Népszava, 1987. december (115. évfolyam, 283–308. sz.)

1987-12-27 / 304. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ vasárnap, 1987. december 27. ,115. évfolyam, 304. szám ■ ára 1,80 forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA , a magyar népgazdaság 1933. évi térré A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1987. évi várható fejlődését és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985-86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly javítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő. A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi viszszaesés és az 1986. évi lassú növekedés után élénkült, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Az ipari termelés az előirányzottat meghaladóan bővült. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású kivitele a termelésnél dinamikusabban nőtt, belföldi célú értékesítésük is emelkedett. Az építőipar teljesítménye nőtt, a lakásépítés ütemessége javult. A mezőgazdasági termelés főleg az aszály és a szőlőültetvények elfagyása miatti terméskiesés következtében jelentősen elmaradt a tervben előirányzottól, és alacsonyabb az 1986. évinél. A belföldi felhasználás az előirányzott kismértékű csökkenés helyett bővült. A számítottnál gyorsabb volt a jövedelmek, ezen belül a keresetek növekedése. Ezért is szükségessé vált a hatósági . Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, fokozottabban hozzáigazítva a gazdaságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel- és a külpiaci igényeknek megfelelő kínálatnak, főleg a konvertibilis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelemtermelésre. A szabályozóelemek összhangjának erősítése, a szigorú pénzügyi és költségvetési politika, a határozott gazdaságirányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly, a belföldi vásárlóerő csak a tervben előírt keretek között alakulhat. Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegítése érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok tevékenysége, ezek — kockázati tőkebefektetés révén is — az eddigieknél nagyobb mértékben finanszírozzák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozásokat. A kutatásigényesebb gazdálkodó szervezeteknél — mások terheinek egyidejű növekedése mellett — mérséklődik a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek kötelező műszakifejlesztésialap-képzése. Az 1988. évi gazdasági munka fő célja, hogy megkezdődjék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági - társadalmi kibontakozási programjának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munkaprogramjának a végrehajtása. A gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését kell előtérbe helyezni. Szelektív, az egyensúlyi és a szerkezetkorszerűsítési célokat összehangoló és érvényre juttató, más célokat ezeknek határozottan alárendelő termelési és elosztási politikát kell követni. A gazdasági egyensúly javításában a fő cél a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedésének erőteljes lefékezése. A terv előírja, hogy a folyó fizetési mérleg paszszívuma konvertibilis valutákban 500 millió dollár körül alakuljon. Ehhez a külkereskedelmi forgalomban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követelmény, hogy az aktívum a gazdaságos kivitel bővüléséből és a behozatal észszerű megtakarításából származzon. A rubelelszámolású áruforgalom a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazni kell a fizetőképes hazai keresletnek megfelelő behozatal növelését, a kivitel ezzel összehangoltan emelkedhet, az aktívum legfeljebb 150 millió rubel lehet. Fontos cél, hogy a belföldi pénzügyi egyensúly is javuljon, ezen belül az állami költségvetés hiánya lényegesen mérséklődjék. Biztosítani kell az anyagi és pénzügyi folyamatok összhangját. Ezt szigorú monetáris politika, az állami támogatások jelentős mérséklése, a minden irányú takarékosság fokozása támassza alá. A belföldi piaci egyensúlyt intézkedések révén — a fogyasztói árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelése. A lakosság fogyasztása így is — elsősorban a megtakarítások terhére — számottevően nőtt. A szocialista szektor beruházásai — leginkább a vállalati körben és a tanácsoknál — jelentősen meghaladták a tervezettet, mennyiségük az előző évihez képest emelkedett. A készletfelhalmozás mértéke — elsősorban a belkereskedelmi készletek csökkenése miatt — alacsony volt. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel erőteljesen nőtt, a behozatal — a tervezettől eltérően — nem mérséklődött. A passzívum lényegesen csökkent, de a tervezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegenforgalomban a bevételek erőteljesen növekedtek. A fizetési mérleg hiánya az előző évinél lényegesen kimegfelelő kínálattal, a termelő, a szolgáltató, a kereskedelmi vállalatok jobb együttműködésével is javítani kell. A termelés csak az egyensúlyi követelményeknek megfelelő szerkezetben és a hatékonyság növekedésére alapozva emelkedhet. A bruttó hazai termék 1—1,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének átalakítását a műszaki fejlődés élénkülésére, eredményeinek hasznosítására is támaszkodva úgy kell meggyorsítani, hogy erőteljesen bővüljön a gazdaságos konvertibilis kivitel és számottevő importmegtakarításra kerüljön sor. Követelmény, hogy javuljon a termékek nemzetközi versenyképessége, fokozódjék a jövedelemtermelő képesség. Érdemi haladást kell megvalósítani a nem hatékony tevékenységek, ezen belül a gazdaságtalan kivitel visszaszorításában, vagy felszámolásában, az ezekhez nyújtott támogatások és kedvezmények mérséklésében és megszüntetésében. A fizetésképtelen gazdálkodó szervezetekkel szemben következetesen alkalmazni kell a felszámolási eljárást. A terv előirányozza, hogy a belföldi felhasználás, különösen a lakosság fogyasztása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása körülbelül 1 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1,5—2 százalékkal csökken. A lakosság fogyasztása 2—2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2,5—3 százalékkal mérséklődik. A közösségi fogyasztás reálértéke nem emelkedhet. A kibontakozást elősegítő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai — főleg a feldolgozóipar és az agrárszféra versenyképes tevékenységeinél, valamint a távközlésben — bővülhetnek, más területeken a beruházások mérséklődnek, jobb lett, de a tervezettet meghaladta. A rubelelszámolású áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal a tervezetthez közelállóan alakult. A cserearányok javultak. A tervezettnél valamelyest nagyobb kiviteli többlet keletkezett. A gazdasági egyensúly más területein — így az anyag- és árupiacokon — a helyzet érezhetően romlott. Az állami költségvetés bevételei a számítottnál jobban, kiadásai ahhoz közelállóan emelkedtek. A deficit így — döntően az évközi intézkedések eredményeképpen — a tervezettnél és az előző évinél lényegesen kisebb lett. A vállalatok jelentős részének pénzügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a teljesítmények alapján indokoltnál. A fizetésképtelen vállalatok elleni eljárások megindításában nem történt érdemi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlenségei, a támogatások és kedvezmények széles köre miatt továbbra sem volt kielégítő az összhang a ténylegesen megtermelt és a felhasználható jövedelmek között. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá az 1988. évi népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. A termelő ágazatok fejlődése A terv szerint az IPARI termelés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1 százalékkal növekszik. A hozzáadott érték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek megfelelően az átlagot meghaladóan nő a könnyűvegyipari és a gépipari termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a karbamid- és a polipropilénkivitel; ezt más, gazdaságosabb exporttal szükséges pótolni. Az ipari — elsősorban a gépipari — termékek rubelelszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővülhet. Az export szerkezetét úgy kell változtatni — egyeztetve ez érintett KGST- országokkal —, hogy csökkenjen a támogatásigényes kivitel, növekedjen a fajlagosan alacsony konvertibilis elszámolású importot tartalmazó, gazdaságos termékek aránya. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású behozatalának csökkenését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, különösen részegységekből és alkatrészekből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fogyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elősegíti, hogy ez importot helyettesítő termelés erőteljesebben járuljon hozzá a hazai kereslet kielégítéséhez, előmozdítja a lehetséges termelők és felhasználók közötti kapcsolatok kialakulását. A meglévő berendezések kiegészítő fejlesztésével, pótlólagos elektronizálásával is korszerűsödik ez ipari technológia, javul a termékek műszaki színvonala. Folytatódik az ipari termelés és értékesítés szervezeti rendszerének korszerűsítése, különösen a feldolgozóiparban. A rugalmas működést gátló monopólhelyzetek fokozatosan meg fognak szűnni. A nagyobb gazdálkodó szervezetek fejlődése mellett dinamikusan bővül a szövetkezetek, a kisvállalkozások és a magánszektor ipari és szolgáltatási tevékenysége. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet számolni: A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Néhány gazdaságtalanul működő mélyművelésű bányában, valamint a nógrádi peremi külfejtésnél megszűnik a termelés. A kőolaj- és földgáztermelés az ez évihez hasonló rész. A villamosenergia-termelésben az atomerőművi termelés részaránya emelkedik, a szénhidrogénbázisú villamosenergia-termelés ennek megfelelően mérséklődik. A kohászat termelése csökken, ezen belül a vaskohászatban a nyersvas-, a nyersacél- és a hengereltárutermelés mérséklődik , a feldolgozottabb termékek termelése kismértékben nő. A gépipar termelése a nem rubelelszámolású kivitel, valamint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésével az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai termékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikroelektronikai alkatrészeket gyártó magyar—szovjet vegyesvállalat alakul. Bővül a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, az ipari robotok, az atomenergetikai berendezések, a vegyipari és élelmiszeripari gépek, a közúti tár(Folytatás a 4. oldalon) Az 1988. éviérv fő gazdaságpolitikai céljai és a gazdaságirányítás feladatai Karácsonyt ünnepeltek szerte a világban Az önzés leküzdésére szólított fell a prípi A világ legtöbb részén, így hazánkban is békésen tölthették az emberek a karácsonyt. 2400 szerencsés gyerek egy életre szóló élményt kapott a parlamenti fenyőfaünnepségen. December 25-én 600 kisdobos és úttörő várta az Országház kupolatermében a Télapót és a Magyar Úttörők Szövetségének ajándékműsorát, amelyet minden évben, a legkiválóbb pajtásoknak rendeznek. Idén először az úttörőszövetség budapesti elnöksége 550, nevelőotthonban élő gyermeket is meghívott. A hatalmas, gazdagon díszített fenyőfa alatt a nemzetközi mesekarneválon fellépett többek között a Száz Folk Celsius, a Kaláka és a Lekvár együttes, Bródy János, valamint a KISZ Központi Művészegyüttese is. Régi érdekes karácsonyi népszokásokról, hiedelmekről és babonákról gyűjtötték össze az idős emberek emlékeit a Jászság honismereti szakkörei. A szolnoki Damjanich Múzeumnak átadott feljegyzések, hangszalagon rögzített dokumentumok szerint különösen sok érdekesség fűződik a karácsony böjtjéhez, december 24-hez, mivel e napot tartották a szép ünnep fényének. A böjti nap jelenségeiből következtettek arra, hogy mit hoz az új esztendő: szerencsét, bőséget vagy (Folytatás az 5. oldalon) Az idén is megtelt az Országház kupolacsarnoka úttörőkkel és kisdobosokkal Munka a munkaszünetben Teljesítette tervét a növényolajgyár Folyamatos rakodás a határállomásokon Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat mályi téglagyárának dolgozói úgy határoztak, hogy decemberben valamennyi hétvégi szabadnapot munkával töltik, és dolgoznak december 24-én is. Állták szavukat, csütörtökön reggel, a délelőtti műszak dolgozói elindították a munkagépeket, a gyártószalagokat. A műszak során 4 családi ház építéséhez elegendő — több mint 165 ezer kisméretű téglának megfelelő — blokkot gyártottak. Karácsony első napjára teljesítette 1987. évi termelési tervét a Martfűi Növényolajgyár. A folyamatosan termelő, korszerű gyárban az ünnep első napjáig 163 ezer tonna napraforgó- és repceolajat állítottak elő, és ezzel a tavalyinál 4 százalékkal magasabb termelési előirányzatnak hiánytalanul eleget tettek, teljesítették idei termelési tervüket a szegedi olajbányászok. Ennek ellenére az ünnepek alatt sem tartottak pihenőt, naponta mintegy négyszázan dolgoztak az ország legnagyobb szénhidrogén-medencéjében. A Szolnoki Cukorgyárban az ünnepien tízezer tonna répából mintegy 1200 tonna kristálycukrot készítettek. A gyártási idény várhatóan 27- én éjszaka fejeződik be, ezután néhány napos utóüzem következik, majd megkezdik a berendezések víztelenítését, a nagy karbantartás előkészítését. Győrött és Mosonmagyaróvárott több száz vasúti kocsiba raktak be fontos szállítmányokat. A nemzetközi tranzitforgalom Sopronnál, Hegyeshalomnál és Rajkánál is megközelítette a hétköznapit. (MTI)