Népszava, 1989. október (117. évfolyam, 232–257. sz.)
1989-10-24 / 251. szám
Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ kedd, 1999. október 24. ■ 117. évfolyam, 251. szám ■ óra 4.so forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA HAZÁNK: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Megemlékezések 1036. október 23-ról Történelmi pillanat színhelye volt hétfőn délben a Parlament előtti Kossuth tér, ahol százezer honpolgár előtt, a felzúgó déli harangszó után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök, az Országház erkélyéről kikiáltotta a köztársaságot. Az ünnepség háromnegyed 12-kor kezdődött a Parlament előtt. Előzőleg katonai tiszteletadással felvonták a címer nélküli állami zászlót, s az Országház előtt díszegység sorakozott fel. Fanfárok köszöntése s a honpolgárok ovációja fogadta a köztársaság kikiáltását, amelyet Szűrös Mátyás jelentett be. (Folytatás az 5. oldalon) Nincs megegyezés a SZOT és a kormány képviselőinek tanácskozásán Vita és áremelések támogatást akar Tegnap délután Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke és Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezetésével került sor a SZOT és a kormány képviselőinek tanácskozására az Országos Tervhivatal épületében. A tegnapi SZOT-kormány tanácskozáson több órás vita után sem közeledtek egymáshoz az álláspontok. Legalábbis ez derült ki a két szóvivő, Bajnok Zsolt és Bálint Attila tájékoztatójából, amelyet a tanácskozás szünetében tartottak. A SZOT -kormány tanácskozáshoz hasonlóan meglehetősen viharos volt a sajtótájékoztató is, hiszen a két szóvivő a kormány, illetve a SZOT álláspontját képviselve egymással is vitázott a sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, a tegnapi tárgyalás témája az 1989. évi árszínvonal-emelkedés, az infláció és annak a kompenzálása volt. Bálint Attila, a SZOT szóvivője elmondta, a korábbi SZOT-kormány tanácskozásokon a két tárgyaló fél a 15 százalékos árszínvonalemelkedést fogadta el. A tények azonban mást mutatnak. A szakszervezetek ismeretei szerint a valóságos áremelkedés 17—18 százalékot ért el. Egyértelmű tehát a szakszervezetek álláspontja, hogy a korábbi megállapodásoknak megfelelően, a 15 százalék fölötti infláció mértékét, elsősorban a rászorulóknál, kompenzálni kell. A SZOT tárgyaló delegációja szerint a rászorulók köre a nyugdíjasokból és a gyermekes családokból tevődik öszsze. Mint Bajnok Zsolt, a kormány szóvivője jelezte, a kormány állásfoglalása az, hogy tárgyalási alapként a nyugdíjasok támogatása fogadható el. Egyébként a kormány szóvivője is értelmezte a SZOT által jelzett 17—18 százalékos árszínvonal-emelkedést, s véleménye szerint a statisztikák azt is mutatják, hogy az alapvető termékek és élelmiszercikkek átlagosan 14, míg a tartós fogyasztási és élvezeti cikkek 18 százalékkal emelkedtek. Újságírói kérdésekre a szóvivők elmondták, hogy a mostani tárgyalás elsősorban az 1989-es áremelkedésekre vonatkozik, s a várható 1990- es áremelkedések egy következő SZOT—kormány tanácskozás témái lesznek. A szóvivők bejelentették, hogy a tervek szerint a november 6-ával kezdődő héten tartják a következő SZOT—kormány tanácskozást. Izgalmas dialógus alakult ki a két szóvivő között arról, hogy mennyiben kell figyelembe venni a téma megvitatásánál a tervezettnél nagyobb bérszínvonal emelkedést. Bajnok Zsolt arra hivatkozott, hogy a statisztikák 17—18 százalékos bérszínvonal-emelkedést mutatnak 1989-ben, Bálint Attila ugyanakkor felhívta a jelenlevő újságírók figyelmét arra, hogy ezek a globális adatok elrejtik azokat a nagy különbségeket, melyek a rétegek jövedelmei között vannak. Befejezésül, miután a maratoni SZOT-kormány tanácskozás a sajtótájékoztató idején még tartott, csupán annyit jelzett a két szóvivő, hogy még mindig több mit(Folytatás a 3. oldalon) A tárgyalóasztalnál Miniszterelnöki bejelentés Május elsejéig a kormány élén kíván maradni Németh Miklós Németh Miklós legalább a jövő év május elsejéig kíván a köztársaság kormányának élén maradni. Ez derült ki tegnap Székesfehérváron, a Videoton központjában elmondott beszédéből. A miniszterelnök egy protokolleseményen: egy NSZK—magyar vegyes vállalat megalakításának alkalmából vázolta legfontosabb gazdasági elképzeléseit. Jelen volt Lothar Späth, a nyugatnémet Baden-Württenberg tartomány miniszterelnöke is. A magyar kormányfő fölvázolta, mit kíván elérni a következő év májusának első napjáig gazdasági kérdésekben. Az első helyen a deregulációt, a fölösleges kötöttségek feloldását említette. Másodikként a valódi tulajdonreformot, a reprivatizálást hozta szóba. Harmadikként pedig a vállalkozásélénkítést látja fontosnak. Ez utóbbiról érzékletesen úgy fogalmazott: hagyni kell az embereket nemcsak gondolkozni, hanem cselekedni is! Ami a politikai lépéseket illeti: Németh Miklós a köz(Folytatás a 4. oldalon) Magyar kormánynyilatkozat Horn Gyula svédországi tárgyalásai Horn Gyula külügyminiszter Sten Andersson svéd külügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látogatást tett Stockholmban. A magyar államférfit fogadta XVI. Károly Gusztáv svéd király. Horn Gyula megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, s találkozott a svéd politikai és üzleti élet vezető személyiségeivel. Előadást tartott a Svéd—Magyar Kereskedelemfejlesztő Bizottság tagjai előtt a magyar kormánynak a gazdaság stabilizálására és átalakítására irányuló célkitűzéseiről. Hangsúlyozottan szólt azokról a konkrét együttműködési lehetőségekről, melyek révén a svéd gazdaság az eddigieknél nagyobb mértékben kapcsolódhatna ,be a magyar gazdaság fejlesztésének folyamatába. (Folytatás a 2. oldalon)