Népszava, 1992. október (120. évfolyam, 232–257. sz.)
1992-10-16 / 245. szám
NÉPSZAVA 1992. OKTÓBER 16., PÉNTEK „Soha többé!” — Harmadszor jöttünk el e helyre — mondta tegnap délután Horváth Balázs tárca nélküli miniszter a Dunaparton, Anna Stein Égbekiáltó című, a nyilasuralom zsidó áldozataira emlékező mozaikjánál tartott koszorúzáson —, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk: ilyen soha többé nem történhet. Mint emlékezetes, a zsidó világkongresszus nyáron közzétett jelentésében szerepel, hogy nálunk a kormány és a vezető politikai személyiségek részéről még nem hangzott el bűnbánó nyilatkozat a magyaroknak a zsidók megsemmisítésében játszott második világháborús szerepe miatt. Ezt a megállapítást akkor Horváth Balázs cáfolta, s közölte, hogy 1990. október 14-én mondott beszédében megkövette a zsidó áldozatokat nemcsak önmaga, de a kormány és minden jó érzésű magyar nevében, csak ez akkor nem kapott nyilvánosságot. Horváth Balázs ezúttal a hét elején felhívta a képviselők figyelmét a parlament plenáris ülésén, jöjjenek el a megemlékezésre. Gadó György, SZDSZ-es képviselő a magyarországi zsidó közösség nevében az elmúlhatatlan gyász és az újra felébredt aggodalom jegyében mondott rövid beszédet, s hangsúlyozta: nem frázisokat jött mondani, hanem felhívni a figyelmet arra, ma ismét akadnak, akik nyíltan hirdetik, nyomdafestéket és mikrofont kapva, sőt parlamenti helyüket is megtartva, nem is titkolt antiszemitizmusukat. Gadó kijelentette: a magyarországi zsidóság nem tűr újabb megaláztatást. Szabad György az Országgyűlés nevében rámutatott: a parlament nemcsak deklarálja, de azon munkálkodik, hogy minden magyar állampolgárnak hatékony jogvédelmet biztosítson. Ezután Horváth Balázs a kormány, Szabad György az Országgyűlés nevében helyezett el koszorút az emlékkövön, majd minden parlamenti párt és a függetlenek, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Társaság nevében helyeztek el koszorút az áldozatokra emlékezve. Az eseményen jelen volt Landesmann György főrabbi is. Ezután a közel száz részvevő közül sokan tettek le egy-egy szál rózsát, gerberát, szegfűt arra a helyre, ahol sok zsidó embert lőttek a Dunába 1944-ben. A kormány és a parlament képviselői gyorsan eltávoztak a helyszínről. Több idős ember azonban könnyezve álldogált még a helyszínen, s a Dunát nézte, olyan emlékeket felidézve, melyekről jó lenne már örökre elfelejtkezni. (b-j) A .megkoszorúzták az Egrivkiáltót Számunkra még magas a WHO-mérce Öngyilkos életmód Drámai adatokkal szembesítette tegnap az újságírókat dr. Anna Ritsatakis, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szakértője, aki a magyar egészségpolitika alakításához kíván segítséget adni. Hazánk is csatlakozott a WHO ajánlásához, az Egészséget mindenkinek 2000-re programhoz, de egészségtelen életmódunk veszélyezteti az emberek születéskor várható élettartamának növelését. Csaknem kétszer annyi alkoholt fogyasztunk, mint az európai országok polgárai átlagosan, ami évente fejenként közel van a 12 liter tömény szeszhez, és a csecsemőket is beleszámítva, évente 2 ezer 500 darab cigarettát vásárolunk. E mellé sorolható a zsíros táplálkozás és a kritikusan magas közlekedési balesetek száma. Nehezen tudunk megfelelni a WHO egészségfogalmának, ami úgy szól: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét, mégis közelíteni kell hozzá. Olyan egészségügyi prioritásokat kell megfogalmazni, amelyek némi javulást hozhatnak a megbetegedések és a halálozási mutatók alakulásában. A WHO regionális szervezete ez év tavaszán elfogadta a magyar egészségügyi elgondolásokat, amelyekben első helyen a lakosság egészségügyi állapotának javítása áll, ezt követi a struktúraváltás az egészségügyben, az életmód megváltoztatása és a környezetvédelem. Ezen belül is az eddiginél nagyobb figyelmet szándékoznak fordítani az ifjúság egészségére és a szociális problémák, a szegénységből, a munkanélküliségből fakadó bajok kezelésére. (n. t. e.) Sértődésből rágalmaz a titokzatos levélíró Alaptalan vádak a SZER-iroda ellen A magyar adózási szabályok megsértésével, valamint a frekvenciamoratórium megkerülésével vádolja a Szabad Európa Rádió budapesti kirendeltségét egy névtelen levél, amelyet azonban a SZER céges papírján, a SZER Nyilvánosság Klubjának adó- és pénzgazdálkodási dokumentációs csoportja nevében küldtek el szerkesztőségünknek, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. A magát megnevezni nem akaró szerző szerint a Budapesten dolgozó munkatársak jövedelmük után nem fizetnek adót, s a rádió „állítólag érdemeire tekintettel a kormánytól felmentést kapott a törvények teljesítése alól, és ezért fog frekvenciát is kapni a törvények megkerülésével”. Tegnap késő délután telefonon érdeklődtünk az APEH-nél, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nincsenek pontos információik az említett levélről, s a hivatali munkaidő vége miatt már nem is volt alkalom arra, hogy utánanézzenek. Készséggel válaszolt viszont kérdéseinkre Császár László, a SZER budapesti irodájának vezetője. Elmondta, hogy nem ez az első rágalmazó levél, „eddig legalább ötszázat küldtek szét különböző szerkesztőségeknek és hivataloknak”. Nem tudják, ki áll a dolgok mögött, csakgyanítják, hogy egy elbocsátott munkatárs írogatja a feljelentéseket bosszúból. Egyébként az APEH két hónapja tartott náluk ellenőrzést, és semmi kirívó szabálytalanságot nem állapított meg. Császár László szerint nem is kellene törődni a dologgal, amely bosszantó ugyan, de leginkább „nevetséges”. (s.z.) Dolgozói földek Az ÁVÜ döntése alapján október 15-től az állami gazdaságok dolgozói megkaphatják a jogszabályban egyébként már korábban előírt 20 aranykorona értékű földet. Rácz Ernő, az ÁVÜ mezőgazdasági privatizációs igazgatója az MTI munkatársának elmondta: az akció révén az állami gazdaságban dolgozók, vagyis mintegy 80 ezren jutnak földhöz. Mivel Magyarországon a mezőgazdasági földek értéke átlagosan 21,5 aranykorona hektáronként, összességében mintegy 30 ezer hektár kerül az állami gazdaságok dolgozóinak tulajdonába. Ezzel a kormány teljesíti azt a korábbi ígéretét, hogy a privatizáció során a munkavállalók az állami vállalatoknál éppúgy, mint az állami gazdaságoknál, dolgozói kedvezményben részesülnek. Másfél évtizedes gyakorlattal, rövid átfutási idővel, garanciával, vállaljuk különböző típusú hazai és külföldi búvárszivattyúk, valamint szennyvíz- és zagyszivattyúk javítását. CÍM: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK JÁSZBERÉNYI ÜZEM IGAZGATÓSÁGA. JÁSZBERÉNY, MARGIT SZIGET (5100). Tel.: fax: (57)-11-562. Telex: 23-756. Javítóműhely telefonsz.: (57)-11-226. 99Nincs jogbizt Rehéz-Ponony István: A bírák a nemzet napszámosai Kiszámítható és tartós törvények nélkül jogállam nem működtethető. Mert ha a törvényhozás túl esetleges, és nem mindennap ugyanúgy igazítja el az állampolgárt, akkor hitelét veszti. A lelassult igazságszolgáltatás viszont „kitermeli” a behajtó, vagyonleverő, önbíráskodó szervezeteket, amelyek ellenőrizhetetlenül működnek. Angliában a pálya csúcsát jelenti a bírói kinevezés. Nálunk a kontraszelekció dönt. Magyarországon nincs jogbiztonság, mert az igazságszolgáltatás nincs megbecsülve. A jog túl bonyolult, így az állampolgár önkéntes jogkövetésre képtelen, a sok tiltás nincs összhangban erkölcsi érzékével. Ezek a kijelentések dr. Nehéz-Posony Istvántól, a Független Jogász Fórum alelnökétől származnak, akivel egyebek között arról beszélgettünk, az elméletileg jól megfogalmazott jogállami törekvésekhez milyen gyakorlat párosul. — Szeretném előrebocsátani — mondta az ügyvéd —, hogy a demokratikus jogállam feltételezi: jó törvényeket alkot a parlament, a kormány nem törekszik kizárólagos hatalomra, és az igazságszolgáltatás képes az állami intézmények túlhatalmának visszaszorítására. De a jogállam jó működéséhez sok egyébre is szükség van. Ilyen például, hogy a törvények kiszámíthatók és tartósak legyenek, és több évtizedes meghatározottságot jelentsenek. Az állampolgárt mindennap ugyanúgy igazítsák el. Egy vállalkozó például úgy indulhasson neki a dolgának, hogy tudja, amit csinál, azt az unokája is folytathatja. A monarchiát ilyen kiszámítható törvények jellemezték. Példaként mondom, az 1878-as büntető törvénykönyv apró módosításokkal 1945-ig hatályban volt. Ez a fajta törvényhozás nálunk még nem született meg. Túl sok az esetlegesség, a törvényi mozgás, például az adózásban. Ezzel szemben az államháztartás nagy alrendszereinek szabályozásában — lakás, oktatás, társadalombiztosítás — nem történtek alapvető változások. Erős, hatékony igazságszolgáltatás nélkül sem igen lehet jogállamról beszélni. Az állampolgár az erőtlen, a tétova jogszolgáltatást éli meg, amivel szemben bizalmatlan. Nincsenek salamoni ítéletek. És nincsenek bölcs Salamonok. — Ez, sajnos, igaz. Ahogy Hack Péter fogalmazott, háttérbe szorult az igazságszolgáltatás. És egy nem hivatalos, kontrollálhatatlan, nem a törvények alapján működő is megjelent. Feltűntek a kölcsönt behajtó, „vagyonleverő” kft.-k a maguk nehézembereivel. Az önbíráskodás óriási veszélyt jelent. Csak hát a jelenség oka kézenfekvő. Az agyonterhelt bírák és ügyészek rosszul fizetettek. Ebből következően folyamatos a létszámhiány, és a pályán maradók között a kontraszelekció válogat. Angliában a pálya csúcsát jelenti, ha minimum tízéves ügyvédi gyakorlat után valakit kineveznek bírónak. Nálunk pályakezdők lehetnek élet és halál urai. A másik veszély a korrupció. Nem állítom, hogy a bírói kar korrupt, sőt az anyagi realitások ellenére tisztességes, de a veszéllyel szembe kell nézni. Egyébként én ma a bírákat tekintem a nemzet napszámosainak. Szakmai körökben sokan úgy tartják, hogy Magyarországon nincs jogbiztonság. Hogy vélekedik erről? — Úgy, hogy szerintem sincs. A jogbiztonságnak ugyanis két eleme van. Az egyik — bár nagyon ingoványos területre visz —, hogy azonos tényállás esetén a jogszabály által kiszámíthatóan azonos ítéletet lehetne várni. Ezzel szemben minden döntés más és más, nem elég egységes a bírói gyakorlat. A másik: bár minden állampolgárnak joga van az úgynevezett időszerű ítélethez, elképesztő a perek elhúzódása. Ha én ma beperelek egy céget, az első tárgyalást 1994-re tűzi ki a bíróság. Az állampolgár beleun az „életfogytiglan” tartó procedúrába, és önbíráskodik. Ezen a ponton visszajutunk az anyagi megbecsüléshez, amivel jelentős lépést lehetne tenni az igazságszolgáltatás rendbehozatalában. Itt többről van szó, mint értelmiségi pályáról, itt az állam működése a tét. Az állampolgárnak ön szerint mennyi szerepe van a jogállamiság kialakításában? — Erre az a válaszom, hogy nélküle sincs jogállam. Ez egyébként szakmailag az önkéntes jogkövetés problémáját veti fel, amihez világos, az ember erkölcsi érzékével összhangban álló jogszabályok kellenek. Ha a jog csupa tiltó rendelkezést tartalmaz, vagy túlzó terheket ruház a polgárra, mint amilyen a túladóztatás és a társadalombiztosítás erkölcstelenül nagy terhe, akkor az senkit sem a jogkövetésre sarkall, hanem az ügyeskedőknek kedvez. Szerintem a jelenlegi törvényhozás tévutakra szaladt. Az igazságtétel erőszakolása, az ártatlan többség nyakába sózott kárpótlási törvény következményei nem követhetők önkéntesen. Bizonyság erre például az erőszakos földfoglalások korábbi megjelenése. A bíróság függetlenségét veszélyezteti-e az ideológia? — A bíróbotrány néven ismertté vált bíróságielnök-pályáztatás azért volt jelentős esemény, mert a kormány szándéka világossá vált: pénzügyileg a hatalmi felügyelet gyakorlását akarja. Márpedig, ha a bíróságok vezetése a kormányzattól függ, akkor a befolyásolás veszélye fennáll, hiszen nincsenek ezzel szemben gyakorlati garanciák. Kétségtelen, hogy a bíróságok megőrizték függetlenségüket, de ez annak köszönhető, hogy a kinevezett elnökök nem éltek vissza jogaikkal. Ez azonban kevés. Személyek belátására nem szabad rábízni a bírói függetlenséget. Sokkal súlyosabb ügynek tartom azt, hogy a kormány az ügyészségeket a felügyelete alá akarja helyezni. Ha ugyanis ez megvalósul, akkor az igazságügyi tárca olyan hatást tud gyakorolni a vádhatóságra, ami nem kívánatos. Ennek a hátterében egy régi vita húzódik meg. A kormány alá rendelt ügyészségből a kommunisták csináltak parlament alá rendelt ügyészséget. Ez ugyan nem jó előjáték, de nem biztos, hogy rossz módszer. A világon többféle rendszer működik, a vádesküdtszéktől a vizsgálóbíróig, ahol az ügyész csak a nyomozati anyagot szolgáltatja. Meg kell mondanom, hogy nem vagyok híve a kormány alá rendelésnek; e mellett azt az érvet említik, hogy így valósulhat meg a kormány kriminálpolitikája. Ezzel szemben szerintem nincs szükség kriminálpolitikára. A politika ugyanis befolyást jelenthet. Holott aki bűnt követ el, azt egyszerűen vád alá kell helyezni, és meg kell büntetni. Szabó Iréné Szántó-port tanúkihallgatások Elfogult-e a bíróság? A kémkedéssel vádolt Szántó Rudolf honvéd zászlós ügyében, amint arról a Népszava szerdai számában már beszámoltunk, dr. Miklós Lajos, a vádlott védője elfogultsági kifogást jelentett a Fővárosi Bíróság valamennyi katonai tanácsa ellen. — Nem hoztak még döntést a bejelentésemmel kapcsolatban, de a kifogásom természetesen nem lehet akadálya a tárgyalás folytatásának. Viszont a büntetőeljárási törvény szerint a bíró a bejelentés elbírálásáig nem hozhat ítéletet — mondta kérdésünkre tegnap az ügyvéd. Azért tartja elfogultnak védencével szemben a Fővárosi Bíróság katonai tanácsait, mert az „első fordulóban” dr. Hildenbrand Róbert ezredes, helyettes kollégiumvezető tárgyalta az ügyet. A törvényben felsorolt kizáró okok között a jogalkotó ezt a helyzetet nem említi kizáró okként. — Valóban, de az általános szabály szerint: „akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható ...” elfogultnak tekinthető. — Ezek szerint megkérdőjelezi a bírói függetlenséget? Ugyanis a bíró csak a törvénynek tartozik felelősséggel, annak szellemében kell minden eljárást lefolytatnia. Tehát a bírót nem befolyásolhatja a döntésben a főnöke. — Hiszek a bírói függetlenségben, de ebben az esetben azt is figyelembe kell venni, hogy az ügyet most tárgyaló hadbíró, dr. Török Zsolt százados, ezzel szemben a főnöke ezredes, tehát a századosnak nemcsak feljebbvalója, de szolgálati elöljárója is az, aki az alaptárgyaláskor a védencemre elmarasztaló ítéletet kiszabta. — Bízik abban, hogy a legmagasabb bírói fórum megállapítja az ön által bejelentett elfogultságot? — Igen, mert igaz, hogy a Fővárosi Bíróság katonai tanácsainak kémügyekben kizárólagos az illetékességük, de ez nem jelenti azt, hogy az ügyet a Legfelsőbb Bíróság ne vonhatná magához első fokú tárgyalásra. A Fővárosi Bíróság katonai tanácsa csütörtökön a vádlott egykori tiszttársainak a tanúkénti kihallgatásával folytatta a büntetőügy tárgyalását. Október 20-án a szakértők meghallgatására kerül sor. S. A. y % Műsfoki kereskedésre alkalmas boltokat átvennénk vagy bérelnénk forgalmas főútvonalon és külső kerületek központjában: 183-2979. Önt köszönti Omán! Elégedettségét fejezte ki magyarországi látogatásával kapcsolatban Abdul Aziz Mohamed al Rowas, az Ománi Szultánság tájékoztatási mimisztere csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az ománi politikus találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel, illetve a kormány és az Országgyűlés több tagjával. Azonkívül szerdán megnyitotta az önt köszönti Omán! című kiállítást. A miniszter barátinak és eredményesnek nevezte magyarországi megbeszéléseit, s reményét fejezte ki, hogy a két ország ma még szerény kapcsolatai a közeljövőben bővülni fognak. A budapesti tárgyalásokon felmerült egy beruházásvédelmi egyezmény megkötése, és mint közölték, küszöbön áll Magyarország és Omán polgári légiforgalmi szerződése. A tájékoztatón szóba került idegenforgalom-fejlesztési kérdésekről a miniszter kijelentette: Omán a szervezett turizmusnak ad elsőbbséget, várja a magyar turistacsoportokat. Arra az ehhez kapcsolódó kérdésre, hogy a helybeliek mennyire tolerálják az európai női divatot, a miniszoknyát és a bikinit, azt válaszolta, hogy a strandokon elfogadott az effajta viselet, de például a bazárban nagy feltűnést keltene egy bikinis hölgy megjelenés. (MTI) 5