Népszava, 1988. február (116. évfolyam, 26–50. sz.)

1988-02-01 / 26. szám

2 A kontrák segélyezéséről kiélezett vita az amerikai törvényhozásban Az álláspontok érdemi közeledése nélkül fejeződtek be San Joséban a nicaraguai kormány és az ellenforradalmárok képviselőinek első, közvetlen tárgyalásai. A két napig tartó megbeszéléseken részt vettek Bosco Vivas managuai segédérsek vezetésével a nicaraguai püspöki konferencia megbízottai, valamint a két tárgyalóküldöttség külföldi tanácsadói is. A két fél megállapodott abban, hogy február 10-én újabb tanácskozást tartanak, ezúttal Guatemala fővárosban. A kongresszusi szavazások küszöbén tovább éleződik a nyilvános vita a nicaraguai ellenforradalmárok számára Reagan elnök által követelt további segélyekről. Reagan szombati rádióbeszédében megismételte a sandinista kormány ellen szokásos vádaskodásait, és azt a kijelentését, hogy csakis a kontrák katonai nyomásával lehet „kikényszeríteni” Managuától a közép-amerikai béketervben vállalt kötelezettségei teljesítését. A Demokrata Párt nevében válaszoló Richard Gephardt képviselő azonban elutasította ezt az érvelést és — Oscar Arias Costa Rica-i elnököt idézve — kijelentette: a kontrák támogatása nem a nicaraguai problémák megoldását, hanem éppen kiváltó okát jelenti. George Scultz külügyminiszter az ABC televíziós hálózatnak adott vasárnapi interjújában azt ígérte, hogy a kormányzat engedelmeskedik a kongresszus döntésének. Kijelentette azonban, hogy Reagan elnök „nem áll vesztésre” a kontrasegély ügyében. A miniszter is azzal érvelt, hogy „fenn kell tartani a kétfajta, diplomáciai és katonai nyomást” a sandinista kormányra. Thomas Foley, a képviselőház demokrata párti frakciójának egyik vezetője az adásban kijelentette, hogy elegendő számú szavazat áll rendelkezésre Reagan követelésének elutasításához. Foley közölte, hogy a demokrata párt ezt követően „néhány héten belül” előterjeszti a maga ellenjavaslatát, amely előirányozza majd humanitárius segély folyósítását, de egyetlen centet sem juttat katonai célokra a kontráknak, mert a katonai segély megakadályozná a közép-amerikai béketerv megvalósítását. Norvégia kész részt venni a közép-amerikai béketervben foglalt rendelkezések betartását ellenőrző nemzetközi bizottság munkájában, amennyiben ez a testület létrejön, és Norvégia szerepét a többi érdekelt közép-amerikai ország is jóváhagyja — közölte vasárnap Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök. Oslóban Brundtland a nap folyamán megbeszélést folytatott Daniel Ortega nicaraguai államfővel. Ortega hasonló szerepvállalásra kérte fel az előzőleg meglátogatott Spanyolországot és Olaszországot is. (MTI, Reuter) A kambodzsai ellenzék felszólítása Szihanukhoz A kambodzsai ellenzéki erők egyik csoportja arra szólította fel Norodom Szihanukot, hogy vizsgálja felül lemondását, és maradjon továbbra is az úgynevezett Demokratikus Kambodzsának, vagyis a kambodzsai ellenzéki koalíciójának elnöke. A Khmer Népi Felszabadítási Frontja (FLNPK) vasárnap tette közzé nyilatkozatát, amely szerint az ellenzéki koalíció hamarosan összeül a helyzet megvitatására. Szihanuk herceg szombaton jelentette be, hogy véglegesen lemond az ellenzék vezetőjének tisztjéről, mert ellentétei támadtak Son Sam-nal, az FLNPK vezetőjével. (AP, AFP) Michigan állam Csalás a republikánus párttanácskozáson? Botrányosan kezdődött az elnökválasztási hadjárat második szakasza a republikánus párt szempontjából: Michigan államban a hét végén tartott párttanácskozáson kellett megválasztani az állam küldötteit a párt elnökjelölő kongresszusára. A tanácskozáson a küldöttek többségét George Bush alelnök és Jack Kemp képviselő nyerte meg magának. Pat Robertson, a televíziós prédikátorból lett ultrajobboldali politikus azonban csalással vádolta meg a győzteseket és bejelentette: „Saját küldöttséget” meneszt majd a New Orleans-i konvencióra. (MTI) Shultz nyilatkozata az ABC-nek Washington céljai a leszerelési tárgyalásokon George Shultz amerikai külügyminiszter szerint „az Egyesült Államoknak nem közvetlen célja Európa azonnali mentesítése a nukleáris fegyverektől", és nem kíván a közeljövőben arról tárgyalni, hogy a kontinensen minden nukleáris fegyvert számoljanak fel. A miniszter az ABC televíziónak adott nyilatkozatában hangoztatta: a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről rendelkező INF-szerződés nem jár automatikusan azzal a következménnyel, hogy tárgyalást kell kezdeni az európai hadszíntéri nukleáris fegyverekről. „Elsődleges célunk a jelenlegi leszerelési tárgyalásokon az, hogy a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről jussunk megállapodásra a szovjetekkel — mondotta. — A második feladat az, hogy kidolgozzuk a hagyományos fegyverek terén fennálló egyenlőtlenség megszüntetésére irányuló tárgyalások kereteit, ez azonban ne foglalkozzék majd nukleáris fegyverekkel. A harmadik célunk az, hogy — ha ez lehetséges — jussunk az egész világot átfogó megállapodásra a vegyi fegyverek eltiltásáról és megsemmisítéséről. Ez most a kormányzat három prioritása, és európai szövetségeseink egyetértenek vele. Csak akkor, ha mindezt elvégeztük, és kizárólag akkor lehet szó arról, hogy ismét a nukleáris fegyverekkel foglalkozzunk.” (MTI) Elnökválasztás Finnországban Szántó András, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Fülsértő vitáktól mentes, visszafogott választási kampány után, enyhe télies időben kezdődött meg vasárnap Finnországban az elnökválasztás. Az öt elnökjelölt három és félórás, csütörtök esti televíziós vitája után már csak Mauio Koivisto, a hivatalban lévő köztársasági elnök, és Paavo Väyrynen, a tavalyi parlamenti választás óta ellenzékben lévő Centrum Párt elnöke tartott választási beszédet szombaton. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 9 órakor nyitottak ki, de a reggeli utcákon csak az öt jelölt plakátarcképei emlékeztettek arra, hogy választások folytak. A nyugodt légkör magyarázata az évi négy százalékos ipari növekedés megalapozta kiegyensúlyozottságban rejlik, amely az északi ország belpolitikájára és külpolitikai szerepére egyaránt jellemző. Az elnökválasztás új rendje kimondja, hogy ha valaki az első fordulóban abszolút többséget szerez, akkor megnyeri a választást. Ilyen abszolút többség híján a szintén most megválasztandó 301 elektor választ február 15-én. Ha pedig ez a forduló sem hoz döntést, ebben az esetben a két legeredményesebb jelölt között zajlik le az a harmadik menet, amelyre Horkeli ajánlata vonatkozott. A legutolsó felmérések azonban változatlanul azt jelzik, hogy Koivisto az első fordulóban győz, s 1994-ig ő marad a legfőbb közjogi méltóság birtokosa. Az első nem hivatalos végeredmények a kedd hajnali órákban várhatók. Görögország—Törökország Kormányfői megállapodások Görögország és Törökország megállapodott a két ország közötti kapcsolatok javításában — ezt emelik ki a jelentések abból a közös közleményből, amelyet Andreasz Papandreu görög és Turgut Özal török kormányfő vasárnap tartott, újabb davosi megbeszélései után hoztak nyilvánosságra. A vasárnapi, három és fél órás eszmecsere után ismertetett állásfoglalásban a felek aláhúzták: „soha többé nem alakulhat ki olyan válság", mint tavaly márciusban, amikor az égei-tengeri kontinentális talapzat fölötti szuverenitás, vagyis az ott rejlő ásványi kincsek birtoka miatt a két ország a háború küszöbére sodródott. Hitet tesznek amellett, hogy a kétoldalú kapcsolatok javításán, s a hosszabb távú békés együttműködés megteremtésén fognak munkálkodni. Megállapodtak abban, hogy közvetlen telefonvonalat létesítenek a két miniszterelnöki hivatal között, és munkabizottságokat alakítanak a politikai, illetve gazdasági problémák rendezése céljából. A gazdasági kapcsolatok bővítése érdekében görög—török kereskedelmi kamarát hoznak létre. Megegyezés született arról is, hogy Görögország és Törökország miniszterelnöke évente legalább egyszer találkozik. (Reuter) Romániai jogyartok (2.) Idegenforgalmi tervek és lehetőségek Románia szeretne turisztikai nagyhatalommá válni. Délkeleti szomszédunk azon európai országok egyike, ahol ennek a célnak a megvalósításához minden természeti adottság megtalálható. Felismerve az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, a román állami és pártvezetés még az ötvenes évek közepén hosszú távú fejlesztési tervet fogadott el. A tervben kiemelt helyet foglalt el egy tengerparti üdülőkörzet kiépítése. Hatalmas beruházásokat valósítottak meg. Évente négy-ötezer férőhelygel bővült a tengerpart befogadóképessége. Az 1970-ig véghezvitt fejlesztés eredményeként egy megközelítően 60—70 kilométeres partszakaszt építettek ki, és így napjainkban egyszerre 150 ezren pihenhetnek Mamaiától Mangaliáig. Ezzel párhuzamosan jelentős anyagi eszközöket fordítottak a hegyvidéki idegenforgalom infratruktúrájának fejlesztésére. Csodálatos környezetben síparadicsomok és gyógyüdülők létesültek. Hosszú időn keresztül úgy tűnt, hogy a hatalmas erőfeszítéseknek köszönhetően valóra válnak a nagyreményű elképzelések. Egyre többen utaztak Romániába, szórakoztak, pihentek, költötték valutájukat. A szocialista országok turistáin kívül sokan érkeztek nyugat-európai tőkés országokból is. A hetvenes évek második felétől azonban olyan gazdasági gondok jelentkeztek, amelyek hosszú távon nem kerülhették el az idegenforgalmat sem. A környező szocialista országok, az egészséges konkurencia eredményeként nagy számban vontak el pihenni vágyókat Romániától. Ezt a tényt felismerték Bukarestben, de mivel ekkor már sokkal kevesebb pénz állt rendelkezésre, meg kellett változtatni az elképzeléseket. Az új tervek szerint a kevésbé költséges beruházások kerültek előtérbe. A második világháborút követő időszakban több patinás bukaresti szállodát kivontak a forgalomból, lakó- és irodaházakká alakítottak át. Most ezeknek az épületeknek egy részét visszaalakítják szállodákká. Az a kétezer-kétezerötszáz hely sem elhanyagolható, amivel a restaurálás következtében bővül Bukarest szállodai kapacitása. A tengerparti hotelek téliesítésével szolgálják a gyógyturizmus fejlesztését, így az egész Romániát behálózó európai hírű gyógyüdülők sorához kapcsolták a már téliesített kétezer tengerparti üdülői helyet. A növény- és állatvilágában egyedülállóan gazdag Duna-deltával kapcsolatban sok vitát kavart elképzelések születtek. Mivel pótolhatatlan természetvédelmi területről van szó, a döntések értelmében csak részben nyitják meg a turisták előtt. Szállodákká alakítót uszályokon helyezik el a teljesen érintetlen környezetbe vágyókat, akik így tényleg különleges körülmények között pihenhetnek. Az már más kérdés, hogy ilyen formában fent lehet-e tartani a Duna-delta érintetlenségét. Minden fejlesztés és elképzelés ellenére a román idegenforgalom egyelőre csak szerény eredményekkel büszkélkedhet. Románia lehetőségeihez és 23 milliós lakosságához viszonyítva kevés az 1986-os év során beutazott külföldiek száma. Már csak azért is keveslik ezt az ötmilliós számot a bukaresti idegenforgalmi minisztérium vezetői, mivel magában foglalja a tranzit utasokat is. A romániai idegenforgalom értékeléséhez hozzátartozik az a tény is, hogy a statisztikák egy része titkos, így például nem közölnek az érdeklődővel adatot arról, hogy hányan érkeztek az elmúlt évek során tőkés országokból. A turizmus másik oldalát, vagyis a román állampolgárok külföldre utazásának lehetőségét firtatva még az eddigieknél is kevesebb tényhez juthattam, összesen annyit közöltek az illetékesek, hogy a szervezett utazások többsége a Szovjetunióba irányul, és hogy jelentősre becsülik az egyénileg Magyarországra utazók számát. Romániából 1986-ban mintegy egymillióan utaztak ki, tájékoztatásuk szerint. Romániának, mint minden más államnak, az az érdeke, hogy növekedjen a beutazók száma. Viszont ismerve az ellátásban és az energiaszektorban mutatkozó nehézségeket, az általános takarékossági program hatásait, valószínűnek látszik, hogy román szomszédainknak még egy ideig meg kell elégedniük az utóbb évek szerény eredményével. Kiss Andrej HÉTFŐ, 1988. FEBRUÁR 1. NÉPSZAVA Mi várható a világpolitikában? HÉTFŐ: Genfben megnyílik az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának hathetes ülésszaka. Nyugat-európai körutat kezd Husszein jordániai király. Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere Madridban. Mubarak egyiptomi elnök Marokkóban. A Brit Nemzetközösség külügyminiszterei a Dél- Afrika-ellenes szankciókról tárgyalnak Lusakában. Külügyminiszteri eszmecsere Brüsszelben az EGK-csúcs előkészítésére. KEDD: Folytatódik a genfi leszerelési konferencia. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Londonban. SZERDA: Carlucci amerikai hadügyminiszter Portugáliában tárgyal az amerikai támaszpontok ügyéről. Lisszabonba érkezik a mozambiki kormányfő. Az Emberi jogok és a vallásszabadság Európában címmel nemzetközi tanácskozás kezdődik Velencében. CSÜTÖRTÖK: Mubarakot Rómában fogadja a pápa. Genscher nyugatnémet külügyminiszter részt vesz a leszerelési konferencián Genfben. SZOMBAT: Turgut Özal török kormányfő Egyiptomban. VASÁRNAP: A dél-afrikaiak harcával való nemzetközi szolidaritás napja. Megélénkült az emberi jogok érvényesítését szorgalmazó nemzetközi diplomácia. Legutóbb, a múlt héten, a Szovjetunió lépett fel kezdeményezőleg, amikor azt javasolta a washingtoni honatyáknak, hogy rendszeresen vizsgálják meg a humanitárius kérdések és az emberi jogi problémák állását egymás országaiban, továbbá a részletes tájékoztatás és tájékozódás céljából szervezzenek kerekasztal-értekezleteket és utazásokat. A nemzetközi porondon várhatóan most is „bedobják” a már korábban javasolt moszkvai konferencia ügyét, s bizonyosan mindkét eheti fórumot felhasználják, hogy minél több támogatót szerezzenek. Folytatódik a nyugat—nyugati egyeztetés, amely egyrészt a közelgő EGK-csúcsot megelőző konzultációsorozatba illik, másrészt az INF-egyezmény utáni európai egyensúly helyzetével foglalkozik. Kohl kancellár londoni útja e villámlátogatások utolsó mozzanata, miután a közelmúltban már lezajlott a francia—nyugatnémet, illetve a francia—brit eszmecsere. A markánsabb nyugat-európai álláspont kialakítása mindhárom találkozón központi témaként szerepelt, s nyilvánvalóan az amerikai szenátusi bizottság közelgő tájékozódó missziójának idején is előtérbe kerül. (mest) Pártegyesülésre szavaztak a brit szociáldemokraták Túlnyomó többséggel a Liberális Párttal való egyesülésre szavaztak a brit Szociáldemokrata Párt (LDP) küldöttei vasárnap Sheffieldben tartott rendkívüli konferenciájukon. A szavazati joggal rendelkező 443 szociáldemokrata küldött közül 273 mondott igent a teljes szervezeti egyesülésre a két legutóbbi általános választásokon az SDP- vel kortesszövetségben fellépett liberális párttal. A liberálisok rendkívüli közgyűlése a múlt hét végén szavazta meg a brit politikai centrum meghódítására törekvő két párt összeolvasztását. A szavazás ily módon megpecsételte az SDP szakadását is, amelynek teljes mértékét a mintegy hatvanezer fős szociáldemokrata párttagság postai úton történő megszavaztatása fogja csak tanúsítani. Dr. David Owen, aki az egyesülést támogató többséggel szembefordulva mondott le pártvezetői tisztéről és állt az SDP önállóságának fenntartását óhajtó kisebbség élére. (MTI) Mubarak Párizsban tárgyal Hoszni Mubarak vasárnap kétnapos, hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Az egyiptomi elnök hétfőn Mitterrand francia államfővel, kedden Jacques Chirac miniszterelnökkel tárgyal legújabb közel-keleti kezdeményezéséről, a Perzsa (Arab)öböl helyzetéről, és Egyiptom adósságtörlesztésének átütemezéséről. Mubarak mostani nyugati körútján támogatást kér közel-keleti béketervéhez, amely féléves tűzszünetet irányoz elő a megszállt területeken, az izraeli telepítések leállítását, és egy nemzetközi békekonferencia előkészítését. A nyugatnémet, a brit és a francia kormány üdvözölte ezt a csomagtervet, az amerikai kormány viszont csak a tűzszünet elemét támogatja, mert az elnökválasztás felé közeledve húzódozik újabb diplomáciai erőfeszítésekbe bonyolódni. Nyilván az sem mellékes számára, hogy Jichak Samir izraeli miniszterelnök hallani sem akar nemzetközi értekezletről. (MTI) Nemzetközi hírek # John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes, aki lengyelországi látogatáson tartózkodik, vasárnap Krakkóba látogatott. Itt kijelentette, hogy az elmúlt esztendőben lényegesen javultak a lengyel—amerikai kapcsolatok. # Gerold Christian, az osztrák köztársasági elnök szóvivője hamisítványnak minősítette a Der Spiegel című nyugatnémet napilap legújabb számában nyilvánosságra hozott okmányt, amely a lap szerint bizonyítja: Kurt Waldheimnek a német Wehrmacht hadnagyaként 1942-ben Jugoszláviában köze volt háborús bűnök elkövetéséhez. II II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Branko Mikulics jugoszláv kormányfőt. # Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatásra Madridba érkezett. # Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere azzal a kéréssel fordult az NDK párt- és állami vezetéséhez, hogy legyen elnéző a legutóbb rendzavarásért Berlinben letartóztatott fiatalok iránt, és tegye lehetővé szabadlábra helyezésüket. Nemzetközi értekezlet kezdődött vasárnap Leningrádban az egyházi kultúra témakörében. # Háromnapos hivatalos látogatásra európai körútjának első állomására, Rómába érkezett vasárnap a jordániai királyi pár. # Sugárzó anyagok szivárgását észlelték a Texas állambeli Carollton vegyi üzemében. Az üzem vezetősége elrendelte az alkalmazottak orvosi vizsgálatát. Általános választások kezdődtek vasárnap Ecuadorban. A 4,6 millió szavazásra jogosult állampolgár megválasztja a latin-amerikai ország új elnökét.