Népszava, 1991. január (119. évfolyam, 1–26. sz.)

1991-01-02 / 1. szám

2 Mubarak könyörtelen időket jósol Szállítómnak (Folytatás az 1. oldalról) toni nagykövete szerint Szaddám Huszein elnök nem ragaszkodik többé a Bakerlátogatás időpontjául szabott január tizenkettedikéhez. Japán kész jelentős pénzügyi segélyt nyújtani Iraknak, amennyiben Szaddám Huszein kivonul Kuvaitból — közölte újévi beszédében Kaifu Tosiki, japán kormányfő, hangoztatva, hogy Tokió kész jelentősen kiszélesíteni a gazdasági együttműködést, ha Bagdad a békés rendezés mellett dönt. (Japán volt Irak egyik legnagyobb hitelezője. Tokió azonban leállította a mintegy hárommilliárdos hitelprogramot, amikor Irak megtámadta Kuvaitot.) Iraki részről kedden viszszautasították Hoszni Mubarak egyiptomi elnök békefelhívását. Az egyiptomi államfő Szaddám Huszeinhez intézett üzenetében arra figyelmeztetett, hogy „könyörtelen idők" közelednek (ha Irak nem tartja be a BT határozatait). Irak részéről válaszként világossá tették: továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy kuvaiti területen maradjanak, és nem hagyják magukat megfélemlíteni az Egyesült Államok vezette katonai felvonulástól. Az INA iraki hírügynökség egyúttal „bohócnak” és „hazugnak” nevezte az egyiptomi államfőt, aki Bagdad szerint George Bush nevében alattomos szerepet játszik. Az iraki hatóságok elrendelték, hogy január első hetében a 17 éves fiúk is jelentkezzenek katonai szolgálatra. A felhívást ismertette a bagdadi rádió és az iraki hírügynökség is. A hír szerint az utasítást nem teljesítőket szigorúan felelősségre vonják. Külföldi becslések szerint a 17 milliós lakosságból több mint egymilliónyi a 13—17 év közötti korosztály. Az iraki behívásokkal egyidőben csapatösszevonások zajlanak a jordániai—izraeli határon — közölte egy ammani diplomata. Szemtanúk szerint Jordánia harckocsikat és csapategységeket vezényelt a két ország határához. Jordánia attól tart, hogy Izrael támadást intéz Irak ellen, és ezt jordán területen keresztül indítja meg. Szaddám Huszein egy jordániai politikus útján arra figyelmeztette Fahd szaúdarábiai uralkodót, hogy az Öböl-háború kirobbanása esetén Irak második számú célpontja — Izrael után — Szaúd-Arábia lesz. Üdvözletek újév alkalmából (Folytatás az 1. oldalról) A közel-keleti problémák rendezésére szolgáló egy vagy több nemzetközi értekezletet helyezett kilátásba Francois Mitterrand francia köztársasági elnök újévi üdvözletében arra az esetre, ha Szaddám Huszein iraki elnök kivonja csapatait Kuvaitból. Határozottan leszögezte azonban: ha ez nem következik be, Franciaország kész részt venni hadműveletekben Kuvait szabadságának visszaállítására. — Ha Kuvait megszállva marad, semmi sem lehetséges. Ha kiürítik Kuvaitot, minden megindulhat — jelentette ki a francia elnök, aki az ország népéhez intézett újévi üdvözletének jelentős részét szentelte a kuvaiti válságnak. Csehszlovákia elsősorban Lengyelországgal és Magyarországgal kívánja összehangolni azokat a lépéseit, amelyek a már meglevő, és az újonnan létrejövő európai struktúrákba való bekapcsolódást célozzák — egyebek között erről beszélt kedden Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök újévi tévéüzenetében. Újabb négy halott Ciszjordániában Robbanás a női vécében Kedden izraeli katonák újabb négy palesztin személyt öltek meg a megszállt Ciszjordánia északi részében lezajlott zavargásokban — közölték palesztin katonai források. Huszonhat évvel ezelőtt hajtotta végre az el-Fatah palesztin szervezet első katonai akcióját Izrael ellen. Az izraeli hatóságok által korábban elrendelt kijárási tilalom és készültség ellenére a palesztinok a ciszjordániai és gázai területeken felvonulásokat, gyűléseket és tüntetéseket szerveztek az évforduló alkalmából. Jeruzsálemben többek között izraeli zászlókat égettek a tüntetők. A megmozdulásokat az izraeli hatóságok katonai beavatkozással robbantották szét. A járőrök több helyütt lőfegyverüket használták a gyülekezők feloszlatására. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésen vitatta meg az Izrael által megszállt arab területek helyzetét. Az ülés összehívását a Palesztinai Felszabadítási Szervezet megfigyelői státusú ENSZ-képviselője és Jemen állandó ENSZ-képviselője kérte az utóbbi napok véres eseményei miatt. Feltehetőleg magának a merénylőnek az életét oltotta ki egy pokolgép Jeruzsálemben, a Mahane Yehuda nevű piacon. A robbanás a piac női vécéjében történt és egy aszszony halálát okozta. Az izraeli rendőrség szerint minden bizonnyal akkor robbant a szerkezet, amikor a merénylő azt elhelyezni készült. A robbanás után a zsidók elkezdték verni az arabokat, de a rendőrség közbelépett, bár aztán maga is 50 arabot vett őrizetbe kihallgatás céljából, jelentette az izraeli hadsereg rádiója. Tizenkét palesztin vesztette életét, amikor az izraeli légierő támadást intézett a Palesztinai Felszabadítási Szervezet legerősebb szárnya, a Fatah egyik tábora ellen, Dél-Libanonban. (MTI) „Meg lett ön már számolva?” „Önt már megszámolták?” 1990 utolsó egy-két hónapjában százezrek kaptak hasonló kérdést tartalmazó levelet az Egyesült Államokban. December 31. volt ugyanis a nagy népszámlálás végső határideje. Nagyvárosoknak és kis falvaknak az év végéig kellett eljuttatniuk Bush elnök kezébe jelentésüket arról, hogy hány lelket is számlálnak azon a bizonyos településen. A kérdés ezúttal nem csupán akadémikus, hanem meglehetősen húsba vágó. A tízévenkénti népszámlálási adatok alapján határozzák ugyanis meg, melyik szövetségi állam mekkora támogatásra számíthat a központi költségvetéstől. Detroitban például a városi hatóságok az utolsó pillanatban kétségbeesett kampányt indítottak, hogy felleljenek még olyanokat, akik nem szerepelnek a népszámlálási listán, valahogy kimaradtak az első számbavételnél. Ha az önkéntes számlálóbiztosoknak nem sikerült még vagy másfél százezer — nem holt, hanem bizonyíthatóan ott élő — lelket találniuk, Detroit lakossága nem éri el a bűvös egymilliós határt. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak szövetségi pénzektől esnek el, hanem Michigan állam rendelkezései szerint elveszítik azt a jogot is, hogy a város saját maga adókat kivethessen. Detroitban 1950-ben még majdnem kétmillióan laktak, ám mára az egyik legkevésbé vonzó városa lett az államoknak, életveszélyes feketenegyedekkel, utcai harcokkal, katasztrofális közbiztonsággal. Aki megteheti, továbbáll innen, maradnak a kevésbé tehetősek, az öregek, a lumpenelemek. S ha még kevesebb jut a nehéz helyzetben lévők támogatására, a rendfenntartásra, Detroit leromlása megállíthatatlan lesz. Januárban-februárban öszszesítik a beérkezett adatokat az amerikai demográfusok, s meglepő változásokra lehet számítani. Már az előzetes összesítések alapján látszik, hogy Amerika „súlypontja” tökéletesen átbillent, északkeletről délnyugatra. A nagy bevándorlások korában, még a század elején is a kontinensnyi ország keleti partja volt népesebb, mostanra a divatos és feltörekvő nyugati part elsöprő többséggel vezet. Valamennyi déli állam népessége felszökött az utóbbi tíz évben. Arizonáé 33 százalékkal, Texasé 12-vel, de még a sivatagos Nevadában is százezrek telepedtek le az elmúlt évtizedben. A listavezető azonban kétségkívül Kalifornia. Népessége 23 millióról majdnem harmincmilliósra duzzadt! így hát, amikor majd a népszámlálási adatok alapján a kongresszus képviselői helyeit is újra elosztják, Kalifornia várhatóan hét új helyet kap, míg a keleti part államai számos képviselői kerületet elveszítenek. Kalifornia bámulatos vonzereje számos összetevő együtteséből adódik. A csúcstechnológia paradicsoma vonzza a modern műszaki értelmiséget, mindig is csábította a művészeket, kellemes az éghajlat, sokan pusztán emiatt fordítanak hátat a barátságtalan időjárású északi államoknak. De az immár legnépesebb államban keres új hazát a legtöbb emigráns latin-amerikai, s az Ázsiából áttelepülteknek több mint 40 százaléka is itt teremt új otthont magának. Az etnikai kisebbségek magas arányát pedig tovább gyarapítja az átlagosnál magasabb népszaporulat. Kalifornia politikusai ezért különösen figyelnek a kisebbségekre, hiszen tudják, a jövőben tőlük kapják majd szavazataik több mint egyharmadát. A keleti part nagyvárosai ugyanakkor azon igyekeznek, hogy ne veszítsék el az állami támogatást. New York például már az 1980-as cenzus adatait sem fogadta el, a metropolis legjobb ügyvédeit indítja majd csatába, hogy bebizonyítsa: a New York-iak lényegesen többen vannak a megszámlálható hétmilliónál! Hiszen ki merné azt állítani, hogy mindenkit számba vettek a feketegettókban, a szegénynegyedekben. Ráadásul a biztosok csak azoknál jártak, akiknek egyáltalán volt lakásuk, s akkor sem lehettek biztosak abban, hogy minden ottlakó adatait feljegyezték. New Yorkot egyre inkább aggasztja a „homeless”-ek, a hajléktalanok megoldatlan helyzete, és az utcákon, tereken kialakult áldatlan állapotok. A városi hatóságok szerint tehát elképzelhetetlen, hogy csökkent volna az imádottgyűlölt város népessége. Még ha sokan tényleg hátat is fordítottak az épp annyira vonzó, mint amennyire riasztó világvárosnak. A nyolcvanas évek nagy hullámát a demográfusok a századelő nagy bevándorlásához hasonlítják. 1980 óta csak legálisan több mint hatmillió bevándorló érkezett az Egyesült Államokba, s becslések szerint majdnem ugyanennyien maradtak itt illegálisan. A legális letelepedők húsz százaléka választja új otthonául New Yorkot, s nyilván az illegálisan itt maradók közül is százezrek vélik úgy, hogy legjobban itt találhatják meg számításukat, netán legkönynyebben eltűnhetnek a nagyvárosi forgatagban. S aligha valószínű, hogy ezek az emberek megszámláltatják magukat a hivatalos népszámlálókkal. New York tehát joggal reménykedhet némi kiigazításban, ám az így megszerzett összegek sem oldják majd meg az ott lakók minden baját. Azt azonban a nagy népszámlálási összegzés után sem tudni biztosan, hányan is élnek valójában az Egyesült Államokban. Massachussetts, Hyannis Elekes Éva Munkatársunk Jelenti az Egyesült Államokból Átbillent Amerika súlypontja A kedvem*: Kalifornia Csúcstelefon Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Az új esztendő első napján telefonbeszélgetést folytatott a szovjet és az amerikai elnök. A szovjet tévé kedd esti bejelentése szerint Mihail Gorbacsov és George Bush megállapodott abban, hogy a jövőben rendszeressé teszik a kétoldalú viszonnyal kapcsolatos személyes tájékoztatást. A telefonbeszélgetés során, amelyet az amerikai elnök kezdeményezett, és amelynek időtartamáról a bejelentés nem tett említést, a kölcsönös jókívánságokon túl elsősorban a kétoldalú kérdésekről és a Perzsa-öbölben kialakult helyzetről volt szó. A két elnök egyetértett abban, hogy az új esztendő kül- és belpolitikai tekintetben egyaránt döntő fontosságú év lesz. A rendőrség emberei eltakarítják a kérelmezők vagy a hatósági intézkedések ellen tiltakozók által emelt „bádogvárost" a Kreml közeléből . TELELFOTÓ / MTI Külföldi Képszerkesztőség Egyelőre elég két sziget is? Japánnal lehet alkudni A japán kormány egyelőre csak két szigetet fog viszszakövetelni a Szovjetuniótól, hogy lehetővé tegye a két ország megegyezését — közölték japán kormányforrások. A japán kormánypolitika jelentős fordulatának tekintik ezt a hivatalosan még be nem jelentett változást, amely azonban nem jelenti azt, hogy Tokió végleg lemondott volna a Kunasiri és Etorofu szigetről. Ámazzal, hogy egyelőre csak a Hokkaido közeli Habomai és Sikotan szigeteket szeretné visszakapni, Tokió elfogadhatóbb megoldást teremt Mihail Gorbacsov számára a területi vita rendezésére. Hitel a Szovjetuniónak Amerikai élelmiszerek és mezőgazdasági termékek vásárlására fordítható egymilliárd dolláros hitelt hagyott jóvá a Szovjetuniónak George Bush amerikai elnök. A rendelet aláírásakor Bush kijelentette, hogy a segély a balti államokra is vonatkozik, noha Washington nem ismeri el Lettország, Litvánia és Észtország Szovjetunió által történt egykori erőszakos bekebelezését. Lépésével az elnök hivatalosan is felfüggesztette 1991 júliusáig a Szovjetunióval szemben alkalmazott, Jackson—Vanik törvénykiegészítést, amely a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok rendezését Moszkva kivándorlási politikájától teszi függővé. Döntését Bush azzal magyarázta, hogy biztosítékokat kapott a Szovjetunió emigrációs gyakorlatával kapcsolatban. (MTI) SZERDA, 1991. JANUÁR 2. NÉPSZAVA Világbajnokok vagyunk a pesszimizmusban Jobb lesz-e az 1991-es esztendő, mint az előző volt? — tették fel a kérdést a brit Gallup közvélemény-kutató intézet munkatársai harmincnyolc országban. A válasz — mint várható volt — jellegzetesen tükrözte az egyes országok gazdasági-társadalmi helyzetét, bár akadt egykét meglepetés is. Kiderült, hogy semmi jót nem várnak az 1991-es évtől Magyarországon, a Szovjetunióban, Kanadában és még tizenkét másik országban. Magyarországon a megkérdezettek 82 százaléka mondta magát pesszimistának, a Szovjetunióban 46, míg Kanadában 45. A há-rom országot Finnország, a Fülöp-szigetek, Uruguay, Törökország, Izrael, Ausztrália, Costa Rica, Belgium és Hongkong követi a borúlátóak listáján. Ugyanakkor a legderűlátóbbak az izlandiak: náluk több az optimista (35 százalék), mint a pesszimista (34 százalék). Hasonló a helyzet Japánban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is. SEVARDNADZÉRE SZÜKSÉG VAN Mihail Gorbacsov szovjet elnök közölte: kívánatosnak tartaná, hogy Eduard Sevardnadze továbbra is tevékeny részt vegyen az átalakítás továbbvitelében. Gorbacsov az Aszahi Simbun című japán lapban megjelent nyilatkozatában azt is közölte, hogy soha nem voltak komolyabb politikai nézeteltérései Sevardnadzével. GYILKOSSÁG KORZIKÁN Véres merénylettel búcsúzott az óév Korzikán: egy ismeretlen tettes szilveszter napján agyonlőtte egy kis település, Soveria szocialista párti polgármesterét. A GÉPRABLÓK FELADTÁK Megadta magát az a két géprabló, aki hatalmába kerítette az algériai légitársaság egyik Boeing– 737-es utasszállító repülőgépét, fedélzetén 82 utassal. Senkinek sem esett baja. KÖLCSÖNÖS A SEGÍTSÉG? Kuba és a Szovjetunió tíznapos tárgyalás után Moszkvában új megállapodást írt alá a kölcsönös gazdasági segítségről — jelentette a Prensa Latina hírügynökség. CSAK MEGHÍVÓVAL Január 1-jétől csak azok a bolgár, lengyel és román állampolgárok kaphatnak turistavízumot Svájcba, akik meghívólevéllelrendelkeznek — jelentette be Bernben az igazságügyi és rendőrminisztérium szóvivője. A LENGYEL VASUTASOK IS Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a lengyel vasutasok, miután a több mint kilenc órán át tartó tárgyalásaik a vasútigazgatósággal eredménytelenül záródtak. ILYEN FELÜGYELŐNK VAN Korrupcióval, személyes pénzügyi visszaélésekkel vádolta a The Wall Street Journal Jacques De Groote-ot, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik igazgatóját, aki Belgium, Ausztria, Luxemburg, Törökország, Csehszlovákia és Magyarország kérdéseit felügyeli a két nemzetközi pénzügyi intézményben. JUNTAVEZÉREK SZABADLÁBON Argentínában szabadon engedték a volt katonai junta vezetőit. A köztük két egykori elnököt és számos tábornokot Carlos Menem elnök részesítette közkegyelemben. ROBBANÁS ORENBURGBAN Súlyos üzemi baleset történt szombaton az oroszországi Orenburgban: felrobbant a helyi tejüzem egyik párologtató berendezése, s egy munkásnő életét vesztette. DOKUMENTUMMAL A SZOCIALIZMUSÉRT A Kínai Kommunista Párt 13. központi bizottságának vasárnap véget ért 7. teljes ülésén a résztvevők megvitatták és elfogadták „A KKP KB javaslatai a gazdaság- és a társadalomfejlesztés 10 éves programjára (1991— 2000) és a 8. ötéves tervre (1991—95)” című dokumentumot. Mihály király védelmében Több ezren tüntettek Kolozsvárott Mihály, volt román király kiutasítása miatt. Az Antitotalitárius Demokrata Fórum által szervezett megmozduláson felszólalt Doina Cornea, a közelmúltban alakult szervezet elnöke is. A monarchiát támogató, kommunistaellenes és kormányellenes, jelszavakat hangoztató felvonulók az emberi jogok megsértésének nevezték az egykori uralkodó kiutasítását szülőhazájából. Mihály kiutasítása miatt lemondott tisztségéről Andrei Plesu román kulturális miniszter.