Népszava, 1993. április (121. évfolyam, 76–100. sz.)

1993-04-08 / 82. szám

6 A hét filmjei TÖBB MINT TESTŐR Csupa fecsegő profival va­gyunk körülvéve. Úgy értem, a moziban. Jönnek a talpig profik Hollywoodból, és fe­csegnek. Meg nem állna egyik sem két órán belül. Az amerikai film, a profizmus mámorában lubickolva, nem tudja abbahagyni. A Több mint testőrrel né­miképp szerencsénk van. Nem mintha Mick Jackson rendező és derék csapata az önmegtartóztatás erényét túl­zásba vinné. A két órát itt is le kell szurkolni. Ám enyhítő körülmény, hogy az üdítőnél fél órával hosszabb fecsegés egy része dalban történik, Whitney Houston dalaiban. A tüneményesen éneklő ifjú hölgy, mellesleg delelő csilla­­gú popsztár, egy tüneménye­sen éneklő ifjú hölgyet, mel­lesleg delelő csillagú film­sztárt játszik Kevin Costner mellett. Costner pedig el­játssza, hogy ő a testőr a de­lelő hölgy mellett. Ideális pár, Houston do­romboló vadmacska, Costner meg állatszelídítő, aki illem­­tanórákat is vett. A felállás üzembiztosan működik, Cost­ner olyan profi, hogy menet közben észre sem venni, Houston a kétórás filmben annyi színészi tálentumot mutat, mint egy néhány per­ces videoklipben. Különösebb mélységre nem is tart igényt a Több mint testőr — mi­csoda dolog így kikotyogni a poént? —, a sete­sután so­dort bűnügyi szálacska meg­­megnoszogatja a férfias sze­méremmel bontakozó szerel­mi románcot. Fény, gazdagság, siker, egy tökéletes videoklipvilág, amelybe fájdalommentesen lép az ódon illatú romantikus szerelem, a regényes gyűlö­let, még a neki-nekiveselke­­dő életveszély is. Minden a helyén van. Az az igazi, nagy világsláger is. Houston a ki­tartók jutalmául a legvégén elénekli, hogy „Mindig sze­retni foglak...” (bársony) A BÉRGYILKOS Igazi meglepetés nem érhe­ti azt, aki elolvassa a stáb­listát, mielőtt megveszi a jegyet A bérgyilkos című filmhez. Főszereplő Chuck Norris, rendező Aaron Nor­ris. Kettejük együttes film­­produkcióiról már van némi képünk. A hír igaz, de mégsem Sophia Loren mindenáron Róma polgármestere szeretne lenni. A hír igaz, persze né­mi módosítással. Nem min­denáron, csak ha kifejezet­ten felkérik rá, s ha már vá­lasztani lehet, nem az olasz fővárosnak, hanem inkább szülőhelyének, Nápoly­nak lenne a polgármestere. Az egész történetben min­denesetre a nagy „Ha” a lé­nyeg. A színésznő állítólagos politikusi ambícióit ugyanis a Focus című müncheni heti­lap kürtölte világgá. A né­met sajtótermék szerint a filmcsillag egy Nancy Rea­­gennel, a volt first ladyvel elköltött vacsorán sütötte el barátai előtt a politikai kar­rier iránti vágyáról szóló mondatát. Sophia persze óvatosan reagál a német lap értesü­lésére. „Elképzelhető, hogy valaki vacsora közben meg­kérdezte tőlem, nem lenne-e kedvem jelöltként indulni egy olasz választáson­; de hát az asztalnál sok minden el­hangzik. Egyelőre eszem ágá­ban sincs ilyesmit tenni” — mondta egy olasz újságnak a világhírű filmsztár. Ettől függetlenül persze semmi sem lehetetlen, mostanában egyre több színész lép a po­litika meglehetősen sikamlós porondjára. Nem lepődnénk meg tehát, ha hamarosan a hír mégiscsak igaz lenne. G. F. A legtöbb énekes sztár szí­vesen kipróbálja tehetségét a filmvásznon is. A forgató­könyvírók is gyakran kerí­tenek olyan történeteket, amelyekben meghatározó a zene és a dal. Rossz nyelvek szerint csak így tudják fe­ledtetni a főszereplő fogya­tékos színjátszó ismereteit. Bár manapság már nem ad­hatók el a lemezek a kli­pek nélkül, így mindenki hozzászokhat a kamerák je­lenlétéhez és a rendezőkhöz. Whitney Houston is tucatnyi sikeres klipet tudhatott már a háta mögött, mikor elvál­lalta a Több, mint testőr női főszerepét. Eddigi lemezeit hozzávető­legesen harmincmillió pél­dányban adták már el vi­lágszerte. Nyert egy rakás Grammy-díjat, két Emmy-t, idén az Oscar­ra is jelölték. Persze huszonkilenc éves ko­ra ellenére már régen el­kezdte a pályát. — Tizenegy éves voltam, amikor először színpadra lép­tem, az édesanyámat kísérő vokálban. Aztán alig nyolc év múlva a New York klub­ban már én álltam elöl. Ott kezdődött szólóénekesi pá­lyafutásom. A fényes sikereket a plety­kalapok nem nézhették tét­lenül. Mivel semmi igazi botrányt nem sikerült kiszi­matolniuk, leszbikus kap­csolattal vádolták meg az énekesnőt. — Hogy találjam meg va­laha is a nagy Ö-t, amikor ilyen hazugságokat terjeszte­nek rólam? — fakadt ki Whitney. Azóta már tudjuk, a rá­galmak teljesen alaptalanok. Az a bizonyos nagy Ö Bobby Brown lett, aki szintén is­mert rapsztár. A házasság gyermekáldással is járt. Alig egy hónapja, március ötödi­kén született meg Whitney kislánya, 44 cm-rel és 3100 grammal. Bár a szülésnél jelen volt az édesapa is, de a házasság mégis megrom­lott,­­mivel Bobby terhes fe­lesége mellől el-elkalando­­zott. Hogy eddig még nem kezdődött el a válóper, az részben Whitney vallásos­ságával magyarázható. Bár a végső szót, mint any­­nyi más esetben, majd a ma­ma mondja ki. Hiszen köz­tudott, hogy a mama fara­gott igazi sztárt lányából. Aki ezért hálás is, amit a Több, mint testőr című filmmel kapcsolatos nyilat­kozatai is bizonyítanak. — Csak egy olyan sze­mélyt ismerek, akinek ka­raktere annyira hasonlít a filmbéli szerephez, hogy akár harminc-negyven évvel ezelőtt el is játszhatta volna a történetet — ez pedig az édesanyám, Cissy. Sz. Z. L. A hét színésze: Whitney Houston A verekedések és lövöldö­zések — az elmaradhatatlan igazságszolgáltatás köré ez­úttal maffiaháborús törté­net épül. A szuperzsaru a klinikai halál állapotából tér vissza az életbe — természe­tesen ezt a körülményt fe­ Leslie és a sztárok Leslie valójában László. Tel­jes nevén Mándoki László. Csak épp még az „átkosban” fogta magát, s nekivágott a zöldhatárnak. Kint is foly­tatta a zenélést, együttesé­vel, a Dschingis Khannal 1979-ben megnyerte az euro­­víziós dalfesztivált. Ezután bejárta az egész világot, majd a diszkózenekarból ösz­­szeszedett pénzt stúdió és ki­adó létrehozásába fektette. Red­ Rock a cég neve, a vö­rös szó emlegetése talán még az otthonra utal. Leslie Mandokiról hosszú ideig csak a diszkóritmusok jutottak az emberek eszébe. Tavaly sikerült leráznia ma­gáról ezt a terhet, amikor el­készítette Out of Key with the Time című lemezét Al Di Meola gitáros, Bobby Kimball, a fekete énekesnő, Amii Stewart, basszusgitáros, Victor Baylex és Michael Brecker szaxofonos közre­működésével. Mándoki nem feledi, hon­nan jött. Olyannyira nem, hogy cége magyar részleget nyitott. A Red­ Rock produk­cióit hamarosan itthon is megvásárolhatjuk. Két hete új albuma jelent meg, szin­tén nagy nevek közreműkö­désével. Több európai televí­ziós társaság egy időben mu­tatta be a címadó dal, a Mo­ther Europe felvételét. Ezen Mándokin kívül a Kimball, Ian Anderson, a Blood, Da­vid Clayton-Thomas és a volt Cream-tag Jack Bruce énekel. Eláruljuk: a dal Varga Miklós szerzeménye. Az a bizonyos Európa, ami majd tíz éve itthon is sláger volt. Talán kint is sikerül, hiszen a dal aktuálisabb, mint valaha. (maróthy) lettesei kihasználják. Új sze­mélyazonosságot biztosítanak neki, aminek segítségével be­épülhet a helyi rossz fiúk bandájában. Feladata, hogy az ellenlábas csapat főnökét tárgyalóasztalhoz ültesse a helyiekkel, így a rendőrség egyszerre csaphatna le a ke­resztapákra. Csakhogy megjelenik a szí­nen egy harmadik társulat is, vezetőjük a változatos­ság kedvéért Chuck fő-fő ellenfele, akitől annak ide­jén azt a majdnem halálos golyót kapta. Mivel ezek a csúnya banditák nem átall­ják azt a kis néger fiút is megfenyegetni, aki főhősünk védence, Norris elhatározza, hogy saját kezébe veszi az igazságszolgáltatást. Sokadik olyan film ez, amely a magányos harcos nagyszerűségét és legyőzhe­tetlenségét hirdeti. A külön­böző jelmondatok közül ez­úttal az kerül előtérbe, hogy a félelem elől nem szabad elfutni, hanem szembefor­dulva vele, le kell azt győzni. Arra azonban most sem kapunk választ, hogy a félel­met miért csak erőszakkal lehet legyőzni. A figyelmes szemlélő egyébként egy pici válto­zást mégis észrevehet. Bi­zony Norris öregszik — már kevés verekedés hőse. Most inkább lő. Sz. Z. L. A bérgyilkos meglehetősen ritka, nyugodt pillanatainak egyike 199­3. ÁPRILIS 8. CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Lakner bácsi gyerekei Lakner bácsi neve fogalom volt a háború előtt Budapes­ten. Színiiskoláját apró ko­ruktól látogatták a színház­­szerető szülők gyerekei. Most Lakner Artúr lánya, Lakner Lívia fotókkal illusztrált könyvet jelentetett meg édes­apjáról, egész családjáról. A famíliába beletartoztak a nö­­­­vendékei is. Ezért lett a kö­tet címe Lakner bácsi és száz gyereke. S hogy kik voltak a mester tanítványai? Ízelítőül néhány név: Ruttkai Éva, Galambos Erzsi, Harkányi Endre, La­katos Gabriella, Kishegyi Ár­pád, Örkényi Éva, Ferrari Violetta, Pápai Erzsi, Kalmár Tibor rendező, Zsolnai Hédi. Merthogy a háború után a Lakner lányok, Lívia és Noé­mi újjáélesztették az iskolát. Mint az Írók Könyvesbolt­jában — a hajdani Japán Ká­véházban — megtartott saj­tótájékoztatón hallottuk, 32 év szünet következett 1948 után az iskola életében. Az­tán befogadta őket a Guten­berg Művelődési Otthon, hogy újjáéledjenek Napsugár Gyermekszínpad néven. (Itt kezdett Ábel Anita és Ul­­mann Mónika is.) A könyv megjelenése alkal­mából eljöttek a régi növen­dékek, Ruttkai Éva édesany­ja is, hiszen mindhárom gye­reke, Ottó és Iván is Lakner bácsinál ismerkedett a szín­ház világával. v. a. Az olvasó szomorúsága sajnálatos, de amint egy klasszikussá érő író bekerül az is­kolai kötelező olvasmányok jegyzékébe, s elfoglalja méltó he­lyét a közkönyvtárak polcain, közéleti jelentősége nyomban csökken. Nyilván az irodalom megszerettetésének kezdetei körül lehet valami hiba, mert a magam részéről még nem találkoztam olyan „nebulóval”, akit a kötelező olvasmányok jegyzéke lelkesedéssel töltött volna el. Ez baj. Nagy baj! Kijelentésem persze elfogultnak mondható. Mindenesetre ma már tartózkodom az olyanfajta „hencegéstől”, hogy ez vagy az a könyv szinte kisdiákként került először a kezem­be, mert rendszerint teljes közönnyel kell szembenéznem. „És akkor mi van?” Éppen a napokban kaptam keserű leckét Móricz Zsig­­mond elbeszéléseit olvasva. (Móricz Zsigmond: Válogatott el­beszélések — Európa Diákkönyvtár.) A már ismert elbeszé­lések a reveláció erejével hatottak rám. Az írások drámai ereje, szókimondó igazságkeresése, a zárt paraszti világ er­kölcseinek ábrázolása, a bravúros nyelvi lelemények, a me­zőgazdasági ismeretek szakszerűsége arra késztettek, hogy az olvasás örömeit próbáljam megosztani másokkal. De ugyan ki olvas manapság Móricz-elbeszéléseket? Felhagytam a pró­bálkozással. Állítólag a nehéz életkörülmények és a rekordsebességgel emelkedő könyvárak ellenére több időt és pénzt áldozunk kulturális termékek „fogyasztására", mint az elmúlt száz esz­tendőben bármikor. Csakhogy a kínálat meglehetősen lehan­goló. Minőségileg alulmúlhatatlan szex-, krimi- és scifimű­­vek uralják a piacot. A rockmagazinokban a kiöregedett himpellérek áruba bocsátják talmi rekvizitumaikat, azt a látszatot keltve, hogy ez az együvé tartozás igazi záloga! És a szubkultúra egyéb termékei, a kriptogramok egyszerűsé­gével operáló videoklipkultusz, a fényes életérzést sulykoló reklám, meg a többi, a valóság látszatával csábítja a tapasz­talatlan gyerekeket. Olykor elcsodálkozom, egyesek milyen kitartó türelemmel bámulják az ezerszer látott, kiglancolt reklámokat, vagy az elektronikus játékgépekbe szórva a pénzt, versenyre kelnek földöntúli bárgyú szörnyekkel. Természetesen nem hiszem, hogy a Móricz-művek tanul­mányozása segíthetne ezen a helyzeten. Mi lehet a megoldás? Gara János Szerb passiótól horvát népszínműig Április 16. és 18. között ke­rül sor a nemzetiségi szín­házak első találkozójára Bu­dapesten. A Nemzeti Színház szervezte az eseménysoroza­tot — a hagyományteremtés szándékával —, s a rendez­vény napjaiban valamennyi játékhelyét átengedi a ven­dégeknek. Pénteken délelőtt 11-kor a szekszárdi Német Színház ad elő egy gyermekdarabot a Várszínházban, este a Refek­­tóriumban Jónás Judit mu­tatja be Cigány románcok című előadóestjét. Másnap a Nemzeti épületében szerb or­todox passiójátékkal lép fel a pesti Szerb Stúdiószínpad, míg a Várszínházban három egyfelvonásossal állnak elő a szekszárdiak, német nyelven. 18-án este a Refektóriumban Hadzsikosztova Gabriella, a Német Színház tagja látható önálló műsorával, miközben a Várszínházban a Pécsi Kis­­színház horvát tagozata játsz­­sza el Az elvált című horvát népszínművet. A társulatok természetesen nemcsak fel­lépnek, hanem találkoznak és tanácskoznak egymással e programdús hétvégén. ÚJDONSÁG! ÚJDONSÁG! HÁZI KÉSZÜLÉK MEDIKOMAT A MEDIKOMAT fülakupunk­­túrás készülék automatikusan észleli és elektromos impul­zusokkal serkenti a megfele­lő akupunktúrás pontokat. A MEDIKOMAT készülék a több évezredes kínai tradicio­nális medicina és a modern komputertechnika sikeres öt­vözete. A MEDIKOMAT Brüsszelben elnyerte az EUREKA aranyérmet és az újításért járó Marconi-díjat. A MEDIKOMAT elektroakupunktúrás készülék tűszúrás nélkül működik, használata nagyon egyszerű. FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS GYÓGYSZER ÉS TŰ NÉLKÜL Fejfájás, migrén, gerinc-, ízületi és reumás fáj­dalmak, valamint menstruációs, epe- és vesegör­csök enyhítésére alkalmas. Használható még ki­egészítő kezelésként magas vérnyomás, cukorbe­tegség, asztma, allergia, álmatlanság, túlhaj­szolt stresszes és depressziós állapot esetén, izom- és ínszalag sérüléseknél, ér- és szívbeteg­ségeknél, gyomorbántalmaknál és a testsúly sza­bályozására. INGYENES TERMÉKBEMUTATÓ ELMED MEDIKOMAT, Budapest V., Fálk Miksa utca 3. fszt. (volt Néphadsereg utca, a Parlamenthez közel) mindennap 9-17 óráig. Látogasson meg bennünket! Konzultáljon velünk! Ha a bemutató után bizalmat érez a MEDIKOMAT iránt, a helyszínen megveheti vagy megrendelheti , utánvéttel elküldjük önnek. A MEDIKOMAT készülékre 12 hónap jótállást vállalunk. Termékünk ORKI engedéllyel rendelkezik. Ára: 7900 Ft. A MEDIKOMAT SEGÍTSÉGÉVEL JELENTŐSEN CSÖKKENTHETI MINDENNAPOS GYÓGYSZERFOGYASZTÁSÁT! * ÉRDEKLŐDNI: 269-0998, 269-2752

Next