Népszava, 1990. november (118. évfolyam, 256–281. sz.)

1990-11-01 / 256. szám

­ Kairónak nem kell az arab Irak befejezte a katonai előkészüle­teket Hoszni Mubarak egyiptomi­­ elnök nem látja értelmét arabközi értekezlet összehí­­­­vásának az Öböl menti vál­ság megvitatására, amint azt Mihail Gorbacsov szovjet el­nök javasolta hétfőn tartott párizsi sajtóértekezletén. Az elnök szerdán Men­­gisztu Hatié Mariam etiópiai­­ államfővel folytatott tárgya­lásai befejeztével újságírók­nak nyilatkozva­­kijelentette,­­hogy arab csúcsértekezletet­­ összehívni addig, „amíg a helyzet nem tisztázódik, nem vezethet más­hoz, mint a sértegetések csúcskonferen­­sciájához, amit pedig elutasí­­­­tun­k”. Franciaország elképzelhe­tőnek tartja, hogy az arab­­ államok­­közreműködésével keressenek békés megoldást az öböl térségének válságá­ra, de e pillanatban nem látja jelét az ilyen megoldás­­ lehetőségének. Ezt Roland Dumas külügyiminiszter á­lla­­pította meg, a nemzetgyűlés szerda délutáni ülésén, egy interpellációra válaszolva. Párizs­­közben folytatja a­­közel-keleti , válsággócokkal kapcsolatos diplomáciai erő­feszítéseit. Francois Mitter­rand elnök szerdán röv­id lá­togatáson fogadta David Le­vi izraeli­­külügyminisztert, aki­­három napja tartózkodik Párizsban. Levi a francia közvélemény meggyőzésére szinte sorozatban ladott nyi­latkozataiban elismerte, hogy Franciaország és Izrael ál­láspontja alapvetően eltér a közel-íbéleti válságok és­­kü­lönösen a palesztin "kérdés megoldásának­­kérdésében. Az öbölben válság­­katonai megoldása csak még nehe­zebbé tenné a probléma hosszú távra szóló rendezé­sét — közölte szerdai moszk­vai sajtóértekezletén az SZKP Központi Bizottságá­nak külügyi kérdésekkel fog­lalkozó titkára, Valentyin Falin. Hasonlóan vélekedett Jev­­genyij Primakov, a szovjet elnök különmegbízott­ja. A politikus — aki az utóbbi időben többször találkozott Szaddám Huszein iraki ál­lamfővel s legújabb közel­­keleti körútjának befejezté­vel éppen szerdán utazott vissza Moszkvába , az Al- Ahali ellenzéki egyiptomi lapnak adott nyilatkozatá­ban kijelentette: az öbölbeli CSÚCS háború katasztrófához vezet­ne, ezért a Szovjetunió az iraki csapatok­­kivonásait ka­tonai erő alkalmazása nél­kül szeretné elérni. Prima­kov hozzátette: ha a békés megoldás esélyei ízél­­­esen ki­merülnének, akkor a moszk­vai vezetés nem ellenezné az ilyen akciót, bár szovjet ka­tonák akkor sem vennének részt benne. A jelek arra utalnak, hogy immár Washington is csök­kenteni szeretné a "korábbi kemény hangú beszédek "kel­tette feszültséget. Bush elnök egy virginiai választási gyű­lés alkalmából kijelentette: bár mostanában az ameri­kai vezetés nyilatkozataiban többször is szóba került a katonai erő­k alkalmazásának lehetősége, ez nem jelenti azt, hogy az ilyen akció máris küszöbön állna vagy elkerülhetetlen lenne. Az Irakban kormányzó Baash-párt napilapja, az Al Thaurah, szerdán hírül ad­ta, hogy Irak befejezte az előkészületeket egy nagyobb összecsapásra és rendkívüli éberséggel­­kíséri figyelem­mel a jeleket, amelyek ellen­ségességre vallanak. (MTI) A Legfelsőbb Tanács elmarasztalta az illetékeseket (Folytatás a 2. oldalon) ebben az évben egyetlen föld alatti nukleáris kísérletét — jelentette­­ki egy moszkvai sajtóértekezleten Viktor Kar­pov szovjet külügyminiszter­­helyettes. A tájékoztatón, amelyen a külügyi tárca mellett más illetékes minisztériumok és a katonák képviselői is részt vettek, elmondották,­­hogy elsősor­ban műszaki okok in­dokolták a robbantást és ezt a közelgő­­tél­­miatt már nem lehetett halogatni. Az arhangelszki területi tanács szerdán üzenetet kül­dött a szovjet államfőnek és miniszterelnöknek, amelyben­­a helyi lakosság nevében til­takozását fejezte ki a Nova­­ja Zemlja-szigeten folytató­dó 'kísérleti atarmrobbantá­­sok 'miatt. Határozatban marasztalta fel szerdán az illetékeseket s az egy héttel ezelőtt a Nova­­­ja Zemlja-szigeteken végre- s hajtott föld alatti­­kísérleti fatomrobbantásért a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa. A­­ szövetségi törvényhozás ha­tározata egyúttal a szovjet­­kül- és belpolitika egyik fő céljaként a nukleáris kísér­letek teljes beszüntetését je­lölte meg. A­­keddi meghallgatás után a parlament rámutatott, hogy a kísérlet végrehajtásáért felelősök elmulasztották idő­ben értesíteni a megfelelő hatalmi szerveket, az LT vé­delmi,­­állambiztonsági és környezetvédelmi­­bizottsá­gát, illetve a környezetvédel­mi állami bizottságot. A tör­vényhozás szerint a robban­tás megnehezíti a Szovjet­unió­­környezetvédelmi együttműködését az észak­­európai országokkal. Az LT-határozat felhívja a kormány figyelmét, hogy megengedhetetlen a 'kísérle­tek előkészítéséről és végre­hajtásáról időben 'történő tá­jékoztatás elmaradása. A szö­vetségi kormány két hónapos határidőt­­kapott arra, hogy kidolgozza és a parlament il­letékes bizottságai elé ter­jessze a nukleáris­­kísérletek 1991-es programját. A múlt heti robbantás hí­rét politikai megfigyelőik kö­rében úgy fogadták, mint a szovjet katonai-ipari­­komp­lexum nyomását a szovjet vezetésre. ­Vorvegi­ek IV­isazatérnek a szociáldemokraták? A hét elején váratlanul le­mondott a Jan Lyse vezette jobbközép irányzatú, három­­­párti norvég kormányszövet­­­ség (Konzervatív Párt, Ke­­­resztény Néppárt, Centrum­­Párt), mert a Centrum Párt­­külgazdasági megfontolások­ból nem támogatta tovább a kabinetet. Csaknem öt évtizedig kor­mányzott a szociáldemokrata irányvonalú Munkáspárt,­­amely tavaly ősszel másod­­­szor is vereséget szenvedett a választásokon, így ismét a jobb­közép koalíció került uralomra, jóllehet 1986-ban még ettől a koalíciótól ragadta el a Munkáspárt a vezetést. A fél évszá­zadnyi szociáldemokrata vezetés voltaképpen 1985-ben tört meg — de lehet, hogy ismét hatalomra kerül. A politikai libikóka hátteréhez tudni kell, hogy a norvég gazdaságot fellendítő északi-tengeri olaj korábban csodákat ígért az országnak. A csoda azonban még várat magára. Bár Norvégia a leggazdagabbak közé tartozik az európai, illetve a skandináv térségben, mégis a legmagasabb megélhetési költségek jellemzik. A jobbközép koalíció is megpróbálta azt, ami a Munkáspárt vezetőjének, Gro Harlem Brundtland asszonynak, nem sike­rült­ a gazdasági helyzetet — némiképpen — a kőolajtól füg­getlenül stabilizálni. Jelenleg ismét megnövekedtek a Munkáspárt esélyei, ezért Brundtland kezdett kormányalakítási tárgyalásokat, amelyek előreláthatólag pénteken be is fejeződnek. A kiváló család­anya és feleség hírnevének is örvendő leendő kormányfő kö­rültekintő gondossággal látott munkájához. A hivatalos kormánypolitikát érintő sarkalatos kérdések­ről konzultációkat folytat az ellenzéki pártok vezetőivel. Jól­lehet a Munkapárt a 165 tagú parlamentben, a Stortingban, csupán 63 hellyel rendelkezik, Brundtland szerint mégis re­mélhető, hogy megkapja a kormányzáshoz elegendő támoga­tást. Elképzeléseiről csak annyit mondott, hogy ugyanazt az utat szeretné követni, mint korábban. A cél is változatlan, a gaz­dasági helyzet átfogó stabilizációja. Jankovszky János Bíró előtt a merénylő Kölnben megkezdődött Adelheid Streider néhány napra tervezett pere. A 43 éves ápolónő fél évvel ez­előtt egy nagygyűlés után húsz centiméter hosszú hús­vágó késével életveszélyesen megsebesítette a szociálde­mokraták kancellárjelöltjét, Oskar Lafontaine-t. Az or­vosok tudathasadásos kény­szerképzeteket állapítottak meg az asszonynál, s min­den jel szerint pszichiátriai intézetben kell eltöltenie élete hátralévő részét. (MTI) Hez­boll­a­h és A­mal: „Tüzet szüntess!” Általános tűzszünetet kötött Libanonban az Irán-barát Hezbollah és a Szíria támo­gatását élvező Amal mozga­lom. A kedd éjfélkor életbe lé­pett tűzszünet megnyitja az utat a két síita mohamedán szervezet közötti konfliktus politikai rendezése előtt. Václav Havel szlovákiai magyar politikusokkal tárgyalt A téma: a nyelvtörvén­y Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök, aki ked­den érkezett háromnapos munkalátogatásra Szlová­kiába, találkozott a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom, az Együttélés poli­tikai mozgalom, valamint a Független Magyar Kezde­ményezés vezetőivel. Első­sorban a múlt csütörtökön elfogadott szlovák nyelvtör­vénnyel, illetve a nemzeti kisebbség helyzetével kap­csolatban folytatott eszme­cserét. (MTI) Ők is a magyar nyelvi jogok ellen tüntettek Szlovákiában CSÜTÖRTÖK, 199­0. NOVEMBER 1. NÉPSZAVA Pillantás „a világ végére” (111.) A lati re ra­­lasztr­­­és Szakemberek állítása szerint a Szovjetunió legnagyobb gazdasági lehetőségeivel Oroszország távol-keleti terü­letei kecsegtetnek. Az euró­pai léptékekhez szokottaknak hihetetlenül messze fekvő te­rületeket olyan lenyűgöző gazdagsággal áldotta meg a természet, hogy megalapozott Kínának, Japánnak, de a dél­kelet-ázsiai „kis tigriseknek” is a fokozódó érdeklődése. Tisztában vannak mindez­zel Blagovescsenszkben is, bár optimizmusuk egészen más jellegű, mint a Szovjet­unió többi vidékén. A helyi gazasági vezetőkkel való ta­lálkozásaink során nemegy­szer elhangzott: „A zord ter­mészet, a politikai viharok megtanítottak minket a jó­zanságra. Akik a múltban nyugatról (az ő szóhasznála­tuk szerinti Moszkvából) szö­vögették a gigantomán ter­veket, a mi kárunkra, még sohasem jártak nálunk." Hála az elmúlt évek sajtó­­szabadságának, ma már köz­tudott, hogy mennyire fele­lőtlenül fosztogatták Szibé­riát és a szovjet Távol-Kele­tet. Gátlástalanul pumpálták ki a kincseket az Amur vidé­kéről, és tették mindezt úgy, hogy vissza szinte semmi sem jutott. Most, hogy a gorba­­csovi érában nagyobb önál­lóság jutott osztályrészéül a helyi gazdasági vezetőknek, elképzelhetetlenül széles ka­puk nyitottak a nagyvilágba. Az idegeneket általában az olyan adatok ejtik ámulatba, melyek szerint az amuri terü­leten bányásszák a Szovjet­unió aranykincseinek 40 szá­zalékát. Oroszországra vetít­ve ugyanez a szám eléri a 60 százalékot. A rablógazdálkodás részét képezte a fakitermelés, és a nyersanyagok erőltetett fel­színre hozatala is. Mindez már a múlté. Az iparvállala­tok nyereségének 70 százalé­ka helyett idén már csak ötöt vonnak el a központban. Sor­ra alakulnak a vegyes válla­latok, és megélénkült a ha­tár menti kereskedelem Kí­nával. A gazdasági felemelkedés egyik legnagyobb akadálya a több évtizedes elmaradottsá­gon túl a munkaerőhiány. A hajdanán ide száműzött bű­nözők, és a politikaiak leszár­mazottai az újonnan letelepe­dettekkel együtt sem elegen­dők a továbbéléshez. Ezért kínai és koreai vendégmun­kások százai dolgoznak Bla­govescsenszkben. „Jó munkások, sokat lehet tőlük tanulni" — hangoztat­ják a vállalatok vezetői. Az ipar és a kereskedelem tervei mellett sikerágazattá kezd válni az idegenforga­lom. Az Amurtourist utazási iroda kezdeti lépésként cse­­reutak szervezésébe fogott. Mivel a pénzügyi elszámolás kérdése még nem tisztázott, csoportot csoportra cserélve, szovjetek és kínaiak tízezreit utaztatják. Az üzlet már kezd beindulni , sorra érkeznek dél-koreai és japán csopor­tok, többhetes egzotikus ha­jóutakra, helikopteres va­dásztúrákra. A vadgazdálko­dásnak köszönhetően folya­matosan fogadják a legpén­zesebbeket, akiknek a több­napos medvevadászat megér öt-hatezer dollárt. ,— Szinte korlátlanok a le­hetőségeink — mondják, és a természet igazolja őket. A távolságok nagysága, az apró részletek lélegzetelállító szép­sége, a még igenis uralkodó természet harmóniája, meg­ragadja az idegent, s helybé­lit egyaránt. A háború árnyékából az élet naposabb oldalára kerül­ve ez a földi paradicsom megkezdte „hosszú menetelé­sét". Arra pedig, hogy meny­nyire más tud lenni az egy és ugyanazon ország, jelzésül elég a Szovjetunió széthullá­sát, Oroszország magára ma­radását firtató kérdésemre adott keserű válasz. — Menni akarnak? Mi megleszünk nélkülük is! Csak tudnánk, miért van ez az egész? . . . Kiss Andrej PÁRIZS SEGÍT Tekintettel a magyar­­országi energiaellátási gondokra, Franciaország úgy döntött, hogy Buda­pestre küldi Fauve urat, a Francia Elektromos Művek nemzetközi igaz­gatóságának elnökét. ELLENTÉTES MOZGÁS A valamelyest csökkenő világpiaci olajár dacára, szerdán Ausztriában és Németországban emelke­dett a benzinár. BUSH FOGADTA SZOBCSAKOT Az egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó le­­ningrádi tanácselnököt, Anatolij Szobcsakot fo­gadta George Bush, ame­rikai elnök. BONN LIBERALIZÁLJA A KIVITELT A bonni kormány szer­dán rendeletet hozott a német kiviteli lista mó­dosításáról, amely „lénye­ges könnyítéseket” jelent a kelet-európai országok számára. ÚJRA KAIRÓBAN AZ ARAB LIGA Tizenegy évi szünet után, szerdától újból az egyip­tomi fővárosban műkö­dik az Arab Liga köz­pontja. KERESKEDÜNK A SEYCHELLE­SZIGETEKKEL Első ízben kötött kétol­dalú kereskedelmi meg­állapodást Magyarország a Seychelle-szigetekkel. LENGYEL—NÉMET határ Sikerült megállapodni a lengyel—német határ­szerződés szövegében. Varsóban befejeződött a két ország szakértőinek első tanácskozása. Iliescu elnök szerint Románia a kisebbségek paradicsoma Bár Románia aggódik a Moldáviában élő románo­kért, nem törekszik a jelen­legi határok megváltoztatá­sára — jelentette ki az ORF osztrák televíziónak adott szerdai nyilatkozatában Ion Iliescu román elnök. Iliescu mintegy 5 millióra becsülte a Szovjetunióban élő románoik számát. Ez kö­zel kétmillióval több, mint a hivatalos szovjet adatok szerint nyilvántartott román nemzetiség lélekszáma. A román államfő a Moldá­viával kapcsolatban immá­ron­­mindennapossá vált tün­tetésekről szólva hangsú­lyozta, hogy ezek nem a kormánypárt valamiféle fi­gyelemelterelő mesterkedé­­sei, hanem a szolidaritás spontán és jogos megnyilvá­nulásai. Iliescu határozottan­­visz­­szautasította azokat a szem­rehányásokat, amelyek sze­rint országa rosszul bánik a magyar kisebbséggel, és azt állította, hogy Romániában a kisebbségek helyzete össze­hasonlíthatatlanul jobb, mint M­agya­ror­szágon. Májusi elnökké­­választása' óta adott első nagy külföldi tévéinterjújában Iliescu hiá­nyolta a Nyugat­­megértését és szolidaritását a román ve­zetés irányában. (MTI) A 24-ek és Kelet-Európa­­ ügyelem az energiára irányul Baracs Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Az energia az új téma a közép-kelet-európai térség gazdasági-politikai reform­jait, demokratikus fejlődését támogató 24 fejlett ország támogató akciójában, tűnik ki a kedden késő este véget ért tanácskozásról szerdán a tudósítók rendelkezésére bo­csátott záróközleményből. A megbeszélés a Románia megítéléséről folytatott vita miatt húzódott el. A 24-ek végül biztatónak nevezték a július 4-e (legutóbbi ülé­sük óta) Romániában meg­valósult fejlődést, de a zá­róközlemény hangot ad ab­béli véleményüknek is, hogy a változás mértéke még nem indokolja a 24-ek által nyúj­tott segély kiterjesztését er­re az országra is. A 24-ek egyetértettek ab­ban az értékelésben, hogy a közép-kelet-európai orszá­gok fizetési pozíciói jelentő­sen romlani fognak jövőre , de abban is, hogy igényei­ket elsősorban a nemzetközi pénzügyi intézményeknek kell fedezniük. Hozzáfűzték azonban, hogy ez esetleg nem lesz elegendő, tekintet­tel a külső tényezők miatt bekövetkező veszteségekre. Ezért a 24-ek felkérték az akciójukat összehangoló Európai Közösségek Bizott­ságát, hogy esetről esetre vizsgálja meg a külső finan­szírozási igényeket 1991-ben, és ha szükségessé válik, a nemzetközi pénzügyi szerve­zetekkel együtt javasoljon megoldást a szükségessé vá­ló támogatás módjára.

Next