Népszava, 1992. július (120. évfolyam, 154–180. sz.)
1992-07-23 / 173. szám
2 Gyászkép csata hősben Szarajevóban a szerdára virradó éjszaka történt súlyos harcok után szerda délelőtt sem volt fegyvernyugvás. A szerb alakulatok ágyúval lőtték Dobrinját és még néhány lakónegyedet. Több gránát csapódott be az óvárosba is. Mik Magnusson, az ENSZ-békefenntartók szóvivőjének közlése szerint szerda hajnalban támadás érte a mintegy 350 kanadai kéksisakosnak a szarajevói repülőtér közelében fekvő támaszpontját. Az AP szerint a támadás egy és egynegyed óra hosszat tartott, a támadók főként nehéz kézifegyvereket vetettek be, de aknavetőkkel is lőtték a tábort. A horvát rádió szerint az öt hónapja kezdődött szerb ostrom egyik legsúlyosabb éjszakai ágyúzását élték át a Szarajevótól 50 kilométerre keletre fekvő Gorazde boszniai város lakói. Több mint 500 lövedék hullott egyetlen óra alatt a városra. A horvát rádió úgy tudja, a támadásokban legalább ötvenen meghaltak, sokan megsebesültek. A szakadatlan ágyúzás miatt lehetetlen megközelíteni a halottakat és sebesülteket. Kedden — az AP-nek a bosnyák önvédelmi erők közlésére támaszkodó jelentése szerint — Gorazdéban 70 polgári személy lelte halálát. Az Európai Közösség nem folytathatja a közvetítést a végtelenségig — mondta Lord Carrington, az EK békeközvetítője Belgrádban a BBC- nek, miután tárgyalt Milosevic szerb elnökkel. Carrington úgy vélte, hogy a múlt pénteken Londonban aláírt boszniai tűzszünet öszszeomlásáért minden fél egyformán felelős. Gyászos képet festett a boszniai harcokról keddi sajtótájékoztatóján a szarajevói ENSZ-erők parancsnoka, Lewis Mackenzie tábornok. A bosnyák fővárosban a kéksisakosok parancsnoka elmondta, hogy a szerb és a horvát-muzulmán fegyveresek összecsapásai eltérnek a megszokott szabályoktól. Mackenzie kifejtette, hogy a harcok meglepetésszerűen elcsitulnak. De előfordult, hogy a szemben álló felek propagandacéllal még saját állásaik ellen is intéztek támadásokat. A sajtótájékoztatón Lewis Mackenzie elmondta, hogy a sokat szenvedett Szarajevóban semmi sem az, aminek látszik. Kórházak fedezékében állítanak fel aknavetőket, tüzérséget pedig az iskolák mellett, aknavetőket és más fegyvereket a mentőautóban szállítanak. Horvátország és Bosznia vezetői szerdára virradóra befejeződött tárgyalásukon barátsági és együttműködési szerződést kötöttek, amelyben felszólították a nemzetközi közösséget, hogy foganatosítson hatékony intézkedéseket a két köztársaság elleni agresszió megfékezésére. Amennyiben ezek az erőfeszítések nem járnak eredménnyel, a két köztársaság közös katonai lépéseket tesz. (MTI) Távozik az amerikai külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) jog okán megteheti, hogy odacsapjon az asztalra: elég a totojázásból, ha nyerni akarunk, akkor határozottabb fellépésre van szükség. A Clinton-táborban máris attól tartanak, hogy megkezdődik a negatív kampány, a republikánusoknak elég anyaguk van, amelyet bevethetnek az álompárosnak kikiáltott demokrata kettős leégetésére. Ám Bakernek már csak körülbelül száz napja lesz, de lehet, hogy ez a száz nap a döntő. Az elnök és a Fehér Ház hónapokig halogatta, hogy Baker segítségét kérje. A Bush-kampány azonban teljesen leült, az elnök vagy 20 ponttal marad le Clinton mögött a kétszemélyesre egyszerűsödött népszerűségi listán. Bush legutóbbi népszerűsítő húzásai sorra kudarcot vallottak. A minap elment egy baseballmeccsre, ahol kifütyülték, másutt kiderült, az elnök nem ismeri pontosan saját oktatási politikájának legalapvetőbb vonásait. Baker csatasorba állításának hírére ismét felerősödtek a találgatások, hogy mégis mennie kell Quayle alelnöknek, aki mindenki kedvenc céltáblája, s most már olyan zavarban van, hogy nyilvános szereplésein hibát hibára halmoz. Legutóbb a Newsweek idézte aranyköpését, miszerint „nem elég csak az elnököt lecserélni ahhoz, hogy változások kezdődjenek Amerikában”. Quayle ellenfelei kész voltak a válasszal: „hát persze, az alelnököt is le kell cserélni". Lehet, hogy erre a következtetésre jut Baker is, aki annak idején ellenezte Quayle kiválasztását. Baker valószínű utódjának helyettesét, a veterán diplomatát, Lawrence S. Eagleburgert tartják. Személye azonban viták középpontjában áll. Egyrészt Washingtonban erősen bírálják a jugoszláviai válság kezelése (illetve nem kezelése) miatt, másrészt a volt külügyminiszterhez, Henry Kissingerhez fűződő szoros kapcsolatai okán. Bush törvényadta lehetősége egyébként, hogy három hónapig ne töltse be az üresen maradt posztot, így külügyminiszter nélkül is kihúzhatják novemberig. Az elnök és munkatársai tartanak attól, ha új jelöltet állítanak, kongresszusi meghallgatásukon a demokraták tűz alá veszik a Bush-éra külpolitikáját is. Elekes Éva Négyes megállapodás közös atomvállalkozás Hat évre szóló, 1,2 milliárd dollár értékű szerződést írt alá kedden az Egyesült Államok Oroszországgal, Japánnal és az Európai Közösséggel arról, hogy közösen dolgozzák ki egy olyan nagy teljesítményű, kísérleti, magfúziós atomreaktor tervét, amelynek kísérleti példányát 2005-re fel is építenék — jelentette be a Közös Piac washingtoni nagykövete, Andreas van Agt sajtótájékoztatóján. Annes Davies, az Egyesült Államok energiakutatási központjának igazgatója szerint a négy fél egyike sem volna képes egymaga vállalkozni a kutatásra és a kifejlesztésre ennyi idő alatt. (MTI) A Negus Születésének 100. évfordulója alkalmából ma temetik újra Etiópia uralkodóját, a Négust, akit I. Hailé Szelasszié, Judea Törzsének Győzelmes Oroszlánja, Isten Választottja, Etiópia Királyainak Királya néven koronáztak meg 1930. november 2-án. Az uralkodó az 1974-es kommunista hatalomátvétel után rejtélyes körülmények között vesztette életét. Körülbelül egyévi fogság után megfojtották és holttestét a császári palota latrinájába dobták. Földi maradványaira csak nemrégiben bukkantak rá. Hailé Szelasszié megpróbálta modernizálni az elmaradott országot, amely egyébként (Libérián kívül) Afrika egyetlen független állama volt. A császár 1935-ben eltörölte a három évezredes rabszolgaságot. Ugyanabban az évben felvette a harcot a fasiszta olasz megszállókkal szemben. Egy évvel később Nagy-Britanniába, később Szudánba kellett menekülnie. Etiópia felszabadulása után, 1941-ben angol segítséggel tért vissza a trónra. 1955-ben új alkotmányt adott ki, amellyel megerősítette diktatórikus rendszerét. 1957-ben szovjet mintájú ötéves tervet dolgozott ki a rendkívül elmaradott gazdaság korszerűsítésére — az eredmény elmaradt. A császár oroszlánrészt vállalt az algériai—marokkói határvita elsimításában és számos országgal — többek között hazánkkal is — fölvette a diplomáciai kapcsolatot. Parancsuralmi rendszerének mérsékelt erőfeszítései azonban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy leküzdjék az afrikai országban pusztító éhínséget. Az uralkodó a külföldről érkezett segélyszállítmányokat visszaküldte, vagy más országoknak adta el. Etiópia jelenlegi viszonylagosan konszolidált körülményei közepette mostanában ismét fölerősödött a Négus-kultusz. L. A. és A fiatal uralkodó Göncz Árpád Václav Havelnek Elnöki búcsú levélben A köztársasági elnök sajtóirodája eljuttatta az MTI-hez Göncz Árpád Václav Havelhez írt, eredetileg angol nyelvű levelének fordítását. „Tisztelt Havel Polgártárs! Szomorúan fogadtam a hírt, hogy leköszönsz a Cseh és Szlovák Köztársaság elnöki tisztéről. Teljesen megértem indokaidat, amelyeket hónapokkal ezelőtt — akkor még feltételes — lemondásoddal kapcsolatban kifejtettél, mint ahogy értem múlt pénteki magyarázó szavaidat is. Mi, magyarok természetesen fontosnak tartjuk, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat építsük és ápoljuk hazáddal, bármilyen formában éljen is e haza tovább a jövőben. Kedves Václav! Elnökséged alatt mindvégig csodáltam a Cseh és Szlovák Köztársaságban zajló politikai, társadalmi és gazdasági átmenet, a demokrácia sikere érdekében tett erőfeszítéseidet, és azt az emberi tartást, amelyet e tisztségedben is megőriztél. Tudom, hogy Magyarországon és a világon sokan osztják véleményemet. Amikor búcsúzom a Cseh és Szlovák Köztársaság távozó elnökétől, ezt abban a reményben teszem, hogy találkozom még Václav Havellel, a politikussal és erkölcsi tekintéllyel. Azt talán mondanom sem kell, hogy mindig örülök, ha látjuk egymást, most és „jobb időkben” egyaránt, Budapest, 1992. július 21. Baráti üdvözlettel: Göncz Árpád” 1992. JÚLIUS 23., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Ligacsov vádja Nem jó a nyugati minta A Szovjetunió egykori második embere, Jegor Ligacsov szerdán Tokióban tartott sajtótájékoztatóján Oroszország tönkretételével vádolta Borisz Jelcint. A Jelcin-kormány néhány hónap alatt nyugati mintára akarja átalakítani az országot, teljességgel figyelmen kívül hagyva az orosz nép évszázados hagyományait — mondta az egyik legnagyobb japán sajtókonszern meghívására Tokióban tartózkodó, 71 éves Ligacsov. — Minden hibájuk ellenére a bolsevikok egy erős államot tudtak fenntartani, míg az úgynevezett demokraták 1991-ben szétrombolták a Szovjetuniót, bár annak népe és pártja számos, az egész emberiséget érintő sikert tudhatott magáénak — mondta Ligacsov. (MTI) RMDSZ Prefektusvihar Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Hargita és Kovászna megye székhelyén ma délután a helyi RMDSZ-szervezetek felhívására nagygyűlésen tiltakoznak a két magyar nemzetiségű prefektus indoklás nélküli leváltása ellen. Hétfőn kormányhatározat alapján azonnali hatállyal leváltották Pataki Imrét és Fodor Ferencet, Hargita, illetve Kovászna megye prefektusát, és helyükbe két románt neveztek ki: Doru Vailoban jogászt, és Ioan Dan Teleát, egy Kovászna megyei gyár kereskedelmi igazgatóját. Romániában immár egyetlen megyének sincs magyar nemzetiségű prefektusa. (MTI) Ellopott őrnaszád Nem bűn, csak szenvedély! Még nem hoztak eredményt szerdán azok az orosz—ukrán tárgyalások, amelyek hivatottak eldönteni a fekete-tengeri flotta egyik Krím félszigeti támaszpontjáról engedély nélkül kifutott és Odeszszába szökött őrnaszád és legénységének sorsát. A „815. számú kísérőhajó” még kedden délután horgonyt vetett Odessza kikötője előtt 18 kilométerre, miután az üldözésére küldött hajóraj megállította. Az AP jelentése szerint az ellopott hadihajóra az üldözők figyelmeztető sorozatlövéseket is leadtak. Az orosz—ukrán tárgyalások eddigi egyetlen kézzelfogható eredménye, hogy a naszád befuthatott Odesszába, de az államközösségi flotta hadihajói a közelben maradtak. Ukrajnai értékelés szerint a hajó legénységét egyszerűen provokálták a lázadásra, hogy még inkább kiélezzék a Moszkva és Kijev között már hónapok óta tartó flottavitát. (A hajó legénysége az orosz flottaparancsnokság embertelen bánásmódjára, a megaláztatásokra hivatkozva csente el az őrhajót, s húzta fel árbocára a kék-sárga ukrán lobogót.) Kijev legelőször azt szeretné tisztázni, hogy mi vitte rá a haditengerészeket a lázadásra: állítólag tilos volt számukra ukránul beszélni, ukrán újságokat olvasni stb. Szerdán a hajón tárgyalásokat folytatott Borisz Kozsin, az ukrán flotta főparancsnoka is, aki úgy vélekedett, hogy a legénység nem követett el bűncselekményt, esetleg csak a kapitány vonható felelősségre adminisztratív úton. Kijevi vélemény szerint mindazonáltal az incidens sérti a Dagomiszban megkötött Jelcin—Kravcsuk megállapodást, s komolyan megterheli az orosz—ukrán kapcsolatokat. Az államközösségi haditengerészet fekete-tengeri flottájánál — a Reuter jelentése szerint — e lázadást követően ismét felkorbácsolódtak a szenvedélyek, s ez az oldal úgy értékeli, hogy a hasonló akciók fegyveres konfliktusba torkollhatnak a jövőben. A fekete-tengeri flotta 45 felszíni hajóból, 28 tengeralattjáróból és több mint 300 őrhajóból, aknaszedőből és más kisebb hadihajóból áll. Légiereje 151 harci repülőgépet és 85 helikoptert számlál. A flottánál szolgálók túlnyomó többsége orosz nemzetiségű, az ukránok aránya 19 százalék. Választást kérdezz-felelek Az amerikaiak nagy többségét minden választás előtt komolyan foglalkoztatja a dilemma: kire adják a voksukat? A választók egy része általában csak az utolsó pillanatban határozza el magát. Valószínűleg így lesz ez az idén novemberben is. Egy kaliforniai seriffnek azonban az a ragyogó ötlete támadt — írja a Time magazin —, hogy felteszi az oly sok amerikait foglalkoztató kérdést az egyik legilletékesebbnek, George Bushnak. A derék közeg a Fehér Ház rózsakertjében így szólt az elnökhöz: szeretném, ha megmondaná, hogy ugyan miért szavazzak önre? Az elnök gondolkodás nélkül rávágta: „Ez jó kérdés. Nagyon jó kérdés.” A válasz sem rossz. Különösen annak fényében, hogy a minap jelent meg egy amerikai sajtókiadvány, amelynek címe: Ezer érv George Bush újraválasztása ellen. L. A. mok támogatására — jelentette szerdán az orosz ITAR-TASZSZ és a brit Reuter hírügynökség. FEGYVERES „ÉRDEKEGYEZTETÉS” A guatemalai kormány katonai egységeket vetett be annak a közalkalmazotti sztrájknak a letörésére, amely megbénította a közlekedést, a postai szolgáltatást és a normális kórházi ellátást Guatemalavárosban. MUNKANÉLKÜLISÉGREKORD A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) tömörülő 24 államban az idén hivatalosan csaknem harmincmillió munkanélkülit tartanak nyilván, 1983 óta a legtöbbet. A munkanélküliség 1991-ben az aktív korú lakosság 7,1 százalékát érintette, mára viszont már 7,5 százalékát sújtja. REJTETT BŰNÖK A szíriai hatóságok továbbra is politikai foglyok ezreit tartják őrizetben anélkül, hogy vádat emelnének ellenük vagy bíróság elé állítanák őket — állapította meg az Amnesty International nevű nemzetközi emberi jogi szervezet tanulmányában. ÚJ ÁLLOMÁS A közel-keleti körúton tartózkodó James Baker amerikai külügyminiszter szerda délután Egyiptomból Szíriába utazott, hogy tárgyalásokat kezdjen Háfez Asszad szíriai elnökkel. Bakernek ez a második útja a közel-keleti országba. TITOKFELFEDÉS A nemrégiben még a titkosnál is titkosabbnak számító ukrajnai „Juzsnoje” űrkutatási rakétatámaszpont szerdán először fogadott látogatókat az Egyesült Államokból. A NASA, az amerikai űrkutatási hivatal, az űrkutatási tanács, a légügyi minisztérium és a CIA képviselői tanulmányozták az űrrakétákat. URÁNT VEGYENEK! Oroszország több tonnányi, szétszerelt atomtöltetekből származó uránt ajánlott fel megvételre az Egyesült Államoknak áramtermelésre — adta hírül a The New York Times című amerikai napilap szerdai számában. PROGRAM REFORMRA Műszaki segélyprogramot hagyott jóvá a Közös Piac Ukrajnának az ipari, a tervezési, a közlekedési, a mezőgazdasági és a pénzügyi szolgáltatási reform Kevésbé kelendő már a fegyver Az amerikaiak még mindig vezetnek Tavaly 40 százalékkal zuhant a harmadik világ országaiba irányuló fegyverexport egy, az amerikai kongresszus számára készült tanulmány szerint, melyet a The New York Times ismertet. Míg 1990-ben a harmadik világ országai 41,1 milliárd dollár értékben vásároltak hadi felszerelést, addig tavaly csupán 24,7 milliárdért. A piacvesztést a főbb exportőrök közül az Egyesült Államok sínylette meg a legkevésbé, neki sikerült megszerezni a fegyverüzlet 57 százalékát, s eladásai csak 22 százalékkal csökkentek. A volt Szovjetunió fegyverexportja 55 százalékkal, Franciaországé 87 százalékkal, Kínáé pedig 86 százalékkal zuhant. A jelentés szerzői három fő tényezővel magyarázzák a fegyverüzlet ilyetén alakulását: a hidegháború végével, a Szovjetunió felbomlásával és az Irak, az egyik fő vásárló elleni kereskedelmi embargóval. 18,2 milliárd dollárral egyébként 1990 rekordot hozott az Egyesült Államok fejlődő világbeli fegyverexportjában. Az USA legjobb vevője Szaúd-Arábia, amelyre a kivitel 40 százaléka jutott. Nincs demokrácia baloldal nélkül Dán szociáldemokrata vezető sajtóértekezlete Steen Christensen, a Dán Szociáldemokrata Párt főtitkára tegnap sajtótájékoztatót tartott Budapesten. A világ egyik legidősebb szociáldemokrata pártjának főtitkára elmondotta, hogy a Magyar Szocialista Párttal már korábban jó viszonyt alakítottak ki, ennek eredménye mostani látogatása. Gyümölcsözőnek minősítette a Horn Gyulával folytatott tárgyalását, melyen megvitatták a volt szocialista országokban végbemenő változásokkal kapcsolatos kérdéseket, és egyetértettek abban, hogy ezekben az országokban végérvényesen el kell tüntetni a múlt rendszer minden maradványát. A Népszava kérdésére válaszolva a főtikár elmondta, hogy pártja a „mindenki számára nyitott Európa" elvét támogatja, s ennek megvalósítása érdekében jó kapcsolatok kiépítésére törekszik a volt szocialista országok szociáldemokrata pártjaival. A közeljövőben szándékukban áll egy balti tanács megalapítása, amelynek tagja lenne Dánián kívül Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Németország, Lengyelország, Lettország, Észtország és Litvánia. A tanács elősegítené a regionális együttműködést, például, a közlekedés fejlesztésében vagy a környezetvédelemben. Christenson úr véleménye szerint jól működő demokrácia elképzelhetetlen erős baloldal nélkül. A volt szocialista országokkal ellentétben a „baloldaliság” szónak Dániában nincsen pejoratív jelentése. Náluk az emberek többségének tudatában e szó jelentése úgy jelenik meg, mint a szociális problémák megoldására tett erőfeszítés. Ennek eredménye, hogy a legutóbbi választásokon néhány szavazaton múlott, hogy a baloldal nem került abszolút többségbe. Steen Christenson befejezésül megemlítette, bízik abban, hogy a jövőben a baloldal meg fog erősödni Kelet-Európában is. A tervgazdálkodáshoz szokott emberek csodát vártak a piacgazdaságtól, a csoda elmaradásával hamar ki fognak ábrándulni, és felismerik, szükség van olyan pártokra, amelyek a szegények érdekeit képviselik. (kenyeres)