Népszava, 1989. december (117. évfolyam, 284-307. sz.)
1989-12-21 / 301. szám
CSÜTÖRTÖK, 1989. DECEMBER 21. ■ 117. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM ■ ÁRA 4,80 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA A jövő évi költségvetés vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés Módosításokkal elfogadták a lakásgazdálkodási koncepciót Békesi László terjesztette be a költségvetés tervezetét A vitában felszólalt Nagy Sándor a SZOT főtitkára Az Országgyűlés harmadik munkanapjának nagyobbik részét a jövő évi költségvetés megvitatása töltötte ki. Elsőként Németh Miklós miniszterelnök kért szót, aki megemlékezett a romániai események áldozatairól, majd kifejtette véleményét a magyarországi mozdonyvezetők sztrájkjáról. Ezután a lakáskoncepcióról határoztak a képviselők, akik végül is az építési és közlekedési bizottság által kidolgozott kompromisszumos javaslatot fogadták el. Békesi László pénzügyminiszter terjesztette elő a költségvetési törvényjavaslatot. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság következményeit figyelembe vevő költségvetés nemcsak a Nemzetközi Valutaalap javaslatai nyomán nyerte el jelenlegi formáját, hanem amiatt is, mert az előterjesztők meggyőződése, hogy csak ez az út vezethet ki a válságból. A költségvetés általános és részletes - meglehetősen szerteágazó vitájában felszólalt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára is. A törvényjavaslatról csütörtökön dönt a parlament, amely az interpellációk és a kérdések elnapolásával a mai napon be is fejezi decemberi ülésszakát. Szerdán reggel 9 órakor folytatódott az Országgyűlés decemberi ülésszaka. A harmadik munkanapon elsőként Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke kért szót. „Lélegzet-visszafojtva és iszonyatos döbbenettel figyeljük napok óta a Romániában zajló eseményeket” — kezdte beszédét a kormányfő. Képviselői minőségében arra kérte a Házat, hogy egyperces néma felállással, kegyelettel emlékezzenek meg a diktatúra magyar, román, német és más nemzetiségű áldozatairól, s tűzzék ki a gyászlobogót a Parlament homlokzatára. A képviselők a padsorokban felállva fejezték ki szolidaritásukat a Ceausescu-diktatúra elnyomottaival. A kormányfő ezután egy napi aktualitással, a mozdonyvezetők szerda reggeli figyelmeztető munkabeszüntetésével foglalkozott. Mint mondta, ez az akció arra kötelezi a kormányt, hogy levonja a tanulságokat, annál is inkább, mert a munkába igyekvő emberek tömegeit érintette, szétforgácsoló hatással volt a munkarendre. A soros elnök ezután Nagyiványi Andrásnak, az építési és közlekedési bizottság előadójának adta meg a szót, aki elmondta, hogy a lakáskoncepció bizottsági vitájában többféle variáció is felmerült. Meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt 40 év gazdaságpolitikájának egyik alapvető félreértése az volt: mindig a tárgy kapott támogatást, nem pedig a szociálisan rászoruló személy. A bizottság most ez utóbbit tartotta a legfontosabb szempontnak, s ez a lényege a koncepcionális javaslatnak is. Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk.) kétperces hozzászólási lehetőséget kért, s kapott. Meggyőződését fejezte ki: a kormány nem fenyegetőzik, nem zsarol, amikor a Nemzetközi Valutaalapra hivatkozik. Utalt arra, hogy a világból óriási szimpátia, segítőkészség irányul Magyarország felé, ezt mutatja az is, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése május 16. és 18. között Budapesten tartja konferenciáját, amelynek az a feladata, hogy segítsék a közép- és keleteurópai reformgazdaságokat. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.) kért szót ekkor. Az MSZP elnöke hangoztatta: „a Magyar Szocialista Párt amellett van, hogy ennek az országnak kormányozhatnak kell maradnia. Támogatjuk azt, hogy a Nemzetközi Valutaalappal egyezzen meg a kormány, mert ez hasznos az országnak — mondta. A kormány nevében Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra. Kifejtette, hogy ha a parlament elvetné a lakáskoncepciót, s nem kívánna változtatni a jelenlegi rendszeren, az azt jelentené, hogy a benyújtott javaslattal szemben nemhogy 10—12 milliárd forinttal csökkennének a költségvetés terhei, hanem még további 6,8 milliárd forint többletkiadás keletkezne, így a költségvetésnek mintegy 18 milliárd forint pozíciójavulását kellene megalapozni a jövő évre, amire azonban az OT elnöke nem lát lehetőséget. Végezetül arról szólt, hogy bár a kormány a lakáskérdésben eredetileg több évre vonatkozóan fogalmazta meg elképzeléseit, a bizottság állásfoglalása azt csak a jövő évre érvényesként értelmezi. Határozathozatal következett. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a kormány lakáskoncepciójának korábbi négy változata helyett egy új változatról szavaznak, amelyet a keddi vita után megtárgyalt és elfogadott az építési és közlekedési bizottság. Először Vass Józsefné (Békés m., 15. vk.) képviselőnek az adófizetők körének szűkítésére vonatkozó módosító javaslatáról szavazott az Országgyűlés; ezt az indítványt elvetette. A lakáscélú állami kölcsönök utáni 1990. évi adófizetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 212 igen, 69 nem szavazattal és 54 tartózkodással elfogadta. Ezt követően a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről szóló határozatról szavazott a parlament. A határozati javaslatot ugyancsak többségi szavazattal fogadták el. A törvény szerint a lakásvásárlás, lakásépítés és egyéb, lakáson végzett építési munkák céljára nyújtott kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású állami kölcsönre a fennálló tartozás alapján a magánszemélyt 1990. évre adókötelezettség terheli. Nem kell adót fizetni a többi között az öt éven belül megkötött kölcsönszerződéseknél, ha az egy főre jutó havi jövedelem a létminimumot (1990-ben a 4300 forintot) nem haladja meg, illetve a három vagy több gyermekes családok és a 70 éven felüli nyugdíjasok esetében Az adó mértéke a kölcsönszerződés megkötését követő tíz évig a havi törlesztőrészlet 50, a kölcsönszerződését követő tíz év eltelte után 100 százaléka. Ha egy lakásra több kölcsöntartozás áll fenn, az adót a legmagasabb havi törlesztőrészletű kölcsöntartozás után kell megfizetni. Az Országgyűlésnek a lakásgazdálkodási rendszer reformjáról és az 1990. évi intézkedésekről elfogadott határozata értelmében a lakbérek február 1-jétől átlagosan 35 százalékkal növekednek. Békési László expozéja Ezután — a tárgysorozatnak megfelelően — az 1990. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta az Országgyűlés. A gazdasági válság kezelésére határozott, kemény intézkedéseket tartalmazó „krízisköltségvetést” Békesi László pénzügyminiszter terjesztette elő. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi költségvetés krízis-költségvetés, amelynek legfontosabb célja a gazdaság működőképességének megőrzése, a csőd elkerülése. Ezért terheket ró a vállalatokra, költségvetési intézményekre és a lakosságra egyaránt, sok olyan feszültséget vállal, amelyet az elmúlt években görgettünk magunk előtt. A költségvetés fejlődést szolgáló, pozitív elemei közül hármat emelt ki Békesi László. Először: első alkalommal válik meghatározóvá — ha még nem is teljes körűvé — a bevételek szerepe. Azaz ezúttal nem az alkumechanizmusokban kialakult kiadásokhoz igazodnak az állam bevételei, hanem fordítva, a csökkenő jövedelemelvonásokból származó bevételekhez rendelik az állam kiadásait. Ennek nyomán, több mint 5 százalékkal csökken a költségvetés részesedése a nemzeti össztermékből, s több jövedelem marad a vállalkozó szférában és a lakosságnál. Másodszor: a válságkezelés, a gazdaság átalakítása és a gyorsuló piacépítés együtt jár a jövedelmek differenciálódásával. E folyamat negatív pólusán egyre nagyobb tömegeket az elszegényedés veszélye fenyeget. Ezt megfékezni, sőt a helyzeten javítani a kormány elemi kötelessége. Ezért a társadalombiztosítás 50 százalékkal többet fordít 1990-ben szociálpolitikai célokra, mint ebben az esztendőben. S végül harmadszor: megkezdődik a humán szféra legelmaradottabb területein, az egészségügyben és az oktatásban a bérek felzárkóztatása. A kormány elszánta magát arra, hogy 1990-től hozzákezd az óriásira duzzadt államadósság szisztematikus csökkentéséhez. Ezért a novemberi koncepcióval ellentétben (Folytatás a 2. oldalon) A képviselők néma felállással emlékeztek meg a temesvári áldozatokról A sztrájk órája Tegnap hajnali 5 órakor egy órára leálltak a vonatok Magyarországon. Mintegy másfél ezer mozdonyvezető magasabb bérért, magasabb műszakpótlékért s a kötelező túlmunka eltörléséért figyelmeztető munkabeszüntetést, sztrájkot tartott. 430 személyszállító vonat és 150-nél több tehervonat egy órán át a pályaudvarokon vesztegelt. A sztrájk órájában készült riportunkat lapunk 5. oldalán találják. Temesvár tovább harcol Sivégzik a parancs meg tagadó kiskatonákat — Már Bukarestben is tüntetnek ? — Horn Gyula parlamenti tájékoztatója — A SOIT tiltakozó felhívása Romániában, a legfrissebb jelentések szerint, szerdán újabb tüntetések robbantak ki. Ellenőrizhető információk azonban továbbra sincsenek, s így az értesülések rendkívül ellentmondásosak. Egy, Temesvárról érkezett nyugatnémet állampolgár szerint már Bukarestben is tüntetnek, az AFP viszont csupán megerősített katonai készültségről ad hírt a román fővárosból. Osztrák forrásból cáfolták, hogy meggyilkolták volna Tőkés Lászlót, a Református Világszövetség elnöke szerint viszont már nincs az élők sorában. A lelkész édesapja úgy tudja, hogy fiát kegyetlenül megkínozták, terhes menye elvetélt, s unokáját is súlyosan bántalmazták. Temesvárról újabb megmozdulásokról érkeztek hírek, állítólag hétfő óta a tüntetők kezében is fegyver van. A budapesti Külügyminisztériumba kérették a román nagykövetet, Horn Gyula ismertette a magyar kormány álláspontját. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszternek a román katonai attasé kijelentette: a román hadsereget Románia határain kívül nem vetik be. Részletes beszámolónk a 4. oldalon. Bush elnök adott felhatalmazást Amerikai katonai beavatkozás Panamában Thatcher támogatja, Kaifa megérti, Moszkva tiltakozik Takács Zoltán, az MTI tudósítója jelenti: Panamavárosban az amerikai nehéztüzérség és a légierő teljesen lerombolta a fegyveres erők főhadiszállását, Noriega tábornok központját. A hír a fegyveres erők sajtófőnökétől származik, ami azt mutatja, hogy az amerikai agresszió kezdete után három órával még működött a hadsereg, mint intézmény. A sajtófőnök szerint Noriega tábornok az ország egy „bizonyos pontján" tartózkodik, és ő irányítja az ellenállást — jelentette a Prensa Latina. (Folytatás az 5. oldalon)