Népszava, 1990. március (118. évfolyam, 51–76. sz.)
1990-03-01 / 51. szám
2 A borúlátó vélemények ellenére: Bízunk a Nyitott Égbolt sikerében A magyar küldöttségvezető, Tóth Tibor szerint májusban a NATO- és a VSZ-országok külügyminiszterei aláírják Budapesten a Nyitott Égboltegyezményt, a kölcsönös, bizalomépítő felderítő repülésekről. Tekintettel a kérdések bonyolultságára, a rövid 3 hét alatt elért haladást nem lehet lebecsülni, hangsúlyozta a magyar küldöttségvezető, aki egyúttal indokolatlanul borúlátónak ítélte az ottawai nehézségeket hangsúlyozó véleményeket. Mint elmondotta, Magyarország, amely az elsők között karolta fel a Nyitott Égbolt-kezdeményezést, s elsőnek szervezett — kanadai közreműködéssel — próbarepülést, országunk felett, igyekezett mindent megtenni az ottawai munka sikeréért. Tóth Tibor elmondotta, hogy a Nyitott Égbolt kérdései napirenden lesznek a szovjet és az amerikai külügyminiszter következő, áprilisra várt találkozóján. Sok és igen nehéz munka van hátra, de a magyar küldöttség derűlátó: nézetük szerint a „Nyitott Égbolt” ügye „sikerre van ítélve”, hiszen az év végére várható a bécsi hagyományos haderőcsökkentési megállapodás. E fontos szerződés megszületését nyilvánvalóan egyik fél sem fogja kockáztatni azzal, hogy elmarad a májusi megállapodás Budapesten. Viktor Karpov szovjet helyettes külügyminiszter viszont úgy nyilatkozott, hogy ,,zsákutcába jutottak" a NAT© és a VSZ tagállamai között a Nyitott Égbolt konferencia keretében folytatott, bizalomépítő tárgyalások. A szovjet küldöttség vezetője kedden, a konferencia Ottawában tartott első fordulójának befejeztével tartott sajtóértekezletet. Kijelentette: az Egyesült Államok egyelőre csak ahhoz járult hozzá, hogy a felderítő repüléseken szerzett adatokat a saját katonai szövetségének tagjaival ossza meg, míg a Szovjetunió ragaszkodik ahhoz, hogy az információcsere mindkét katonai szervezetre kiterjedjen. Úgy vélte, „kétséges”, hogy a Nyitott Égbolt-konferencia Budapesten tartandó, második fordulóján, május 12-én a 23 résztvevő ország aláírhatná az egymás légterének megnyitásáról szóló egyezményt. A szovjet küldöttségvezető sajtóértekezletén javasolta, hogy már márciusban kezdjék meg a második fordulót, mert így a küldöttségeknek több idejük lenne a meglevő nézetkülönbségek áthidalására. (MTI, APA, AFP) Sevardnadze és Genscher a német egységről Az NDK külügyminisztériumának emlékiratát adta át szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek Gerd König, az NDK moszkvai nagykövete. A dokumentum arról szól, hogyan kapcsolható be az összeurópai folyamatba Németország egyesítése. Sevardnadze ugyancsak szerdán fogadta a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt Egon Bahr vezette háromtagú küldöttségét. A szovjet politikus üdvözölte az NDK kezdeményezését. Sevardnadze, miután megismerkedett az emlékirat tartalmával, elmondta, hogy kedvezőnek tartja a német egység többszakaszos megteremtésének elvét, s azt, hogy időzítésében összhangba hozzák az összeurópai folyamattal, az európai biztonság kialakuló új szerkezetével. Sevardnadze értékelése szerint a keletnémet dokumentum tükrözi, hogy milyen energikus erőfeszítések kellenek a német egység megteremtése külső feltételeinek nemzetközi jogi tisztázásához az európai béke és biztonság érdekében. A szovjet miniszter ennek kapcsán hangoztatta, hogy a Szovjetunió nagyon komolyan veszi a német ügyekben érintett négy hatalom jogait és felelősségét, s fontosnak tartja, hogy a németkérdés békés rendezésekor figyelembe vegyék mind Németország szomszédainak, mind Európa és a világ más országainak törvényes érdekeit. Az SPD Egon Bahr vezette küldöttségével Sevardnadze, szintén a német egyesítéssel összefüggő kérdésekről folytatott eszmecserét. A nyugatnémet politikusokkal elsősorban a német egység megteremtésének külpolitikai összefüggéseiről beszélgetett a szovjet miniszter. A tárgyaláson a figyelmet az új európai biztonsági rendszerre összpontosították. Az egyesített Németország nem támaszt semmiféle területi követelést egyetlen szomszédjával, így Lengyelországgal szemben sem — jelentette ki Hágában Hans- Dietrich Genscher. Az NSZK külügyminisztere azért utazott a holland fővárosba, hogy eloszlassa partnereinek aggodalmait a német egységgel kapcsolatos 2+4 formulát illetően. A lengyel külügyminisztériumtól származó információra hivatkozva a PAP lengyel hírügynökség szerdán arról adott hírt, hogy Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel, majd szerdán Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK külügyminiszterével is. Skubiszewski mindkettőjükkel a német egyesülés kérdésében a négy nagyhatalom és a két német állam részvételével tervezett, úgynevezett 4+2 tanácskozáson való lengyel részvételről, Lengyelország nyugati határainak garantálásáról tárgyalt. Mint ismeretes, Varsó kitart amellett, hogy a biztonságát érintő kérdésekbe beleszólása legyen, és részt vehessen a tanácskozás őt érintő szakaszában. A lengyel kormány azt is éreztette, hogy számít Moszkva aktív támogatására, főleg azok után, hogy Washington egyáltalán nem mutatott lelkesedést a lengyel indítvány iránt, Párizs hallgat és csak London adta a támogatás erőtlen jeleit Varsó felé. Az amerikai törvényhozás hangadó demokrata párti politikusai elítélték Helmut Kohl bonni kancellár bizonytalan állásfoglalását a német határok kérdésében, és erőteljesebb fellépést sürgettek a Bush-kormánynál. Kohl fogadta Antall Józsefet Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerdán több mint egyórás megbeszélésre fogadta Antall Józsefet, a Magyar Demokrta Fórum elnökét. A vendég tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről. Nyugatnémet tájékoztatás szerint Kohl kifejezte az NSZK kiemelkedő érdekeltségét a magyarországi általános demokratikus átalakulásban, és méltatta azt a jelentős szerepet, amelyet mind személy szerint Antall József, mind az MDF betölt. A kancellár választási sikert kívánt a Kereszténydemokrata Néppártnak és a Független Kisgazdapártnak is, mint további partnereknek. Az MDF elnöke igen jelentősnek mondotta a Kohl kancellárral történő találkozását, amelyet megbeszélés előzött meg Bernhard Vogel volt tartományi miniszterelnökkel a Konrad Adenauer alapítvány elnökével. Antall József jelezte, hogy a nap folyamán telefonon beszélt Lothar Späth badenwürttembergi tartományi miniszterelnökkel is. Kohl, Späth és Vogel egyértelműen kifejezte a Magyarország támogatására irányuló készségét. Kijelentették, hogy Magyarországon látják a legjobb esélyt a gazdasági felemelkedésre, itt a legjobbak a feltételei annak, hogy sikeres legyen a demokratizálási folyamat és a gazdasági megújhodás. Antall József szerint a kancellár egyértelmű ígéretet tett arra, hogy a német egyesítési folyamat és az NDK támogatása nem jelentheti Magyarország mellőzését. (MTI) A régi-új japán kormányfő a külpolitikáról Kaifu Tosiki kormányának megalakítását követő első nyilatkozatában szerdán hangsúlyozta, hogy a távolkeleti országnak aktívabb nemzetközi szerepet kell játszania az európai és szovjetunióbeli gyors változások fordulópontján. Nakajama Taro külügyminiszter a Kyodo hírügynökségnek adott interjújában úgy vélte,hogy Japán számára az idei év diplomáciai szempontból nehezebb lesz, mint a tavalyi volt. Közölte, hogy „a Tokió és Washington között romló gazdasági kapcsolatok aggodalomra adnak okot”. A Szovjetunióhoz fűződő viszony alakulását érintve az ún. északi területek visszaadását a kapcsolatok normalizálása szempontjából elengedhetetlen feltételnek minősítette. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 1990. MÁRCIUS 1. NÉPSZAVA Gorbacsov—Bush Telefondialógus Telefonbeszélgetést folytatott szerdán Mihail Gorbacsov és George Bush amerikai elnök. Alig egy hónapon belül a két nagyhatalom első számú vezetője másodszor választotta a közvetlen eszmecserének ezt a módját. Az eseményről szóló rövid TASZSZ-jelentés szerint néhány nemzetközi kérdésről volt szó a beszélgetésben: egyebek között áttekintették a nicaraguai választások eredménye után kialakult helyzetet, és az európai biztonság problémáit, különös tekintettel e kérdéskör német vonatkozásaira. Emellett érintették a küszöbönálló, szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésének néhány kérdését is. A jelentésből nem derül ki, hogy ez alkalommal ki volt a hívó fél. (MTI) Ellenséges csehszlovák reagálások a nemzetiségi tiltakozásokra (Folytatás az 1. oldalról)lentétesnek és a nemzetközi emberi jogi normákkal is összeférhetetlennek nevezte az új választási törvényt. Mindkét magyar politikus jelezte, hogy szervezete nyilatkozatban kívánja elítélni a parlamenti határozatot. Duray Miklós szerint az új választási törvényt alaposan át kell dolgozni ahhoz, hogy valóban demokratikus legyen, és ne különböztesse meg hátrányosan a csehszlovákiai kisebbségeket. Elmondta: szinte az egész szövetségi parlament ellenségesen fogadta azt a javaslatot, hogy a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok esetében két-három százalékra csökkentsék vagy töröljék el azt az ötszázalékos szavazati küszöböt, amelynek eléréséhez az új törvény a parlamentbe jutást köti. A szlovákiai képviselők szlovákellenesnek és az egység megbontására tett kísérletnek minősítették a javaslatot. Duray Miklós keserűen jegyezte meg: úgy tűnik, a szlovákok még nem értették meg, hogy mi is a demokrácia lényege. Mint mondotta, ez a lényeget tekintve a cseh képviselőkre is vonatkozik, kivéve három törvényhozót, akik a magyar felszólalók mellett foglaltak állást. Duray szerint a mamagyar képviselők számára a jövőben igen nehéz lesz a bentmaradás a törvényhozásban. Utalt arra, hogy , a Közvélemény az Erőszak Ellen mozgalom képviselői máris megfenyegették, hogy véleményükkel nem egyező felszólalása miatt visszahívják. Vitéz Erika szepesi képviselő egy cédulát talált a parlamenti asztalán, amelyen az állt: ha nem tetszik itt, akkor keressen hazát valamelyik folyón túl, értsd, Magyarországon. (MTI) Mongólia szintén tárgyal a szovjet csapatkivonásról Ulánbátorban szerdán megkezdődtek a tárgyalások a szovjet csapatok Mongóliából történő teljes kivonásának menetrendjéről. A Mongol Népi Forradalmi Párt rövidesen megvitatja a párt irányító szerepére vonatkozó cikkely törlését, az ország alkotmányából. A mongol kormánypárt politikai bizottsága keddi ülésén döntött úgy, hogy a kérdést a központi bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A politikai bizottság ülésén megvitatják továbbá egy, rendkívüli pártkongresszus összehívásának a lehetőségét is. (MTI, TASZSZ, Reuter) Harcok Vitatkozunk a fiammal. Vegyél nekem egy pisztolyt! — kérlel. És én újra meg újra harcba szállok vele, mondván: minek neked az a csúnya fegyver? Néz rám tágra nyílt szemekkel. Nem érti, miért nem értem meg, ha másnak lehet, neki is kell egy ilyenjáték. Rámutat játszótársára, aki már legalább kétszer legolyószórózta azokat, felnőtteket és gyerekeket, akik elérhető közelségben voltak. Most a fiam folytatná, ha megkapná a fegyvert, és én harcolok, hogy meg ne kapja és meg ne tegye. Ma, a nukleáris fegyverek elleni harc napján, bizonyára kicsinyesnek tűnik ez a csata. De ahhoz, hogy eltűnhessenek a nem játékból pusztító fegyverek, úgy érzem, el kell tűnniük azoknak is, amelyek a fiamnak játékot jelentenek. (kocsi) SZOVJET SAJNÁLKOZÁS A Václav Havel csehszlovák államfővel folytatott tárgyalásokon a szovjet fél sajnálkozását fejezte ki csapatainak 1968-as csehszlovákiai bevonulása miatt, amely negatív hatással volt az ország fejlődésére és kedvezőtlenül hatott a nemzetközi helyzetre. Havel megértéssel vette tudomásul a szovjet fél álláspontját és hangsúlyozta, hogy a csehszlovák közvélemény pozitívan értékeli az új politikai gondolkodáson alapuló szovjet külpolitikai irányvonalat. Hangsúlyozta, hogy most fontos lépéseket tettek a két ország kapcsolatainak demokratikus és humánus alapon történő megújítása irányában. FÖLDTÖRVÉNY Véget ért a szovjetunióbeli parasztság sok évtizedes sztálini jogfosztottsága. Bő két évtizeddel a lenini földdekrétum kihirdetése után jogilag elhárult az akadálya annak, hogy a Szovjetunióban valóban azé legyen a föld, aki megműveli. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szerdán óriási szótöbbséggel, második olvasásban is elfogadta a földről szóló törvényt. TÚSZCÁFOLAT A Fehér Ház kedden cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint az Egyesült Államok és Irán titkos tárgyalásokat folytatott volna Genfben a Libanonban túszul ejtett amerikai állampolgárok kiszabadításáról. BOLGÁR törökök Petar Mladenov, a bolgár államtanács elnöke fogadta a bulgáriai török nyelvű és muzulmán vallású lakosság húsz képviselőjét, és ígéretet tett arra, hogy megoldást keresnek a kisebbségek helyzetének megoldására. TILALOM A szovjet hatóságok nem engedélyezték, hogy Szergej Grigorjanc független újságíró részt vegyen az UNESCO párizsi konferenciáján, amelyen a kormányoktól független kelet-európai tömegtájékoztatási eszközök támogatását vitatták meg. TUDÓSÍTÓK PANASZA A Pekingben dolgozó külföldi tudósítók szerdán levélben tiltakoztak a kínai külügyminisztérium szóvivőjénél amiatt, hogy a kínai hatóságok rendszeresen zaklatják a külföldi újságírókat. ARGENTÍNA BOROTVAÉLEN Argentínában borotvaélen táncol a demokrácia, és mind több jel utal arra, hogy Carlos Saul Menem elnök az eddigi módszerekkel többé nem tudja ellenőrzése alatt tartani a társadalmi robbanással fenyegető gazdasági helyzetet. BŐS—NAGYMAROS Annak ellenére, hogy a szlovák erdő- és vízgazdálkodási minisztérium két bizottsága is vizsgálja a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti és más hatásait, a bősi létesítmény építése továbbra is gyorsított ütemben folyik — ez derült ki Juraj Holcik pártonkívüli képviselőnek a prágai parlamentben szerdán Marián Calfa szövetségi és Milan Cic szlovák kormányfőhöz intézett interpellációjából. Gorbacsov kész tárgyalni a balti államok kiválásáról (Folytatás az 1. oldalról) horásban készülő, havonta megjelenő Vesztnyik ugyanakkor nyilatkozatot közölt Molotov egyik munkatársától, s eszerint a jegyzőkönyv eredeti példányát Molotov egy másik munkatársának adták át. Tavaly nyáron szovjet kiadványokban megjelent a nyugatnémet külügyminisztérium levéltárában őrzött német nyelvű másolat kópiája, és Mihail Gorbacsov támogatásával bizottságot állítottak fel a titkos jegyzőkönyv felkutatására. A jegyzőkönyvet 1939. augusztus 23-án, egy héttel a világháború kitörése előtt írta alá Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A dokumentum a szovjet befolyási övezet részeként ismerte el Észtországot, Litvániát és Lettországot, valamint Kelet-Lengyelország egy részét. Sztálin később e megállapodás alapján kebelezte be ezeket a területeket. (DPA, AP) Rizskov szerint Az elnöki rendszer az állam működőképességét biztosítja Az elnöki hatalom bevezetését a törvényhozói és a végrehajtói hatalom egyensúlyának megteremtése, azaz, az állam normális működésének biztosítása indokolja — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök a Szovjetszkaja Rosszijában megjelent nyilatkozatában. A kormányfő közölte, hogy nem tartozik azok közé, akik a jelenlegi körülmények nyomására, a rend megerősítésére tett lépésként javasolják az elnöki hatalom bevezetését. Szerinte az elnöki rendszer feladata, hogy hoszszú távon biztosítsa az állam működőképességét. Másrészt az elnöki rendszer bevezetését a jelenlegi átmeneti állapot indokolja, mivel a régi irányítási rendszer már nem működik, az új pedig még nem alakult ki. Arra a kérdésre, hogy az elnöki hatalom bevezetése nem szorítja-e háttérbe a kormányfő szerepét, Nyikolaj Rizskov elmondta: korábban a pártszervek foglalkoztak a legfontosabb kérdésekkel, s a kormánynak azokhoz kellett igazodnia. Jelenleg a hatalom átcsoportosítása folyik. Az elnöki hatalom megjelenésével a kormány továbbra is ellátja feladatát, azonban szorosabban kötődik majd az elnökhöz. (MTI)