Népszava, 1988. június (116. évfolyam, 130–155. sz.)

1988-06-17 / 144. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! PÉNTEK, 198­8. JÚNIUS 17. ■ 116. ÉVFOLYAM, 14­4. SZÁM ■ ÁRA 1,8­0 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA • •Illést tartott a Minisztertanács A kormány letelepedési alapot hozott létre a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok segítésére A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a kormány szó­vivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács ülésén jóváhagyólag tudomásul vet­te Grósz Károly beszámoló­ját Radzsiv Gandhival, az Indiai Köztársaság miniszter­­elnökével folytatott tárgya­lásairól. A kormány jelentést hall­gatott meg a Magyarországon tartózkodó külföldi állam­polgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottság tevékenységéről, és letelepe­dési alapot hozott létre. A Minisztertanács megha­tározta a KGST 44. üléssza­kán részt vevő magyar kül­döttség tárgyalási irányel­veit. A kormány döntött a köz­ponti államigazgatási szervek háttérintézményeinek kor­szerűsítéséről. A Minisztertanács elfogad­ta a magyar olimpiai csapat felkészüléséről adott jelen­tést. (Részletes tudósításunk a 3. oldalon.) Kérés nélkül jussanak segítséghez a legrászorultabbak Kivételes méltányosság• Szakszervezeti fórum Komárom megye lakosainak elszegényedéséről A négy évvel ezelőtt ala­kult Társadalombiztosítási Tanács munkáját értékelte csütörtökön Tatabányán tar­tott ülésén a Szakszerveze­tek Komárom Megyei Taná­csa. Az ülésen, amelyen részt vett Antalóczy Albert, a Komárom Megyei Pártbi­zottság első titkára is, rá­mutattak, hogy a tanács kü­lönösen sokat tesz a nyug­díjasok gondjainak enyhíté­séért. A legújabb felméré­sek szerint a megye lakos­ságának nyolc százaléka el­szegényedett, s ezek többsé­ge nyugdíjas. A Társadalombiztosítási Tanács — az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigaz­gatóság vezetőjének felha­talmazásával — jogot kapott arra, hogy kivételes méltá­nyosság címén felemelje a 4000 forint alatti nyugdíja­kat. Ez ügyben igen nagy körültekintéssel járnak el, nem ragaszkodnak a papír­formához, sőt gyakran eltér­nek még az országos irány­elvektől is annak érdeké­ben, hogy segítséget nyújt­sanak a valóban rászorulók­nak. Az elmúlt négy év alatt a 3000 igénylő közül 2600-nak emelte fel nyug­díját kivételes méltányosság címén a Társadalombiztosí­tási Tanács. Segélyként ugyanezen idő alatt csak­nem 3 millió forintot fize­tett ki. Bár az összeg évről évre emelkedik, annyi se­gítséget nem tudnak nyújta­ni a rászorulóknak, mint amennyire valójában szük­ség volna. Az ülésen többen felhívták a figyelmet arra: vélhetően magas azoknak a száma, akik szeméremből vagy más okok miatt nem kérnek segítséget. Ezért a Társadalombiztosítási Ta­nács a jövőben — más ér­dekképviseleti szervek bevo­násával — felkutatja a többszörösen hátrányos helyzetben lévőket. Törek­vése az, hogy kérés nélkül jussanak segítséghez az arra leginkább rászorulók. Az ülés résztvevői megbírálták több vállalat szakszervezeti bizottságát, akik még arra sem vállalkoztak, hogy el­juttassák az életkörülmé­nyeket felderítő nyomtatvá­nyokat a nyugdíjasoknak. A tanácskozáson ismertették, hogy a Társadalombiztosítá­si Tanács rendszeresen elemzi a táppénzes helyze­tet is. Elmondták az ülésen: kirívóan sokan vannak táp­pénzen azoknál a vállala­toknál, amelyek nehéz kö­rülmények közé kerültek, fizetőképtelenné váltak. A Tatabányai Bányáknál például a dolgozók 25 szá­zaléka van betegállomány­ban. Javasolták az ülésen, hogy a szakszervezet kezde­ményezze a sok vonatkozás­ban már elavult jogszabá­lyok korszerűsítését, meg­változtatását. (MTI) Soweto évfordulóján Általános sztrájk Dél-Afrikában A dél-afrikai feketék csütör­tökön általános sztrájkot tartottak a sowetói vérfürdő 12. évfordulóján. 1976. jú­nius 16-án a rendőrök tüzet nyitottak a fajüldöző rezsim ellen tüntető diákokra. Az azt követő lázadás leverése során csaknem 600 embert öltek meg a rendfenntartó erők. A fekete lakosok azóta minden évben megemlékez­nek a tragikus évfordulóról. Fokvárosban, Port Elisa­bethben, Durbanban fekete tüntetők gyújtópalackokkal dobáltak meg buszokat és más járműveket. Három fe­kete súlyosan megsérült. Durban közelében szabotázs­akció következtében néhány órára szünetelt a vasúti köz­lekedés. A Port Elisabeth-­i kikötő dokkmunkásai be­szüntették a munkát, a többi nagy kikötőben azonban foly­tatták a munkát. Nyugat-európai tudósok is érdeklődnek a Mars-expedíció iránt A nyugat-európai tudósok szívesen részt vennének egy közös Mars-expedíció előké­szítésében és megvalósításá­ban — jelentette ki a TASZSZ New York-i tudósí­tójának Reimar Lüst, az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) vezérigazgatója. A ne­ves tudós annak kapcsán nyi­latkozott, hogy a napokban a Szovjetunió, ismét javasol­ta az Egyesült Államoknak: indítsanak közös expedíciót a Marsra s tegyék lehetővé más országok és szervezetek részvételét is. Lüst professzor, aki az ENSZ világűrbizottságának e héten megnyílt ülésszakán vesz részt New Yorkban, nagyra értékelte a Szovjet­unió űrkutatási együttműkö­dési készségét. Mint elmond­ta, az ESA és a Szovjet Tu­dományos Akadémia szak­emberei már évek óta együt­tesen kutatják a Naprend­szer keletkezésével kapcso­latos alapkérdéseket, s je­lentős közös munkát végez­tek a Halley-üstökös tanul­mányozásában is. A július­ban induló Phobos-program megvalósításában szintén nagy részt vállalták a nyu­gat-európai tudósok. Reimar Lüst leszögezte: az EISA kizárólag a békés célú űrkutatásban érdekelt, sem­mi közösséget nem vállal a „csillagháborús” tervekkel s rendkívül kedvezőnek tekinti a Szovjetunióval való együtt­működés távlatait. Gorbacsov júliusban utazik Varsóba Mihail Gorbacsov július má­sodik harmadában Varsóba látogat — jelentették be hi­vatalosan a szovjet főváros­ban csütörtökön. Az SZKP KB főtitkárát Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első titkára, államfő hívta meg hivatalos baráti látogatásra. Vitatásban megnyílt a 4. szovjet—magyar fiúsági barátságfesztivál Csoknyai Edit, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Csütörtökön délelőtt gör­dült be Vilniusba a negye­dik szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztiválon részt ve­vő magyar küldöttség külön­­vonata. A litván főváros pá­lyaudvarán a Komszomol tagjai és népviseletbe öltözött fiatalok köszöntötték magyar barátaikat. Vilnius, a festői szépségű, gazdag történelmi és kultu­rális hagyományokkal ren­delkező város zászlódíszbe öltözött a fesztivál idejére. Terein, parkjaiban litván, orosz és magyar nyelvű fel­iratok köszöntik a találko­zón részt vevő szovjet és magyar fiatalokat. Hámori Csaba, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára, a magyar küldött­ség vezetője — aki a Lenini Komszomol meghívására a fesztivált megelőzően rövid látogatást tett Moszkvában — szerdán a késő esti órák­ban érkezett Vilniusba. Út­­jára elkísérte és a programo­kon részt vett Viktor Miro­nyenko, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, és Rajnai Sándor, Ma­gyarország moszkvai nagy­követe. Hámori Csabát és kíséretét csütörtökön fogadta Ringaudas-Bronislavas Son­galja, a Litván Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára. A szívélyes légkörű eszmecserén a ven­dégek tájékoztatót hallgattak meg a szovjet szocialista köz­társaság fejlődéséről, a lit­ván fiatalok élet- és mun­kakörülményeiről. Ezen a napon a köztársa­sági népgazdasági kiállítás területén magyar ipari ter­mékbemutató nyílt. A magyar és a szovjet fia­talok délután a Fesztivál Klub ünnepélyes megnyitá­sán találkoztak először egy­mással. Algirdas Kanizsa, a Litván Komszomol Központi Bizottságának titkára és Mi­­halics Veronika, a KISZ Központi Bizottságának tag­ja, megnyitó beszédében egyaránt azt hangsúlyozta, hogy országaink ma a tár­sadalom fejlődésének olyan útjait keresik, amelyek nem­csak járatlanok, de sok te­kintetben eltérnek a szocia­lizmusról alkotott eddigi felfogástól is. A szocialista társadalmi rendszer megújí­tása elképzelhetetlen a gon­dolkodás átalakítása nélkül, és ebben fontos szerepet tölthetnek be a fiatalok: ők vesztenének ugyanis a leg­többet, ha a ma mindkét or­szágban bátor lendülettel zajló folyamatok megtorpan­nának, lefékeződnének. Csütörtökön este Vitautas Sakaluskas, a Litván Minisz­tertanács elnöke fogadást adott a szovjet és a magyar politikai delegáció tiszteleté­re. Ezt követően, a vilniusi sportcsarnokban Hámori Csaba és Viktor Mironyen­­ko megnyitotta a negyedik szovjet—magyar ifjúsági ba­rátságfesztivált. Az ünnepi beszédek elhangzása után a szovjet és a magyar kultu­rális küldöttség tagjai adtak ünnepi műsort, felvillantva nemzeti művészetük legérté­kesebb hagyományait. A SZOT plénuma előtt­­i jelölőbizottság számít a tagság javaslataira Beszélgetés Kovács Lászlóval, a bizottság elnökével A Szakszervezetek Országos Tanácsa június 21-én sorra ke­rülő ülésén többek között személyi kérdésekről is tárgyal. Is­meretes, hogy a SZOT elnöksége egy 27 tagú jelölőbizottsá­got választott meg­­(a bizottság névsorát lapunk június 14-i számában közöltük), amely javaslatot tesz a SZOT vezető tisztségeinek betöltésére. A jelölőbizottság úgy határozott, hogy bár az alapszabály szerint a vezető tisztségviselőket az országos tanács választja, lehetőséget biztosít valamennyi szakszervezeti tagnak, hogy javaslatát eljuttathassa a jelölő­­bizottságnak. Ennek elnöke Kovács László, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára. Vele beszélgettünk arról, hogyan dolgozik a jelölőbizottság, s milyen tapasztalatokat szereztek eddigi munkájukban. Nagy érdeklődés kíséri a szakszervezeti tagság köré­ben is a jelölőbizottság mun­káját. Milyen előzmények után láttak munkához? — Mindenekelőtt azt sze­retném megjegyezni, hogy a szakszervezetek alapszabálya tulajdonképpen eddig is le­hetőséget adott a jelölőbi­zottságok munkájára, de a gyakorlatban ezzel nem sok­szor éltünk — kivéve termé­szetesen az országos, vagy szakmai kongresszusokat. Ezen a gyakorlaton az el­múlt év végén kezdtünk el változtatni, s azóta már négy megyében — Hajdú-Bihar­­ban, Tolnában, Baranyában, illetve Zalában — és több szakmai szervezetnél, így a vegyészeknél, a vasasoknál, az építőknél is a nyilvános­ság bevonásával működtek jelölőbizottságok. Az említett megyei szakszervezeti taná­csoknál nemcsak a tanács tagjaival beszélgetett a bi­zottság, hanem rajtuk kívül több száz alapszervezet kép­viselőivel is. Ugyanígy a szakmai főtitkárok megvá­lasztásánál a nagyobb üze­mek szakszervezeti bizalmi­jait is megkérdezték. Tehát nem újításról van szó, hanem egy megkezdett folyamatot követ most a plénumra javaslatot tevő je­lölőbizottság. — Igen. Ezekre a tapaszta­latokra építettünk akkor, amikor azt mondtuk, hogy a jelölőbizottság munkája le­gyen nyilvános, s a SZOT tagjain kívül minél nagyobb körben tehessen a tagság közvetlenül is javaslatot. Ter­mészetesen, az or­szágos ta­nács ülésén a javaslattétel a testület tagjainak a meg­bízatása és feladata, de ez a módszer feltétlenül demokra­tikusan szélesíti a kört. Úgy gondolom, hogy a személyekre vonatkozó ja­vaslatok mellett ez egyúttal lehetőség arra, hogy a szak­­szervezetek munkájával kap­csolatban is elmondják véle­ményüket a tagok.­­ Túl azon, hogy javasla­tok hangzanak el a főtitkár személyére, természetesen óhatatlanul szó esik a szak­(Folytatás az 5. oldalon) A számítógépes, számjegyvezérlésű gépek embereket pótolnak, kevés számú kezelőik csak jól képzett műszakiak lehetnek. De a korszerű termelésben is szükség van betanított munkásokra. A hazai munkaerőpiacon részben a szerkezetváltás kezdeti jelei is okoznak feszültségeket. Beszámolónk a 4. oldalon.

Next