Népszava, 1988. június (116. évfolyam, 130–155. sz.)

1988-06-17 / 144. szám

2 Washington Kelet—nyugati gazdasági fórum Csaknem negyven ország több mint száz vezető gaz­dasági szakértője, üzletem­bere, politikusa vesz részt azon a tanácskozáson, amely az Egyesült Államok Tájé­koztatási Hivatala, az USIA rendezésében csütörtökön nyílt meg Washingtonban, a kelet-nyugati gazdasági együttműködés, a világgaz­daság helyzete időszerű kérdéseinek megvitatására. A meghívottak között van Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára. Strougal Belgrádban tárgyal Lubomír Strougal csehszlo­vák miniszterelnök csütörtö­kön hivatalos, baráti látoga­tásra Jugoszláviába érkezett. Belgrádi tartózkodása ide­jén Branko Mikulics szövet­ségi kormányelnökkel tár­gyalt a két ország kapcso­latai továbbfejlesztésének le­hetőségeiről, valamint a nem­zetközi élet időszerű kérdé­seiről, s fogadja őt Raif Diz­­darevics, az államelnökség elnöke és Bosko Krunics, a JKSZ KB elnökségének el­nöke is. A megbeszélések kö­zéppontjában a gazdasági együttműködés témái állnak. (MTI) Csehszlovák reformok Kitt a közreműködők? Jaromir Matejka minisz­terhelyettes, a csehszlovák gazdasági reformok kidolgo­zásában közreműködő terv­irányítási kormánybizottság titkára csütörtökön az MTI prágai tudósítójának adott nyilatkozatában cáfolta azo­kat a nyugati híreszte­léseket, amelyek szerint fel­kérték Karel Koubát és Ru­dolf Slanskyt, hogy vegye­nek részt a csehszlovák gazdasági reformok kidolgo­zásában. A két közgazdásznak je­lentős szerepe volt az 1968- as reformok kimunkálásá­ban. Kouba óta Sik közgazdász környezetéhez tartozott. (Sik volt miniszterelnök-he­lyettes az 1968-as reformok ihletője volt; 1968 augusztu­sa után emigrált). Rudolf Slansky — az 1952-ben elítélt, majd ki­végzett pártfőtitkár-helyet­­tes fia — az úgynevezett Charta 77 egyik aláírója. Matejka most hangsúlyoz­ta, hogy a nyugati hírközlő szervek információja valót­lan: a bizottság nem kérte fel az említett személyeket semmiféle közreműködésre. A szociálpolitika reformjára készülnek Lengyelországban Zsebesi Zsolt, az MTI tudó­sítója jelenti: Folyamatos ár- és béralku folytatására hivatott társa­dalmi-állami állandó bizott­ság létrehozása mellett fog­lalt állást a LEMP Központi Bizottsága. Egyúttal felszólí­totta a kormányt az 1986— 90-es ötéves terv beruházási programjának átalakítására, hogy az infláció csökkenté­sére mérsékeljék a hosszú megtérülési idejű és nagy rá­fordítást igénylő fejlesztése­ket. A KB eheti, kétnapos ülé­sén elfogadott és csütörtökön közzétett határozata sürgeti a kormány a veszteséges vál­lalatok felszámolásának meg­gyorsítására, a lengyel gaz­daságot jellemző termelő és kereskedelmi monopóliumok felszámolására. Felszólítja a Minisztertanácsot, hogy a szakszervezetekkel közösen a közelgő pártértekezletre dol­gozza ki a szociálpolitika olyan reformját, amely össz­hangban áll a gazdasági re­form 2. szakaszának célkitű­zéseivel — nem csökkenti a munkabérek teljesítményt ösztönző hatását — egyúttal kellő védelmet nyújt a hát­rányos helyzetű társadalmi rétegeknek. A Központi Bi­zottság a piaci ellátást javí­tó, az árukínálatot lényege­sen növelő intézkedéseket vár a kormánytól, a nemzeti ban­kot pedig szigorúbb pénz- és hitelpolitikára kötelezi. A határozat állást foglal a párt belső demokratizmusá­nak növelése mellett és külön központi bizottsági ülést ter­vez a LEMP parlamenti kép­viselői munkájának felül­vizsgálatára. A LEMP KB megerősíti érdekeltségét a hatalomgyakorlás koalíciós jellegének erősítésében a szö­vetséges pártokkal és a nép­frontba tömörült szerveze­tekkel, de az annak keretein kívül maradottakkal is. Kez­deményezi, hogy a katolikus egyház tanításait követő, a szocializmus vonatkozásában építő álláspontot elfoglaló társadalmi csoportok a szer­veződés és képviselet maga­sabb fokán vehessenek részt a társadalmi életben. A KB, figyelembe véve a lengyel társadalom politikai és vi­lágnézeti pluralizmusát, tá­mogatja a különféle társa­dalmi rétegek és csoportok fokozottabb képviseletét az ország parlamentjében, ösz­tönzi a különféle állampol­gári társaságok, egyesületek és szervezetek megalakítását, az ezt szabályozó egyesülési törvény kidolgozását, a sajtó­irányítás és a tájékoztatási gyakorlat pluralisztikus mó­dosítását. A KB felkéri az Államtanácsot, hogy a tár­sadalmi közmegegyezés szük­ségleteit figyelembe véve kezdje meg a lengyel alkot­mány módosítását előkészítő munkálatokat és ebbe vonja be a lengyel társadalom le­hető legszélesebb rétegeit. A káderpolitikáról szólva a határozat felszólítja a Po­litikai Bizottságot, hogy szű­kítse azoknak az állami és gazdasági vezető funkciók­nak a körét, amelyekben vál­tozatlanul csak a LEMP, il­letve a szövetséges pártok jó­váhagyásával lehet vezetőket kinevezni, választani. A KB a szövetséges pártok nagyobb aktivitására számít a káder­döntések előkészítésében és végrehajtásában a felelősség egyidejű megosztásával. A KB szerint a jövőben pártjó­váhagyásra csak a nemzet­­védelem, a belbiztonság és a Ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodással új tanácstör­vényt fogadott el a lengyel Szejm csütörtökön, kétnapos ülésének első napján. A tanácsok működésének új szabályozása növeli a he­lyi közigazgatás hatáskörét, önállóságát, gazdasági és po­litikai felelősségét. Ezzel együtt módosítani kellett az alkotmányt és a költségvetési törvényt is, mivel a tanácsok jogi személyiséget kaptak, és úgynevezett kommunális, vagyis tanácsi tulajdont hoz­hatnak létre, amivel eddig nem számolt a lengyel alkot­mány. A költségvetési tör­vény módosítását az tette szükségessé, hogy ezentúl a tanácsok kasszájába folyik be a vállalatoktól származó számos adó. külkapcsolatok terén vezető funkciót betöltők esetében van szükség, valamint az olyan gazdasági vezetőknél, akik a lengyel népgazdaság szempontjából kulcsfontossá­gú vállalatokat irányítanak. Más esetekben a párt sze­mélyi javaslatokat tesz, ami­nek figyelembe vétele nem kötelező, a végső döntést az illetékes állami, területi, vagy társadalmi irányítás hozza meg. A párt javasolja, hogy minden vezető posztra legalább két jelöltet állítsa­nak. A tanácsok ezentúl nyere­ség célú gazdasági tevékeny­séget kezdhetnek, részt ve­hetnek különféle gazdasági egyesülésekben, közös válla­latokban, részvénytársasá­gokban, más gazdálkodókhoz hasonló feltételekkel kaphat­nak bankhiteleket. Arról ko­rábban született döntés, hogy az állami vállalatok nagyobb hányadának felügyeletét és a tulajdonosi jogkör gyakor­lását a varsói és vajdasági tanácsokra ruházzák át. Különös politikai jelentő­sége van annak, hogy a vaj­dasági hatóságok vezetőjét, a vajdát, ezentúl a vajdasági tanácsok választhatják és hívhatják vissza, egyben az ő hatáskörük a közigazgatás éves munkájának értékelése, jóváhagyása. Új tanácstörvényt fogad el a Szejm Argentína: jövőre Elnökválasztást tartanak jö­vőre Argentínában — jelen­tette be csütörtökön Juan Carlos Pugliese, a Buenos Aires-i képviselőház elnöke, miután tanácskozott Raul elnökválasztás Alfonsín államfővel. A vá­lasztást május 28. és június eleje között tartják. Alfonsín 1983. december 10-e óta el­nök, megbízatása hat évre szól. Nemzetközi hírek ♦ A Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold csütörtökön segítséget kért Pakisztántól és Irántól az Afganisztánban fogságba esett szovjet kato­nák felkutatásához. ♦ Az év végéig az SZKP KB Politikai Bizottsága tag­jainak és póttagjainak, a KB titkárainak részvételével rendeznek televíziós fórumo­kat a Szovjetunióban — je­lentette be szerdán Lev Voz­­nyeszenszkij, a szovjet tele­vízió politikai hírmagyará­zója. ♦ Helmut Kohl nyugatné­met kancellár hivatalos láto­gatásra Kanadába érkezett. Ottawában a kancellárt Brian Mulroney miniszterel­nök fogadta. Kohl az ország vezetőivel nemzetközi kérdé­sekről és a kétoldalú kap­csolatokról tárgyal, s felszó­lal a parlament ülésén is. ♦ Az amerikai képviselő­ház fekete bőrű tagjainak többsége sürgeti, hogy Jesse Jackson legyen a Demokra­ta Párt alelnökjelöltje. ♦ Managuába érkezett Bo­­huslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter. ♦ Befejeződött az észak- és dél-jemeni csapatok kivo­nása a két ország közötti vi­tatott határtérségből, s ezzel újabb jelentős lépés történt a kapcsolatok teljes norma­lizálása felé — jelentette egy magas rangú észak-jemeni hivatalos­­ személy közlésére hivatkozva a Reuter hírügy­nökség. ♦ Nicaraguában gazdasági szükségintézkedéseket hoz­tak, amelyek a piacgazdálko­­dás irányába hatnak. Az ál­lamfő megerősítette: a kor­mány hű marad szocialista eszméihez, elismerve ugyan­akkor, hogy a nemzetgazda­ság fejlesztésének eddigi irányvonala nem volt sem kapitalistának, sem pedig szocialistának nevezhető. ♦ Corazón Aquino asszony, a Fülöp-szigeteki Köztársa­ság elnöke csütörtökön két­napos hivatalos látogatásra Rómába érkezett, s megbe­széléseket folytatott Fran­cesco Cossiga olasz köztár­sasági elnökkel és Giulio Andreotti külügyminiszterrel. PÉNTEK, 198­8. JÚNIUS 17. NÉPSZAVA Emlékmű a sztálinizmus áldozatainak A sztálini időszak áldozatai­nak számáról a Szovjetunió­ban ma sem áll pontos adat rendelkezésre. Az ország közvéleménye ugyanakkor mindinkább igényli, hogy az ártatlanul kivégzettek és meghurcoltak számáról kö­zöljenek hiteles adatokat, gondoskodjanak emlékük ápolásáról. Ennek egyik szemléletes példája a Baj­­kálon-túli Csitában alapított úgynevezett Emlék- és Gyászalap. A csitaiak kezde­ményezéséről a Moskovszki­­je Novosztyi című hetilap legfrissebb számában megje­lent riport számolt be. A szibériai város Komszo­­mol-szervezetének lapja, a Komszomolec Zabajkala kez­deményezte, hogy a városban állítsanak emlékművet a sztálinizmus áldozatainak, és derítsék fel az ártatlanul meggyilkoltak sorsát. A he­lyi hatóságok korainak tar­tották az ötletet, de egyér­telműen nem ellenezték. A lap szerkesztősége a hozzá érkezett levelek alapján vé­­gült is úgy ítélte meg, hogy­­az emberek támogatják az elgondolást. Cicciolina „jogfosztott” Az olasz képviselőház nagy többséggel úgy­­ha­tározott, hogy megvonja Ilona Staller („Ciccioli­­na”) radikális párti kép­viselő mentelmi jogát. A lépés hátterében Ve­lence város hatóságainak az a szándéka húzódik meg, hogy közszemérem­­sértés címén vádat emel­jenek a 36 esztendős, ma­gyar származású egykori pornósztár ellen. A velen­cei városatyákban tavaly szeptember óta forr a düh. A szőke képviselőnő ugyanis „kihívó öltözék­ben” jelent meg a város Szent Márk terén: derék­tól lefelé csupán átlátszó lepel volt rajta, deréktól fölfelé viszont még az sem... Cicciolina egy éve tagja az olasz parlamentnek; a kis taglétszámú Radikális Párt listáján választották őt képviselővé. Az idő múltával a párt számos tagja is egyre kínosabban szemléli­­Ilona Staller ön­­reklámozó fellépéseit. A párt idei kongresszusán többen úgy vélekedtek, hogy Cicciolina magamu­togatása nyomán csökkent a párt taglétszáma. ­ Észt KP IIj első titkár Vaino Valjas személyében új első titkárt választott csütörtökön az Észt Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. A testület egyide­jűleg felmentette megbíza­tása alól Kari Vainot, az eddigi első titkárt, aki az SZKP Központi Bizottságá­nak apparátusába kerül. Az Észt KP KB új első titkára eddig diplomáciai területen dolgozott, a Szov­jetunió managuai nagyköve­te volt. Korábban az Észt KP KB titkáraként dolgo­zott. (MTI) Szöuli diáktüntetés A dél-koreai fővárosban csü­törtökön mintegy ezer egye­temista követelte utcai felvo­nuláson, hogy Dél-Korea a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal közösen ren­dezze a nyári olimpiai játé­kokat. A tüntetők összecsap­tak a rendfenntartó erőkkel, amelyek könnygázzal kerget­ték szét a diákokat. Dél-Ko­­reában hetedik napja foly­nak a diákmegmozdulások. A csütörtöki felvonulás előtt egy diákgyűlés részvevői azzal vádolták a dél-koreai olimpiai szervezőbizottsá­got, hogy döntéseivel elmé­lyíti a két Korea közötti megosztottságot. (AFP, AP) Vol­ks­wagen­­ba irány­tallóit a hamisító Joachim Schmidt, egy frank­furti devizaügynökség tulaj­donosa a Volkswagen-kon­­szernnél előfordult deviza­botrányban illetékes bra­­unschweigi államügyészsé­gen elismerte: a cégnek nagy károkat okozó visszaélései során bizonylatokat hamisí­tott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nevének felhasználá­sával. Schmidtet, aki üzelmeit a jelenleg egymillió márka óvadék fejében szabadlábra helyezett Burkhard Junger­­rel szövetkezve követte el, június 4-én adták ki az Egye­sült Államok hatóságai az NSZK-nak. A kiadatása óta az oldenburgi vizsgálati fegy­intézetben tartott 38 éves devizaszakértő és egykori bűntársa összesen mintegy 480 millió márkával károsí­totta meg a céget. Junger egy korábbi vallo­másában megerősítette: az MNB semmit sem tudott a visszaélésekről. Annak ide­jén egyébként Junger kever­te bele az ügybe az MNB-t. Schmidt az államügyészségen tett részleges vallomásában ugyanakkor tagadta, hogy egyéb tiltott pénzügyi manő­vereket hajtott végre más ügyfelekkel, is. (MTI) ­ Újabb erőpróba Pakisztánban Nehéz idők járnak Pakisz­tánra. Amióta a polgári ru­hába öltöztetett katonai ve­zetés — közelebbről a dik­tátor tábornok-elnök — meg­hirdette a „liberalizálódási programot”, azóta szinte fel­tartóztathatatlannak tűnő fo­lyamat indult meg az ország­ban. A belpolitika legfrissebb eseményei, vagyis a parla­ment feloszlatása, a kormány menesztése, az újból elbur­jánzott korrupció, a növeke­dő gazdasági problémák (Pa­kisztánt a „Világbank gyer­mekének” is nevezik adós­ságai miatt) és az iszlámo­­sítási program állítólagos „lassú üteme” kiélezte a ha­talmi torzsalkodást a pakisz­táni vezetők, főleg Ziaul Hakk elnök­ és az eltávolí­tott Mohammad Han Dzsu­­nedzso miniszterelnök, a Mu­zulmán Liga vezetője között. És még egy tényező, amely nem hagyható figyelmen kí­vül, ha a belső szakadás okait elemezzük: Dzsunedzsa az afganisztáni harcok mielőbbi befejezését (vagyis a genfi megállapodások betartását) és a menekültek gyors ütemű hazatérését szorgalmazta — szemben Ziaul Hakk állás­pontjával. Ez egyébként fél­re nem érthetővé vált a hi­vatalos szovjet nyilatkozatok után, amelyek joggal vádol­ják Pakisztánt, illetve az el­nököt a genfi egyezmények felrúgásával. A diktatúra gyengülését, az elnök egyszemélyi hatalmának erősítésére tett különböző kí­sérleteket az is demonstrálja, hogy a katonaság és a rend­őrség brutálisan lép fel az el­lenzéki megmozdulásokkal szemben. Az emberek több­ségét ■ ugyanis nem tévesz­tette meg az elnök által eről­tetett „iszlám demokratizálási politika” szépen hangzó, ám tartalom nélküli szólama. Ziaul Hakk sebtében ösz­­szetákolt új kormányában (a 18 tagú kabinetben 10 új mi­niszter van) magát tette meg miniszterelnöknek, hivatkoz­va az országot fenyegető „külső és belső veszélyre”. Eddig is ő volt a vezérkari főnök, de most minden ha­talmat magához ragadott, egyrészt, hogy — úgymond — rendet csináljon, másfelől, hogy továbbra is eleget te­hessen annak a politikai­­ koncepciónak, amelynek for­gatókönyvét Washingtonban írják Pakisztán számára. Közelebbről: a nagymérvű katonai segélyek viszonzása­képpen zavartalanná tenni az amerikai jelenlétet a szubkontinens e térségében. Nyilvánvaló, hogy Ziaul Hakk minden eszközzel igyekszik felülkerekedni a belső problémákon; tudniil­lik, ha ez nem sikerül, ak­kor az ellenzék kerekedhet a diktatúra fölé. A dolgok azonban nem egyszerűsíthe­tők le csak feketére és fe­hérre. Hiszen a diktatúra — meggyengülése ellenére is — uralja a helyzetet az or­szágban, az ellenzék pedig — potenciális ereje dacára — meglehetősen megosztott. Lássuk, kik is vannak a po­rondon és milyenek az újabb erőpróba esélyei. Malik Mohammad Kaszim, a Mozgalom a Demokrácia Helyreállításáért (MRD) el­nevezésű ellenzéki szövetség főtitkára szerint a parlament feloszlatása, az új kormány létrehozása, továbbá a vá­lasztások kiírása (időpontja még nem tisztázott) Ziaul Hakk egyeduralmi törekvé­seinek szolgálatában áll. És­pedig azért, hogy további öt évre megtarthassa úgy el­nöki, mint vezérkari főnöki posztját. Ami e széles párt­­szövetség vezető csoportjait illeti, nincs véleménykülönb­ség közöttük e helyzet meg­ítélésében. E csoportok: az 1979-ben kivégzett Ali Bhut­to alapította Pakisztáni Nép­párt (egyik vezetője Bhutto lánya, Benazir), az illegá­lis kommunista párt, a szo­cialista párt, a demokrati­kus párt, továbbá a legális szakszervezetek egy része. A legális pártok közül a Maz­­dur Khiszan, a Lak és a Nemzeti Szövetség is felso­rakozik az MRD eszmei lo­bogója alatt. A legerősebb, helyesebben a legnépesebb ellenzéki cso­portnak, a Pakisztáni Nép­pártnak volna mit tennie sa­ját háza táján is. Az elmúlt években ugyanis frakciók­ra bomlott a diktatúraelle­nes küzdelem megítélése te­kintetében. A párt vezetői között ott találhatók azok is, akik annak idején támad­ták Ali Bhuttót. Benazir ma­ga élesen bírálja a belső, ál­tala katasztrofálisnak minő­sített helyzetet és követeli az elnök távozását, a szabad vá­lasztásokat — mindazonáltal Afganisztánnal kapcsolatban tartózkodik az Amerika-elle­­nes kijelentésektől. A nagy népszerűségnek örvendő Bhutto-lány Corazón Aqui­no Fülöp-szigeteki elnökasz­­szonyt tekinti példaképének, akit szintén nem lehet Ame­­rika-ellenes beállítottságú­nak mondani. A többi nagyobb ellenzéki erő aktivitását egyrészt a gazdasági gondok feletti szü­net nélküli vita, másfelől az afganisztáni probléma körüli véleménykülönbségek gyen­gítik. Vagy Benazirra, vagy egy másik ellenzéki vezetőre várna az a nem csekély fel­adat, hogy az MRD-t és an­nak fő erejét, a frakcióhar­coktól szabdalt Pakisztáni Néppártot szorosabb egység­gé formálja. Amíg ez nem si­kerül, addig az ellenzék dön­tő fordulatot csak akkor tud­na elérni, ha a belső erje­dés átterjedne a hadseregre. Ennek azonban még nem mutatkoznak jelei. Jankovszky János Benazir Bhutto autóról beszél a rendszer ellen tüntetőkhöz TELEFOTÓ : MTI Külföldi Képszerkesztőség

Next