Népszava, 1988. június (116. évfolyam, 130–155. sz.)

1988-06-09 / 137. szám

NÉPSZAVA 198­8. JÚNIUS 9., CSÜTÖRTÖK Kapjanak, érdemi jogokat az ifjúsági tagozatok Somogyi Gyula az építők szakszervasaiénak új főtitkára Szakszervezetünknek köte­lessége, hogy példát mutat­va küzdjön a fiatalok gaz­dasági és társadalmi szere­pének megfelelő elismeré­séért, anyagi és erkölcsi megbecsüléséért — hangzott el többször is az építők szakszervezete központi ve­zetőségének szerdai ülésén. Itt többek között az alap­szervezeti ifjúsági tagozatok és tanácsok munkájáról s feladatairól tárgyaltak. A tanácskozáson részt vett Ba­ranyai Tibor, a SZOT főtit­kára és Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A fiatal szakszervezeti ta­gokat mindennapi munká­juk során különösen a bér és a jövedelem, a szociális juttatások, továbbá a lakás­hoz jutás esélyei, az anyagi támogatás mértéke foglal­koztatja elsősorban. E kér­désekről árnyalt, sokoldalú véleményt alkotnak, ám mindezek képviselete és ki­nyilvánítása csak korláto­zott formában jelenik meg. Nem érzékelhető markán­san, hogy az ágazatokhoz tartozó vállalatok dolgozói­nak egyharmadát képviselő fiatalok összegzett vélemé­nyéről van szó. Az ifjúsági tanácsok és tagozatok mint új szervezeti formák, hamarabb épültek ki, semmint tisztázódtak volna az e keretek között végzendő tevékenység főbb vonásai. Az alapszerveze­teknek az eddiginél nyitot­­tabban kell fogadniuk az ifjúsági tagozatok képviselte véleményeket, s nagyobb fi­gyelmet kell szentelniük döntéseik előkészítésében és meghozatalában is a fiatal­ság érdekeinek, javaslatai­nak — mutattak rá a hiá­nyosságokra, fogalmazták meg a soros feladatokat a vitában részt vevők. A stabilizációs program megvalósulása a fiatalok lendülete és alkotókészsége nélkül elképzelhetetlen. Ezért különösen fontos az oktatás fejlesztése, s érthe­tetlen, hogy az e célra for­dítható összegek miért csök­kentek az utóbbi időben, mondotta a debreceni építő­ipari főiskola igazgatóhe­lyettese a főiskolai hallga­tók és a fiatal műszaki ér­telmiség szerepéről, helyze­téről szólva. Többen is hangsúlyozták, hogy aki az ifjúságot képes a saját so­raiba állítani, az nem kell féljen a jövőtől — ehhez azonban nem frázisokon, ígérgetéseken, hanem a fia­talság érdekeinek érvényesí­tésén át vezet az út. A vitában felszólalt Só­lyom Ferenc, a SZOT titká­ra is. Mint mondotta, érthe­tő, hogy a fiatalok a szak­­szervezeti mozgalmi mun-Somogyi Gyula 1946. jú­nius 14-én született Szege­den. Eredeti foglalkozása gépésztechnikus. 1964 óta szakszervezeti tag, 1966-ban lett párttag. Nős, két gyer­meke van. A Dél-magyarországi Épí­tőipari Vállalatnál kezdett dolgozni, később a szakszer­vezeti bizottság politikai munkatársaként, majd titká­raként tevékenykedett. 1972- ben megválasztották az épí­tők szakszervezete Csongrád megyei bizottsága titkárá­nak. Közben szakmai, poli­tikai iskolákon gyarapította ismereteit. Jelenleg is tanul a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem főis­kolai tagozatának vállalat­­gazdasági és munkaügyi sza­kán­­kon belül önálló arculatra, saját sorsuk irányítására is törekednek. Még akkor is támogatandó ez a tendencia, ha az őket foglalkoztató kérdések és gondok társa­dalmi szinten is megfigyel­hetők. Fontosnak tartotta azt is, hogy a választott tes­tületek mihamarabb érdemi jogokat adjanak az ifjúsági tagozatoknak az alapszerve­zetet érintő feladatok előké­szítésében s a döntések meg­hozatalában. A központi ve­zetőség — a határozat ki­egészítésére tett javaslatok­kal együtt — egyhangúlag elfogadta az ifjúsági tagozat munkájáról, szerepéről ké­szített jelentést. A központi vezetőség sze­mélyi kérdésekről is döntött. Gyöngyösi István főtitkár nyugdíjba vonulása miatt a testület titkos szavazással Somogyi Gyulát, az építők szakszervezete titkárát fő­titkárrá, Gyöngyösi Istvánt elnökké választotta. Az SZKP Társadalomtu­dományi Akadémiájának el­végzését követően 1979-től az építők szakszervezetének szervezési és káderosztályát vezette. 1984-ben választot­ták meg kv-titkárnak. m. gy. Juniális pedagógusoknak Változatos programok szombaton az Asztalos János Ifjúsági Parkban Hagyományteremtő szándék­kal rendezi meg június 11- én a Pedagógusok Szakszer­vezete az első országos pe­­dagógus-juniálist. A nyári vakáció első napján a VIII. kerületi Asztalos János If­júsági Parkban várják az oktatásügyi dolgozókat, csa­ládtagjaikat és barátaikat. Az első „becsengetéskor”, tehát 8 órakor kezdődő egész napos program kiemelkedő eseményeként rendezik meg a pedagógus tömegsportver­senyek országos döntőit úszásban, női kosárlabdában, asztaliteniszben és kispályás labdarúgásban. Lesz családi váltó, és legverseny is. A BMX-bemutatók elsősorban a gyerekek érdeklődésére számíthatnak, az akrobati­kus rock and roll, a break dance bemutató és a táncta­nítás inkább a serdülők szá­mára lehet különösen vonzó. A műsorban fellép többek között a 100 Folk Celsius, Csepregi Éva, Benkő László, a Studium Dixieland. Kira­kodóvásár, kézműves műhe­lyek bemutatója, lacikony­hák sora gondoskodik az igazi juniális hangulatról. A rendezvény szervezőinek szándéka a program össze­állításakor az volt, hogy mindenki megtalálhassa a számára legkedvezőbb idő­töltési formát és alkalmat, hogy a sportrendezvények­kel tisztelegjenek a 24. olimpiai játékoknak, s hogy a pedagógusnap alkalmából így köszönjék meg minden pedagógusnak embert, jövőt formáló munkáját. me­gy. Országos bányabiztonsági konferencia Oroszlányban Harminc hazai bányaválla­lat, illetve iparági kutatóin­tézet mintegy másfél száz képviselőjének részvételével országos bányabiztonsági­ konferenciát tartottak szer­dán Oroszlányban. Azt vi­tatták meg, milyen szerep® lehet és van a diszpécser­­központoknak a fő bánya­­veszélyek elleni védekezés­ben. A témának a hazai szén­bányászat utóbbi években történt nagyfokú gépesítése ad különös jelentőséget. Az egyre növekvő mélységben alkalmazott korszerű beren­dezések a munka gyorsításán és megkönnyítésén kívül nö­velték a lehetséges veszély­­források számát is. Az üzemzavarok és bánya­szerencsétlenségek vizsgála­tai egyértelműen azt bizo­nyítják, hogy napjaink kor­szerű bányáiban már csak a legmodernebb számítás­­technikai eszközökkel kiegé­szített berendezések alkal­masak a veszélyhelyzetek megelőzésére. Ezt felismerve kezdődött meg hazánkban a bányabeli folyamatok disz­pécserrendszerű irányításá­hoz és ellenőrzéséhez szük­séges műszaki fejlesztés. E rendszerek kiépítéséhez a vállalatok saját forrásaikon kívül az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatását is igénybe ve­hetik. A konferencián azt is el­mondták, hogy a bányavál­lalatok tetemes összeget for­dítottak a sújtólégrobbanás­ és a tűzveszély jelző beren­dezések vásárlására. Növel­ték a villamos energiát szolgáltató rendszerek üzem­­biztonságát. Ugyanakkor még mindig vannak olyan bányaüzemek, melyekben hiányos a jelző- és a riasz­tórendszer. Másutt az­ nehe­zíti az átállást, hogy a disz­pécsereket nem ruházták fel az egész üzemi termelő fo­lyamat feletti intézkedési joggal. (MTI) Fejlesztés és környezet Magyar nap volt szerdán a környezetvédelem problé­máival foglalkozó Nemzetkö­zi Tudományos Társaság (SCOPE) VII. közgyűlésén, amely hétfőn kezdődött Bu­dapesten, a TOT Szállóban. A nemzetközi testület ma­gyar bizottságának tagjai és más neves hazai kutatók is­mertették a magyarországi ökológiai-környezetvédelmi kutatások eredményeit, a gazdasági-társadalmi fejlő­dés és a környezet összefüg­géseit. Láng István akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára előadásában hangsúlyozta: a környezet és a fejlesztés összehangolására nemzeti cselekvési progra­mot készítenek. Ezt a Kör­nyezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottság Közös jövőnk című jelentése inspirálta. Remélhető, hogy a környe­zet- és fejlesztési politika integrálása révén lehetővé válik, hogy a gazdasági fej­lődés ne a környezeti érté­kek rovására történjék. Ú­l­j út a mecseki hegyi tavakhoz Új úttal kapcsolták össze a Mecsek két közkedvelt für­dőhelyét, Orfűt és Magyar­­hertelendet. A szerdán fel­avatott csaknem öt kilomé­teres átkötő út mintegy húsz kilométert takarít meg azok számára, akik északról kö­zelítik meg a mecseki hegyi tavakat. A festői szépségű orfűi kirándulóközpont is gyakorlatilag ezzel kapcsoló­dott be a hazai és a nemzet­közi turizmusba. A táj ter­mészeti adottságait is jobban kihasználhatják ezentúl a Mecsek vidékén nyaralók: a forró nyári napokon a ma­­gyarhertelendi gyógyvizes fürdő vendégei negyed óra alatt átruccanhatnak az or­fűi tófürdő hűvös vizű sza­badtéri strandjára, borongós­­esős időben pedig a mecse­ki hegyi tónál üdülők láto­gathatnak át Magyarherte­­lendre melegvizes fürdőt venni. A Pécsi Közúti Építő Vál­lalat a Mecsek északnyuga­ti vidékének legszebb tájain átvezető utat a tervezett ösz­­szegből, 33 millió forintból építette meg. Pénzügykutatók gazdasági előrejelzése Sajtótájékoztatót tartottak szerdán a Pénzügykutató Részvénytársaság vezető munkatársai. A pénzügyi kormányzat József nádor té­ri székházában megtartott találkozón Csillag István, az RT általános igazgatója is­mertette annak a háttér­­tanulmánynak az összefogla­lóját, amelyek az 1984—87- es gazdasági folyamatokból kiindulva prognosztizálják a következő időszak várható eseményeit. A pénzügykutató elemzé­sét hamarosan vállalatoknak, társadalmi intézményeknek is eljuttatják, s tájékoztatni kívánják az állampolgárokat is, felhíva a figyelmüket olyan folyamat-összefüggé­sekre, amelyekre a tervje­lentések, kutatóintézeti ösz­­szegzések nem mindig ad­nak lehetőséget. Megjelent a Technika A lap egyik legérdekesebb cikke a műholdas tv-vétel­­lel és az ahhoz szükséges berendezésekkel foglalkozik, címe: A parabola­antenna nem elég! Az autótechnika kedvelői ezútal is több ér­dekességet olvashatnak: be­mutatják az új VW Passat és a Lada Samara indítómo­torját. A jövő gyára című cikk a számítógéppel irányított, au­tomatizált rugalmas gyártó­­rendszerek majdani alkalma­zását tárgyalja, bemutatva azokat a példákat, amelyek már ma is megtalálhatók az iparilag legfejlettebb orszá­gokban. A Csehszlovákiát bemutató rejtvénysorozat ezúttal a textilgépiparról szól. A jó megfejtést beküldők egyhetes csehszlovákiai utazást nyer­hetnek. A TEGHNOIMPEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat felvételre keres, gyakorlattal rendelkező, ANGOL-FRANCIA NYELVŰ BONYOLÍTÓT. Jelentkezni lehet: a 378-482 telefonon. ­ Munkahelyi konfliktusok A szerződesssegő vállalat A tanulmányi szerződéssel kapcsolatos vitákra gyakor­ta a dolgozó szolgáltat okat, többnyire azáltal, hogy képesítése megszerzése után nem marad a megállapo­dásban foglalt ideig vállalatánál. A tanulmányok be­­fejeztét követően azonban nemcsak a dolgozóra hárul kötelezettség, hanem a munkáltatóra is. Nevezetesen az, hogy a dolgozót az elvárható időn belül a meg­szerzett végzettségének, illetőleg képesítésének meg­felelő munkakörbe helyezze át. A határidő — ameny­­nyiben azt a szerződés nem rögzíti — általában a kép­zési idő lejártával, illetve a végzettséget tanúsító iga­zolás bemutatásával esik egybe, legfeljebb azonban három hónap lehet. Ha ezalatt az áthelyezés nem tör­ténik meg, a vállalat szerződésszegést követ el. Dr. Sz. György jogi előadó 1983 júniusában kötött ta­nulmányi szerződést munkál­tatójával, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalattal. Ebben kötelezte magát arra, hogy sikeres jogtanácsosi szak­vizsgát tesz, s ezt követően két évig fenntartja munka­­viszonyát a vállalattal. Mun­káltatója arra vállalt köte­lezettséget, hogy viseli a tan­folyam részvételi díját, a képzés miatt kieső időre megtéríti a dolgozó átlagke­resetét és a tanfolyam ered­ményes elvégzése esetén a jogtanácsosi képesítésének megfelelően foglalkoztatja őt. Változatlan munkakörben A jogi előadó a szakvizs­gát 1986. februárjában „jó” eredménnyel letette. Bizo­nyítványát bemutatta a jog­ügyi osztályvezetőnek, aki erről feljegyzésben értesítet­te a személyzeti és oktatási osztály vezetőjét. Kérte, hogy a jogtanácsosi cím bírósági bejegyzéséhez, a feddhetet­lenség elbírálásához szüksé­ges munkáltatói véleményt dr. Sz. György számára ad­ják ki. Közölte, hogy a jogi előadó beosztott jogtanácsos­ként a jogügyi osztály alkal­mazásában marad, de erről külön is intézkedni kell majd az okirat bemutatása után. A Fővárosi Bíróság már­cius 14-én kelt végzésével a dolgozót a jogtanácsosi név­jegyzékbe bejegyezte. A ce­remóniamentes aktus széle­sebbre tárta­ dr. Sz. György lehetőségeit a jogi pályán, benne volt a hivatali előme­netel és az érdekesnél is ér­dekesebb ügyek minden ígé­rete. Arra azonban bizonyára nem gondolt az újdonsült jogtanácsos, hogy az e mi­nőségében vitt első fontos perének alanya éppen ön­maga lesz. A névjegyzékbe történt be­jegyzés után hiába várta, hogy beosszák a jogtaná­csosi munkakörbe. Bár e munkakörnek megfelelően állapították meg személyi alapbérét március végén, to­vábbra is jogügyi előadó ma­radt. A nyár elteltével, úgy találta, lejárt az áthelyezésé­re vonatkozó türelmi idő. Szeptember 15. napjával fel­mondással megszüntette munkaviszonyát. Emiatt vál­lalata több mint 7400 forint tanulmányi támogatás visz­­szafizetésére kötelezte. Jogosan? A munkaügyi döntőbizott­ság szerint: igen. Hiszen ké­pesítésének megszerzése óta a felmondásig mintegy fél esztendő telt el, a tanulmá­nyi szerződés viszont két év­re kötötte a vállalathoz. Dr. Sz. György a döntőbi­zottsági határozat ellen kere­settel élt a munkaügyi bíró­ságon. Állította, hogy jogsze­rűen szüntette meg munka­­viszonyát. A vállalat nem osztotta őt be a végzettsége szerinti jogtanácsosi munka­körbe, tehát munkáltatója szegte meg a tanulmányi szerződést, s nem ő. Elutasító ítélet A Fővárosi Munkaügyi Bí­róság más véleményen volt, és elutasította a kerestet. Íté­letét azzal indokolta, hogy a dolgozó a jogtanácsosi be­jegyzéséről szóló okiratot a személyzeti osztályon nem mutatta be, a vállalat így nem intézkedhetett munka­köri áthelyezéséről. Bérbeso­rolása egyébként a jogtaná­csosi munkakörnek megfe­lelt. Ráadásul —, lám, erről is megfeledkezett dr. Sz. György! — felmondásában sem hivatkozott arra,­ hogy annak oka a vállalat szerző­désszegése. Mindezek alapján jogszerűen követelték tőle vissza a tanulmányi támoga­tást, amelynek összegét a bíróság — téves számítás mi­att — 254 forinttal csökken­tette. A jogtanácsost azonban nem olyan fából faragták, hogy feladja. Bizonyos volt igazában, ezért törvényességi óvás iránti kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bíróság el­nökéhez. Aki, törvénysértő­nek tartván a jogerős ítéletet, az ellen óvást is emelt. A legmagasabb bírói fó­rum egyértelműnek találta, hogy a dolgozó a jogtanácso­si szakvizsga előkészítő tan­folyam elvégzésére és a szak­vizsga sikeres letételére vál­lalt kötelezettséget a tanul­mányi szerződésben, a válla­lat pedig arra, hogy őt a si­keres szakvizsga után szak­­képesítésének megfelelően foglalkoztatja. Dr. Sz. György a szakvizsga letételé­ről szóló okiratot a vállalat­nál bemutatta, s bejegyezték őt a jogtanácsosi névjegyzék­be. Alapos óvás A vállalat azt állította, hogy e bejegyzésről nem volt tudomása. De ennek nem csupán a dolgozó állítá­sa és a hat hónapos időmúlás mond ellent, mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság, hanem egy júliusi munkáltatói írás­beli figyelmeztetés is, amely a dolgozót jogtanácsosként tünteti fel. Mindez azt bi­zonyítja, hogy a vállalat tu­dott nemcsak a szakvizsga letételéről, hanem a bíró­ság által foganatosított jog­­tanácsosi bejegyzésről is. Tehát, nem volt akadálya, hogy a dolgozót — az irány­adó bértétel figyelembevéte­lével — a jogtanácsosi mun­kakörbe áthelyezze. Ám, csak a bérbesorolás történt meg, munkaköre változatlan maradt. Következésképpen, míg dr. Sz. György a tanulmányi szerződésben foglaltaknak eleget tett, addig munkálta­tója a megállapodásban vál­lalt kötelezettségét a dolgozó felmondásáig nem teljesítet­te. A vállalat a szerződéssze­gő, nem pedig a dolgozó, aki az eredménytelenül eltelt vá­rakozási idő, hat hónap után, jogszerűen mondta fel mun­kaviszonyát. A munkaügyi bíróság ez­zel ellentétes álláspontja, szögezte le a Legfelsőbb Bí­róság, nem felel meg a jog­szabályoknak. Minderre tekintettel a jog­tanácsosnak nem kellett a tanulmányi támogatást visz­­szafizetnie. S egyúttal el­könyvelhette első szakmai si­kerét is. Kende Katalin A jászberényi Aprítógépgyár kedvező kereseti lehetőséggel felvételre keres többéves gyakorlattal rendelkező FORGÁCSOLÓ ÉS HEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT. Lakáskérdés megoldható. Jelentkezés: Aprítógépgyár, Jászberény, Sportpálya u. 1. 5100

Next