Népszava, 1991. július (119. évfolyam, 152–178. sz.)
1991-07-23 / 171. szám
A perifériáról a semmibe? A .S üzemorvosokra: szükség van A Magyar Orvosi Kamara Üzemegészségügyi Tudományos Társasága a hét végén állásfoglalást hozott nyilvánosságra az üzemorvosi rendelők, az ott dolgozó közel kilencszáz üzemorvos védelmében. Úgy tűnik ugyanis, hogy a társadalombiztosítás reformja veszélyezteti az üzemorvosi hálózatot. Dr. Fodor Etelka, a társaság titkára, szakorvosként megfogalmazott véleményét mondta el lapunknak. — Véleményünk nélkül készült el az üzem-egészségügyi szolgálat jövőjének koncepciója, számos, ránk nézve sérelmes elgondolással. Furcsállom, hogy fentről kívánják átalakítani a szolgálatot, hangoztatva, nincs szükség rá, a családi orvosi hálózat átveszi majd a feladatkörét. — Milyen ellátást biztosít ma az üzem-egészségügyi szolgálat? — Kilencmillió 400 ezres betegforgalmunk volt az elmúlt évben, háromszázegyezer dolgozót vettünk gondozásba. Megtalálható betegeink között a nagyon súlyos is, például tavaly 17 új szilikózist diagnosztizáltunk. — Úgy tudom, a szilikózisnak kitett emberek előírás szerint rendszeres egészségügyi szűrésen vesznek részt. — Ez így volt, és elvileg ma is így van, sajnos azonban a nagyvállalatok átalakulásával számtalan kisebbnagyobb magánöntöde is alakul, ahonnan nemigen küldik el orvoshoz az alkalmazottakat. — Hazánk három évvel ezelőtt ratifikálta az üzemegészségügyről szóló genfi egyezményt, ami tíz évig életben van. — Ez így van, ennek ellenére — ismereteink szerint — vissza akarják fejleszteni a hálózatot. A tervek úgy szólnak, hogy az üzemorvos nem írhat fel gyógyszert vényre, vagy ha igen, csak korlátozottan, sőt olyan elképzelés is van, hogy a vállalatnak kell majd fizetnie a felírt receptet. Mi lesz itt, ha igazából beindul a privatizáció? A betegségek megelőzése, a foglalkoztatási bajok kiszűrése, a betegek táppénzbe vétele kerül veszélybe. Hazánkban több százezer ember naponta ingázik. Kérdezem én, mikor képes őt ellátni a családi orvos, amikor csupán késő estétől kora reggelig van otthon a bejáró dolgozó? Másrészt: olyan speciális, alapellátást biztosítunk, amire csak mi szakosodtunk. Ha megszüntetnék a feladatkörünket, az ország elvesztene egy olyan szakorvosi réteget, amely ért a munkahelyi egészségkárosodáshoz, ismeri a munkahelyi környezeti ártalmakat, megtanulja a megelőzési és a gyógyítási tennivalókat. Elnézést kérek a következő mondatért: sokan azért nézik le az üzemorvosokat, mivel szerintük e réteg az orvostársadalom perifériáján helyezkedik el. Nem lehetséges, hogy innen ered a hálózat megszüntetésének elgondolása? — Kérem, én a kilencszáz szakvizsgázott, tisztességes orvos nevében emelek szót. Igaz, sokat ártott szakmánk presztízsének, hogy némely kórházi vezető büntetésből helyezte át orvosát az üzemegészségügyi szolgálatba. A büntetés esetleg jogos volt, de úgy hiszem, hogy a formája sokat ártott a szakmának. — A Magyar Orvosi Kamara kiállt az üzemorvosok mellett. Elnöke úgy foglalt állást, hogy az üzemorvosok tevékenysége gyógyító munkából is áll. — Épp ez utóbbi kerülne veszélybe. Különösen, hogy a vállalatok ott spórolnak majd ahol tudnak. Természetesen nem csupán az orvosok jövőjéről van itt szó, hanem a négymillió munkavállaló egészségéről. Remélem, hogy a szakszervezetek kiállnak a munkavállalók egészségvédelme mellett. S ha nem lenne szükség ránk, ne az egészségügyi hatóságok pecsételjék meg sorsunkat. Nem hiszem, hogy egy demokratikus országban, ahol szabad orvosválasztásról beszélünk, meg lehet tiltani az üzemorvosoknak, hogy szerződést kössenek a biztosítókkal. Mi van, ha a páciensek nem a családi orvost, hanem az üzemorvost kívánják választani? Sok helyen ma is így van. Egyébként Szent István király mondta ki először, hogy a bányákba lemenő embereket kötelező megvizsgálni. És mindez 1030-ban volt. Bizonyára tudta: egészséges emberrel több hasznot lehet termelni. — Amennyiben megszűnne az üzemorvosi hálózat, mi lenne az itt dolgozókkal? — Nincs hová menekülnünk. Azt mondják, sok az orvos, most végzett fiatal kollégák nem tudnak elhelyezkedni. Ugyanakkor 2 ezer 400 külföldi orvos diplomáját honosították a közelmúltban. Zsákutca ez, nagy kár lenne belehajtani. ★ A Népjóléti Minisztériumtól kapott információ szerint az üzemorvosi szolgálatról szóló jogszabály várhatóan még ebben az évben a parlament elé kerül, így kívánják megakadályozni, hogy gazdasági okokra hivatkozva, vállalatok bezárják üzemorvosi rendelőiket. Az előzetes tervek szerint az új társadalombiztosítási rendszer bevezetésével minden orvos, így az üzemorvos is felírhat majd gyógyszert, ha szerződésben áll a biztosítóval, illetve betegéről nyilvántartást vezet. Az üzemorvosok táppénzbevételi jogáról azonban még nincs kész elképzelés, márpedig ez a lét- és alapkérdés. Nógrádi Tóth Erzsébet ttcfejvaÖ€Íött a rendőrségi vizsgálat rosszul oszlott lízingszorzó Dr. Bodrácska János főkapitány-helyettes sajtótájékoztatója Dr. Bodrácska János ezredes, megbízott rendőrfőkapitány-helyettes tegnapi sajtótájékoztatóján tisztázódtak a múlt héten nagy port vert, úgynevezett televíziós viszszaélések körüli bonyodalmak. A gépkocsilízinggel kapcsolatban névtelen bejelentés alapján, április 5-én indítottak nyomozást ismeretlen tettesek ellen. A felgyorsított vizsgálat során megállapították, hogy a televízió 39 millió forinttal rendelkezett arra a célra, hogy kiegészítse gépkocsiparkját. A járművásárlással kapcsolatban a tévések megkeresték a Microsystem Rt.-t, és a pénzügyi finanszírozást vállaló Ipari Fejlesztési Bankot, amely 32 százalékos lízingszorzót alkalmazva, több mint 16 millió forinttal indította el az üzletet. A Microsystem az üzletbe bevonta a Metatrade Kft.-t, amely az ügynöki tevékenységéért felvett 1 millió 858 ezer forintot, majd később jutalékként még kapott 2 milliót. Miután a kft.-nek nincskülkereskedelmi joga, felvették a kapcsolatot a Kelet -Nyugat Bank Rt.-vel, és így intézték el, hogy behozzák az autókat. A bank a ciprusi érdekeltségű Linmarius Ltd.-hez fordult, amely megszerezte a szükséges valutát, majd megvásárolta a Magyar Televízió részére, 39 millió forintért a 26 Peugeot-t. Mi a bűncselekmény ebben a bonyolultnak tűnő kereskedelmi-pénzügyi tranzakcióban? A főkapitány-helyettes elmondta, hogy a Microsystem 32 százalékos lízingszorzója miatt a Magyar Televízió többletkiadása meghaladta a 16 millió forintot. A Metatrade ügynöki tevékenységéért majdnem 4 millió forintot vett le, míg a Kelet-Nyugat Bank 2 millió 106 ezer forintot kapott a közreműködéséért, majd a ciprusi cég haszna meghaladta a 6 millió forintot. A televíziónak a 39 millió forintos alaptőkéjét több mint 28 millióval növelték meg, így az összeg 67 millió forintra nőtt, de ehhez jön még gépkocsinként a vám és az áfa is. Az indokolatlanul drága autóvásárlásért dr. Sándor Gyuláné volt kereskedelmi és gazdasági igazgató, valamint Horváth Lóránt gyártási igazgató ügyét hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt hétfőn vádemelési javaslattal átadták a Fővárosi Főügyészségnek. Ugyancsak gyanúsítottként hallgatták ki Horváth Istvánt, a Metatrade Kft. ügyvezető igazgatóját, aki a gépkocsikra nem kért a Nemzeti Banktól behozatali engedélyt. A főkapitány-helyettes a korábban szóba került három BMW-vel kapcsolatban elmondta, hogy a márkás gépkocsikat a Klapka, GmbH-val kötött lízingszerződés alapján kétéves futamidőre 8 millió 500 ezer forintért kapták. Az összeg feléért a tévében 43 perc műsoridőt biztosítottak a Klapka cég részére. A gépkocsikkal kapcsolatban bűncselekmény nem történt. Ugyancsak megszüntették a nyomozást, bűncselekmény hiányában, az úgynevezett Bongó-ügyben is, mert mindenki csak a szerződésben megállapított jutalékot kapta az eladott szelvények után. S. A. A Yellow Pages Magyarországon A Kontrax Rt. a Maxwell Central and East European Partners nevű alappal a napokban megállapodást írt alá egy vegyes vállalat létrehozásáról, abból a célból, hogy előkészítsék a Yellow Pages budapesti kiadását. A világhírű címjegyzék magyarországi változata két nyelven — magyarul és angolul — jelenik majd meg, és tartalmazni fogja a Budapesten és környékén működő több mint 60 ezer vállalat, vállalkozás és foglalkozás képviselőjének címét és telefonszámát. TOLLAS TIBOR | KITÜNTETÉSE | Göncz Árpád köztársaság: | elnök Tollas Tibornak, a müncheni Nemzetőr főszerkesztőjének és kiadójának — a nagyvilágban élő magyarság összetartása | és az óhazával fenntartott kapcsolatai erősítése érdekében kifejtett tevékenységéért — a Magyar Köztársaság babérkoszorúval | ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. MEGALAKULT A MAGYAR CSERKÉSZFÓRUM | A gödöllői cserkész-vezető| képző táborban megalakítstották a Magyar Cserkészek fórumot. A Magyarok Világszövetsége segítségével | létrejött és annak tagszer- vezeteként működő tanácskozó testület alapító tag- jai: a Külföldi Magyar Cserkészszövetség, a Magyar Cserkészszövetség és a Szlovákiai Magyar Cser- 1 készszövetség, valamint megfigyelő tagként a Bo-8-án kivégeztek. mániai Magyar Cserkészszövetség. MÁK-KIÁLLÍTÁS Peter Max amerikai festőművész eladással egybekötött kiállítását augusztus 9—szeptember 1-ig rendezik meg a Várfok 14. Mű- I helygalériában. Koszorúzás Tarcsay Vilmos sírjánál Budapesten, a Kerepesi úti temetőben hétfőn, katonai tiszteletadás közepette emlékeztek meg Tartsay Vilmosról, születésének 90. évfordulója alkalmából. Tartsay 1940- ben kilépett a honvédség kötelékéből, 1944 októberében az ellenállási mozgalom katonai vezérkarában dolgozott, s a nyilasok különbírósága halálra ítélte. 1944. december KEDD, 1991. JÚLIUS 23. NÉPSZAVA Zendülők, fellebbezés után Három hónap a várakozás A törökbálinti zendülő katonák első fokon befejezett bűnügye még nincs a Legfelsőbb Bíróságon, így megalapozatlan az a hír, amely szerint augusztusban megkezdődik az ügyben a fellebbezési tárgyalás — mondta dr. Rabóczki Ede hadbíró vezérőrnagy, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának elnöke az MTI érdeklődésére. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint az ügyben, első fokon eljárt Budapesti Katonai Bíróságnak a szóban kihirdetett ítélete után — tehát július 3-át követően — 15 napon belül írásba kell foglalnia döntését, és a tárgyalás jegyzőkönyvét. Ezt követően, a fellebbezés alapján a katonai bíróságnak a bűnügy összes iratát a Legfőbb Ügyészségen keresztül fel kell terjesztenie a Legfelsőbb Bírósághoz. Az iratok megküldése a Legfőbb Ügyészség keretében működő Katonai Főügyészséghez történik, ahol véleményezik a kihirdetett ítéletet, és indítványt tesznek a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának a másodfokú döntésre vonatkozóan. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint a Katonai Főügyészségnek az indítvány és a véleményelkészítéséhez 15 nap áll rendelkezésére. A katonai kollégium vezetője hangsúlyozta: miután a bűnügy iratai megérkeznek a Legfelsőbb Bíróságra, ott az ügyben eljáró büntetőtanács elnöke megvizsgálja az iratokat abból a szempontból, hogy azok alkalmasak-e a fellebbezési tárgyalás lefolytatására. Amennyiben a másodfokú eljárásnak nincs törvényi akadálya, úgy kitűzi a fellebbezési tárgyalás kezdetének idejét. Ezzel egyidejűleg intézkedik a vádlottak és védőik, a katonai ügyész, valamint az ügyben, szereplő egyéb érdekeltek tárgyalásra idézéséről, illetve értesítéséről. Figyelemmel a törvényi előírásokra, és az első fokú ítélet, valamint a tárgyalás jegyzőkönyve írásba foglalásának várhatóan több száz oldalas terjedelmére, a fellebbezési tárgyalás kezdetének lehetséges legközelebbi kitűzése csak szeptember második felére várható. Független és nemzeti egyet akar Egységben az erő? A még ellenzékben lévő Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt 1989 decemberében kettészakadt. A szegedi tanácskozáson többen úgy döntöttek, megalakítják a Nemzeti Kisgazda- és Polgári Pártot. Lépésüket azzal indokolták: hiába tettek számtalan kísérletet arra, hogy a pártban kialakult tarthatatlan helyzetet megváltoztassák, igyekezetük kudarcba fulladt. A kisgazdapártban az egy esztendő alatt érdemi munka nem folyt, a személyeskedés, a belső hatalmi harc, az intrika megakadályozta, hogy kialakuljon a párt igazi arculata, politikai programja. A háromszáz küldött megválasztotta az új vezetőséget: országos elnök dr. Szeghő István lett, a főtitkár pedig dr. Baross Imre, az FKgP akkoriban már felfüggesztett főügyésze. A két kisgazdapárt viszálykodása azóta is tart. Néhány hónappal ezelőtt még felelősségre vonták dr. Torgyán Józsefet, az FKgP akkori frakcióvezetőjét, amiért részt vett és felszólalt a Nemzeti Kisgazdapárt szegedi gyűlésén. Dr. Boross Imre is többször hangsúlyozta, nem kívánja felvenni a kapcsolatot az FKgP- vel. Az utóbbi napokban azonban felröppent a hír, közeledik egymáshoz a két kisgazdapárt. Németh Béla FKgP-főtitkár szerint a reményekre jogosító nyilatkozatot a nemzetiek tették. Kijelentették ugyanis, hogy megszűntek azok az okok, amelyek miatt 1989-ben kiléptek az FKgPből, amit a főtitkár visszamenőleg is sajnálatos lépésnek minősített, hiszen nem két kisgazdapártra lenne szükség ebben az országban, hanem egy erős, egységes pártra. Ezért fogadják örömmel a nemzetiek nyilatkozatát. Dr. Szeghő István, a Nemzeti Kisgazdapárt országos elnöke megerősítette az egyesülésről szóló híreket. Mint elmondta, a tárgyalások már megkezdődtek a két párt vezetői között, a nemzetiek Boross Imre főtitkárt bízták meg, képviselje a pártot. Szeghő doktor szerint először mindkét fél részéről bizottságot kell létrehozni, amely a részleteket kidolgozza, előkészíti az egyesülést, amelyre már az ősz folyamán sor kerülhet. — sámán — Cigánytagozat alakult az NDSZ-ben Meddig kell még visszalopni a búzát? Nem vették észre, hogy ül képviselőjük a parlamentben Amikor az istenek a földön jártak, és búzát osztottak a népeknek, kiderült, hogy a cigányoknak még zsákjuk sincs. Beletették hát az istenek a cigányok búzáját a többi nép zsákjába, mondván, alkalomadtán majd adják oda azoknak, akiket megillet. De mert erre sosem került sor, a cigányok azóta is próbálják visszalopni azt, ami az övék... Ezzel a legendával, és a régmúltban gyökeredző, ám máig tartó sérelmek felemlegetésével kezdte rövid tájékoztatóját tegnap Mezei István, a Nemzeti Demokrata Szövetség ugyancsak tegnap alakult cigánytagozatának ügyvivője. Kifejtette: a cigányság régi óhaja, hogy egy olyan országban és országért dolgozzon a magyarsággal együtt, ahol a cigányság legalább olyan fontos, mint mindenki más. Szerinte ma Magyarországon minden cigány válságos helyzetben van. Az 59 működő cigányszervezet közül közel egy tucatot Pozsgay Imre személye és a Nemzeti Demokrata Szövetség programja vonzott a szövetségbe, remélve, hogy itt megtalálják az ez idáig mindhiába áhított, hathatós érdekképviseletet. A Népszava kérdése, miért nincsenek bizalommal a fél éve alakult Magyarországi Roma Parlamenttel szemben, amely ugyancsak a cigányok érdekképviseletét vállalta magára, Farkas Miklós, a Magyarországi Cigányok Nemzetiségi Uniójának elnöke, a Roma Parlament ügyvivője kategorikusan kijelentette: azért nem bíznak a parlamentben, mert annak vezetői egymillió forintot „eltüntettek” a kapott támogatásból, s miután a tagság hűtlen vagyonkezelésért eljárást akart indítani a vezetők ellen, még őket, a feljelentőket vették elő ... Többen kijelentették a tagozat sajtótájékoztatóján, hogy Horváth Aladárt, a Roma Parlament elnökét, országgyűlési képviselőt nem ők választották képviselőnek, hanem az SZDSZ juttatta a parlamentbe, s eddigi tevékenységében nem kapott megfelelő helyet a cigányság érdekképviselete. Volt, aki úgy fogalmazott: nem vettük észre, hogy van egy emberünk a parlamentben. Murzsa Attila a Roma Ifjúsági Szervezet nevében ki- jelentette, a mai pártok, szervezetek között egyedül az NDSZ nyújthat a cigányság számára jogvédelmet és garanciát érdekeik képviseletére. Többen a jelenlévők közül bevallottan a puhatolódzás szándékával jöttek el a tagozatalapításra, másokat az utolsó remény hajtott ide. Általános vélemény volt: a cigányokat az egypártrendszerben is kihasználták, most az a különbség, hogy többen használjákki őket. A kérdésre,hogy ki kezdeményezte a cigánytagozat létrehozását, a Nemzeti Demokrata Szövetség vezetői, avagy a cigányság, Mezei István, aki maga is alapító tagja az NDSZ-nek, úgy fogalmazott, hogy a közeledés kölcsönös volt. Egy másik kérdésre, igaz-e, hogy Pozsgay Imre a minap részt vett egy cigánylakodalomban, a résztvevők úgy válaszoltak, ez a téma nem való a sajtótájékoztatóra ... (horváth)