Népszava, 1991. december (119. évfolyam, 282–305. sz.)

1991-12-05 / 285. szám

2 A jugoszláv hadsereg továbbra Cyrus Vance, az ENSZ-fő­­titkár különmegbízottja szer­dán, két napon belül másod­szor is találkozott Veljko Kadijevic jugoszláv nemzet­­védelmi miniszterrel. Vance csupán rövid és diplomatikus nyilatkozatot tett a megbe­szélés után: „A fegyvernyug­vásról tárgyaltunk, s arról, hogy megértjük-e egymást azzal kapcsolatban, amiről korábban már megállapod­tunk ... Vance előzőleg Eszéken járt, s ott azt hangsúlyozta, hogy a látottak alapján a hadsereg megsérti a tűzszü­netet. Vance ezután tért vissza Belgrádba, innen Zágrábba utazik, hogy Fran­jo Tudjman horvát elnökkel folytassa konzultációit a kéksisakosok jugoszláviai el­helyezésének vitás kérdései­ről. Zágrábból az amerikai diplomata visszatér Belgrád­ba, ahol újra Milosevic szerb elnökkel és Radijevic nem­zetvédelmi miniszterrel tár­gyal, s megbeszélést folytat még Ante Markovic szövet­ségi miniszterelnökkel is. Mindeközben ismét kiújul­tak a harcok Kelet- és Nyu­­gat-Szlavóniában, sőt Dal­mácia egyes részein is. Eszé­ket tüzérséggel támadták. A szomszédos Vinkovciban fegyvernyugvás volt, ami az­zal magyarázható, hogy a városba megérkeztek az Eu­rópai Közösség megfigye­lői. Tengeri és szárazföldi „el­rettentő intézkedéseket” ja­vasolnak az Európai Közös­ség Jugoszláviában tartózko­dó megfigyelői az EK mi­niszteri tanácsának, hogy „a jugoszláv néphadsereg to­vábbi agressziója értelmet­lenné, sőt öngyilkos akcióvá váljon ... Németország szerdán azon­nali hatállyal leállította a légi összeköttetést és az áru­­szállítást Szerbiával és Crna Gorával. Van den Broek holland külügyminiszter, a Tizenket­­tek miniszteri tanácsának soros elnöke bejelentette, hogy december 9-re, hétfőre, újra összehívták a Jugoszlá­viával foglalkozó hágai bé­kekonferenciát. Jegyzékben tiltakozott ju­goszláv kollégájánál a ma­gyar határőrség parancsno­ka, Nováky Balázs vezérőr­nagy, miután magyar terü­leten jugoszlávok által tele­pített aknazárat fedeztek fel — mondta szerdán délelőtt Zubek János határőrségi szóvivő. A robbanószerkeze­tet Mohács környékén, a ha­tártól két méterre magyar területen, kedden fedezték fel, s már hatástalanították. (MTI) is megsérti a tűzszünetet Moszkva nem ismeri el Ukrajnát A szövetségi külkapcsolatok minisztériuma nem tekinti önálló államnak Ukrajnát, bár elismeri, hogy a népsza­vazás az ott élők demokrati­kus véleménynyilvánítása volt — jelentette ki Vitalij Csurkin szerdai sajtótájékoz­tatóján. A szóvivő az MTI tudósítójának kérdésére nem volt hajlandó kommentálni, hogy Kijevben megnyílt a magyar nagykövetség, az első ilyen szintű külföldi képvi­selet. Csurkin — akárcsak keddi tévébeszédében Mihail Gor­bacsov — azt hangoztatta: a függetlenségre mondott igen nem jelenti azt, hogy Ukraj­na búcsút intett a szövetség­nek. Szavai szerint inkább arról van szó, hogy ezáltal még szabadabban képvisel­tetheti magát Ukrajna a megújuló unióban. A szóvivő nem mulasztot­ta el ismertetni a Gorbacsov és Jelcin oroszországi elnök által is felvetett igényeket, miszerint mielőbb tisztázni kell az atomfegyverek táro­lásával, a leszerelési egyez­mények végrehajtásával, az emberi jogokkal és iá nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdéseket. A The Wall Street Journal amerikai llap egy cikkében bírálta a tervet, hogy az Egyesült Államok hamarosan elismeri a független Ukraj­nát. A román kormány kész diplomáciai kapcsolatokat lé­tesíteni Ukrajnával éppúgy, mint a többi, függetlenné vált egykori szovjetköztársaság­gal. Ugyanakkor ragaszko­dik ahhoz, hogy tárgyalások kezdődjenek Kijevvel az 1939-es Molotov—Ribben­­tropp paktum alapján Ukraj­nához csatolt egykori román területek kérdéséről — jelen­tette ki a román külügyi szó­vivő. (MTI) A Szovjetunió nem A Szovjetunió kiadósságá­nak kezeléséért felelős Szov­jet Külgazdasági Bank szer­dán telexen értesítette banki hitelezőit arról, hogy az or­szágban kialakult kritikus likviditási helyzet miatt csü­törtöktől felfüggeszti a kül­ső adósságállomány tőkeré­szének törlesztését. A bank hangsúlyozza az üzenetben, hogy a kamatok visszafizetése a jövőben is rendben megtörténik. A hét legfejlettebb ipari ál­lam pénzügyi illetékesei nemrégiben tartott moszkvai egyeztető megbeszélésükön moratóriumot engedélyeztek törleszt a velük szemben jövőre ese­dékessé váló mintegy 3,6 milliárd dollárnyi szovjet kormányhitelrész törleszté­sére s felhívással fordultak Moszkva egyéb hitelezőihez, köztük a kereskedelmi ban­kokhoz is, hasonló gesztus végett. A német pénzügyminisz­térium szóvivője szerint a szovjet külgazdasági bank szerdai lépése összhangban van a moszkvai megbeszélé­sen elfogadottakkal, s mind­addig nem jelent különösebb gondot, amíg a Szovjetunió fizeti a kamatokat. (MTI) Közel-keleti alku Washingtonban Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti. Az amerikai külügymi­nisztérium épületében szer­dán hivatalosan megkezdőd­tek a közvetlen tárgyalások Izrael és az arab országok között, ám a gyakorlatban a felek csak a jövő héten ül­nek össze. Izrael, az ameri­kai nyomás ellen tiltakozva még nem küldte el megbí­zottait Washingtonba. Az amerikai kormányzat, bár hivatalosan a pártatlan közvetítő szerepét vállalja, a kulisszák mögött nagy erő­­feszítésket tesz, hogy a jövő héten — a kölcsönös propa­gandanyilatkozatok helyett — érdemi tárgyalásra szólítsa a feleket. Erre a kilátások nem kedvezőek, miután Iz­rael előzetesen jelezte, hogy csak 2-3 találkozóra hajlan­dó, amelyeken ügyrendi kér­déseket akar megvitatni. Prágai tudósítónk telef­on jelentése Ötmilliárdon múlik a föderáció? A költségvetés elfogadása sehol sem egyszerű dolog, hát még ott, ahol három kor­mány, három parlament jó­váhagyása szükséges és ahol egyfolytában attól kell tar­tani, hogy szétesik az állam­­szövetség. A szövetségi kor­mány és a pragmatizmusáról közismert Václav Klaus pénzügyminiszter tudatában az összes veszélynek, igen kö­rültekintően próbálták a ta­lajt előkészíteni. Pozsonyban összeült az ún. kis pénzügyi tanács, a há­rom pénzügyminiszter, és az Állami Bank elnöke és elő­zetesen megegyeztek a játék­­szabályokban, vagyis, az el­osztási kulcsban, mennyit kap a szövetség, és mennyit a két köztársaság. Feladatu­kat megkönnyítette az a kö­rülmény, hogy véletlenül időben egybeesett és éppen azokban a napokban a szlo­vák kormány nyolc szava­zattöbbséggel úgymond hű­ségnyilatkozatot tett a szö­vetségi államforma mellett. Az ország fellélegzett, leg­alább a költségvetés körül nincsenek zűrök. A szlovák kormány el is fogadta a po­zsonyi javaslatot, és miért ne fogadta volna el, a javukra szóló arány teljesen megfe­lelt igényeiknek. Nem így a cseh kormány. Általános meglepetésre (sen­ki nem várta, hogy akadé­koskodni fognak) a késő éj­szakába nyúló tárgyaláson elutasította az elosztási kul­csot és még 5,4 milliárd ko­ronát követelt, amivel az oktatási, környezetvédelmi és egészségügyi tárcát kívánják megerősíteni. Óriási botrány kerekedett. A cseh kormányt a pozsonyi megegyezés fel­rúgásával, a szövetségi ál­lam aláásásával, a politikai egyensúly megsértésével vá­dolták. Mindhiába, a cseh kor­mányfő határozottan és ki­tartóan védte kormánya ál­láspontját, amelyet a cseh parlament is fenntartás nél­kül támogat, mondván, ga­ranciát várnak a szlovák kormánytól és parlamenttől arra vonatkozóan, hogy va­lóban szövetségi államban kívánnak élni és a költség­­vetés jóváhagyása után sem törekednek annak felbom­­lasztására. A cseh és szlovák kor­mányfő tegnap Brünnben adtak egymásnak randevút. Václav Havel, Klaus és a köztársasági pénzügymi­niszterek részvételével pró­báltak megoldást találni az előállt helyzetre. Amikor eze­ket a sorokat írom, az ered­mény még nem ismeretes. Tény az, hogyha a jelenleg ülésező Szövetségi Parla­mentnek nem sikerül az év végéig a költségvetést jóvá­hagyni, az ideiglenes költ­ségvetés tovább bonyolítja és gyengíti az amúgy is ingatag belpolitikai színteret. Kis Éva Magyar-román tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) kötési és jószomszédi szer­ződés mielőbbi megkötését. A politikai és kulturális kap­csolatok fejlesztése, szavai szerint, szorosan összefügg a gazdasági kapcsolatok szint­jével. Ezek a kapcsolatok je­lenleg igen korlátozottak és ez mindkét felet hátrányo­san befolyásolja — mondotta a miniszterelnök. Horn Gyu­la, a magyar külügyi bizott­ság elnöke a többi között rá­mutatott, hogy a problémák megoldásában mindkét or­szág érdekelt, hogy hiteles partnerei lehessenek Európá­nak. Dan Cazarescu, a romá­n képviselőház liberális cso­portjának vezetője a frakció­­vezetőkkel tartott találkozón parancsoló szükségszerűség­nek nevezte, hogy a két nép ezeréves, kedvezőtlen tapasz­talatok után a megbékélés és a megértés útjára lépjen. Horn Gyula a kétoldalú­­kap­csolatok valamennyi problé­mája nyílt megvitatásának fontosságát hangsúlyozta, ki­fejezte reményét, hogy lehet­séges a kapcsolatok javítása, és utalt arra, hogy a kisebb­ségek ügyéről sem szabad megfeledkezni. Traian Chebeleu román külügyi szóvivő hangsúlyoz­ta ugyanakkor, hogy noha a két parlament és a politikai pártok közötti kapcsolatok fontosak, a párbeszéd közöt­tük nem helyettesítheti a kormányok közötti diargust. A kolozsvári magyar kon­zulátus újra megnyitása, új határátkelőhelyek létesítése és más, a magyar parlamenti küldöttség által felvetett problémák a kormányok ha­táskörébe tartoznak, követ­kezésképp nekik kell megol­dani azokat — tette hozzá a szóvivő, és kifejezte reményét, hogy hamarosan a kormá­nyok között is jelentős párbe­szédre kerül sor. A szóvivő egy másik kér­désre válaszolva ismét meg­erősítette, akár csak egy ko­rábbi sajtótájékoztatóján, hogy a két ország együttmű­ködési és jószomszédi szer­ződéséről megküldött magyar tervezet nem tartalmaz zá­radékot a területi integritás kölcsönös elismeréséről. A tárgyalások a magyar és a román tervezet alapján remélhetően még ebben a hónapban, esetleg már a jövő héten megkezdődnek — mon­dotta a román külügyminisz­térium szóvivője. Duke hadat üzen Bnshnak David Duke, a Ku Klux Klan egykori neonáci ve­zetője indul a republiká­nus elnökjelöltségért fo­lyó versenyben. Duke fellépése igen kí­nosan érinti a Republiká­nus Pártot, amely elhatá­rolta magát tőle és a kö­zelmúltban tartott szava­zás előtt George Bush el­nök rendhagyó módon felhívta Luisiana válasz­tóit: szavazzanak a De­­mokra Párt kormányzó­­jelöltjére. A szélsőjobb­­oldali, fajüldöző nézetei­ről ismert Duke-nak sem­mi esélye az elnökjelölt­ség megszerzésére, de árt­hat a republikánusoknak. (MTI) 199­1. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Nukleáris lakhatatlanság Oroszország hatalmas területeit lakhatatlanná tették a­­ nukleáris balesetek és az atomhulladékok, a megtisztítás­­ évtizedekig eltarthat és irdatlan összegekbe kerül — közölte az orosz környezetvédelmi miniszter Berlinben, s az európai környezetvédelmi értekezleten. Moszkva környékének kezdeti tisztogatása több száz millió dol­lárba kerül, az Orosz Föderáció egészének környezeti­­ felújítása pedig milliárdokba. Borisz Jelcin, orosz ál­lamfő kormánya külön bizottságot hozott létre az atom­­szennyezettség feltérképezésére. Mégis, az ellátási prob­lémák, a bűnözés és egyéb nehézségek miatt az orosz kormány fontossági sorrendjében a második helyről az­­ ötödikre szorult a környezetvédelem ügye. S MEGFIGYELŐK A MAGYAR HATÁRRA A Nyugat-Európai Unió parlamenti közgyűlése ja­vasolja a Miniszter­ Ta­nácsnak, hogy küldjenek ki megfigyelőket a ma-­­­gyar—jugoszláv határ tér­ségébe, az esetleges had­i­­ársértések ellenőrzésére.­­ A kilenc ország parla­menti képviselőiből álló testület politikai bizottsá­ga azt is előirányozza, hogy Magyarország, a Cseh és Szlovák Szövetsé­gi Köztársaság és Len­gyelország képviselőit fo­kozottabban vonják be az unió tevékenységébe. POLITIKAI NYOMÁS­­ A MAGYAR SZÓRA Maróti Miklós, az újvidé­­­­ki Magyar Szó kívülről kinevezett főszerkesztője­­ szerdán követelte, hogy a­­ lap közölje vezércikkét, s s tüntesse fel nevét az I­­mpresszumban. Amikor a szerkesztőbizottság ezt elutasította, azzal fenye­getőzött, hogy lepecsétel­ted a szerkesztőséget. A Magyar Szó szerkesztősé­ge — mint ismeretes — szerdán tiltakozó állásfog­lalást tett közzé Maróti I Miklóssal szemben, han­goztatva, hogy kinevezése a szakma „arculcsapása”. HOVÁ TŰNTEK A GOLYÓK? Úton Nigéria felé egy lengyel kikötőben eltűnt­­ . mintegy kétezer magyar töltény. A „nemzetközi”­­ történetet egy névtelen te­lefonáló tálalta a lengyel lapoknak. A rendőrség­­ megerősítette a hírt: a t­odunai kikötőben egy La­­gosba címzett magyar szállítmány konténeréből f­eltűnt kétezer darab 5,45 milliméteres töltény, ami vadászfegyvereken kívül­­ használható az újabb tí­­­­pusú 74-es Kalasnyikov­­ gépkarabélyhoz is. A tol­vajok nem is tudhatták,­­ mi a zsákmányuk. A MAXWELL CSALÁD ALKONYA A jelek szerint közeleg a Maxwell-ház alkonya: a­­ bankok után a komoly­­ üzleti csalásokat vizsgáló­­ brit állami hivatal is­­ vizsgálatot indított a­­ rendőrség bevonásával,­­ hogy kiderítse: hogyan-­­ miként siboltak át a Mir- s ror-érdekeltség nyugdíj-­­ alapjából jelentős össze­ f­geket a Maxwell család­­ magáncégeihez. A PAN AM ELSZÁLLT A 64 éves Pan Am ame-­­­rikai légitársaság szerdán leállította valamennyi já­ratát. A már régóta élet­halálharcot vívó légitársa-­­ ság a kegyelemdöfést az­­ ugyancsak amerikai Del­­­­ta Air Linestől kapta, amely megvonta támogat­­­tását a Pam Amtől. CHILEI AJÁNLAT A chilei kormány azt ta­nulmányozza, hogy mi­­­­képp tudná bevándorlás­ra ösztönözni az egykori­­ szocialista országok és a polgárháború sújtotta Horvátország állampolgá-­­­rait. Göncz Árpád Chilébe érkezett Találkozó a magyarság képviselőivel Göncz Árpád köztársasági elnök közép-európai idő sze­rint szerdán este latin-ame­rikai körútjának első állo­mására, Chilébe érkezett. A magyar államfőt Enrique Silva Cimmna külügyminisz­ter fogadta a repülőtéren. Göncz Árpád a késő esti órákban a Moneda-palotá­­ban, a hivatalos fogadtatási ceremónia helyszínén talál­kozik vendéglátójával, Pat­ricio Aylwin Azócár köztár­sasági elnökkel. Az államfő ezután Valpa­­raisóba indul, ahol csütörtö­kön a környék nevezetessé­geivel ismerkedik. Útban Chile felé a magyar államfő rövid technikai kité­rőt tett a brazíliai Sao Pao­­lóbain. Az alkalmat felhasz­nálva Göncz Árpád találko­zott a helyi magyarság kép­viselőivel. A mintegy 60 000- es Sao Paoló-i magyar diasz­póra nevében az államfőt a többi között a Brazil—Ma­gyar Kereskedelmi és Ipar­kamara, a Magyar—Brazil Kulturális Egyesület és a he­lyi cserkészszervezet képvi­selői köszöntötték. Meghátrált a Puma Lehet, hogy John Sumunu megint megtette azt, amit egyszer már megtett George Bushért? A maga módján ismét hozzásegíti az elnök­séghez? Ezúttal úgy, hogy lemondott a Fehér Ház ka­binetfőnöki tisztéről, mert felmérte, hogy miatta egyre hevesebb támadások érik főnökét. Sununu az 1988-as válasz­tási verseny idején buk­kant fel. New Hampshire kormányzójaként az első, s ezért rendkívül fontos elő­­választási ütközetben Bush mellé állt a demokrata Du­kakis ellenében, ezzel sokak szerint akkor eldöntötte a választási versenyt. Ezt Bush meg is hálálta. Majd­hogynem első emberként maga mellé vette Sununut, s úgy tűnik, az utolsó utáni pillanatig ki is tartott mel­lette, annak ellenére, hogy a volt kormányzó megítélése sohasem volt felhőtlen. Már amikor a Fehér Ház­ba hívta, sokan bírálták lé­péséért, mondván, hogy majd Sununut felfalják a washingtoni profik. Nem falták fel. „Én egy macska vagyok — vallotta akkor magáról Su­nunu — olyasféle, mint egy puma." Valóban pumának bizonyult: harcosnak, ag­resszívnak, aki nem ismer lehetetlent, s ez okozta a vesztét. Egy ideje már a republikánusok köreiben is kezdték megelégelni viselt dohait. Azt, hogy személyi­ségével kezdett rátelepedni a Fehér Házra, Bushra, hogy önkényes döntéseket hozott, hogy mint a leg­főbb belpolitikai tanácsadó, rossz irányba terelte az el­nököt, akinek népszerűsége az utóbbi időben emiatt is zuhant. Leváltását sürget­ték néhányszor már azért is, mert valóban voltak sze­mélyes viselt dolgai: a kor­mány különgépén járt bos­toni fogorvosához, a New York-i bélyegárverésekre, gyanús számlái voltak stb. így lemondása tulajdon­képpen nem keltett megle­petést. Kérdés, hogy ezzel valóban mennyit használ Bushnak. Igaz, ez már nem Sununu gondja, hanem a Fe­hér Házért újra versenybe szálló elnöké. S az amerikai választóké, akiknek szemé­ben csupán a szálka egy da­rabkája Sununu. (kocsi) Sununu, amikor még minden biztos volt Kiszabadult túsz hófogságban A heves hóvihar miatt nem jutott el Damaszkuszba Ter­ry Anderson, a 2454 napos fogság után szerda délelőtt kiszabadult amerikai túsz — közölte szerda este Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-fő­­titkár. A világszervezet veze­tője hozzátette, hogy a Kö­zel-Keleten tartózkodó meg­bízottjának tájékoztatása szerint a 44 éves újságírót fogva tartói már délelőtt át­adták a szíreknek, de a ko­csioszlop elakadt a libanoni Bekaa-völgyben. Anderson és kísérői a leg­frissebb értesülések szerint visszatértek Bejrútba.

Next