Népszava, 1992. október (120. évfolyam, 232–257. sz.)

1992-10-16 / 245. szám

4 Gates tárgyalása H­an­kiss újra össztűzben „Nem akartam a legszigorúbb eljárást alkalmazni Chrudi­­nák Alajossal szemben, így nem bocsátottam el, hanem visszavontam a még 1984-ben kapott megbízását a külpo­litikai önálló szerkesztőség vezetésére” — jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Hankiss Elemér. A tv-elnök döntése alapján Chrudinák eddigi besorolása és fizetése nem változik, továbbiakban is szerkesztheti az Új Vilá­got, a Tájak, városok, embe­reket és a Szemtől szembent. Ezenkívül rendelkezésére áll még havi 50 perc egy olyan műsorra, melynek arculatát teljes egészében ő határoz­hatja meg. A műsorokat a leendő, a TV 2-höz tartozó szerkesztőség vezetőjeként gondozza majd. A külpoliti­kai önálló szerkesztőség ve­zetője Vári Attila. Mint Hankiss döntését in­dokolta: az európai normák szerint egyszerűen megen­gedhetetlen az a hang, az a stílus, melyet Chrudinák Ala­jos használt nyílt levelében vele szemben. A TV elnöke szerint egy ilyen levél meg­jelenése után a világ bármely civilizált intézményéből azon­nal kirúgták volna azt, aki így nyilvánul meg saját fő­nökéről. A külpolitikai szer­kesztőség élén történt válto­zásoktól Hankiss egyébként azt várja, hogy a Panoráma című műsor arculata, alapve­tő értékeinek megőrzése mel­lett változik, s nemcsak a magyar kisebbségek problé­mái iránt lesz fogékony, ha­nem az adott társadalom ös­z­­szes történéseire. Vári Attila, aki Hankiss szavai szerint az Erdélyi He­likon szellemiségének körébe tartozik, elmondta: a kineve­zést nem karrierizmusból vállalta el, hiszen tudja, hogy megbízatása valószínűleg csak nagyon rövid ideig tart majd. Egyszerűen azért dön­tött így — hangsúlyozta —, mert a határainkon kívül élő magyarság érdekében még az ördöggel is cimborálna, és a tv-ben olyan helyzet alakult ki, hogy a fürdővízzel köny­­nyen kiönthetik a gyereket is. Vári Attila azt is fontos­nak tartja, hogy a külpoliti­kai szerkesztőség ne zilálód­­jék szét, hanem maradjon együtt. A döntés és a sajtótájékoz­tató után a külpolitikai szer­kesztőségben igen feszült helyzet alakult ki. Chrudinák Alajos kérdéseinkre válaszol­va elmondta: az ajánlatot nem fogadja, nem fogadhatja el. A döntés szerinte a Pano­ráma szétverését jelenti. Mint mondta, ez a folyamat és sze­mély szerint az ő lejáratása már régen elkezdődött. Hang­súlyozta azt is: nem ő hazu­dik, állít valótlant és rágal­maz, hanem Hankiss Elemér. Ő egyszerűen csak válaszolt a személyét ért, Hankiss ál­tal nyilvánosan megfogalma­zott állításokra. Chrudinák kiemelte: utoljára 1956-ban érezte magát ennyire tehetet­lennek és kiszolgáltatottnak, s most nem tudja, mit tegyen, de az biztos, nem nyugszik bele a döntésbe, és Hankiss­­nak is megmondta, hogy jo­gi orvoslatot fog keresni. Hi­szen — szögezte le Chrudinák — napok alatt könnyedén ki­­deríthetőek Hankiss hazugsá­gai, az, hogy korrupció és egyszemélyi uralom dívik a televízióban.­ — Hankiss Elemér döntése befolyásolja-e a médiatör­vény körül kialakult helyze­tet? — kérdeztük Balázsi Ti­bort, az Országgyűlés kultu­rális bizottságának MDF-es tagját, aki kérdésünkre vála­szolva elmondta: ezt már az is meglepte, hogy Hankiss megvált Pálfy G. Istvántól, annak ellenére, hogy tudo­mása szerint megígérte, el­hamarkodottan nem dönt sze­mélyi kérdésekben. Balázsi már akkor nagyon sajnálta, hogy abban a kényes politi­kai helyzetben úgy döntött a TV elnöke. Ez az újabb lé­pés Balázsi szerint azért megdöbbentő, mert éppen a napokban kialakulni látszott valamilyen kompromisszum lehetősége a kormánykoalíció és az ellenzék között, ezért most Hankissnak ez az elha­tározása sokkal súlyosabb, mert nemcsak kiélezi a hely­zetet, hanem magát a komp­romisszumkeresést is veszé­lyezteti. (demény—sámán) A Miniszterelnöki sajtóiro­da közleménye szerint a mi­niszterelnök csütörtökön le­vélben szólította fel Hankiss Elemért döntésének visszavo­nására. Lapzárta után el­érkezett a hír, hogy Vári Attila miután késő délután megismerkedett a külpolitikai szerkesztőség munkatársainak véleményé­vel, visszaadta kinevezését a TV elnökének. Hankiss Ele­mér a gyors lemondást elfo­gadta és Kocsis L. Mihályt nevezte ki. Mit mondott Meciar Bősről a Bundestagban? (Folytatás az 1. oldalról) szlovák környezetvédelmi mi­niszter és ő hétfőn Brüsszel­be repül, ahol tárgyalásokat folytat az EK bizottságának elnökével, Adriessennel. „A CTK hírügynökség ed­dig nem adott ki olyan je­lentést, hogy Vladimír Me­ciar megbeszélést folytatott volna a Bundestag külügyi bizottságával — jelentette ki munkatársunknak Star Mi­­chal, a CTK budapesti tu­dósítója. — Tárgyalt viszont Möllemann-nal, Kinkel kül­ügyminiszterrel, volt egy elő­adása, és csütörtökön egy sajtótájékoztatója. Eddig két esetben tett említést a CTK szerint a Gabcikovo—Nagy­maros ügyéről, ám egyetlen­egyszer sem szólt az MTI- jelentésben foglaltakról.” Az újságíró különben konzultál­va a prágai központtal né­hány perc múlva megerősí­tette állítását. Mint emlékezetes, lapunk­ban saját információkra ala­pozva tegnap azt is megírtuk, hogy a magyar politikai élet­ben meglehetősen tartózko­dóan fogadták a Meciarnak tulajdonított mondatokat, melyek egy nappal korábban, a pozsonyi csehszlovák—ma­gyar tárgyaláson el sem han­goztak. Megfigyelők kedden este még úgy tartották: nincs ok az elhamarkodott reagá­lásokra, miután a szlovák miniszterelnök eddigi nyilat­kozataiban meglehetősen gyakran változtatta Bőssel kapcsolatos véleményét is. „ Maximálisan megbízunk az MTI bonni tudósítójának szakmai hozzáértésében és pontosságában — mondta az MTI ügyeletes szerkesztője, amikor arról érdeklődtünk, mi a véleménye Binder azon kijelentéséről, amely katego­rikusan tagadja Meciar bon­ni szavait. Az ügyeletes szer­kesztő mindehhez még hoz­zátette, hogy kizártnak tarta­nak bármilyen félreértést e tárgyban.­ Klaus Kinkel, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyminisztere tegnap magyar kollégájával, Jeszenszky Gé­zával közösen tartott sajtó­­tájékoztatóján újságírói kér­désre válaszolva elmondta, hogy Bős ügye tegnapelőtti, Meciar szlovák külügymi­niszterrel folytatott megbe­szélésein is szóba került. Hangsúlyozta, hogy hazája a vitában egyik fél mellett sem óhajtja elkötelezni ma­gát, és közvetítés sem áll szándékában, ám, mint el­mondta, nyomatékosan fi­gyelmeztette Meciart, hogy Szlovákia ne tegyen vissza­fordíthatatlan intézkedése­ket. Utalt rá, hogy Németor­szág nem akar újabb válság­gócot az amúgy is feszültsé­gekkel terhes térségben. A sajtótájékoztatón szóba került a pénzügyi felelősség kérdése is , hogy tudniillik melyik fél viselje az építke­zés esetleges leállításának anyagi konzekvenciáit. Je­szenszky Géza ez ügyben ki­fejtette: e kérdésben ugyan­csak megoldást jelenthet a hágai Nemzetközi Bíróság döntése.­ Magyarország még nem adta fel azt a reményt, hogy a szlovák vezetés eláll attól a szándéktól, hogy a jövő hét folyamán megkezdi a Duna elterelését, amit töb­ben — nagyon találóan­­— ökológiai agressziónak ne­veznek — hangsúlyozta egyebek között Jeszenszky Géza magyar külügyminisz­ter a BBC rádió magyar adá­sában szerdán elhangzott nyilatkozatában. (V. F.—D. K.—K. L.) * A burgenlandi tartományi kormány minden valószínű­ség szerint szakértőkkel fog­ja megvizsgáltatni a bősi ví­zi erőmű Burgenlandot érintő hatásait. Paul Rittsteuer, a burgenlandi tartományi kor­mány illetékes minisztere az ügyben részletes felvilágosí­tást kíván kérni Vladimír Meciartól. Ugyanakkor Han­nes Androsch osztrák üzlet­ember az APA hírügynök­ségnek a leghatározottabban kijelentette, hogy az erőmű — akár egyetért vele Ma­gyarország, akár nem — meg fog épülni. „ Véreim, magyar kannibálok „Még néhány évig lehet arról szó, hogy okos népesedéspo­litikával megállítsuk a népes­ség fogyását, azután már csak drasztikus módszerekkel le­hetne”, jelentette ki tegnap este az MDF-akadémián Fe­kete Gyula író „Véreim, ma­gyar kannibálok” című, né­pesedési gondjainkról tartott másfél órás előadásában. Az író kijelentette: az elmúlt 35 évben a jövő megrablása, fo­gyasztása és kizsákmányolása zajlott, „zabáljuk föl gyere­keinket, annyival is jobban élünk!” — ez volt a szem­lélet. A civilizáció egyébként társadalmi AIDS-ben van, Európa vészesen elöregszik, ezért 30-40 év múlva majd leváltja a Közel-Kelet és Af­rika. Lehet, hangsúlyozta az író, hogy Magyarország már az iszlám Európához fog csatlakozni. „Ha megszületik egymilliárd kínai, azok élni akarnak, hadd használjam ezt a kiátkozott szót: életteret akarnak, de nem biztos, hogy Kínában.” Fekete Gyula azt is el­mondta, hogy az 1956-os for­radalom óta két erő áll egy­mással szemben: az egyik a megmaradásé, a másik a pusztulásé. A megmaradás­nak még a parlamenti pár­tokban sem szilárd a bázisa, az MDF jelen állapotában nem képes a megmaradást képviselni, a KDNP igen. Mint Fekete Gyula kijelen­tette, a lenni vagy nem lenni kérdésében nincs harmadik út, és nincs konszenzus sem. A 180-200 fős hallgatóságtól Fekete Gyula hosszú vas­­tapsot kapott előadása végén. Török Sertéspestis: exportfék A magyar illetékesek hivata­losan is értesítették az Euró­pai Közösség brüsszeli Állat­egészségügyi Szolgálatát a hazánk déli falvaiban jelent­kező sertéspestisről. Elegendő oltóanyag áll ugyan rendelkezésre a ser­téspestis leküzdésére, az il­letékesek azonban tudatosan nem alkalmazzák az oltást. A Közös Piac országaiban ér­vényes rendszabályok szerint ugyanis a védőoltást alkal­mazó ország legalább egy évig nem szállíthat élő ser­tést és nyers sertéshúst a tagországokba. Ezzel szem­ben a fertőzött állomány fel­számolását választó ország az utolsó fertőzött góc meg­szüntetése után fél évvel már újra szállíthat. 199­2. OKTÓBER 16., PÉNTEK NÉPSZAVA László Balázs kormányszóvi­vő a Miniszterelnöki Sajtó­iroda alábbi közleményét jut­tatta el tegnap az MTI-hez: „A Népszava október 15-i számában megjelent „Lesz-e katonai akció Kis-Jugoszlá­via ellen?” című tudósításá­val kapcsolatban a sajtóiro­da a következők közlését tartja szükségesnek. Robert M. Gates, az Ame­rikai Egyesült Államok Köz­ponti Hírszerző Ügynöksége (CIA) igazgatójának buda­pesti látogatásáról mind a Miniszterelnöki Sajtóiroda, mind az Információs Hivatal hivatalos közleményt adott ki. A megbeszélések tartal­máról — a tárgyaló felek megegyezése értelmében — nem adtak ki tájékoztatást. Az úgynevezett Kis-Jugo­szláviára vonatkozó ENSZ- döntések és az ezek alapján esetleg lehetséges katonai beavatkozás kérdései nem képezték a megbeszélések tárgyát. A Népszava ezzel kapcsolatos közlései találga­tások, a „megbízható forrás"­­ra való hivatkozás minden alapot nélkülöz. Az adott téma nemzetközi érzékenységére való tekin­tettel sajnálattal kell megál­lapítanunk, hogy a Népszava cikke — azon túlmenően, hogy a közvéleményt félretá­jékoztatja — nemzetközi kap­csolataink alakítása szem­pontjából kifejezetten káros.” * A közleményhez annyit tennénk hozzá, hogy a „meg­bízható forrás” ez esetben a titkosszolgálatokhoz közel ál­ló köröket jelenti. Természe­tesen, ha lesznek új fejlemé-­­­nyek, visszatérünk az ügyre (— A szerk.). MÉRTÉK Pozsgay Imréről írja meg véleményét a Mérték leg­újabb számában Végh An­tal, Beke György és Ber­kes Erzsébet. A lap közli Tamás Gáspár Miklós írá­sát a szobordöntögetőkről. HELYESBÍTÉS A TITÁSZ Áramszolgálta­tó Rt. Debreceni Erőműve a tb adóslistájában ügyvi­teli hiba miatt jelent meg, amelyért a vállalattól el­nézést kérünk. — OTF sajtóiroda. ANYAGTORLÓDÁS Anyagtorlódás miatt mai számunkból kimaradt a Szerintem rovat. Szíves elnézésüket kérjük. KIÁLLÍTÁS Lázár Sándor festőmű­vész kamaratárlata októ­ber 31-ig tekinthető meg az Építők Műszaki Klub­jában (Budapest V., Pető­fi Sándor u. 5., I. emelet) hétköznap 9 és 16 óra kö­zött. KURÁZSI Új hazai folyóirat jelent meg a fenti címmel, Gyer­­gyói Ildikó szerkesztésé­ben, 36 oldalon. Az alapít­ványokról, nonprofit szer­vezetekről, egyesületekről nyújt információkat. Zétényi ma benyújtja törvényjavaslatát Zétényi Zsolt, ifj. Fekete Gyula és Bogdán Emil MDF- es képviselők büntetőfeljelen­tést tettek a legfőbb ügyész­nél azok ellen, akik 1956 ok­tóberében és később a ma­gyar forradalommal és sza­badságharccal összefüggés­ben olyan cselekményeket követtek el, amelyek az 1945. évi VII. törvény hatá­lyos rendelkezése szerint há­borús bűncselekménynek mi­nősülnek. Miként Zétényi Zsolt la­punknak elmondta: feljelen­tésük esetében az elévülés, mint akadály, fel sem me­rülhet. Különösebb gondot az sem jelenthet, hogy az érintett törvényt az Alkot­mánybíróság vizsgálja — mint azt hírül adtuk, az Or­szággyűlés alkotmányügyi bi­zottságának kezdeményezésé­re vizsgálja felül e törvényt az Alkotmánybíróság —, legfeljebb felfüggesztik a nyomozást. Közeledik októ­ber 23-a, az igazságtétel igenis hangsúlyosan esik Hu­ba, s ezek politikai súlyú kérdések, amelyekkel nem le­het az Alkotmánybíróság döntésére várni. A felelősség a törvényhozóké. Zétényi Zsolt szerint az valószínűsít­hető, hogy az 1945/VII-es törvénynek csak egyes ren­delkezéseit minősítik majd alkotmányellenesnek. A képviselő arról is tájé­koztatott, hogy ma benyújt­ja saját igazságtételi tör­vényjavaslatát, s várható, hogy napokon belül a kor­mány is benyújtja a magáét. A kettő ugyanis nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. A kormány támogatja a Zétényi Zsolt és 100 képviselőtársa aláírásával benyújtott javas­latot és fordítva: Cs. E. Fegyelmi vizsgálat Debreczeni Az MDF elnökeinek ülésére november 29-én kerül sor a műszaki egyetemen — közöl­te pénteken Medgyasszay László MDF-aleln­ök és sajtó­­szóvivő. Szerinte légből ka­pottak azok az állítások, hogy ezt az ülést a párt bel­ső vitái miatt halasztották volna el. (Mint ismeretes, a párt országos gyűlését no­vemberről januárra helyez­ték át. ( A szerk.) Az elnö­kök ülését, mely egyébként tanácskozó fórum, és a párt ügyeit vitatja meg, időegyez­tetési problémák miatt tolták októberről novemberre. Az alelnök az MTI-nek nyilatkozva, magánvélemé­nyeként kifejtette: „Hosszú távon nem fogadható el, hogy az MDF-en belül egymás mellett élő irányzatok dol­gozzanak. Az országos gyűlés feladata lesz majd, hogy eszmei együttest alakítson ki. Az MDF nem tudja meg­tartani azokat, akik bizonyos kereteken kívül politizál­nak.”­ Az MDF országos etikai és fegyelmi bizottsága Debre­czeni József országgyűlési képviselő ellen etikai és fe­gyelmi eljárást indít, a kép­viselő Népszabadságban megjelentett, Csurka István­nak címzett nyílt levele mi­att. (Ebben Csurka nézeteit komplett náci ideológiai alapvetésnek nevezte. ( A szerk.) Mint az MTI munka­ ellen társa MDF-körökből megtud­ta: minden egyes MDF-tag­­nak joga van az etikai bizott­sághoz fordulni. Debreczeni esetében Pol­gárár Géza, az MDF egyik tisztséget nem viselő tagja fordult a bizottsághoz, aki el­fogadhatatlannak tartja töb­bek között, hogy egy kor­mánypárti képviselő „lená­­cizza” az MDF alelnökét. Kisteleki Győző, az MDF etikai és fegyelmi bizottságá­nak elnöke kifejtette: a párt alapszabályában nincs ponto­san meghatározva, hogy mi számít fegyelmi vétségnek, így a testület tagjai meggyő­ződésük szerint fognak dön­teni. (d) A banktitok csak értelmezés dolga? (Folytatás az 1. oldalról) ügyeletén keresztül kellett volna bekérni az adatokat, de abban nem látok semmi rendkívülit, hogy a bankok privatizációjáért felelős tárca nélküli miniszter — termé­szetesen az üzleti titoktartás mellett — a többségi állami tulajdonban lévő bankok bel­ső helyzetéről, forgalmáról tájékozódni akart. Ezek a bankok részvénytársaságok, részvénykönyveikbe bárki be­tekinthet. A részvényesek ki­léte nem lehet titok. Az is nyilvánvaló, hogy a két-há­­rom éve alapjaiban megvál­tozott banki szféra működé­se még jó darabig nem lesz tökéletes, de a hibák kijaví­tása ellenőrzés nélkül nem megy. V. Zs.—H. É.—Sc­. A. VI. Fejezet AZ ÜGYFÉLFORGALOMMAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Banktitok 6. § (1) Banktitok minden olyan — államtitoknak nem minősülő — a pénzintézet rendelkezésére álló adat, amely a pénzintézet egyes ügyfeleinek gazdálkodásá­ra, vagyoni helyzetére, személyi körülményeire vagy a pénzinté­zettel kötött szerződéseire vo­natkozik. (2) A banktitok tekintetében — időbeli korlátozás nélkül — titoktartási kötelezettség terheli a pénzintézet tulajdonosait, pénz­intézeti vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a pénzintézettel kapcsolatos tevé­kenységük során bármilyen mó­don jutottak hozzá. (3) Banktitok csak akkor ad­ható ki harmadik személynek, ha a pénzintézet ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve erre a köz­okiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan felhatalmazást ad. (4) A titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró Bankfelügyelettel és a Magyar Nemzeti Bankkal szem­ben, vala­mint a hagyatéki ügy­ben eljáró közjegyzővel, továbbá a büntetőügyben eljáró ügyész­séggel, a­ büntetőügyben, vala­mint felszámolási eljárás ügyé­ben eljáró rendőrséggel szemben, e szervek pénzintézethez intézett írásbeli megkeresése esetén. A titoktartási kötelezettség az el­járás keretén kívül e szervek al­kalmazottaira is kiterjed. (Az 1­991-ben elfogadott pénzintézeti törvényből) __ A Elmérgesedett vita a MÁ­V-nál (Folytatás az 1. oldalról) vannak bírósági ügye volt korábban Ausztriában, s emiatt törvényesen elítélték. A VDSZSZ vezető tisztségvi­selője úgy véli, mindez egy­ben a MÁV vezérigazgatójá­nak, Csárádi Jánosnak az al­kalmasságát is megkérdőjele­zi. Telefonon felhívtuk a ve­zérigazgatót, aki a Népszavá­nak elmondta: tudomása sze­rint valóban volt 13 évvel ez­előtt valamilyen „ügye” a ke­reskedelmi igazgatónak, az azonban időközben elévült. Bárány István a szamárlét­rát végigjárva került mai be­osztásába, és az eddigi ve­zetői posztokon megbízhatóan és korrektül látta el felada­tát. Kinevezésekor már csak azért sem merülhetett fel semmilyen kifogás, mert egy 1986-ból származó hatósági erkölcsi bizonyítvány szerint Bárány István „nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban”, s ugyanezt garantálja egy ré­szére kiadott feddhetetlensé­­gi bizonyítvány is. Sőt Bá­rány István 1987-ben a világ­­útlevelét is minden gond nél­kül megkapta. A vezérigazgató úgy véli, hogy a személyes bosszú ve­zeti Udvardy Pétert ebben az ügyben. Csárádi János ugyan­is a VDSZSZ lapjában meg­jelent cikk miatt becsületsér­tésért feljelentést tett a szak­­szervezeti vezető ellen, s bi­zonyára az is a viszony el­mérgesedéséhez vezetett, hogy Udvardy Péter felesé­gét — aki pénztárosként Nagyatádon dolgozott — pénztárhiány miatt nemrég elbocsátották a MÁV-tól. Eb­ben az ügyben is bírósági per folyik. (f. 7.) Alapvető gazdasági és jogi feltételek hiányában folyik a Magyar Államvasutak pri­vatizációja, ami ellen tiltako­zik a vasút több mint 100 ezer munkavállalójának ér­dekképviseletét ellátó három szakszervezet. Kétnapos nemzetközi konferenciájukon, amely tegnap fejeződött be Gárdonyban, megállapítot­ták: mielőbb szülessen parla­menti dö­ntés a magyar köz­lekedés jövőjéről, és alkossa­nak meg egy új vasútfinan­­szírozási modellt. Csak a fel­sorolt feltételek megteremté­se mellett támogatja a há­rom szakszervezet, a Vasuta­sok Szakszervezete, a Moz­donyvezetők Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete a MÁV átala­kítását. (n.)

Next