Népszava, 1992. július (120. évfolyam, 154–180. sz.)

1992-07-23 / 173. szám

2 Gyászkép csata hősben Szarajevóban a szerdára vir­radó éjszaka történt súlyos harcok után szerda délelőtt sem volt fegyvernyugvás. A szerb alakulatok ágyúval lőt­ték Dobrinját és még néhány lakónegyedet. Több gránát csapódott be az óvárosba is. Mik Magnusson, az ENSZ-bé­­kefenntartók szóvivőjének közlése szerint szerda hajnal­ban támadás érte a mintegy 350 kanadai kéksisakosnak a szarajevói repülőtér közelé­ben fekvő támaszpontját. Az AP szerint a támadás egy és egynegyed óra hosszat tartott, a támadók főként nehéz ké­zifegyvereket vetettek be, de aknavetőkkel is lőtték a tá­bort. A horvát rádió szerint az öt hónapja kezdődött szerb ostrom egyik legsúlyosabb éj­szakai ágyúzását élték át a Szarajevótól 50 kilométerre keletre fekvő Gorazde bosz­niai város lakói. Több mint 500 lövedék hullott egyetlen óra alatt a városra. A horvát rádió úgy tudja, a támadá­sokban legalább ötvenen meg­haltak, sokan megsebesültek. A szakadatlan ágyúzás miatt lehetetlen megközelíteni a halottakat és sebesülteket. Kedden — az AP-nek a bos­­nyák önvédelmi erők közlé­sére támaszkodó jelentése szerint — Gorazdéban 70 pol­gári személy lelte halálát. Az Európai Közösség nem folytathatja a közvetítést a végtelenségig — mondta Lord Carrington, az EK békeköz­vetítője Belgrádban a BBC- nek, miután tárgyalt Milose­vic szerb elnökkel. Carrington úgy vélte, hogy a múlt pénteken Londonban aláírt boszniai tűzszünet ösz­­szeomlásáért minden fél egy­formán felelős. Gyászos képet festett a boszniai harcokról keddi saj­tótájékoztatóján a szarajevói ENSZ-erők parancsnoka, Lewis Mackenzie tábornok. A bosnyák fővárosban a kék­sisakosok parancsnoka el­mondta, hogy a szerb és a horvát-muzulmán fegyvere­sek összecsapásai eltérnek a megszokott szabályoktól. Mackenzie kifejtette, hogy a harcok meglepetésszerűen elcsitulnak. De előfordult, hogy a szemben álló felek propagandacéllal még saját állásaik ellen is intéztek tá­madásokat. A sajtótájékoztatón Lewis Mackenzie elmondta, hogy a sokat szenvedett Szarajevó­ban semmi sem az, aminek látszik.­­ Kórházak fedezé­kében állítanak fel aknavető­ket, tüzérséget pedig az isko­lák mellett, aknavetőket és más fegyvereket a mentőau­tóban szállítanak. Horvátország és Bosznia vezetői szerdára virradóra be­fejeződött tárgyalásukon ba­rátsági és együttműködési szerződést kötöttek, amelyben felszólították a nemzetközi közösséget, hogy foganatosít­son hatékony intézkedéseket a két köztársaság elleni ag­resszió megfékezésére. Amennyiben ezek az erőfe­szítések nem járnak ered­ménnyel, a két köztársaság közös katonai lépéseket tesz. (MTI) Távozik az amerikai külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) jog okán megteheti, hogy odacsapjon az asztalra: elég a totojázásból, ha nyerni akarunk, akkor határozottabb fellépésre van szükség. A Clinton-táborban máris attól tartanak, hogy megkez­dődik a negatív kampány, a republikánusoknak elég anyaguk van, amelyet bevet­hetnek az álompárosnak ki­kiáltott demokrata kettős le­­égetésére. Ám Bakernek már csak körülbelül száz napja lesz, de lehet, hogy ez a száz nap a döntő. Az elnök és a Fehér Ház hónapokig halogatta, hogy Baker segít­ségét kérje. A Bush-kampány azonban teljesen leült, az el­nök vagy 20 ponttal marad le Clinton mögött a kétszemé­lyesre egyszerűsödött nép­szerűségi listán. Bush leg­utóbbi népszerűsítő húzásai sorra kudarcot vallottak. A minap elment egy baseball­­meccsre, ahol kifütyülték, másutt kiderült, az elnök nem ismeri pontosan saját oktatási politikájának leg­alapvetőbb vonásait. Baker csatasorba állításá­nak hírére ismét felerősödtek a találgatások, hogy mégis mennie kell Quayle alelnök­­nek, aki mindenki kedvenc céltáblája, s most már olyan zavarban van, hogy nyilvá­nos szereplésein hibát hibára halmoz. Legutóbb a News­week idézte aranyköpését, miszerint „nem elég csak az elnököt lecserélni ahhoz, hogy változások kezdődjenek Ame­rikában”. Quayle ellenfelei kész voltak a válasszal: „hát persze, az alelnököt is le kell cserélni". Lehet, hogy erre a következtetésre jut Baker is, aki annak idején ellenezte Quayle kiválasztását. Baker valószínű utódjának helyettesét, a veterán diplo­matát, Lawrence S. Eaglebur­­gert tartják. Személye azon­ban viták középpontjában áll. Egyrészt Washingtonban erősen bírálják a jugoszláviai válság kezelése (illetve nem kezelése) miatt, másrészt a volt külügyminiszterhez, Hen­ry Kissingerhez fűződő szo­ros kapcsolatai okán. Bush törvényadta lehetősé­ge egyébként, hogy három hónapig ne töltse be az üre­sen maradt posztot, így kül­ügyminiszter nélkül is kihúz­hatják novemberig. Az elnök és munkatársai tartanak at­tól, ha új jelöltet állítanak, kongresszusi meghallgatásu­kon a demokraták tűz alá veszik a Bush-éra külpoliti­káját is. Elekes Éva Négyes megállapodás közös atomvállalkozás Hat évre szóló, 1,2 milliárd dollár értékű szerződést írt alá kedden az Egyesült Álla­mok Oroszországgal, Japán­nal és az Európai Közösség­gel arról, hogy közösen dol­gozzák ki egy olyan nagy tel­jesítményű, kísérleti, magfú­ziós atomreaktor tervét, amelynek kísérleti példányát 2005-re fel is építenék — je­lentette be a Közös Piac wa­shingtoni nagykövete, And­reas van Agt sajtótájékozta­tóján. Annes Davies, az Egyesült Államok energiakutatási köz­pontjának igazgatója szerint a négy fél egyike sem volna képes egymaga vállalkozni a kutatásra és a kifejlesztésre ennyi idő alatt. (MTI) A Negus Születésének 100. évforduló­ja alkalmából ma temetik új­ra Etiópia uralkodóját, a Né­­gust, akit I. Hailé Szelasszié, Judea Törzsének Győzelmes Oroszlánja, Isten Választott­ja, Etiópia Királyainak Kirá­lya néven koronáztak meg 1930. november 2-án. Az uralkodó az 1974-es kommunista hatalomátvétel után rejtélyes körülmények között vesztette életét. Kö­rülbelül egyévi fogság után megfojtották és holttestét a császári palota latrinájába dobták. Földi maradványaira csak nemrégiben bukkantak rá. Hailé Szelasszié megpró­bálta modernizálni az elma­radott országot, amely egyéb­ként (Libérián kívül) Afrika egyetlen független állama volt. A császár 1935-ben el­törölte a három évezredes rabszolgaságot. Ugyanabban az évben felvette a harcot a fasiszta olasz megszállókkal szemben. Egy évvel később Nagy-Britanniába, később Szudánba kellett menekülnie. Etiópia felszabadulása után, 1941-ben angol segítséggel tért vissza a trónra. 1955-ben új alkotmányt adott ki, amellyel megerősítette dikta­tórikus rendszerét. 1957-ben szovjet mintájú ötéves tervet dolgozott ki a rendkívül el­maradott gazdaság korszerű­sítésére — az eredmény el­maradt. A császár oroszlánrészt vál­lalt az algériai—marokkói határvita elsimításában és számos országgal — többek között hazánkkal is — föl­vette a diplomáciai kapcso­latot. Parancsuralmi rend­szerének mérsékelt erőfeszí­tései azonban kevésnek bi­zonyultak ahhoz, hogy le­küzdjék az afrikai országban pusztító éhínséget. Az ural­kodó a külföldről érkezett segélyszállítmányokat vissza­küldte, vagy más országok­nak adta el. Etiópia jelenlegi viszony­lagosan konszolidált körül­ményei közepette mostaná­ban ismét fölerősödött a Né­­gus-kultusz. L. A. é­s A fiatal uralkodó Göncz Árpád Václav Havelnek Elnöki búcsú levélben A köztársasági elnök sajtó­irodája eljuttatta az MTI-hez Göncz Árpád Václav Havel­­hez írt, eredetileg angol nyel­vű levelének fordítását. „Tisztelt Havel Polgártárs! Szomorúan fogadtam a hírt, hogy leköszönsz a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöki tisztéről. Teljesen megértem indokaidat, amelyeket hóna­pokkal ezelőtt — akkor még feltételes — lemondásoddal kapcsolatban kifejtettél, mint ahogy értem múlt pénteki magyarázó szavaidat is. Mi, magyarok természetesen fon­tosnak tartjuk, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat építsük és ápoljuk hazáddal, bármi­lyen formában éljen is e ha­za tovább a jövőben. Kedves Václav! Elnökséged alatt mindvé­gig csodáltam a Cseh és Szlo­vák Köztársaságban zajló po­litikai, társadalmi és gazda­sági átmenet, a demokrácia sikere érdekében tett erőfe­szítéseidet, és azt az emberi tartást, amelyet e tisztséged­ben is megőriztél. Tudom, hogy Magyarországon és a vi­lágon sokan osztják vélemé­nyemet. Amikor búcsúzom a Cseh és Szlovák Köztársaság távozó elnökétől, ezt abban a reményben teszem, hogy ta­lálkozom még Václav Havel­­lel, a politikussal és erkölcsi tekintéllyel. Azt talán mon­danom sem kell, hogy mindig örülök, ha látjuk egymást, most és „jobb időkben” egy­aránt, Budapest, 1992. július 21. Baráti üdvözlettel: Göncz Árpád” 1­992. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Ligacsov vádja Nem jó a nyugati minta A Szovjetunió egykori máso­dik embere, Jegor Ligacsov szerdán Tokióban tartott saj­tótájékoztatóján Oroszország tönkretételével vádolta Bo­risz Jelcint.­­ A Jelcin-kormány né­hány hónap alatt nyugati mintára akarja átalakítani az országot, teljességgel figyel­men kívül hagyva az orosz nép évszázados hagyományait — mondta az egyik legna­gyobb japán sajtókonszern meghívására Tokióban tar­tózkodó, 71 éves Ligacsov. — Minden hibájuk ellené­re a bolsevikok egy erős ál­lamot tudtak fenntartani, míg az úgynevezett demok­raták 1991-ben szétrombolták a Szovjetuniót, bár annak népe és pártja számos, az egész emberiséget érintő si­kert tudhatott magáénak — mondta Ligacsov. (MTI) RMDSZ Prefektusvihar Csíkszeredán és Sepsiszent­­györgyön, Hargita és Kovász­­na megye székhelyén ma dél­után a helyi RMDSZ-szerve­­zetek felhívására nagygyűlé­sen tiltakoznak a két magyar nemzetiségű prefektus indok­lás nélküli leváltása ellen. Hétfőn kormányhatározat alapján azonnali hatállyal leváltották Pataki Imrét és Fodor Ferencet, Hargita, il­letve Kovászna megye pre­fektusát, és helyükbe két ro­mánt neveztek ki: Doru Vai­­loban jogászt, és Ioan Dan Teleát, egy Kovászna megyei gyár kereskedelmi igazgató­ját. Romániában immár egyetlen megyének sincs magyar nem­zetiségű prefektusa. (MTI) Ellopott őrnaszád Nem bűn, csak szenvedély! Még nem hoztak eredményt szerdán azok az orosz—ukrán tárgyalások, amelyek hiva­tottak eldönteni a fekete-ten­geri flotta egyik Krím félszi­geti támaszpontjáról enge­dély nélkül kifutott és Odesz­­szába szökött őrnaszád és legénységének sorsát. A „815. számú kísérőhajó” még kedden délután hor­gonyt vetett Odessza kikötő­je előtt 18 kilométerre, mi­után az üldözésére küldött hajóraj megállította. Az AP jelentése szerint az ellopott hadihajóra az üldözők fi­gyelmeztető sorozatlövéseket is leadtak. Az orosz—ukrán tárgyalások eddigi egyetlen kézzelfogható eredménye, hogy a naszád befuthatott Odesszába, de az államkö­zösségi flotta hadihajói a kö­zelben maradtak. Ukrajnai értékelés szerint a hajó legénységét egysze­rűen provokálták a lázadás­ra, hogy még inkább kiélez­zék a Moszkva és Kijev kö­zött már hónapok óta tartó flottavitát. (A hajó legény­sége az orosz flottaparancs­nokság embertelen bánás­módjára, a megaláztatásokra hivatkozva csente el az őr­hajót, s húzta fel árbocára a kék-sárga ukrán lobogót.) Kijev legelőször azt szeretné tisztázni, hogy mi vitte rá a haditengerészeket a lázadás­ra: állítólag tilos volt szá­mukra ukránul beszélni, uk­rán újságokat olvasni stb. Szerdán a hajón tárgyaláso­kat folytatott Borisz Kozsin, az ukrán flotta főparancsno­ka is, aki úgy vélekedett, hogy a legénység nem köve­tett el bűncselekményt, eset­leg csak a kapitány vonható felelősségre adminisztratív úton. Kijevi vélemény szerint mindazonáltal az incidens sérti a Dagomiszban megkö­tött Jelcin—Kravcsuk meg­állapodást, s komolyan meg­terheli az orosz—ukrán kap­csolatokat. Az államközösségi haditen­gerészet fekete-tengeri flot­tájánál — a Reuter jelentése szerint — e lázadást köve­tően ismét felkorbácsolódtak a szenvedélyek, s ez az oldal úgy értékeli, hogy a hasonló akciók fegyveres konfliktus­ba torkollhatnak a jövőben. A fekete-tengeri flotta 45 felszíni hajóból, 28 tenger­alattjáróból és több mint 300 őrhajóból, aknaszedőből és más kisebb hadihajóból áll. Légiereje 151 harci repülő­gépet és 85 helikoptert szám­lál. A flottánál szolgálók túl­nyomó többsége orosz nem­zetiségű, az ukránok aránya 19 százalék. Választást kérdezz-felelek Az amerikaiak nagy többségét minden választás előtt komolyan foglalkoztatja a dilemma: kire adják a vok­­sukat? A választók egy része általában csak az utolsó pillanatban határozza el magát. Valószínűleg így lesz ez az idén novemberben is. Egy kaliforniai seriffnek azonban az a ragyogó ötlete támadt — írja a Time magazin —, hogy felteszi az oly sok amerikait foglal­koztató kérdést az egyik legilletékesebbnek, George Bushnak. A derék közeg a Fehér Ház rózsakertjében így szólt az elnökhöz: szeretném, ha megmondaná, hogy ugyan miért szavazzak önre? Az elnök gondolkodás nélkül rávágta: „Ez jó kérdés. Nagyon jó kérdés.” A vá­lasz sem rossz. Különösen annak fényében, hogy a mi­nap jelent meg egy amerikai sajtókiadvány, amelynek címe: Ezer érv George Bush újraválasztása ellen. L. A. mok támogatására — je­lentette szerdán az orosz ITAR-TASZSZ és a brit Reuter hírügynökség. FEGYVERES „ÉRDEKEGYEZTETÉS” A guatemalai kormány katonai egységeket vetett be annak a közalkalma­zotti sztrájknak a letöré­sére, amely megbénította a közlekedést, a postai szolgáltatást és a normá­lis kórházi ellátást Gua­­temalavárosban. MUNKANÉLKÜLISÉG­­REKORD A Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szer­vezetben (OECD) tömö­rülő 24 államban az idén hivatalosan csaknem har­mincmillió munkanélkülit tartanak nyilván, 1983 óta a legtöbbet. A munkanél­küliség 1991-ben az ak­tív korú lakosság 7,1 szá­zalékát érintette, mára vi­szont már 7,5 százalékát sújtja. REJTETT BŰNÖK A szíriai hatóságok to­vábbra is politikai fog­lyok ezreit tartják őri­zetben anélkül, hogy vá­dat emelnének ellenük vagy bíróság elé állítanák őket — állapította meg az Amnesty International nevű nemzetközi emberi jogi szervezet tanulmá­nyában. ÚJ ÁLLOMÁS A közel-keleti körúton tartózkodó James Baker amerikai külügyminiszter szerda délután Egyiptom­ból Szíriába utazott, hogy tárgyalásokat kezdjen Há­­fez Asszad szíriai elnök­kel. Bakernek ez a má­sodik útja a közel-keleti országba. TITOKFELFEDÉS A nemrégiben még a tit­kosnál is titkosabbnak számító ukrajnai „Juzs­­noje” űrkutatási rakéta­támaszpont szerdán elő­ször fogadott látogatókat az Egyesült Államokból. A NASA, az amerikai űr­kutatási hivatal, az űrku­tatási tanács, a légügyi minisztérium és a CIA képviselői tanulmányoz­ták az űrrakétákat. URÁNT VEGYENEK! Oroszország több tonná­nyi, szétszerelt atomtöl­tetekből származó uránt ajánlott fel megvételre az Egyesült Államoknak áramtermelésre — adta hírül a The New York Times című amerikai na­pilap szerdai számában. PROGRAM REFORMRA Műszaki segélyprogramot hagyott jóvá a Közös Piac Ukrajnának az ipari, a tervezési, a közlekedési, a mezőgazdasági és a pénz­ügyi szolgáltatási reform Kevésbé kelendő már a fegyver Az amerikaiak még mindig vezetnek Tavaly 40 százalékkal zuhant a harmadik világ országaiba irányuló fegyverexport egy, az amerikai kongresszus szá­mára készült tanulmány sze­rint, melyet a The New York Times ismertet. Míg 1990-ben a harmadik világ országai 41,1 milliárd dollár értékben vásároltak hadi felszerelést, addig ta­valy csupán 24,7 milliárdért. A piacvesztést a főbb ex­portőrök közül az Egyesült Államok sínylette meg a leg­kevésbé, neki sikerült meg­szerezni a fegyverüzlet 57 százalékát, s eladásai csak 22 százalékkal csökkentek. A volt Szovjetunió fegyverex­portja 55 százalékkal, Fran­ciaországé 87 százalékkal, Kínáé pedig 86 százalékkal zuhant. A jelentés szerzői három fő tényezővel magyarázzák a fegyverüzlet ilyetén alakulá­sát: a hidegháború végével, a Szovjetunió felbomlásával és az Irak, az egyik fő vásárló elleni kereskedelmi embar­góval. 18,2 milliárd dollárral egyébként 1990 rekordot ho­zott az Egyesült Államok fej­lődő világbeli fegyverexport­jában. Az USA legjobb ve­vője Szaúd-Arábia, amelyre a kivitel 40 százaléka jutott. Nincs demokrácia baloldal nélkül Dán szociáldemokrata vezető saj­tóértekezlete Steen Christensen, a Dán Szociáldemokrata Párt főtit­kára tegnap sajtótájékoztatót tartott Budapesten. A világ egyik legidősebb szociálde­mokrata pártjának főtitkára elmondotta, hogy a Magyar Szocialista Párttal már ko­rábban jó viszonyt alakítot­tak ki, ennek eredménye mostani látogatása. Gyümöl­csözőnek minősítette a Horn Gyulával folytatott tárgya­lását, melyen megvitatták a volt szocialista országokban végbemenő változásokkal kapcsolatos kérdéseket, és egyetértettek abban, hogy ezekben az országokban vég­érvényesen el kell tüntetni a múlt rendszer minden ma­radványát. A Népszava kérdésére vá­laszolva a főtikár elmondta, hogy pártja a „mindenki szá­mára nyitott Európa" elvét támogatja, s ennek megva­lósítása érdekében jó kapcso­latok kiépítésére törekszik a volt szocialista országok szo­ciáldemokrata pártjaival. A közeljövőben szándékukban áll egy balti tanács megala­pítása, amelynek tagja lenne Dánián kívül Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Németország, Lengyelország, Lettország, Észtország és Litvánia. A ta­nács elősegítené a regionális együttműködést, például, a közlekedés fejlesztésében vagy a környezetvédelemben. Christenson úr véleménye szerint jól működő demokrá­cia elképzelhetetlen erős bal­oldal nélkül. A volt szocia­lista országokkal ellentétben a „baloldaliság” szónak Dá­niában nincsen pejoratív je­lentése. Náluk az emberek többségének tudatában e szó jelentése úgy jelenik meg, mint a szociális problémák megoldására tett erőfeszítés. Ennek eredménye, hogy a legutóbbi választásokon né­hány szavazaton múlott, hogy a baloldal nem került abszo­lút többségbe. Steen Christenson befeje­zésül megemlítette, bízik ab­ban, hogy a jövőben a bal­oldal meg fog erősödni Ke­let-Európában is. A tervgaz­dálkodáshoz szokott emberek csodát vártak a piacgazda­ságtól, a csoda elmaradásával hamar ki fognak ábrándulni, és felismerik, szükség van olyan pártokra, amelyek a szegények érdekeit képvise­lik. (kenyeres)

Next