Népszava, 1990. október (118. évfolyam, 230–255. sz.)

1990-10-01 / 230. szám

2 Terroristaakcióktól tart az amerikai vezetés (Folytatás az 1. oldalról) számban dolgozó külföldiek és a nem hivatalosan Irak­ban tartózkodók számára. Szaddám Huszein iraki el­nök párbeszédet szorgalma­zott vasárnap az Öbölben ki­alakult válság megoldására, de három feltételhez kötötte a tárgyalások megkezdését. Az egyik feltétel: az Öböl válságának ügyét össze kell kapcsolni a közel-keleti kér­dés átfogó rendezésével. A másik: ki kell vonni az ide­gen csapatokat az Öböl tér­ségéből. A harmadik: véget kell vetni az Irak ellen elren­delt blokádnak. Közben megkezdték a brit rajnai hadsereg 7 páncélos­dandárjának kivonását az NSZK-ból és átirányítását a Perzsa(Arab)-öböl térségébe. Bremerhaven kikötőjében behajózták az első 20 harc­kocsit, más járművekkel, ha­dieszközökkel együtt. A hadi­­technika elszállításához ösz­­szesen húsz, brit, olasz, dán hajót vesznek igénybe, az utazás 16—23 napig tart majd, „egyenesen Szaúd- Arábiába”, közölték brit ka­tonai illetékesek. Az Öböl térségébe átirányított körül­belül hatezer brit katona többsége repülőgépen teszi meg majd az utat. A washingtoni külügymi­nisztérium figyelmeztette a külföldön tartózkodó ameri­kaiakat, hogy különösen Eu­rópában és a Közel-Keleten fokozódik az amerikai érde­keltségek elleni terrorista­akciók veszélye. A szomba­ton nyilvánosságra hozott közlemény hírszerzési ada­tokra alapozva rámutatott: mind több jel mutat arra, hogy „a közeli jövőben” Irak által támogatott terrorcse­lekmények várhatók. Brent Scowcroft, Bush elnök nem­zetbiztonsági tanácsadója már pénteken olyan értesülé­seket közölt, hogy Szaddám Huszein iraki elnök különbö­ző terroristacsoportok veze­tőivel tárgyalt terrorakciók végrehajtásáról. Ezeket az információkat alátámasztani látszik a kai­rói Al-Wafd jelentése, mely szerint az egyiptomi bizton­sági erők a fővárosban 8 pa­lesztint, Alexandriában pedig három palesztint és két iraki állampolgárt vettek őrizetbe, akik öbölbeli arab államok vezetői ellen készítettek elő merényleteket. A lapnak a titkosszolgálat kötelékébe tartozó informátora szerint a letartóztatottak bevallották, hogy Bagdadban kidolgozott tervek alapján terrorakciók­ra készültek. A Szovjetunió részt fog venni az ENSZ egy esetleges Irak elleni katonai akciójá­ban — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter az amerikai NBC televíziós társaságnak adott nyilatkozatában. — A Szov­jetunió a Biztonsági Tanács állandó tagja, s tiszteletben tartja a BT valamennyi ha­tározatát. Ebbe beletartozik az is, hogy ENSZ-zászló és ENSZ-fennhatóság alatt szovjet csapatok is részt ve­gyenek katonai műveletek­ben — hangsúlyozta Sevard­nadze. Amerikai részről azonnal ,üdvözölték a kijelentést. A Szovjetunió Irakkal kap­csolatos hírszerzési értesülé­seket ajánlott fel az Egye­sült Államoknak, amelyek segíthetnek Szaddám Hu­szein iraki elnök megdönté­sében — írta szombaton a The New York Times. Flora Lewis, a lap vezető külpolitikai kommentátora közölte az értesülést, hogy a Szovjetunió kész megosztani ismereteit, amelyek Irakkal való, régi keletű politikai és katonai együttműködéséből származnak. Az Egyesült Ál­lamok nem mutat ugyan ér­deklődést a hírszerzési ada­tok cseréje iránt, de kész — moszkvai nagykövetsége út­ján — átvenni az Irakra vo­natkozó adatokat. Európa Tanács Schieder-jelentés támogatja tagfelvételi kérelmünket Egyértelműen támogatja Ma­gyarország felvételi kérelmét, ugyanakkor több helyen is kritikai megjegyzéseket is tesz Peter Schieder osztrák szocialista párti képviselő abban a terjedelmes és en­ciklopédikus igényű jelentés­ben, amelyet az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésé­nek keddi magyar vitájához készített. Mint ismeretes, a közgyű­lés kedden délelőtt foglal ál­lást Magyarországnak az Európa Tanácshoz való csat­lakozási kérelméről, s a 23 parlamenti demokráciát tö­mörítő európai szervezet mi­niszteri bizottsága ezt köve­tően november 6-ikai római ülésén dönt a felvételről. A keddi vitán beszédet mond Antall József miniszterelnök. Az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének doku­mentumaként körözött­ Schie­der-jelentés már első monda­tában kiemeli, hogy Magyar­­ország az első „a keleti tömb” országai közül, amely csatla­kozni kíván az Európa Ta­nácshoz. Amikor véleményt formál erről a kérdésről, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Tanács alapsza­bályának arra az előírására összpontosít, hogy minden ET-tagállamnak el kell fo­gadnia a törvényesség ural­mának elvét és azt, hogy a fennhatósága alatt álló min­den személy számára biztosí­tani kell az emberi és az alapvető szabadságjogokat. Tekintettel arra, hogy Ma­gyarország az első a „poszt­­kommunista” jelöltek közül, a terjedelmes (mintegy 90 gépelt oldalnyi) jelentés ké­szítője nemcsak Magyaror­szág jelenkori történelmi fej­lődésével foglalkozik, hanem múltjával is. Ismerteti az Európa Tanács dokumentuma a magyar jog­állam kiépítésére tett lépése­ket, a magyar társadalom politikai és gazdasági problé­máit, a kisebbségek, köztük a zsidók és a cigányok hely­zetét is. Nem hallgat az an­tiszemita jelenségekről sem­­, de hozzáfűzi, hogy ha ta­pasztalhatók is ilyenek, mint más európai országokban, ezek nem uralkodó irányza­tok és nem lehet az országra jellemzőnek tekinteni őket. A jelentés nemcsak hivatalos forrásokból, hanem az érdek­­képviseleti szervektől eredő, eltérő adatok alapján is fog­lalkozik a kisebbségekkel. Röviden összefoglalja Pe­ter Schieder az Antall-kabi­­net kormánynyilatkozatát, célkitűzéseit, és részletesen foglalkozik a környezetvédel­mi problémákkal, köztük Bős—Nagymarossal is. A je­lentéshez csatolt határozati javaslat, amelyről kedden szavaznak az Európa Tanács­ban, felszólítja az Európa Tanács Miniszteri Bizottsá­gát, hogy hívja meg azonnali hatállyal Magyarországot az Európa Tanácsba és biztosít­son számára hét helyet az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében. (MTI) Bild am Sonntag Németh: Nem pénzért csináltuk Németh Miklós volt minisz­terelnök egyszer s minden­korra szeretne véget vetni azoknak a híreszteléseknek, hogy Magyarország pénzért engedte ki egy évvel ezelőtt Nyugatra az NDK-ba vissza­térni nem kívánó némete­ket, s hogy ez szóba került 1989. augusztus 25-én, Né­meth Miklós és Horn Gyula akkori külügyminiszter NSZK-beli villámlátogatá­sán. A Bild am Sonntagban Németh Miklós kijelentette: „Az alkalmat felhasználva, remélhetőleg egyszer s min­denkorra sikerül véget vet­nem ennek a rosszindulatú híresztelésnek. A pénz té­mája egy szóval sem került terítékre. Kohl ugyan feltet­te akkor a kérdést: »Mit akarnak cserébe?«, világos volt azonban, hogy nem pénzről volt szó, hanem csupán a jövendő jószomszé­di kapcsolatokról Magyaror­szág és Németország között. Voltak ugyan a magyar kor­mánynak hiteligényei, de ezek még 1989 januárjából származtak, amikor még senki sem láthatta előre a nyár vége drámai fejlemé­nyeit.” Németh Miklós a nyugat­német vasárnapi lapnak is elmondta, hogy a tolmácsot nem számítva négyen tár­gyaltak a Gymnichi-kastély­­ban 1989. augusztus 25-én: Kohl kancellár, Genscher külügyminiszter, Horn Gyula és Németh Miklós. Az osztrák —magyar határnak az NDK- sok előtti megnyitásával kapcsolatos döntést Buda­pesten hatan készítették elő. Németh Miklós Vranitzky osztrák kancellárral is kon­zultált, aki — mint a volt magyar miniszterelnök, a Bild am Sonntag munkatár­sával közölte — nem emelt kifogást a Vasfüggöny meg­nyitása ellen. „Meg kellett azonban ígérnünk, hogy szo­rosan együttműködünk az osztrákokkal a terrorizmus, a csempészés és a kábítószer­kereskedelem leküzdésében. Ezt megígérhettem” — mond­ta Németh Miklós. Göncz Árpád felavatta Petőfi szobrát U­ngváron Göncz Árpád köztársasági elnök hivatalos ukrajnai látogatásának zárónapján, szombaton Beregszászra lá­togatott Ungvárról. Beregszászra érkezve, a város és a helyi magyarság képviselői fogadták Göncz Árpádot. A köztársasági el­nök kalauzolásukkal sétát tett a történelmi emlékhe­lyekben gazdag kisváros ut­cáin. Megmutatták a magas rangú vendégnek Petőfi Sándor emléktábláját és Illyés Gyula mellszobrát is. A magyar államfőt kísérő többezres gyülekezet búcsú­zásképpen Göncz Árpáddal együtt elénekelte a Himnuszt. Az út következő állomása a magyar határ tőszomszéd­­s­ágában fekvő Tiszaújlak volt, ahol Göncz Árpád a megemlékezés virágait he­lyezte el a Rákóczi Ferenc kuruc csapatainak emléket állító turulmadaras emlék­műnél. Az 1712-ben állított emlékművet 1946-ban lerom­bolták, majd több mint négy évtized után, tavaly állítot­ták helyre. A program délután Ung­­váron folytatódott. A város délután négy órakor régen várt esemény színhelye volt: a Magyar Köztársaság aján­dékaként nagyszabású ün­nepség keretében leplezték le Petőfi Sándor bronzszob­rát. A magyar forradalmár költőnek emléket állító al­kotás Ferenczy Béni gyulai Petőfi-szobrának másolata. Az esemény tiszteletére tíz­ezres ünneplő tömeg gyűlt össze magyar nemzeti lobo­gók alatt a téren, amely mostantól Petőfi nevét veszi fel. Az ünnepségre eljött Göncz Árpád vendéglátója, Leonyid Kravcsuk, az Ukrán Köztár­saság Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke; jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A ma­gyar kormány képviseletében részt vett az eseményen Be­­ke Kata művelődési állam­titkár. A magyar, a szovjet és az ukrán himnusz elhangzása után Göncz Árpád és Leo­nyid Kravcsuk együtt vonta le a leplet Petőfi bronzszob­ráról. Göncz Árpád hivatalos ukrajnai látogatásának vé­geztével szombaton este ha­zautazott. (MTI) Antall Bécsben A szabad nemzetek összefo­gása leküzdheti az olyan ve­szélyeket is, amilyenek a Kuvait elleni iraki agresz­­szióval keletkeztek, és ugyan­ilyen összefogásra van szük­ség Európában is. Többek között erről beszélt Antall József, az MDF elnöke, kor­mányfő Bécsben azon a több ezer személy részvételével tartott gyűlésen, amelyet a jelenleg a Szocialista Párt­tal együtt kormányzó Osztrák Néppárt, az ÖVP rendezett szombaton az október 7-i ausztriai parlamenti válasz­tások kampányának kereté­ben. (MTI) Azerbajdzsán választások (Folytatás az 1. oldalról) romokban a részvétel jóval magasabb. Az idén januári szovjet katonai bevonulás, és vérontás után már meg­lehetősen apatikus bakuiak sokkal kisebb lelkesedéssel járulnak az urnák elé. Va­sárnap estig incidensekről nem érkeztek jelentések az azerbajdzsán fővárosából. Az azerbajdzsáni Legfel­sőbb Tanács 350 képviselői helyéért 1198 jelölt verseng. A választáson összesen 45 párt, szervezet és tömörülés jelöltje indul. (MTI) Világcsúcs a gyermekekért (Folytatás az 1. oldalról) összegét — közölték a ta­­nácskozás szervezői. Az egészségügyi ellátás javítását szolgáló megnövelt hitelek révén évente 1 millió gyer­­mek élete menthető meg. Más nemzetközi pénzügyi szervezetek is ígéretet tettek arra, hogy növelik ilyen irá­nyú hitelezéseiket. Egyedülálló lehetőség, hogy olyan Világrendet ala­kítsunk ki, amelyben nem­csak béke és biztonság van, hanem amelyben megvédj­ük az emberiség legnagyobb kincsét, a gyermekeket — hangoztatta Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára a csúcstalálkozó megnyitásán. Az évezred végéig egyhar­­m­adára, illetve 50—70 ezre­lékre kell csökkenteni a cse­csemő- és gyermekhalandó­ságot, felére az alultáplált gyermekek számát. Minden kicsinynek hozzá kell jutnia egészséges ivóvízhez, és az iskoláskorú gyermekek leg­alább 80 százalékának bizto­sítani kell az alapfokú okta­tást. Többek között ezt mondja ki a csúcstalálkozó felhívása és akcióprogramja, amelyet vasárnapi tanácsko­zásuk után egyhangúlag fo­gadtak el az állam- és kor­mányfők. (MTI, AFP, Reuter) HÉTFŐ, 199­0. OKTÓBER 1. NÉPSZAVA s­­ .. VAJDASÁGI KONGRESSZUS A bácskai Adán a 20 ez­res, túlnyomórészt ma­gyarok lakta Tisza parti városban még szomba­ton megtartotta első kongresszusát a Vajda­sági Magyarok Demok­ratikus Közössége, amely hat hónappal ezelőtt tör­tént megalakulása óta sokszorosára növelte tag­létszámát, s a jugoszlá­viai politikai élet egyik befolyásos tényezőjének­ számít. A szervezet a kongresszuson elfogadta a VMDK programját, összegezte a választással kapcsolatos feladatokat. Szerbiában decemberben tartják meg a háború utáni első szabad válasz­tást. FRANCIÁK MAGYARORSZÁGÉRT Milyen módon nyújthat segítséget Franciaország Magyarországnak az át­alakuláshoz, az igazi de­mokrácia megteremtésé­hez? Ezekről a kérdések­ről tanácskoztak neves francia közéleti személyi­ségek a Francia—Magyar Baráti Társaság a Jövő­ért nevű, tavasszal ala­kult szervezet első köz­gyűlésén. A szervezet Ma­gyarország francia bará­tait fogja össze, tagjai kö­zött vannak ismert poli­tikai személyiségek, dip­lomaták, a kulturális és a gazdasági élet képvi­selői. BUDAPEST EURÓPA BANGKOKJA? Budapesten most olyan fejlemények zajlanak, mint amilyenek húsz év­vel ezelőtt Ázsiában zaj­lottak — állapította meg a nyugatnémet ARD te­levízióállomás. Az első­ számú tv-csatornán e megállapítás nem egy­ gazdasági tárgyú film kí­sérőszövegeként hangzott el, hanem a magyaror­szági prostitúcióval fog­lalkozó, s a hét végén fő­műsoridőben sugárzott riportfilmben. IZVESZTYIJA NÉLKÜL... Nem jelent meg vasár­nap az Izvesztyija, a szovjet kormány lapja. A szerkesztőség a nyomdai papír hiányával indokol­ta ezt. Az Izvesztyija ala­pítása, 1917 márciusa óta ez az első eset, hogy a napilap nem tudott meg­jelenni. AMERIKAI SEGÉLY ÖRMÉNYORSZÁGNAK Az Egyesült Államok mintegy tízmillió dollár összegű humanitárius se­gélyt nyújt az örményor­­szági földrengés károsult­jai számára. Az erről szó­ló egyezményt az ameri­kai külügyminisztérium­ban írta alá Levon Ter- Petroszjan, az örmény parlament elnöke. PÜSPÖKI SZINÓDUS II. János Pál pápának a Szent Péter-székesegy­­házban mondott miséjé­vel vasárnap megkezdő­dött a katolikus püspö­kök újabb szinódusa. A világ minden tájáról ösz­­szegyűlt 238 püspök és érsek a papi hivatás gondjaival, problémáival foglalkozik, ezúttal négy héten át. Hazug vádak özöne a Vatra Romaneasca tanácskozásán (Folytatás az 1. oldalról) gyűlésen egyesek azt állítot­ták, hogy az idén március­ban Marosvásárhelyen ro­mánellenes népirtás volt. Volt olyan felszólaló, aki ar­ra tett indítványt, hogy „Ma­gyarország nyújtson háborús jóvátételt Romániának és hi­vatalosan mondjon köszöne­tet, amiért területét a román hadsereg egységei felszabadí­tották”. Tőkés László nagyváradi püspök ellen is kirohanáso­kat intéztek a nacionalista szervezet tanácskozásán. Egyesek követelték, hogy a püspököt száműzzék Romá­niából. Mások „egyszerűbb megoldást” javasoltak: Tő­kést nem száműzni kell, ha­nem megtiltani hazatérését. A tanácskozáson minden ésszerű gondolkodást felrúg­va, kinyilvánították, hogy a magyarok előre kidolgozott terv szerint munkálkodnak Erdély visszaszerzéséért. Nagy taps fogadta a ta­nácskozáson azt a javaslatot, amely szerint Romániában meg kell valósítani az ország új területi-közigazgatási fel­osztását, oly módon, hogy egyetlen olyan megye se le­gyen, amelyben a román la­kosság relatív kisebbséget képvisel. Ez a Vatra Roma­­neasca legfőbb törekvései kö­zé tartozik. (MTI) Életbe lépett a német egyesülési szerződés Még szombaton életbe lépett az NDK és az NSZK között kötött egyesülési szerződés, amely biztosítja a jogi elő­feltételét annak, hogy az NDK október 3-án csatla­kozzék az NSZK-hoz. Mint Hans Klein kormányszóvivő Bonnban bejelentette, az NSZK és az NDK állandó képviselete Berlinben, illet­ve Bonnban kölcsönösen jegyzékben értesítette a má­sik felet, hogy az egyesülési szerződés életbe lépéséhez szükséges belső jogi feltéte­lek megvannak, azaz mind­két országban elfogadta a szerződést a parlament, azt ellenjegyezték az államfők és a szöveg megjelent a hivata­los közlönyben. A karlsruhei szövetségi al­kotmánybíróság alkotmány­ba ütközőnek minősítette az NDK és NSZK között kidol­gozott választási szerződés több pontját. Ezzel az alkot­mánybírák helyt adtak kisebb nyugat- és keletnémet pártok, csoportok ama panaszának, hogy Bonn és Berlin válasz­tási szerződése sérti az esély­­egyenlőség elvét, a december 2-i választásokra hátrányos helyzetbe hozza a kisebb pártokat. Jogi szakértők szerint most, miután Karlsruhe „vissza­dobta” a parlamentek által már ratifikált választási szer­ződést, át kell dolgozni azt. Több mint 15 ezren— több­ségükben nők — tüntettek szombaton Berlinben a két Németország közelgő egyesí­tése ellen. A baloldali pártok és nőszervezetek által kezde­ményezett menet Kelet-Ber­­linből vonult át a város nyu­gati felébe. A tüntetés részt­vevői szerint az egyesítés lé­nyegében az NDK bekebele­zését jelenti. Berlini rendőr­ségi források szerint a szer­dán érvénybe lépő egyesülé­sig még számos hasonló tün­tetést szerveznek, s a hatósá­gok felkészültek „a rend megóvására”. Bár az NDK parlamentje úgy határozott, hogy csak zárt ajtók mögött olvassák fel azon képviselők és mi­niszterek nevét, akik az ille­tékes vizsgálóbizottság sze­rint együttműködtek az ál­lambiztonsági szervekkel, a Der Morgen című liberális lap címoldalán tálalta annak a 15 személynek a nevét, akiknek a bizottság „sürgős lemondást” javasolt. Az érintettek között há­rom miniszter van: Axel Viehweger (FDP) — ő egyéb­ként már pénteken este be­nyújtotta lemondását —, Karl-Hermann Steinberg (CDU), Manfred Preiss (FDP). A további 12 képvi­selő közül öten a CDU, ket­­ten-ketten az FDP és az SPD, hárman pedig a DSZP sorai­ból kerülnek ki. A német történelmi mú­zeumba került szombaton a Checkpoint Charlie, a berlini fal legismertebb átkelőhelye. A fából készült épületet jú­nius 22-én távolították e he­lyéről az amerikai, a brit, a francia, a szovjet, valamint a kelet- és nyugatnémet kül­ügyminiszter jelenlétében. A potsdami szovjet helyőr­ségben szolgáló tisztek fele­ségei levélben kértek segítsé­get az NSZK kancellárjától ahhoz, hogy csak jövő tavasz­­szal kelljen visszatérniük Né­metországból hazájukba. A Helmut Kohlhoz címzett „kétségbeesett segélykérés”-t mintegy 400 tisztfeleség írta alá. Lépésükről a férjek nem tudnak, mivel attól tartanak, hogy a hadsereg vezetése megtorlást alkalmazna velük szemben, „ön az utolsó re­ménységünk, bízunk benne, hogy közbenjár az igazságos döntés érdekében” — írják a szovjet asszonyok. A levél tanúsága szerint szeptember 11-én közölték velük, hogy az eredetileg ter­vezett tavaszi időpont helyett már a télen haza kell térniük. A kiszemelt letelepedési kör­zet 150 kilométerre esik Csernobiltől. A radioaktív szennyeződés igen magas fo­kú, ugyanakkor hiányoznak a normális emberi élet felté­telei. A családokat sátrakban kívánják elhelyezni, a legkö­zelebbi orvosi rendelő 17 ki­lométerre esik a településtől. Ilyen körülmények várnak több száz családra, köztük terhes nőkre és csecsemőkre, kisgyermekekre. (MTI)

Next