Népszava, 1993. december (121. évfolyam, 280-305. sz.)

1993-12-01 / 280. szám

2 M •• KÜLFÖLD mmn GÖNCZ ÁRP­ÁD köztár­sasági elnök Hannover­be érkezett, hogy részt vegyen a Római Klub 25. évfordulóján rende­zendő tanácskozáson. A DRÁVAI IRODALMI KÖR tagjainak részvé­telével hétfőn este Ung­­váron, a „Demográfia, etnikum, kultúra és ha­gyomány a XX. század végén” címmel rende­zett tudományos konfe­renciával megkezdődtek a Kárpátalján immár hagyományosnak te­kinthető Magyar Műve­lődési napok. A SZLOVÁK püspöki kar konferenciája éle­sen bírálta magas képe­sítésű szakemberek po­litikai okokból történő elbocsátását és a pozso­nyi kormány „rossz gaz­­daságpolitikáját”. A „DROGTURIZMUS” ellen hirdettek harcot az Európai Unió belügy- és igazságügy-miniszte­rei keddi, brüsszeli ta­­­­nácsülésükön. A CIGÁNY NÉPNEK ítélték oda az „Emléke­zet díját” — Tony Gatlif francia filmren­dező személyében. A ci­gány származású Gat­lif hétfőn este a Palais de Chaillot-ban tartott ünnepségen vette át a kitüntetést. A PHENJANI VEZE­TÉS kedden bejelentet­te: nem hajlandó nyo­más alatt tárgyalásokat kezdeni az Egyesült Ál­lamokkal. A bejelentés válasz Bill Clinton azon javaslatára, hogy kezd­jenek tárgyalásokat az észak-koreai nukleáris létesítmények nemzet­közi ellenőrzéséről. GRÚZ—ABHAZ tár­gyalások kezdődtek Genfben. A megbeszé­léseket az ENSZ-főtit­­kár különmegbízottja, Edouard Brunner nagy­követ vezeti, azzal a cél­lal, hogy előbbre vigyék a béke ügyét és általá­nos politikai megoldást találjanak a Grúz Köz­társaságban az abháziai konfliktusra. IRÁN felszólította a­­ bagdadi vezetést, hogy adja ki azt az iráni fér­fit, aki hétfőn 38 utas­sal a fedélzetén eltérí­tette az iráni olajipari minisztérium egyik gé­pét, amely később a dél­iraki Bászrában landolt. LEXIKON AZ EBEÉ-NEK, vagyis az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezletnek csaknem négy évtizedes előtörté­nete van. Létrehozását 1954-ben Moszkva java­solta, de azzal a kikö­téssel, hogy annak mun­kájában az Egyesült Államok nem kaphat érdemi szerepet. E né­zet tarthatatlanságáról a hatvanas évek máso­dik felére sikerült meg­győzni a Szovjetuniót. A tulajdnképpeni EBEÉ- folyamat 1972-ben kez­dődött, és 1975-ben a Helsinki Záróokmány aláírásával érte el első csúcspontját. Ezt köve­tően 35 tagállam három utótalálkozót tartott: 1977-78-ban Belgrád­­ban, 1980-ban Madrid­ban és 1986-tól 89-ig Bécsben. Az EBEÉ rész­vevőinek száma az euró­pai változásokkal és a Szovjetunió szétbomlá­sával 52-re nőtt. Célja azonban változatlan ma­radt: a térség biztonsá­gának és együttműkö­désének erősítése. Borul a konferencia?!N­agy­követünk kivonult az ülésről A két hónapos szünet után kedden az Európai Közös­ség terve alapján újrakez­dett genfi Bosznia-konfe­­renciát ismét az összeomlás fenyegeti. A boszniai mu­zulmán kormány képviselői szerint Szerbia nyomása alatt az EK megbízottja, David Owen nem a ráru­házott mandátum szerint vezeti a tárgyalásokat. A szerb és a horvát vezetők viszont úgy vélik, a musz­­limok területi igényei aka­dályozzák az előrelépést. „Nagyon sajnálom, de visszakerültünk a kiinduló­pontra” — állapította meg Haris Silajdzic bosnyák kormányfő a keddi tárgya­lások után. Muhamed Sa­­cirbey, Bosznia ENSZ- nagykövete pedig kijelen­tette: az Owen vezette tár­gyalások eltérnek az új EK- tervtől, amely a boszniai szerbektől 3-4 százaléknyi terület átengedését kéri a muzulmánok javára, cseré­be a szerbek vezette Jugo­szláviával szemben elren­delt ENSZ-szankciók eny­hítéséért. Az EK-terv meg­vitatása helyett David Owen — a diplomata fogal­mazása szerint „szerencsét­lenül, gyalázatos módon” — elfogadta a szerb indítványt és elsőként Szarajevó ter­vezett etnikai felosztásáról kezdte meg a tárgyalást, amely e halogatás miatt bármikor összeomolhat. (A szeptemberben előterjesz­tett javaslat szerint az ost­romlott boszniai fővárost legalább két évre ENSZ- felügyelet alá helyeznék.) Ugyanakkor Franjo Tudj­­man horvát elnök az Izet­­begoviccsal folytatott meg­beszélés után a muzulmá­nokat vádolta új követelé­sekkel. Ha nincs pénzed benzinre, elégedj meg egyetlen lóerővel - kép a mai Szerbiából REFLEKTOR Szót érteni kötelező A németek és a franciák érdekeit nehéz összeegyez­tetni. Németország a világ egyik legnagyobb élelmi­szer-importőre, míg Franciaország jelentős mező­­gazdasági exportőr. Bonn gazdaságilag is jelen van Kelet-Európában, míg Párizs e térségbeli céljai min­dig is kimerültek a német politikai jelenlét ki­egyensúlyozásában. Franciaország hagyományosan Moszkvára, Belgrádra, Bukarestre és Prágára tá­maszkodott, Németország viszont mindig közelebb érezte magához Zágrábot, Bécset és Budapestet. Párizs vetélytársnak tekinti az Egyesült Államokat, Németország viszont változatlanul, mint szövetsé­gest veszi számításba. A franciák a hatvanas évek óta egykori nyugat-afrikai gyarmataikat akarják közelebb hozni Európához, a németek — amióta csak módjuk van rá — a kelet-közép-európai álla­mokat. Ám éppen, mert annyi érdekellentét feszül közöt­tük, szinte kötelező számukra, hogy szót értsenek egymással. És szót is értenek, legalábbis De Gaulle és Adenauer korszaka óta, amikor megállapodtak: rendszeres csúcstalálkozókkal tartják karban kap­csolataikat. S nagyon kell, hogy e kapcsolatok jók legyenek, hiszen minden másnál inkább ezen múlik Európa egysége. Kepecs Ferenc a hasonlónak segít A Nagy-Britanniában kor­mányzó Konzervatív Párt alelnöke, a mostani magyar kormánykoalíció győzelmé­ben látja a magyarországi átalakulás biztosítékát. A brit Konzervatív Párt azzal is kifejezi érdekeltségét, hogy tanácsadót küldött, segíteni az MDF választási előkészületeit — mondta a múlt héten az MTI-nek Kó­nya Imre, az MDF parla­menti frakcióvezetője, mi­után Londonban találkozott Sir Geoffrey Pattie-vel, a brit Konzervatív Párt kül­­ügyekért felelős alelnöké­­vel. A brit Konzervatív Párt­nak hasonló programja van a KDNP számára is, de a kisgazdákkal nem foglal­koznak, mert nincs elég emberük. A múlt héten Sir David Steel, a kisebbik brit par­lamenti ellenzéki párt, a Liberális Demokraták egyik vezetője — egyéb­ként a Liberális Internacio­­nálé megválasztott elnöke — is úgy nyilatkozott az MTI-nek: ők épp azért egyeztek bele az idei Libe­rális Világkonferencia bu­dapesti helyszínébe, mert a magyar liberális pártok ar­culatépítését akarják erő­síteni. A nagyobbik brit ellen­zéki párt, a Munkáspárt nemzetközi osztályának munkatársa, Nick Rogers azt mondta az MTI-nek, hogy ők az MSZP-vel és a szociáldemokratákkal mű­ködnek együtt. A Munkás­párt szervezési osztályának egyik vezetője, John Brag­­gins, májusban járt Ma­gyarországon kampány­szervezési tanácsokat adni e két pártnak. Utána a brit Munkáspárt irodafelszere­lést is küldött. 199­3. DECEMBER 1., SZERDA Megfigyelői jogállás A Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlése ked­den úgy határozott, hogy állandó megfigyelői státust ad Magyarországnak és több más kelet-közép-eu­­rópai országnak. A döntés értelmében a magyar (valamint a bolgár, az észt, a litván, a lengyel, a román, a cseh és a szlo­vák­ küldöttségekkel való kapcsolatot intézménye­sebb szintre emelik, ezek a delegációk a jövőben nem­csak meghívásra, hanem állandó jelleggel lehetnek jelen a közgyűlés ülés­szakain. Háromórás ünnepi ülésen emlékeztek meg a „nagy egyesülés” 75. évforduló­járól kedden a román par­lament két házának együt­tes ülésén, amelyen vendég­ként a Moldovai Köztársa­ság parlamentjének kül­döttsége is jelen volt. A vendégek két, egymással közvetve polemizáló képvi­selőjének felszólalása után valamennyi parlamenti párt és több nemzetiség repre­zentánsa beszédet mondott, lehetőséget nyújtva a ro­mán történelemkönyv egé­szének bekalandozására, Decebal diákvezértől az 1989. decemberi fordulatig, és napjainkig, s a román politika minden kérdésének sokszor egymástól eltérő értékelésére. Több szónok is szólt „a Dnyeszter és a Tisza kö­zött” (és azon túl) élő ro­mánság törekvéseiről, az 1918-ban megszületett Nagy-Románia történelmi határairól, fejezte ki óha­ját (mint az azonos nevű párt elnöke, Corneliu Va­dim Tudor) azok helyreállí­tására, kórusban kiáltották az elszakított tartományok nevét,­­ amelyek közül az egyik ma a Moldovai Köz­társaság zömét adja, a má­sik Ukrajnához tartozik. Mint arról a Rompres hírügynökség és annak alapján a román televízió is beszámolt, az első ilyen megnyilvánulások nyomán mind az ukrán, mind a magyar nagykövet elhagy­ta a parlament üléstermét, és nem tért vissza az ülés­re. Elég a sima EBEÉ-többség (Folytatás az 1. oldalról) él a többségi döntéshozatal felé. Magyarország reméli, hogy az EBEÉ jövő de­cemberi budapesti csúcs­­értekezletéig politikai dön­tésre előkészít­etté válik a délszláv államok hagyo­mányos fegyverzeteinek korlátozásáról szóló javas­lat — közölte Gyarmati István magyar nagykövet. Az amerikai külügymi­niszter felszólalásában sür­gette az emberi jogok — és mintegy ennek legfőbb garanciájaként —, a kife­jezési szabadság védelmét az új demokráciákban. Warren Christopher szerint haladás van a nyomtatott sajtó szabadságának biz­tosításában, noha tovább­ra is léteznek korlátozá­sok a terjesztést és a hoz­záférhet­őséget illetően.­­ „Még nagyobb akadály a nyitott társadalmak épí­tése előtt az — mondta szó szerint —, hogy nincs ha­ladás az elektronikus tö­megtájékoztatás szabadsá­ga terén. A televízió a demokrácia »legnagyobb hangszórója«, és nem sza­bad megengedni, hogy egyetlen párt foglya le­gyen.” Utunk transzeurópai lesz A most formálódó transz­európai úthálózat újabb ke­let-európai útvonalakra tör­ténő kiterjesztése, a PHARE-pénzek közlekedés­­fejlesztést szolgáló felhasz­nálásának további könnyí­tése, valamint általában is az Európai Unió és a kelet­európai térség közötti együttműködés konkretizá­lása volt a főbb téma az EU és a hat társult kelet­európai ország közlekedési miniszterének első együttes tanácskozásán. Mint a magyar miniszter, Schamschula György, utóbb az MTI munkatársának el­mondta, Magyarországot közvetlenül is érintette az a döntés, hogy a transz­európai útvonalak közé so­rolják a Lengyelországot, Szlovákiát és Budapestet összekötő Varsó—Krakkó— Budapest közúti tengelyt. Ennek révén mód nyílhat a számunkra oly szükséges Budapest—Vác útszakasz fejlesztésére is — mutatott rá. Hu bin mi­ni­szíte rol­uik elhatárolja magát Tűzpárbaj palesztin héjákkal Heves tűzpárbajt vívtak egymással a dél-gázai Ra­­fahban izraeli katonák és a PFSZ fő erejét adó Fatah helyi fegyveresei, a Fatah Héjái. A megszálló erők le­tartóztatták a csoport ve­zetőjét. Az öt palesztin és három izraeli sebesülését okozó incidens az első ilyen eset volt Izrael és a PFSZ szeptemberi megál­lapodása óta. Jichak Ra­bin izraeli kormányfő, vé­delmi miniszter a kedé­lyek lecsillapítására, de egyúttal a körözött palesz­tinok további üldözésére adott parancsot a hadse­regnek, valamelyest elha­tárolva magát a hétfői összecsapást kiváltó kato­nai akciótól. A Fatah Héjái néhány órával a tűzharc kirobba­nása előtt hirdették meg az izraeli célpontok elleni — szeptember vége óta szünetelő — támadásaik újrakezdését, amiért va­sárnap egyik emberüket izraeli katonák lelőtték egy összecsapásban. Kedden kora délutánig legalább hatvanöt palesztin szenvedett lőtt sebeket iz­raeli katonák fegyverétől a megszállt Gázai övezet­ben az intifáda (palesztin lázadás) hét évvel ezelőtti kezdetéhez hasonló össze­csapások során. Hétfő óta újabb általá­nos sztrájk bénítja meg a Gázai övezet életét, a va­sárnap elesett Fatah-ak­­tivista emlékére. A hét vé­gén három napig hamászis­­ta vezetők lelövése miatt tiltakoztak ugyanígy a körzet lakói. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa egyhangú határozat­ban újabb hat hónappal meghosszabbította a Go­­lán-fennsíkon állomásozó ENSZ-bé­kefenntartók man­dátumát. A kéksisakosok az izraeli és Szíriai csa­patokat választják el egy­mástól. Drog Kelet-Európán át Meredeken nő a kábító­szer-csempészet Kelet- Európában, miután jól szervezett helyi bűnöző bandák tűntek fel a drog­kereskedelemben. Az új bűnözőcsoportok az olasz maffia segítségével egyre nagyobb szerepet játszanak a kábítószer-csempészet­ben — közölte kedden Bécsben az Interpol és az ENSZ Nemzetközi Kábító­szer-ellenőrzési Tanácsa. — A kábítószer nagy ré­sze kamionokban lépi át a határt — mondták. — Emelkedik a drogkereske­delemben részt vevő ma­gyar, cseh és szlovák ál­lampolgárok száma és egy­re több osztrák próbál kapcsolatokat kiépíteni a kelet-európai országokkal — hangsúlyozta. Kikérik maguknak Ukrajna a korábbinál is keményebb álláspontra he­lyezkedve a hadászati atomfegyverek leszerelése ügyében, kedden több fó­rumon is jogtalannak ne­vezte az elmúlt napokban elhangzott moszkvai váda­kat és durva beavatkozás­nak minősített bármi­féle, hasonló hangnemű nyilatkozatot.

Next