Népszava, 1990. május (118. évfolyam, 101–126. sz.)
1990-05-02 / 101. szám
2 Magyarok és románok együtt tüntettek Temesváron Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács határozata szerint május 20-án tartják meg Romániában az első szabad, demokratikus választást, amelynek keretében több mint hetven párt állított jelölteket a képviselőházba és a szenátusba. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében Domokos Géza, az RMDSZ elnöke hétfőn a televízióban bejelentette: a szövetség 33 megyében 144 képviselőjelöltet és 35 szenátorjelöltet indít. Bukarest központjában kormányellenes csoportok követelték Ion Iliescu lemondását, a kormány viszszalépését. Egyre több helyen jelenik meg a „csavargó” felirat. Konstantáról érkezett jelentés szerint kormányellenes tüntetők ott is hasonló jelszavú táblákat vittek. Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke volt az, aki a parlament legutóbbi ülésén „csavargóknak” nevezte a bukaresti tüntető fiatalokat. Temesváron nagyszabású demonstrációt tartottak. Az Opera előtti téren, amikor a Romániában működő egyik magyar párt képviselője szólt a többi mint negyvenezres tömeghez, tolmácsolva a magyar kisebbség szolidaritását, a tömeg egy emberként kiáltotta: „Egység! Egység!” A gyűlésen bejelentették: Temesváron létrehozták a Temesvári Kiáltvány Nemzeti Szövetségét, és ismertették ennek a szövetségnek a programját, követeléseit. Fő célja, hogy a parlament iktassa pótlólagosan a választási törvénybe a követelést, miszerint három egymást követő törvényhozási ciklusban az RKP volt aktivistái és a volt Securitate tisztjei nem jelölhetők képviselőnek, szenátornak és államfőnek. Gyújtogatás történt a Malév bukaresti irodájánál — állapította meg az ügyészségi vizsgálat. Március 24-én este tűz keletkezett a légitársaság irodájában, aminek következtében leégett az irodahelyiség egy része, bútorok és távközlési berendezések semmisültek meg. A román ellenzék öt jelentős pártja bejelentette: a május huszadikára kitűzött választások bojkottjára fog felszólítani, ha az ország jelenlegi vezetése továbbra is akadályozza választási kampányukat. Az öt ellenzéki párt — a Nemzeti Parasztpárt, a Liberális Szocialista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt,és a Liberális Demokrata Párt — nyilatkozatában tiltakozott az ellen, hogy a hatóságok nagymértékben gátolják őket a választási kampány folytatásában, és Ion Iliescu ideiglenes államfő becsmérelte őket. A bukaresti Egyetem téren tíz napja tartó tüntetés résztvevőinek egy csoportja éhségsztrájkot kezdett. Harminc fiatal hétfő óta nem vesz magához ételt, és a tiltakozó akciót addig akarja folytatni, amíg nem teljesül a tüntetőknek az a követelése, hogy minden volt kommunista funkcionáriust tiltsanak el a választásoktól. Tőkés László a SZER-t bírálja Levél Bush elnöknek Tőkés László református püspök kedden levelet küldött George Bush amerikai elnökhöz, melyben megköszönte az amerikai útján nyújtott támogatásokat. Egyben felhívta az amerikai elnök figyelmét azokra a viszszásságokra, amelyek a Szabad Európa Rádiónál folynak. „Olyan dokumentumok jutottak el hozzám, melyek arra vallanak, hogy a SZER tevékenységét valóságos cenzúra korlátozza” — írja Tőkés László, majd így folytatja: „Így esik aztán cenzúra alá például 127 magyar értelmiségi nyilatkozata a marosvásárhelyi eseményekről, olyannyira, hogy még a nevük nyilvánosságra hozatala is tilos. Hasonlóképpen zárolják nem egy nyilatkozatomat, ami ellen ezúton is tiltakozom.” „A mellékelt dokumentumokból kitűnik, hogy a SZER adásaiban nem lehet szabadon bírálni például a Vatra Romaneasca szélsőjobboldali szervezetet és a Szabad Román Televízió félretájékoztató gyakorlatát; nem szabad kimondani, hogy erdélyi magyarok életveszélyben vannak és félelemben élnek; tilalom alá esik a román nacionalizmussal, sovinizmussal, az etnikai ellentétekkel kapcsolatos tematika és általában a marosvásárhelyi tragédia. (MTI) Nem felfüggesztés, csak lelassítás Érvényben marad a litván függetlenségi nyilatkozat A litván kormányzat nem a függetlenségi nyilatkozat felfüggesztéséhez, hanem ahhoz keres „nemzetközi garanciákat”, hogy lelassítsa az abban foglaltak megvalósítását — erősítette meg hétfőn Ottawában Kazimiera Prunskiene litván kormányfő. A kormányfő háromnapos látogatást tesz Kanadában A Franciaország és az NSZK által a litván kérdés megoldására tett kompromisszumos javaslatok előmozdíthatják a tárgyalások kezdését Moszkvával — mondotta —, ugyanakkor utalt arra, hogy a javaslatot számos esetben hibásan úgy idézték, mintha az a litván függetlenségi nyilatkozat felfüggesztésén alapulna. (AFP, Reuter) Visszatért rendes kerékvágásába az élet a hétszáz éve Dublin fölé magasodó angol-normann királyi vár körül. Ismét megnyitották a nagyközönség előtt az írek több évszázados függetlenségi küzdelmének jelképét, a Dublin Castle-t, amely a múlt hét végén az Európai Közösség soron kívül öszszehívott állam- és kormányfői tanácskozásának színhelye volt. A dubliniak nem panaszkodtak az Ír Köztársaság történetében példátlan biztonsági rendszabályok okozta kényelmetlenségek miatt. Lépten-nyomon azt tapasztaltuk, hogy örömmel és büszkességgel tölti el őket az Az EK soros elnöke, Charles Haughey ír kormányfő a német újraegyesítés és a közép-kelet-európai demokratikus átalakulás összeurópai kihatásainak megvitatására kezdeményezte a rendkívüli dublini csúcstalálkozót. Az értekezlet előtt néhány nappal Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és Helmut Kohl nyugatnémet kana fontos szerep, amelyet hazájuk, az EK soros elnökeként Európa új arculatának kialakításában betölt. Földrészünk legnyugatibb és egykor legszegényebb nemzete úgy érzi, hogy sorsdöntő évben — a közép- és keleteurópai forradalmi változások egész kontinensünk jövőjét formáló esztendejében — vált Dublin az Atlantióceántól az Urálig terjedő Európa fővárosává. Az ír nemzeti közérzet a lényeget illetően pontosan megegyezik azzal, ahogyan a politikai elemzők ítélik meg a következő ezer nap jelentőségét a Közösség és tágabb értelemben egész Európa további fejlődése szempontjából. Kellár közös nyilatkozatban kérte, hogy tűzzék napirendre a javaslatuk szerint 1993. január 1-jéig megalakuló európai politikai unió életrehívásának ütemtervét is. A francia—német javaslat látszólag háttérbe szorította a két eredeti napirendi pontot. Annál is inkább, mivel Mitterrand elnök és Kohl kancellár párizsi megbeszélésükön értésre adták, hogy a német egységnek, illetve a közép-kelet-európai új demokráciák és a Közösség jövendő viszonyának alapkérdéseit már tisztázottnak és gyakorlatilag eldöntöttnek tekintik. A dublini kastély V. György angol királyról elnevezett ebédlőtermében összegyűlt európai vezetők között valóban nem volt vita a brüsszeli főbizottság német és közép-kelet-európai állásfoglalás-tervezete ügyében. A csúcs záródokumentuma első mondatában szögezte le, az Európa Tanács (az állam- és kormányfői testület) Elmaradt az égiháború Magyarországon és a mielőbbi teljes jogú EK-tagságra törekvő más európai országokban bizonyos csalódást kelthet, hogy a dublini állásfoglalás egyelőre csupán az ismert alapkövetelményekhez kötött társulási egyezményeket irányoz elő. Kiemelték, hogy ezek önmagukban is roppant értékesek, és nem érintik a külön elbírálás alá tartozó teljes jogú tagság kérdését. A közép-kelet-európai tárgykörtől különválasztott német témában az EK bár etély elégedettségét a közép- és kelet-európai fejlemények kapcsán. „A Tanács — mondja a dokumentum — üdvözli a változás folyamatának előrehaladását ezekben az országokban, amelyek népeivel közös történelmi örökségen és kultúrán osztozunk.” A Tizenkettek külön üdvözölték az NDK-ban és Magyarországon megtartott szabad választásokat, és hangoztatták reményüket, hogy ezt a példát követik Közép- és Kelet-Európa többi országában is. romlépcsős folyamatot irányzott elő az „Európai tető” alatt megvalósuló német egyesülésre, illetve az NDK-nak az egységes Németország részeként történő közösségi beilleszkedésére. Ami a politikai uniót illeti, elmaradt a megjósolt égiháború Nagy-Britannia és a többi tizenegy között. A kérdést nem hivatalosan tárgyalták meg, és végül mindenki számára elfogadható kompromisszummal további tisztázásra a külügyminiszterek asztalára tették. Margaret Thatcher miniszterelnök asszony a témának szentelt kötetlen megbeszélésen a nemzeti intézmények hosszú listáját sorolta fel, amelyek semmiképpen sem rendelhetők alá egy politikai unió intézményrendszerének. — Mi legyen például a britek szeretett uralkodónőjével, és mi lesz a hétszázéves brit parlament sorsa? — vetette fel a kormányfő. Az Ádám—Éva-vita ezen a ponton abbamaradt, de továbbra is nyitott a politikai unió sorsa. Ennek érdemi napirendre tűzéséről — a halasztó hatályú kompromisszum értelmében — csak két hónap múlva, az EK júniusban esedékes rendes félévi csúcsértekezletén döntenek a külügyminiszterek előterjesztése alapján. Ám nemcsak a Közösség további fejlődésének fő iránya vár eldöntésre. Ettől elválaszthatatlan az EK közép- és kelet-európai szomszédaihoz fűződő viszonyának meghatározása is. Nyilvánvaló, hogy ameddig a Tizenkettek nem tudnak közös nevezőre jutni saját gazdaErre csak közvetett és meglehetősen ironikus választ kapott , amikor Jacques Delors, a brüsszeli főbizottság elnöke a „Thatcher-listával” kapcsolatos kérdésre ezt válaszolta a záró sajtóértekezleten: „Ha megkísérelném meghatározni, hogy mi nem az ember, akkor nem hiszem, hogy Ádámot valaha is megteremtették volna.” Margaret Thatcher nem maradt adós, így replikázott: „Isten sikeresebb volt, amikor újragondolva a dolgokat, megteremtette Évát”. Jogi, pénzügyi és politikai integrációjuk mértékét és mélységét illetően, addig legfeljebb beleszólási jog nélküli „társulást” kínálhatnak a kívülállóknak. A politikai unió témájának váratlan előtérbe helyezése ugyan nem oldotta fel a régi ellentéteket, de egyértelműen világossá tette: a Közösség belső intézményrendszerének és Európa többi részéhez fűződő viszonyának meghatározása szerves egészet alkot. Csakis egyidejűleg, együtt és egymással összefüggésben rendezhető. Ezt tűzték most Európa következő ezer napjának napirendjére. Dublin, 1990. május 1. Köves Judit Tudósítónk jelenti Dublinből Európa következő ezer napja Ami tiszta ügynek számít Társulási jog a kívülállóknak Ellenzék a Vörös téren (Folytatás az 1. oldalról) Vetést bíráló megjegyzéseket kiabáltak, és kifütyülték a mellvéden állókat. Transzparenseiken egyebek között olyan feliratok voltak olvashatók, mint „Le a kommunizmussal”, „Nem kérünk a szocializmusból”, „Minden hatalmat a szovjeteknek”, „Gorbi, el a kezekkel a szovjet hatalomtól”, „Litvánia blokádja szégyen”, „Jelcint szovjet elnöknek”. A tüntetők, akik rövid időre megálltak a mauzóleum előtt, igen fegyelmezetten viselkedtek. Mintegy húsz perccel az alternatívok megjelenése után Gorbacsov és a legfelsőbb vezetés más tagjai elhagyták az emelvényt, és távoztak. Moszkvában kedden az esti órákban egyébként olyan — hivatalosan egyelőre meg nem erősített híresztelések kaptak lábra, amelyek szerint a szovjet fővárosban azonnali hatállyal betiltottak mindenféle nyilvános gyűlést és tömegrendezvényt. (MTI) Lothardo Maiziere Moszkvában tárgyalt Nincs egyetértés a NATO-tagság ügyében Nem történt közeledés a leendő egységes német állam szövetségi hovatartozását illetően Moszkva és Berlin álláspontjában: az NDK kormánya lehetségesnek tartja Németország NATO- tagságát — e katonapolitikai szövetség szerkezetének és stratégiájának megváltozását követően —, míg a Szovjetunió számára elfogadhatatlan az ország tagsága az Észak-atlanti Szövetségben. Az álláspontok egyeztetése így a „4 + 2” tárgyalásokra marad — ez derült ki Lothar de Maiziere NDK-kormányfő Moszkvában tartott sajtóértekezletéből. A Szovjetunió tiszteletben tartja a németek önrendelkezési jogát, de a két német állam közeledése nem csak természetes, hanem rendkívül összetett folyamat, amelyet veszélyes lenne a bekebelezéssel helyettesíteni. Ez az egyensúly megbontásához vezetne, s aláaknázná az európai stabilitást — jelentette ki Mihail Gorbacsov, Moszkvában fogadva Lothar de Maiziere-t. A szovjet elnök elutasította azokat az egyoldalú javaslatokat, amelyek a leendő egyesített német állam NATO-tagságát szorgalmazzák. Megállapította: a Szovjetuniónak törvényes joga részt venni az egyesített Németország nemzetközi státusának meghatározásában. Megítélésünk szerint ezt a célt szolgálná egy békeszerződés, vagy annak megfelelő dokumentum a végleges, békés rendezésről — jelentette ki. Első ízben találkozott egymással hivatalos keretek között az NDK és az NSZK parlamentjének elnöke. Sabine Bergmann-Pohl, a Népi Kamara elnöke a köztársasági palota előtt üdvözölte bonni kollégáját, Rita Süssmuth asszonyt, a Bundestag (szövetségi gyűlés) elnökét. Közös nyilatkozatban ítélte el az emberi jogok megsértését, a más népekkel szemben alkalmazott erőszakot a két német állam parlamentjeinek elnöksége. A nyilatkozatban a Szövetségi Gyűlés és a Népi Kamara képviselői megerősítik, hogy német földről soha többé nem indulhat ki háború. Németország valamennyi szomszédja biztos lehet határainak sérthetetlenségében. A két parlament tagjai szorgalmazzák, hogy a Szövvetségi Gyűlés március 8-i, illetve a Népi Kamara április 12-i határozatának alapján haladéktalanul kezdődjék meg annak a szövegnek a kidolgozása, amelynek elfogadásával két törvényhozás hivatalosan is szavatolná Lengyelország nyugati határát. (MTI) SZERDA, 1990. MÁJUS 2. NÉPSZAVA Hős idézőjel nélkül Cossiga olasz köztársasági elnök fogadta Giorgio Perlascát— jelentették a napokban a hírügynökségek, ismertetvén, kiről is van szó. Sajnos, igencsak szükség volt a részletezésre, ,hiszen Perlasca neve az elmúlt időszak hazai és külföldi méltatásai ellenére is még eléggé ismeretlen az olvasóközönség előtt. Arról a nagyszerű olasz férfiról van szó, aki 1944-ben Raoul Wallenberggel együttműködve több mint ötezer budapesti zsidó életét mentette meg. A hírből leginkább az a passzus gondolkodtatott el, amely szerint Perlasca érdemeit évtizedeken át nemhogy nem méltatták, de még csak nem is igen tudtak róluk. Istenem, hány idézőjeles és valódi hőst ünnepeltünk az elmúlt negyvenötévben! Igazi és álpartizánokat, a munka megszállottjait és a munkaversenyek szélhámosait,1956 harcosait — a frontvonal hol egyik, hol másik oldalán. És akkor ez is hallgatag olasz, a hősök legigazibb, csendes fajtájából — nos, ő ismeretlen maradt. Ha nem éli meg az öregkort, s ,az általa megmentett zsidók egy csoportja még idejében föl nem hívja rá a figyelmet, akkor legfeljebb csak halála után tudjuk meg, kinek a kortársai voltunk. De hát szerencsére nem így történt, és a sors— ha későn is, de — megint ■egyszer igazságot szolgáltatott. Talán mégsem egészen reménytelen a világ. (kepecs) | AZ NSZK-BAN | AZ AMERIKAI TÚSZ | Kedden megérkezett az NSZK-ba Frank Reed, akit három és fél évi fogosság után hétfőn engedett szabadon Libanonban az Iszlám Hajnal nevű szélsőséges szervezet. George Bush amerikai elnök hét-főn köszönetét fejezte ki a szíriai és az iráni kormánynak azért, hogy elősegítették immár a második libanoni amerikai túsz kiszabadulását. ÚJ UKRÁN PÁRT A független ukrán államiság megteremtését tűzte céljául a hétfőn megala- kult Ukrán Republikánus Párt, amely máris háromezer taggal rendelkezik szerte Ukrajnában. HURD VARSÓBAN London sem hajlandó a Washington teljes támogatását élvező bonni egyesülési forgatókönyvvel szemben a varsói elképzeléseket támogatni — derült ki Douglas Hurd brit külügyminiszter hétfői varsói tárgyalásain. MAR beninben IS ... Feloszlott a Benini Népi Forradalmi Párt. Erről a korábban állampártként működött szervezet háromnapos kongresszusán döntöttek a küldöttek Cotonouban, s elhatározták azt is, hogy új pártot hoznak létre a régi helyett. FIGYELMEZTETŐI SZTRÁJK AZ NSZK-BAN ! A nyugatnémet Észak- Württemberg és Észak- Baden acélipari övezetében hétfőn több mint 60 000 foglalkoztatott léépett figyelmeztető sztrájkba, hogy így nyomatékosítsa béremelési és a harmincöt órás munkahét bevezetésére irányuló követelését. MEGMŰTÖTTÉK JELCINT Sikeres műtétet hajtottak végre Borisz Jelcinen Barcelonában. Jelcin vasárnap óta tartózkodik a spanyol városban, ahová egy televíziós vitára érkezett. Hétfőn azonban fájdalmakra panaszkodott, és az orvosok megállapították: porckorongsérve van. A LENIN-MAUZÓLEUM GYÚJTOGATÓJA A Lenin-mauzóleum felgyújtására tett kísérletet szombat este egy ismeretlen férfi. A tettes a rendőrségi kihallgatás során mindössze annyit mondott, hogy „cselekedete mindent megmagyaráz”. IRAKI „SZUPERÁGYÚ”? A török vámhatóságok két további, acélcsövekkel megrakott, Irakba tartó kamiont foglaltak le. Szakértők vizsgálják, hogy az acélcsövek felhasználhatók-e katonai célra. Egyes nyugati államok élnek a gyanúval, hogy az acélcsöveket Irak egy általa épített „szuperágyú” alkatrészeként akarja felhasználni. KI PARANCSOL A KGB-NEK? :A KGB szerveit korábban partvonalon felügyelték, de mára gyökeresen megváltozott a helyzet: a szovjet Állambiztonsági Bizottság tevékenységét a Szovjetunió elnöke, az ország kormánya irányít-ta az érvényes törvények alapján — jelentette ki a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában Vlagyimir Krjucskov, az SZKP KB PB tagja, a KGB elnöke, az elnöki tanácsadó testület tagja.