Népszava, 1992. október (120. évfolyam, 232–257. sz.)

1992-10-16 / 245. szám

NÉPSZAVA 199­2. OKTÓBER 16., PÉNTEK „Soha többé!” — Harmadszor jöttünk el e helyre — mondta tegnap dél­után Horváth Balázs tárca nélküli miniszter a Duna­­parton, Anna Stein Égbe­kiáltó című, a nyilasura­lom zsidó áldozataira emlé­kező mozaikjánál tartott ko­szorúzáson —, hogy emlékez­zünk és emlékeztessünk: ilyen soha többé nem tör­ténhet. Mint emlékezetes, a zsidó világkongresszus nyáron köz­zétett jelentésében szerepel, hogy nálunk a kormány és a vezető politikai személyisé­gek részéről még nem hang­zott el bűnbánó nyilatkozat a magyaroknak a zsidók meg­semmisítésében játszott má­sodik világháborús szerepe miatt. Ezt a megállapítást akkor Horváth Balázs cáfol­ta, s közölte, hogy 1990. ok­tóber 14-én mondott beszé­dében megkövette a zsidó ál­dozatokat nemcsak önmaga, de a kormány és minden jó érzésű magyar nevében, csak ez akkor nem kapott nyilvá­nosságot. Horváth Balázs ez­úttal a hét elején felhívta a képviselők figyelmét a parla­ment plenáris ülésén, jöjje­nek el a megemlékezésre. Gadó György, SZDSZ-es képviselő a magyarországi zsidó közösség nevében az elmúlhatatlan gyász és az új­ra felébredt aggodalom je­gyében mondott rövid beszé­det, s hangsúlyozta: nem frá­zisokat jött mondani, hanem felhívni a figyelmet arra, ma ismét akadnak, akik nyíl­tan hirdetik, nyomdafestéket és mikrofont kapva, sőt par­lamenti helyüket is megtart­va, nem is titkolt antiszemi­tizmusukat. Gadó kijelentet­te: a magyarországi zsidóság nem tűr újabb megaláztatást. Szabad György az Ország­­gyűlés nevében rámutatott: a parlament nemcsak dekla­rálja, de azon munkálkodik, hogy minden magyar állam­polgárnak hatékony jogvé­delmet biztosítson. Ezután Horváth Balázs a kormány, Szabad György az Országgyűlés nevében helye­zett el koszorút az emlékkö­­vön, majd minden parlamen­ti párt és a függetlenek, va­lamint a Bajcsy-Zsilinszky Társaság nevében helyeztek el koszorút az áldozatokra emlékezve. Az eseményen je­len volt Landesmann György főrabbi is. Ezután a közel száz rész­vevő közül sokan tettek le egy-egy szál rózsát, gerberát, szegfűt arra a helyre, ahol sok zsidó embert lőttek a Dunába 1944-ben. A kormány és a parlament képviselői gyorsan eltávoztak a helyszínről. Több idős em­ber azonban könnyezve áll­dogált még a helyszínen, s a Dunát nézte, olyan emlékeket felidézve, melyekről jó lenne már örökre elfelejtkezni. (b-j) A .­megkoszorúzták az Egrivkiáltót Számunkra még magas a WHO-mérce Öngyilkos életmód Drámai adatokkal szembesí­tette tegnap az újságírókat dr. Anna Ritsatakis, a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szakértője, aki a magyar egészségpolitika alakításához kíván segítséget adni. Ha­zánk is csatlakozott a WHO ajánlásához, az Egészséget mindenkinek 2000-re prog­ramhoz, de egészségtelen életmódunk veszélyezteti az emberek születéskor várható élettartamának növelését. Csaknem kétszer annyi al­koholt fogyasztunk, mint az európai országok polgárai át­lagosan, ami évente fejen­ként közel van a 12 liter tö­mény szeszhez, és a cse­csemőket is beleszámítva, évente 2 ezer 500 darab ci­garettát vásárolunk. E mellé sorolható a zsíros táplálkozás és a kritikusan magas közle­kedési balesetek száma. Ne­hezen tudunk megfelelni a WHO egészségfogalmának, ami úgy szól: az egészség nem a betegség hiánya, ha­nem a testi, lelki és szociális jólét, mégis közelíteni kell hozzá. Olyan egészségügyi prioritásokat kell megfogal­mazni, amelyek némi javu­lást hozhatnak a megbetege­dések és a halálozási muta­tók alakulásában. A WHO regionális szerve­zete ez év tavaszán elfogad­ta a magyar egészségügyi el­gondolásokat, amelyekben el­ső helyen a lakosság egész­ségügyi állapotának javítása áll, ezt követi a struktúra­­váltás az egészségügyben, az életmód megváltoztatása és a környezetvédelem. Ezen be­lül is az eddiginél nagyobb figyelmet szándékoznak for­dítani az ifjúság egészségé­re és a szociális problémák, a szegénységből, a munka­nélküliségből fakadó bajok kezelésére. (n. t. e.) Sértődésből rágalmaz a titokzatos levélíró Alaptalan vádak a SZER-iroda ellen A magyar adózási szabályok megsértésével, valamint a frekvenciamoratórium meg­kerülésével vádolja a Szabad Európa Rádió budapesti ki­­rendeltségét egy névtelen le­vél, amelyet azonban a SZER céges papírján, a SZER Nyil­vánosság Klubjának adó- és pénzgazdálkodási dokumen­tációs csoportja nevében küldtek el szerkesztőségünk­nek, valamint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal­nak. A magát megnevezni nem akaró szerző szerint a Budapesten dolgozó munka­társak jövedelmük után nem fizetnek adót, s a rádió „állí­tólag érdemeire tekintettel a kormánytól felmentést kapott a törvények teljesítése alól, és ezért fog frekvenciát is kapni a törvények megkerü­lésével”. Tegnap késő délután tele­fonon érdeklődtünk az APEH-nél, ahol azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy nincse­nek pontos információik az említett levélről, s a hivatali munkaidő vége miatt már nem is volt alkalom arra, hogy utánanézzenek. Kész­séggel válaszolt viszont kér­déseinkre Császár László, a SZER budapesti irodájának vezetője. Elmondta, hogy nem ez az első rágalmazó le­vél, „eddig legalább ötszázat küldtek szét különböző szer­kesztőségeknek és hivatalok­nak”. Nem tudják, ki áll a dolgok mögött, csak­­gyanít­ják, hogy egy elbocsátott munkatárs írogatja a felje­lentéseket bosszúból. Egyéb­ként az APEH két hónap­ja tartott náluk ellenőrzést, és semmi kirívó szabálytalansá­got nem állapított meg. Csá­szár László szerint nem is kellene törődni a dologgal, amely bosszantó ugyan, de leginkább „nevetséges”. (s.­z.) Dolgozói földek Az ÁVÜ döntése alapján ok­tóber 15-től az állami gazda­ságok dolgozói megkaphatják a jogszabályban egyébként már korábban előírt 20 arany­korona értékű földet. Rácz Ernő, az ÁVÜ mező­­gazdasági privatizációs igaz­gatója az MTI munkatársá­nak elmondta: az akció ré­vén az állami gazdaságban dolgozók, vagyis mintegy 80 ezren jutnak földhöz. Mivel Magyarországon a mezőgaz­dasági földek értéke átlago­san 21,5 aranykorona hektá­ronként, összességében mint­egy 30 ezer hektár kerül az állami gazdaságok dolgozói­nak tulajdonába. Ezzel a kor­mány teljesíti azt a korábbi ígéretét, hogy a privatizáció során a munkavállalók az ál­lami vállalatoknál éppúgy, mint az állami gazdaságok­nál, dolgozói kedvezményben részesülnek. Másfél évtizedes gyakorlattal, rövid átfutási idővel, garanciával, vállaljuk különböző típusú hazai és külföldi búvárszivattyúk­, valamint szennyvíz- és zagyszivattyúk javítását. CÍM: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰVEK JÁSZBERÉNYI ÜZEM IGAZGATÓS­ÁGA. JÁSZBERÉNY, MARGIT SZIGET (5100). Tel.: fax: (57)-11-562. Telex: 23-756. Javítóműhely telefonsz.: (57)-11-226. 99Nincs jogbizt Rehéz-Ponony István: A bírák a nemzet napszámosai Kiszámítható és tartós törvények nélkül jogállam nem működtethető. Mert ha a törvényhozás túl esetleges, és nem mindennap ugyanúgy igazítja el az állampolgárt, akkor hitelét veszti. A lelassult igazságszolgáltatás vi­szont „kitermeli” a behajtó, vagyonleverő, önbíráskodó szervezeteket, amelyek ellenőrizhetetlenül működnek. Angliában a pálya csúcsát jelenti a bírói kinevezés. Nálunk a kontraszelekció dönt. Magyarországon nincs jogbiztonság, mert az igazságszolgáltatás nincs meg­becsülve. A jog túl bonyolult, így az állampolgár ön­kéntes jogkövetésre képtelen, a sok tiltás nincs össz­hangban erkölcsi érzékével. Ezek a kijelentések dr. Ne­­héz-Posony Istvántól, a Füg­getlen Jogász Fórum alelnö­­kétől származnak, akivel egyebek között arról beszél­gettünk, az elméletileg jól megfogalmazott jogállami tö­rekvésekhez milyen gyakor­lat párosul. — Szeretném előrebocsáta­ni — mondta az ügyvéd —, hogy a demokratikus jogál­lam feltételezi: jó törvénye­ket alkot a parlament, a kor­mány nem törekszik kizáró­lagos hatalomra, és az igaz­ságszolgáltatás képes az álla­mi intézmények túlhatalmá­­nak visszaszorítására. De a jogállam jó működéséhez sok egyébre is szükség van. Ilyen például, hogy a törvények ki­számíthatók és tartósak le­gyenek, és több évtizedes meghatározottságot jelentse­nek. Az állampolgárt minden­nap ugyanúgy igazítsák el. Egy vállalkozó például úgy indulhasson neki a dolgá­nak, hogy tudja, amit csinál, azt az unokája is folytathat­ja. A monarchiát ilyen kiszá­mítható törvények jellemez­ték. Példaként mondom, az 1878-as büntető törvény­­könyv apró módosításokkal 1945-ig hatályban volt. Ez a fajta törvényhozás nálunk még nem született meg. Túl sok az esetlegesség, a törvé­nyi mozgás, például az adó­zásban. Ezzel szemben az ál­lamháztartás nagy alrendsze­reinek szabályozásában — la­kás, oktatás, társadalombiz­tosítás — nem történtek alap­vető változások. Erős, hatékony igazságszol­gáltatás nélkül sem igen le­het jogállamról beszélni. Az állampolgár az erőtlen, a té­tova jogszolgáltatást éli meg, amivel szemben bizalmatlan. Nincsenek salamoni ítéletek. És nincsenek bölcs Salamo­nok. — Ez, sajnos, igaz. Ahogy Hack Péter fogalmazott, hát­térbe szorult az igazságszol­gáltatás. És egy nem hivata­los, kontrollálhatatlan, nem a törvények alapján működő is megjelent. Feltűntek a köl­csönt behajtó, „vagyonleve­rő” kft.-k a maguk nehéz­embereivel. Az önbíráskodás óriási veszélyt jelent. Csak hát a jelenség oka kézenfek­vő. Az agyonterhelt bírák és ügyészek rosszul fizetettek. Ebből következően folyama­tos a létszámhiány, és a pá­lyán maradók között a kont­raszelekció válogat. Angliá­ban a pálya csúcsát jelenti, ha minimum tízéves ügyvédi gyakorlat után valakit kine­veznek bírónak. Nálunk pá­lyakezdők lehetnek élet és halál urai. A másik veszély a korrupció. Nem állítom, hogy a bírói kar korrupt, sőt az anyagi realitások ellenére tisztességes, de a veszéllyel szembe kell nézni. Egyébként én ma a bírákat tekintem a nemzet napszámosainak. Szakmai körökben sokan úgy tartják, hogy Magyaror­szágon nincs jogbiztonság. Hogy vélekedik erről? — Úgy, hogy szerintem sincs. A jogbiztonságnak ugyanis két eleme van. Az egyik — bár nagyon ingová­nyos területre visz —, hogy azonos tényállás esetén a jog­szabály által kiszámíthatóan azonos ítéletet lehetne várni. Ezzel szemben minden dön­tés más és más, nem elég egységes a bírói gyakorlat. A másik: bár minden állampol­gárnak joga van az úgyneve­zett időszerű ítélethez, elké­pesztő a perek elhúzódása. Ha én ma beperelek egy cé­get, az első tárgyalást 1994-re tűzi ki a bíróság. Az állam­polgár beleun az „életfogy­tiglan” tartó procedúrába, és önbíráskodik. Ezen a ponton visszajutunk az anyagi meg­becsüléshez, amivel jelentős lépést lehetne tenni az igaz­ságszolgáltatás rendbehoza­talában. Itt többről van szó, mint értelmiségi pályáról, itt az állam működése a tét. Az állampolgárnak ön sze­rint mennyi szerepe van a jogállamiság kialakításában? — Erre az a válaszom, hogy nélküle sincs jogállam. Ez egyébként szakmailag az ön­kéntes jogkövetés problémá­ját veti fel, amihez világos, az ember erkölcsi érzékével összhangban álló jogszabá­lyok kellenek. Ha a jog csupa tiltó rendelkezést tartalmaz, vagy túlzó terheket ruház a polgárra, mint amilyen a túl­adóztatás és a társadalombiz­tosítás erkölcstelenül nagy terhe, akkor az senkit sem a jogkövetésre sarkall, hanem az ügyeskedőknek kedvez. Szerintem a jelenlegi tör­vényhozás tévutakra szaladt. Az igazságtétel erőszakolása, az ártatlan többség nyakába sózott kárpótlási törvény kö­vetkezményei nem követhe­tők önkéntesen. Bizonyság er­re például az erőszakos föld­­foglalások korábbi megjele­nése. A bíróság függetlenségét veszélyezteti-e az ideológia? — A bíróbotrány néven is­mertté vált bíróságielnök-pá­­lyáztatás azért volt jelentős esemény, mert a kormány szándéka világossá vált: pénzügyileg a hatalmi fel­ügyelet gyakorlását akarja. Márpedig, ha a bíróságok ve­zetése a kormányzattól függ, akkor a befolyásolás veszélye fennáll, hiszen nincsenek ez­zel szemben gyakorlati ga­ranciák. Kétségtelen, hogy a bíróságok megőrizték függet­lenségüket, de ez annak kö­szönhető, hogy a kinevezett elnökök nem éltek vissza jo­gaikkal. Ez azonban kevés. Személyek belátására nem szabad rábízni a bírói függet­lenséget. Sokkal súlyosabb ügynek tartom azt, hogy a kormány az ügyészségeket a felügyelete alá akarja helyez­ni. Ha ugyanis ez megvalósul, akkor az igazságügyi tárca olyan hatást tud gyakorolni a vádhatóságra, ami nem kívá­natos. Ennek a hátterében egy régi vita húzódik meg. A kormány alá rendelt ügyész­ségből a kommunisták csi­náltak parlament alá rendelt ügyészséget. Ez ugyan nem jó előjáték, de nem biztos, hogy rossz módszer. A vilá­gon többféle rendszer műkö­dik, a vádesküdtszéktől a vizsgálóbíróig, ahol az ügyész csak a nyomozati anyagot szolgáltatja. Meg kell mon­danom, hogy nem vagyok hí­ve a kormány alá rendelés­nek; e mellett azt az érvet említik, hogy így valósulhat meg a kormány kriminálpo­­litikája. Ezzel szemben sze­rintem nincs szükség krimi­­nálpoli­tikára. A politika ugyanis befolyást jelenthet. Holott aki bűnt követ el, azt egyszerűen vád alá kell he­lyezni, és meg kell büntetni. Szabó Iréné Szántó-port tanúkihallgatások Elfogult-e a bíróság? A kémkedéssel vádolt Szán­tó Rudolf honvéd zászlós ügyében, amint arról a Nép­szava szerdai számában már beszámoltunk, dr. Miklós La­jos, a vádlott védője elfogult­­sági kifogást jelentett a Fő­városi Bíróság valamennyi katonai tanácsa ellen. — Nem hoztak még dön­tést a bejelentésemmel kap­csolatban, de a kifogásom természetesen nem lehet akadálya a tárgyalás folyta­tásának. Viszont a büntető­­eljárási törvény szerint a bí­ró a bejelentés elbírálásáig nem hozhat ítéletet — mond­ta kérdésünkre tegnap az ügyvéd.­­ Azért tartja elfogultnak védencével szemben a Fővá­rosi Bíróság katonai tanácsa­it, mert az „első fordulóban” dr. Hildenbrand Róbert ez­redes, helyettes kollégium­­vezető tárgyalta az ügyet. A törvényben felsorolt kizáró okok között a jogalkotó ezt a helyzetet nem említi kizáró okként. — Valóban, de az általá­nos szabály szerint: „akitől az ügy elfogulatlan megíté­lése egyéb okból nem várha­tó ...” elfogultnak tekinthe­tő. — Ezek szerint megkérdő­jelezi a bírói függetlenséget? Ugyanis a bíró csak a tör­vénynek tartozik felelősség­gel, annak szellemében kell minden eljárást lefolytatnia. Tehát a bírót nem befolyá­solhatja a döntésben a főnö­ke. — Hiszek a bírói függet­lenségben, de ebben az eset­ben azt is figyelembe kell venni, hogy az ügyet most tárgyaló hadbíró, dr. Török Zsolt százados, ezzel szem­ben a főnöke ezredes, tehát a századosnak nemcsak fel­jebbvalója, de szolgálati elöl­járója is az, aki az alaptár­gyaláskor a védencemre el­marasztaló ítéletet kiszabta. — Bízik abban, hogy a leg­magasabb bírói fórum meg­állapítja az ön által bejelen­tett elfogultságot? — Igen, mert igaz, hogy a Fővárosi Bíróság katonai ta­nácsainak kémügyekben ki­zárólagos az illetékességük, de ez nem jelenti azt, hogy az ügyet a Legfelsőbb Bíró­ság ne vonhatná magához első fokú tárgyalásra. A Fővárosi Bíróság kato­nai tanácsa csütörtökön a vádlott egykori tiszttársainak a tanúkénti kihallgatásával folytatta a büntetőügy tár­gyalását. Október 20-án a szakértők meghallgatására kerül sor. S. A. y % Műsfoki kereskedésre alkalmas boltokat átvennénk vagy bérelnénk forgalmas főútvonalon és külső kerületek központjában: 183-2979. Önt köszönti Omán! Elégedettségét fejezte ki ma­gyarországi látogatásával kapcsolatban Abdul Aziz Mo­hamed al Rowas, az Ománi Szultánság tájékoztatási mi­­misztere csütörtöki sajtótájé­koztatóján. Az ománi politikus talál­kozott Göncz Árpád köztár­sasági elnökkel, illetve a kor­mány és az Országgyűlés több tagjával. Azonkívül szerdán megnyitotta az önt köszönti Omán! című kiállítást. A mi­niszter barátinak és eredmé­nyesnek nevezte magyaror­szági megbeszéléseit, s remé­nyét fejezte ki, hogy a két ország ma még szerény kap­csolatai a közeljövőben bő­vülni fognak. A budapesti tárgyalásokon felmerült egy beruházásvédelmi egyezmény megkötése, és mint közölték, küszöbön áll Magyarország és Omán polgári légiforgalmi szerződése. A tájékoztatón szóba ke­rült idegenforgalom-fej­lesz­­tési kérdésekről a miniszter kijelentette: Omán a szerve­zett turizmusnak ad elsőbb­séget, várja a magyar turis­tacsoportokat. Arra az ehhez kapcsolódó kérdésre, hogy a helybeliek mennyire tolerál­ják az európai női divatot, a miniszoknyát és a bikinit, azt válaszolta, hogy a stran­dokon elfogadott az effajta viselet, de például a bazár­ban nagy feltűnést keltene egy bikinis hölgy megjelené­­s. (MTI) 5

Next