Népszava, 1994. május (122. évfolyam, 101–125. sz.)

1994-05-02 / 101. szám

2 1994. MÁJUS 2., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Anyaotthon Gödöllőn Negyvennyolc személyes anyaotthont avattak szombaton Gödöllőn. A Tessedik Sámuel Alapítvány által építtetett léte­sítmény és teljes berendezése csaknem 50 millió forintba ke­rült. Az otthon a válságos helyzetbe került terhes anyák és gyermekeik számára nyújt átmeneti szállást. Az első lakók néhány napon belül beköltöznek. Az intézményt, amely je­lentős társadalmi összefogással készült, Tőkés László nagy­váradi megyéspüspök szentelte fel. Az állam tovább már nem karcsúsítható Kónya Imre belügyminiszter a belügyi majálison rendezett fórumon elmondta, hogy az állami apparátus csökkentése már elérte azt a határt, amelyet nem lehet túllépni. A polgá­rok érdekében tevékenykedő, hatékonyan működő állam már nem karcsúsítható tovább. A miniszter Magyar Bálint egyik, napokban elhangzott kijelentését - mely szerint az MDF hasonlít az orosz csapatokhoz, amelyek mindent le­szereltek távozásuk előtt - visszautasítva hangsúlyozta: el­fogadhatatlan számukra az a fajta politikai magatartás, amelyik, ha saját pártpolitikai álláspontjával ellentétes dön­tést észlel, rögtön megkérdőjelezi a másik fél politikai tisz­tességét. Istentisztelet a meghalt katonafiúk emlékére Ökumenikus istentiszteletet tartottak vasárnap a Szent István Bazilikában a békeidőben, erőszakos halállal meghalt sor­katonák emlékére. A Jogsértettek Egyesületének tagjai, vala­mint a gyermeküket gyászoló szülők is megemlékeztek fiaik­ról, akik békeidőben, tisztázatlan körülmények között vesztet­ték életüket. Emléktábla a néhai miniszterelnöknek Antall József emléke előtt tisztelegve márványtáblát helyez­tek el a Veszprém megyei Palóznakon a faluházon, amelyet pontosan egy évvel ezelőtt avatott fel a néhai miniszterel­nök. Az emléktáblát vasárnap Antall Józsefné leplezte le. Szabó Tamás tárcanélküli miniszter emlékezett az egy év­vel ezelőtti napra, amikor Antall József ukrajnai nehéz tárgyalása után a palóznakiakkal együtt ünnepelte a falu je­les eseményét. Fesztivál és viharjelző Vitorláskerékpár- és vízirobogó-versennyel, valamint divat­­bemutatóval kezdetét vette vasárnap a Balaton Fesztivál 28 napos programja. Az idén már Balatonfüred, Badacsony­tomaj, Balatonkeresztúr és Sármellék is csatlakozott a feszti­válhoz, amely így 22 településen zajlik, csaknem 100 féle rendezvényt kínálva. Schamschula György kötekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter a keszthelyi mólónál megnyitó­­beszédet mondott, majd keszthelyi öbölbe kifutó kishajóról virágkoszorút dobott a tó vizébe a szezonnyitás jelképeként. Egyébként pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat meg­kezdte szeptember 30-ig tartó viharjelző munkáját a Balaton­nál, az Országos Rendőrkapitányság tulajdonában lévő automata fényjelzővel. Nemzetközi egyesület a Dunáért A Reális Zöldek Klubja a Duna az ember szolgálatában elne­vezéssel nemzetközi civil szervezetek egyesületét kívánja létrehozni, amelynek célja a Bős-Nagymarosi erőmű ügyé­ben a környezetbarát kompromisszumos megoldások kere­sése és támogatása lesz. Ezt Juhos László, a vízlépcső­­rendszert elfogadó klub vezetője mondta, miután visszatért arról a hét végi pozsonyi konferenciáról, amelyet a Duna ma­gyar-szlovák szakaszának kihasználtságáról szervezett az erőmű beruházási vállalata, a szlovák környezetvédelmi mi­niszter védnöksége mellett. Hídfesztivál Esztergomban Második alkalommal rendezték meg szombaton Esztergom­ban az úgynevezett hídfesztivált, nívós amatőr színjátszókö­rök és zenekarok fellépésével magyar, szlovákiai magyar és szlovák fiatalok. A nap teljes bevételét - ugyanúgy, mint ta­valy-az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő, de a II. világháborúban a visszavonuló németek által felrobban­tott Mária-Valéria híd újjáépítésére ajánlották fel. Tiltakoznak a szocialisták Kampány alatt a szenny­áradat zavartalanul folytatódik A Magyar Szocialista Párt és vezetői fenntart­ják maguknak a jogot minden törvényes jogor­voslati lehetőség igénybevételére a Magyar Televízióban folyó rágalomkampány résztvevői­vel szemben. A párt nevében kiadott levélben Szekeres Imre kampányfőnök a tévében hetek óta zajló példátlan gyűlöletszítás miatt tiltako­zik Nahlik Gábor tévéalelnöknél. NÉPSZAVA-információ Az apropót a múlt pénteki Panoráma szolgáltatta. A külpolitikai­­ műsorban megszólalt egy 1956-os, ké­sőbb Svédországba emigrált forradalmár. Kandikó Imre azt állította, hogy 1957 ele­jén a Mosonyi utcai kórház­ban Horn Gyula - karhatal­­mistaként - kétszer szájba­­rúgta őt. A televízió vezetőjének írott levélben Szekeres le­szögezi: a műsorokban nap­ról napra hamis vádakat kö­zölnek, amelyek célja az MSZP és vezetőinek lejára­tása. Ezek nem csupán a té­vé által is aláírt választási etikai kódexet sértik, ha­nem kimerítik a rágalmazás és becsületsértés bűntettét. A műsorok készítői ráadá­sul egyetlen esetben sem ajánlották fel a megtáma­dott(ak)nak a válaszadás le­hetőségét. Az MSZP nevében Szeke­res Imre három pontban összegezte követeléseiket. Elsőként a Magyar Televízió határolja el magát a közölt rágalmaktól oly módon, hogy az adásokért felelős ve­zető nyilvánosan kövesse meg a becsületükben meg­­sértetteket és az MSZP-t. Ezen felül Nahl-Noncsik Gábor a mai napig személye­sen tegyen közzé nyilatkoza­tot a rádióban, a tévé vala­mennyi hírműsorában és az írott sajtóban. Végezetül Szekeres követeli, hogy az el­múlt hetek botrányos műso­rainak elkészítéséért és su­gárzásáért felelős vezetők (Pálfy G. István, a Híradó és A Hét, Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője - a szerk.) ellen azonnal indul­jon fegyelmi eljárás. Ennek befejezéséig az illetőket Nahlik függessze fel beosz­tásukból. Az MSZP kibocsátott egy felhívást is, amelyben egye­bek közt kérik a választási etikai kódexet aláíró párto­kat, hogy foglaljanak állást a televízió szennyáradatá­ról. Ugyancsak állásfoglalá­sért fordulnak az Országos Választási Bizottsághoz. Ha semmilyen változás sem kö­vetkezik be, az MSZP a leg­főbb ügyész véleményét kéri a tévé politikai műsorairól. A kommüniké szerint alap­vető felelősség terheli az MDF vezette kormányt, amely mindeddig semmit sem tett a rágalomhadjárat megfékezése érdekében. Többször fölmerült, hogy Horn Gyula tegyen végre lé­péseket a személyét ért alpá­ri vádak jogi orvoslásáért. A pártelnök legutóbb a Pesti Hírlap főszerkesztője által nyilvánosan elmondott rága­lom­gyanús kijelentések után döntött úgy, hogy nem tesz feljelentést. Most sincs szó arról, hogy elszakadt vol­na a cérna - mondotta la­punk kérdésére Szekeres Im­re­­. Horn nem fog perelni, mert ez méltatlan lenne hoz­zá. Azért is kérik a legfőbb ügyész állásfoglalását, mert Györgyi Kálmánnak lehetősé­ge van pert kezdeményezni bűncselekmény minősített esetének gyanúja miatt. Sze­keres elmondta: a tévében és a kormány részéről zajló gyű­löletkampányt az emberek többsége elutasítóan fogadja. Ami a Kandikó által közölt vádat illeti, Szekeres a rádió szombati Déli Krónikájában ismertette Horn egykori pa­rancsnokának az MSZP-hez írott levelében foglaltakat. Ebben kijelenti: beosztottja a környékén sem járt a Mo­sonyi utcai kórháznak, tűz­szerészként teljesített kar­hatalmi szolgálatot. Tegnap este a televízió egyetlen műsorában sem hangzott el reagálás az in­tézmény vezetőinek részé­ről. A A Hét utolsó percei­ben Pálfy G. István felveze­tésében 28 társadalmi szö­vetség felhívását tették közzé. Ebben arról beszéltek, hogy hazánkban liberálbolsevi­­kok és nemzetben gondol­kodó pártok állnak szemben egymással. Előbbiek évtize­dek óta pusztítják az orszá­got, utóbbiak képviselik az egyetlen elfogadható utat Magyarország számára. Nullaponton Ha az új kormány nem kezdi el heteken belül a válság­­kezelő intézkedéseket, ak­kor az ország 15 hónapon belül fizetésképtelenné válik - mondta Lengyel László politológus a gazda­sági állapotokról szólva a Magyarországi Szociál­demokrata Párt városligeti majálisán. Ma a gazdaság nullpont körül pang. Hang­súlyozta: nem történtek beruházások, a gazdasági szereplők menekítették a javaikat. Ez vezetett az el­adósodáshoz. A jelenlegi vezetők megismételték a rossz kádári korszak gaz­daságpolitikáját. Riasztó visszaélések Andrássy Antal NÉPSZAVA A pártok jóvoltából kétna­pos majális résztvevői le­hettek a veszprémiek. A szombatit politikai fórum tarkította, amelynek ven­dége Dornbach Alajos volt. A politikus megjegyezte, az elmúlt hetekben túl sokan folytatnak negatív kam­pányt, más pártok képvise­lőit gyalázzák, hazafiasság­ra hivatkozva. Nincs hitele annak a poli­tikusnak, aki politikai el­lenfeleit ellenségnek nevezi. Az SZDSZ meg van győződ­ve, hangsúlyozta Dorn­bach, hogy a kormánypár­tokra, különösen az MDF-re, a leendő ellenzékben nagy szükség van. Munkatársunk kérdésére - ha az SZDSZ hatalomra kerülésével nem ismeri el a napjainkban napvilágra ke­rülő kétes privatizációs szerződések, vagyonátját­­szások érvényességét, ezzel nem ijeszti-e el a külföldi tőkét - Dornbach leszögez­te: a külföldi tőkét a vissza­élések riasztják el. Az SZDSZ mindent elkö­vet annak érdekében, hogy a nyilvánosság erejével ele­jét vegye a kétes ügyletek­nek. Majális a parlamenti választások árnyékában (Folytatás az 1. oldalról) A választások utáni koalíció­ról is szót ejtett Boross Pé­ter, s rámutatott, hogy bár­mennyire is szeretné, de nem lát esélyt a jobboldali pártokkal az együttműkö­désre, az egyetlen kivétel az Egyesült Kisgazda Párt. A miniszterelnök szerint a je­lenlegi felállásban nem tud elképzelni koalíciót a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gével, s ennek okaként az SZDSZ budapesti „kemény magját” jelölte meg. „Semmilyen felelősségrevo­­nást sem kezdeményezünk a mostani kormánnyal szem­ben” - szögezte le Horn Gyula arra az esetre utalva, ha az MSZP alakítana kormányt a választások után. A városli­geti majálison tartott fóru­mon a szocialista pártelnök azonban ismét kijelentette: az április elejétől hozott privatizációs döntéseket mindenképpen megvizsgál­ják. A mostani kormány fe­letti ítéletet pedig rábízzák a választókra. A fórum másik résztvevője, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének el­nöke a társadalombiztosítá­si önkormányzatok anyagi nehézségeiről elmondta: hiá­ba van parlamenti döntés a 300 milliárd forint értékű vagyon odaítéléséről, las­san nem lesz mit átadni. Nagy Sándor elfogadhatat­lannak nevezte, hogy a nettó átlagbérek már a létmini­mum körül vannak, s hogy alig épülnek lakások az or­szágban. Ezért a következő kormánynak kedvezményes lakáshitel lehetőségén kell gondolkodnia. Leszögezte azonban, hogy minden szo­ciális intézkedés alapja a gazdaság élénkülése és a társadalmi érdekegyeztetés megteremtése. - A következő kormány - amennyiben abban megha­tározó szerepet kap a Ke­reszténydemokrata Nép­párt - mindenképpen a pár­beszéd kormánya lesz - je­lentette ki Surján László, a KDNP elnöke a párt vasár­napi rákoscsabai majálisán. A kereszténydemokraták programjáról szólva a folya­matos párbeszéd szükséges­ségének hangsúlyozása mel­lett Surján László alapvető fontosságúnak nevezte a gazdasági növekedés megin­dítását, valamint a családok védelmét. A Magyar Igazság és Élet Pártja a kamaraerdei nagy­réten rendezte meg vasár­napi majálisát. A rendez­vény szónoka Csurka István, a MIÉP társelnöke volt. Az elmúlt évtizedekben május elseje egy kicsit a fel­­oldozás ünnepe volt. Jó vol­na végre ténylegesen a mun­ka ünnepévé tenni ezt a na­pot - mondta rövid beszédé­ben Csurka István. Hozzá­tette: jó ez a nap arra, hogy erőt gyűjtsünk a május nyol­­cadikai választásra. Csurka leszögezte: a Magyar Igazság és Élet Pártja minden előze­tes híreszteléssel szemben „ott lesz ennek a választásnak a végelszámolásánál”. Ha a jelenlegi koalíció marad hatalmon, akkor négy év múlva nem lesz mit kormányozni - mondta Thür­­mer Gyula elnök, a Munkás­párt május elsejei budapesti nagygyűlésén. Thürmer sze­rint négy évvel ezelőtt „a dolgozók magukat szavazták ki a hatalomból.” Az MSZP- ről szólva Thürmer hangsú­lyozta: a szocialisták nem ellenségei, hanem vetély­­társai a Munkáspártnak, s a választások után készek ve­lük a partneri együttműkö­désre. Csak egy boldog és örülni tudó társadalommal lehet végrehajtani azokat a válto­zásokat, amelyek szüksége­sek a felemelkedéshez - mondta Palotás János, a Köz­társaság Párt elnöke az bu­dai Hajógyári szigeten va­sárnap megtartott majáli­son. A pártelnök csak né­hány gondolatra szorítkozva vázolta elképzeléseit a je­lenlévőknek. Elmondta: 400 kiemelkedő szakember ké­szítette el a párt programját. Szerinte egyedül a Köztár­saság Párt programja ellen­őrizhető, azaz számonkér­­hető az ígéretek betartása. Ha kérdeznek, nincs botrány Kovách Attila NÉPSZAVA A baloldali fordulat ve­szélyéről beszélt Pálfy G. István, A Hét főszerkesztője tegnap este, s szerinte erre utaltak már a tavaly tavaszi társadalombiztosítási ön­­kormányzati választások is. A Hét műsorában közpén­zek, a nyugdíjasok pénzé­nek hűtlen kezelésével vá­dolta a nyugdíjbiztosítási önkormányzatot Kis Gyula, az Országgyűlés szociális bizottságának elnöke és Markos András szakértő. Szerintük mintegy egymil­­liárdot költene 1994-ben az önkormányzat irodaházak­ra. S ezen kívül még egyéb kétes ügyleteket is emlege­tett a két nyilatkozó. Az ott dolgozók számát is felduz­zasztotta újabb kétezer fő­vel. Többek között szakmai bázis és az ellenőrizhetőség hiányát említették az ön­­kormányzat döntései kap­csán. Kis Gyula úgy tájékoztatta A Hét nézőit, hogy az önkor­mányzat 218 millió jutalmat és prémiumot osztana szét az apparátusnak, s így összesen 14,6 milliárdot költenek magukra. A Hét nem kereste fel ka­merájával az önkormányzat tisztségviselőit. Az elhang­zott állítások kommentálá­sára kértük fel Nagy Sán­dort, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnökét. „Szemérmetlenül hazudik mind a Magyar Televízió, mind azok, akiket A Hét ri­portere megkérdezett” mondta Nagy Sándor. A to­vábbiakban leszögezte, hogy a műsorban elhangzottak elferdítik a tényeket. Nem tartja véletlennek, hogy őt nem kérdezték meg, mert a hazug állításokat rögtön cá­folta volna. A tényekről annyit mon­dott, hogy a társadalombiz­tosítási önkormányzatnak 1993-ban 13 milliárd 156 mil­lió forint volt előirányozva a 14,6 milliárd helyett, ellen­tétben Kis Gyula állításával, s akkoriban a nyugdíj- és az egészségbiztosítási ág még nem volt szétválasztva. „Ha meghallgattatna a másik fél is, akkor nem lenne botrány, nem lehetne manipulálni, s olcsó választási fogásokkal él­ni”- mondta végezetül Nagy Sándor.

Next