Népszava, 1987. július (115. évfolyam, 153–179. sz.)
1987-07-01 / 153. szám
2 Reflektor : itt ma fiús A pretoriai rezsim eddig már többször intézett megtorló támadást az angolai területeken levő namíbiai menekülttáborok, továbbá angolai városok, gazdasági célpontok ellen. Mint ismeretes, a Dél-afrikai Köztársaság törvénytelenül megszállva tartja Namíbiát, ahonnan gyakran betör a szomszédos Angola területére. A fegyveres agressziókra az ürügyet a SWAPO (Délnyugat-afrikai Népi Szervezet) akciói szolgáltatják. A valóság azonban más. Voltaképpen arról van szó, hogy Washington már régóta egy képtelen tervet kíván ráerőszakolni Angolára. Ugyanis az Angolai Népi Köztársaság déli részén működik az UNITA ellenforradalmi szervezet, amely diverzáns akciókat hajt végre az ország északabbra eső vidékein, túszokat rabol, és ugyanakkor „segít” Dél-Afrikának megszállva tartani angolai területeket. A Reagan-kormányzat többször ajánlotta Angolának, hogy egyezzen meg az UNITA-val (vonja be a hatalomba), és kérje az ország területén állomásozó kubai csapatok visszavonását. Akkor megszűnnének a dél-afrikai támadások Angola ellen. Érthető, hogy ezt a „megoldást” a törvényes luandai kormány elutasítja. Hiszen, miután Angola következetes támogatója és aktív részese a gyarmatosítás elleni küzdelemnek, ily módon védőfalnak is tekinthető a megszállt Namíbiától északra. Ezekben a napokban két zászlóaljnyi dél-afrikai katona tört be Namíbia felől Angolába, hogy ostromgyűrűbe próbálja fogni az egyik határ menti várost. Az angolai néphadsereg erői felvették a harcot a légi és tüzérségi fedezet alatt betörő agresszorokkal. Az Angolában állomásozó kubai alakulatok még nem avatkoztak be a harcokba. A kubai csapatkontingenseket az angolai kormány — egyelőre — nem tartja szükségesnek felkérni segítségnyújtásra. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ha az agresszor nagyobb erőkkel támadna, akkor erre ne kerülne sor. (Emlékezetes lehet az a súlyos vereség, amelyet a győzhetetlennek kikiáltott fajüldöző hadseregre mértek, amikor a fiatal angolai köztársaság léte forgott kockán.) A jelenlegi támadás a dél-afrikai magatartás felől nem hagy kétséget. Ugyanakkor rávilágít, hogy Washington kettős játszmát folytat. Egyrészt a fajüldöző délt igyekszik mérsékletre „inteni”,azaz meggyőzni a namíbiai politikai rendezés valamilyen formájának szükségességéről. Másrészt Angolára gyakorol nyomást — tekintettel az országnak a Namíbiával való szomszédságára. A dél-afrikai fegyveres támadásoknak ez a valódi oka. J- J. A „fekete császár” pere Rövidesen eldől, hogy érvényben marad-e a volt közép-afrikai császárra, Bokassára kimondott halálos ítélet. A napóleoni külsőségek és fekete-afrikai hagyományok szerint 1966- tól 1979-ig uralkodott „fenség” perének tárgyalása természetesen sajátos körülmények között zajlott. A per féléves tartama alatt sosem hiányoztak a televíziós kamerák, a köztársasági kormány nyilván azzal a céllal rendelkezett így, hogy a közönség szemtanúja legyen, amint a felvonultatott tanúk megerősítik a súlyos vádakat. Eleinte zsúfolásig megtelt a tárgyalóterem, de később üresen álltak a sárga székek. Érthető, mivel csak két ventilátor működött, egyik a bíróság, a másik az államügyész számára, s ezért elviselhetetlenül izzasztó volt a hőség a teremben. Feltűnő, hogy a 66 éves volt császár megőrizte hidegvérét, holott izgalmas szembesítések zajlottak le. Nem látszott rajta idegesség a halálos ítélet kihirdetésekor sem. Persze, ha ilyen per az ő uralma alatt zajlott volna le!... Egyenesen hálát adott az istennek, hogy országában megváltozott a rendszer, hiszen így még életet remélhet. A súlyos vádakat nem mind vélte bizonyítottnak az esküdtszék. Ilyen például a kannibalizmus, az emberevés vádja, pedig a császár szakácsa tanúsította, hogy fűszerezett emberhúst szolgált fel az uralkodó asztalára. De bebizonyosodott, hogy Bokassa 20 embert kínoztatott halálra — még látszatpert sem rendeztetett ellenük. Egy letartóztatott tábornok anyját azért gyilkoltatta meg, mert babonásan attól tartott, hogy boszorkánysággal ki tudja szabadítani a fiát. Nos, a tábornok maga is kínhalált halt. Bokassa válasza minderre annyi volt, hogy őt csak „etikai felelősség” terheli, mert letartóztatási parancsokat írt alá. A letartóztatottak további sorsával nem foglalkozott, nem figyelt oda. Tehát környezetét vádolta. Ám a környezetéből senki sem ült a vádlottak padján, sőt többen magas beosztásban vannak, amit a közvélemény egy része jogosan sérelmez. Bár vannak olyanok is, akik szerint Bokassának csak túlzásai voltak. Hogy is lehet egységes közvélemény egy törzsileg annyira megosztott országban! A per tv-közvetítésével azonban elérték azt, hogy Bokassa törzse nem lázongott a halálos ítélettel szemben. Pedig jó része lakik a főváros, Bangui egyik kerületében, Fatimában. Az ítélet nem csak a halál kimondását tartalmazta, hanem kártérítés fizetését (fejenként 17 ezer dollárt), a húsz meggyilkolt ember hozzátartozóinak. Bokassának ugyanis nagy vagyona van Európában, telik erre abból a 100 millió dollárból, amellyel megkárosította államát. Igen, sok-sok felsorolható bűntényre derült fény a tárgyaláson, de nem vált világossá, nem is igyekeztek világossá tenni, hogy miért támogatta ezt a szörnyeteget Franciaország annyi esztendő során. Köztudott azonban, hogy francia csapatok állomásoznak a köztársaságban, aminek fejében Párizs fedezi a költségvetés jó részét. Bokassa a börtönben a Bibliát olvasva kezdte várni ügyében a végső döntést: kivégzés, kegyelem, száműzetés? Amennyire hazug ez az „ájtatosság”, annyira igaz és bebizonyított az ellene emelt vádak legnagyobb része. K. J. A JKSZ Központi Bizottságának Elnöksége keddi belgrádi ülésén a tisztségviselők rendszeres cseréjére vonatkozó előírásnak megfelelően a következő egyéves megbízatási időre Bosko Krunicsot, a Vajdasági Kommunisták Szövetségének küldöttét választotta meg elnökévé. A Pravda keddi száma határozottan visszautasítja azokat az amerikai, nyugateurópai és japán vélekedéseket, amelyek szerint a Szovjetunió azért akarja megtartani Ázsiában telepített, közép-hatótávolságú fegyvereit, mert így „közvetlenül fenyegetheti Kínát”. # Husák csehszlovák köztársasági elnök kedden fogadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó Jenningert, a nyugatnémet Szövetségi Gyűlés elnökét. Nemzetközi hírek • Ulánbátorban kedden megkezdődött a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. A résztvevők a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével, a termékek és a szolgáltatások minőségének javításával kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Batmond, a KB főtitkára, a Nagy Népi Hurál (parlament) Elnökségének elnöke felszólalásában elemezte a nemzetgazdaság helyzetét, és felvetett számos időszerű feladatot. A Libanonban levő Szíriai csapatok hírszerzésének főnöke az Irán-barát Hezbollah vezetőivel tanácskozott — jelentette kedden az An-Nahar című bejrúti lap. Az újság szerint Szíria mindenáron szeretné elérni a június közepén elrabolt Charles Glass amerikai újságíró szabadon bocsátását — egyelőre békés úton. # Az ügyész életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte a lyoni bíróságtól Klaus Barbie-ra, a francia nagyváros egykori Gestapofőnökére az emberiség ellen elkövetett bűnei miatt. # Az Egyesült Államok leszerelési álláspontjáról adott tájékoztatást Bonnban Richard G. Lugar, az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagja. Lugar előzőleg Genfben találkozott az Egyesült Államok és a Szovjetunió tárgyalóküldöttségének vezetőivel. # Albert Gore, Tennessee állam senátora is megpályázta az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségét. Gore mindössze 39 éves. # Husszein jordániai király kedden Bagdadba utazott, ahol tárgyalásokat folytat Szaddam Husszein iraki államfővel. # Kairóba érkezett Hani al-Hasszán, Jasszer Arafatnak, a PFSZ V. B. elnökének politikai főtanácsadója. Kormányellenes összeesküvést lepleztek le a hét elején a ghanai biztonsági erők. A Voice című angol nyelvű ghanai lap utal arra, hogy az afrikai ország elleni támadást volt ghanai állampolgárokból és izraeli zsoldosokból toborzott csoportoknak kellett volna végrehajtaniuk. Andrej Gromiko és Nyilolaj Rizskov fogadta az ENSZ-főtitkárt Andrej Gromiko, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke hétfőn fogadta a hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó Javier Pérez de Cuellárt, az ENSZ főtitkárát. A találkozón a világszervezet főtitkára átnyújtotta Andrej Gromikónak, a nemzetközi békeév szovjet szervezőbizottsága elnökének, az ENSZ emlékérmét, amelyet a bizottság az 1986-os, az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeévben végzett kiemelkedő tevékenységéért kapott. Andrej Gromiko és Pérez de Cuellar megvitatott több időszerű nemzetközi problémát. Megvizsgálták többek között, hogyan lehetne növelni a Világszervezetnek a béke megszilárdításában, az átfogó biztonsági rendszer létrehozásában játszott szerepét. Andrej Gromiko megerősítette, hogy a Szovjetunió mindig nagy jelentőséget tulajdonított az ENSZ-nek, amelyet a béke megőrzése fontos eszközének és biztosítékának tekint. Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő ugyancsak kedden fogadta Javier Pérez de Cuellárt (MTI) Perez de Cuellar sajtóértekezlete Sajtóértekezleten vonta meg kedd délután moszkvai tárgyalásainak mérlegét az ENSZ főtitkára. A világszervezet vezetője elmondta: reméli, hogy Mihail Gorbacsov az ENSZ Közgyűlésének őszi ülésszakán jelen lesz és személyesen mondja el üzenetét. Cuellar hozzátette, hogy felvetette ezt a lehetőséget az SZKP főtitkárának, a szovjet vezető azonban természetesen nem tudott még pontos információval szolgálni egyesült államokbeli utazásának idejéről. Az afganisztáni rendezés ügyéről szólva elmondta: a téma szerepelt mind Mihail Gorbacsoval, mind Sevardnadze külügyminiszterrel folytatott eszmecseréjén, bár „nem ez volt az első számú napirendi pont”. Cuellar szavai szerint az SZKP főtitkára megerősítette: a szovjet kormány Afganisztán élére független, semleges kormányt kíván, amely természetesen nem viseltetik ellenségesen a Szovjetunió iránt. Az ENSZ főtitkára tárgyalt a szovjet vezetőkkel a Perzsa (Arab)-öbölben kialakult helyzetről, de mint közölte: semmiféle konkrét megoldási javaslat nem került szóba. Cuellar véleménye szerint egy ilyen nagy jelentőségű nemzetközi probléma megoldásáról a Biztonsági Tanácsnak kell érvényes határozatot hoznia. Arra a kérdésre, tervezi-e semleges országok részvételével nemzetközi hadiflotta felállítását, amely az ENSZ lobogója alatt ügyelne az Öböl biztonságára, Cuellar kifejtette, hogy az erről szóló döntés meghozatala nem tartozik az ENSZ-főtitkár hatáskörébe. Mindazonáltal, ha a a BT erre felhatalmazná, hozzálátna egy ilyen nemzetközi flotta megszervezéséhez — mondotta a főtitkár. (MTI) Jaruzelski tokiói nyilatkozata Trom András, az MTI tudósítója jelenti: Japáni tartózkodásának harmadik napján Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, az Államtanács elnöke a nemzeti sajtóklubban tartott sajtótájékoztatót, amelyen hangsúlyozta: „a széles körű együttműködés és a politikai párbeszéd, valamint a kelet—nyugati kapcsolatok javításának kölcsönös igényét bizonyítja, hogy fél éven belül a második lengyel—japán csúcstalálkozóra került sor”. A konkrét gazdasági kérdések kapcsán Jaruzelski annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenleg folyó szakértői szintű tárgyalások rövidesen kedvező eredményt hoznak. A Daihatsu autó-összeszerelő gyár beruházását érintve a lengyel államfő elmondta, hogy a Japánon kívül más külföldi ajánlatot is kaptak. Nagyon gondos elemzésnek vetik alá ezeket az elképzeléseket. A tárgyalások a japán cégekkel abba a szakaszba érkeztek, amikor a legfontosabb kérdéssé a pénzügyi és hitelfeltételek váltak. Jaruzelski ennek kapcsán azon reményének adott hangot, hogy „a japánok aktívak lesznek és hatékony, versenyképes ajánlatot tesznek". Helyi vezetőket ítéltek el Szlovákiában Állami és pártfunkcionáriusokat ítéltek el kedden gazdasági bűncselekményért Szlovákiában. Az ítélet indoklása szerint tíz vezető beosztású személy hosszú éveken át nagymértékű kárt okozott a szocialista tulajdonban. A fővádlottat — az elsőkubini járási iparvállalat volt igazgatóját, a település fogyasztási szövetkezetének későbbi elnökét — 14 és fél évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Tettestársait — többek között a nagytapolcsányi sörgyár volt igazgatóját, az alsókubini járási tanács volt elnökét, a volt járási párttitkárt, aki később a besztercebányai kerületi tanács elnökhelyetteseként működött — öt évtől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélték. Figyelemre méltó, hogy a közelmúltban a Rudé Právo két ízben is közölt cikket állami és pártfunkcionáriusok gazdasági bűncselekményeiről, illetve a törvényes hatalommal való visszaélésükről. Akkor azonban csak pártfegyelmikről, leváltásokról, illetve pénzbüntetésekről tett említést. (MTI) SZERDA, 1987. JÚLIUS 1. NÉPSZAVA Berecz Frigyes bukaresti tárgyalásai A magyar—román gazdasági kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt június 29—30-án Bukarestben Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság magyar tagozatának elnöke. Gheorghe Petrescu miniszterelnök-helyettessel, a bizottság román társelnökével áttekintették a legutóbbi, tavaly decemberben Bukarestben megtartott 19. ülésszakon létrejött megállapodások és egyeztetett intézkedések végrehajtásának menetét. Szó volt a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és műszaki-tudományos együttműködés bővítésének lehetőségeiről. Az elnöki találkozóval egyidejűleg Bukarestben tárgyalt román partnereivel a Budavox, az Elektromodul és a Szerszámgépipari Művek vezérigazgatója a távközlési és elektronikai berendezések és alkatrészek, szerszámgépipari termékek terén kialakított együttműködés bővítéséről. Berecz Frigyes megbeszélést folytatott Ion Dincával és Gheorghe Opreával, a román kormány elnökének első helyetteseivel, Stefan Birleával, az Állami Tervbizottság elnökével és Alexandru Necula elektrotechnikai miniszterrel. A találkozón jelen volt Hodicska Tibor, bukaresti magyar ideiglenes ügyvivő. A Minisztertanács elnökhelyettese kedden délután hazaérkezett Bukarestből. (MTI) Varsói Szerződési Tanácskozások a lengyel fővárosban A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei kedden megbeszélést tartottak Varsóban. Áttekintették az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozó eddigi munkáját, befejezésének kilátásait. Az össz-európai együttműködés továbbfejlesztését előmozdító kezdeményezéseket vitattak meg. Magyarországot Bényi József külügyminiszterhelyettes képviselte. Ugyancsak Varsóban kezdenek ma háromnapos tanácskozást a Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek elnökei. A találkozó legfontosabb témája az lesz, milyen szerepet vállalhatnak a tagállamok parlamentjei a nemzetközi légkör javításában, a nemzetközi enyhülés újjáélesztésében, Európa és a világ államai békés együttműködésének erősítésében. A parlamentek elnökei megvizsgálják azt is, milyen új eszközökkel javíthatók a két- és többoldalú interparlamentáris kapcsolatok, országaik eredményesebb, szorosabb együttműködése érdekében. Véleményt cserélnek országaik parlamenti gyakorlatáról, annak továbbfejlesztéséről. Magyarországot Sarlós István, az Országgyűlés elnöke képviseli, aki kedden megérkezett a lengyel fővárosba. (MTI) Félsikerrel zárult a Közös Piac csúcsértekezlete Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: A nyugat-európai közösség állam- és kormányfői tanácskozásuk első napján eszmecserét folytattak a brüsszeli főbizottság által előterjesztett költségvetési és piaci reformjavaslatokról. A kormányfők és külügyminisztereik hétfőn késő este „kandalló melletti beszélgetésen” véleménycserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről is: a közel-keleti konferencia, az Öböl-térség és az iraki-iráni háború, Afganisztán, valamint a kelet-nyugati tárgyalások állása szerepelt ezek között. Mérsékelt közeledés mutatkozott az EGK-csúcsértekezlet második napján Párizs és Bonn között a mezőgazdasági rendtartás vitatott kérdéseiben annak nyomán, hogy Mitterrand elnök és Kohl kancellár kétszer is folytatott egymással különmegbeszélést a kormányfői értekezlet mellett. Estére azonban a Tizenkettek már elfogadhatták a közben megszületett francia— nyugatnémet különmegállapodást, amelyet az illetékes miniszterek az éjszaka öntöttek végleges formába. Ezzel egy fontos akadályt „vettek” a csúcstalálkozó résztvevői. Ugyanakkor a közösség költségvetési problémáit — az idén várható túlköltés fedezetének, valamint a költségvetési források bővítésének kérdését — nem tudták érdemben megvitatni a kormányfők. Az amerikai hadihajók július közepétől kísérik a kuvaiti olajflottát Egy iráni hadihajó kedden az Öbölben megtámadott egy kuvaiti konténerhajót — jelentették kedden londoni hajózási források. A találat következtében tűz ütött ki a 32 ezer tonnás hajó gépházában, a hajó legénységének azonban sikerült megfékeznie a lángokat. A Kuvaitból Bahrainbe tartó kereskedelmi hajón csak kisebb károk keletkeztek, és saját erejéből visszatért a kuvaiti kikötőbe. Személyi sérülés nem történt. Szombat óta ez volt a harmadik alkalom, hogy Irán tartályhajókat támadott meg az Öbölben. A múlt hét végén iráni hajókról támadtak egy norvágiai és egy libériai tartályhajót. Az Egyesült Államok továbbra sem tágít attól a tervétől, hogy a kuvaiti tartályhajóknak nyújtandó védelem ürügyén állandósítsa és fokozza katonai jelenlétét a Perzsai Arab-öbölben. Martin Fitziwater elnöki szóvivő kedden közölte: július közepétől várható, hogy a csillagos-sávos lobogó védelme alatt fog hajózni a kicsiny arab ország igencsak jelentékeny — huszonkét tankhajóból álló — „olajflottájának" a feje. Az erről szóló döntés azután született meg, hogy Reagan elnök — kedden — megbeszélést tartott kormányzatának vezető tagjaival, köztük Schultz külügy- és Weinberger hadügyminiszterrel, továbbá William Websterrel, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) vezérigazgatójával. A szóvivő azt is bejelentette, hogy Washington nagyszabású diplomáciai kampányt kíván indítani az iraki —iráni háború tárgyalásos befejezése érdekében. Irán nem fog fellépni az Arab(Perzsa)-öbölben a polgári hajózás ellen, de fenntartja a jogot önvédelmi intézkedésekhez. Erről beszélt kedden az osztrák rádiónak adott nyilatkozatában Ali Ahbar Velajati iráni külügyminiszter. Az iráni forradalom óta ez a teheráni diplomácia vezetőjének első nyugati látogatása. Velajati szerint Iránnak, amelyre az Öbölben húzódó határ nagyobb része jut, több joga van beleszólni a térség ügyeibe. A miniszter elítélte mind a Biztonsági Tanácsnak az Öböl kérdésében hozott határozatát, mind azt a tényt, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok síkraszállt a szabad hajózás biztosításáért. Velajati szerint a nagyhatalmak kötelezettségvállalása csak növeli a konfliktus veszélyét a térségben. (Reuter, AP, MTI)