Népszava, 1993. november (121. évfolyam, 254–279. sz.)
1993-11-24 / 274. szám
8 KULTÚRA Exüinizi Hi HOGYAN KERÜLT TORNAI JÓZSEF TORNYAIKÉNT A TORONYBA a tegnapi cikkünk élén? Talán úgy, hogy a „torony”, valamint valaminek a a „tornya” jobban simul, hasonul egymáshoz. Mindenesetre Tornai József költőtől, az Írószövetség elnökétől elnézést kérünk a fránya „ny” betűért. Egyébként a „torony” rendben BORTNYIK, a grafikus és könyvművész centenáriumi kiállítása holnaptól látható a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A több mint 200 művet, nyomtatványt, fotót bemutató tárlat a jövő év elején már Berlinben várja a látogatókat. HARMINCÖT ÉVES A CSEPELI TÁNCEGYÜTTES. A jubileumi koncerten (december 4., Csepeli Munkásotthon) fellépnek a régi és a mai táncosok, zenészek, és az éppen cseperedő csepeli gyerekek csapata is. CIGÁNY FILMFESZTIVÁL a Szindbád moziban. A pénteken kezdődő hét végi vetítéssorozaton bemutatják például Tony Gatlif rendező jelenlétében a Jó út című filmet. És újra levetítik Sára Cigányokját, Schiffer Fekete vonatját, és Aleksandar Petrovic híres, Találkoztam boldog cigányokkal is című filmjét. PUSZTULÓ ÉRTÉKEINK, Gerdas Csaba fotókiállítása november 26- tól a Budavári Palota A épületében látogatható. RÉMSÉGEK KICSINY BOLTJA, Ashman Menken különös „virágüzlete” ezúttal a székesfehérvári Vörösmarty Színházban várja a vendégeket. A december 10-éin esedékes premier rendezője: Méhes László, a Vígszínház sikeres ifjú színésze. Új Európa-díjasunk Akiben Carmen veszett el Miklósa Erika ugyanis „mezzo” volt. Egészen addig, amíg meg nem tanulta az Éj királynőjének nagyáriáját. Akkor odaállt az énektanárnője elé és közölte: Ha nem tudom elénekelni, akkor nyugodtan rúgjon ki! Miklósa Erika elénekelte a hírhedten nehéz áriát, és az Éj királynője azóta is hűséges kísérője. — Ezzel a szereppel két versenyt is megnyertem. — mondja — Először Szegeden, aztán idén a budapesti nemzetközi énekversenyen. Az élet különös fintora, hogy a Magyar Állami Operaházban, melynek tagja vágyóik, még egyszer sem énekeltem el ezt a szerepet. Kizárólag csak külföldön vagyok az Éj királynője. — És milyen külföldön énekelni? — A németeknek túl temperamentumos vagyok. Ezt meg is mondták a szemembe. .. Emlékszem, az egyik próbán olyan erővel löktem el magamtól Paulinát, hogy szegény legurult az ágyról. Az ilyesmi ott nem szokás... — Nem kíméli, de azért vigyáz a hangjára, ugye? — Ha, lemegyek futni, (edzőnek készültem), nem veszek se sapkát, se sálat. Mentes vagyok az énekesnős nyafogásoktól. Ezért is emlegetnek úgy, hogy a kakukktojás. Éppen 19 éves voltam, amikor a hivatalos operaházi meghallgatás után Petrovics Emil leszerződtetett. Erre talán még nem is volt példa az Operaház történetében. Nem gondolok bele — mert ijesztő —, hogy csak 23 éves vagyok. És az is lehet, hogy úgy hullok alá, mint egy darab tégla a tűzfal tetejéről... Miklósa Erika holnap Zürichbe utazik, hogy átvegye az Europa Földerpreis-díjat. A díj olyan fiatal művész jutalma, aki kiemelkedő teljesítményt ért el. Nagy Marianna (MS) Szép Ernő Vőlegénye a Radnóti Színházban A szerelmes jogász és a pénz — Te szeretsz engem! Te nem is tudod, hogy szeretsz engem. Hát ne csak a pénzért... Hát nem lehet azt a bűnös pénzt elfelejteni? A meggyötört férfi mondja ezeket a szavakat lázas izgalommal, növekvő feszültségben a fiatal lánynak. — Drágám, hát ne állj az utamba, nézd, ha szeretsz, elengedsz — válaszolja a lány. A Radnóti Színház színpadán egyre szenvedélyesebben parázslik a szerelmi jelenet és mind vadabbul ölelik meg és taszítják el egymást a fiatalok, a Kornélnak becézett Kornélia (Tóth Ildikó) és Rudi, a halálosan szerelmes fiatal jogász (Széles László). Szép Ernő darabját, a Vőlegényt próbálják. A papát Haumann Péter, a mamát Schütz Ha alakítja. — Éppen húsz éve játszottuk a darabot a Madách Kamarában — mondja Schütz Ila — és akkor Péter meg én voltunk a fiatal pár, Garas Dezső és Psota Irén a papa meg a mama. Néhányan örökre elmentek már az akkori előadásból: Káldi Nóra, Tímár Béla, Gyenge Árpád . . . Nagyon örülök, hogy újra találkozhatom Szép Ernővel, még ha időközben „átléptem” is a mama szerepébe. Szikora János állítja színpadra a darabot. — Először találkozik Szép Ernővel? — Igen, eddig még sose rendeztem. — És közel áll a világához? — Hogy közel áll-e? Teljesen egyek vagyunk! Szép Ernő olyan, mint én vagyok. — Vagyis milyen? — Finom és felületes — mondja mosolyogva, de aztán hozzáfűzi: — Vagyis csak úgy tűnik fel, valójában egyáltalán nem felületes, tele van szenvedéllyel és hihetetlen ember- és életismerettel. Szép Ernő költészete rám ugyanúgy hat, mint Mozart zenéje. Kíméletesen ábrázolja az élet kíméletlenségét. November 27-én mutatja be Szép Ernő Vőlegény című darabját a Radnóti Színház. Az említetteken kívül Takács Katalin, Kerekes Éva, Gordon Zsuzsa, Görög László és Miklósy György kapott még szerepet a játékban. B. T. Az egykori szerelmesek (Schütz Ila és Haumann Péter) már anyuskává és apuskává növekedtek Gy. Balázs Béla felvételei Gányó Julcsa és a Fuimus (Munkatársunktól) Az ötezer lelkes, Békés megyei Gádoros lakossága a XIX. századi kritikai realista irodalom egyik úttörőjére, Justh Zsigmondra emlékezik halálának 100. évfordulóján. Az alig harmincegy évet élt író, mély rokonszenvvel figyelte a falu nincstelenjeinek életét. Az ő sorsuk s egy új világ keresése áll művei, az Ádám, A pénz legendája, a Farmus, a Gányó Julcsa, s a többi mű középpontjában. A környék népe mégis inkább a Justh-birtokon fölállított parasztszínháza miatt emlékezik rá leginkább. Közép-Európa egyedülálló parasztszínházában Shakespeare, Moliére, Aristophanes, Plautus és persze saját műveit itt játszották a népszínjátszók. Egészen 1894. október 8-ig, Cannesban bekövetkezett haláláig. Gádoros népe most tisztelegni készült Justh Zsigmond előtt. Pongó Bertalan pedagógus vezetésével már folynak a Justh-emlékév előkészületei. Megkezdődött a tervezett emlékszoba anyagának gyűjtése. Szeretnék, ha a Békéscsabai Színház bemutatná Justh Gányó Julcsáját. Gonosz tények A december 1-jétől megszüntetésre ítélt Egyenleg utolsó adásnapján, október 23-án (!) este 10 órakor majdnem hatszázezer nézőt vonzott. (Ez 7,6 százalék nézettség.) A helyén jelentkező Pálfy G.-féle Híradónak egy hét alatt sikerült a nézettséget 1,9 százalékra lecsökkentenie: október 30-án a nézők száma már 150 ezer alá zuhant. Koncertkörkép az elmúlt napokból. Steven Tyler, az Aerosmith énekese. A holland 2 Unlimited. A 10 éves Pál Utcai Fiúk nagy formában szerepelt, friss hangot hallottunk Leskovics Gábor jóvoltából Tapolcsányi Éva, Cseke Csilla és Antal Emese felvételei Könyvklub — Vámpírgyerekeknek? Olvasni jó és hasznos, ezt nem kell bizonygatni. A kisgyerek is, minél előbb kezdi el, annál jobb. De mit olvasson? Kisfiam kilencéves, így közelről érint a kérdés. Ezért is örültem meg első pillanatban egy prospektusnak, melyben a Passage Kiadó ajánlja a 6—10 évesek figyelmébe az idén induló Kölyök-Könyvklub Olvasni jó! — sorozatát. A sorozat — mint írják — színvonalas könyvekből áll, melyek felkeltik a gyerekek kíváncsiságát, működtetik képzeletüket. És mai történet egytől egyig: a gyerekekre allergiás Giorgio bácsi, a Jankó és a boszorkány, az Olivér, a vámpírgyerek. . . Valóban, zavarbaejtően mai történetek. A gyerek beleélheti magát bármelyikbe, azonosulhat a szereplőkkel. Melyik is lenne ideális olvasmány egy kilencéves kisfiúnak? Nem kétséges: leporoljuk Mórát. J. M. A hetedik balettváros A világ hat nagyvárosában rendeztek eddig nemzetközi balettversenyeket. Budapest most feliratkozik hetediknek a sorba. A jövő év január 6. és 12. között rendezik meg az Erkel Színházban, illetve a díjkiosztást és a gálaestet az Operaházban a Rudolf Nurejevbalettversenyt. A névválasztás nem véletlen: a Kirov Színház egykori szólistája, aki 1961-ben, egy párizsi turné során tépte ki magát a szovjet biztonsági szolgálat embereinek a kezéből és „disszidált”, utolsó táncos fellépésére éppen Budapesten került sor. Keveházi Gábor Cristoforo című balettjében, az Angyal szerepében lépett 1992 februárjában a magyar közönség elé. Nem egészen egy év múlva Párizsban meghalt. A budapesti verseny előkészületei — amint a tegnapi sajtótájékoztatón kiderült — jól haladnak: 23 országból több mint hatvan táncos jelentkezett, és a nemzetközi szokásoktól eltérően, több mint 60 százalékuk fiú. Égi brekegés rádiós Békának Volt egy álmom. A késő őszi, hóhullató feli egeik vászna egyszer csak felhasadt, és egy mennyei postabélyegzővel ellátott levél lebegett alá az égi ablakiból. Egyenesen a Közszolgálati Csúcsmédia elnöki jogkörrel aldiktátorrá kinevezett irodalomértő Nagyasszonyának asztalára. „Rékának” már kicsit unalmas volt a levél bevezetője is, hiszen annyi hasonlót olvasott mostanában: „Alulírottak, tiltakozásul a rádióban eluralkodott viszonyok miatt, a helyzet megnyugtató normalizálódásáig letiltjuk műveink sugárzását.” Aztán, mint rendesen, következtek az aláírások. Több tucat mindenféle név: „Ady, Apollinaire, Aragon, Arany, Asturias, Babits, Balassi, Balzac, Berzsenyi, Brecht, Byron, Camus, Capra, Cervantes, Cicero, Csehov, Csokonai, Dante, Déry, Dosztojevszkij, Dürrenmatt, Eliot, Eminescu, Eötvös, Faulkner, Füst, Garcia Lorca (és Márquez), Gárdonyi, Goethe, Gogol, Hasek, Heine, Hemingway, Homérosz, Ibsen, Illyés, József A., Juhász Gy., Karinthy Frigyes (és Ferenc), Kassák, Kazinczy, Kosztolányi, Kölcsey, Krleza, Krúdy, Lao Ce, Madách, Maupassant, Mickiewicz, Mikszáth, Moliére, Móra, Moravia, Móricz, Nazim Hikmet, Németh L., Neruda, Ortega, Orwell, Örkény, Paszternák, Petőfi, Petrarca, Pilinszky, Poe, Puskin, Racine, Radnóti, Rilke, Rousseau, Salinger, Sartre, Scott, Shakespeare, Shaw, Stendhal, Strindberg, Szolzsenyicin, Szophoklész, Tagore, Tamási, Tersánszky, Tolsztoj, Tóth A., Vargas Llosa, Vercors, Verlaine, Villon, Voltaire, Vörösmarty, Wells, Weöres, Zelk, Zola, Zweig.” Kik ezek már megint?! — sziszegte bosszúsan maga elé Békánk, miközben a szemétbe hajította az égi postán jött levelet. „Újabb köhögő bolhák, huszadrangú írócskák! Még szerencse, hogy vannak igazi magyar írók, valóban rangosak, egészséges, erős, egyszerű magyar lélekkel, akik a helyükbe léphetnek. Már úgy is sok volt ezekből a nímandokból!” Ez volt az én álmom ... A rémálmom. Török J. Tibor