Népszava, 1993. április (121. évfolyam, 76–100. sz.)
1993-04-26 / 96. szám
NÉPSZAVA 1993. ÁPRILIS 26., HÉTFŐ Dollársegítség Miamiból Kolossvárra Baráti házi ünnepség színhelye volt szombaton délután Czine Mihály irodalomtörténész professzor budapesti lakása. Itt találkozott dr. Csiha Kálmán, a romániai református egyház püspöke Spéter Erzsébettel, az ismert művészeti alapítványtevővel, aki ezúttal ötezer dollárnyi csekket nyújtott át a kolozsvári református líceum számára. Az alapítványtevő kérte ezt a meghitt, ceremóniamentes találkozást, amelyen átadhatja az általa nemrégiben a floridaiMiamiban rendezett magyar műsoros est tiszta bevételét, megtoldva a maga ötezrével. Az esten egyébként általa meghívott és vendégül látott neves magyarországi művészek léptek föl. Minderről igen sokat mondó az a rövid beszéd, melyet most Spéter Erzsébet a püspökhöz intézett, így hangzott: — Ez az ötezer dolláros csekk, amit a kezemben tartok, nagy örömmel tölt el. Igen kedvemre való. Egészen megilletődtem attól a gondolattól, hogy egy kis láncszeme lehetek annak a füzérnek, ami a kolozsvári református líceum újra kitárt kapuinak a nyitva tartásához — szerény segítségemmel is — hozzájárul. Ha szaporán lennének követőim, sok kicsi sokra menne. — Én is Kolozsvárt jártam iskolába. Nem kis dolog, hogy megérinthetem azt a Kolozsvárt, ahol ismét magyar oktatók, magyar nyelven, magyar kis palántákat nevelhetnek tisztességre, becsületre, türelemre, szeretetre — mondta Spéter Erzsébet. L. Z. Üdülési kedvezménnyel A Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelő Rt. tájékoztatja mindazon intézmények és érdekvédelmi szervezetek vezetőit, akik munkatársaik 1993. II. negyedévi üdüléséhez támogatási utalványokat kívánnak vásárolni, megtehetik értékesítő irodáinkban, ők dolgozóik helyett csak megelőlegezik az utalványok árát. Nyugdíjasok, munkanélküliek — nyugdíjszelvényükkel, illetve a segélyt igazoló könyvükkel — az irodákban közvetlenül juthatnak támogatáshoz. Irodánk: 1068 Budapest, Dózsa György út 84/B, fszt. Telefon: 142-8706, 142- 8307. (Félfogadási idő: hétfőtől szerdáig 9.00—15.30, csütörtökön 9.00—17.30, pénteken 9.00—13.30 óra között.) BUDAPESTI IRODÁNK KÍNÁLATÁBÓL 2 fő részére, félpanzióval, április 29-től május 6-ig. SIÓFOK, Azúr Üdülő, 14 098 Ft. HAJDÚSZOBOSZLÓ, Barátság üdülő, 13 949 Ft. GYULA, Erkel Hotel A épület, 13 356 Ft. SIÓFOK, Ezüstpart Üdülő V. épület, 15 582 Ft. SZEGED, Forrás Gyógyüdülő, 18 846 Ft. BAKONYBÉL, Hotel Bakony, 10 760 Ft. ZALAKAROS, Hotel Freya, 16 918 Ft. HÉVÍZ, Panoráma A épület, 14 915 Ft. SOPRON, 11 849 Ft. GALYATETŐ, 19 886 Ft. BALATONFÖLDVÁR, Park Üdülő, 11 872 forint. 2 fő részére, félpanzióval, május 6-tól 13-ig. SIÓFOK, Azúr Üdülő, 14 098 Ft. GYULA, Erkel Hotel A épület, 16 324 Ft. SZEGED, Forrás Gyógyüdülő, 18 846 Ft. BAKONYBÉL, Hotel Bakony, 10 760 Ft. SOPRON, Szieszta, 11 649 Ft. GALYATETŐ, 19 886 Ft. BALATONFÖLDVÁR, Park Üdülő, 11 872 Ft. SZANATÓRIUM Május 6-tól 27-ig. BALATONFÜRED, Szanatórium (1 fő, teljes panzió) 22 075 Ft. A Sorsok nyomán Állásajánlatok A Baranya Megyei Munkaügyi Központ ajánlatai: Pécs körzetében: 38 gépi varrót, 35 gépi kesztyűvarrót, 10 (megváltozott munkaképességű) szabó-varrónőt, 10 aranyozót, 20 csillést, 115 földalatti vájárt, 80 segédvájárt, 20 cipőfelsőrész-készítőt, 20 bútorasztalost, 17 ács-állványozót, 10 bádogost, 10 fémszerkezet-lakatost, 120 betanított munkást, 15 villanyszerelőt, 18 rádió- és tévéműszerészt, 10 híradástechnikai műszerészt, 15 postai alkalmazottat, 35 ápolót, 6 szülésznőt, 46 kesztyűst, 16 kesztyűszabászt, 10 biztosítási ügynököt keresnek. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségén, Pécs, Komjáth A. u. 5. Telefon: 06-72/26-122. Komló körzetében: 40 cipőfelsőrész-készítőnek, 43 varrónőnek, 31 kőművesnek, 10 asztalosnak kínálnak munkát. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségén, Komló, Bajcsy-Zs. u. 9/1. Telefon: 06- 72/83-613. Siklós körzetében: 11 felszolgálót, 7 szakácsot, 10 biztosítási ügynököt várnak. Érdeklődni lehet: a megyei Munkaügyi Központ kirendeltségén, Siklós, Dózsa Gy. u. 5. Telefon: 06-72/51-458. Szigetvár körzetében: 16 biztosítási ügynök, 8 kőműves, 30 betanított munkás helyezkedhet el. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségén, Szigetvár, Deák F. tér 16. Telefon: 06-72/12- 607. Mohács körzetében: 37 varrónőt, 43 textilkonfekcionálót, 5 autóbusz-vezetőt, 6 söripari munkást, 7 géplakatost vesznek fel. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségén, Mohács, Széchenyi tér 3. Telefon: 06-72/11-231. Sellye körzetében: 5 cipőfelsőrész-készítőt alkalmaznának. Érdeklődni lehet: a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségén, Sellye, Dózsa Gy. u. 1. Telefon: 06-70/074. ÁLLATBARÁTOK FIGYELEM! Kérek minden embert, hogy lehetőségeihez mérten segítsen elárvult társaink — a gazdátlan kutyák és macskák — életbentartásában. Adóból leírható adományát várja a Fekete István Alapítvány. Számlaszám: 217-98089 580-04116 OTP, Budapest V., Bajcsy Zs. u. 24. Felhívásunkat az Esti Hírlap, a HTPress, a Kurír, a Nap-TV, a Mai Nap, a Magyar Nemzet, az MTI, a Nép , szava, az Új Magyarország és a Pes- Pécsi Ildikói Hírlap támogatja. színművésznő Legyen feltámadás! Amputált a mi országunk, keze-lába hiányzik. De a szíve dobog, szája segítségért kiált. A kormány még jobban tönkretette, követeljük, hozza vissza a sír széléről. Legyen feltámadás! Gyárakat létesítsenek, s ha az élükre kinevezett igazgatók nem válnak be, egy év múlva váltsák le őket. Nemcsak a pozícióért kell harcolni, ha valaki vezető beosztásba került, mutasson is fel valamit. Akiknek spórolniuk kell az állam pénzével, tegyék is meg. Úgy, mint egy többgyermekes családanya. Mert hisz nekik nagyon sok „gyermekük” van: a nép. Gulyás Gyuláné Budapest És 1910 után? Az utóbbi hónapokban szinte menetrendszerűen jönnek a kormánykoalíció és az ellenzék részéről is a különböző törvényjavaslatok. Ez nem is volna baj, ha épkézláb javaslatok lennének, de például a múltbéli önkényuralom jelképeit ábrázoló jelvényekre vonatkozó törvény teljesen felesleges. Ugyanis minden rendszernek megvannak a maga jelképei. Az MDF-nek, mint tudjuk, atulipán, ami már három éve nem akar kinyílni. Véleményem szerint az 1994-es választások után ezt a „bimbót” is be kell majd tiltani, mint egy letűnt rendszer jelképét. Nem szépészeti okokból, hanem mert a kormány már három év alatt is valódi önkényuralmat vezetett be, arra hivatkozva, hogy igazságot kell szolgáltatni mindenkinek, akit igazságtalanság ért az elmúlt negyven évben. Az ilyen típusú törvényjavaslatokratette fel a koronát Kávássy Sándor független kisgazda képviselő, amikor beterjesztette a parlament elé azt, hogy az 1948— 1990 közötti években, az akkori rendszer haszonélvezői által szerzett vagyonok viszszaélésekből és bűncselekményekből származnak, ezért vagyonváltságot kelljen utánuk fizetni. Nem vagyok egy jogi szakember, de szeretném a képviselő úrtól megkérdezni, hogy miért csak az 1948—1990 év közötti időkre terjesztette be ezt a csodálatos javaslatot? Én a helyében hozzátettem volna még három évet, mert efféle bűncselekményeket 1990 után is elkövettek a hatalomképviselői. Nem is biztos, hogy a legnagyobb csibészségeket 1948 és 1990 között követték el. Ha csak az újságokat olvassa az ember, barackérésig lehetne sorolni a magas szintű visszaéléseket. A képviselő úrnak fel kellene vennie egy közelre látó szemüveget, mondjuk, amikor a parlamentben ül, és megkérdezni egy-két képviselőtársát, hogy milyen pénzből vásárolt 60 hold földet, malmokat, tejüzemeket. Időszerűtlennek tartom e javaslatot már csak azért is, mert bizonyítékok hiányában nem lehet ítélkezni. Létre kellene hozni tehát egy országos bizonyítékkutató tanácsot, amit megint csak az adófizetők pénze bánna. Arról nem is beszélek, hogy mire felkutatnák a bűnösöket, már csak a temetőben hívhatnák őket tetemre, mert — gondolom — az akkori bűnelkövetők voltak olyan okosak, hogy eltüntették a nyomokat. Körösi Ferenc Dunaharaszti 142-218. Ezen a közvetlen telefonszámon várjuk olvasóink közérdekű kérdéseit, észrevételeit, javaslatait. Telefonos olvasószolgálatunk hétköznapokon — szombat kivételével — reggel 9-től délután 4 óráig áll olvasóink rendelkezésére közvetlenül, délután 4-től reggel 9 óráig üzenetrögzítővel. Egyben kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy a Szerintembe szánt leveleikre ne várjanak választ. A magyarázat: olyan bőséggel árasztanak el bennünket írásaikkal (aminek különben őszintén örülünk), hogy azok többségének közlése nem áll módunkban, és válaszunkban sem hivatkozhatnánk másra. ügyes! Lakótelepi lakásban lakom, így a gázfogyasztás átalánydíjas, gázóra nincs. 1992. október hótól a Vareszi Kft. (1153. Budapest, Deák Ferenc u. 3.) a havi gázdíjat — 97 forint — előre három hónapra levonja, illetve leemelteti OTP-folyószámlámról. Most már harmadik alkalommal kapom így az elszámolást. Kérdésem: milyen alapon vonják le előre? Talán arra számítanak, hogy — ha meghalok — a számla már rendezve van, és ez tiszta haszon ? Felhívom a figyelmet, hogy a nyugdíjamat nem három hónapral előre kapom, hanem visszamenőleg, és az itt lakó több ezer ember fizetését sem előlegezik meg. Szeretném tudni, milyen kormányhatározat, esetleg törvény van arra, hogy előre fizessek? Elhiszem, hogy a Vareszi Kft.-nek igen jövedelmező a pénzemet, illetve több ezer ember pénzét használni. Hatalmas összeg lehet, kamat nélkül jövedelmez. Elképzelni is borzasztó, hogy ha miinden díjbeszedő ezt a formát alkalmazná, akkor tényleg rövidesen az utcára kerülnék a hátralékok miatt. Éppen elég egyhavi rezsit kifizetni, nemhogy 3 hónapot előre. (Félreértés ne essék, nem sokallom a havi 3 forintos gázdíjat, de a módszer ellen a leghatározottabban tiltakozom!) Kérem szíves segítségüket, közbenjárásukat több ezer lakó nevében. J. F.-né Budapest lla mi ott leszünk,... Az április 16-i Szerintemben megjelent, Amíg itthon sínylődik a magyar... című íráshoz lenne egy-két észrevételem. Gyarmati Gáborné jó ötletet adott, tényleg aláírásokat kellene gyűjteni azért, hogy a külföldi magyarok nálunk ne szavazhassanak. Az ötlet nagyon jó, csak a kivitelezésben lenne probléma. Ez a kormány, ez a parlament még minden népi kezdeményezést eltiport. Így lenne ezzel is! Ezt is biztos hiába csinálnánk. Köztudott, hogy a LAÉT aláírásgyűjtése kudarcba fulladt, hiába volt kétszázezer aláírás a parlament leváltására. A Jogvédő Liga aláírásgyűjtése nem volt jogtalan és törvényellenes, eredményesnek mondható. Csak éppen nem mutatható fel egyelőre eredmény. A 170 ezer aláírás közül állítólag csak 42 ezer hiteles, vagyis a negyedrésze ... Nem egyezik a lakcím a nyilvántartóban, nincs szavazati jog, nem szép az írás, nincs aláírás vagy nincs személyi szám. Mert ilyen esetekben a személyi szám kötelező. Az Alkotmánybíróság szerint viszont a személyi szám titkos, ezért még hivatalos helyen sem szabad használni. Ki érti ezt? Egy biztos: ezzel a kormánnyal, ezzel a parlamenttel, a szétzilált iparral, mezőgazdasággal, a munkanélküliséggel, a nyomorral nem Európa felé haladunk, hanem a reménytelen jövőbe néző Románia felé... Márciusban voltam Budapesten egy FONÉSZ— MUOSZ szociálpolitikai témájú fórumon, ahol több neves képviselő volt jelen. A meghívott vendégek között volt Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára is, aki a meghívást elfogadta, de a fórumon nem tette tiszteletét.. . Nem érdekelte őt az országban lévő szociális gondok, problémák tömkelege. Hát ennyit a Népjóléti Minisztérium szociális érzékenységéről. A jelenlegi kormányunkat, parlamentünket nem érdekli semmi, csak a maguk magas fizetése. Nem érdekli őket az állampolgárok nehéz helyzete sem. Minket viszont majd 1994-ben nem fog érdekelni, hogy ők mit mondanak, mit ígérnek. Ha mi ott leszünk 1994-ben a választásokon, ők utána biztos nem lesznek ott a mostani helyükön ... Marnone Ernő Celldömölk Felháborító a kormány újabb húzása. Miután érthetően egyre népszerűtlenebbek, ők is érzik, hogy 1994-ben aligha választják meg ismét őket. Ezért találták ki, hogy a külföldön élő magyarok is szavazhassanak. Feltételezik, hogy bevonásukkal megnövelhetik a rájuk szavazók számát. Ennek érdekében adtak — és adnak további — milliárdokat a Duna TV működtetésére is. Jó lenne, ha az ország lakosságának az a része, amely nem szavaz majd 1994-ben a kormányra az ismert okok miatt, valóban tiltakozna a külföldön élő magyarok itthoni szavaztatása ellen. Erdős Lászlóné Budapest 7 SZERKESZTI ÉJI/ 1.1)Tkrív írt Hír postacím: AZ OLVASÓX által 1964 Igehallgatás helyett Kétségtelen tény, mozgalmas a politika Magyarországon napjainkban. Az egyik héten még — a Torgyánüggyel kapcsolatban — a volt rendőrtisztek vallomása viszi el a pálmát. Legközelebb az „önkényuralmi rendszerek” jelképeinek betiltására hozott törvény nem engedi lankadni az érdeklődést. Kár lenne azonban tagadni: beindult a választási kampány is (no nemcsak a közelgő társadalombiztosítási választásokra gondolok). Hallgatom a pártreprezentánsok nyilatkozatait, és úgy érzem, mintha megint az ígérgetések ideje jönne el. Olyan ígérgetéseké, amiket a választások után az ígérgetők elfelejtenek. A választók pedig újabb 4 évig süthetik a tudományukat, nyöghetik választásuk vagy nem választásuk következményeit. Lehet, megint az a helyzet áll elő, hogy csak azt tudtuk a választáskor, mit nem akarunk, de hogy mire szavazunk, azt nem. Nem tudom, de a dolgok állása megint az előbbiek felé látszik tendálni. Várom, hogy megjelenjen a politikai palettán egy olyan párt, amely meg tudja szólítani a választópolgárok közül azokat, akik a kárvallottai ennek a rendszerváltásnak, pardon, rendszerváltozásnak. Ezek a kárvallottak pedig nem mások, mint a munkanélküliek, a nyugdíjasok milliói, akiknek a legtöbb pénzébe került és kerül ez a „rendszerváltozás”. Véleményem szerint a választás előtti felelőtlen ígérgetéseknek egyszer és mindenkorra befellegzett, mert árgus szemekkel figyeljük, hogy ki mit ígér előre, és hogy az ígérgetései valósak és betarthatók-e? A választók többségének, azt hiszem, elege van a nadrágszíj-húzogatásból és abból, hogy mindig a kisemberen csattan az ostor. Tudom, csodát nem lehet várni, és nem lehet csinálni. De azt el lehet várni az új rendszertől, hogy az alsó milliókért tegye a legtöbbet, hogy a képviselő ne aszerint foglaljon állást, mit mond a frakciója, hanem aszerint, hogy mit akar a választója. A választópolgár akaratának szerintem mindig elsőbbséget kell élveznie a frakció vagy a párt akaratával szemben. Mert az jelent igazi demokráciát, ha a többségben lévő munkavállalók akarata érvényesül. Szerintem egyre kevésbé lesz a melósnak pénze arra, hogy az adójából fizesse mások passzióit, utazgatásait, és közben hallgassa az igét „az okosoktól”. A választók többsége szavahihető, szavatartó képviselőket vár a jövő parlamentjébe, mely nem lehet más, mint — ahogy a költő is mondja — a dolgozó nép okos gyülekezete. Elhihetik a most hatalmon lévők, hogy a nehéz körülmények között élőknek ez a legfontosabb, nem pedig az ötágú csillag színe. Vincze István Budapest Olvastam a Népszava április 13-i számában Csoknyay Edit cikkét, amely beszámol Kávássy Sándor független kisgazdapárti parlamenti képviselő úr igazságtételi törvényjavaslatáról. Nevezetesen, hogy a vagyonérték 60 százalékát kitevő visszamenőleges vagyonváltságot vetne ki azokra az 1948—1990 közt szerzett vagyonokra, amelyeknek értéke több mint 10 millió forint (mai árban). Egy család vagyonát öszsze kellene vonni, és a külföldi bankbetéteket államosítanák. Noha nekem nincs ilyen vagyonom, mégis elgondolkodtatott az újságcikk. Ugyanis a fenti törvényjavaslat szövege ismerős. Az 1950-es években előfordult, hogy például a magántulajdonú lakásokat államosították, az „osztályellenség” aztán újra megvehette. Csak nem építjük tovább a szocializmust? Olyan magas fokon, hogy már nemcsak a magántulajdonú gyárak, hanem a személyi tulajdonú lakások is állami tulajdonba kerülnek? És ki tudja ma, hogy kinek a lakása luxus, kinek a lakása ér többet, mint 10 millió forint? Ilyen nyilvántartás ugyanis a földhivatalokban nincs. Azt viszont tudjuk, hogy azt az ingatlant, amit a pártállam a híveinek odaadott, maga az állam sem tisztességes módon vette el az általa osztályellenségnek minősített személyektől. Akkor milyen jogon illetné most ez a vagyon az államot? Erről persze megfeledkezik a tisztelt képviselő. A jogbiztonság elvével hogyan férne össze, hogy az állam most is tulajdonosként viselkednék, és pótlólagos vételárat kérne olyan ingatlanért, amely esetleg sosem volt állami tulajdon? Nem kell új törvényt hozni, hanem az akkor hatályos törvények szerint kell a végrehajtó apparátusnak megbüntetni azt, aki bűncselekménnyel szerzett vagyont. És nemcsak 10 millió forint felett. És nemcsak 1990. előtt. De pontosan határozzák meg, ki a bűnös, mert nem szeretném, ha visszatérnének az ötvenes évek, és több ártatlan bűnhődne, mint bűnös, egyfajta kollektív vagyoni felelősségre vonás nevében. Tar Pál Budapest