Népszava, 1991. március (119. évfolyam, 51–75. sz.)
1991-03-01 / 51. szám
2 A TŰZSZÜNET MÉG MM BÉKE (Folytatás az 1. oldalról) A tűzszünet bejelentése utáni órák csendesek voltak, nem történtek harci cselekmények a korábbi hadműveletek színhelyein, azonban a szövetséges csapatok továbbra is éberek, mivel az iraki katonai hírközlés megrongálódása következtében elképzelhető, hogy nem jutott el a Bagdadban közzétett tűzszüneti parancs minden iraki egységhez. A villámháború a szövetségesek részéről 126 halálos áldozatot követelt, az iraki áldozatok száma egyes becslésekszerint több, mint 100 ezer iraki katona. Pontos becslések azonban egyelőre nem ismertek. Az iraki hadsereg 42 hadosztályából mintegy 10—20 ezer katona maradt, két nagyobb csoportra szakadva. Az egyik csoportosulás az iraki—kuvaiti határtól északra, míg a másik Bászrától negyven kilométerre nyugatra tartózkodik. Az amerikai harckocsik egyébként már készen álltak ezen csapatok felszámolására is, amikor kihirdették a tűzszünetet — közölték Rijádban amerikai katonai forrásból. Bagdadban sokan az utcára vonulva ünnepelték a tűzszünet hírét, a BBC szerint több ezer, levegőbe leadott lövés hallatszott. A kuvaiti kormány kérte az arab szövetségeseket, hogy egyelőre ne vonják vissza csapataikat az országból a biztonság szavatolása érdekében. Kuvait azt is kérte, hogy az arab csapatok segítsenek az aknazárak felszámolásában. Egyiptom máris bejelentette, hogy kész teljesíteni a kuvaiti kérést. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után csütörtökön Franciaország is újra megnyitotta kuvaiti nagykövetségét. Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter néhány órával a harci cselekmények beszüntetése után arra figyelmeztetett, hogy Teherán ellenzi Irak feldarabolását. Az iráni vezetés ugyancsak elutasítja az iraki belügyekbe történő bármiféle külső beavatkozást — mondta. A szíriai és a szaúdi vezetés egyaránt annak a reményének adott hangot csütörtökön, hogy az iraki nép meg fogja buktatni Szaddám Huszein iraki elnököt. Már a háború utáni rendezés áll a diplomáciai erőfeszítések középpontjában. James Baker amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja során hétfőn Kuvait fővárosában is látogatást tesz — közölte csütörtökön az amerikai kormány egy magas rangú tisztviselője. A Szovjetunió szerint a legsürgetőbb feladat a harcok kiújulásának megakadályozása az öböl térségében — jelentette ki csütörtök délutáni sajtóértekezletén Alekszandr Besszmertnih. A szovjet külügyminiszter üdvözölte a fegyvernyugvás elérését, s kiemelte: a nemzetközi közösség első ízben lépett fel közösen egy államot ért agresszióval szemben. Besszmertnih közölte, hogy a nap folyamán telefonon megbeszélést folytatott James Baker amerikai külügyminiszterrel, majd a kialakult helyzetről jelentést tett a szovjet államfőnek. Mihail Gorbacsov konkrét utasításokat adott a további szovjet lépések megtételére. A külügyminiszter hárompontos nyilatkozatában elsőrendű feladatnak nevezte a harci cselekmények kiújulásának megakadályozását, másodiknak pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának mielőbbi összehívását. Ezen szovjet megítélés szerint a végleges politikai rendezéssel kapcsolatos kérdéseket kell megvitatni. Harmadik helyre az Öböltérség háború utáni berendezkedésének kialakítását sorolta a szovjet külügyminiszter. Ennek legfontosabb elemeként említette egy olyan biztonsági rendszer kidolgozását, amely eleve gátat vetne a jövőbeni katonai konfliktusoknak. John Major brit miniszterelnök nevében kiadott írásos nyilatkozattal köszöntötte csütörtök reggel a brit kormány a háború végét. Minden idők egyik legnagyszerűbb katonai vállalkozása nyomán Kuvait felszabadult, az igazság helyreállt, a háborúnak vége. Csapataink csodálatosan harcoltak — olvasható a közleményben. Megkönnyebbüléssel vették tudomásul Bonnban, hogy csütörtök reggel óta hallgatnak a fegyverek a Perzsa (Arab)-öbölben. Nagy hangsúlyt kapott, hogy a Közel- Keleten tartós békerendet kell kialakítani, s ennek során megoldást kell találni a palesztini kérdésre és a libanoni válságra is. Az olasz kormány nagy megelégedéssel fogadta az Öböl-háború befejezését, és azt, hogy Kuvait hét hónapos kegyetlen megszállás után visszanyeri felségjogait — jelentette ki csütörtökön Gianni De Michelis olasz külügyminiszter. Az irakiaknak maguknak kell megoldaniuk politikai problémáikat, s nekik kell levonniuk a szükséges következtetéseket elnökük magatartásából, abból, hogy milyen nyomorúságot hozott rájuk — jelentette ki Michel Rocard francia miniszterelnök. Rocard a képviselőház külügyi bizottságának zárt ülésén beszélt. Rijádi tájékoztatóján a szövetségesek amerikai szóvivője, Richard Neal tábornok megerősítette, hogy a szövetségesek törekednek a háborús bűnösök kiszűrésére a visszavonuló iraki alakulatokból, a kuvaiti ellenállástól kapott adatok alapján letartóztatják a gyanúsítottakat. Azokat, akik már elmenekültek, a jövendő békeszerződés keretében vonják majd felelősségre — mondotta. A háború története Augusztus 2. Irak megszállja Kuvaitot, az ENSZ BT 660. számú határozatában követeli az iraki csapatok kivonását. Augusztus 6. A BT megtiltja az Irakkal folytatott kereskedelmi tevékenységet. Augusztus 16. Irak bejelenti, hogy a Kuvaitiban tartózkodó több mint 6500 nyugati állampolgárt élő pajzsként használja fel támadás esetén. November 29. A BT engedélyezi a katonai erő alkalmazását Irak ellen, amennyiben nem vonul ki Kuvaitból január 15-ig. December 6. Szaddám Huszein elrendeli valamennyi külföldi túsz szabadon bocsátását. Január 9. Eredménytelen iraki—amerikai tárgyalás Genfben a háború elkerüléséről. Január 16. New York-i idő szerint éjfélkor lejár az iraki kivonulásra szabott határidő. Január 17. Megkezdődik az Öböl-háború. Január 18. Irak kilövi az első rakétát Izraelre azzal a céllal, hogy bevonja a zsidó államot a háborúba. Január 25. Amerikai tájékoztatás szerint Irak a világ legnagyobb olajszennyeződését okozta az Öbölben. Irak a szövetségesek bombázásainak tulajdonítja az olajfoltot. Február 12. Jevgenyij Primakov szovjet különmegbízott Bagdadba érkezik, hogy a háború befejezéséről tárgyaljon Szaddám Huszeinnel. Február 13. Amerikai bombatámadás egy bagdadi óvóhely — Washington szerint katonai bunker — ellen. Iraki adatok szerint több mint 300 ember meghalt. Február 18. Mihail Gorbacsov béketervet terjeszt Tárik Aziz iraki külügyminiszter elé. Február 22. Moszkva szerint Irak kész elfogadni a nyolcpontos szovjet béketervet. Bush elnök szerint Iraknak február 23-ig el kell fogadnia az összes BT-határozatot, ellenkező esetben megindítják a szárazföldi hadműveleteket. Február 23. Moszkva bejelenti, hogy Irak kedvezően fogadta az amerikai javaslatokat. Lejár az amerikai ultimátum határideje, de Irak nem adta egyértelmű jelét kivonulási szándékának. Február 24. Bush elnök bejelenti, hogy parancsot adott a szövetségeseknek az iraki csapatok kiűzésére Kuvaitból. A szövetségesek hajnalban megindítják a támadást. Február 26. Az iraki csapatok gyakorlatilag megadják magukat, Irak bejelenti, hogy kivonul Kuvaitból. Washington közli: a háború folytatódik. Február 28. Közép-európai idő szerint hajnali 3-kor Bush elnök bejelenti, hogy Kuvaitot felszabadították, és hajnali 6 órától leállítják a támadó hadműveleteket. Közép-európai idő szerint hajnali 5 óra 59 perckor ENSZ- diplomaták közül, hogy Bagdad feltételek nélkül elfogadja a Biztonsági Tanács mind a 12 határozatát. Magyar kormánynyilatkozat Az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai melletti magyar kiállás, az azokat végrehajtó nemzetközi erőknek nyújtott magyar támogatás a jó üggyel való azonosulást jelentette, és a legkevésbé sem irányult az iraki nép és annak érdekei ellen. Hazánk lehetőségeihez mérten — ahhoz kívánt hozzájárulni, hogy földünk más térségeiben is elfogadottá váljék az elv: a formálódó új nemzetközi rendben a nemzetek közössége nem tűrheti el az agressziót, erőszak alkalmazását, a népek szabad akaratának semmibevételét. A Magyar Köztársaság kormánya reméli, hogy a Kuvait elleni agresszió következményeinek felszámolása nyomán a fegyverek felhalmozása és alkalmazása helyett immár a térség összes országa a párbeszéd, a tárgyalások révén keresi majd a vitás kérdések rendezését. A Vatikán Öböl-dilemmái tryilniktaik a szkértő Az öböl-háború előtt és közben ezernyi nyilatkozat, állásfoglalás hangzott el a világban, köztük olyan nagy súlyú intézmény részéről is, mint a Vatikán. II. János Pál pápa nemegyszer szólított fel kétségbeesetten a békés eszközök elsőbbségének érvényesítésére. Nemcsak általános elvi megnyilatkozásokról volt szó, hanem egy nagyon is logikus, jól körülírható vatikáni politikáról. Erre utal az is, hogy az egyházfő március 4-ére és 5- ére összehívta Rómába az Öböl-háborúban érintett országok illetékes püspökeit. Mint Joaquin Navarro Valls vatikáni szóvivő a közelmúltban elmondta, a pápa ezzel a kezdeményezésével elő akarja segíteni az információ- és véleménycserét arról, hogy milyen következményekkel jár a háború a Közel-Keleten élő népességre, a térség keresztény közösségeire, a Kelet és a Nyugat, az iszlám és a kereszténység, valamint a zsidóság és a kereszténység közötti párbeszédre. Mit is jelent ez pontosan? Erről kérdeztük Luigi Accattoli újságírót, az Il Corriere Della Sera című tekintélyes olasz napilap vatikáni szakértőjét, aki telefonon adott interjút lapunknak. A Vatikánnak nagyon is sajátos érdekei vannak abban a térségben, elsősorban amiatt, hogy aggódik az ottani keresztény közösségek sorsáért. Olyan kisközösségekről van szó, amelyek már az iszlám megszületése előtt léteztek, s amelyek eddig is a túlélés nehézségeivel küszködtek egy kevéssé toleráns iszlám környezetben. Gondoljunk csak a marotinákra vagy a koptokra. Ilyen értelemben a Vatikán közvetlenül érintett volt a háború mielőbbi befejezésében, ha már nem lehetett annak kitörését megakadályozni. A katolikus egyház közvetetten érdekelt abban is, hogy ez a háború ne csorbítsa a két másik vallással (az iszlámmal és a zsidóval) fokozatosan élénkülő párbeszédet. Ennek politikai vetülete is van, hiszen a Szentszéknek jók a kapcsolatai az iszlám világ országaival, a palesztinmozgalommal, és folyamatban van az Izraelhez fűződő diplomáciai viszony rendezése. Ezt a sokoldalú párbeszédet a háború nyomán sokkal nehezebb lesz tovább építeni, mint korábban. A pápa maga fogalmazott úgy, hogy ez a háború szakadékot teremtett a térség népei és a monoteista vallások között. — A katolikus egyház maga sem volt egységes a háború elvetésében, illetve támogatásában, igaz? — Valóban, az amerikai püspökök például kezdetben szembehelyezkedtek az iraki agresszió által kialakult válsághelyzet fegyveres megoldásával, de később, az amerikai törvényhozás döntése után nyíltan felzárkóztak Bush elnök mellé. A pápa békepárti felhívásával ellentétben számos országban foglaltak állást a háború mellett a püspökök, így tett például Washington és Boston érseke, Law és Hickey, akárcsak a brit Hume érsek, a francia Decourt (Lyon érseke), Giacomo Biffi, Bologna érseke és sokan mások. A szentatya jogosan érezhette úgy, hogy ezek a helyi egyházi állásfoglalások gyengítették az ő — békés megoldást pártoló és a fegyveres fellépést eredetileg ellenző — politikáját. A pápa arra a következtetésre jutott: ha még a katolikus püspökök sem hallgatnak szavára, hogyan is várhatná, hogy majd éppen a muzulmán Szaddám Huszein, vagy a protestáns Bush veszi figyelembe az ő álláspontját. — Kik lesznek ott e pápai találkozón? Van-e esély arra. PÉNTEK, 1991. MÁRCIUS 1. NÉPSZAVA. hogy most, amikor javában folyik a háború, vissza lehet állítani a belső egységet a katolikus egyházban? — Azon a márciusi vatikáni „csúcson” a Közel-Kelet hét pátriárkája, a háborúban részt vevő államok püspöki konferenciáinak vezetői, valamint a római kúria intézményeinek vezető személyiségei lesznek jelen. Szerintem azonban későn hívta össze a pápa ezt a fórumot. Ha ezt még az amerikai ultimátum lejárta előtt, mondjuk decemberben vagy januárban tette volna meg, bizonyos, hogy kialakult volna a katolikus egyházon belül egy háborúellenes fal. — Ez az elszalasztott lehetőség kihatással lehet az egyházon belüli egység jövőbeni sorsára is? — Meggyőződésem, hogy nem lesz semmiféle tartós törés emiatt. Nem először fordul elő, hogy egy helyi püspöki kar a római egyházközpont ellenében saját kormányát támogatja egy bizonyos kérdésben. A pápa most sem akarta rákényszeríteni saját akaratát az egyes országok püspökeire. Ez a rugalmas, a helyi egyházak álláspontját tiszteletben tartó pápai magatartás is szavatolja, hogy a Vatikánon belül ne csorbuljon az alapvető összetartás. Garzó Ferenc SZLOVÉN VÁLÁS Janez Drnovsek, a jugoszláv államelnökség szlovén tagja azt szorgalmazza, hogy Szlovénia a szövetségi szervekben is kezdeményezze az elszakadást, ne csak önálló, köztársasági döntéseket hozzon a szétválásról. KATONA BRUNEI-BEN Katona Tamás külügyi államtitkár délkelet- ázsiai látogatásának utolsó állomásaként február 27-én és 28-án látogatást tett Bruneiben. GYÓGYSZEREK A BALTIKUMBA Az Egyesült Államokból szerdán egy Boeing—707- es repülőgép indult — fedélzetén négymillió dollár értékű amerikai gyógyszerszállítmánynyal — a három balti köztársaságba és Ukrajnába. SZOVJET SEGÉLYDILEMMA Az Európai Közösség megosztott annak megítélésében, hogy a Szovjet-,unió miképpen használja fel az 500 millió ECU (675 millió USA-dollárnyi) élelmiszerkölcsönt. ALBAN per Albániában bírósági eljárás indult 74 személy ellen, a tiranai főtéren állt Enver Hodzsa-szobor döntése miatt. BALTIKUMI IRODA A német kormány, illetve a kormányt alkotó pártok parlamenti frakciói, csütörtökön elutasították, hogy a balti köztársaságok most tájékoztatási irodát nyissanak Bonnban. BELVISZÁLY Belviszály dúl a Vatra Romaneasca vezetőségében, ami akár a marosvásárhelyi székhelyű szövetség kettészakadásához is vezethet. NÉPSZAVAZÁS A grúz parlament csütörtökön határozatot fogadott el, amelynek értelmében a köztársaságban nem tartják meg a március 17-re kitűzött, össz-szövetségi népszavazást a Szovjetunió jövőjéről. Major támogatja a magyar EK-törekvéseket John Major brit miniszterelnök támogatásáról biztosította Magyarország törekvését, hogy az Európai Közösség (EK) társult tagja legyen. A brit kormány EK-ügyekben tegnap közzétett Fehér Könyvének bevezetőjében Major hangsúlyozottan szólt a Kelet-Európával kötendő társulási egyezmények fontosságáról. Leszögezte: a társulás szorosabbá teszi Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia kapcsolatait a közösséggel, ami viszont a reformot és a demokráciát erősítené és elvezethetné a három ország teljes jogú tagságához, amikor azok kívánják és a csatlakozásra alkalmasak. Ez az első eset, hogy egy brit miniszterelnök előszót írt az EK-val összefüggő kormányzati állásfoglaláshoz. Azt jelzi, hogy Major milyen fontosságot tulajdonít a közösségnek és az abban betöltött brit szerepnek, aminek — a kormányfő szavai szerint — segítenie kell Európa jövőjének felépítésében és kialakításában. Major világossá tette, célja az, hogy az EK még hatékonyabb és kiszámíthatóbb legyen, hogy Európa szerepe növekedjék a jobb együttműködés révén világszerte, anélkül, hogy saját biztonságát aláásná. A következő évszázadba lépő Európa jövőjét alakítják most ki, s ebben Nagy-Britannia központi, lelkes résztvevő kíván lenni, hogy abba az irányba vezesse a közösséget, amerre haladnia a londoni megítélés szerint célszerű. Bányászsztrájkok a Szovjetunióban Irreálisnak tartja az ukrán kormányfő a donyecki bányászoknak azt a követelését, hogy 100—150 százalékkal növeljék az ágazatban dolgozók bérét — közölte az Ukrinform ukrán hírügynökség. Több mint 500 ezer bányász pénteken 24 órás sztrájkba lép bérkövetelésének alátámasztására, tíz napot adnak az Ukrán kormánynak, hogy teljesítse. Ha nem emelné bérüket, akkor meghatározatlan idejű sztrájkba kezdenének — közölte a sztrájkbizottság vezetője. A Kuznyecki-medence bányászai is bejelentették, hogy egynapos sztrájkot tartanak hétfőn, magasabb bért, és Gorbacsov lemondását követelve — közölték szovjet szakszervezeti források. Az elnök lemondásának követelése minden bizonnyal Borisz Jelcin orosz köztársasági elnök felhívásához csatlakozik, amelyben Jelcin arra szólítja föl Gorbacsovot, hogy engedje át a kezében összpontosított hatalmat a 15 köztársaság vezetőiből álló Szövetségi Tanácsnak. A kuznyecki bányászok ukrajnai kollégáik megmozdulásához kívánnak csatlakozni a munkabeszüntetéssel — tette hozzá Pavel Suspanov, a bányászszakszervezet illetékese. A donyecki bányaalkalmazottak péntekre jelentették be sztrájkba lépésüket, melynek célja a bérek emelésének és a nyugdíjkorhatár lejjebb engedésének követelése lesz. Utoljára másfél évvel ezelőtt tartottak több százezer dolgozóra kiterjedő munkabeszüntetéseket a szovjet bányákban , a sztrájkolók akkori anyagi követeléseit azonban igen szerény mértékben teljesítették. Töröktopolya Rémhírek fegyverekről A jugoszláv belügyi szerveknek nincs tudomásuk arról, hogy Töröktopolyán fegyvert akartak volna szétosztani a magyar lakosság számára — közölte csütörtökön a Magyar Szó. A vajdasági faluban olyan rémhírek terjedtek el, hogy egy narancssárga teherautón hozták volna a fegyvert Töröktopolyára, de a szállítmányt az egyik változat szerint a falu határában elkobozták, a másik pletyka szerint pedig egy falusi lakos saját kocsival hozott volna fegyvereket. A faluban ezután megkezdődött a vádaskodás, hogy egyeseknek közük lehet a fegyverkezéshez. A rémhíreknek a falu tanácselnöke, Medo Bogunovics vetett véget azzal a cáfolattal, amely a belügyi szervektől származik. Megtörtént, hogy az utcán megátkozták a magyarokat, mások durván viselkedtek és rágalmaztak Sokan felhívták a figyelmet arra, hogy esetleg irányított akcióról lehet szó.