Népszava, 1989. október (117. évfolyam, 232–257. sz.)

1989-10-24 / 251. szám

Világ proletárjai,egyesüljetek! ■ k­e­d­d, 1­9­9­9. október 24. ■ 117. évfolyam, 251. szám ■ óra 4.so forint A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA HAZÁNK: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Megemlékezések 1036. október 23-ról Történelmi pillanat színhelye volt hétfőn délben a Par­lament előtti Kossuth tér, ahol százezer honpolgár előtt, a felzúgó déli harangszó után Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök, az Országház erkélyéről kikiáltotta a köztársaságot. Az ünnepség háromnegyed 12-kor kezdődött a Parlament előtt. Előzőleg katonai tiszteletadással felvonták a cí­mer nélküli állami zászlót, s az Országház előtt dísz­egység sorakozott fel. Fanfárok köszöntése s a hon­polgárok ovációja fogadta a köztársaság kikiáltását, amelyet Szűrös Mátyás jelentett be. (Folytatás az 5. oldalon) Nincs megegyezés a SZOT és a kormány képviselőinek tanácskozásán Vita és áremelések támogatást akar Tegnap délután Kemenes Ernő, az Országos Tervhiva­tal elnöke és Nagy Sándor, a SZOT főtitkára vezetésé­vel került sor a SZOT és a kormány képviselőinek ta­nácskozására az Országos Tervhivatal épületében. A tegnapi SZOT-kormány tanácskozáson több órás vi­ta után sem közeledtek egy­máshoz az álláspontok. Leg­alábbis ez derült ki a két szóvivő, Bajnok Zsolt és Bá­lint Attila tájékoztatójából, amelyet a tanácskozás szü­netében tartottak. A SZOT -kormány tanácskozás­hoz hasonlóan meglehető­sen viharos volt a sajtótá­jékoztató is, hiszen a két szóvivő a kormány, illetve a SZOT álláspontját képvisel­ve egymással is vitázott a sajtótájékoztatón. Mint is­meretes, a tegnapi tárgyalás témája az 1989. évi árszínvo­nal-emelkedés, az infláció és annak a kompenzálása volt. Bálint Attila, a SZOT szó­vivője elmondta, a korábbi SZOT-kormány tanácskozá­sokon a két tárgyaló fél a 15 százalékos árszínvonal­emelkedést fogadta el. A té­nyek azonban mást mutat­nak. A szakszervezetek is­meretei szerint a valóságos áremelkedés 17—18 százalé­kot ért el. Egyértelmű tehát a szakszervezetek álláspont­ja, hogy a korábbi megálla­podásoknak megfelelően, a 15 százalék fölötti infláció mértékét, elsősorban a rászo­rulóknál, kompenzálni kell. A SZOT tárgyaló delegációja szerint a rászorulók köre a nyugdíjasokból és a gyerme­kes családokból tevődik ösz­­sze. Mint Bajnok Zsolt, a kor­mány szóvivője jelezte, a kormány állásfoglalása az, hogy tárgyalási alapként a nyugdíjasok támogatása fo­gadható el. Egyébként a kor­mány szóvivője is értelmezte a SZOT által jelzett 17—18 százalékos árszínvonal-emel­kedést, s véleménye szerint a statisztikák azt is mutat­ják, hogy az alapvető termé­kek és élelmiszercikkek át­lagosan 14, míg a tartós fo­gyasztási és élvezeti cikkek 18 százalékkal emelkedtek. Újságírói kérdésekre a szó­vivők elmondták, hogy a mostani tárgyalás elsősorban az 1989-es áremelkedésekre vonatkozik, s a várható 1990- es áremelkedések egy követ­kező SZOT—kormány ta­nácskozás témái lesznek. A szóvivők bejelentették, hogy a tervek szerint a november 6-ával kezdődő héten tartják a következő SZOT—kormány tanácskozást. Izgalmas dialógus alakult ki a két szóvivő között ar­ról, hogy mennyiben kell fi­gyelembe venni a téma meg­vitatásánál a tervezettnél nagyobb bérszínvonal emel­kedést. Bajnok Zsolt arra hi­vatkozott, hogy a statisztikák 17—18 százalékos bérszínvo­nal-emelkedést mutatnak 1989-ben, Bálint Attila ugyanakkor felhívta a jelen­levő újságírók figyelmét ar­ra, hogy ezek a globális ada­tok elrejtik azokat a nagy különbségeket, melyek a ré­tegek jövedelmei között van­nak. Befejezésül, miután a ma­ratoni SZOT-kormány ta­nácskozás a sajtótájékoztató idején még tartott, csupán annyit jelzett a két szóvivő, hogy még mindig több mit­(Folytatás a 3. oldalon) A tárgyalóasztalnál M­­iniszterelnöki bejelentés Május elsejéig a kormány élén kíván maradni Németh Miklós Németh Miklós legalább a jövő év május elsejéig kíván a köztársaság kormányának élén maradni. Ez derült ki tegnap Székesfehérváron, a Videoton központjában el­mondott beszédéből. A mi­niszterelnök egy protokoll­­eseményen: egy NSZK—ma­gyar vegyes vállalat megala­kításának alkalmából vázol­ta legfontosabb gazdasági el­képzeléseit. Jelen volt Lothar Späth, a nyugatnémet Ba­­den-Württenberg tartomány miniszterelnöke is. A magyar kormányfő föl­vázolta, mit kíván elérni a következő év májusának el­ső napjáig gazdasági kérdé­sekben. Az első helyen a de­regulációt, a fölösleges kö­töttségek feloldását említet­te. Másodikként a valódi tu­lajdonreformot, a reprivati­­zálást hozta szóba. Harma­dikként pedig a vállalkozás­­élénkítést látja fontosnak. Ez utóbbiról érzékletesen úgy fogalmazott: hagyni kell az embereket nemcsak gondol­kozni, hanem cselekedni is! Ami a politikai lépéseket illeti: Németh Miklós a köz­(Folytatás a 4. oldalon) Magyar kormánynyilatkozat Horn Gyula svédországi tárgyalásai Horn Gyula külügyminiszter Sten Andersson svéd kül­ügyminiszter meghívására kétnapos hivatalos látoga­tást tett Stockholmban. A magyar államférfit fo­gadta XVI. Károly Gusztáv svéd király. Horn Gyula megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, s találko­zott a svéd politikai és üzleti élet vezető személyiségeivel. Előadást tartott a Svéd—Ma­gyar Kereskedelemfejlesztő Bizottság tagjai előtt a ma­gyar kormánynak a gazdaság stabilizálására és átalakítá­sára irányuló célkitűzéseiről. Hangsúlyozottan szólt azok­ról a konkrét együttműködé­si lehetőségekről, melyek ré­vén a svéd gazdaság az ed­digieknél nagyobb mérték­ben kapcsolódhatna ,be a magyar gazdaság fejlesztésé­nek folyamatába. (Folytatás a 2. oldalon)

Next