Népszava, 1994. június (122. évfolyam, 126–151. sz.)
1994-06-01 / 126. szám
1994. JÚNIUS 1., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN Hatályba lépett a főváros szmogrendelete Ma hatályba lép a Fővárosi Közgyűlés nemrég elfogadott füstködriadóterve, az úgynevezett szmogriadó-rendelet. Eszerint az emberi élet és egészség megóvása érdekében háromfokozatú füstködriadót rendelhet el a főpolgármester, amennyiben a szennyező anyagok koncentrációja két mérőállomáson, három órán át folyamatosan eléri vagy meghaladja a külön jogszabályban rögzített határértékeket. A lakosságot, az ipart és a közintézményeket az egyes fokozatokban eltérő módon érintik a korlátozások. Ennek megfelelően különböző mértékben megtiltanák például a gázfűtést és az üzemanyag-árusítást, illetve a szénhidrogén és nitrogénoxidokat kibocsátó berendezések működését. A Demokratikus Charta vitája a koalícióról Történelmi szükségszerűség, hogy az MSZP és az SZDSZ összefogjon a liberális eszmék mentén, és létrejöjjön a koalíció. Többek között ez hangzott el keddena Demokratikus Charta „És most mi legyen?” címmel megtartott nyilvános rendezvényén Budapesten, a Kossuth Klubban. A liberális hozzászólók többsége komoly egyeztető tárgyalásokhoz kötötte az esetleges kormánykoalíció létrejöttét. Konrád György egyetértett azokkal, akik nem tartanák helyesnek, ha a szombati MSZP-kongresszuson már döntenének a miniszterelnök személyéről. Konrád gondolatmenete szerint ugyanis Horn Gyula számos pártbéli elkötelezettsége miatt - a liberálisok számára kevésbé koalícióképes kormányt tudna alakítani, mint Békesi László. A főügyész tv-ügyben elfogulatlan A Legfőbb Ügyészség az elmúlt napokban hozott határozatában nem adott helyt a Magyar Televízió kérelmének, amelyben elfogultság miatt a fővárosi főügyész kizárását kérték, Nagy László - az MTV volt gazdasági főigazgatója - ellen tett büntetőfeljelentés további intézéséből. Az MTI értesülése szerint a fővárosi főügyész - bár elfogulatlannak tekinti magát - nem ellenezné az újabb feljelentés ügyintézéséből történő kizárását. A Legfőbb Ügyészség szerint a Magyar Televízió kérelmében felsorakoztatott érvek nem támasztják alá, hogy a fővárosi főügyésztől nem várható el az ügy elfogulatlan megítélése, s határozata ellen panasznak helye nincs. Alkotmányellenes címertiltás Az a kormányrendelet, amely a nem állami gazdálkodó szerveknek megtiltja a magyar címer használatát, alkotmányellenes. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság kedden aláírt határozatában, amelyben a kormányrendeletet 1995. augusztus 20-ai hatállyal megsemmisíti. Megállapítja, hogy a vizsgált rendelkezés az állami gazdálkodó szervezeteknek, a társadalmi és szövetkezeti szerveknek lehetővé tette, hogy engedélyt kérjenek az állami címer használatára. Ugyanakkor a nem állami cégek és a magánszemélyek ezt a jogot nem kapták meg. A kormányrendelet így indokolatlan előnyben részesítette az állami gazdálkodó szervezeteket, és ezzel megsértette a diszkrimináció tilalmának elvét. Vagyoni értéket jelenthet ugyanis, ha valamely terméken a nemzeti címer látható. Industria ’94 a vásárvárosban Az Industria '94, a beruházási javak nemzetközi szakvására is bizonyítja, hogy a magyar ipar technikai felkészültsége sokat fejlődött egy év alatt - jelentette ki Latorczai János, ipari és kereskedelmi miniszter a vásárnyitás alkalmából kedden. Elmondta: az ipari termelés bővült, ám sajnos az exportnövekedés elmaradt ettől az ütemtől. A miniszter szerint az ipar ez évi termelésnövekedése legfeljebb ötszázalékos lehet, de csak akkor, ha az exportképes termékek gyártói - elsősorban a hitelek terén - kedvezményeket kapnak. Észfékjelző és elektromos szonda Mától három hónapon keresztül Bács-Kiskun és Heves megyében végzik annak az Alkomat fantázianevű elektromos alkoholszondának a tesztelését, amelynek beválása esetén feleslegessé válik a vérvétel alkalmazása az alkoholos befolyásoltság fokának megállapításakor - jelentették be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság kedden megtartott sajtótájékoztatóján. A Siemens készülék a fújás után azonnal megállapítja az alkoholos befolyásoltság fokát és digitális úton kiírja, illetve kinyomtatja az eredményt. Június 6-ától 19-éig, úgynevezett észfékjelzőt fognak működtetni a megyében. Ez gyakorlatilag egy autó tetejére szerelt hirdetőtábla, amely világító betűkkel jelzi a szemben jövőnek, hogy milyen sebességgel hajt. Átsugároz a Juventus Országos rádiós lehetőség helyi adónak Háborog a hazai éter, többen törvénysértőnek találják a Juventus Rádió megrendelésére az Antenna Hungáriának kiadott frekvenciahasználati engedélyt. Az ügy valóban tele van különös összefüggésekkel, s annyi biztos, hogy ha az egyik jogszabálynak esetleg megfelel az eljárás, akkor egy másikat sért és fordítva. Kovách Attila-Rákos József NÉPSZAVA A Magyar Rádió vezetősége ,már korán felkészült a sztrájk lehetőségére. A Széchenyi-hegyen, ahonnan az URH-adásokat sugározzák, egy kapcsoló átállításával a közszolgálati (Kossuth, Petőfi, Bartók) adók helyett a Juventus Rádió műsorait lehet „bekeverni” - mondta Cs. Kádár Péter, a regionális Fix Rádió munkatársa. A Juventus nemrég vált nagykorúvá az illetékes hivatalok engedélyével, s a regionális adó műsorai immár a fél országban foghatók. A nagy elosztáskor a kevés frekvenciára hivatkozva nem kaphatott engedélyt például a Tilos Rádió sem. Ez a sokat hangoztatott érv a jelentős részben külföldi tulajdonú Juventusnak engedélyt kiadókat nem érdekli. A hatóságok ugyanis engedélyezték a Juventusnak, hogy nemcsak Budapestről és Siófokról, de most már Kab-hegyről is sugározhasson. Cs. Kádár Péter szerint ezzel már országos adónak számít. A hatályos sajtótörvény 9. paragrafusa első bekezdése szerint országos műsort csak a Magyar Rádió sugározhat. A hivatalok döntését a Fix Rádió megfellebbezi. A távközlésről szóló jogszabály kimondja - mondta lapunknak egy hírközlési szakember -, hogy országos sugárzásnak az minősül, ha az adott műsor vételi körzetében az ország lakosságának legalább fele lakik. Miután ez csak a közszolgálati rádió privilégiuma, így a három nagy adóra kiadott engedély törvénysértő lehet. A Juventus egyik tulajdonosa, Wossala György lapunknak elmondta, hogy az említett adók sem elhelyezkedésük, sem teljesítményük szerint nem felelnek meg annak, hogy a lakosság feléhez eljusson a műsor. Azt azonban nem zárta ki, hogy bizonyos légköri viszonyok esetén ne valósulna meg az „átsugárzás”. Frekvenciát egyébként is csak az kaphat, akinek stúdióengedélye van. Ezzel nem is lenne baj, hiszen a Juventus már 1988 novembere óta rendelkezik regionális engedéllyel, ám ebben nem szerepel, hogy melyik területen. Erre rendelték meg az Antenna Hungáriától a korábban már említett frekvenciákra a sugárzást. A Juventus nem minősül országos adónak, így a 110/1993-as kormányrendelet értelmében frekvenciához csak pályázat útján juthat. A korábbi ideiglenes engedély azzal a kockázattal járt, hogy bármikor visszavonható, különösen, mert a Magyar Rádió áttérését a nyugati normál CCIR adásra éppen az újonnan kiadott hullámhosszon szerették volna megvalósítani. Az eljárással legalább egy kártérítést fel kell vállalnia a Hírközlési Főfelügyeletnek. Az illetékes tárca helyettes államtitkárának, Bölcskei Imrének május 25-i faxa - amelyet Nemcsics Eleknek, a Hírközlési Főfelügyelet főigazgatójának írt - szerint ugyanis a Magyar Rádió későbbi igényeit a Danubius Rádió frekvenciáin kellene teljesíteni. Utóbbi régóta állandó stúdió- és frekvenciaengedéllyel rendelkezik, ha ezt elveszik tőle, akkor a főfelügyelet teljes kártérítést köteles fizetni. Ha a Juventusnak most kiharcolják a jogerős döntést, akkor utóbb ugyanezen ok miatt esetleg őket kell kárpótolni. Ne legyen a politika martaléka a média (Folytatás az 1. oldalról) Ez magában foglalja a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók, tévék (és a Magyar Távirati Iroda) szabályozását, valamint a frekvenciák elosztását. Az egyik legkényesebb kérdés a mostani alelnökök sorsa. Úgy tudjuk, hogy az MSZP vezetése nem kívánja automatikusan elbocsátani Nahlik Gábort és Csúcs Lászlót, de azonnali vizsgálatot szeretnének. Ez gazdasági és munkajogi szempontból venné górcső alá az alelnökök tevékenységét. Nahlik és Csúcs további sorsa a vizsgálat megállapításaitól függ. Kormánybiztos kinevezését nem tervezik a szocialisták. A médiatörvény parlamenti elfogadását az MSZP hat-nyolc hónapra becsüli. Alapelvük, hogy a törvényalkotásba bevonják az ellenzéket, s a jogszabály szakmai alapú legyen. A rádió és a tévé nyerje vissza közszolgálati jellegét, s távolodjék el a kormánytól. Úgy tudjuk, a közalapítványi vagy az egyszemélyes részvénytársasági formát látják alkalmasnak. A jelek szerint az MSZP kitart a társadalmi felügyelőbizottság terve mellett. A közszolgálati médiumok függetlenségének feltétele az anyagi függőség felszámolása. Információnk szerint az MSZP vissza kívánja állítani a rádió és a tévé költségvetési támogatását, megtoldva valamilyen automatizmussal. Valószínű, hogy több hónapig fennmaradna az az állapot, amelyet a mostani kormány teremtett a rádióban és a tévében. Ilyen - ellentétes irányú - politikai eszköztől tartózkodni akar az MSZP, ám a közszolgálatiságon ejtett sebeket mielőbb be kell gyógyítani. Ezért - ha igaz - az új kormány rögtön nekilát az új intézményvezetők kiválasztásának. Az MSZP egy-egy szakmai és gazdasági alelnökit is szeretne. E trió feladata az új intézményi szerkezet és műsorrend kidolgozása. Fontos szempont, hogy azok is kapjanak lehetőséget például műsorkészítésre, akiknek rátermettsége ugyan vitathatatlan, ám nem nagy népszerűségnek örvendenek mondjuk a Köztársaság téren és a Mérleg utcában. A tervek szerint a vezetői posztok betöltése előtt a kormánynak hatályon kívül kell helyeznie az eddigi vitákat gerjesztő 1047/1974-es kormányhatározat azon pontját, amelyre hivatkozva az Antall-kormány a közszolgálati intézmények feletti kormányfelügyeletet gyakorolta. Ezen túlmenően a majdani médiatörvényben esetleg pontosítják a vitatott kinevezési törvényt, egyértelművé téve a köztársasági elnök és a kormányfő jogait. A m mostani közszolgálati rádió- és tévécsatornák egy részének esetleges privatizációja csak hosszadalmas szakmai vita után történhet meg, parlamenti döntés nyomán. Ami a frekvenciák elosztását illeti, értesülésünk szerint az MSZP felszabadítaná a civil célra alkalmas összes hullámsávot, s a mostani kormány által jóváhagyott sugárzási lehetőségeket (frekvenciapályázatokat) csak akkor vizsgálják felül, ha valamilyen törvénytelenséget tapasztalnak a már meghozott döntésekben. Pető Iván a koalícióról Az SZDSZ továbbra is ragaszkodik koalíciós irányelveihez, és az ezekben megfogalmazott általános elvek elfogadását tekinti a tárgyalások minimális feltételének. Pető Iván az MTI munkatársának hangsúlyozta, hogy szerepet vállaljanak-e a kormányban, azt az SZDSZ vasárnap, zárt ajtók mögött tanácskozó küldöttgyűlése hivatott dönteni. Úgy képzelik el egy koalíciós kabinet működését, hogy abban a kormányt támogató pártok kölcsönösen vétót emelhetnek miniszterek, illetve a miniszterelnöki kinevezési körbe tartozó, politikai poszton lévő személyek ellen. A kormánynak már a törvényjavaslatok előkészítésébe be kell vonni az ellenzéket is. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat kívánnak megállapítani a képviselők számára, és csökkentenék a kormánytagok jövedelmen felüli juttatásait. Szabó Iréné NÉPSZAVA Minden eddigi híresztelés és nyilatkozat ellenére élni kíván az Agrárszövetség. Kétségtelen ugyan, hogy anyagi helyzetük megrendült, hiszen több tízmilliós adósságuk van. A párt néhány alkalmazottjának és vezetőségi tagjának keddi tájékoztatása szerint mindannyiuk véleménye: a felvett hitelt még olyan áron is vissza kell fizetni, ha a szervezet az utolsó székének eladására kényszerül. A hírt megerősítették, bár nem szívesen beszéltek róla, hogy az Arany János utcai épület tulajdonukban lévő, 680 négyzetméter alapterületű III. emeletének eladására megbízást adtak ki, mert korrekt módon kívánják pénzügyeiket rendezni. Mint megtudtuk, az Agrárszövetséget 1993 óta nemcsak az állami támogatások elvonása sújtotta, hanem az is, hogy sosem rendelkeztek dugdosott pénzekkel, nem hoztak létre alapítványt, ami más pártoknak pénzszerzési módot jelentett. Szegény pártként működtek, és mivel anyagi helyzetükben javulás nem várható, húsz megyei irodájuk vezetője vállalta: társadalmi munkában fogják ellátni a feladatukat. A pártépítés pénzigényes, éppen ezért úgy tűnik, az Agrárszövetség már-már a lehetetlennel száll szembe, amikor közpénzek nélkül próbálja önmagát életben tartani. Jelenleg ugyanis a fennmaradás a cél. Hogy a mai elnökségi ülés milyen döntéseket hoz, azt legfeljebb találgatni lehetne. A pártigazgató szerint ugyanis halovány esély elképzelhető arra, hogy székházukat megtartsák. Mások viszont arról beszélnek, hogy gyakorlatilag mindenkinek felmondtak a központban, és az eddig is csak néhány emberből álló apparátus minimálisra zsugorodva egy bérelt helyiségbe fog költözni. Az Agrárszövetség eladja a székházát Eladósodott az Agrárszövetség. A párt vezetősége szerint a felvett hitelt még olyan áron is vissza kell fizetni, ha a szervezet az utolsó székének eladására kényszerül. Ezért értékesítik Arany János utcai központjukat. Mi több, húsz megyei irodájuk vezetője vállalta, hogy társadalmi munkában dolgoznak. NÉPSZAVA Rutinos szocialisták (Folytatás az 1. oldalról) A valamilyen KISZ- vagy BIT-megbízatás csak pár ember életútjában volt meghatározó. Tizenhárman szakszervezetben és más érdekképviseleti szervezetben töltenek be tisztséget. Négyen kulturális vezetői posztot váltanak fel a képviselőséggel, sokan érkeznek viszont a gazdaságból: 19-en kisebb-nagyobb - javarészt saját tulajdonú - céget vezetnek vagy töltenek be irányítóposztot. Összesen öt olyan képviselő van az újak között, aki az 1985-90 közti ciklusban már tagja volt az Országgyűlésnek. Egy közülük - Sebőki János nyugállományú tábornok - katonai vezetői tapasztalatot is szerzett már. A frakció legnépesebb szakmai csoportja az agráriusoké lesz. Majdnem ötvenen különböző mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok és egyéb szervezetek vezetői, tagjai. Az átadatában elvégzett számítás természetesen sok átfedést tartalmaz. Számosan megfordultak az élet különböző területén, igyekeztünk ezek közül az utóbbi években jellemző tevékenységet megragadni.