Népszava, 1990. május (118. évfolyam, 101–126. sz.)

1990-05-02 / 101. szám

NÉPSZAVA 1990. MÁJUS 2., SZERDA 3 Kísérleti majálisok (Folytatás az 1. oldalról) ezelőtti, első budapesti má­jus elseje helyszínén, a Dó­zsa György út és az Ajtósi Dürer sor sarkán. Az emlékü­nnepségre a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége meghívta a Magyarországon működő va­lamennyi szakszervezetet; a megemlékezésen a szövetség­hez tartozó szakszervezetek mellett képviseltették ma­gukat független szakszerve­zetek is. A centenáriumi majális második napján, kedden zsú­folásig megtelt a Városliget, noha egész nap „lógott az eső lába”. Talán még soha nem volt ilyen gazdag a kí­nálat vásárfiában és szóra­koztató programokban. A Népszava központi szín­pada egész nap műsorral szolgált az érdeklődőknek. Egy időse­bb házaspár a há­roméves unokával, Danival jött. — Most hoztuk el először a majálisra, de mi már negy­ven éve minden május else­jén itt vagyunk — mondja az asszony. — Nemigen sze­rettünk felvonulni, de mu­száj volt, mert a munkahe­lyen megrótták, aki nem ment el. Emlékszem, 1950- ben még kislány voltam, amikor végig kellett táncol­ni a Népköztársaság útján Rákosi előtt. — Egyetlen jó az volt a Söröshordókat nem vertek csapra, virslihegyek sem tornyosultak a Népligetben, így hát szelíden-csendesen sétálgattak a fák között a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája ren­dezvényeinek résztvevői. A hagyományos majáliscsalo­gató tartozékai helyett po­litikai kiadványokat, szóró­lapokat kínáltak, s nagyobb volt a tolongás a könyvsát­rak, mint a kopottas büfé­kocsik körül. Lombos fák alatt porszí­vóval fúvatták a levegőt a léggömbökre, a kicsik hula­­hoppkarikát próbálhattak, a nagyobbak Polski Fiatot to­logathattak időre, s persze akadt körhinta s céllövölde is néhány. Akinek kedve szottyant, az fényképezked­­hetett, mások pedig, ha ked­vük tartotta, s futotta rá, vásárolhattak a mintegy két­tucat bazárban. Sört a büféskocsikon kívül csupán a szocdemek sátrá­ban mértek, hatalmas lég­politikus vagy politika­­mentes majálist Békéscsa­bán? — ez volt a nagy kér­dés a centenáriumi május elsejét szervező, rendező in­tézmények között. Végül is a helyszínek felosztásával a közönség választhatott: a Korzó téren a szakszerveze­tek városi szövetsége rövid, ámde határozott hangvételű szolidaritási gyűlést szerve­zett a tarka vásári forgatag­ban, a városi sportcsarnok­ban pedig a békési Colors­­coop Kft. egész napos remek szórakoztató majálist rende­zett, a parkolóban vidám vásárt, vidámparkot kínált. A szolidaritási gyűlésen a szervezett dolgozók szolida­ritásukat fejezték ki a sze­gények, a munkanélküliek és a létért vívott harcban ki­zsákmányoltak mellett. — A rendszerváltással új hely­zetbe kerültek a bérből és fizetésből élők — mondotta Tábor Antal, a városi szö­vetség titkára. — A szak­­szervezeti mozgalom nem újult meg kellő gyorsaság­gal, tartalommal. Központi szerveink „kipipálták” a munkásság ünnepét egy bu­dapesti majálissal. A sportcsarnokbeli Colors­­coop-napon délelőttől késő estig nem fogyott a tömeg. Halász Judit, Csongrádi Ka­ta, Lehoczky Zsuzsa, Kovács Kati, a Padödö együttes és a Bikini koncert vonzotta többek között a közönséget. A napi bevétel tiszta nyere­ségének a fele a békéscsabai régi május elsejékben, hogy volt ingyen sör és ingyen virsli. De most az a jó, hogy nincs se felvonulás, se nagy­gyűlés — teszi hozzá a fér­fi. S már mennék tovább, megnézni, hol, milyen prog­ram folyik. A Bobák család viszont most érkezik, mert a Nép­szava színpadán mindjárt kezdődik a 100 Folk Celsius együttes műsora. A szülők a Szikra Nyomdában dolgoz­nak, és örülnek annak, hogy a politika helyett a szóra­kozás lett a majális „főmű­sora”. Ebédre hazamennek, valószínűleg, mert négy gye­rek mellett­­kevés a pénzük az itteni evésre-ivásra ... — Jó dolog, hogy ez a ma­jális szabadabb, nyíltabb, az emberek fölszabadultak, csak az a baj, hogy az árak is el­szabadultak — panaszkodnak Pinke Attila és Ballagó La­jos családjának nőtagjai, míg a férjek sörért állnak sorba. Egy pohár sörért hat­van forintot kérnek, derül ki később. — Ez nem a szegények majálisa, hanem a jó kere­­setűeké — toldja meg egy fiatal férfi, aki rakodókis­iparos, s mint mondja, ő még megengedheti magának, hogy elhozza kisgyerekét, de sokan nem bírják a versenyt az árakkal. Szerinte túl sok az ügyeskedő, a nyerészke­dő, akik drága bóvlikat sör­gömbök társaságában. E so­rok írója itt lett akaratlan fültanúja egy kis családi perpatvarnak. A picit kapa­tos férfit asszonya hiába tartotta vissza, az csak azért is a sor végére állt egy újabb üvegért, s közben ekként csitítgatta párját: „Hagyjál már anyukám, végül is ez az első szabad május elsején munka nélkül... A szervezők a Planetáriu­mot tekintve centrumnak, nagyon világosan felosztot­ták a terepet. Egyik oldalon a szakszervezeti, agitációra berendezett sátrak, másikon széles holtsávval elválaszt­va, a bazárok sora. Ki-ki kedvére pendlizhetett egyik­től a másikig, s vissza. A Planetáriumban türelmes és érdeklődő közönség számá­ra szakszervezeti vitafóru­mot tartottak, ahol is jobbá­ra a nem MSZOSZ-képvise­­lők arattak tapsot. A prog­ramsorozat csúcsaként a kö­zönség az új honatyákkal találkozhatott. A csillagsa­tornasport céljait szolgálja majd.★ Hiába volt hívogató a má­jus elsejei programajánlat, és hiába szervezett több párt is májusköszöntőt, majálist, Pécsett és Baranya-szerte csak néhány érdeklődő lé­zengett a helyszíneken, hisz a programok nemigen tud­ták marasztalni a kikapcso­lódásra vágyó tömeget. Bár már április 30-án megkezdődtek a műsorok, ezen azonban főleg a fiata­labb korosztály figyelmét kötötték le. Tegnap reggel a város több pontján a Mecseki Szénbányák fúvószenekara ébresztette a lakosságot, majd Pécs főterén, a Szé­chenyi téren adtak 10 órától térzenét. Sok érdeklődőt vonzott a Pécsi Várostörté­neti Múzeumban rendezett, vásárlással egybekötött üvegművészeti és -technikai bemutató és a Tettyén be­mutatkozó reneszánsz majá­lis, amelyet az DOZSO Mű­velődési Ház szervezett. A helyszínek gyér látogatott­ságát sokan a néha eleredő esővel magyarázták. "Tény azonban, hogy a városköz­pontban valamirevaló ren­dezvény nem volt, s ezt so­kan nehezményezték. Töb­ben a kirándulást választot­ták családi programul. A nap folyamán hatezren láto­gatták meg a Vidám Parkot és közel ennyien az állatker­tet is. A programokról­ elmond­nak a gyanútlan szülőkre. De mégse mondhatja azt a gye­rekének, hogy nem vesz ne­ki semmit, m­ert a majális azért majális, hogy emléke­zetes maradjon. Tény, hogy ez a városligeti majális sokkal inkább búcsú jellegű volt, mint a korábbi években megszoktuk, s az is valószínű, hogy a sok vásá­ros, kirakodó- és étel-ital árus jól megszedte magát ezen a napon. Reméljük, ez hasznos tanulság lesz jövőre a szakszervezetek számára, hogy — ha nem is ingyen, de — elfogadható áron árusít­sanak legalább üdítőt, sört, szendvicset, lufit és apró já­tékokat. Egyébként a vegyészszakszervezet már az idén „kapcsolt”, ugyanis a saját szervezésű majálisán, az Egis kőbányai sporttele­pén kedvezményes vásárt rendezett kozmetikai és ház­tartás-vegyipari cikkekből. Igaz, a Városligetben is le­hetett kapni nyugati pipere­­árukat — csakhogy méreg­drágán. Nem azt kárhoztatjuk, hogy végre „szabad a vásár”, csak azt vitatjuk, hogy a­ kí­méletlen piacgazdaságra va­ló áttérést éppen ezen a — más dologra való — napon „kísérletezték ki” családok ezrein. Különben jövőre eset­leg jóval kevesebben lesz­nek a Városligetben a láto­gatók, mint a vásárosok. Soros félhomályban különös módon csupán az ellenzéki pártok képviselői jelentek meg, a kormánykoalícióban tárcát kapó vagy arra szá­mító pártok képviselői távol maradtak... A Fidesz, az MSZP, az SZDSZ (meghí­vottként a parlamenten kí­vüli MSZDP) képviselői az újjáalakuló Országgyűlésben betöltendő szerepükről val­lottak, egyként megállapít­va: most már nem a rend­szer, hanem a kormányzat ellenzékeként kell dolgoz­niuk. S mintegy bizonysá­gul, azonnal fel is vázolták az első és alapvető konflik­tust, egyetértve abban, hogy a parlamenti demokratiz­mus formálódása idején szükség van a kétharmados többségre az alkotmányere­jű törvények elfogadásakor; korainak ítélték az MDF azon törekvését, hogy e tör­vények életbe léptetéséhez elegendő legyen az egyszerű többség is . . . ható, hogy a sör és virsli fo­gyasztásán túl jobbára csak a gyermekeknek jelentett ünnepet május elseje, má­sok inkább a pihenést vá­lasztották. ★ Sümegen tegnap délelőtt nyitották meg a Vármúzeu­mot, ahol a hadtörténeti múzeum és a veszprémi Ba­kony Múzeum anyagából ál­lították össze a kiállítást. Szabad a színpad! — jelszó­val egyéni és csoportos mű­kedvelők mutathatták be produkciójukat Várpalotán a Cseri Parkerdőben. A megye székhelyén, Veszp­rémben, a helyi szakszerve­zetek közösen rendeztek majálist a Betekints völgy­ben. Délelőtt Papp János, a vasasszövetség titkára mon­dott köszöntőt. Délután a városi stadionban sokan vol­tak kíváncsiak a n­éhány év kihagyás után újból meg­rendezett színészek,újság­írók rangadóra. Ha az előző évekhez ké­pest nem is volt olyan gaz­dag programú az idei ünnep Veszprém megyében, azért valamennyi városban, ki­­sebb-nagyobb községben megünnepelték a munka ünnepét. Volt, ahol a pártok gondoskodtak a programról, így például Tapolcán a Szo­ciáldemokrata Párt, az SZDSZ és a Fidesz rendezett majálist a Viszkó-patak völ­gyében. (faggyas — mezővári — bede — gyufa — mátételki) Az első szabad ünnep — munka nélkül Mérsékelt érdeklődés a vidéki programokon Tetszett! Lambada az üres dísztribün előtt Az első május elseje emlékére két emlékkövet avattak: az MSZOSZ a Városligetben, az FSZDL a Népligetben Néptoborzó a Népligetben 100 folkos jókedv a Népszava-színpadon Batha László és Kegyes András felvételei Aki ételt, italt adott - nem Róbert bácsi volt

Next