Népszava, 1991. július (119. évfolyam, 152–178. sz.)
1991-07-01 / 152. szám
2 Harcok után átmeneti megállapodás Jugoszláviában (Folytatás az 1. oldalról) szérveztetettebb magyar átkelőhelyet. Mint ismeretes, a Jugoszláv Néphadsereg sikertelenül próbálkozott a szlovéniai oldal birtokbavételével, mert a szlovén erők azt — foglyokat is ejtve — megvédték. Az összecsapásnak mégis voltak olyan mozzanatai, amit a magyar szervek határaink megsértésének minősíthetnének . Ezt a jövőben megelőzendő, ez az átkelőhely tehát nem járható. Viszont működik a letenyei, ahonnan horvát területről megközelíthető a muraszerdahelyi közúti híd. Itt a Mura folyó képezi a két fiatal köztársaság, Horvátország és Szlovénia határát. A hídon a szövetségi tankok támadására számítva, tartálykamionokban több száz tonna metalon és kerozin várakozik, robbantásra előkészítve. Akár megtámadják a hidat, akár a támadás elhárításaként felrobbantják, beláthatatlan következményei lesznek. Egyik oldalon lakott terület, a másikon néhány száz méternyire kőolajfinomító. Alatta pedig a Mura folyó, amely magyar területet is érint. A szlovén oldalon lévő hídfőnél védelmi állások húzódnak, ahol éppen tegnap váltották le a már egy hete itt állomásozó katonákat. Legnagyobb meglepetésemre, a szlovén területvédelmi erők egyenruháiban magyar ajkú fiatalokkal találkoztam. Ahogy az egység egyik tisztje, aki civilben magyar— történelem szakos tanár (nevét az események kétes kimenetele miatt nem közöljük) elmondta: mindannyian a szlovén kormány behívóparancsának engedelmeskednek. Bevallja, féltik otthon maradt családjukat, és félnek maguk is. De, ha támadás éri őket, védekeznek. És ezúttal ez nem üres fenyegetőzés. A birtokukban lévő, vállról indítható rakéták és hátrasiklás nélküli páncéltörő lövegek hathatós ellenfelei a harckocsiknak. Eredetüket firtatva elmondják, hogy a függetlenség kikiáltásakor birtokukba vett határőrsök arzenálját képezték a fegyverek. Remélve, hogy a fegyverek használatára nem kerül sor, azért felmerül a kérdés: vajon, milyen fenyegetés kényszere alatt készletezett nagy tömegben a jugoszláv határőrség korszerű páncéltörő fegyvereket a magyar határon? Kegyes András Szlobodan Milosevics szerb elnök elfogadta a horvát Stipe Mesic beiktatását az államfői tisztségbe és megkezdik az ezzel kapcsolatos alkotmányos eljárást — közölte hivatalosan Lubomir Loncsar jugoszláv külügyminiszter az Európai Közösségek elnökségét képviselő olasz nagykövettel. A szlovéniai eseményekkel párhuzamosan Horvátországban is harcok voltak. Borovo faluban robbantások és sortüzek hallatszottak, s Eszéken is pokolgépes akciót hajtottak végre. A belgrádi televízió esti híradójában Marko Negovanovics altábornagy, a főparancsnokság tagja, drámai hangú figyelmeztetést olvasott fel, követelve, hogy a szlovén köztársaság vezetése biztosítsa a fegyveres harc feltétel nélküli beszüntetését, s teremtse meg a normális körülményeket a hadsereg életéhez és tevékenységéhez. Amennyiben a követelést a szlovén kormány nem teljesíti — hangzik a tábornok által felolvasott szöveg —, a főparancsnokság elrendeli az ország helyzetének megfelelő intézkedéseket, beleértve a teljes harckészültséget és a szükséges mozgósítási tevékenységet, valamint a határozott katonai lépéseket. Nem sokkal szombat éjfél után, lövöldözés volt a szlovén főváros központjában. A ljubljanai rádióban a szlovén belügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy a rendőrök és a területvédelmi egységek, „a hadsereg terroristáival csaptak össze”. Aztán vasárnap, pontban kilenc órakor, Szlovéniában mindenütt megszólaltak a légvédelmi szirénák, s a rádióban, Jelko Kacin tájékoztatási miniszter bejelentette, hogy 150 percen belül légitámadás várható. A légiriadó után Szlovénia városaiban az utcák elnéptelenedtek. Nem sokkal tíz óra előtt, Mariborban bejelentették, hogy megszűnt a légi veszély, Ljubljanában pedig azt közölték, hogy a légitámadás veszélye csökkent. A felrobbantásra előkészített muraszerdahelyi híd a magyar határtól 8 kilométerre van Kegyes András felvétele Légiriadó Szlovéniában A pénteki, késő esti tűzszüneti megállapodás után vasárnapig több alkalommal is megsértették a szembenálló felek Szlovéniában a tűzszünetet, s a harcok újabb halálos áldozatokat és sebesülteket követeltek. Az olasz tévé beszámolt róla, hogy az olasz—jugoszláv határon, Casarossa határátkelőhelynél összecsaptak a jugoszláv néphadsereg egységei a szlovén területvédelmi alakulatokkal. A harcokban négyen meghaltak és heten megsebesültek. A szlovéniai területvédelmiek Molotov-koktélokkal támadtak a páncélosokra, amelyek fedélzeti lövegből tüzet nyitottak a területvédelmiekre. Közben szombaton hajnalban Zágrábban befejeződött a Közös Piac három külügyminiszterének jugoszláviai közvetítő útja, amelyet a delegáció rendkívül sikeresnek nevezett. Gianni de Michelis olasz külügyminiszter, Jacques F. Pool luxemburgi és Hans van den Broek holland külügyminiszter kijelentette, hogy a tárgyalásokon kedvező választ kapott a delegáció minden kérdést illetően, s az Európai Közösségek most arra vár, hogy Jugoszláviában valóban meg is valósulnak az ígéretes állásfoglalások. A három külügyminiszter egyrészt ígéretet kapott arra, hogy Szlovénia és Horvátország felfüggeszti a szétválásra hozott nyilatkozatát, másrészt a hadsereg visszavonul a laktanyákba, s végül az alkotmány előírásának megfelelően megválasztják az államelnökség elnökét is. A hadsereg idézte elő a vérontást Kissinger nyilatkozata a Népszavának Újságírók hada „vadászott” tegnap Henry Kissingerre, a ma is világhírű volt amerikai külügyminiszterre, a nemzetközi kérdések mindenütt mérvadó szakértőjére. Munkatársunknak ebéd után, a Gundel Étteremnél sikerült szóra bírnia a politikust. — Milyennek ítéli meg a kelet-európai térség helyzetét most, a jugoszláviai események nyomán? — Úgy látom, hogy a régió fejlődése nagyon kedvezően alakul. Ezért szomorított el nagymértékben a jugoszláviai vérontás. Bár magam is Jugoszlávia egységének pártján állok, mégis úgy ítélem meg, hogy az események tragikus fordulatát, a vérontást a szövetségi hadsereg beavatkozása idézte elő. — Mi a véleménye a szovjet birodalom összeomlása következtében kialakult biztonsági légüres térről? — Volt néhány évünk arra, hogy felkészüljünk a Szovjetunióban várható drámai változásokra. Ugyanígy arra is, hogy a térség politikai és gazdasági megerősítésére koncentráljuk erőfeszítéseinket. Úgy gondolom, hogy az új biztonsági struktúra egy éven belül kialakulhat. — Kissinger úr! Bizonyosan határozott véleménye van Magyarország fejlődéséről is... — Azt hiszem, Magyarország gyorsabban halad előre, mint ahogy bárki gondolta volna. Országuk nagy szerepet játszott a szabadságért és a haladásért folytatott küzdelemben, s most is jó úton jár. Ezért Nyugat-Európának és az Egyesült Államoknak nagyobb mértékben kell segítenie, mint tették eddig. Én már régen szerettem volnaeljönni ide, hiszen az ötvenes évek óta csodálója voltam függetlenségi harcuknak. Ezért örömmel fogadtam el kormányuk meghívását. Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor volt olyan kedves, és meg- invitált azokra a rendezvényekre is, amelyekre a függetlenség napja alkal-l mából fővárosukban került sor. Kocsi Margit | Bagdad akcióira bombázás lehet a válasz Washington figyelmeztetése Iraknak Az ENSZ BT határozatban hívta fel Irakot, hogy haladéktalanul tegye lehetővé azon titkos rakomány vizsgálatát, amelyet iraki katonák rejtettek el pénteken azok elől az ENSZ-szakértők elől, akik egy, Bagdad közelében fekvő támaszponton végeztek ellenőrzést. A teherautókon sebtében elszállított rakományról a szakértők feltételezik, hogy atomfegyver előállítására alkalmas dúsított uránt tartalmaz. A szakértők megpróbálták lefényképezni, amikor a teherautók elhajtottak, de a katonák ennek megakadályozására a levegőbe lőttek. A washingtoni kormány és a Pentagon egyes képviselői nem tartják kizártnak az Irak elleni harci cselekmények felújítását, válaszul arra, hogy Bagdad megsérti a tűzszüneti megállapodást. Lemondásra szólították fel a KGB főnökét A KGB elnökének távozását követelte legújabb számában a Novoje Vremja című szovjet hetilap. A lap főszerkesztője által jegyzett cikk szerint Vlagyimir Krjucskov lemondását — vagy leváltását — a parlament két héttel ezelőtti zárt ülésén elmondott beszéde teszi szükségessé. A cikk egyik legfőbb következtetése, hogy a KGB főnöke nem a szakmai munkát, hanem a politizálást állítja tevékenysége középpontjába. „V. Krjucskov saját szervezetének törvényeit megsértve, és kihívást intézve az elnök ellen, nem hagyott más választást. Most neki kell beadni lemondását, vagy az elnöknek kell felmenteni őt” — hangoztatja a lap. Majd végezetül hozzáteszi: Azután már szabad állampolgárként foglalkozhat agitációval, propagandával. (MTI) HÉTFŐ, 1991. JÚLIUS 1. NÉPSZAVA Európa erőfeszítései Ante Markovics jugoszláv miniszterelnök, tegnap Ljubljanába utazott, hogy tárgyalást folytasson a válság rendezéséről, az országot fenyegető súlyos veszély elhárításáról és a vérontás leállításáról. A szövetségi kormányt előzőleg tájékoztatták arról, hogy a szlovén parlament elfogadta a válság rendezésére szombaton elfogadott hárompontos tervezetet. Antall József miniszterelnök június 29-én, délután 40 perces telefonbeszélgetést folytatott Ante Markovics jugoszláv miniszterelnökkel a kialakult jugoszláviai helyzetről. Lawrence Eagleburger, az amerikai külügyminiszter el Jönnek a törökök Enyhült a Németország nyugati felén működő magyar képviseletekre — a bonni nagykövetség konzuli részlegére és a müncheni főkonzulátusra — nehezedő török nyomás, miután közhírré tették: a törökök a határon is megkapják a 48 óráig érvényes tranzitvízumot. Németországban becslések szerint kétmillió török élt A várakozási idő nőttönnőt, a befelé utazók számára a hegyeshalmi közúti határátkelőhelyen. Szombaton az esti órákban 150 percet, éjszaka már három fő helyettese nyitva hagyta a lehetőséget, hogy egy önálló Szlovénia és Horvátország végül nemzetközi elismerést kapjon. Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter Németország támogatásáról biztosította Szlovéniának azt a kérését, hogy az Európai Közösségek megfigyelőket küldjön a köztársaságba. Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter úgy nyilatkozott: jelenlegi ismeretei alapján a kormány nem tartja szükségesnek az osztrák hadsereg részleges mozgósítását, mert a határvidéken összevont haderő, amelynek létszáma elérte az ötezret, egyelőre elégségesnek látszik órát, vasárnap kora délelőtt 4 órát, délután pedig már ennél is többet kellett várakozniuk azoknak, akik Hegyeshalomnál akartak belépni hazánk területére. A Németországból hazafelé tartó török vendégmunkások ostromolják a határt. Szombaton forgalmi rekordok dőltek, éjfélig több mint 90 ezer utas lépte át a határt. A hegyeshalmi határátkelőhely történetében szinte példátlan forgalom különösebb atrocitások nélkül zajlott. Vasárnap délután kettő óráig, 3500-nál több vízumot adtak ki. Josef von Ferenciys „Két hazát, de egy ügyet szolgálok" Egy médiamenedzser a magyarságért „Én két hazát szolgálhatok: a szülőhazámat, Magyarországot és választott hazámat, Németországot. Két hazát, de egy ügyet szolgálok: a magyar—német kapcsolatépítés ügyét”. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg a minap baráti, kötetlen hangulatú esti rendezvényét az alsó-szászországi miniszterelnök és a meghívott vendégek jelenlétében a Duna-Intercontinental Szállodában Josef von Ferenczy médiamenedzser. Lapunk ez alkalomból kért tőle rövid interjút. — Ferenczy úr! Miben rejlik az ön médiamenedzseri tevékenysége? Mit fed ez a kifejezés? — Tizennégy különböző cégünk van, foglalkozunk könyvkiadással, PR-ügynökséget tartunk fenn, tévéprodukciókat is készítünk. Ami egyébként a „média-menedzser” elnevezést illeti: korábban nagyon bántott, hogy Magyarországon két év óta csak „ügyes nyugatnémet üzletembernek” neveztek. Való igaz, hogy az üzleti szempont a tájékoztatás területén is fontos, de Magyarország számomra szent ügy, különbséget tudok tenni az üzlet és a segítség között. E téren sok mindent tettem eddig, de egy fillért sem kerestem rajta. Létrehoztam az Axel-Springer Kft.-t, amely a legnagyobb kiadóvállalat lett, nemrég hoztam létre a Ferenczy Europress Budapest sajtóügynökséget. Megpróbálom ezt az országot a világ médiapódiumára, emelni. — A média menedzselése révén miként tud hatni a magyar gazdaság és társadalom fejlődésére? — A média ha jól-rosszul is, de uralja a világot. Általa lehet eladni azt, ami történik, vagy történni fog. A média nélkül még a jó cselekedet sem válhat ismertté. Ahogy már többször is mondtam: a rossz örökké él, a jót mindennap elölről kell kezdeni. Beszédemben is hangsúlyoztam: nekünk, magyaroknak, a kor parancsának megfelelően kell tudnunk élni értékeinkkel. Az ellenzéknek és a kormánypártoknak nem azt kell most nézniük, hogy kinek van igaza, hanem azt kellene vizsgálniuk: hogyan tovább? A magam részéről a német—magyar viszonyt próbálom szorossá tenni, s hogy miért éppen a németekkel próbálom összehozni e kapcsolatokat, annak az az oka, hogy nincs más, aki segítsen. — Ön nemcsak a határokon belül élő magyarok ügyét karolta fel, hanem a határokon kívüliekét is, főleg a Romániában élőkét. Hogy látja az összmagyarság helyzetét, megsegítésének lehetőségeit? — Bizonyára tudja, hogy tavaly márciusban a magyar és a román értelmiség, valamint a külügyminiszter együttműködésével egy háromnapos konferenciát rendeztem saját költségemen. Úgy gondoltam, ez megnyithatja az utat ahhoz, hogy itt, Magyarországon megalakulhasson egy egyesület, vagy klub, amely a szomszédos országokban élő, mintegy négymillió, magyar életével intézményesen foglalkozna. A napokban voltam az államelnöknél, és előtte is kifejtettem: a Jugoszláviában, Romániában, Csehszlovákiában élő magyar kisebbségek ügyének rendezése csak békés eszközökkel képzelhető el. Apránként kell megépíteni azt a sok kis aranyhidat, amelyből később összeállhat majd a békés együttműködés nagy aranyhídja. — Mostanában divat itthon „optimistákra” és „peszszimistákra” osztani az embereket, ön az elmondottakra gondolva, melyik csoportba sorolná magát? — Gyermekkorom óta soha nem azt vizsgáltam, hogy mit miért nem lehet megvalósítani, hanem azt, hogy mit hogyan lehet megoldani. A realitást megpróbáltam egy szintre hozni az optimizmussal. Ha az ember derűlátás nélkül próbál létrehozni valamit, jobb, ha elfelejti az életet. Garzó Ferenc