Népszava, 1988. szeptember (116. évfolyam, 209–234. sz.)

1988-09-01 / 209. szám

2 Kedvező lépésként értékelik Moszkvában az aradi találkozót A Szovjetuniómegelégedéssel fogadta a magyari és a román pártfőtitkár aradi találkozójának tényét — jelentette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy moszkvai megítélés szerint üdvözlendő a magyar—román viszonyban jelentkező problémák Aradon tapasztalt pozitív megközelítése. Geraszimov emlékeztetett arra a korábban kifejtett szovjet álláspontra, amely szerint a szövetséges országok egymás közötti viszonyában felgyülemlett problémákat az érintetteknek kell közvetlen tárgyalásokon rendezniük. A vasárnap lezajlott aradi magyar—román csúcstalálkozó ebbe az irányba tett kedvező tévésként üdvözlendő — mondta. A Rudé Právo szerint Csehszlovákia, a két nép közeli barátjaként, nagy figyelemmel követte a találkozót és örömmel fogadta, hogy a felek készek mindent megtenni a kapcsolatok javításáért. Az újság nagyra értékelte, hogy párbeszéd kezdődött, amely a nézetek és érdekek tiszteletben tartásából indul ki, abból, hogy mindkét szomszédos szocialista ország a kölcsönös megértésre törekszik. „Az ilyen hozzáállást csak üdvözölni lehet és mindkét ország népének azt kívánni, hogy elz aradt találkozón kinyilvánított elveket megfelelő intézkedések kövessék a két ország gyakorlati politikájában" — írta a Rude Právo. A belgrádi Borba szerdai számában „Bizonyos enyhülés” címmel átfogó kommentárt közölt Grósz Károly és Nicolae Ceausescu találkozójáról. Többi között a következőket fejtette ki: Az aradi tárgyalásokon két téma dominált: az erdélyi magyar nemzetiség helyzete és Bukarest „falurendezési” terve, amelyen azt kell érteni, hogy a földdel tesznek egyenlővé hét-nyolcezer falut. A magyarok számára „kényszerasszimilálás”, „etnocid politika”, a románok számára pedig ,„korszerűsítés” és „az egységes román nemzeti állam megteremtése”. Ebből látható, hogy a két fél véleménye olyannyira különböző, hogy az álláspontokat lényegesen nem hozhatta közelebb egyetlen találkozó, még akkor sem, ha az hét órán át tartott. (MTI) Szovjet—amerikai külügyi konzultáció A regionális konfliktusok rendezésében való együttműködés lehetőségeinek feltárását vizsgálja két napon át egy szovjet—amerikai külügyi konzultáció, amely szerdán kezdődött Moszkvában. Jurij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyettese és Michael Armacost amerikai külügyi államtitkár a regionális konfliktusok széles kérdéskörét tekinti át. Megbeszélésükön szó van az Afganisztán körüli helyzetről, a Közel-Keletről, Közép-Amerikáról, Afrika déli részéről, az iraki-iráni válságról és másokról. Moszkvában felhívják a figyelmet arra, hogy a regionális konfliktusok kérdése a legfelsőbb szintű szovjet— amerikai megbeszélések állandó témája, s hogy a két nagyhatalom együttműködése érezhető javulásokat is hozott több térségben. Különösen jelentős volt az ez év tavaszán Afganisztánról aláírt megállapodás, amely a végrehajtás körüli aggasztó huzavona ellenére példaként szolgál arra: miként járulhat hozzá a két ország a háborús tűzfészkek kioltásához. A mostani külügyminiszter-helyettesi megbeszélések is e munka konkrét részleteinek kidolgozását hivatottak elősegíteni. (MTI) Kohl a moszkvai látogatásáról és az áttelepülési kérdésekről Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja szerdán sajtóértekezleten jelentette be, hogy a bonni kormány átfogó segélyintézkedésekkel kívánja előmozdítani a Kelet-Európából az NSZK-ba áttelepülő német nemzetiségű személyeknek gazdasági-társadalmi beilleszkedését. Számuk az idén már elérheti a 200 ezret. Két évvel ezelőtt még csak 40 ezren érkeztek. Kohl a sajtóértekezletén — és a Stuttgarter Zeitung szerdai számában megjelent interjújában is — pozitív jelzésnek nevezte, hogy idén is erőteljesen nőtt az NSZK- ba áttelepült német nemzetiségű szovjet állampolgárok száma. Tavaly az első félévben 5500-an, az idei esztendő hasonló időszakában már 21 ezren érkeztek. Sajtónyilatkozatában októberben esedékes szovjetunióbeli látogatásának és Gorbacsov főtitkár jövőre tervezett NSZK-beli útjának jelentőségét méltatva, hangsúlyozta, hogy Bonn-nak érdeke fűződik a főtitkár vezetésével életbe léptetett gazdasági-társadalmi reformok sikeréhez. Az együttműködés területeit felsorolva kiemelte az emberi jogok körét is, s megemlítette: kormánya arra törekszik, hogy tovább javuljon a Szovjetunióban élő mintegy kétmillió német nemzetiségű állampolgár helyzete, így a látogatások és kulturális jogaik gyakorlásának vonatkozásában is. Szóba hozta, hogy az első félévben 52 ezren érkeztek Lengyelországból, Romániából pedig 7200-an, míg az utóbbi országból tavaly egész évben körülbelül 14 ezren. Bejelentette, hogy Romániával jelenleg tárgyalások folynak a kiutazások kérdésében, ezért nem akar részletekbe bocsátkozni. Azt mondta azonban, hogy tekintettel a romániai német nemzetiség rendkívül sanyarú életkörülményeire, az NSZK azt szeretné, ha az ottani németségből a lehető legtöbben és leggyorsabban távozhassanak. Jelenleg nem lát más lehetőséget, noha — mint utalt rá — tudatában van annak, hogy ennek a megoldásnak az NSZK-ban is vannak ellenzői. A kancellár sajtóértekezletén egyébiránt kérdésekre válaszolva Romániával, illetőleg az ott élő német és magyar nemzeti kisebbség sorsával kapcsolatban ismét határozottan leszögezte azt a hivatalos bonni álláspontot, amely szerint az NSZK — ha szükséges — a helsinki biztonsági és együttműködési folyamat keretében mindenütt fellép az emberi jogok szavatolásáért. Nemzetközi hírek • A nyugatnémet hírközlés figyelmet érdemlő kezdeményezésként ismertette Várkonyi Péter külügyminiszternek a hagyományos leszerelésről folyó budapesti tanácskozáson elhangzott kijelentését arról, hogy Magyarország alkalmas kísérleti terep lehet leszerelési intézkedések kipróbálására. A politikai és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bővülése tette szükségessé, a kölcsönös bizalom erősödése tette lehetővé, hogy a grúziai Szarpi helység térségében új közúti határátkelőhelyet nyissanak meg Grúzia és Törökország határán — hangsúlyozták a szovjet televízió Vremja című híradóműsorában. Élesen bírálták szerdán Hágában azt a tervet, hogy a holland parlament két háza delegációt küldjön Romániába. A terv bírálói szerint az emberi jogok romániai megsértése miatt kell elállni az úttól. Genfben szerdán befejeződtek a rakétaelhárító rendszerekről 1972-ben kötött, úgynevezett ABM-szerződés betartásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalások. Ez volt a két fél képviselőinek harmadik, ilyen jellegű tanácskozása. A NASA közzétette 1993 őszéig szóló programtervét. Az előirányzat szerint az idei két indításon kívül 1989-re hét, 1990-re tíz, a következő évre kilenc, 1992-re 13, 1993 első kilenc hónapjára pedig kilenc utat terveznek a megmaradt három űrrepülőgéppel, bár az előirányzat szerint már 1992-ben kipróbálják az elpusztult Challenger pótlására épülő gépet is. A svédországi Kirunában tartott kétnapos tanácskozását befejezte szerdán az öt észak-európai országot tömörítő, úgynevezett Északi Tanács. Az október 5-én esedékes chilei elnök„választás” egyetlen jelöltje Augusto Pinochet tábornok. A döntést a katonai junta hozta kedden egyhangú szavazattal, beleértve Pinochet voksát is. CSÜTÖRTÖK, 1988. SZEPTEMBER 1. NÉPSZAVA Befejeződött a budapesti kerekasztalkonferencia a hagyományos fegyverzetek és a katonai erők leszerelésének kérdéseiről (Folytatás az 1. oldalról) hogy az egyes fegyvernemek — a hagyományos erőkön belül — mennyire minősíthetők, támadó, vagy védelmi jellegűnek, s milyen haderőnemeket kell bevonni a csökkentésbe. Horn Gyula végezetül elmondta, hogy a viták rendkívül élesek voltak, de a résztvevők maximálisan törekedtek egymás véleményének tiszteletben tartására. Fontosnak tartotta, hogy szembesültek a különböző felfogások, nézetek, s ez minden résztvevő számára rendkívüli tanulságokkal szolgált. Erre mind a VSZ-nek, mind a NATO-nak szüksége van, legyen szó bármilyen kérdésről — mondotta. Wlodzimierz Konarski lengyel nagykövet a maga részéről azt tartotta a budapesti tanácskozás legnagyobb erényének, hogy a résztvevők a hivatalos kormányzati vélemények kötelező képviseletének megkötése nélkül tanácskozhattak egymással. Sikeres, követendő kísérletnek tartotta, hogy a politikusok, tudományos munkatársak mostani eszmecseréjébe magas rangú katonák is bekapcsolódtak. A konferencia vitaszelleméből az újságírók is ízelítőt kaphattak a kérdésekre adott válaszok nyomán, így például kisebb vitát váltott az a kérdés, vajon szóba került-e azoknak az amerikai F–16-os repülőgépeknek az ügye, amelyeket Spanyolországból Olaszországba telepítenek át. Vlagyimir Susztov, a Szovjetunió Külügyminisztériuma Kutatási és Koordinációs Központjának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez a téma is terítékre került s ezzel kapcsolatban emlékeztetett a Szovjetunió korábbi javaslataira, amelyek a probléma megoldása érdekében szovjet repülők számának megfelelő csökkentését ajánlották. Erre a felvetésre azonban nem érkezett pozitív nyugati válasz. Helmut Sonnefeldt, az amerikai Brookings Intézet igazgatója azt hangsúlyozta, hogy a légierő szerepe része a hagyományos leszerelés igen komplex kérdéskörének. Ezért nem lehet az F-16- osok ügyét kiszakítani az általános összefüggésekből. A New York Times tudósítója az után érdeklődött, felmerült-e a konferencián a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának lehetősége. Horn Gyula válaszában kifejtette: a leszerelés egész problematikájával, ezen belül az európai leszereléssel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy a külföldi csapatok kivonása szervesen hozzátartozik e folyamathoz. Enélkül nem képzelhető el a katonai feszültség csökkentése. A magyarországi szovjet csapatkivonás kérdése ebben az összefüggésben kerülhet napirendre. Fontos vitapontja volt a kerekasztal-konferenciának a haderőkben, illetve a fegyverzetben jelentkező aszimmetriák kiküszöbölésének lehetősége. A kérdés jelentőségét hangsúlyozva Vlagyimir Susztov annak a véleményének adott hangot, hogy a leendő tárgyalások jórészt az aszimmetriák felszámolása körül forognak majd. A Szovjetunió e kérdés megoldására is kész, s az európai katonai szembenállás enyhítésére törekszik. Reményét fejezte ki, hogy nyugati oldalról is hasonló konstruktivitással közelítenek a javukra fennálló — s a Szovjetuniót nyugtalanító — aszimmetriák ügyében. (MTI) A lengyel belügyminiszter és Walesa találkozója Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán Varsóban találkozóra került sor Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” volt elnöke között. A találkozón egy közelgő kerekasztalmegbeszélés témáiról volt szó. A megbeszélésen részt vett Stanislaw Ciosek, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom Országos Tanácsa Elnöksége főtitkára, a LEMP KB PB póttagja és Jerzy Dabrowski, a Lengyel Püspöki Kar titkára. Mint ismeretes, Kiszczak tábornok, aki a LEMP KB Politikai Bizottságának is tagja, a jogrend, a társadalmi és állampolgári fegyelem betartásáért felelős kormánybizottság elnöke a múlt hét péntekén tett javaslatot feltétel nélküli tárgyalásokra mindazokkal, akik nem utasítják el az ország alkotmányos rendjét és jogrendszerét. A tárgyalási javaslatot támogatásáról biztosította a LEMP KB szombat-vasárnapi ülése. Czeslaw Kiszczak Walesával történt találkozója előtt megbeszélést folytatott Jan Dobraczynskivel, a Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom Országos Tanácsa Elnöksége elnökével és Alekszander Geysztor professzorral, az államtanács elnöke mellett működő konzultatív tanácstagjával. A mostanitalálkozó az első 1981 óta, amikor végül is a szükségállapot bevezetésével és a „Szolidaritás” működésének betiltásával lehetett csak véget vetni az anarchikus helyzetnek, az ország gazdasága vészes hanyatlásának. Az idén áprilisban már történtkísérlet a lengyel vezetés és Lech Walesa között tárgyalások kezdésére, amelyen akkor Zdzislaw Sadowski párton kívüli miniszterelnök-helyettes lett volna az egykori „szolidaritásvezető” partnere, de a májusi sztrájkok és abban Lech Walesarészvétele meghiúsította a párbeszéd felvételét. Csak a sztrájkok befejeztével kezdődnek meg az érdemi kerekasztal-tárgyalások Czeslaw Kiszczak belügyminiszter és Lech Walesa, valamint tanácsadóik között — jelentették be egy varsói sajtóértekezleten szerdán. Andrzej Szelmachowski, a katolikus lengyel értelmiségi klub elnöke, aki immár hetek óta a közvetítő szerepét játssza az ország vezetősége, az ellenzék és a katolikus egyház között, nemzetközi sajtóértekezleten bejelentette: Lech Walesa Kiszczak belügyminiszterrel folytatott előkészítő tárgyalása után azonnal Gdanskba utazott, ahonnan felhívást készül tenni a sztrájkok abbahagyására az egész ország területén, bár jelezte: nem lehetetlen, hogy felhívása süket fülekre talál. Szelmachowski elmondta, hogy várhatóan újabb előkészítő tárgyalások lesznek a felek között, és csak ezután állítják össze a végleges tárgyalóküldöttségeket; az azonban bizonyos: a lengyel katolikus egyház megfigyelőként minden megbeszélésen és a majdani kerekasztalon is részt fog venni. Szelmachowski elmondta: nem vonták ki a megvitatandó témák közül a „Szolidaritás” reaktiválásának kérdését sem. Jelezte: hoszszan tartó, nagy türelmet igénylő tárgyalásokra lehet számítani, mert az ország vezetősége kellő biztosítékokat szeretne kapni arra, hogy nem ismétlődik meg az 1980—81-es helyzet, ami a szükségállapot bevezetéséhez vezetett. (MTI) * » Észak-Írország A SAS „vérbosszúja” Az észak-írországi rendőrség közölte, hogy brit katonák kedden agyonlőttek három „IRA-kapcsolatokkal rendelkező férfit” Tyrone megyében, nem messze attól a helytől, ahol tíz nappal korábban az IRA helyi „brigádja” egy arra haladó buszt robbantott fel az országút mellé telepített pokolgéppel. (A merénylet következtében nyolcbrit katona vesztette életét és 27 szenvedett többé-kevésbé súlyos sérüléseket.)A brit kormánymég nem nyilatkozott az ügyben, de a BBC rádió kedd éjféli híradásában már „katonai forrásokra” hivatkozva jelentette, hogy az akciót a SAS (különleges légi szolgálat) antiterrorista kommandóegysége hajtotta végre. (MTI) Időszerű kérdések Szovjet külügyi tájékoztató Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunióban pozitív visszhangra lel Helmut Kohlnak az a szándéka, hogy küszöbönálló szovjetunióbéli látogatásával új fejezet kezdődjön a szovjet— nyugatnémet kapcsolatokban — jelentette ki Geraszimov szovjet szóvivőa szerdai sajtóértekezletén. Utalt a nyugatnémet kancellárnak a Stuttgarter Zeitungban megjelent interjújára. A szóvivő kifejezte azt a szovjet reményt, hogy a kancellár készségét konkrét tettek erősítik majd meg. A pozitív NSZK-beli megnyilvánulások között disszonánsan hat — folytatta Geraszimov — nyugatnémet védelmi miniszternek a két ország közötti védelmi együttműködés lehetőségeit kizáró nyilatkozata. A Szovjetuniónak a Földközi-tenger mentén sehol sincsen haditengerészeti támaszpontja — hangoztatta Gennagyij Geraszimov, cáfolva azokat a nyugati jelentéseket, köztük a The New York Times hírét, amelyek szerint a Szovjetunió bővíti a szíriai Tartúsz városában lévő bázisát. A Szovjetunió — mondta a szóvivő — a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csak hajójavítási és vízvételezési célokra használja a tartúszi kikötőt, amely nem is tartozik szovjet fennhatóság alá. Augusztus közepére csaknem elérte a hetvenet azoknak a jegyzékeknek a száma, amelyekben az afgán kormány tények alapján tiltakozott Pakisztán szerződésszegő tevékenysége miatt — jelentette ki Gennagyij Geraszimov. A szovjet külügyminisztérium szóvivője részletesen ismertette azokat az újabb tényeket, amelyek egyértelműen bizonyítják a pakisztáni vezetés szavai és tettei közötti összhang hiányát. Kitért Geraszimov Phillys Oakley amerikai szóvivő előző napi szavaira, amelyek a Kunduz városának felszabadításáért vívott harc kapcsán szerződésszegéssel vádolta a Szovjetuniót. Kunduzban — emlékeztetett rá Gennagyij Geraszimov — a magukat szabadságharcosoknak nevező erők három kórházat, több közintézményt, sőt néhány mecsetet is leromboltak, gyilkolták a polgári lakosságot. Amikor a városban kritikussá vált a helyzet — mondta a szóvivő —, a kabuli kormány kérésére a szovjet csapatok repülőgépekkel segítették az afgán kormányerők felszabadító akcióját. A gyors segítségnek is köszönhető, hogy a várost felszabadították. Afgán űrhajós Átszállás a Mir állomásra Szerdán, moszkvai idő szerint 9 óra 41 perckor — a tervezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szojuz— TMG űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolódása. Mint a Maják rádióállomás beszámolt róla, a Szojuz— TM6 — két szovjet és egy afgán űrhajóssal a fedélzetén — a programnak megfelelően, technikailag hibátlanul hajtotta végre a műveletet. A közös szovjet—afgán űrrepülés résztvevőit — Vlagyimir Ljahov parancsnokot, Valerij Poljakov orvosűrhajóst és Abdul Ahad Momand afgán kutatóűrhajóst — a Mir űrállomáson Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov várta: ez űrállomás két lakója már több mint 8 hónapja él és dolgozik a súlytalanság állapotában. Az űrhajó és az űrállomás összekapcsolása után az afgán és a két szovjet űrhajós átszállt a Mirre, s ettől a pillanattól kezdve öttagú az együtt keringő két objektum nemzetközi legénysége. A közös munka hat napig tart majd, geofizikai és orvosibiológiai kutatásokat foglal magában. A hatnapos program végeztével Ljahov és Momand a Szojuz—TM5 űrhajó fedélzetén visszatér a Földre, Poljakov pedig csatlakozik az űrállomás állandó legénységéhez. A szovjet kozmonauták örömmel állapították meg, hogy afgán kollégájuk gyorsan alkalmazkodott a súlytalansághoz, és jó a közérzete. Momanda Tyitov és Manarov baráti ölelésére válaszul felolvasott egy százat abból a koránból, amelyet magával hozott a Földről. Egyébként az afgán űrpilóta napi programját úgy állították össze, hogy módja és ideje legyen imádkozni az űrrepülés alatt.