Népszava, 1988. április (116. évfolyam, 78–102. sz.)

1988-04-01 / 78. szám

2 Geraszimov sajtóértekezlete aktuális kérdésekről A szóvivő üdvözölte az amerikai szenátus külügyi bizottságának állásfoglalá­sát, amelynek értelmében 17:2 arányban támogatásuk­ról biztosították a KHR— HHR-szerződést. Kedvező jelnek tekintette, hogy ame­rikai források szerint leg­feljebb 819 ellenszavazat várható a szenátus ratifiká­ciós vitájában. Geranagyij Geraszimov emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanács­a előké­szítő bizottságot alakított a szovjet—amerikai szerződés megvitatására: ez a külön­bizottság már négy ülést tartott, s rövidesen az elnök­ség elé terjeszti állásfogla­lását. A Szovjetunióban a lakosság többsége támogatja a ratifikációt, igaz, vannak olyan vélemények is, hogy a szerződés sérti az ország biztonsági érdekeit. Az izraeli megszállók a Jordán folyó nyugati partján és a Gáza-övezetben durván megsértik a­ palesztin lakos­ság jogait, az emberi jogo­kat — hangsúlyozta moszk­vai sajtóértekezletén Genna­­gyij Geraszimov szovjet kül­ügyi szóvivő. — A Szovjet­unióban határozottan elíté­lik a megszállók cselekede­teit, s azo­k azonnali be­szüntetését követelik. Sza­vai szerint a megszállt te­rületeken népfelkelés bonta­kozott ki, amelyet az izrae­li hatóságok fegyverekkel próbálnak elfojtani. Geraszi­­mov emlékeztetett arra, hogy e területekre nem engedik be a sajtó képviselőit. A BT hathatós intézkedéseket hozhatna Izrael ellen, de az Egyesült Államok, a testület egyik állandó tagja — füg­getlenül Izrael tetteitől —, feltétel nélkül támogatja Tel-Aviv politikáját, s meg­akadályozza a szükséges határozatok elfogadását. Geraszimov határozottan elítélte a fajüldöző Pretoria legutóbbi,, Botswana ellen elkövetett terrorakcióját is. Mint mondotta, a Szovjet­unióban felháborodással fo­gadták a független ország ellen elkövetett fegyveres komm­en­d­óa­kc­i­ót. A szovjet szóvivő elisme­rő szavakkal méltatta a Lengyelországban nemrég megjelent, a második világ­­háborús eseményekkel fog­lalkozó bizottság szerkeszté­sében megjelentetett kiad­ványt, amely emléket állít azoknak a szovjet hadifog­lyoknak, akik lengyel terü­leten vesztették életüket. Ge­raszimov szavai szerint 4 millió 700 ezer szovjet ha­difoglyot tartottak itt tábo­rokban, illetve szállítottak keresetül az országon: a ha­lottak számát, 1,6—1,8 mil­lióra becsülik. SZKP KB PB Fejleszteni kell a kapcsolatot minden baloldali erővel Az SZKP fontosnak tartja a kapcsolatok fejlesztését a kommunista pártokkal, Euró­pa minden baloldali erejével, hogy új ösztönzést adjanak a béke, a biztonság és a kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés biztosításáról folyó össz­európai párbeszédnek — álla­pította meg az SZKP KB Po­litikai Bizottsága, áttekintve Mihail Gorbacsov és Ales­sandro Natta tárgyalásainak eredményét. Az SZKP és az Olasz KP főtitkárának talál­kozója elmélyítette és tartal­milag gazdagította a két párt kapcsolatait. A Politikai Bizottság ülé­sén tájékoztatást hallgattak meg Eduard Sevardnadze külügyminiszternek Reagan amerikai elnökkel és Schultz külügyminiszterrel a múlt hé­ten Washingtonban folytatott megbeszélés­eiről. M­e­g­á­l­la­pí­­tották, hogy ,a tárgyalások újabb fontos állomását ké­pezték a két ország közötti politikai párbeszéd fejleszté­sének. A megvitatott kérdések középpontjában a hadászati támadófegyverek ötvenszáza­lékos csökkentését és egy­idejűleg az 1972-ben aláírt ABM-s szerződés eredeti for­májában való tiszteletben tartását célzó szerződés ki­dolgozása állt. Washington­ban a szovjet fél megerősítet­te: arra törekszik, hogy a munkával mielőbb elkészül­jenek és a dokumentum alá­írásra kész legyen a május 29. és június 2. közötti újabb csúcstalálkozóra. Szükség van természetesen arra is, hogy az amerikai fél hasonló módon cselekedjék. (MTI) Nyilvánosságra hozták az OKP programdokumentumát Az elavult, ötpárti koalíciós forma kiküszöbölését, új po­litikai szakasz megnyitását sürgeti az Olasz Kommunis­ta Párt vezetősége csütörtö­kön nyilvánosságra hozott programdokumentumában, amelyben az olasz társada­lom és a gazdaság korszerű­sítésének útjait is megjelöli. Az olasz kommunisták rész­ben azért összegezték elkép­zeléseiket, hogy választ adj­a­­na­k arra a programdokumen­tumra, amelyet Ciriaco De Mita kereszténydemokrata megbízott miniszterelnök terjesztett elő egy újabb öt­párti koalíció közös plat­formjául. Folytatja munkáját a kínai parlament Zsúfolt programot bonyolí­tott le csütörtöki teljes ülé­sén a kínai Országos Népi Gyűlés. Beszámoló hangzott el az előző parlament állan­dó bizottságának ötéves mun­kájáról és javaslatokat ter­jesztettek elő a Kínai Nép­­köztársaság alkotmányának részleges módosításáról, Hajinan dél-kínai sziget tar­tománnyá való minősítéséről és előterjesztették a vállalati törvény, valamint a vegyes­vállalatok tevékenységét sza­bályozó törvény tervezetét. Csen Pi-hszien, az előző parlament állandó bizottsá­gának alelnöke rámutatott munkabeszámolójában, hogy a kínai Országos Népi Gyű­lés 6. állandó bizottsága jó munkát végzett a törvény­­hozás fejlesztésében, a kor­mány munkájának felügye­letében, a választási rend­szer korszerűsítés­ében és a képviselők által felvetett ja­vaslatok és észrevételek ke­zelésében. A vegyesvállalatok műkö­dését szabályozó törvény rög­zíti azoka­t a szabályokat és rendeleteket, amelyeket a központi kormány fogadott el az utóbbi években. A kül­földi befektetők számára azonban nagyon lényeges, hogy az új törvény lehetősé­get biztosít nemcsak a Kí­nában szerzett profit kivite­lére, hanem arra is, hogy a vegyesvállalkozás felszámo­lása esetén a külföldi part­ner szabadon rendelkezzék a ráeső tőkerésszel. Nagy érdeklődést váltott ki a képviselők körében az előterjesztés, amelyben a köz­ponti kormány javasolja, hogy Hajnan szigetét, amely eddig Kuangtung tartomány része volt, minősítsék önálló tartománnyá. A javaslat el­fogadása esetén a 34 000 négyzetkilométer nagyságú és hatmillió lakosú sziget, amelyhez az előterjesztés hozzásorolja a Dél-kínai­­tengeren levő Hszisa, Nansa és Csungsa szigeteket is — nemcsak mint tartomány lesz önálló, hanem különleges gazdasági övezetté válik. Novoje Vremja Elemzés a szovjet—kínai viszonyról Az élénkülő szovjet—kínai politikai párbeszéd logiku­san következő állomása egy csúcstalálkozó lenne — ír­ta V. Goljakov a Novoje Vremja című szovjet heti­lap legutóbbi számában. A szovjet újságíró sorra vet­te cikkében a párbeszéd erősödésének tényezőit és jeleit, majd kitért a legfel­ső szintű találkozó útjában álló kínai feltételre. A Szovjetunió és Kína ál­láspontja számos nemzetkö­zi kérdésben közel áll egy­máshoz, a legfontosabb ügy­ben pedig azonos; mind a Szovjetunió, mind pedig Kí­na a békeharcot, a tömeg­­pusztító fegyverek általános és teljes felszámolását te­kinti külpolitikája legfon­tosabb feladatának. Jól fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok is. 1987-ben le­zajlott például a határtár­­gyalások második fordulója, és New Yorkban, az ENSZ- közgyűlés ülésszakán talál­kozó jött létre a két ország külügyminiszterei között. Mintegy három évtized óta először a kínai közvélemény első kézből­ kaphatott tájé­koztatást a szovjet vezetés nézeteiről számos nemzetkö­zi problémát és a szovjet- kínai kapcsolatokat illetően, amikor a Liaovang című kí­nai folyóirat Mihail Gorba­­csoval készített interjút. A fejlemények tehát ked­veznek egy csúcstalálkozó megtartásának. Akadálya csupán egy kínai feltétel, amely szerint előbb rendez­ni kellene a kambodzsai kérdést. Több okból is hely­telen dolog ehhez a felté­tel­hez kötni a csúcstalálko­zót. Egyrészt azért, mert a kambodzsai helyzet máris kimozdult a holtpontról, megszületett a politikai dön­tés arról, hogy 1990-ig ki­vonják Kambodzsából a viet­nami csapatokat. A másik ok: az állami vezetők ta­lálkozói éppen arra szolgál­nak, hogy megkönnyítsék bonyolult kérdések megol­dását, illetve, hogy kölcsö­nösen elfogadható kompro­misszumokat hozzanak — szögezte le a Novoje Vrem­ja cikkírója. (MTI) Panama Átmenetileg enyhült a feszültség Panamában gyengült az el­lenzéki üzleti körök sztrájk­ja, miután szerdán kinyitott a boltok egy része. A Ma­nuel Noriega tábornok eltá­volítását követelő ellenzék új stratégia kidolgozására kényszerül. A sztrájk tizedik napján újra megnyitották az áruhá­zak, a gyógyszertárak és a kisebb üzletek egy részét. Az ellenzéki vezetőik elismerték,, hogy jelentősen gyengült tá­mogatóik elszántsága, s hús­­vét után valószínűleg véget ér a sztrájk. Noriega lemon­dása most sem látszik való­színűbbnek, mint egy hónap­pal ezelőtt, a válság kirob­banásakor. Diplomáciai források sze­rint a panamai kormány számlájára a héten ötmillió dollárt utaltak át adó cí­mén, így pénzügyi helyzete szilárdabbá vált. (MTI) VIETNAM-KÍNAHatártalan határviták Lángoló hajók, feldúlt fal­vak, teljes harckészültség a határ mindkét oldalán. Kína és Vietnam rossz szomszédi viszonyának jelei, sajnos, hosszú évek óta változatla­nok. A múlt évtized végén vívott háborút követően idő­ről-időre fellángol a határ­vita, összecsapnak a száraz­földi és a tengeri egységek. Legutóbb a holdújév kezde­tén, majd március közepén voltak katonai incidensek. Az 1974 óta vitatott Truong Sa (más néven Spratly), illet­ve a Hoang Sa (Paracel) szi­getcsoportok közelében lövés­váltásra került sor az ott tar­tózkodó kínai hadihajók és a vietnami teherhajók kö­zött. A hetvenhat főnyi viet­nami legénység csak négy nappal az incidens után kap­hatott segítséget, mert a kí­naiak nem engedték a tér­ségbe a vöröskeresztes men­tőhajókat. Nem sokkal ké­sőbb a pekingi külügymi­nisztérium arról adott hírt, hogy Vietnam válaszcsapás­ként csapatokat irányított a szárazföldi határnál levő kí­nai Csangszi tartományba. Ezt Hanoiban rágalomnak minősítették, s azt hangoztat­ták, hogy Peking ürügynek tekinti ezt az állítólagos be­hatolást a tengeri erőfölény további demonstrálásához. A konfliktus tengeri szín­tere nem sok sikert hozhat Vietnamnak, hiszen az emlí­tett szigetcsoportok 1974-es kínai megszállása óta Hanoi nem fejlesztette jelentősen hadiflottáját. Mindössze hét fregatt és ötven, part menti vizeken járó, kisméretű tá­madóhajóval rendelkezik, míg Kínának 25 tengeralatt­járója, öt rombolója és két­száz kisebb támadóhajója van. Hanoiban is tisztában vannak az erőviszonyokkal, ezért jó ideje szorgalmazzák a konfliktus politikai megol­dását. A Dél-kínai-tenger apró korallzátonyai, ezernyi szi­getcsoportja közül stratégiai és gazdasági adottságai miatt emelkednek ki a vitatott szi­getcsoportok. Az ázsiai főbb hajózási útvonalak mentén fekszenek, és felmérések sze­rint jelentős olajmennyiség található a víz alatt. Nem véletlen, hogy más szomszé­dos államok is bejelentet­ték igényüket. A Fü­­löp-szigetek és Malay­sia azonban békés úton kívánja érvényesíteni az ál­taluk magukénak valott bir­toklási jogot. A Vietnam és Kína közöt­ti szárazföldi határvillongá­soknak, sajnos, hosszabb a történelme. Már az 1979-es háború előtt is gyakran meg­történt, hogy a szomszédos tartományok — északon és délen is — hol kínai, hol vietnami behatolások színte­révé váltak. A nyolcvanas évtized második felében — a vietnami csapatok kambo­dzsai kivonulásának kezdetét követően — enyhült a hely­zet. Egy optimista hanoi kül­ügyi szóvivő az idén január­ban már azt is megkockáz­tatta, hogy: „Talán eljön egy­szer az az idő, amikor fegy­ver nélkül megyünk vendég­ségbe egymáshoz.” Tény, hogy rosszul jött az újabb határincidensek híre. A kambodzsai konfliktus las­sú rendeződése, a csapat­­kivonás ugyanis nagy erő­ket szabadíthatna fel a viet­nami belső gondok enyhíté­sére. Tízezrek segíthetnének talpra állítani a gazdaságot, de útjuk Kambodzsából többnyire Észak-Vietnam tartományaiba vezet. A jó szándék jeléül Hanoi beszüntette a Kína-ellenes propagandát, szabadon en­gedte a Vietnam területére tévedésből vagy szándékosan behatoló kínaiakat. Peking­­ben eközben több vietnami küldöttséget, köztük politi­kait is, fogadtak, továbbá le­hetővé tették, hogy vietna­miak is részt vehessenek a pekingi vásárokon. Hanoi­ban kedvezően vették tudo­másul, hogy a kambodzsai rendezés hátterében álló Pe­king jó hatással volt Sziha­­nuk hercegre, kitartott amel­lett, hogy a herceg folytassa tárgyalásait a phnompeni kormánnyal. Ezt a folyama­tot zavarták meg az újabb incidensek. A kínai—vietnami konf­liktusban mindkét fél magáé­nak vallja a tengeri terüle­teket, s elzárkózik a szuve­renitás kérdésének bármifé­le megvitatásától. Az inci­densekkel kapcsolatos „ki kezdte?” kérdést ily módon fölösleges feltenni. A „mikor lesz vége?” kérdésre sincs válasz. Ami biztos: ezek a fegyveres összecsapások nemcsak a kétoldalú viszonyt mérgezik, hanem kihatnak az egész délkelet-ázsiai tér­ség általános politikai légkö­rére is. Ezzel is számolt a vietnami kormány, amikor szerdán külügyminiszteri tárgyalásokat javasolt Kíná­nak a határviták rendezése érdekében. M. N. PÉNTEK, 1­988. ÁP­RI­LS 1. NÉPSZAVA Irak—Iran Tamim­et a „városok háborújában” Irak csütörtökön egyoldalú tűzszünetet jelentett be az egy hónapja kiújult „váro­sok háborújában”. Egy bag­dadi katonai szóvivő közlé­se szeriint helyi idő szerint éjféltől beszüntetik a Tehe­rán és más iráni városok el­len irányuló rakétatámadá­­so­kat. A szóvivő a tűzszünetet „udva­riassági gesztusnak” nevezte, mivel az Turgut Özal török miniszterelnök pénteken kezdődő bagdadi látogatása idejére érvényes, s elutazása után hat órával ér majd véget. Mint ismere­tes, a török kormányfő köz­vetítő szerepet vállalt a két szomszédos ország közötti háborúban. A szóvivő nem közölte, mikor fejeződik be Ozal látogatása, de a Reuter hírügynökség értesülése sze­rint vasárnapig tartózkodik Bagdadban. A „városok háborújának” február 28-i felújítása óta Irak több mint 120 rakétát lőtt ki különböző iráni vá­rosokra, közülük 103-at Te­heránra. Válaszul a Turgut­szál tö­rök miniszterelnök bagdadi látogatásának idejére beje­lentett iraki tűzszünetre, Irán csütörtökön közölte: ez idő alatt országa légiereje sem indít támadást iraki vá­rosok ellen. Iráni közlés sze­rint Irak csütörtökön újból vegyi fegyvereket vetett be kurdok lakta területek elleni. Egy iráni hadihajó csütör­tökön hajnalban megtáma­dott és felgyújtott egy cipru­si tartályhajót a Perzsa­­(Arab)-öböl déli részén, a dubai partok közelében. Irán két héten­ belül tized­szer intézett támadást sem­leges hajó ellen. A kuvaiti kormány szer­dán tiltakozó jegyzéket inté­zett az ENSZ főtitkárához amiatt, hogy iráni, hadihajók aznap támadást hajtottak végre a Babján-szigeti ku­vaiti katonai támaszpont el­len. Mint már jelentettük, az iráni rohamcsóna­kok akciója nyomán két katona megsebe­sült. Teherán a maga részé­ről cáfolta a támadás tényét, s puszta „kitalálásnak” mi­nősítette az erről szóló ku­vaiti bejelentést. Berlini lapok Willi Stoph budapesti tárgyalásairól Willi Stoph budapesti tárgya­lásai megerősítették az NDK és Magyarország közötti szo­ros barátságot — állapítja meg csütörtöki főcímében a Neues Deutschland. Az NSZEP központi lapja Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Willi Stoph - nnak, az NDK miniszterelnö­kének találkozójáról szóló részletes beszámolójában ki­emeli, hogy mindkét ország tevékenyen elő kívánja segí­teni az európai béke megszi­lárdítását. A két ország miniszterelnö­keinek tárgyalásait ismertet­ve a lap hangsúlyozza, hogy M­agyarország és az NDK a gazdasági együttműködés fej­lesztésére törekszik. Mindkét kormányfő elégedetten szólt a kapcsolatok magas szint­jéről és egyetértett abban, hogy a gazdasági szakosodást és a kooperációt tovább kell bővíteni — írja a Neues Deutschland. Az NDK többi lapja is ve­zető helyen számol be a bu­dapesti tárgyalásokról, ki­emelve, hogy a szívélyes lég­körű megbeszélések tükröz­ték Magyarország és az NDK szilárd szövetségét, szoros barátságát. (MTI) Nemzetközi hírek # Megtartotta alakuló ülé­sét március 28. és 30. között Moszkvában a KGST új ál­landó bizottsága, amely a tagországok környezetvédel­mi és vízgazdálkodási együtt­működésével foglalkozik majd. Hazánkat Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter képviselte. # Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hiva­tal vezetője március 28. és 31. között látogatást tett Lengyelországban Wladyslaw Lorancnak, a lengyel Egy­házügyi Hivatal vezetőjének a meghívására. # Időszerű katonapoliti­kai kérdésekről tárgyalt csü­törtökön Berlinben Erich Honecker, az NSZEP KB fő­titkára, az NDK Államtaná­csának, Nemzetvédelmi Ta­nácsának elnöke és Viktor Kulikov marsall, a VSZ-tag­államok egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. ♦ Elindult újabb közel­­keleti közvetítő körútjára George Shultz amerikai kül­ügyminiszter. ♦ A brit királyi légierő egyik Tornádó típusú vadász­gépe szerdán az egyesült államokbeli Nevadában fek­vő Nellis amerikai légibázis körzetében lezuhant. A gép pilótájának sikerült idejé­ben katapultálnia. ♦ Csütörtökön az utolsó tagja is távozik Honduras­­ból annak az amerikai csa­patkontingensnek, amelyet Reagan elnök két hete vezé­nyelt a közép-amerikai or­szágba — jelentette be az Egyesült Államok tegucigal­­pai nagykövetsége. ♦ Lakóépületekre zuhant csütörtökön egy amerikai ka­tonai repülőgép az NSZK nyugati részén.

Next