sosem hiányoztak a televíziós kamerák, a köztársasági kormány nyilván azzal a céllal ren­delkezett így, hogy a közönség szemtanúja legyen, amint a felvonultatott tanúk megerősítik a súlyos vádakat. Eleinte zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem, de később üresen álltak a sárga székek. Érthető, mivel csak két ventilátor működött, egyik a bíróság, a másik az államügyész számára, s ezért el­viselhetetlenül izzasztó volt a hőség a teremben. Feltűnő, hogy a 66 éves volt császár megőrizte hidegvérét, holott izgalmas szembesítések zajlottak le. Nem látszott rajta idegesség a halálos ítélet kihirdetésekor sem. Persze, ha ilyen per az ő uralma alatt zajlott volna le!... Egyenesen hálát adott az istennek, hogy országában megváltozott a rendszer, hiszen így még életet remélhet. A súlyos vádakat nem mind vélte bizonyítottnak az es­küdtszék. Ilyen például a kannibalizmus, az emberevés vád­ja, pedig a császár szakácsa tanúsította, hogy fűszerezett emberhúst szolgált fel az uralkodó asztalára. De bebizonyo­sodott, hogy Bokassa 20 embert kínoztatott halálra — még látszatpert sem rendeztetett ellenük. Egy letartóztatott tá­bornok anyját azért gyilkoltatta meg, mert babonásan attól tartott, hogy boszorkánysággal ki tudja szabadítani a fiát. Nos, a tábornok maga is kínhalált halt. Bokassa válasza minderre annyi volt, hogy őt csak „etikai felelősség” terheli, mert letartóztatási parancsokat írt alá. A letartóztatottak további sorsával nem foglalkozott, nem fi­gyelt oda. Tehát környezetét vádolta. Ám a környezetéből senki sem ült a vádlottak padján, sőt többen magas beosztás­ban vannak, amit a közvélemény egy része jogosan sérel­mez. Bár vannak olyanok is, akik szerint Bokassának csak túlzásai voltak. Hogy is lehet egységes közvélemény egy törzsileg annyira megosztott országban! A per tv-közvetí­­tésével azonban elérték azt, hogy Bokassa törzse nem lázon­gott a halálos ítélettel szemben. Pedig jó része lakik a fő­város, Bangui egyik kerületében, Fatimában. Az ítélet nem csak a halál kimondását tartalmazta, hanem kártérítés fizetését (fejenként 17 ezer dollárt), a húsz meg­gyilkolt ember hozzátartozóinak. Bokassának ugyanis nagy vagyona van Európában, telik erre abból a 100 millió dollár­ból, amellyel megkárosította államát. Igen, sok-sok felsorol­ható bűntényre derült fény a tárgyaláson, de nem vált vilá­gossá, nem is igyekeztek világossá tenni, hogy miért támo­gatta ezt a szörnyeteget Franciaország annyi esztendő során. Köztudott azonban, hogy francia csapatok állomásoznak a köztársaságban, aminek fejében Párizs fedezi a költségvetés jó részét. Bokassa a börtönben a Bibliát olvasva kezdte várni ügyé­ben a végső döntést: kivégzés, kegyelem, száműzetés? Amennyire hazug ez az „ájtatosság”, annyira igaz és bebi­zonyított az ellene emelt vádak legnagyobb része. K. J. ­ A JKSZ Központi Bi­zottságának Elnöksége ked­di belgrádi ülésén a tisztség­­viselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásnak megfe­lelően a következő egyéves megbízatási időre Bosko Kru­­nicsot, a Vajdasági Kommu­nisták Szövetségének kül­döttét választotta meg elnö­kévé.­­ A Pravda keddi száma határozottan visszautasítja azokat az amerikai, nyugat­európai és japán vélekedése­ket, amelyek szerint a Szov­jetunió azért akarja megtar­tani Ázsiában telepített, kö­zép-hatótávolságú fegyvereit, mert így „közvetlenül fenye­getheti Kínát”. # Husák csehszlovák köz­­társasági elnök kedden fo­gadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó Jennin­­gert, a nyugatnémet Szövet­ségi Gyűlés elnökét. Nemzetközi hírek • Ulánbátorban kedden megkezdődött a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottságának plenáris ülése. A résztvevők a társa­dalmi termelés hatékonysá­gának növelésével, a termé­kek és a szolgáltatások minő­ségének javításával kapcso­latos kérdéseket vitatják meg. Batmond, a KB főtit­kára, a Nagy Népi Hurál (parlament) Elnökségének el­nöke felszólalásában elemez­te a nemzetgazdaság helyze­tét, és felvetett számos idő­szerű feladatot.­­ A Libanonban levő Szí­riai csapatok hírszerzésének főnöke az Irán-barát Hez­bollah vezetőivel tanácsko­zott — jelentette kedden az An-Nahar című bejrúti lap. Az újság szerint Szíria min­denáron szeretné elérni a jú­nius közepén elrabolt Charles Glass amerikai újságíró sza­badon bocsátását — egyelőre békés úton. # Az ügyész életfogytig­lani börtönbüntetés kiszabá­sát kérte a lyoni bíróságtól Klaus Barbie-ra, a francia nagyváros egykori Gestapo­­főnökére az emberiség ellen elkövetett bűnei miatt. # Az Egyesült Államok leszerelési álláspontjáról adott tájékoztatást Bonnban Richard G. Lugar, az ame­rikai szenátus külügyi bi­zottságának tagja. Lugar előzőleg Genfben találkozott az Egyesült Államok és a Szovjetunió tárgyalóküldött­ségének vezetőivel. # Albert Gore, Tennessee állam senátora is megpályáz­ta az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségét. Gore mindössze 39 éves. # Husszein jordániai ki­rály kedden Bagdadba uta­zott, ahol tárgyalásokat foly­tat Szaddam Husszein iraki államfővel. # Kairóba érkezett Hani al-Hasszán, Jasszer Arafat­­nak, a PFSZ V. B. elnöké­nek politikai főtanácsadója.­­ Kormányellenes össze­esküvést lepleztek le a hét elején a ghanai biztonsági erők. A Voice című angol nyelvű ghanai lap utal arra, hogy az afrikai ország elleni támadást volt ghanai állam­polgárokból és izraeli zsoldo­sokból toborzott csoportok­nak kellett volna végrehaj­taniuk. Andrej Gromiko és Nyil­olaj Rizskov­­ fogadta az ENSZ-főtitkárt Andrej Gromiko, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke hétfőn fogadta a hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Javier Pérez de Cuellárt, az ENSZ főtitkárát. A találkozón a világszer­vezet főtitkára átnyújtotta Andrej Gromikónak, a nem­zetközi békeév szovjet szer­vezőbizottsága elnökének, az ENSZ emlékérmét, amelyet a bizottság az 1986-os, az ENSZ által meghirdetett nemzetkö­zi békeévben végzett kiemel­kedő tevékenységéért kapott. Andrej Gromiko és Pérez de Cuellar megvitatott több időszerű nemzetközi problé­mát. Megvizsgálták többek között, hogyan lehetne nö­velni a Világszervezetnek a béke megszilárdításában, az átfogó biztonsági rendszer létrehozásában játszott szere­pét. Andrej Gromiko megerősí­tette, hogy a Szovjetunió mindig nagy jelentőséget tu­lajdonított az ENSZ-nek, amelyet a béke megőrzése fontos eszközének és bizto­sítékának tekint. Nyikolaj Rizskov szov­jet kormányfő ugyancsak kedden fogadta Javier Pé­rez de Cuellárt (MTI) Perez de Cuellar sajtóértekezlete Sajtóértekezleten vonta meg kedd délután moszkvai tárgyalásainak mérlegét az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetője elmondta: reméli, hogy Mi­hail Gorbacsov az ENSZ Köz­gyűlésének őszi ülésszakán jelen lesz és személyesen mondja el üzenetét. Cuellar hozzátette, hogy felvetette ezt a lehetőséget az SZKP főtitkárának, a szovjet veze­tő azonban természetesen nem tudott még pontos infor­mációval szolgálni egyesült államokbeli utazásának ide­jéről. Az afganisztáni rendezés ügyéről szólva elmondta: a téma szerepelt mind Mihail Gorbacsoval, mind Sevard­­nadze külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjén, bár „nem ez volt az első számú napirendi pont”. Cuellar sza­vai szerint az SZKP főtitká­ra megerősítette: a szovjet kormány Afganisztán élére független, semleges kormányt kíván, amely természetesen nem viseltetik ellenségesen a Szovjetunió iránt. Az ENSZ főtitkára tárgyalt a szovjet vezetőkkel a Perzsa (Arab)-öbölben kialakult helyzetről, de mint közölte: semmiféle konkrét megoldá­si javaslat nem került szóba. Cuellar véleménye szerint egy ilyen nagy jelentőségű nemzetközi probléma megol­dásáról a Biztonsági Tanács­nak kell érvényes határoza­tot hoznia. Arra a kérdésre, tervezi-e semleges országok részvéte­lével nemzetközi hadiflotta felállítását, amely az ENSZ lobogója alatt ügyelne az Öböl biztonságára, Cuellar kifejtette, hogy az erről szó­ló döntés meghozatala nem tartozik az ENSZ-főtitkár ha­táskörébe. Mindazonáltal, ha a a BT erre felhatalmazná, hozzálátna egy ilyen nemzet­közi flotta megszervezésé­hez — mondotta a főtitkár. (MTI) Jaruzelski tokiói nyilatkozata Trom András, az MTI tudó­sítója jelenti: Japáni tartózkodásának harmadik napján Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt KB első tit­kára, az Államtanács elnöke a nemzeti sajtóklubban tar­tott sajtótájékoztatót, ame­lyen hangsúlyozta: „a szé­les körű együttműködés és a politikai párbeszéd, valamint a kelet—nyugati kapcsolatok javításának kölcsönös igé­nyét bizonyítja, hogy fél éven belül a második len­gyel—japán csúcstalálkozóra került sor”. A konkrét gazdasági kér­dések kapcsán Jaruzelski an­nak a véleményének adott hangot, hogy a jelenleg fo­lyó szakértői szintű tárgya­lások rövidesen kedvező eredményt hoznak. A Dai­hatsu autó-összeszerelő gyár beruházását érintve a lengyel államfő elmondta, hogy a Japánon kívül más külföldi ajánlatot is kaptak. Nagyon gondos elemzésnek vetik alá ezeket az elképzeléseket. A tárgyalások a japán cégekkel abba a szakaszba érkeztek, amikor a legfontosabb kér­déssé a pénzügyi és hitelfel­tételek váltak. Jaruzelski en­nek kapcsán azon reményé­nek adott hangot, hogy „a japánok aktívak lesznek és hatékony, versenyképes aján­latot tesznek". Helyi vezetőket ítéltek el Szlovákiában Állami és pártfunkcionáriu­sokat ítéltek el kedden gaz­dasági bűncselekményért Szlovákiában. Az ítélet in­doklása szerint tíz vezető be­osztású személy hosszú éve­ken át nagymértékű kárt okozott a szocialista tulaj­donban. A fővádlottat — az első­­kubini járási iparvállalat volt igazgatóját, a település fo­gyasztási szövetkezetének későbbi elnökét — 14 és fél évi börtönre és teljes va­gyonelkobzásra ítélték. Tet­testársait — többek között a nagytapolcsányi sörgyár volt igazgatóját, az alsókubini já­rási tanács volt elnökét, a volt járási párttitkárt, aki később a besztercebányai ke­rületi tanács elnökhelyette­seként működött — öt évtől nyolc évig terjedő börtön­­büntetésre ítélték. Figyelemre méltó, hogy a közelmúltban a Rudé Právo két ízben is közölt cikket ál­lami és pártfunkcionáriusok gazdasági bűncselekményei­ről, illetve a törvényes hata­lommal való visszaélésükről. Akkor azonban csak pártfe­gyelmikről, leváltásokról, il­letve pénzbüntetésekről tett említést. (MTI) SZERDA, 198­7. JÚLIUS 1. NÉPSZAVA Berecz Frigyes bukaresti tárgyalásai A magyar—román gazda­sági kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt június 29—30-án Bukarestben Be­recz Frigyes, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kor­mánybizottság magyar tago­zatának elnöke. Gheorghe Petrescu miniszterelnök-he­lyettessel, a bizottság román társelnökével áttekintették a legutóbbi, tavaly december­ben Bukarestben megtartott 19. ülésszakon létrejött meg­állapodások és egyeztetett in­tézkedések végrehajtásának menetét. Szó volt a kétol­dalú gazdasági, kereskedel­mi és műszaki-tudományos együttműködés bővítésének lehetőségeiről. Az elnöki találkozóval egy­idejűleg Bukarestben tár­gyalt román partnereivel a Budavox, az Elektromodul és a Szerszámgépipari Mű­vek vezérigazgatója a táv­közlési és elektronikai beren­dezések és alkatrészek, szer­számgépipari termékek te­rén kialakított együttműkö­dés bővítéséről. Berecz Frigyes megbeszé­lést folytatott Ion Dincával és Gheorghe Opreával, a ro­mán kormány elnökének el­ső helyetteseivel, Stefan Bir­­leával, az Állami Tervbizott­ság elnökével és Alexandru Necula elektrotechnikai mi­niszterrel. A találkozón jelen volt Hodicska Tibor, buka­resti magyar ideiglenes ügy­vivő. A Minisztertanács elnök­­helyettese kedden délután hazaérkezett Bukarestből. (MTI) Varsói Szerződési Tanácskozások a lengyel fővárosban A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszter-he­lyettesei kedden megbeszé­lést tartottak Varsóban. Át­tekintették az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozó eddigi munkáját, befejezésének kilátásait. Az össz-európai együttműködés továbbfejlesztését előmozdí­tó kezdeményezéseket vitat­tak meg. Magyarországot Bé­­nyi József külügyminiszter­helyettes képviselte. Ugyancsak Varsóban kez­denek ma háromnapos ta­nácskozást a Varsói Szerző­dés tagállamai parlamentjei­nek elnökei. A találkozó leg­fontosabb témája az lesz, mi­lyen szerepet vállalhatnak a tagállamok parlamentjei a nemzetközi légkör javításá­ban, a nemzetközi enyhülés újjáélesztésében, Európa és a világ államai békés együtt­működésének erősítésében. A parlamentek elnökei megvizsgálják azt is, milyen új eszközökkel javíthatók a két- és többoldalú interpar­lamentáris kapcsolatok, or­szágaik eredményesebb, szo­rosabb együttműködése érde­kében. Véleményt cserélnek országaik parlamenti gyakor­latáról, annak továbbfejlesz­téséről. Magyarországot Sarlós István, az Országgyűlés el­nöke képviseli, aki kedden megérkezett a lengyel fővá­rosba. (MTI) Félsikerrel zárult a Közös Piac csúcsértekezlete Magyar Péter, az MTI tudó­sítója jelenti: A nyugat-európai közösség állam- és kormányfői tanács­kozásuk első napján eszme­cserét folytattak a brüsszeli főbizottság által előterjesztett költségvetési és piaci reform­­javaslatokról. A kormányfők és külügy­minisztereik hétfőn késő este „kandalló melletti beszélge­tésen” véleménycserét foly­tattak időszerű nemzetközi kérdésekről is: a közel-ke­leti konferencia, az Öböl-tér­ség és az iraki-iráni háború, Afganisztán, valamint a ke­let-nyugati tárgyalások állá­sa szerepelt ezek között. Mérsékelt közeledés mu­tatkozott az EGK-csúcsérte­­kezlet második napján Párizs és Bonn között a mezőgazda­sági rendtartás vitatott kér­déseiben annak nyomán, hogy Mitterrand elnök és Kohl kancellár kétszer is folytatott egymással külön­­megbeszélést a kormányfői értekezlet mellett. Estére azonban a Tizenket­­tek már elfogadhatták a köz­ben megszületett francia— nyugatnémet különmegálla­­podást, amelyet az illetékes miniszterek az éjszaka öntöt­tek végleges formába. Ezzel egy fontos akadályt „vettek” a csúcstalálkozó résztvevői. Ugyanakkor a közösség költségvetési problémáit — az idén várható túlköltés fe­dezetének, valamint a költ­ségvetési források bővítésé­nek kérdését — nem tudták érdemben megvitatni a kor­mányfők. Az amerikai hadihajók július közepétől kísérik a kuvaiti olajflottát Egy iráni hadihajó kedden az Öbölben megtámadott egy kuvaiti konténerhajót — je­lentették kedden londoni ha­józási források. A találat következtében tűz ütött ki a 32 ezer tonnás hajó gépházában, a hajó le­génységének azonban sike­rült megfékeznie a lángokat. A Kuvaitból Bahrainbe tartó kereskedelmi hajón csak ki­sebb károk keletkeztek, és saját erejéből visszatért a ku­vaiti kikötőbe. Személyi sé­rülés nem történt. Szombat óta ez volt a har­madik alkalom, hogy Irán tartályhajókat támadott meg az Öbölben. A múlt hét vé­gén iráni hajókról támadtak egy norvágiai és egy libériai tartályhajót. Az Egyesült Államok to­vábbra sem tágít attól a ter­vétől, hogy a kuvaiti tar­tályhajóknak nyújtandó vé­delem ürügyén állandósítsa és fokozza katonai jelenlétét a Perzsai Arab­-öbölben. Martin Fitziwater elnöki szóvivő kedden közölte: jú­­liu­s közepétől várható, hogy a csillagos-sávos lobogó vé­delme alatt fog hajózni a ki­csiny arab ország igencsak jelentékeny — huszonkét tankhajóból álló — „olaj­­flottájának" a feje. Az erről szóló döntés azután született meg, hogy Reagan elnök — kedden — megbeszélést tar­tott kormányzatának vezető tagjaival, köztük Schultz kül­­ügy- és Weinberger hadügy­miniszterrel, továbbá Wil­liam Websterrel, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) ve­zér­i­gazga­tó­j­á­val. A szóvivő azt is bejelen­tette, hogy Washington nagy­szabású diplomáciai kam­pányt kíván indítani az iraki —iráni háború tárgyalásos befejezése érdekében. Irán nem fog fellépni az Arab(Perzsa)-öbölben a pol­gári hajózás ellen, de fenntartja a jogot önvédelmi intézkedésekhez. Erről beszélt kedden az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában Ali Ah­­bar Velajati iráni külügymi­niszter. Az iráni forradalom óta ez a teheráni diplomácia vezetőjének első nyugati lá­togatása. Velajati szerint Iránnak, amelyre az Öbölben húzódó határ nagyobb része jut, több joga van beleszólni a térség ügyeibe. A minisz­ter elítélte mind a Bizton­sági Tanácsnak az Öböl kér­désében hozott határozatát, mind azt a tényt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok síkraszállt a szabad hajózás biztosításáért. Ve­lajati szerint a nagyhatal­mak kötelezettségvállalása csak növeli a konfliktus ve­szélyét a térségben. (Reuter, AP, MTI)

Next