Népszava, 1988. június (116. évfolyam, 130–155. sz.)

1988-06-09 / 137. szám

8 Kedvtelések Oklevéllel ismerték el valaki gyűjtőszen­vedélyét, mert a bihari kincseket gyarapít­ja csak úgy­­ kedvtelésből. Sokan nem tudják, hogy a magyar evezős sportolók „védőszentje" egy félszemű, féllábú kalóz - így mondja a bélyegtörténelem. Azt vi­szont mondjuk mi is, hogy az őzet az erdő­ben nem szabad megsimogatni. Mai szá­munkban újból szót két Flasch Dezső is, és a léggömbökről mesél. Szent lapátból St. Jupát A Híres hajók elnevezésű sorozat e hónap utolsó nap­ján jelenik meg. Azt az elne­vezést is kaphatta volna, hogy a hajózás világtörténel­me. A címletei olyan nagy­ságokat idéznek, mint 1492- ből a Kolumbusz vezette Amerika-felfedező kis flotta zászlóshajója, a Santa Ma­ria. Mint 1620-ból a Tudor­korszak legendás vitorlása, az angol kivándorlókkal Észak-Amerika felé tartó Mayflower. Mint 1637-ből az akkori idők legszebb és leggrandiózusabb, bár fö­löttébb lomha mozgású és emiatt végül is tűzvészbe cammogó angol hadihajója, a Sovereign of the Seas (a Tengerek uralkodója). Ebbe a sorba tartozik 1860-ból a dán gőzfregatt, az osztrák­magyar hadihajót is méká­­nyul megleckéztető, 71 mé­ter hosszúságú Jylland. A bélyegsorozat megálmodói a végére hagyták - ezzel alig­hanem a gyűjtők is egyetér­í­tenek - azt, ami kilóg a sor-­­ból, ám kis hazánk nagy­ büszkesége, a St. Jupát. Ez­ a műanyag vitorlás nemcsak a hullámok hátán és a sze­lek szárnyán kerülte,meg a földet. Nagy-nagy fantázia is­­ kellett hozzá! Még a nevét is a képzelet szülte. A magyar n evezős sportolók találták ki „védőszentjüket”, a félsze­mű és féllábú kalózt, és el­nevezték „szent lapátnak”. Ebből lett: a Szent lupát. És bekerült a világ leghíresebb hajói közé. Persze, kellett most ehhez a Magyar Posta is. A bélyegsorozat, egyéb­,,­ként Dudás László tervezte sok lendülettel, finom, ér­zékletes szépséggel, és ú­­ fantáziával. Júliusi bélyegmegjelené­t­­sek: az Évfordulók - esemé­­­nyek elnevezésű sorozatban a Harc a drogok ellen, vala­mint önálló sorozat kereté­ben a Vadkacsák, ebből blokkot is bocsát forgalom­ba - és más meglepetéseket ugyancsak tartogat­­ a Ma­gyar Posta. Augusztusra várhatóak a Régi játékok, több címletben. S. GY. F. A szőlő vízellátásáról A szőlő életfolyamatát, a ter­més mennyiségét és minősé­gét befolyásolja a vízellátás. Többek között például a sok víz gyorsítja a rügyek faka­­dását, ám akadályozza a bo­gyó és a vessző beérését. Hazánkban a szőlő víz­­szükségletét az 550-700 mil­liméter mennyiség­­ kedve­ző eloszlás esetén - kielégíti. Kevesebb vagy kedvezőtlen csapadékeloszlás mellett a szükséges víz már nem áll rendelkezésre, ezt pótol­nunk kell! Bár a szőlő elég jól bírja a szárazságot, na­gyobb vízhiány esetén gyen­gén fejlődik, a bogyók ki­sebbek maradnak, és a mi­nőség is romlik. Ugyanak­kor esős, őszi időjárás hatá­sára a bogyó víztartalma, a zamatanyagok kialakulása, az eltarthatóság, a szállítha­tóság is csökken. A szőlő vízszükséglete a vegetációs periódus kezde­tén a legnagyobb. A víz- y Népviselet a karkötőn Drága mulatság értékes ék­szert, nemesfémet gyűjteni, de azért van, akinek ez a kedvtelése. Számukra igazi örömöt jelent például, hogy a Pesti Vigadóban az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vál­lalat az 1988. tavaszi ékszer- és nemesfémaukciót meg­előzően, kiállításon mutatta be gazdag kínálatát. Ezt a ti­zennégy karátos arany kar­kötőt is, amelyen a díszítő zománcképecskék különbö­ző svájci kantonok sem­es népviseletét ábrázolják a XIX. századból. J / Kiss Árpád felvétele igény a virágzás előtt csök­ken, és a virágzás idején a legkevesebb. A vízigény ez­után újra fokozódik, az érés kezdetén nagy, majd a bo­gyó- és a hajtásérés idején újra gyengül. A szőlő igényének megfe­lelően tehát a vegetáció kez­detén, jóval a virágzás előtt öntözzünk először. Virágzás idején nem kell, mert ez a­ virág- és bogyókezdemény nagy részének pusztulását felrúgását) okozhatja.­­ Másodszor a zsendülést (bogyónövekedés kezdete) megelőző időszakban, az érés kezdete előtt öntöz­zünk, és ezt ismételjük meg néhányszor. Érés kezdetén és közvetlenül utána már ne öntözzünk. Ha érés­ idején öntözünk, az másodlagos növekedési hullámot vált ki, a termés minősége romlik, a bogyó belső héja megrepedezik. Öntözéskor egy-egy alka­lommal 40-50 milliméter csapadékvizet adjunk, hogy megfelelő mélységbe lejut­hasson a nedvesség. Öntözéssel együtt táp­anyagot is juttathatunk a ta­lajba. Az öntözés egyébként is jobb tápanyagellátást kö­vetel, így tud csak a növény a megadott lehetőségekkel élni és nagy termést produ­kálni. Az öntözött vagy a nedves helyen élő szőlő fokozott nö­vényvédelmet igényel. Az, öntözési módok, az árasztá­sos, a barázdás, az csőszerű­­, és csepegtető öntözés közül az utóbbi a korszerűbb.­ ­. Kedvtelés a szülővárosért Még tavaly ősszel ismerked­tünk meg Nagy Márton gyűjtővel, aki akkor éppen a Növényolajipari Vállalat rá­kospalotai gyárának kultúr­termében állította ki gyűjte­ményét - könyveket, képe­ket, érdekes tárgyakat. A legfőbb szenvedélye az ér­dekes tárgyak gyűjtése. Minden tárgya történetét is­meri, nem sajnálja az időt, hogy utánajárjon, de még azt is tudja, hogy a nála lévő érdekességből kinek van meg annak a párja. Nagy Márton ugyancsak megszerette a Népszava Kedvtelések rovatát, rend­szeresen olvassa, és ha is­merős gyűjtőtársról jelenik meg benne híradás, azon­nal értesíti az illetőt, a lap­ból kivágja a cikket, esetleg eljuttatja számára. Mindenki Marci bácsinak szólítja - rengetegen isme­rik és tisztelik, különösen azért, hogy szép gyűjtemé­nyét szívesen mutatja be fia­taloknak különböző vállala-­­tok kultúrházaiban. - A legnagyobb szenvedé­lyem a gyűjtőmunkán belül is, szülővárosomnak, Beret­­­tyóújfalu múzeumának se­gítése. Szeretném, ha érté­kes anyagokkal gazdagod­na. A biharri táj számomra minden ábrázolásban egyet jelent a­ szülőfölddel. Nézze, ezt az oklevelet a berettyóúj­falui tanácstól kaptam a vá­ros közművelődésének pat­­ronálásáért. Ez a kép itt két darab­ sütőtököt ábrázol, Bi­hari Fodor Józseftől kap­tam a 60. születésnapomra. Ezt a képet, a bihari paraszt­­asszonyt, Mersits Piroska festette. Tudja, volt egy ro­konunk, aki a szomszédban lakott, és ő soha nem vetkő­zött ki a régi parasztruhából. Őt látom magam előtt. Egy kis szobor Kurucz Imrétől: Bihari parasztlány a címe. Egy gótikus szobor, alig vastagabb a furkósbot­­nál. Fából faragta az alkotó­ja, Orbán István. Paraszt­­embert ábrázol, tipikus feke­te kalappal. - Tudja mi ebben a kis fa­ragásban a különleges? Ez az Orbán István 60 éves ko­ráig nem faragott semmit, akkor kezdte el, s már haj­lott korú volt, alig látott, mégis faragott. A keze, a ta­pintása vezette. Nézem a söröskupa-gyűj­­teményét. Micsoda különle­gességek! Garnitúra majoli­kából, amelyen a Falstaffból vannak jelenetek. A másik­nak a fedelén miniatűr kézi festéssel sörárlap, a párján Gambrinus-portré. -Hogyan jut ezekhez a tárgyakhoz? - Évtizedek gyűjtőmunká­ja révén, sokszor az Ecserin, az ószeresnél akadok valami számomra kedves dologra, persze most már különösen meg kell gondolni, hogy mit veszek, mert az árak és a nyugdíj nem egyezik. Van, amit kaptam, azoknak a be­cse még nagyobb, hiszen ab­ban azt is tisztelem, akitől származik, így aztán sem­mitől meg nem válnék. Sze­rencsére a feleségem jó part­ner ebben is, nagyszerűen rendezi el a tárgyakat, így nem zsúfolt a lakásunk. An­nak különösen örülök, ha a fiataloknál is tapasztalok va­lami kedvtelést. Arra bizta­tom őket, figyeljék a mai szépséget is a mai tárgyak­ban. L. V. A Videotéka filmajánlatai Éjszakai jövevények. Színes amerikai film Michael Win­ner rendezésében, Marion Brando és Stephani Bea­dtam főszereplésével. Miles és Flora szülei autóbaleset­ben meghalnak. A gyereke­ket gyámjuk egy vidéki kas­télyban hagyja, az ott élő idősödő házvezetőnő, a fiatal nevelőnő és a kertész fel­ügyeletére bízva őket. A gyerekek több alkalom­mal is meglesik a kertész és a nevelőnő bizarr szerelmi együttlétét. Különös, cinkos­­kapcsolat fűzi őket egymás­hoz, amely előrevetíti a tra­gédia árnyékát. Halálos erő. Színes ameri­kai krimi, rendezte Paul Aa­ron. A főszerepben Wins Hauser és Peter Shenar. Rejtélyes gyilkosságsoro­zat kiderítésén dolgozik Sto­­ney Cooper, volt rendőr. A pszichopatának tűnő gyil­kos 17 áldozata között van Cooper barátjának unokája is. Az áldozatoknak látszó­lag semmi közük egymás­hoz, a szálak egy neves pszi­chológus intézetébe vezet­nek. Producerek: Színes ameri­kai filmszatíra. Rendezte: Mel Brooks. Szereplők: Zero Mostel, Gene Wilder. Max Bialystock - aki egy­kor a Broadway királya volt - meglehetősen szűkös kö­rülmények között él, idős hölgyek adományaiból tart­ja fenn magát. Váratlanul egy kissé neurotikus adóel­lenőr állít be hozzá, aki el­lenőrizni akarja a könyvelé­sét. Kiokoskodják, hogy a legnagyobb nyereséget egy hatalmas bukás jelentené. Nekiállnak, hogy a lehető legrosszabb darabot, rende­zőt és főszereplő színészt megtalálják, akik garantál­ják a bukást. A Videotéka címe: Buda­pest VI. kerület, Majakovsz­kij utca 40. M­T CSÜTÖRTÖK, 198­8. JÚNIUS 9. NÉPSZAVA Háztáji állatkert Ismerek egy házaspárt Kop­­pánymonostoron, akik nem­csak kedvtelésből tartanak állatokat, hanem szívbéli kö­telességből. Gelencsér László és fele­sége,, Zsuzsa, a Mavosz vad­gazdaságánál dolgozik. Munkájuk is az állatokhoz kapcsolódik, hiszen a hazai fácántenyésztés jelentős ré­sze történik az ottani jól fel­szerelt, szép vadgazdaság­ban. A férj, vadász lévén trófeát is gyűjt, a feleség pe­dig kedvtelésből recepteket talál ki, az „erdészné-leves” és más különféle vadételek mestere. Az erdő szélén lévő szol­gálati lakásban jól megfér­ egymással az öt cica és a magyar vizsla, az egyéves, fejlett, gyönyörű Fruzsina. ■ Jól érzi magát mellettük a­­ Pille is, a kétéves ló. Kecses és izmos alakját őrizve min­dennap legalább egy órát jártatják, belovagolják, fé­nyesre tisztogatják. Nyu­godt, kiegyensúlyozott állat. És jól nevelt, fejbólintással köszöni meg a cukrot. Bambit a helybéliek hoz­ták az erdőből a Gelencsér,­ házaspárhoz. Úgy gondol­ták, elhagyott az őzike. Pe­dig csak élelem után kuta­tott az anyja, ilyenkor „el­fekteti” a gidáját, nem sza­bad mozdulnia, amíg vissza nem érkezik. És ha eközben emberi kéz érinti meg, az anyja többé nem fogadja el. Kegyetlen sors vár rá, el­pusztul. Bambit jó helyre hozták, miután, sajnos, meg­simogatták. Ma már erős őz­bak, fején gyönyörű agancs díszeleg. Elkerített részen szabadon mozoghat, de iga­zán szabad már nem lehet, mert nagyon megszelídült, az erdő veszélyes lenne szá­mára. Dúvadak vagy esetleg emberek áldozatául esne. A gyeppel borított udvar egyik szegletében a nyúlket­­recnek egyetlen lakója van. Sohasem kerülhet konyha­kés alá, mert nem egyszerű állat ő, hanem családtag. Kavalecz Imre Topolino és Adler A tegnap autói címmel ál­landó kiállítást nyitottak Marczis Béla magángyűjte­ményéből Tatabányán, a Komárom Megyei Munkás­­mozgalmi és Ipartörténeti Múzeumban. A 12 restaurált veterán gépkocsi között egyebek mellett második vi­lágháború előtti Topolinót és Adlert is láthatnak a tech­nika barátai. A járművek egy részét a tatabányai. KISZ-esek segítségével újí­tották fel. A továbbiakban még újabb gépkocsikkal bő­víti a kiállítást a Környén élő Marczis Béla, aki 15 éve gyűjti a régi autókat, és rendszeresen­­ részt vesz a veterán gépkocsik nemzet­közi versenyein. Lcgöm­btörténelem A világon elsőként a Mont­­golfier-testvérek léggömbje emelkedett a levegőbe 1783- ban. Hazánkban 1783-ban Szabiik István piarista tanár is egy léggömb elkészítésén fáradozott. A honi elsőséget mégis Domin József győri paptanárnak tulajdonítják, aki 1784. március 1-jén bo­csátotta fel maga készítette, körülbelül 40 centiméter át­mérőjű léggömbjét. Még az év májusának 11-én Po­zsonyban Gyarmathy Sá­muel, míg augusztus 15-én Szabiik István marhahó­lyagból készített, mintegy 80 centi átmérőjű léggömbje szállt a magasba. Mindezek ellenére Ma­gyarországon csak 1811. jú­nius 2-án emelkedett levegő­be utasokkal terhelve az el­ső léggömb. Dr. Menner (más helyütt: Manner) és Krakovits orvos-fizikus fog­laltak,, helyet a hidrogénnal töltött ballon utaskosarában, és a Városligetből Gyöngyö­sig repültek. Szintén a Városligetből in­dult légi útra Lehmann Ke­resztél­y is, 1846. március 11- én, és Fót mellett ért földet. 1857. október 18-án Berg Vilmos és Regenti nevű uta­sa a Sas-hegyen szálltak fel. Egy hét múlva ismét útra keltek. Hét-nyolcezer lábnyi magasra emelkedve a Zugli­getben szálltak le. Az osztrák Silberger 1863. évi pesti bemutatkozásakor Hoitsy Pál és Viski Károly írókat vitte magával, és Al­­sópakony határában szállt le léggömbjük. Második útján Sasvári Ármin és dr. Kilián volt az útitársa, akikkel Bu­dakeszinél értek földre. Har­madszorra Pálmay Ilka szí­nésznő volt útivendége, ek­kor Pestszentlőrincnél értek talajt. Említik még két fel­szállását, de aztán elhagyta hazánkat. 1886-ban tért visz­­sza fővárosunkba és augusz­tus 22-én Orczy Elek és Je­szenszky József utasaival in­dult a pesti Lövölde térről. A János-hegyig tartott uta­zásuk, Herczeg Ferenc és Vojnits Oszkár a lipótvárosi gáz­gyár udvarából indult. Csak azt említi Herczeg, hogy át­repültek Pest­­megyén. Batthyány Elemér francia földről szeretett volna Ma­gyarországra repülni. Dau­­fur nevű útitársával a Pá­­rizs-Lavillette-i gázgyártól keltek útra 1876. augusztus 29-én. Hiába emelkedtek 2400 méter magasra, a ked­vezőtlen széljárás meghiúsí­totta a tervet: 3 óra 25 perc­nyi utazás után is csak a franciaországi Chevry köz­ség határában szállhattak le. F. D.

Next