Népszava, 1990. október (118. évfolyam, 230–255. sz.)
1990-10-01 / 230. szám
2 Terroristaakcióktól tart az amerikai vezetés (Folytatás az 1. oldalról) számban dolgozó külföldiek és a nem hivatalosan Irakban tartózkodók számára. Szaddám Huszein iraki elnök párbeszédet szorgalmazott vasárnap az Öbölben kialakult válság megoldására, de három feltételhez kötötte a tárgyalások megkezdését. Az egyik feltétel: az Öböl válságának ügyét össze kell kapcsolni a közel-keleti kérdés átfogó rendezésével. A másik: ki kell vonni az idegen csapatokat az Öböl térségéből. A harmadik: véget kell vetni az Irak ellen elrendelt blokádnak. Közben megkezdték a brit rajnai hadsereg 7 páncélosdandárjának kivonását az NSZK-ból és átirányítását a Perzsa(Arab)-öböl térségébe. Bremerhaven kikötőjében behajózták az első 20 harckocsit, más járművekkel, hadieszközökkel együtt. A haditechnika elszállításához öszszesen húsz, brit, olasz, dán hajót vesznek igénybe, az utazás 16—23 napig tart majd, „egyenesen Szaúd- Arábiába”, közölték brit katonai illetékesek. Az Öböl térségébe átirányított körülbelül hatezer brit katona többsége repülőgépen teszi meg majd az utat. A washingtoni külügyminisztérium figyelmeztette a külföldön tartózkodó amerikaiakat, hogy különösen Európában és a Közel-Keleten fokozódik az amerikai érdekeltségek elleni terroristaakciók veszélye. A szombaton nyilvánosságra hozott közlemény hírszerzési adatokra alapozva rámutatott: mind több jel mutat arra, hogy „a közeli jövőben” Irak által támogatott terrorcselekmények várhatók. Brent Scowcroft, Bush elnök nemzetbiztonsági tanácsadója már pénteken olyan értesüléseket közölt, hogy Szaddám Huszein iraki elnök különböző terroristacsoportok vezetőivel tárgyalt terrorakciók végrehajtásáról. Ezeket az információkat alátámasztani látszik a kairói Al-Wafd jelentése, mely szerint az egyiptomi biztonsági erők a fővárosban 8 palesztint, Alexandriában pedig három palesztint és két iraki állampolgárt vettek őrizetbe, akik öbölbeli arab államok vezetői ellen készítettek elő merényleteket. A lapnak a titkosszolgálat kötelékébe tartozó informátora szerint a letartóztatottak bevallották, hogy Bagdadban kidolgozott tervek alapján terrorakciókra készültek. A Szovjetunió részt fog venni az ENSZ egy esetleges Irak elleni katonai akciójában — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az amerikai NBC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. — A Szovjetunió a Biztonsági Tanács állandó tagja, s tiszteletben tartja a BT valamennyi határozatát. Ebbe beletartozik az is, hogy ENSZ-zászló és ENSZ-fennhatóság alatt szovjet csapatok is részt vegyenek katonai műveletekben — hangsúlyozta Sevardnadze. Amerikai részről azonnal ,üdvözölték a kijelentést. A Szovjetunió Irakkal kapcsolatos hírszerzési értesüléseket ajánlott fel az Egyesült Államoknak, amelyek segíthetnek Szaddám Huszein iraki elnök megdöntésében — írta szombaton a The New York Times. Flora Lewis, a lap vezető külpolitikai kommentátora közölte az értesülést, hogy a Szovjetunió kész megosztani ismereteit, amelyek Irakkal való, régi keletű politikai és katonai együttműködéséből származnak. Az Egyesült Államok nem mutat ugyan érdeklődést a hírszerzési adatok cseréje iránt, de kész — moszkvai nagykövetsége útján — átvenni az Irakra vonatkozó adatokat. Európa Tanács Schieder-jelentés támogatja tagfelvételi kérelmünket Egyértelműen támogatja Magyarország felvételi kérelmét, ugyanakkor több helyen is kritikai megjegyzéseket is tesz Peter Schieder osztrák szocialista párti képviselő abban a terjedelmes és enciklopédikus igényű jelentésben, amelyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének keddi magyar vitájához készített. Mint ismeretes, a közgyűlés kedden délelőtt foglal állást Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelméről, s a 23 parlamenti demokráciát tömörítő európai szervezet miniszteri bizottsága ezt követően november 6-ikai római ülésén dönt a felvételről. A keddi vitán beszédet mond Antall József miniszterelnök. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének dokumentumaként körözött Schieder-jelentés már első mondatában kiemeli, hogy Magyarország az első „a keleti tömb” országai közül, amely csatlakozni kíván az Európa Tanácshoz. Amikor véleményt formál erről a kérdésről, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Tanács alapszabályának arra az előírására összpontosít, hogy minden ET-tagállamnak el kell fogadnia a törvényesség uralmának elvét és azt, hogy a fennhatósága alatt álló minden személy számára biztosítani kell az emberi és az alapvető szabadságjogokat. Tekintettel arra, hogy Magyarország az első a „posztkommunista” jelöltek közül, a terjedelmes (mintegy 90 gépelt oldalnyi) jelentés készítője nemcsak Magyarország jelenkori történelmi fejlődésével foglalkozik, hanem múltjával is. Ismerteti az Európa Tanács dokumentuma a magyar jogállam kiépítésére tett lépéseket, a magyar társadalom politikai és gazdasági problémáit, a kisebbségek, köztük a zsidók és a cigányok helyzetét is. Nem hallgat az antiszemita jelenségekről sem, de hozzáfűzi, hogy ha tapasztalhatók is ilyenek, mint más európai országokban, ezek nem uralkodó irányzatok és nem lehet az országra jellemzőnek tekinteni őket. A jelentés nemcsak hivatalos forrásokból, hanem az érdekképviseleti szervektől eredő, eltérő adatok alapján is foglalkozik a kisebbségekkel. Röviden összefoglalja Peter Schieder az Antall-kabinet kormánynyilatkozatát, célkitűzéseit, és részletesen foglalkozik a környezetvédelmi problémákkal, köztük Bős—Nagymarossal is. A jelentéshez csatolt határozati javaslat, amelyről kedden szavaznak az Európa Tanácsban, felszólítja az Európa Tanács Miniszteri Bizottságát, hogy hívja meg azonnali hatállyal Magyarországot az Európa Tanácsba és biztosítson számára hét helyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében. (MTI) Bild am Sonntag Németh: Nem pénzért csináltuk Németh Miklós volt miniszterelnök egyszer s mindenkorra szeretne véget vetni azoknak a híreszteléseknek, hogy Magyarország pénzért engedte ki egy évvel ezelőtt Nyugatra az NDK-ba visszatérni nem kívánó németeket, s hogy ez szóba került 1989. augusztus 25-én, Németh Miklós és Horn Gyula akkori külügyminiszter NSZK-beli villámlátogatásán. A Bild am Sonntagban Németh Miklós kijelentette: „Az alkalmat felhasználva, remélhetőleg egyszer s mindenkorra sikerül véget vetnem ennek a rosszindulatú híresztelésnek. A pénz témája egy szóval sem került terítékre. Kohl ugyan feltette akkor a kérdést: »Mit akarnak cserébe?«, világos volt azonban, hogy nem pénzről volt szó, hanem csupán a jövendő jószomszédi kapcsolatokról Magyarország és Németország között. Voltak ugyan a magyar kormánynak hiteligényei, de ezek még 1989 januárjából származtak, amikor még senki sem láthatta előre a nyár vége drámai fejleményeit.” Németh Miklós a nyugatnémet vasárnapi lapnak is elmondta, hogy a tolmácsot nem számítva négyen tárgyaltak a Gymnichi-kastélyban 1989. augusztus 25-én: Kohl kancellár, Genscher külügyminiszter, Horn Gyula és Németh Miklós. Az osztrák —magyar határnak az NDK- sok előtti megnyitásával kapcsolatos döntést Budapesten hatan készítették elő. Németh Miklós Vranitzky osztrák kancellárral is konzultált, aki — mint a volt magyar miniszterelnök, a Bild am Sonntag munkatársával közölte — nem emelt kifogást a Vasfüggöny megnyitása ellen. „Meg kellett azonban ígérnünk, hogy szorosan együttműködünk az osztrákokkal a terrorizmus, a csempészés és a kábítószerkereskedelem leküzdésében. Ezt megígérhettem” — mondta Németh Miklós. Göncz Árpád felavatta Petőfi szobrát Ungváron Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos ukrajnai látogatásának zárónapján, szombaton Beregszászra látogatott Ungvárról. Beregszászra érkezve, a város és a helyi magyarság képviselői fogadták Göncz Árpádot. A köztársasági elnök kalauzolásukkal sétát tett a történelmi emlékhelyekben gazdag kisváros utcáin. Megmutatták a magas rangú vendégnek Petőfi Sándor emléktábláját és Illyés Gyula mellszobrát is. A magyar államfőt kísérő többezres gyülekezet búcsúzásképpen Göncz Árpáddal együtt elénekelte a Himnuszt. Az út következő állomása a magyar határ tőszomszédságában fekvő Tiszaújlak volt, ahol Göncz Árpád a megemlékezés virágait helyezte el a Rákóczi Ferenc kuruc csapatainak emléket állító turulmadaras emlékműnél. Az 1712-ben állított emlékművet 1946-ban lerombolták, majd több mint négy évtized után, tavaly állították helyre. A program délután Ungváron folytatódott. A város délután négy órakor régen várt esemény színhelye volt: a Magyar Köztársaság ajándékaként nagyszabású ünnepség keretében leplezték le Petőfi Sándor bronzszobrát. A magyar forradalmár költőnek emléket állító alkotás Ferenczy Béni gyulai Petőfi-szobrának másolata. Az esemény tiszteletére tízezres ünneplő tömeg gyűlt össze magyar nemzeti lobogók alatt a téren, amely mostantól Petőfi nevét veszi fel. Az ünnepségre eljött Göncz Árpád vendéglátója, Leonyid Kravcsuk, az Ukrán Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnöke; jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar kormány képviseletében részt vett az eseményen Beke Kata művelődési államtitkár. A magyar, a szovjet és az ukrán himnusz elhangzása után Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk együtt vonta le a leplet Petőfi bronzszobráról. Göncz Árpád hivatalos ukrajnai látogatásának végeztével szombaton este hazautazott. (MTI) Antall Bécsben A szabad nemzetek összefogása leküzdheti az olyan veszélyeket is, amilyenek a Kuvait elleni iraki agreszszióval keletkeztek, és ugyanilyen összefogásra van szükség Európában is. Többek között erről beszélt Antall József, az MDF elnöke, kormányfő Bécsben azon a több ezer személy részvételével tartott gyűlésen, amelyet a jelenleg a Szocialista Párttal együtt kormányzó Osztrák Néppárt, az ÖVP rendezett szombaton az október 7-i ausztriai parlamenti választások kampányának keretében. (MTI) Azerbajdzsán választások (Folytatás az 1. oldalról) romokban a részvétel jóval magasabb. Az idén januári szovjet katonai bevonulás, és vérontás után már meglehetősen apatikus bakuiak sokkal kisebb lelkesedéssel járulnak az urnák elé. Vasárnap estig incidensekről nem érkeztek jelentések az azerbajdzsán fővárosából. Az azerbajdzsáni Legfelsőbb Tanács 350 képviselői helyéért 1198 jelölt verseng. A választáson összesen 45 párt, szervezet és tömörülés jelöltje indul. (MTI) Világcsúcs a gyermekekért (Folytatás az 1. oldalról) összegét — közölték a tanácskozás szervezői. Az egészségügyi ellátás javítását szolgáló megnövelt hitelek révén évente 1 millió gyermek élete menthető meg. Más nemzetközi pénzügyi szervezetek is ígéretet tettek arra, hogy növelik ilyen irányú hitelezéseiket. Egyedülálló lehetőség, hogy olyan Világrendet alakítsunk ki, amelyben nemcsak béke és biztonság van, hanem amelyben megvédjük az emberiség legnagyobb kincsét, a gyermekeket — hangoztatta Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára a csúcstalálkozó megnyitásán. Az évezred végéig egyharmadára, illetve 50—70 ezrelékre kell csökkenteni a csecsemő- és gyermekhalandóságot, felére az alultáplált gyermekek számát. Minden kicsinynek hozzá kell jutnia egészséges ivóvízhez, és az iskoláskorú gyermekek legalább 80 százalékának biztosítani kell az alapfokú oktatást. Többek között ezt mondja ki a csúcstalálkozó felhívása és akcióprogramja, amelyet vasárnapi tanácskozásuk után egyhangúlag fogadtak el az állam- és kormányfők. (MTI, AFP, Reuter) HÉTFŐ, 1990. OKTÓBER 1. NÉPSZAVA s .. VAJDASÁGI KONGRESSZUS A bácskai Adán a 20 ezres, túlnyomórészt magyarok lakta Tisza parti városban még szombaton megtartotta első kongresszusát a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, amely hat hónappal ezelőtt történt megalakulása óta sokszorosára növelte taglétszámát, s a jugoszláviai politikai élet egyik befolyásos tényezőjének számít. A szervezet a kongresszuson elfogadta a VMDK programját, összegezte a választással kapcsolatos feladatokat. Szerbiában decemberben tartják meg a háború utáni első szabad választást. FRANCIÁK MAGYARORSZÁGÉRT Milyen módon nyújthat segítséget Franciaország Magyarországnak az átalakuláshoz, az igazi demokrácia megteremtéséhez? Ezekről a kérdésekről tanácskoztak neves francia közéleti személyiségek a Francia—Magyar Baráti Társaság a Jövőért nevű, tavasszal alakult szervezet első közgyűlésén. A szervezet Magyarország francia barátait fogja össze, tagjai között vannak ismert politikai személyiségek, diplomaták, a kulturális és a gazdasági élet képviselői. BUDAPEST EURÓPA BANGKOKJA? Budapesten most olyan fejlemények zajlanak, mint amilyenek húsz évvel ezelőtt Ázsiában zajlottak — állapította meg a nyugatnémet ARD televízióállomás. Az első számú tv-csatornán e megállapítás nem egy gazdasági tárgyú film kísérőszövegeként hangzott el, hanem a magyarországi prostitúcióval foglalkozó, s a hét végén főműsoridőben sugárzott riportfilmben. IZVESZTYIJA NÉLKÜL... Nem jelent meg vasárnap az Izvesztyija, a szovjet kormány lapja. A szerkesztőség a nyomdai papír hiányával indokolta ezt. Az Izvesztyija alapítása, 1917 márciusa óta ez az első eset, hogy a napilap nem tudott megjelenni. AMERIKAI SEGÉLY ÖRMÉNYORSZÁGNAK Az Egyesült Államok mintegy tízmillió dollár összegű humanitárius segélyt nyújt az örményországi földrengés károsultjai számára. Az erről szóló egyezményt az amerikai külügyminisztériumban írta alá Levon Ter- Petroszjan, az örmény parlament elnöke. PÜSPÖKI SZINÓDUS II. János Pál pápának a Szent Péter-székesegyházban mondott miséjével vasárnap megkezdődött a katolikus püspökök újabb szinódusa. A világ minden tájáról öszszegyűlt 238 püspök és érsek a papi hivatás gondjaival, problémáival foglalkozik, ezúttal négy héten át. Hazug vádak özöne a Vatra Romaneasca tanácskozásán (Folytatás az 1. oldalról) gyűlésen egyesek azt állították, hogy az idén márciusban Marosvásárhelyen románellenes népirtás volt. Volt olyan felszólaló, aki arra tett indítványt, hogy „Magyarország nyújtson háborús jóvátételt Romániának és hivatalosan mondjon köszönetet, amiért területét a román hadsereg egységei felszabadították”. Tőkés László nagyváradi püspök ellen is kirohanásokat intéztek a nacionalista szervezet tanácskozásán. Egyesek követelték, hogy a püspököt száműzzék Romániából. Mások „egyszerűbb megoldást” javasoltak: Tőkést nem száműzni kell, hanem megtiltani hazatérését. A tanácskozáson minden ésszerű gondolkodást felrúgva, kinyilvánították, hogy a magyarok előre kidolgozott terv szerint munkálkodnak Erdély visszaszerzéséért. Nagy taps fogadta a tanácskozáson azt a javaslatot, amely szerint Romániában meg kell valósítani az ország új területi-közigazgatási felosztását, oly módon, hogy egyetlen olyan megye se legyen, amelyben a román lakosság relatív kisebbséget képvisel. Ez a Vatra Romaneasca legfőbb törekvései közé tartozik. (MTI) Életbe lépett a német egyesülési szerződés Még szombaton életbe lépett az NDK és az NSZK között kötött egyesülési szerződés, amely biztosítja a jogi előfeltételét annak, hogy az NDK október 3-án csatlakozzék az NSZK-hoz. Mint Hans Klein kormányszóvivő Bonnban bejelentette, az NSZK és az NDK állandó képviselete Berlinben, illetve Bonnban kölcsönösen jegyzékben értesítette a másik felet, hogy az egyesülési szerződés életbe lépéséhez szükséges belső jogi feltételek megvannak, azaz mindkét országban elfogadta a szerződést a parlament, azt ellenjegyezték az államfők és a szöveg megjelent a hivatalos közlönyben. A karlsruhei szövetségi alkotmánybíróság alkotmányba ütközőnek minősítette az NDK és NSZK között kidolgozott választási szerződés több pontját. Ezzel az alkotmánybírák helyt adtak kisebb nyugat- és keletnémet pártok, csoportok ama panaszának, hogy Bonn és Berlin választási szerződése sérti az esélyegyenlőség elvét, a december 2-i választásokra hátrányos helyzetbe hozza a kisebb pártokat. Jogi szakértők szerint most, miután Karlsruhe „visszadobta” a parlamentek által már ratifikált választási szerződést, át kell dolgozni azt. Több mint 15 ezren— többségükben nők — tüntettek szombaton Berlinben a két Németország közelgő egyesítése ellen. A baloldali pártok és nőszervezetek által kezdeményezett menet Kelet-Berlinből vonult át a város nyugati felébe. A tüntetés résztvevői szerint az egyesítés lényegében az NDK bekebelezését jelenti. Berlini rendőrségi források szerint a szerdán érvénybe lépő egyesülésig még számos hasonló tüntetést szerveznek, s a hatóságok felkészültek „a rend megóvására”. Bár az NDK parlamentje úgy határozott, hogy csak zárt ajtók mögött olvassák fel azon képviselők és miniszterek nevét, akik az illetékes vizsgálóbizottság szerint együttműködtek az állambiztonsági szervekkel, a Der Morgen című liberális lap címoldalán tálalta annak a 15 személynek a nevét, akiknek a bizottság „sürgős lemondást” javasolt. Az érintettek között három miniszter van: Axel Viehweger (FDP) — ő egyébként már pénteken este benyújtotta lemondását —, Karl-Hermann Steinberg (CDU), Manfred Preiss (FDP). A további 12 képviselő közül öten a CDU, ketten-ketten az FDP és az SPD, hárman pedig a DSZP soraiból kerülnek ki. A német történelmi múzeumba került szombaton a Checkpoint Charlie, a berlini fal legismertebb átkelőhelye. A fából készült épületet június 22-én távolították e helyéről az amerikai, a brit, a francia, a szovjet, valamint a kelet- és nyugatnémet külügyminiszter jelenlétében. A potsdami szovjet helyőrségben szolgáló tisztek feleségei levélben kértek segítséget az NSZK kancellárjától ahhoz, hogy csak jövő tavaszszal kelljen visszatérniük Németországból hazájukba. A Helmut Kohlhoz címzett „kétségbeesett segélykérés”-t mintegy 400 tisztfeleség írta alá. Lépésükről a férjek nem tudnak, mivel attól tartanak, hogy a hadsereg vezetése megtorlást alkalmazna velük szemben, „ön az utolsó reménységünk, bízunk benne, hogy közbenjár az igazságos döntés érdekében” — írják a szovjet asszonyok. A levél tanúsága szerint szeptember 11-én közölték velük, hogy az eredetileg tervezett tavaszi időpont helyett már a télen haza kell térniük. A kiszemelt letelepedési körzet 150 kilométerre esik Csernobiltől. A radioaktív szennyeződés igen magas fokú, ugyanakkor hiányoznak a normális emberi élet feltételei. A családokat sátrakban kívánják elhelyezni, a legközelebbi orvosi rendelő 17 kilométerre esik a településtől. Ilyen körülmények várnak több száz családra, köztük terhes nőkre és csecsemőkre, kisgyermekekre. (MTI)