Népszava, 1993. február (121. évfolyam, 26–49. sz.)

1993-02-01 / 26. szám

A szkinhedek tettei a Btk. 156. szakasza szerint több, mint ga­rázdaság, hiszen valamely nemzeti, faji, vallási csoportok­hoz tartozóknak okoztak testi és lelki sérülést (4. oldal) _____________________________________¡iniiii'’Ti^iN­iiiimoíiMíiími'~i­]iiíni[rTiTii! ...... A deficit 1993-ban 300 milliárd is lehet. Ez elvonná a forráso­kat a vállalkozóktól, akik féltik befektetéseiket. A hiány a gaz-­­­daság egészének megrendülé­sével fenyeget (5. oldal) Azt sem lehet tudni, ki miért „lövi” a másikat Még mindig nincs rendben a 13. havi fizetés (7. oldal) (6. oldal) , ■ -V'- ' Osztályharcra csengetnek az iskolákban A normatív finanszírozás a zsúfolt intézményeknek kedvez Az elmúlt negyven évben olyan egyszerű volt minden, mint egy pofon: a kötelező nyolc általános után a gye­rek középiskolába ment. A jobbak elit­ gimnáziumba, a négyesek „simába”, más jó tanulók szakközépiskolába, a kevésbé jeleskedők szakmun­kásképző intézetbe. Akiket sehová sem vettek föl, két­éves szakiskolai képzésben részesültek. A rendszerváltás óta ha­zánkban jó pár iskola „bele­vágott” a Nagy (és agyondi­csért) Ismeretlenbe, a 8, illet­ve 6 osztályos gimnáziumba. E képzési forma bevallott célja az értelmiség nevelése. Hiszen könnyen belátható: aki 10, illetve 12 éves kor­ban elkötelezi magát a gim­názium mellett, igen valószí­nű, hogy tovább akar tanul­ni. A felső tagozatban tanult történelmi, biológiai vagy ép­pen kémiai ismereteket nem kell újracsócsálni gimnázi­umban; a 7. és 8. osztályban nem kényszerül a tanár va­lamilyen soha nem létezett átlagot szem előtt tartva úgy magyarázni, hogy az olvasni alig tudó, év végén épp csak átbukdácsoló gyerekre meg a tudományos könyveket bújó­ra is tekintettel legyen. „Virágozzék száz virág” — volt a jelszava közoktatá­sunknak a rendszerváltás hajnalán. És valóban, ambi­ciózus pedagógusok és isko­lavezetők dolgoztak speciá­lis tanterveken. Ma az or­szágban 111 nyolc-, illetve hatosztályos gimnázium mű­ködik, nagyjából fele-fele arányban, zömük egyébként vidéken. Budapesten első­ként 1989-ben a Németh László Gimnázium indított 8 osztályos gimnáziumi akta­­(Folytatás az 5. oldalon) Nem kerülnek padlóra a kisiskolások? Gy. Balázs Béla felvétele Őry Csaba a LIGA­ új elnöke Piacgazdaságot, de ne a munkavállalók kárára Piacgazdaságot, de ne rajtunk keresz­tül. Ez volt a LIGA tegnap befejeződött, háromnapos küldöttgyűlésének a jel­szava, ahol közel 300 ezer szakszerve­zeti tag képviseletében 300 küldött érté­kelte a konföderáció munkáját, hatá­rozta meg új programját, módosította az alapszabályt és megválasztotta a szer­vezet új tisztségviselőit. A LIGA elnöke Őry Csaba, az eddigi alelnök lett, Horn Gábor, az eddigi megbízott elnök sem­miféle tisztséget nem tölt be ezután. A küldöttek úgy látják a hazai gazdasági helyzetet, hogy a szocialista nagyipar átalakításának csaknem egyedüli vesztesei a munka­­vállalók. Pedig a társadalmi szolidaritás nélkül nem te­remthető meg a szociális piacgazdaság. A LIGA-szak­­szervezetek támogatják a gazdasági átalakulást, hiszen (Folytatás az 5. oldalon) Merényleti k­ísér­let Jelcin ellen Borisz Jelcin orosz elnök el­len akart pokolgépes merény­letet elkövetni az orosz had­sereg egyik őrnagya — je­lentette szombaton az ITAR —TASZSZ hírügynökség. A tisztet letartóztatták. Az orosz hírügynökség az őrnagy szombati vallomását idézve beszámolt arról, hogy a Habarovszkban szolgáló katonatiszt két pokolgépet készített saját kezűleg távol­keleti otthonában. Az acélgo­lyókkal töltött robbanószer­­kezetekkel január elsején ér­kezett Moszkvába, hogy — mint vallomásában elismer­te — meggyilkolja Jelcin el­nököt. Szándékait politikai indítékokkal, azzal magya­rázta, hogy csalásnak tartja az elnökválasztást, megha­­misítottnak eredményeit, az elnök politikáját pedig nép­ellenesnek. Gyilkossági szán­dékát az őrnagy „szolgálati és állampolgári kötelesség­nek” minősítette, továbbá „a szocializmusért vívott küz­delemhez való személyes hoz­zájárulásként” dicsérte ter­vét. (Folytatás a 2. oldalon) Irak nem támad Iraknak nem áll szándéká­ban még egyszer megtámad­ni Kuvaitot — jelentette ki Tárik Aziz iraki miniszter­elnök-helyettes. A miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy az új ame­rikai vezetéssel Bagdad az amerikai—iraki kapcsolatok­ban is új fejezetet kíván nyitni. A Reuter hozzáteszi, hogy Irak viselkedése meg­változott, politikai nyitást tanúsít, amióta az öböl-há­borúban szövetséges csapa­tok januárban több figyel­meztető légitámadást haj­tottak végre ellene. Soha többé több százezer ember vonult ki az utcákra a hét végén Németországban Hitler ha­talomra jutásának 60. évfor­dulóján, jelezve, hogy elíté­lik a szélső­jobboldaliság bármely megnyilvánulását, az erőszakot, az idegenek­kel szemben megnyilvánuló, tettlegességig fajuló ellen­szenvet. Tavaly Németor­szágban tizenheten haltak meg a szélsőjobboldali erő­szak következtében. A leglátványosabb meg­mozdulás szombaton este Berlinben volt, ahol hatvan évvel ezelőtt a nácik fák­lyás felvonulással ünnepel­ték Hitler kinevezését biro­dalmi kancellárrá. Becslések szerint százezer ember gyűlt össze a várost kelet-nyugati irányban át­­­szelő útvonalon, a Győzelmi Oszloptól az Alexander­­platzig. Különösen a Bran­denburgi Kapu környékén volt sűrű a gyertyákkal ki­vonuló tömeg, kifeszített vá­szonra részleteket vetítettek Mihail Romm „Hétköznapi fasizmus” című filmjéből. (Folytatás a 2. oldalon). BETARTÁS Az utóbbi napokban mind több szó esik arról, hogy a politikai életben nagy szükség lenne a végleges rendszer- és stílusváltásra. Az utóbbi két és fél év betondöngölős eseményeit és a gőzerő­vel beinduló új választási kampányokat figyelembe véve, gyanítom, a kormány­pártok és az ellenzék közötti kapcsolat továbbra sem lesz felhőtlen. Sőt. Példa lehet erre az SZDSZ országos tanácsa által a következő 15 hónapra stílusosan összeállított 15 pont kormány­­párti fogadtatása. Lapunknak egy ke­reszténydemokrata képviselő erre azt mondta, örül, hogy a szabaddemokraták végre felfedték kártyáikat, ám nem ké­telkedik abban, hogy ott tartanak majd be a kormánynak, ahol tudnak. Egy MDF-es honatya pedig azt kifo­gásolta, hogy független gazdaságkutató intézetet kell felkérni a tárgyilagos hely­zetelemzésre. Erre szerinte azért nincs szükség, mert a függetleneknek nincs felelősségük, s eddigi előrejelzéseik sem váltak be. Megjegyzem, ebben az or­szágban pillanatnyilag legalább 10 mil­lió független polgár gondolkodik azon, hogy ki mit ígért, s azt pártosan hogyan Klausnak nem kell Visegrád Péntek óta tanácskozik a svájci Davosban a Világgaz­dasági Fórum, amelyen a vi­lág mintegy hetven országá­nak vezető politikusai, köz­gazdászai, vállalati vezetői értékelik a gazdasági helyze­tet, vitatják meg a követendő feladatokat. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok minisztere, aki az úgy­nevezett informális vezetői tanácskozás — a miniszteri szintű megbeszélések — rész­(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap a késő délutáni órákig húsz szánkóbalesethez riasztották a mentőket, ezért dr. Lóránd Mariann, a Budapesti Mentőszolgá­lat szolgálatvezető főorvosa jobbnak látta, hogy a Normafánál állandó mentőszolgálat legyen. Sok kisgyereket egyedül enged­tek ródlizni a szülők, többségében ők szenvedték el a baleseteket. Szerencsére végtagtöréseknél és kisebb koponyasérüléseknél na­gyobb baj nem volt, nem úgy, mint a pénteki hóesésben. Akkor nagyon sok autóbalesethez hívták a mentőket, s volt, akin már ők sem tudtak segíteni. A tél tovább tart, fontos megszívlelni az or­vosok intelmét, több óvatosságot. tartotta be. A mérlegelés után, 1994-ben a függetlenek döntenek — felelősségük teljes tudatában. Betartás nélkül. Dél­szláv válság Tervek a beavatkozásra Két bosznia—hercegovinai közösség, a szerbek és a mo­hamedánok képviselői Genf­ben elutasították a Jugoszlá­­via-konferencia béketervét, annak ellenére, hogy Lord Owen figyelmeztetett: az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi a délszláv válság ügyét, s a világszervezet vezető­­testülete akár katonai kény­szert is alkalmazhat ellenük. A francia vezérkar, Jacques Lanxade tengernagy részletes tervet küldött a nyugat-boszniai­­katonai be­avatkozására Colin Powell­­nek, az amerikai egyesített vezérkar főnökének. Az el­gondolás szerint lezárnák a légteret a szerb katonai gé­pek elől, majd katonai védő­gyűrűvel vennék körül Sza­rajevót. Oroszország ellenez min­den katonai akciót, amely Szerbia ellen irányul — je­lentette ki Viktor Csernomir­­gyin kormányfő vasárnap Davosban. Moszkva a dél­szláv válság megoldásának diplomáciai útjait támogatja — tette hozzá az orosz mi­niszterelnök, aki a davosi vi­lággazdasági fórum alkalmá­ból adott sajtótájékoztatót. Szarajevóban vasárnap szórványos lövöldözések vol­tak, a szombati heves tüzér­ségi összecsapásokhoz ké­pest alábbhagyott a harcok intenzitása. Közép-Boszniá­­ban mind a horvát, mind a muzulmán fél betartotta a vasárnap életbe lépett tűz­szünetet — jelentette a Reu­ter. Radovan Karadzic boszniai szerb vezető a boszniai ren­dezési terv keretében azt ja­vasolta, hogy az ENSZ ve­gye át az ellenőrzést Szaraje­vó felett, mint az korábban a főváros repülőterének ese­tében történt. A Tanjug je­lentése szerint a részletes tervet a Biztonsági Tanács ülésén terjesztik elő a bost­(Folytatás a 2. oldalon) Sz. Cs.

Next