Népszava, 1989. június (117. évfolyam, 127–152. sz.)
1989-06-01 / 127. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) de senki nem hozható. Ezt a törekvést szolgálja például a földjáradék kötelező minimumának a fenntartása, ami jelenleg aranykoronánként 8 kilogramm búza árának felel meg. A másik kötelező előírás, hogy ezek az intézkedések csak a jelenlegi tagokra érvényesek, azok, akiknek a tagsági viszonya korábban szűnt meg, és velük vagy örököseikkel az akkor hatályos előírások szerint a termelőszövetkezet elszámolt, kártalanításra, a törvényjavaslat alapján, nem tarthatnak igényt. Érthető, hogy ez keserű igazság, és sebezhető pontja is a törvénymódosítási javaslatnak — jegyezte meg a miniszter, majd áttért a földről, illetve az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvények módosításának indoklására. A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos hasznosítását immár akadályozzák. — Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek — mondotta a miniszter. — Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is csak abban az esetben engedik meg, ha az erdő a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az állami és szövetkezeti tulajdonban levő földek, ingatlanok elidegenítése — akár magánszemély részére is — teljesen szabad legyen. Egyúttal javasoljuk a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő- és termőföldtulajdonának szerzésénél meglevő jelenlegi korlátozások teljes megszüntetését. Azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni. Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk. A tulajdonreform végrehajtásánál is nyilván minden módosítási lehetőséget alaposan mérlegelni kell. Szükséges annak vizsgálata, hogy egyes települések Az országgyűlési ülésszak második napi munkájának megkezdése előtt ülést tartott az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. A tanácskozáson értékelték a Budapesten márciusban megrendezett 81. IPU- konferencia munkáját, amelyben 94 országból mintegy 1000 küldött vett részt. Megfogalmazták azon véleményüket, hogy a kétkamarás típusú parlament jobban szolgálná Magyarország érdekeit, miként juthatnának — és kérdés, hogy jussanak-e — közösségi földtulajdonhoz. Át kell tekinteni az állami földtulajdon további sorsát. Figyelemmel kell lenni a vállalatok tulajdonosi helyzetének megteremtésére, erősítésére, és a társadalmi szervek kezelésében levő ingatlanok jövőbeni sorsára. Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve jogi bizottságának együttes ülésén a vadászati jog körül is heves vita alakult ki. Végül azt az álláspontot fogadták el, hogy a vadászati jog szabályozását átfogóan, és ne csak a most lehetséges egyetlen paragrafus erejéig, még ebben az évben hozzuk az Országgyűlés elé. Hütter Csaba végül annak a véleményének adott hangot, hogy a törvénytervezetek elfogadásával további nagy lépést tesznek a korszerű, vállalkozói mezőgazdaság felé. Az ülésen elfogadták Barcs Sándor lemondását az IPU magyar csoportjának elnöki tisztségéről. Barcs Sándor 1962 óta vesz részt az IPU munkájában, s 1966- tól töltötte be a magyar csoport elnöki tisztét. Az IPU magyar csoportjának tagjai határoztak arról is, hogy a mostani parlamenti ülésszak alatt 15 tagú ideiglenes vezetőséget választanak elő, a bővített újratermelésre képtelen közös gazdaságok többségét. Mindez előbb vagy utóbb élelmiszergondokhoz vezethet. Ennek következményeként pedig a falu megszokott csöndje könnyen megváltozhat. A vagyonrész után járó osztalék vajon kellően erősíti-e a szövetkezeti tagság tulajdonosi érzetét, kérdezte Czakig Zoltán (Fejér m.), rögtön megadva a választ is: a tagsági érdek nemcsak a tulajdonban, hanem a megszerezhető jövedelemben is testet ölt. Véleménye szerint a termelőszövetkezetekben az érdekeltséget a belső vállalkozások bővítésével lehet növelni. A kis- és családi gazdálkodás jövőjéről szólva kijelentette, hogy ezek magukra hagyva, nagyüzemi háttér nélkül aligha lehetnek életképesek. Dr. Németh Kálmán (Győr-Sopron m.) hozzászólása után a termelőszövetkezetekbe való szabad ki- és belépés jogának fontosságáról beszélt Varga János (Tolna m.). A törvény módosítását szükségesnek tartva hangsúlyozta, hogy ez nem teszi elkerülhetetlenné e kérdéskör későbbi, stratégiai értékű és egységes szabályozását, miként az új földtörvény hamaros kidolgozását sem. A piaci versenyhelyzet lépéshátrányba kényszerítheti a tsz-eket, ennek elkerüléséért új termelőszövetkezeti törvény kell, mondotta Miklós Zoltán (Nógrád m.). Sürgette a termelőszövetkezeti önkormányzat erősítését. Fontosnak ítélte a vagyonrész bevezetését, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a tsz-ek gazdasági társulássá való átalakulása nem jelent fokozódó életképességet, ha a gazdálkodás tárgyi feltételei továbbra is hiányoznak. A vagyonérdekeltség és a vagyonfelosztás sok esetben a közös gazdálkodásra való alkalmatlanságot bizonyítja majd, s felbomlaszt sok szövetkezetet, állapította meg Kiss István (Bács-Kiskun m.). Kérte, hogy a vagyonrész után járó osztalékot ne terhelje adó, mert az végül is dupla elvonást jelentene. Fontosnak tartotta, hogy a termelőszövetkezetek a termőföld kivételével feleljenek vagyonukkal a tartozásaikért. Ellenkező esetben ugyanis a föld a bankok és pénzintézetek prédájává válhat, s az eladósodás közvetlenül a föld államosításához vezethet. A termelőszövetkezeteknek erős érdekképviseletre van szükségük, hangsúlyozta Tornai Endre (Veszprém m.). Nem a név és a forma érdekes ebben az esetben. A feladatot vállaló képzettsége és hatékony munkája a döntő. Ne fordulhasson elő az, mint nemrég, hogy egy szövetkezeti érdekképviseleti szerv vezetője még ma is azt feltételezte, hogy egy megyei tanácsi dolgozó leválthatja a tsz-elnököt. Saját, belső szférájukban kell a termelőszövetkezeteknek megújulniuk, jelentette ki Zahorecz József (Békés m.). Éppen ezért a külső beavatkozás lehetőségét korlátozni kívánatos, ezt szolgálná egy új, keret jellegű szövetkezeti törvény. A vagyonérdekeltség mellett a működő tőke érdekeltsége is fontos lenne a termelőszövetkezetekben. Ehhez azonban a feltételek java része még hiányzik, hangsúlyozta Tóth László (Csongrád m.). A földtörvény módosításának vitájában Kiss István (Bács-Kiskun m.) egy földkódex megalkotását sürgette. A földvédelmi járadék eltörlésével értett egyet, mert az, mint mondotta, többek között erősen fölveri az építési költségeket is. Ugyanakkor, ha közterület céljára veszik igénybe a földet, annak megóvása érdekében szükségesnek tartotta ezt a járadékot. Még nem teremtődtek meg a földtulajdon hosszú távú rendezésének feltételei . Szabó István, országos listán megválasztott képviselő, a TOT elnöke szerint. Úgy vélekedett, hogy a földtulajdon alapvető kérdéseit majd az új alkotmányban kellene szabályozni. Helyeselte, hogy le kell bontani a tulajdonszerzés korlátait. Ellenezte viszont, hogy a földjét most „megváltással” elidegenítő — azaz érte csak névleges ellenértéket kapó tagok hátrányosabb helyzetbe kerüljenek, mint azok, akik tulajdonukat eddig formálisan fenntartották, s most reálisabb megváltási árat kapnak érte. Valósággal jogi ismeretterjesztésben részesítette a kevés jogvégzett embert számláló Országgyűlést dr. Tallósy Frigyes budapesti törvényhozó. Rámutatott, hogy helyesebb Ingatlantörvényről beszélni földtörvény helyett, hiszen a tervezet a nem mezőgazdasági ingatlanokra is vonatkozik. Szenvedélyesen érvelt az ellen, hogy a társadalmi szervezetek a jelenleg kezelésükben levő állami ingatlanokat száz forint névértékben átjátszhassá. Ebből ne csinálhassanak maguknak tőkét e társadalmi szervezetek — hangsúlyozta. Hasonló indulattal ellenezte azt is, hogy a szövetkezetekben korábban bevitt földeket most úgynevezett „megváltás” címén elvegyék a parasztoktól. Egészen a honfoglalásig, az árpádi fehér ló legendájáig nyúlt vissza a magyar földszerzés múltjának elemzésekor Fodor Sándor, Fejér megyei törvényhozó. Elérkezve a negyvenes, ötvenes években sanyarúan végrehajtott tagosításig, emlékeztetett rá, hogy sokan csak ügyeskedéssel kerülték el az erőszakos tsz-szervezést. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy óvatosan kell bánni a tulajdonszerzéssel. A történelmi esszé végén javasolta a törvénytervezet elfogadását. A magánszemélyek ingatlanszerzési korlátozásának megszűnése összhangban van a gazdaság dinamizálásának követelményével — fejtegette Zsarnóczi József budapesti képviselő. Teremtődjön meg az együttműködés lehetősége a földtulajdonosok és a vadásztársaságok között — ajánlotta dr. Balogh Károly Győr- Sopron megyei képviselő. Ennek módja az lenne, hogy a föld gazdája is részesüljön a vadgazdálkodás profitjából. Hosszasan elemezte a magyar falu pusztulásának körülményeit Tanaszi János, Hajdú-Bihar megyei képviselő. A tsz-csoportvezetőként dolgozó honatya a földtörvény vitáját használta föl arra, hogy rámutasson a mezőgazdaságot sújtó árarányokra. Meglepő fordulattal a Bosnyák téri piac körülményeit ecsetelte Vida Károly, Pest TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS Ülést tartott az IPU magyar csoportja Szakszervezeti képviselők és meghívottak a szünetben: Kósáné dr. Kovács Magda, Pető Kálmán, Kovács István és Nagy Sándor Jgem a szövetkezeti forma került válságba Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a parlament. Solymosi József (Tolna m.) a mezőgazdasági bizottság képviseletében szólt az előterjesztett három tervezethez. Mint mondta: a kialakított vélemény széles társadalmi bázisra támaszkodik. A viták során szinte mindenütt a mai falu helyzetével kapcsolatos aggodalmak is hangot kaptak, szenvedélyesen szóltak a paraszti munka leértékelődéséről, arról, hogy elviselhetetlen mértékben szétnyílt az agrárolló, a gazdaságok jövedelmezősége egyre alacsonyabb. Több helyütt végeláthatatlan viták bontakoztak ki, szélsőséges vélemények is elhangzottak, de az egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenki reformokat akar a mezőgazdaságban. A bizottsági előadó ezután részletesen szólt az egyes törvényjavaslatokhoz kapcsolódó képviselői módosító indítványokról, amelyekből csakúgy, mint a törvénytervezetekből kitűnik, a termelőszövetkezetek, gazdaságok elindulnak a valódi tulajdonossá válás útján, még akkor is, ha ez egyelőre csak korlátozott mértékben valósulhat meg. A bizottság véleménye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. Többségi vélemény alakult ki abban is, hogy rövidesen új vadászati törvényt kell előkészíteni, mégpedig szintén széles körű társadalmi vita alapján. A földtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok törvénybe iktatását, amelyek viszszafordíthatatlan hatással járnak. A tsz-törvény módosításának vitájában Südi Bertalan (Bács-Kiskun m.) kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményének, hogy a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a termelőszövetkezeteket, tönkretette, az egyenrangúság címkéjével államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisztált — tette hozzá. A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem maga a központi agrár- és szövetkezetpolitika került válságba. Kifogásolta azt is, hogy a termelési feltételek eltorzításával, aránytalanul magas elvonásokkal kényszerítették térdre a fennmaradásukért küzdő, tartalékainak mind nagyobb hányadát felélni kényszerü CSÜTÖRTÖK, 1989. JÚNIUS 1. NÉPSZAVA Amikor Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnökévé választották, azt mondta: egy kicsit fájlalja, hogy ott kell hagynia a diplomata pályát és tevékenységet. Most azonban úgy tűnik, amire vállalkozott, szintén közel áll valamiféle diplomáciai küldetéshez, hiszen felajánlotta, hogy szívesen elnököl az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal tárgyalásain. Bár a végleges „menetrend” még nem alakult ki, a kerekasztal mindkét oldalán ülők elfogadták személyét. Legelőször Kukorelli István javasolta, hogy a tárgyalásokon az Országgyűlés elnöke elnököljön, azzal a céllal, hogy kimozdítsa a megbeszéléseket a holtpontról. Én pedig szívesen vállaltam — mondta Szűrös Mátyás, amikor új diplomáciai feladata felől kérdeztük. — Egyébként többekkel szemben nekem az a véleményem, hogy az asztal formájából nem kell ügyet csinálni. Reálisnak tartom az MSZMP új javaslatát, mint ahogyan a szegedi reformkori tanácskozáson elhangzott felvetést is, amely szerint a kormány tagjai is vegyenek részt a megbeszéléseken. Felajánlottuk, hogy a találkozónak az Országházban adunk helyet, gondolom, ez is mindenki számára elfogadható. Amíg a találkozóról nincs végleges döntés, részletkérdésekről változatlanul folynak a kétoldalú megbeszélések. — Milyen témák kerülnek a tárgyaló felek asztalára? — Az alkotmányozás, a választási törvény, a párttörvény és a választások lebonyolításának módja. Ha nem is születik mindegyikben végleges megállapodás, rendkívül fontosnak tartom, hogy végre sor kerüljön az érdemi tárgyalásokra, mert ennek a találkozónak a nemzeti megegyezés fórumává kell válnia. Egy tanárember, Varga Miklós, az ajkai gimnázium igazgatója az önvédelmi fegyverekkel kapcsolatban terjesztett elő interpellációt. Miért? — Jó pár hete a rádió híreiben hallottam a Belügyminisztérium illetékesének a nyilatkozatát, amely szerint több mint 100 ezer, úgynevezett önvédelmi fegyver van közkézen. Nagyon megdöbbentett ez a hatalmas szám. Most, amikor ilyen feszült a belpolitikai helyzet, úgy érzem, nem indokolt, hogy ennyi fegyver legyen civilek kezében. Ha a fegyveres testületek tagjainak szigorú szabályok írják elő, hogy milyen esetekben használhatnak fegyvert, nagy kérdés, hogy milyen szabályok vonatkoznak a magánszemélyekre? Ezért kértem a belügyminisztert, hogy vizsgálja felül az érintett engedélyeket és vonja viszsza a fegyvereket, mert az a célunk, hogy minél békésebb helyzetet teremtsünk. Nem szakmai elfogultság miatt kaptam fel a fejem Zsidei Istvánná Heves megyei képviselő felszólalásának egy mondatára: „Az úgynevezett hangulatkeltő sajtó által előre jelzett problémák utólag igazolódnak.” — Már második ciklusban vagyok képviselő. Munkásként kerültem a parlamentbe — mondja a Mátravidéki Fémművek diszpécsere. — Ezért minden alkalmat megragadtam, hogy információhoz jussak. Keresni kezdtem az okait annak is, hogy egyesek miért kérdőjelezik meg az előterjesztéseket. S rá kellett jönnöm, hogy miközben a sajtót gyakran azzal vádolták, hogy hangulatot kelt egyik vagy másik ügyben, az nem tett mást, mint az információk ismeretében visszatükrözte a gondokat. Az újságírók érzékenyen reagálnak a jelenségekre, ezért nagyon fontosnak tartom a véleményüket. Sőt biztos vagyok benne: ha mondjuk egy év múlva megnéznénk, mit írnak most, sok mindenről kiderülne, hogy igazuk van. A pénzügyi kormányzat „kiszipolyozza" a mezőgazdaságot is — állította, felszólalásában az egyik honatya. A szóhasználat is jelzi, hogy ma a pénzügyeseket sokan a társadalommal szemben állónak érzik, mintha öncélúan alkalmaznák a restrikciót. Mi állhat ennek hátterében? — szögeztem a kérdést Békesi László pénzügyminiszter mellének. PARLAMENT!