Népszava, 1993. december (121. évfolyam, 280-305. sz.)
1993-12-01 / 280. szám
NÉPSZAVA 1993. DECEMBER 1., SZERDA A NAP KÉRDÉSE Egyezségre jut-e a kormány a vasasokkal ? Válaszso! Paszternák László Az acél- és vasipart érintő kérdések nem csupán gazdasági jellegűek, elválaszthatatlanok a szociális problémáktól. A borsodi régióban már pattanásig feszült a helyzet - tájékoztatta lapunkat Paszternák László, a vasasszakszervezet elnöke. — Ha a tényeket katasztrofálisnak ítélem, nem járok messze az igazságtól. A munkások már több ízben jelezték, hogy ha mi nem tudunk az asztal mellett eredményeket elérni, akkor ők készek véleményüket nyomatékosabban kifejezni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy csákányokkal és kalapácsokkal vonulnának ki az utcára. Az acélipari válság több mint százezer embert érint közvetlenül, szakszervezetünk ezért kezdeményezett egyeztetést a kormánnyal. — Mennyire egységesek a szakszervezetek e kérdésben? — Az elmúlt három év problémái után muszály konszenzusra jutnunk. A munkavállalók érdekében félre kell tennünk a személyes torzsalkodásokat, és a szervezeti sovinizmust, már csak azért is, mert enynyi szak- és érdekvédelmi szervezetet a hatalom egyszerűen nem vesz tudomásul. — Milyen esélyeket ad önmaguknak a kormánnyal szembeni egyezkedésen? — Tudomásul kell venni, hogy nyíltan vagy kimondatlanul, de elkezdődtek a pártkampányok és a választásokig már kevés az idő. Az érdemi megoldások sajnos csak a következő időszakra várhatók. — A szakszervezet által kidolgozott válságkezelő program milyen megoldást kínál? — Három variációt dolgoztunk ki, de még a legenyhébb változat is tartalmaz létszámleépítést. Ózd környékén csaknem tízezer a munkanélküli, és Diósgyőrben is magas az arányuk, körülbelül 20 százalék. A tendencia növekedést mutat, így ennek mérséklése is jelentős eredménynek számít. — Eddig is óriási pénzt injekcióztak az iparágba, mégis mélyült a válság. Mi lehet ennek az oka? — Nagy problémát jelentett, hogy a pénzt nem munkahelyteremtésre fordították. A nehézségeket nem lehet átmeneti módon kezelni, és jelentős állami beavatkozásra van szükség a továbbiakban is. Kovách Attila Rendkívüli vasaskongresszus (Folytatás az 1. oldalról) vállalók szempontjából csupán az érdekes, hogy betegség esetén is jusson jövedelemhez a dolgozó, mindazonáltal számára az mindegy, hogy azt a költségvetés vagy a munkaadó finanszírozza. Az állásidőre vonatkozó munka törvényikönyvi passzus is vitára ad okot. A törvénycikk kimondja, hogy ha a dolgozó munkára készen megjelenik, de rajta kívülálló okok miatt mégsem tud dolgozni, akkor arra az időre is megilleti a szerződése szerinti pénz. A munkaadók álláspontja ez ügyben az, hogy az el nem végzett munkáért nem jár fizetség. Problémák a rasútvonalakon Nagy hó, de járható utak Az országban járhiatatban út, vagy a hó miatt elzárt település nincs, de a Dunántúlon sok útvonal nehezen járható, a több mint félméteres friss hóréteg akadályozta a közlekedést. A vasúti közlekedésben elsősorban a pécsi és a szombathelyi körzetekben okoz problémát a havazás. A Volánbusz járművei ugyan késnek, de járatkimaradás nem volt. A Ferihegyi repülőtereken az induló és érkező gépek forgalma zavartalan. Nincs gond a napi élelmiszer-kiszállításokkal. Kinek sárgás az egészségügy biztosítása ? Jövőre ismét emelik a gyógyszerek árát (Munkatársunktól) Az Egészségbiztosítási önkormányzat tegnap délután tartotta közgyűlését, melyen a társadalombiztosítást érintő kérdésekről, az 1975. évi II. törvény módosításáról, s a jövői évi (esetleges) gyógyszeráremelésekről vitatkoztak és döntöttek a résztvevők. Amint az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatón dr. Sándor László elnök elmondta, sajnálattal tapasztalják, hogy a parlament valamint a kormány menynyire nem a fontosságának megfelelő, rendkívüli sürgősséggel kezeli ezt a problémakört. Már decembert írunk, és még nem látja az önkormányzat a zárszámadás eredményét, nem tisztázódott, hogy valóban 80 milliárdnyi részvényt kell-e a nyugdíjbiztosítási önkormányzattal együtt kibocsátaniuk, sőt még az sem dőlt el, hogy ez év december 31-ig elkészül-e a vagyongazdálkodási törvény. Sándor úr saját véleménye: pillanatnyilag nem kedvez a politikai helyzet ezen ügyek bármiféle rendezésének, így várhatóan majd csak a következő kormányzati időszakban történik jelentős változás. Az 1994. évi költségvetéssel kapcsolatban leszögezte, ha kintlévőségeik behajtására nem találnak megoldást, az elsősorban a szolgáltatások színvonalának romlását vonja maga után. Ez pedig azért is veszélyes, mert így is nagy a szakmán belüli feszültség. Kérdés persze, hogy a dr. Matejka Zsuzsanna főgyógyszerész által jelzett 1994. évi, 25 százalékos gyógyszer-áremelés hol fog feszültséget okozni? Feltehetően a betegek nem éppen szűk körében. Mint kiderült ugyanis, jövő évben 11—12 milliárd forintos hiánnyal indulnak, aminek mindössze negyedét fedezné meg ,a 25 százalékos áremelés is. A fennmaradó rést egyebek mellett a gyógyszertámogatás-átcsoportosításokból kívánják a jövő évben fedezni. Az Egészségbiztosítási önkormányzat alapszabályát többek között az Igazságügyi Minisztériummal konzultálva korrigálták, így rövidesen visszakerülhet az alapszabály a Tisztelt Házhoz. A belső munkákról dr. Sándor László kifejtette, hogy márciusig egy új, egészségbiztosítási koncepciót szeretnének kidolgozni, mely alapja lehetne egy új egészségbiztosítási törvénynek, így most csupán a legszükségesebb módosításokat indítványozzák az 1975. évi II. törvényben is, így például ezután az egyházak és egyházi személyek ugyanolyan munkáltatói és munkavállalói jogokkal rendelkeznének, mint bárki más. S a teljes táppénzhez megkövetelt — folyamatos biztosításban töltött idő az eddigi legalább 90 napról, legalább 180 napra növekedne. Sándor László és Simsa Péter: semmi okuk az optimizmusra Tapolcsányi Éva felvétele Feltörték Dörnbach autóját Kedden hajnalban több más autóval együtt feltörték és kirabolták Dörnbach Alajosnak, a parlament alelnökének a budapesti Naphegy utcában parkoló kocsiját. Dörnbach járművéből csupán egy rádiómagnó volt a zsákmány. A két tettest, K. Istvánt és B. Csabát a rendőrség percek alatt elfogta. Államtitkárok cseréje az Ipari Minisztériumban (Munkatársunktól) Felmentését javasolja a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter dr. Balázs Péternek, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkárának (lásd Lexikon). A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye szerint a köztársasági elnöknek december elsejei hatállyal kellene ezt a döntést meghozni. Dr. Balázs Péter korábban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában dolgozott, s az előző ipari miniszter, Szabó Iván ténykedése alatt került az IKM-be. Információink szerint a jövőben ismét a külföldi kapcsolatokkal foglalkozhat, hiszen külügyi területen fog dolgozni. A tárca új közigazgatási államtitkári posztjára dr. Locsmándi Bélát javasolják, s már kezdeményezték az Országgyűlés elnökénél a bizottsági meghallgatást, amelyre a jövő héten kerül sor. Az eddigi közigazgatási főtitkár 1948- ban született, Pécsett szerzett jogi diplomát, s tett jogtanácsosi szakvizsgát. Az államigazgatásban dolgozott, majd a Kereskedők Országos Szervezetében volt jogi és igazgatási főosztályvezető, ahonnan 1991. július 22-én került az Ipari Minisztériumba. Felügyelete alá tartozott a humánpolitikai terület, az in-formatika, az ellenőrzés és a gazdasági hivatal. " Szemlézetenül A Kossuth Rádió Lapszemlével kapcsolatos döntéséről az Esti Hírlap szerkesztősége fontosnak tartja a következőket nyilvánosságra hozni: Meglepetéssel és felháborodással vettük tudomásul, hogy a Kossuth Rádió döntése szerint ezentúl a kilenc országos napilap közül mindössze ötből hajlandó szemlézni a reggeli meg a délutáni Krónika. Kimaradt tehát az Esti Hírlap, a Mai Nap, a Népszava és a Kurír. Ugyanakkor szerepel olyan megyei lap, amely egyáltalán nem nevezhető országos napilapnak. (Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy a szemlézhetőek közül három napilap példányszáma is elmarad például az Esti Hírlap mögött.) Az Esti Hírlap kihagyása a Lapszemléből olyan megkülönböztetést jelent — erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt —, amely számunkra elfogadhatatlan. Ne a rádió vezetőinek szempontjai, hanem az öszszes napilap mindenkori tartalma legyen a mérvadó! Fentiek alapján igényt tartunk a Kossuth Rádió vezetőinek döntésüket megváltoztató válaszára. Franka Tibor főszerkesztő Két lövés a vita végén (Munkatársunktól) Fegyverdörrenések verték fel tegnap délután a III. kerületi Kabar utca 4. számú házat. Az első emeleten lakó Laki János összeveszett, majd kibékült feleségével. Ezek után, ki tudja miért, mégis elővette a szekrényből pisztolyát. A mit sem sejtő aszszonyt közvetlen közelről fejbe lőtte. A szerencsétlen nő azonnal meghalt. A gyilkosságot követően Laki maga ellen fordította a fegyver csövét, s bár főbe lőtte magát, csodával határos módon életben maradt. Súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba. A családi tragédia rendőrségi vizsgálata lapzártánkkor még tartott. BELFÖLD 3 EDDIGI LEGSÚLYOSABB válságát éli át a hazai mezőgazdaság — állapítja meg a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége által az Országgyűlés mezőgazdasági vitanapjára készített összefoglaló. Az agrártermelők sokasága már a közvetlen termelési költségeket sem képes finanszírozni. Az ágazat nemcsak tartalékait vesztette el, hanem részben termelési erőforrásait is, ami már az egész nemzetgazdaság stabilitását veszélyezteti. MEGALAKULT az Országos Köznevelési Tanács. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter tegnap a tanács 21 tagjának adta át a három évre szóló felkérő levelet. A testület, mely elnökévé választotta Illyés Sándort, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola igazgatóját, döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakmai testület. TÖBB A LAKÁSTŰZ. Az utóbbi öt hétben országszerte ugrásszerűen nőtt a lakástüzek száma, s ezek során egy hónap alatt 35-en vesztették életüket. A halálos áldozatok zöme idős ember, vagy gyerek. NEMZETI KATASZTRÓFA TANÁCS felállítását javasolta a magyar honvédség fősebésze, Farkas József orvos-vezérőrnagy szerint a tanácsot nem valamelyik tárca, hanem közvetlenül a kormány alá kéne rendelni. A tanács a katasztrófavédelem ügyeivel foglalkozna, az oktatástól a gyakorlati felkészítésig. A VALÓDINÁL KEDVEZŐTLENEBB kép alakult ki Magyarországon a cigányságról — véli a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége. Egyre többen gondolják, hogy minden bajnak oka a képzetlen és képezhetetlen cigányság. A valóság viszont az, hogy számos helyen sikerült földhöz juttatni, és az állattenyésztésbe bevonni a cigányokat. NINCS FÖLD az Állampuszta környékén tervezett kárpótlási földárverésekhez. Az állampusztai börtön és fogház ugyanis úgy véli, hogy a rabgazdaság földjeit nem lehet felosztani. LEXIKON KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMTITKÁR: a rendszerváltást követő alkotmánymódosítások alapján létrehozott új közigazgatási tisztség. A közigazgatási államtitkárok szervezik és koordinálják az egyes szaktárcákon belül a szakmai munkát. A közigazgatási államtitkárok megbízatása rendszerint határozatlan időre szól. Ezzel szemben a politikai felelősséggel rendelkező miniszterek, illetve politikai államtitkárok a funkciójukban csak addig maradnak meg, amíg a kormányfő e tisztségből fel nem menti őket. A közigazgatási államtitkár feladata az is, hogy a minisztériumok működésének folytonosságát a választások ideje alatt is megőrizze.