Népszava, 1993. április (121. évfolyam, 76–100. sz.)

1993-04-26 / 96. szám

NÉPSZAVA 1­993. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ Dollársegítség Miamiból Kolossvárra Baráti házi ünnepség színhe­lye volt szombaton délután Czine Mihály irodalomtörté­nész professzor budapesti lakása. Itt találkozott dr. Csiha Kálmán, a romániai református egyház püspöke Spéter Erzsébettel, az ismert művészeti alapítványtevővel, aki ezúttal ötezer dollárnyi csekket nyújtott át a kolozs­vári református líceum szá­mára. Az alapítványtevő kérte ezt a meghitt, ceremó­niamentes találkozást, ame­lyen átadhatja az általa nemrégiben a floridai­­Miamiban rendezett ma­gyar műsoros est tiszta bevé­telét, megtoldva a maga öt­ezrével. Az esten egyébként általa meghívott és vendé­gül látott neves magyaror­szági művészek léptek föl. Minderről igen sokat mondó az a rövid beszéd, melyet most Spéter Erzsébet a püspökhöz intézett, így hang­zott: — Ez az ötezer dolláros csekk, amit a kezemben tar­tok, nagy örömmel tölt el. Igen kedvemre való. Egé­szen megilletődtem attól a gondolattól, hogy egy kis láncszeme lehetek annak a füzérnek, ami a kolozsvári református líceum újra ki­tárt kapuinak a nyitva tar­tásához — szerény segítsé­gemmel is — hozzájárul. Ha szaporán lennének követő­im, sok kicsi sokra menne. — Én is Kolozsvárt jártam iskolába. Nem kis dolog, hogy megérinthetem azt a Kolozs­várt, ahol ismét magyar ok­tatók, magyar nyelven, ma­gyar kis palántákat nevel­hetnek tisztességre, becsület­re, türelemre, szeretetre — mondta Spéter Erzsébet. L. Z. Üdülés­i kedvezménnyel A Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt. tájékoztatja mindazon in­tézmények és érdekvédelmi szervezetek vezetőit, akik munkatársaik 1993. II. negyedévi üdüléséhez támogatási utalványokat kívánnak vá­sárolni, megtehetik értékesítő irodáinkban, ők dolgozóik helyett csak megelőlegezik az utalványok árát. Nyugdíjasok, munkanélküliek — nyugdíjszelvényükkel, illetve a segélyt igazoló könyvükkel — az iro­dákban közvetlenül juthatnak támogatáshoz. Irodánk: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B, fszt. Telefon: 142-8706, 142- 8307. (Félfogadási idő: hétfőtől szerdáig 9.00—15.30, csütörtökön 9.00—17.30, pénteken 9.00—13.30 óra között.) BUDAPESTI IRODÁNK KÍNÁLATÁBÓL 2 fő részére, félpanzióval, áp­rilis 29-től május 6-ig. SIÓFOK, Azúr Üdülő, 14 098 Ft. HAJDÚSZOBOSZLÓ, Barátság üdülő, 13 949 Ft. GYULA, Erkel Hotel A épület, 13 356 Ft. SIÓFOK, Ezüstpart Üdülő V. épület, 15 582 Ft. SZEGED, Forrás Gyógyüdülő, 18 846 Ft. BAKONYBÉL, Hotel Bakony, 10 760 Ft. ZALAKAROS, Hotel Freya, 16 918 Ft. HÉVÍZ, Panoráma A épület, 14 915 Ft. SOPRON, 11 849 Ft. GALYATETŐ, 19 886 Ft. BALATONFÖLDVÁR, Park Üdülő, 11 872 forint. 2 fő részére, félpanzióval, má­jus 6-tól 13-ig. SIÓFOK, Azúr Üdülő, 14 098 Ft. GYULA, Erkel Hotel A épület, 16 324 Ft. SZEGED, Forrás Gyógyüdülő, 18 846 Ft. BAKONYBÉL, Hotel Bakony, 10 760 Ft. SOPRON, Szieszta, 11 649 Ft. GALYATETŐ, 19 886 Ft. BALATONFÖLDVÁR, Park Üdülő, 11 872 Ft. SZANATÓRIUM Május 6-tól 27-ig. BALATONFÜRED, Szanatóri­um (1 fő, teljes panzió) 22 075 Ft. A Sorsok nyomán Állásajánlatok A Baranya Megyei Munka­ügyi Központ ajánlatai: Pécs körzetében: 38 gépi varrót, 35 gépi kesztyűvarrót, 10 (megváltozott munkaké­pességű) szabó-varrónőt, 10 aranyozót, 20 csillést, 115 földalatti vájárt, 80 segéd­vájárt, 20 cipőfelsőrész-ké­szítőt, 20 bútorasztalost, 17 ács-állványozót, 10 bádogost, 10 fémszerkezet-lakatost, 120 betanított munkást, 15 villanyszerelőt, 18 rádió- és tévéműszerészt, 10 híradás­­technikai műszerészt, 15 pos­tai alkalmazottat, 35 ápolót, 6 szülésznőt, 46 kesztyűst, 16 kesztyűszabászt, 10 biztosí­tási ügynököt keresnek. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kiren­deltségén, Pécs, Komjáth A. u. 5. Telefon: 06-72/26-122. Komló körzetében: 40 ci­pőfelsőrész-készítőnek, 43 varrónőnek, 31 kőművesnek, 10 asztalosnak kínálnak mun­kát. Érdeklődni lehet: a Me­gyei Munkaügyi Központ kirendeltségén, Komló, Baj­­csy-Zs. u. 9/1. Telefon: 06- 72/83-613. Siklós körzetében: 11 fel­szolgálót, 7 szakácsot, 10 biztosítási ügynököt várnak. Érdeklődni lehet: a megyei Munkaügyi Központ kiren­deltségén, Siklós, Dózsa Gy. u. 5. Telefon: 06-72/51-458. Szigetvár körzetében: 16 biztosítási ügynök, 8 kőmű­ves, 30 betanított munkás helyezkedhet el. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kiren­deltségén, Szigetvár, Deák F. tér 16. Telefon: 06-72/12- 607. Mohács körzetében: 37 varrónőt, 43 textilkonfekcio­­nálót, 5 autóbusz-vezetőt, 6 söripari munkást, 7 géplaka­tost vesznek fel. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kiren­deltségén, Mohács, Széchenyi tér 3. Telefon: 06-72/11-231. Sellye körzetében: 5 cipő­felsőrész-készítőt alkalmaz­nának. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kiren­deltségén, Sellye, Dózsa Gy. u. 1. Telefon: 06-70/074. ÁLLATBARÁTOK FIGYELEM! Kérek minden embert, hogy lehetőségeihez mérten segítsen elárvult társaink — a gazdátlan kutyák és macskák — életbentartásában. Adóból leírható adományát várja a Fekete István Alapítvány. Számlaszám: 217-98089 580-04116 OTP, Budapest V., Bajcsy Zs. u. 24. Felhívásunkat az Esti Hírlap, a HT­­Press, a Kurír, a Nap-TV, a Mai Nap, a Magyar Nemzet, az MTI, a Nép­ , szava, az Új Magyarország és a Pes- Pécsi Ildikó­­i Hírlap támogatja. színművésznő Legyen feltámadás! Amputált a mi országunk, keze-lába hiányzik. De a szí­ve dobog, szája segítségért kiált. A kormány még job­ban tönkretette, követeljük, hozza vissza a sír széléről. Legyen feltámadás! Gyárakat létesítsenek, s ha az élükre kinevezett igaz­gatók nem válnak be, egy év múlva váltsák le őket. Nem­csak a pozícióért kell har­colni, ha valaki vezető be­osztásba került, mutasson is fel valamit. Akiknek spórolniuk kell az állam pénzével, tegyék is meg. Úgy, mint egy több­­gyermekes családanya. Mert hisz nekik nagyon sok „gyer­mekük” van: a nép. Gulyás Gyuláné Budapest És 191­0 után? Az utóbbi hónapokban szin­te menetrendszerűen jönnek a kormánykoalíció és az el­lenzék részéről is a különbö­ző törvényjavaslatok. Ez nem is volna baj, ha épkézláb ja­vaslatok lennének, de pél­dául a múltbéli önkényura­lom jelképeit ábrázoló jel­vényekre vonatkozó törvény teljesen felesleges. Ugyanis minden rendszer­nek megvannak a maga jel­képei. Az MDF-nek, mint tudjuk, a­­tulipán, ami már három éve nem akar kinyíl­ni. Véleményem szerint az 1994-es választások után ezt a „bimbót” is be kell majd tiltani, mint egy letűnt rend­szer jelképét. Nem szépészeti okokból, hanem mert a kormány már három év alatt is valódi ön­kényuralmat vezetett be, ar­ra hivatkozva, hogy igazsá­got kell szolgáltatni minden­kinek, akit igazságtalanság ért az elmúlt negyven év­ben. Az ilyen típusú törvény­­javaslatokra­­tette fel a ko­ronát Kávássy Sándor füg­getlen kisgazda képviselő, amikor beterjesztette a par­lament elé azt, hogy az 1948— 1990 közötti években, az ak­kori rendszer haszonélvezői által szerzett vagyonok visz­­szaélésekből és bűncselekmé­nyekből származnak, ezért v­agyonváltságot kelljen utá­nuk fizetni. Nem vagyok egy jogi szak­ember, de szeretném a kép­viselő úrtól megkérdezni, hogy miért csak az 1948—1990 év közötti időkre terjesztette be ezt a csodálatos javasla­tot? Én a helyében hozzá­tettem volna még három évet, mert efféle bűncselek­ményeket 1990 után is el­követtek a hatalom­­képvi­selői. Nem is biztos, hogy a leg­nagyobb csibészségeket 1948 és 1990 között követték el. Ha csak az újságokat olvas­sa az ember, barackérésig lehetne sorolni a magas szin­tű visszaéléseket. A képvise­lő úrnak fel kellene vennie egy közelre látó szemüveget, mondjuk, amikor a parla­mentben ül, és megkérdezni egy-két képviselőtársát, hogy milyen pénzből vásárolt 60 hold földet, malmokat, tej­üzemeket. Időszerűtlennek tartom e javaslatot már csak azért is, mert bizonyítékok hiányában nem lehet ítélkezni. Létre kellene hozni tehát egy or­szágos bizonyítékkutató ta­nácsot, amit megint csak az adófizetők pénze bánna. Arról nem is beszélek, hogy mire felkutatnák a bűnösö­ket, már csak a temetőben hívhatnák őket tetemre, mert — gondolom — az akkori bűnelkövetők voltak olyan okosak, hogy eltüntették a nyomokat. Körösi Ferenc Dunaharaszti 142-218. Ezen a közvetlen telefonszámon várjuk olvasóink közér­dekű kérdéseit, észrevételeit, javaslatait. Telefonos olva­sószolgálatunk hétköznapokon — szombat kivételével — reggel 9-től délután 4 óráig áll olvasóink rendelkezésére közvetlenül, délután 4-től reggel 9 óráig üzenetrögzítővel. Egyben kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy a Szerintembe szánt leveleikre ne várjanak választ. A magyarázat: olyan bőséggel árasztanak el bennünket írásaikkal (aminek különben őszintén örülünk), hogy azok többségének köz­lése nem áll módunkban, és válaszunkban sem hivatkoz­hatnánk másra. ügyes! Lakótelepi lakásban lakom, így a gázfogyasztás átalány­­díjas, gázóra nincs. 1992. ok­tóber hótól a Vareszi Kft. (1153. Budapest, Deák Fe­renc u. 3.) a havi gázdíjat — 97 forint — előre három hó­napra levonja, illetve le­emelteti OTP-folyószámlám­­ról. Most már harmadik al­kalommal kapom így az el­számolást. Kérdésem: milyen alapon vonják le előre? Talán arra számítanak, hogy — ha meg­halok — a számla már ren­dezve van, és ez tiszta ha­szon ? Felhívom a figyelmet, hogy a nyugdíjamat nem há­rom hónapral előre kapom, hanem visszamenőleg, és az itt lakó több ezer ember fi­zetését sem előlegezik meg. Szeretném tudni, milyen kormányhatározat, esetleg törvény van arra, hogy elő­re fizessek? Elhiszem, hogy a Vareszi Kft.-­nek igen jö­vedelmező a pénzemet, illet­ve több ezer ember pénzét használni. Ha­talmas összeg lehet, kamat nélkül jövedel­mez. Elképzelni is borzasztó, hogy ha miinden díjbeszedő ezt a formát alkalmazná, ak­kor tényleg rövidesen az ut­cára kerülnék a hátralékok miatt. Éppen elég egyhavi rezsit kifizetni, nemhogy 3 hónapot előre. (Félreértés ne essék, nem sokallom a ha­vi 3 forintos gázdíjat, de a módszer ellen a leghatáro­zottabban tiltakozom!) Kérem szíves segítségüket, közbenjárásukat több ezer lakó nevében. J. F.-né Budapest lla mi ott leszünk,... Az április 16-i Szerintemben megjelent, Amíg itthon sínylődik a magyar... című íráshoz lenne egy-két észrevételem. Gyarmati Gáborné jó ötletet adott, tény­leg aláírásokat kellene gyűjteni azért, hogy a külföl­di magyarok nálunk ne szavazhassanak. Az ötlet nagyon jó, csak a kivitelezésben lenne prob­léma. Ez a kormány, ez a parlament még minden né­pi kezdeményezést eltiport. Így lenne ezzel is! Ezt is biztos hiába csinálnánk. Köztudott, hogy a LAÉT aláírásgyűjtése kudarcba fulladt, hiába volt kétszázezer aláírás a parlament le­váltására. A Jogvédő Liga aláírásgyűjtése nem volt jogtalan és törvényellenes, eredményesnek mondható. Csak éppen nem mutatható fel egyelőre eredmény. A 170 ezer aláírás közül állítólag csak 42 ezer hiteles, vagyis a negyedrésze ... Nem egyezik a lakcím a nyilvántartóban, nincs szavazati jog, nem szép az írás, nincs aláírás vagy nincs személyi szám. Mert ilyen esetekben a szemé­lyi szám kötelező. Az Alkotmánybíróság szerint vi­szont a személyi szám titkos, ezért még hivatalos he­lyen sem szabad használni. Ki érti ezt? Egy biztos: ezzel a kormánnyal, ezzel a parlament­tel, a szétzilált iparral, mezőgazdasággal, a munka­­nélküliséggel, a nyomorral nem Európa felé haladunk, hanem a reménytelen jövőbe néző Románia felé... Márciusban voltam Budapesten egy FONÉSZ— MUOSZ szociálpolitikai témájú fórumon, ahol több neves képviselő volt jelen. A meghívott vendégek kö­zött volt Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium he­lyettes államtitkára is, aki a meghívást elfogadta, de a fórumon nem tette tiszteletét.. . Nem érdekelte őt az országban lévő szociális gondok, problémák töm­kelege. Hát ennyit a Népjóléti Minisztérium szociális érzékenységéről. A jelenlegi kormányunkat, parlamentünket nem ér­dekli semmi, csak a maguk magas fizetése. Nem ér­dekli őket az állampolgárok nehéz helyzete sem. Min­ket viszont majd 1994-ben nem fog érdekelni, hogy ők mit mondanak, mit ígérnek. Ha mi ott leszünk 1994-ben a választásokon, ők utána biztos nem lesz­nek ott a mostani helyükön ... Marnone Ernő Celldömölk Felháborító a kormány újabb húzása. Miután ért­hetően egyre népszerűtlenebbek, ők is érzik, hogy 1994-ben aligha választják meg ismét őket. Ezért ta­lálták ki, hogy a külföldön élő magyarok is szavaz­hassanak. Feltételezik, hogy bevonásukkal megnövel­hetik a rájuk szavazók számát. Ennek érdekében ad­tak — és adnak további — milliárdokat a Duna TV működtetésére is. Jó lenne, ha az ország lakosságának az a része, amely nem szavaz m­ajd 1994-ben a kormányra az is­mert okok miatt, valóban tiltakozna a külföldön élő magyarok itthoni szavaztatása ellen. Erdős Lászlóné Budapest 7 SZERKESZTI ÉJI/ 1.1­­)T­­krív í­rt Hír postacím: AZ OLVASÓX által 1964 Igeh­allgatás helyett Kétségtelen tény, mozgal­mas a politika Magyarorszá­gon napjainkban. Az egyik héten még — a Torgyán­­üggyel kapcsolatban — a volt rendőrtisztek vallomása vi­szi el a pálmát. Legközelebb az „önkényuralmi rendsze­rek” jelképeinek betiltására hozott törvény nem engedi lankadni az érdeklődést. Kár lenne azonban tagadni: be­indult a választási kampány is (no nemcsak a közelgő társadalombiztosítási válasz­tásokra gondolok). Hallgatom a pártrepre­zentánsok nyilatkozatait, és úgy érzem, mintha megint az ígérgetések ideje jönne el. Olyan ígérgetéseké, amiket a választások után az ígér­getők elfelejtenek. A vá­lasztók pedig újabb 4 évig süthetik a tudományukat, nyöghetik választásuk vagy nem választásuk következ­ményeit. Lehet, megint az a hely­zet áll elő, hogy csak azt tudtuk a választáskor, mit nem akarunk, de hogy mire szavazunk, azt nem. Nem tu­dom, de a dolgok állása megint az előbbiek felé lát­szik tendálni. Várom, hogy megjelenjen a politikai pa­lettán egy olyan párt, amely meg tudja szólítani a válasz­tópolgárok közül azokat, akik a kárvallottai ennek a rend­szerváltásnak, pardon, rend­szerváltozásnak. Ezek a kárvallottak pedig nem mások, mint a munka­nélküliek, a nyugdíjasok milliói, akiknek a legtöbb pénzébe került és kerül ez a „rendszerváltozás”. Vélemé­nyem szerint a választás előtti felelőtlen ígérgetések­nek egyszer és mindenkorra befellegzett, mert árgus sze­mekkel figyeljük, hogy ki mit ígér előre, és hogy az ígérgetései valósak és betart­­hatók-e? A választók többségének, azt hiszem, elege van a nadrágszíj-húzogatásból és abból, hogy mindig a kisem­beren csattan az ostor. Tu­dom, csodát nem lehet várni, és nem lehet csinálni. De azt el lehet várni az új rend­szertől, hogy az alsó mil­liókért tegye a legtöbbet, hogy a képviselő ne asze­rint foglaljon állást, mit mond a frakciója, hanem aszerint­, hogy mit akar a vá­lasztója. A választópolgár akaratá­nak szerintem mindig el­sőbbséget kell élveznie a frakció vagy a párt akaratá­val szemben. Mert az jelent igazi demokráciát, ha a többségben lévő munkavál­lalók akarata érvényesül. Szerintem egyre kevésbé lesz a melósnak pénze arra, hogy az adójából fizesse mások passzióit, utazgatásait, és közben hallgassa az igét „az okosoktól”. A választók többsége sza­vahihető, szavatartó képvi­selőket vár a jövő parla­mentjébe, mely nem lehet más, mint — ahogy a költő is mondja — a dolgozó nép okos gyülekezete. Elhihetik a most hatalmon lévők, hogy a nehéz­ körülmények között élőknek ez a legfontosabb, nem pedig az ötágú csillag színe. Vincze István Budapest Olvastam a Népszava április 13-i számában Csoknyay Edit cikkét, amely beszámol Ká­vássy Sándor független kis­gazdapárti parlamenti képvi­selő úr igazságtételi törvény­­javaslatáról. Nevezetesen, hogy a vagyonérték 60 szá­zalékát kitevő visszamenőle­ges vagyonváltságot vetne ki azokra az 1948—1990 közt szerzett vagyonokra, ame­lyeknek értéke több mint 10 millió forint (mai árban). Egy család vagyonát ösz­­sze kellene vonni, és a kül­földi bankbetéteket államo­sítanák. Noha nekem nincs ilyen vagyonom, mégis el­gondolkodtatott az újságcikk. Ugyanis a fenti törvényjavas­lat szövege ismerős. Az 1950-es években elő­fordult, hogy például a ma­gántulajdonú lakásokat ál­lamosították, az „osztályel­lenség” aztán újra megvehet­­te. Csak nem építjük tovább a szocializmust? Olyan ma­gas fokon, hogy már nem­csak a magántulajdonú gyá­rak, hanem a személyi tu­lajdonú lakások is állami tu­lajdonba kerülnek? És ki tudja ma, hogy ki­nek a lakása luxus, kinek a lakása ér többet, mint 10 millió forint? Ilyen nyilván­tartás ugyanis a földhivata­lokban nincs. Azt viszont tudjuk, hogy azt az ingatlant, amit a párt­állam a híveinek odaadott, maga az állam sem tisztes­séges módon vette el az ál­tala osztályellenségnek mi­nősített személyektől. Akkor milyen jogon illetné most ez a vagyon az államot? Erről persze megfeledkezik a tisz­telt képviselő. A jogbiztonság elvével ho­gyan férne össze, hogy az ál­lam most is tulajdonosként viselkednék, és pótlólagos vé­telárat kérne olyan ingatla­nért, amely esetleg sosem volt állami tulajdon? Nem kell új törvényt hoz­ni, hanem az akkor hatályos törvények szerint kell a vég­rehajtó apparátusnak meg­büntetni azt, aki bűncselek­ménnyel szerzett vagyont. És nemcsak 10 millió forint fe­lett. És nemcsak 1990. előtt. De pontosan határozzák meg, ki a bűnös, mert nem szeretném, ha visszatérnének az ötvenes évek, és több ár­tatlan bűnhődne, mint bű­nös, egyfajta kollektív va­gyoni felelősségre vonás ne­vében. Tar Pál Budapest

Next