Népszava, 1987. december (115. évfolyam, 283–308. sz.)

1987-12-01 / 283. szám

2 A VSZ és a NATO képviselőinek újabb találkozója Bécsben Hétfőn Bécsben újabb találkozót tartottak annak a konzultációsorozatnak a keretében, amelyet a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak képviselői folytatnak az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek korlátozásával kapcsolatos jövőbeni tárgyalások mandátumának kidolgozása céljából. A találkozón folytatták a tárgyalások céljaival és e célok elérésének módszereivel kapcsolatos elképzelések egyeztetését. (TASZSZ) Napirendi kérdéseik Szovjet szóvivői tájékoztató n. Lengyel László, az MTI tudósítója jelenti: Mihail Gorbacsov közelgő washingtoni látogatása nyomta rá a bélyegét Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő hétfői tájékoztatójára, az utolsó sajtóértekezletre az előtt, hogy a szóvivő maga is Washingtonba utazik. Vele tart első helyettese, Borisz Pradisev, akit az orosz, angol és fancik nyelven megjelenő Mezsdunarodnaja Zsizny (Nemzetközi élet) folyóirat főszerkesztőjévé neveztek ki, de megtartja funkcióját a külügyminisztériumban. Geraszimov hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniában kedvezően fogadták Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher megbeszéléseinek hírét. A brit fél úgy szervezte meg a főtitkár programját, hogy az útban Washington felé tett rövid megálló minél eredményesebb lehessen, minden percét kihasználhassál?. A szigetországban úgy értékelik, hogy a rövid munkalátogatás a szovjet külpolitika európai orientáltságának megnyilvánulása, tükrözi a szovjet vezető és a brit miniszterelnök között kialakult jó személyi kapcsolatokat. Hangot adtak annak a reménynek, hogy a találkozó új lendületet ad a szovjet—brit kapcsolatok kétoldalú fejlődésének is. A csúcstalálkozóról szólva még elmondta, hogy hol fognak lakni Washingtonban a szovjet küldöttség tagjai és az újságírók. A tervek szerint az amerikai fővárosban a vendéglátókkal közös tájékoztatókat fognak tartani a sajtó képviselői számára. Közölte, hogy Raisza Gorbacsova programja még nem végleges. A visszaútról annyit mondott, hogy „az út hosszú, elképzelhetők megállók”. Viktor Karpovnak, a külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési főosztálya vezetőjének az amerikai „hadászati védelmi kezdeményezésről” mondott szavaira kitérve hangsúlyozta: szovjet vélemény szerint ma nem lehetséges olyan átfogó rendszer létrehozása, amely kllehetetlenné és elavulttá” tenné a hadászati nukleáris rakétákat. A Szovjetunió ezért nem kívánja a maga csillagháborús rendszerét létrehozni. Az, hogy az amerikai fél ilyen programra költi a dollárjait, valóban belügy. Nem belügy viszont az, hogy ezáltal megkezdődik a világűr fegyverekkel való betelepítésének folyamata, s nem belügy az sem, hogy az Egyesült Államok megsérti-e a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződést, vagy sem. (Moszkvai megfigyelők szerint Karpov szavait tehát nem lehet a szovjet álláspont megváltozásának jeleként magyarázni.) Moszkvában felkeltette a figyelmet Teng Hsziao-pingnek az a kijelentése, hogy kész találkozni Mihail Gorbacsovval — mondotta Geraszimov. Ezzel kapcsolatban rámutatott: Moszkva is kész egy ilyen találkozóra, bár a kínai fél az akadályok elhárítását, elsősorban a kambodzsai kérdés megoldását szabta előfeltételül. Kambodzsával kapcsolatban a szóvivő üdvözölte Hun Sen kormányfő és Norodom Szihanuk herceg találkozóját. Kifejtette: szovjet részről a kambodzsai nemzeti megbékélést szolgáló minden erőfeszítést támogatnak. Geraszimov ■ leszögezte, hogy az iráni—iraki háború mielőbbi befejezését szorgalmazó szovjet álláspont semmiben sem változott. Szovjet részről továbbra is az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598-as számú határozatának végrehajtásában látják a megoldást. Egyidejűleg tevékenyen támogatják az ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit, amelyeket a béke megteremtése érdekében tesz. Vegyi fegyverek A szovjet-amerikai tárgyalások hetedik fordulója Génfben Megkezdődött hétfőn Génfben a vegyi fegyverek betiltásáról kezdett szovjet- amerikai megbeszélések hetedik fordulója. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök 1985-ben állapodott meg abban, hogy konzultációkat kezdenek a vegyi fegyverek betiltásáról, megsemmisítéséről és az ellenőrzés kérdéséről. A mostani fordulóban a vegyi fegyverekről kötendő megállapodás előkészítése közben felmerült vitás kérdéseket tekintik át. A szovjet küldöttséget Jurij Nazarkin, az amerikait pedig Max Friedersdorf vezeti. (TASZSZ) Moszkva Palesztin küldöttség tárgyalásai Küldöttség élén Moszkvában tárgyalt Georges Habbas, a Népi Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet vezetője. A palesztin delegáció a szovjet szolidaritási bizottság vendégeként tartózkodott a szovjet fővárosban november 20. és 30. között. Georges Habbas tájékoztatta vendéglátóit szervezete életéről, és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet egységéért más tagszervezetekkel együttesen kifejtett tevékenységéről. Az NFPF küldöttsége elismeréssel szólt azokról a szovjet erőfeszítésekről, amelyek a közel-keleti rendezést elősegíteni hivatott konferencia összehívását szolgálják. Kiemelték, hogy a tanácskozáson minden érdekelt félnek, így a PFSZ- nek is részt kell vennie, mert csak így érhető el igazságos és tartós rendezés a térségben. A palesztin küldöttség megbeszéléseket folytatott az SZKP Központi Bizottságának nemzetközi osztályának illetékeseivel is. (MTI) Az ausztrál kormányfő Moszkvában Moszkvába érkezett hétfőn Robert Hawke, Ausztrália miniszterelnöke. A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő és Eduard Sevardnadze külügyminiszter fogadta. Az ausztrál kormányfő a szovjet kormány meghívásának tesz eleget. Hawke már vasárnap megérkezett a Szovjetunióba. Moszkvai hivatalos programjának megkezdése előtt rövid időre megállt Leningrádban. (TASZSZ) Nem született döntés a lengyel népszavazáson Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: Nem született döntés a vasárnapi lengyel népszavazáson, mert sem az „igen” sem pedig a „nem” szavazatok aránya nem haladta meg a szavazásra jogosultak 50 százalékát. A végleges adatok szerint a 26 millió 210 ezer szavazásra jogosult 67,32 százaléka, azaz 17 millió 638 ezer személy járult az urnákhoz. A gazdasági reform drasztikus áremelésekkel is járó meggyorsítására vonatkozó első kérdésre a jogosult állampolgároknak csak 44,28 százaléka mondott igent. 46,29 százalék biztosította támogatásáról az ország demokratizálására, vagyis a politikai reformokra vonatkozó javaslatot. Így egyik kérdés sem kapta meg a népszavazási törvényben előírt abszolút többséget, bár az első esetben az urnák előtt megjelentek 66,04 százaléka, a másodikban pedig 69,03 százaléka mondott igent, ennek megfelelően 27,70 százaléka, illetve 24,54 százaléka nemet. Az eredményeket kommentálva Jerzy Urban, a kormány szóvivője a népszavazáson való kétharmados részvételt a demokrácia eme új intézménye iránti bizalom jelének értékelte. Bebizonyosodott, hogy nem volt eredményes az ellenzék bojkottfelhívása. A népszavazás jól szolgálta a demokrácia kiszélesítését, nagyszabású párbeszéd volt az ország vezetése és a társadalom között, hozzájárult a politikai kultúra emelkedéséhez. Mivel a lengyel szejm népszavazásra nem a reform szükségességét, csak a megvalósítás ütemét tette fel, ezért a kormány — mondotta Urbam — nem kényszerül gazdasági és politikai reformprogramjának feladására, annál is inkább, mert annak nincs alternatívája. Az ország vezetése megértéssel fogadja a közvélemény megnyilvánulását és úgy értelmezi, hogy a szavazáson részt vettek döntő többsége támogatja a kormány reformelképzeléseit, hiszen mindkét kérdésre több mint kétharmad válaszolt igennel. Ugyanakkor jól látja, hogy a jövőre jelzett áremelések, a ma is nehéz életkörülmények, az emberek közvetlen lakóhelyén tapasztalt viszszáságok sokakat joggal visszatartottak a részvételtől, vagy ellenszavazatra ösztönöztek. Bejelentette, hogy december 5-re összehívták az ország parlamentjét, a képviselők értékelik a szavazás eredményét. Állásfoglalásuk fényében határozt a kormány saját cselekvési programjáról, amely azonban — erősítette meg a szóvivő — nem lehet más, mint a meghirdetett és feltétlenül szükséges reformok folytatása, legfeljebb a kormány elképzelésétől eltérő eszközökkel és ütemben. Szovjetunió Megalakult az emberi jogokkal foglalkozó társadalmi bizottság Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Az Európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága mellett Moszkvában hétfőn megalakult az emberi jogokkal és humanitárius kérdésekkel foglalkozó társadalmi bizottság. Elnökévé Fjodor Burlackijt, az ismert szovjet tudóst, publicistát választották meg; tagjai ismert közéleti és egyházi személyiségek, diplomaták, újságírók, művészek. A bizottság célkitűzéseiről szólva az első ülésen Burlackij úgy fogalmazott, hogy a legfőbb cél a humanitárius területen folytatott együttműködés fejlesztése. — Arra fogunk törekedni, hogy a helsinki záródokumentumban foglaltakat mind a Szovjetunióban, mind pedig más országokban teljesítsék — mondotta Burlackij. — Emellett nagy figyelmet szentelnek az ENSZ emberi jogi és humanitárius kérdésekkel foglalkozó határozatainak végrehajtásának is. A hétfői ülés résztvevői meghatározták a bizott munkájának irányát, hangsúlyozva, hogy a szovjet közvéleménynek részt kell vennie az emberi jogi és humanitárius területen megvalósítandó nemzetközi együttműködés alapelveinek kidolgozásában. Ebből a megfontolásból kiindulva, a szovjet közvélemény aktivizálása érdekében, a bizottság az országon belül együtt fog működni hivatalos és nem hivatalos szervezetekkel is. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most, a helsinki dokumentum aláírása után 12 évvel alakult meg a szovjet bizottság. Alesz Adamovics belorusz író a következőket mondta a szovjet televízió híradójának: „Korábban kételkedtünk saját humanitárius rendszerünk szilárdságában, és nem bíztunk a szocializmusban rejlő lehetőségekben. Ám amint kimondjuk az igazságot, erősek leszünk. A bizottság létrehozása ebben az irányban jelent áttörést." Iraki-iráni légitámadások Az iraki légierő vasárnap két iráni vízierőmű ellen intézett légi támadást. Egy iraki szóvivő szerint a bombázók „súlyos károkat” okoztak a Reza sahról elnevezett gáz áramelosztó központjában, és „pontosan eltaláltak” egy Dezful közelében fekvő erőművet. A gépek sértetlenül visszatértek támaszpontjukra. Az iráni rádió vasárnap megerősítette az iraki bombázás hírét: eszerint az iraki gépek támadást intéztek két nem katonai körzet ellen Kuzisztánban, három személy megsebesült és anyagi károk keletkeztek. Az iráni rádió ugyanakkor arról is beszámolt, hogy légiereje vasárnap iraki állásokat bombázott Irak északkeleti részén, a határövezetben. A támadással „nagyon súlyos veszteséget” okoztak az ellenségnek — jelentette a rádió. Teheránban és több iráni városban katonai szolgálatra jelentkezett nők ezrei vonultak fel vasárnap a nagy téli Irak-ellenes hadművelet előkészítése jegyében. Az iráni rádió beszámolója szerint az asszonyok ismételten kinyilvánították készségüket, hogy minden lehetséges módon támogatják az iszlám harcosokat „az agresszor feletti végső győzelemig”. A forradalmi gárdisták egyik parancsnoka az összegyűltek előtt mondott beszédében elmondta, hogy elsősorban hadiipari üzemekben kívánják alkalmazni a női önkénteseket. (AFP, UPI) Kaukázusi vonatszerencsétlenség A vasárnapra virradó éjszaka egy tehervonat belerohant egy személy- és postavonat hátsó vagonjaiba a Szovjetunió Kaukázuson túli területén — jelentették be Moszkvában. A vasárnap esti szovjet tvhíradó három halottról, s tucatnyi súlyos sebesültről számolt be. Az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány mély részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak. A grúz miniszterelnök, Otar Cserkezija vezetésével kormánybizottság alakult a szerencsétlenség körülményeinek kivizsgálására. Intézkedéseket tesznek az áldozatok családtagjainak megsegítésére, illetve a baleset következményeinek felszámolására. (MTI) KEDD, 1987. DECEMBER 1. NÉPSZAVA Reflektorálusztás helyett puccs ? Egy fecske nem csinál nyarat, egy szabad választás után nem tör ki a demokrácia — írta szkeptikusan a Newsweek a haiti elnökválasztást beharangozó cikkében. De végül még ez az egyetlen fecske sem tűnhetett fel, a választási bizottság hétközbeni fogadkozásai ellenére végül is nem sikerült megtartani a szavazást. Pedig három évtized óta ez lett volna az első szabad elnökválasztás a közép-amerikai országban. A fiókdiktátor, Baby Doc, Jean-Claude Duvalier elűzése óta eltelt 21 hónap persze nem is lehetett elegendő ahhoz, hogy megfelelő közállapotokat teremtsen. Különösen, hogy a diktátor távozása óta Haitit kormányzó ideiglenes katonai kormányzótanács, s annak feje, Henry Namphy tábornok korántsem tett meg mindent e változtatásért. A Duvalier-hívek befolyása erős maradt a kormányzaton belül, a diktátor hírhedt magánhadseregének tagjai, a „fonton macoute”-ok zavartalanul szervezkedhettek. A politikai élet demokratizálódása pedig nem volt más, mint több száz kis pártocska feltünedezése, egy-egy markánsabb, vagy tehetősebb személyiség körüli tömörülése. Az elnökválasztásra is 23 jelölt nevezett be. A zavargások első hullámát pedig éppen az váltotta ki, hogy a múlttal valóban szakítani kívánó választási tanács a Duvalier-korszakhoz kötődő elnökjelölteket kizárta a versengésből. Pedig az Egyesült Államok, amely saját magának tulajdonította az érdemet, hogy a diktátort sikerült távozásra bírni, sokat fektetett be a haiti elnökválasztásba: tavaly több mint százmillió dollár gazdasági segélyt, plusz nyolcmilliót a választási bizottság támogatására. S Washingtonnak, persze, a maga jelöltje is megvolt a sok közül. A számításokba azonban hiba csúszhatott. Namphy tábornok fellépése most azokat igazolja, akik személyében és kormányzatában nem a Duvalier-múlttal való szakítást, hanem a folyamatosságot sejtették, akik rámutattak, hogy a legbefolyásosabb politikai erő, a hadsereg aligha lesz hajlandó kiadni kezéből a hatalmat, s még a választások megtartása után sem lett volna hajlandó a visszavonulásra. A haiti kommunisták helyzetértékelése szerint gyakorlatilag katonai hatalomátvétel történt az országban, s azt sem tartják kizártnak, hogy az Egyesült Államok katonai erővel próbálja meg a haiti események befolyásolását. Valószínű azonban, hogy a katonai és a gazdasági segélyek visszavonása is elég nyomós érv a gazdasági összeomlás szomorú állapotában vegetáló országnak. (elekes) Banglades Ellenzéki politikusokat tartóztattak le Hivatalos adatok szerint a bangladesi rendőrség Dakkában és elővárosaiban vasárnap este negyven, köztük számos, „terrorizmussal” vádolt személyt vett őrizetbe a szükségállapot rendelkezései alapján. Ersad államfő pénteken rendelte el a szükségállapotot, feltehetően azért, hogy elejét vegye az újabb nagy tüntetéseknek. A rendelkezés öt nagyvárosra terjed ki. A kormány által ellenőrzött híreken kívül más információ nem jelenhet meg. A szükségállapotot hétfőn reggel néhány órára feloldották a városokban. Jól tájékozott indiai forrásokból származó hír szerint Péntek óta a bangladesi hatóságok több, mint hatezer személyt vettek őrizetbe. Kilenc embert megöltek a rendőrök. Az őrizetbe vételek elsősorban az ellenzék középszintű politikai vezetőit és szervezőit sújtották. (Reuter) Nemzetközi hírek Az Üzbegisztán fővárosában vasárnap véget ért az a nemzetközi tanácskozás, amelyen az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtésének lehetőségeit vitatták meg. Föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre hétfőn Franciaország a csendes-óceáni Mururoa-korallzátonyon — közölte egy új-zélandi szeizmológiai állomás szóvivője. A Mozambiki Nemzeti Ellenállási Mozgalom nevű jobboldali szervezet fegyveresei megrohantak egy polgári gépkocsioszlopot, és legalább 42 személyt megöltek a főváros, Maputo közelében — jelentette vasárnap a LUSA portugál hírügynökség. „Demokratikus összetartás” néven egyesült a salvadori szociáldemokrata mozgalom három szárnya: a Forradalmi Nemzeti Mozgalom (MNR), a Népi Szociális Keresztény Mozgalom (MPSC) és a Szociáldemokrata Párt (PSD). Dusan Dragoszavac, a JKSZ KB tagja levelet küldött Bosko Krunicsnak, a JKSZ KB-elnökség elnökének és Radisa Gacsicsnak, a KB-elnökség titkárának, amelyben szorgalmazza, hogy a párt Központi Bizottsága folytasson átfogó vitát az ország politikai helyzetéről, és tegyen mielőbb határozott lépéseket az ellentmondások és gondok megoldására. Kína és Laosz megállapodott abban, hogy nyolc év szünet után ismét nagyköveti szintre emelik diplomáciai kapcsolataikat — közölte a kínai külügyminisztériumi bejelentést idézve az Új-Kína hírügynökség. A Szovjetunió kormánya hajlandó lenne szovjet hordozórakétákkal amerikai távközlési műholdakat a világűrbe juttatni — mondotta minap zárult moszkvai megbeszélései után a Space Commerce Corp. nevű cég vezetője. iff A pakisztáni Karacsi repülőtéren hétfőn délelőtt megtörtént a francia—iráni diplomatacsere. A Paul Torri teheráni francia konzult szállító repülőgép Teheránból indult el. Vahid Gordzsi, Irán párizsi nagykövetségének volt tolmácsa Párizsból a ciprusi Larnaca érintésével érkezett Pakisztánba. Egynapos hivatalos látogatásra Hollandiába érkezett hétfőn Helmut Kohl nyugatnémet kancellár; délelőtt Ruud Lubbers miniszterelnökkel tárgyalt és a nap folyamán fogadta Beatrix holland királynő is. Karolosz Papuliasz görög külügyminiszter hétfőn háromnapos látogatásra Izraelbe érkezett. Bukarestbe érkezett hétfőn Háfez Asszad, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke, a szíriai Arab Újjászületés Szocialista Pártja (Szíriai Baath Párt) főtitkára. Az amerikai farmerek további 2,35 millió tonna búzát adhatnak el a Szovjetuniónak a kibővített exportprogram keretében — közölte az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma. Egy angol bizottság nem találta nyomát annak, hogy Kurt Waldheim német tisztként háborús bűnöket követett volna el Görögországban brit hadifoglyok ellen. Ezt a londoni kormány szóvivője jelentette be hétfőn.