Népszava, 1990. március (118. évfolyam, 51–76. sz.)

1990-03-01 / 51. szám

2 A borúlátó vélemények ellenére: Bízunk a Nyitott Égbolt sikerében A magyar küldöttségvezető, Tóth Tibor szerint májusban a NATO- és a VSZ-országok külügyminiszterei aláírják Budapesten a Nyitott Égbolt­egyezményt, a kölcsönös, bizalomépítő felderítő re­pülésekről.­­ Tekintettel a kérdések bonyolultságára, a rövid 3 hét alatt elért haladást nem lehet lebecsülni, hangsúlyoz­ta a magyar küldöttségveze­tő, aki egyúttal indokolatla­nul borúlátónak ítélte az ot­tawai nehézségeket hangsú­lyozó véleményeket. Mint elmondotta, Magyarország, amely az elsők között karol­ta fel a Nyitott Égbolt-kez­­deményezést, s elsőnek szer­vezett — kanadai közremű­ködéssel — próbarepülést, országunk felett, igyekezett mindent megtenni az otta­wai munka sikeréért. Tóth Tibor elmondotta, hogy a Nyitott Égbolt kér­dései napirenden lesznek a szovjet és az amerikai kül­ügyminiszter következő, áp­rilisra várt találkozóján. Sok és igen nehéz munka van hátra, de a magyar küldött­ség derűlátó: nézetük sze­rint a „Nyitott Égbolt” ügye „sikerre van ítélve”, hiszen az év végére várható a bé­csi hagyományos haderő­csökkentési megállapodás. E fontos szerződés megszüle­tését nyilvánvalóan egyik fél sem fogja kockáztatni az­zal, hogy elmarad a májusi megállapodás Budapesten. Viktor Karpov szovjet he­lyettes külügyminiszter vi­szont úgy nyilatkozott, hogy ,,zsákutcába jutottak" a NA­­T© és a VSZ tagállamai kö­zött a Nyitott Égbolt konfe­rencia keretében folytatott, bizalomépítő tárgyalások. A szovjet küldöttség vezetője kedden, a konferencia Otta­wában tartott első forduló­jának befejeztével tartott sajtóértekezletet. Kijelentet­te: az Egyesült Államok egy­előre csak ahhoz járult hoz­zá, hogy a felderítő repülé­seken szerzett adatokat a saját katonai szövetségének tagjaival ossza meg, míg a Szovjetunió ragaszkodik ah­hoz, hogy az információcse­re mindkét katonai szerve­zetre kiterjedjen. Úgy vélte, „kétséges”, hogy a Nyitott Égbolt-konferen­cia Budapesten tartandó, második fordulóján, május 12-én a 23 résztvevő ország aláírhatná az egymás légte­rének megnyitásáról szóló egyezményt. A szovjet kül­döttségvezető sajtóértekezle­tén javasolta, hogy már márciusban kezdjék meg a második fordulót, mert így a küldöttségeknek több ide­jük lenne a meglevő nézet­­különbségek áthidalására. (MTI, APA, AFP) Sevardnadze és Genscher a német egységről Az NDK külügyminisztériu­mának emlékiratát adta át szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszternek Gerd König, az NDK moszk­vai nagykövete. A dokumen­tum arról szól, hogyan kap­csolható be az összeurópai folyamatba Németország egyesítése. Sevardnadze ugyancsak szerdán fogadta a nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt Egon Bahr vezette háromtagú küldöttségét. A szovjet politikus üdvö­zölte az NDK kezdeményezé­sét. Sevardnadze, miután megismerkedett az emlékirat tartalmával, elmondta, hogy kedvezőnek tartja a német egység többszakaszos meg­teremtésének elvét, s azt, hogy időzítésében összhang­ba hozzák az összeurópai fo­lyamattal, az európai bizton­ság kialakuló új szerkezeté­vel. Sevardnadze értékelése szerint a keletnémet doku­mentum tükrözi, hogy mi­lyen energikus erőfeszítések kellenek a német egység megteremtése külső feltéte­leinek nemzetközi jogi tisz­tázásához az európai béke és biztonság érdekében. A szov­jet miniszter ennek kapcsán hangoztatta, hogy a Szovjet­unió nagyon komolyan veszi a német ügyekben érintett négy hatalom jogait és fele­lősségét, s fontosnak tartja, hogy a németkérdés békés rendezésekor figyelembe ve­gyék mind Németország szomszédainak, mind Európa és a világ más országainak törvényes érdekeit. Az SPD Egon Bahr vezette küldöttségével Sevardnadze, szintén a német egyesítéssel összefüggő kérdésekről foly­tatott eszmecserét. A nyugat­német politikusokkal első­sorban a német egység meg­teremtésének külpolitikai összefüggéseiről beszélgetett a szovjet miniszter. A tár­gyaláson a figyelmet az új európai biztonsági rendszer­re összpontosították. Az egyesített Németország nem támaszt semmiféle te­rületi követelést egyetlen szomszédjával, így Lengyel­­országgal szemben sem — jelentette ki Hágában Hans- Dietrich Genscher. Az NSZK külügyminisztere azért uta­zott a holland fővárosba, hogy eloszlassa partnereinek aggodalmait a német egység­gel kapcsolatos 2+4 formu­lát illetően. A lengyel külügyminiszté­riumtól származó informá­cióra hivatkozva a PAP len­gyel hírügynökség szerdán arról adott hírt, hogy Krzysztof Skubiszewski len­gyel külügyminiszter hétfőn telefonbeszélgetést folytatott Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel, majd szerdán Hans-Dietrich Gen­­scherrel, az NSZK külügy­miniszterével is. Skubiszewski mindkettő­jükkel a német egyesülés kérdésében a négy nagyha­talom és a két német állam részvételével tervezett, úgy­nevezett 4+2 tanácskozáson való lengyel részvételről, Lengyelország nyugati hatá­rainak garantálásáról tár­gyalt. Mint ismeretes, Varsó kitart amellett, hogy a biz­tonságát érintő kérdésekbe beleszólása legyen, és részt vehessen a tanácskozás őt érintő szakaszában. A lengyel kormány azt is éreztette, hogy számít Moszkva aktív támogatására, főleg azok után, hogy Wa­shington egyáltalán nem mu­tatott lelkesedést a lengyel indítvány iránt, Párizs hall­gat és csak London adta a támogatás erőtlen jeleit Var­só felé. Az amerikai törvényhozás hangadó demokrata párti politikusai elítélték Helmut Kohl bonni kancellár bi­zonytalan állásfoglalását a német határok kérdésében, és erőteljesebb fellépést sür­gettek a Bush-kormánynál. Kohl fogadta Antall Józsefet Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja, a Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerdán több mint egyórás megbeszélésre fogadta Antall Józsefet, a Magyar Demo­krta Fórum el­­nökét. A vendég tájékozta­tást adott a magyarországi helyzetről. Nyugatnémet tá­jékoztatás szerint Kohl kife­jezte az NSZK kiemelkedő érdekeltségét a magyarorszá­gi általános demokratikus átalakulásban, és méltatta azt a jelentős szerepet, ame­lyet mind személy szerint Antall József, mind az MDF betölt. A kancellár választási sikert kívánt a Keresztény­­demokrata Néppártnak és a Független Kisgazdapártnak is, mint további partnerek­nek.­­ Az MDF elnöke igen jelen­tősnek mondotta a Kohl kan­cellárral történő találkozását, amelyet megbeszélés előzött meg Bernhard Vogel volt tartományi miniszterelnök­kel a Konrad Adenauer­ ala­­pítvány elnökével. Antall József jelezte, hogy a nap folyamán telefonon be­szélt Lothar Späth baden­­württembergi tartományi mi­niszterelnökkel is. Kohl, Späth és Vogel egyértelmű­en kifejezte a Magyarország támogatására irányuló kész­ségét. Kijelentették, hogy Magyarországon látják a legjobb esélyt a gazdasági felemelkedésre, itt a legjob­bak a feltételei annak, hogy sikeres legyen a demokrati­zálási folyamat és a gazda­sági megújhodás. Antall József szerint a kancellár egyértelmű ígére­tet tett arra, hogy a német egyesítési folyamat és az NDK támogatása nem jelent­heti Magyarország mellőzé­sét. (MTI) A régi-új japán kormányfő a külpolitikáról Kaifu Tosiki kormányának megalakítását követő első nyilatkozatában szerdán hangsúlyozta, hogy a távol­keleti országnak aktívabb nemzetközi szerepet kell ját­szania az európai és szov­jetunióbeli gyors változások fordulópontján. Nakajama Taro külügymi­niszter a Kyodo hírügynök­ségnek adott interjújában úgy vélte,­­hogy Japán szá­mára az idei év diplomáciai szempontból nehezebb lesz, mint a tavalyi volt. Közölte, hogy „a Tokió és Washing­ton között romló gazdasági kapcsolatok aggodalomra ad­nak okot”. A Szovjetunióhoz fűződő viszony alakulását érintve az ún. északi terüle­tek visszaadását a kapcsola­tok normalizálása szempont­jából elengedhetetlen felté­telnek minősítette. (MTI) CSÜTÖRTÖK, 199­0. MÁRCIUS 1. NÉPSZAVA Gorbacsov—Bush Telefondialógus Telefonbeszélgetést folyta­tott szerdán Mihail Gorba­csov és George Bush ameri­kai elnök. Alig egy hónapon belül a két nagyhatalom el­ső számú vezetője másodszor választotta a közvetlen esz­mecserének ezt a módját. Az eseményről szóló rövid TASZSZ-jelentés szerint né­hány nemzetközi kérdésről volt szó a beszélgetésben: egyebek között áttekintették a nicaraguai választások eredménye után kialakult helyzetet, és az európai biz­tonság problémáit, különös tekintettel e kérdéskör né­met vonatkozásaira. Emel­lett érintették a küszöbön­­álló, szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészítésé­nek néhány kérdését is. A jelentésből nem derül ki, hogy ez alkalommal ki volt a hívó fél. (MTI) Ellenséges csehszlovák reagálások a nemzetiségi tiltakozásokra (Folytatás az 1. oldalról)­lentétesnek és­ a nemzetközi emberi jogi normákkal is összeférhetetlennek nevezte az új választási törvényt. Mindkét magyar politikus jelezte, hogy szervezete nyi­latkozatban kívánja elítélni a parlamenti határozatot. Duray Miklós szerint az új választási törvényt ala­posan át kell dolgozni ah­hoz, hogy valóban demokra­tikus legyen, és ne külön­böztesse meg hátrányosan a csehszlovákiai kisebbségeket. Elmondta: szinte az egész szövetségi parlament ellen­ségesen fogadta azt a ja­vaslatot, hogy a nemzetisé­gi kisebbségek és etnikai csoportok esetében két-há­­rom százalékra csökkentsék vagy töröljék el azt az öt­­százalékos szavazati küszö­böt, amelynek eléréséhez az új törvény a parlamentbe jutást köti. A szlovákiai kép­viselők szlovákellenesnek és az egység megbontására tett kísérletnek minősítették a javaslatot. Duray­ Miklós ke­serűen jegyezte meg: úgy tű­nik, a szlovákok még nem értették meg, hogy mi is a demokrácia lényege. Mint mondotta, ez a lényeget te­kintve a cseh képviselőkre is vonatkozik, kivéve három törvényhozót, akik a magyar felszólalók mellett foglaltak állást. Duray szerint a ma­magyar képviselők számára a jövőben igen nehéz lesz a bentmaradás a törvényho­zásban. Utalt arra, hogy , a Közvélemény az Erőszak El­len mozgalom képviselői máris megfenyegették, hogy véleményükkel nem egyező felszólalása miatt visszahív­ják. Vitéz Erika szepesi kép­viselő egy cédulát talált a parlamenti asztalán, amelyen az állt: ha nem tetszik itt, akkor keressen hazát vala­melyik folyón túl, értsd, Ma­gyarországon. (MTI) Mongólia szintén tárgyal a szovjet csapatkivonásról Ulánbátorban szerdán meg­kezdődtek a tárgyalások a szovjet csapatok Mongóliá­ból történő teljes kivonásá­nak menetrendjéről. A Mongol Népi Forradal­mi Párt rövidesen megvitat­ja a párt irányító szerepére vonatkozó cikkely törlését, az ország alkotmányából. A mongol kormánypárt politi­kai bizottsága keddi ülésén döntött úgy, hogy a kérdést a központi bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A politikai bizottság ülésén megvitatják továbbá egy, rendkívüli pártkongresszus összehívásának a lehetőségét is. (MTI, TASZSZ, Reuter) Harcok Vitatkozunk a fiammal. Vegyél nekem egy pisztolyt! — kérlel. És én újra meg újra harcba szállok vele, mondván: minek neked az a csúnya fegyver? Néz rám tágra nyílt szemekkel. Nem érti, miért nem értem meg, ha másnak lehet, neki is kell egy ilyen­­játék. Rámu­tat játszótársára, aki már legalább kétszer legolyószó­­rózta azokat, felnőtteket és gyerekeket, akik elérhető közelségben voltak. Most a fiam folytatná, ha meg­kapná a fegyvert, és én harcolok, hogy meg ne kapja és meg ne tegye. Ma, a nukleáris fegyverek elleni harc napján, bizo­nyára kicsinyesnek tűnik ez a csata. De ahhoz, hogy eltűnhessenek a nem játékból pusztító fegyverek, úgy érzem, el kell tűnniük azoknak is, amelyek a fiamnak játékot jelentenek. (kocsi) SZOVJET SAJNÁLKOZÁS A Václav Havel csehszlo­vák államfővel folytatott tárgyalásokon a szovjet fél sajnálkozását fejezte ki csapatainak 1968-as cseh­szlovákiai bevonulása miatt, amely negatív ha­tással volt az ország fej­lődésére és kedvezőtlenül hatott a nemzetközi hely­zetre. Havel megértéssel vette tudomásul a szovjet fél álláspontját és hang­súlyozta, hogy a csehszlo­vák közvélemény pozití­van értékeli az új politi­kai gondolkodáson alapu­ló szovjet külpolitikai irányvonalat. Hangsúlyoz­ta, hogy most fontos lépé­seket tettek a két ország kapcsolatainak demokra­tikus és humánus alapon történő megújítása irányá­ban. FÖLDTÖRVÉNY Véget ért a szovjetunióbe­li parasztság sok évtizedes sztálini jogfosztottsága. Bő két évtizeddel a lenini földdekrétum kihirdetése után jogilag elhárult az akadálya annak, hogy a Szovjetunióban valóban azé legyen a föld, aki megműveli. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szer­dán óriási szótöbbséggel, második olvasásban is el­fogadta a földről szóló tör­vényt. TÚSZCÁFOLAT A Fehér Ház kedden cá­folta azokat a híreket, amelyek szerint az Egye­sült Államok és Irán tit­kos tárgyalásokat folyta­tott volna Genfben a Li­banonban túszul ejtett amerikai állampolgárok kiszabadításáról. BOLGÁR törökök Petar Mladenov, a bolgár államtanács elnöke fogad­ta a bulgáriai török nyel­vű és muzulmán vallású lakosság húsz képviselő­jét, és ígéretet tett arra, hogy megoldást keresnek a kisebbségek helyzetének megoldására. TILALOM A szovjet hatóságok nem engedélyezték, hogy Szer­­gej Grigorjanc független újságíró részt vegyen az UNESCO párizsi konfe­renciáján, amelyen a kor­mányoktól független ke­let-európai tömegtájékoz­tatási eszközök támogatá­sát vitatták meg. TUDÓSÍTÓK PANASZA A Pekingben dolgozó kül­földi tudósítók szerdán le­vélben tiltakoztak a kínai külügyminisztérium szóvi­vőjénél amiatt, hogy a kí­nai hatóságok rendszere­sen zaklatják a külföldi újságírókat. ARGENTÍNA BOROTVAÉLEN Argentínában borotvaélen táncol a demokrácia, és mind több jel utal arra, hogy Carlos Saul Menem elnök az eddigi módsze­rekkel többé nem tudja ellenőrzése alatt tartani a társadalmi robbanással fenyegető gazdasági hely­zetet. BŐS—NAGYMAROS Annak ellenére, hogy a szlovák erdő- és vízgaz­dálkodási minisztérium két bizottsága is vizsgál­ja a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer kör­nyezeti és más hatásait, a bősi létesítmény építé­se továbbra is gyorsított ütemben folyik — ez de­rült ki Juraj Holcik pár­­tonkívüli képviselőnek a prágai parlamentben szer­dán Marián Calfa szövet­ségi és Milan Cic szlovák kormányfőhöz intézett interpellációjából. Gorbacsov kész tárgyalni a balti államok kiválásáról (Folytatás az 1. oldalról) horásban készülő, havonta megjelenő Vesztnyik ugyan­akkor nyilatkozatot közölt Molotov egyik munkatársá­tól, s eszerint a jegyzőkönyv eredeti példányát Molotov egy másik munkatársának adták át. Tavaly nyáron szovjet ki­adványokban megjelent a nyugatnémet külügyminisz­térium levéltárában őrzött német nyelvű másolat kópiá­ja, és Mihail Gorbacsov tá­mogatásával bizottságot állí­tottak fel a titkos jegyző­könyv felkutatására. A jegyzőkönyvet 1939. au­gusztus 23-án, egy héttel a világháború kitörése előtt ír­ta alá Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Rib­­bentrop német külügyminisz­ter. A dokumentum a szovjet befolyási övezet részeként is­merte el Észtországot, Litvá­niát és Lettországot, valamint Kelet-Lengyelország egy ré­szét. Sztálin később e megál­lapodás alapján kebelezte be ezeket a területeket. (DPA, AP) Rizskov szerint Az elnöki rendszer az állam működőképességét biztosítja Az elnöki hatalom beveze­tését a törvényhozói és a végrehajtói hatalom egyen­súlyának megteremtése, az­az, az állam normális mű­ködésének biztosítása indo­kolja — hangsúlyozta Nyi­­kolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök a Szovjetszkaja Rosszijában megjelent nyi­latkozatában. A kormányfő közölte, hogy nem tartozik azok közé, akik a jelenlegi körülmények nyo­mására, a rend megerősíté­sére tett lépésként javasol­ják az elnöki hatalom beve­zetését. Szerinte az elnöki rendszer feladata, hogy hosz­­szú távon biztosítsa az állam működőképességét. Másrészt az elnöki rendszer beveze­tését a jelenlegi átmeneti ál­lapot indokolja, mivel a ré­gi irányítási rendszer már nem működik, az új pedig még nem alakult ki. Arra a kérdésre, hogy az elnöki hatalom bevezetése nem szorítja-e háttérbe a kormányfő szerepét, Nyiko­­laj Rizskov elmondta: ko­rábban a pártszervek fog­lalkoztak a legfontosabb kér­désekkel, s a kormánynak azokhoz kellett igazodnia. Jelenleg a hatalom átcso­­portosítása folyik. Az elnöki hatalom megjelenésével a kormány továbbra is ellátja feladatát, azonban szorosab­ban kötődik majd az elnök­höz. (MTI)

Next