Népszava, 1993. április (121. évfolyam, 76–100. sz.)

1993-04-01 / 76. szám

s PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A Pankotai Állami Gazdaság (Szentes, Klauzál u. 17.) nyilvános egyfordulós pályázat formájában kí­vánja értékesíteni a Pankotai Sertéstenyésztő Betéti Társaságban lévő kisebbségi (46,3%) beltagi va­gyoni betétjét. A betéti társaság átalakulása korlátolt felelősségű társasággá folyamatban van. Pályázati irányár: 43 400 000 Ft. A betéti társaság az 1992-es évben nyereségesen működött. A pályázatokat írásban kérjük benyújtani 3 példányban, 1 példány „Eredeti" megjelöléssel. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HELYE: Pankotai Állami Gaz­daság, Szentes, Klauzál u. 17. (titkárság). A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK KEZDŐ IDŐPONTJA: 1993. április 20. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK VÉGSŐ IDŐPONTJA: 1993 május 7. 12.00 óra. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJA: A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján 3 pél­dányban, zárt, cégjelzés nélküli borítékban kell benyújtani a pályázatra utaló megjegyzéssel. A benyújtott ajánlatok közül egyértelműen meg kell jelölni, hogy melyik az eredeti példány. A PÁLYÁZAT REGISZTRÁLÁSA, BONTÁSA: 1993. május 10., közjegyző jelenlétében. A PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁNAK HATÁRIDEJE: 1993. május 12 A PÁLYÁZATOKNAK TARTALMAZNIA KELL:­­ a megajánlott vételárat számmal és betűvel — a fizetés módját és határidejét — az ajánlati kötöttség időtartamát, amely nem lehet keve­sebb, mint a benyújtásra nyitva álló határidő lejártától szá­mított 60 nap - a bánatpénz letétbe helyezéséről szóló igazolást. A pályázattal kapcsolatban információt lehet kérni munkana­pokon 8 és 15 óra között Kocsis Ferenc vezérigazgatóhelyet­testől. Tel.: 63 11-366. Fax: 63/12-573. Telex: 82-417. Részletes pályázati leírást tartalmazó írásos anyag kapható a gazdaság titkárságán, vagy utánvétellel postázzuk. Ára: 500 Ft. Bánatpénz: 1 000 000 Ft, amelyet a Pankotai Állami Gazdaság pénztárába vagy a részletes pályázati anyaghoz mellékelt csek­ken lehet befizetni. A pályázat kiírója által elfogadott ajánlat alapján kötendő szerződés érvényességének feltétele az Állami Vagyonügynök­ség jóváhagyása. Mind a kiíró, mind az Állami Vagyonügynökség fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. 2 Meghívás Clintonnak a budapesti expóra Albert Gore alelnökkel, An­thony Lake nemzetbiztonsági tanácsadóval és képviselőkkel tanácskozott kedden Wa­shingtonban Jeszenszky Géza. Az oroszországi és a boszniai helyzet, a térség kisebbségi problémái állotta­k az eszme­cserék előterében — tájékoz­tatta a külügyminiszter a ma­gyar sajtó tudósítóit. Je­szenszky szerdán Clifton Whartonnal, a külügyminisz­ter első helyettesével találko­zott, és napirenden lesz Antall József kormányfőnek az év folyamán várt washingtoni látogatása is. A magyar külügyminisz­terre igen nagy benyomást tett Gore alelnök felkészült­sége, sokrétű tájékozottsága, még a magyar vonatkozású kérdésekben is. Az alelnök igen behatóan érdeklődött a magyar kisebbségek számá­ról, helyzetéről, és — környe­zetvédelmi szakemberként — jól ismeri a bősi problémát. Ennek jellemző példája, hogy amikor szóba került a hágai alávetési nyilatkozat, ő ve­tette fel, hogy ez nem oldja meg a Dunába áramló víz­mennyiség kérdését. Je­szenszky benyomása szerint egyébként az amerikai kor­mányzat csendes diplomáciá­val szorgalmazza a bősi kér­dés megoldását, és az EK erőfeszítéseitől vár sikert. Az alelnök vetette fel töb­bek között a vajdasági ma­gyarok kérdését, érdeklődve arról, mennyire érinti, nyug­talanítja az állampolgárokat, a kormányt a délszláv vál­ság. Jeszenszky átadta Gore­­nak Antall József miniszter­­terelnök Bill Clinton elnök­nek küldött levelét, amely­ben hivatalosan meghívja az Egyesült Államokat a világ­­kiállításon való részvételre. Gore érdeklődéssel méltatta az expót, mondván, hogy nemcsak magyar ügyről van szó, hiszen az egész térség le­hetőséget kap a világ előtti bemutatkozásra. Hasonlóan támogatta az expo megrende­zését Tom Lantos képviselő, Lee Hamilton, a képviselő­­ház külügyi bizottságának elnöke, Benjamin Gilman, a rangidős republikánus és Tom Lantos is beható tájé­koztatást kért az egyes or­szágokban élő magyar ki­sebbségek helyzetéről, veszé­lyeztetettségük fokáról. Je­szenszky, amint a többi esz­mecserén is, hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a kérdést szélesebb összefüggé­seiben szemléli, célja, hogy Kelet-Közép-Európa vala­mennyi kisebbségének prob­lémáit rendezzék. Az amerikai kormányfér­fiak és képviselők vélemé­nye szerint a magyar belpo­litikai helyzet megnyugtatóan alakul. Lantos, aki ismere­tesen tavaly nyilvánosan is fellépett a Csurka István ne­véhez kapcsolódó jelenségek ellen, úgy nyilatkozott, hogy teljesen elégedett a helyzet alakulásával — mondotta a külügyminiszter. Tárgyalópartnereitől öröm­mel hallhatta, hogy nagyra értékelik Magyarország sta­bilitását, az átmenet nehézsé­geinek ellenére elért teljesít­ményét,­ és biztatónak tart­ják, hogy Magyarországon nem tapasztalható sok, térsé­günkben általában megtalál­ható negatívum — hangsú­lyozta Jeszenszky Géza. (MTI) Nem sértett embargót a magyar hajó (Folytatás az 1. oldalról) foztatják meg, hogy abban tilalmat rendeljenek el a föl­di célpontok támadására. Az Interfax erről egy meg nem nevezett magas beosztású orosz külügyi tisztségviselőt idézett. A BT a múlt héten háromszor is elhalasztotta a szavazást a repüléstilalmi zó­na kikényszerítéséről. Az ENSZ szerdán felfüg­gesztette a polgári lakosság evakuálását Srebrenicából, miután aznap hat személy vesztette életét útiközben vagy a konvoj indulása előtti tülekedésben. Két gyereket halálra taposott a teherautó­kat megrohanó tömeg, né­gyen pedig útközben halta­k meg. Caperdénél, a Tuzla előtti utolsó szerb ellenőrző­pontnál már nem éltek. Va­lószínűleg megfulladtak. „A hajókat azért tartóz­tatták fel, mert a két kapi­tány nem rendelkezett olyan ENSZ-engedéllyel, amely fel­hatalmazná őket arra, hogy rakományukkal felhajózzanak a jugoszláviai Duna-szakasz­­ra” — közölte Michaela Cu­­tus, a minisztérium szóvivő­je. A Reuter hírét a Mahart megerősítette. Koszonits László, a Ma­hart főosztályvezetője, az MTI kérdésére elmondta: valószínűleg félreértésről le­het szó, hiszen a hajó vas­ércet szállít, így nem sértett meg ENSZ-rendelkezést. A feltartóztatott Adony rako­mányának, 5100 tonna uk­rán vasércnek Dunaújváros a rendeltetési helye. "­ Párizsban pénteken ül össze az első társbérleti minisztertanács A jövő csütörtökön mutatko­zik be a francia nemzetgyű­lésben az új miniszterelnök, Edouard Balladur. Politikai programnyilatkozatát először keddre tűzték ki, majd be­jelentették, hogy csak csü­törtökön kerül sorra. A kormány tagjai szerdán találkoztak először egymás­sal, a Matignon-palotában. (Az első társbérleti minisz­tertanácsot, amelyen Fran­cois Mitterrand elnökkel ül­nek össze, pénteken tartják meg.) A munkatalálkozón a kormányfő máris kemény feladatot adott miniszterei­nek: haladéktalanul javasla­tokat kell kidolgozniuk ar­ra, hogy a költségvetés ki­adásait húszmilliárd frank­kal csökkentsék. Balladur kiegyensúlyo­zottnak nevezte kormányát, amelyben pártjának, a gaulle-ista Tömörülés a Köz­társaságért (RPR) párt­nak kevesebb minisztere lesz, mint a nemzetgyűlés­ben kisebb létszámmal sze­replő koalíciós partnernek, a giscard-ista Unió a Francia Demokráciáért (UDF) párt­­szövetségnek. Az RPR erős csapatot küld a kormányba, mindenekelőtt a pártelnök, Jacques Chirac legközelebbi munkatársait. Chiracna­k a párizsi városháza köré tö­mörült híveiből miniszter lett Alain Juppe főtitkár, Nicolas Sárközy főtitkárhe­lyettes, Michel Roussin, aki korábban kabinetfőnöke volt, Roger Romann párizsi szenátor és Jacques Toubon képviselő, kerületi polgár­­mester. A koalíciós partner, az UDF is vezetője, Giscard d’Estaing néhány közeli munkatársát jelölte a mi­niszterek sorába, így a párt­­szövetség főtitkára, Francois Bayrou és a Giscard-hoz kö­zel álló Alain Lamassoure és Hervé de Charette. A kormány viszonylag fia­tal, az átlagéletkor 52 év­e Balladur 64, a legfiatalabb miniszter, Nicolas Sárközy alig 38 éves. Ő, mint neve is tanúsítja, magyar származá­sú. (MTI) Balladur nem vesztegeti az idejét (Le Figaro) 1993. ÁPRILIS 1. CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Átütemezik az orosz adósságot? Oroszország és nyugati hi­telezői közel állnak a megál­lapodáshoz, Moszkva 85 milliárd dolláros adósságá­nak átütemezéséhez és a megegyezést még a hétvégi csúcstalálkozó előtt bejelent­hetik, értesült a The Wall Street Journal. A szerdai lapjelentés sze­rint nyugati beavatkozásra — legalábbis egyelőre — megol­dódott az orosz—ukrán vita az adósságok vállalásáról. A kormányhitelekről már meg­állapodtak, s most tárgyal­nak a teljes adósság felét ki­tevő magánhitelek átüteme­zéséről. Az egyezségben Moszkva, miután eddig nem fizetett, vállalja, hogy az év végéig 3,5 milliárd dollárt törleszt. A megállapodás többek között lehetővé tenné, hogy Oroszország ismét részesül­hessen a kedvezményes ame­rikai gabonahitelekből, ame­lyek folyósítását Washington idén — törlesztés hiányá­ban — leállította. (MTI) Történelmi levegő A tempós munkavégzéséről híres Ronald Reagan azt a baráti tanácsot adta ifjú kollégájának, Bill Clinton­nak, hogy amilyen gyakran csak teheti, próbáljon meg elszakadni az elnökség mindennapi feszültségétől, s pi­henni járjon Camp Davidbe. A nevezetes egyiptomi— izraeli békemegállapodás helyszínéül szolgált üdülőhe­lyen Reagan előtt Carterék, utóbb Bushék is szívesen időztek. A hírek szerint azonban Clinton nem lesz gya­kori látogató az elnöki nyaralóhelyen. Kiderült ugyan­is, hogy allergiás az arrafelé honos növényzetre, főleg a borostyánra. Az amerikai elnök eleve gyógyszereket szed, hogy allergiáját kordában tartsa. Camp David azonban állítólag különösképpen ingerlékennyé teszi. Lehet, hogy ilyen apróságokon múlik, hogy fűződnek-e majd nevéhez történelmi megállapodások? Vagy sok mással együtt, a kikapcsolódásban is szakítani akar a hagyományokkal? Netán egyszerűen épp a történelmi levegőre allergiás? (e) EGY AZ EGYHEZ Változtassák meg a jen névértékét, legyen a dol­lár árfolyama a jenhez viszonyítva egy az egy­hez, a mostani 150 jen körüli dollárárfolyam­mal szemben — javasol­ták többször is a japán kormánypárt illetékesei az elmúlt hónapokban. A jen névértékének módosí­tása szerintük emelné a szigetország nemzetközi presztízsét. CSAPATKIVONÁS A volt szovjet hadsereg 370 ezer katonáját, pol­gári alkalmazottját, ezek hozzátartozóit vonták ki és irányították vissza március végéig Német­ország keleti részéből a Független Államok Kö­zösségének területére. Ez az eredetileg Kelet-Né­­metországban tartózkodó személyek kétharmadát jelenti. ÖSSZEOMLÁS JÚLIUSRA? A kubai gazdaság július­ra össze fog omlani — jó­solja egy jelentés, ame­lyet állítólag havannai kormánytagok készítet­tek. A 10 oldalas iratot az Egyesült Államokban száműzetésben élő, Kubai Amerikai Nemzeti Alapít­vány nevű szervezet hoz­ta nyilvánosságra szer­dán. A jelentés többek között azt sem zárja ki, hogy júliusban a katona­ságot kell majd bevetni a szigetországban a rend fenntartása érdekében. EMLÉKTÁBLA SZILÁRD LEÓNAK Szilárd Leó, a világhírű magyar származású ame­rikai fizikus emléktáblá­ját avatták fel a wa­shingtoni Dupont Plaza Hotelben. Szilárd, akinek nagy szerepe volt az ame­rikai atomfegyver kidol­gozásában, 1961—64 kö­zött lakott az ismert bel­városi szállodában. KORMÁNYPÁRTI GYŐZELEM A kormányzó Népi Nem­zeti Párt és vezetője, Percival James Patterson miniszterelnök győzel­mét hozták a kedden megtartott jamaikai par­lamenti választások. Pat­terson, aki egy éve vette át a kormányfői tisztsé­get az egészségi okokból visszavonult Michael Manleytől, a Karib-ten­­geri szigetország évtize­deken át legismertebb politikusától, így újabb négy évre bizalmat ka­pott a választóktól. ­ tájékoztatás a külügyi bizottság előtt A Külügyminisztérium kül­földre irányuló tájékoztatási tevékenységéről hallgatott meg tájékoztatót tegnap a parlament külügyi bizottsága. Herman János helyettes ál­lamtitkár elmondta, hogy tényszerűen, gyorsan, hitele­sen és pontosan kívánják tá­jékoztatni, bemutatva Ma­gyarországot. Tizenöt olyan diplomáciai misszió van, ahol önálló státusú sajtóattasé végzi ezt a tevékenységet. A Külügyminisztérium élni kíván a Duna Tv nyújtotta lehetőségekkel. Az adások 30 magyar nagykövetségen fog­hatók. A tájékoztatót követően a képviselők másfél órán ke­resztül kérdéseket intéztek a tárca szóvivőjéhez, illetve ki­nyilvánították véleményüket. Szentiványi István (SZDSZ) aprólékos részletességgel fag­gatta Herman Jánost a Kül­ügyminisztérium tájékoztató­anyagairól, például megkér­dezte, hogy a Magyarok Vi­lágszövetségének különféle kiadványait miért a Külügy­minisztérium gondozza. A vá­laszból megtudhattuk, hogy ezeknek előállítása és terjesz­tése a tárcától függetlenül történik, csupán a fordításban vettek részt a Külügyminisz­térium munkatársai. Egy kérdés kapcsán Her­man János elmondta, hogy a minisztériumnak a külföldre irányuló tájékoztatásra ösz­­szességében 94 millió forint áll a rendelkezésére. Csóti György (MDF) arról szólt, hogy a történelmi ku­tatások terén nagy a lemara­dásunk, hazánkon kívül nem ismerik történelmünket. Csa­podi­ Miklós (MDF) célszerű­nek tartaná, ha létrehozná­nak egy nemzeti tájékoztató hivatalt, amely a kifelé irá­nyuló propagandamunkát vé­gezné és ezt a feladatot át­venné a Külügyminisztérium­tól. D. K. ­ Ki lehet egy kibővített NATO tagja? „Lengyelország, Magyaror­szág, Csehország és Szlová­kia sorsa változatlanul igen fontos az Egyesült Államok számára. Ezek közül az ál­lamok közül kerülnek ki majdan egy kibővített NATO új tagjai” — válaszolta ked­den egy kérdésre Warren Christopher. Az amerikai külügyminisz­tert a szenátus illetékes bi­zottsága hallgatta meg, és hosszú idő után először for­dult elő, hogy egy törvény­hozó — a lengyel származá­sú Barbara Mikulski szená­tor — megkérdezte: mik a kormány tervei Kelet-Kö­zép-Európával kapcsolatban? Christopher válasza sze­rint az EBEÉ amerikai rész­ről nagy figyelmet igényel, mert az egyedülállóan képes foglalkozni a függetlenségü­ket visszanyert országok ki­sebbségi kérdéseivel. Wa­shington ugyan nem kíván beleszólni az európaiak dol­gába, de célszerű volna, ha az EK mielőbb befogadná ezeket az országokat. Volker Rühe német védel­mi miniszter elképzelése sze­rint a Független Államok Közössége nem lesz a maj­dan kiszélesülő NATO tag­ja, ám az esetleges leválasz­­tási félelmet megelőzendő, „a FÁK államaival kialakí­tandó, széles alapokra helye­zett együttműködési kon­cepciónak kell szegélyeznie a NATO esetleges kibővíté­sét”. A FÁK-kal ki kell ala­kítani a bizalom és az együtt­működés tartós hálóját. A miniszter szerdán Bonn­ban a Haditechnikai Társa­ság tanácskozásán beszélt, s azt mondta, hogy Kelet- Európa biztonságpolitikai szempontból sem válhat „senki földjévé”. Célként határozta meg „a Németor­szágtól keletre lévő bizton­ságpolitikai vákuum kitölté­sét és az egész térség stabi­litásának növelését”. Rühe kijelentette: az Eu­rópai Közösséggel való tár­sulás az úgynevezett viseg­rádi államok EK- és NYEU- tagsága szempontjából elő­zetes politikai döntést jelent. „Ezzel az a kérdés is felme­rül, hogy ezek az országok mikor és milyen körülmé­nyek között válhatnak a NATO tagjaivá. E kérdés megválaszolásához szüksé­günk van közös érdekeink, értékeink és politikai elkép­zeléseink világos megérte­tésére” — közölte. A múltban volt olyan haj­landóság, hogy Magyarország és általában a visegrádi hár­mak helyzetét a NATO-ba való felvétel tekintetében jobbnak tekintsék, mint Ro­mániáét. Ez azonban meg­szűnt Manfred Wörner fő­titkár 1991. júniusi bukaresti látogatása nyomán, amikor ő megértette, hogy a térség­beli bizonytalanság egyik forrása a keleti országok differenciált kezelése — je­lentette ki az Adevarul cí­mű lap szerdai számának adott interjúban kérdésre válaszolva Nicolae Spiroiu román védelmi miniszter. A román NATO-tagság időzí­téséről Spiroiu kijelentette: a NATO-ban egy adott idő­pontban két-három évet em­legettek. A Der Standard című bé­csi lap a magyar kül-, bél­és gazdaságpolitikai helyzet­ről és elképzeléseikről kér­dezte Martonyi Jánost, a kül­ügyminisztérium államtitká­rát. A politikus Magyaror­szág fő célkitűzésének a kö­zös piaci csatlakozást nevez­te, amelynek tárgyalásait 1996-ban, közvetlenül az osztrák tárgyalások befejezé­se után lenne kívánatos meg­kezdeni — Csehország, Len­gyelország és esetleg Szlová­kia részvételével. Magyarország biztonsági kilátásairól feltett kérdésre válaszolva Martonyi célnak nevezte a NATO-tagságot, hozzáfűzve, hogy úgy tűnik, ez aligha valósul meg azon­nal. Mint mondotta, a Nyu­gatban, a jelek szerint nem tudatosul, hogy ezzel hatá­rait 500-1000 km-rel kibő­­víthetné. Bár a moszkvai eseményeik tekintetében op­timistának nevezte magát, az újságíró kérdésére — mi tör­ténne, ha Jelcin vereséget szenvedne — Martonyi ki­jelentette: ez csak még sür­getőbbé tenné Közép-Európa integrálását a nyugati, atlan­ti rendszerbe. (MTI)

Next