Népszava, 1994. július (122. évfolyam, 152–177. sz.)

1994-07-16 / 165. szám

1994. JÚLIUS 16., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN Elhunyt Liska Tibor Életének 69. évében, július 15-én elhunyt Liska Tibor egye­temi tanár, a közgazdaságtudomány doktora, Széchelyi-dí­­jas. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem saját ha­lottjának tekinti. Még vár a MÁV Lotz Károly, közlekedési miniszterjelölt és Berényi János, a MÁV Rt. miniszteri biztosa közötti újabb megbeszélésen sem született döntés arról, hogy ki legyen a MÁV Rt. vezérigaz­gatója. A megbeszéléseket két hét múlva folytatják. Ennyi idő áll a miniszteri biztos rendelkezésére is, hogy eldöntse vál­­lal-e vezetői tisztet a vasúti társaságnál. Megbírságolt csomagküldő szolgálatok A Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa három csomag­küldő cég ügyét tárgyalta pénteken. Az ezt követően kihirdetett határozat az Eurodirect Kft.-t 8 millió forint, a Biotonic Kft.-t 4 millió forint, a Top Trading Kft.-t pedig 2 millió forint bírság megfizetésére kötelezi. A három cég elhallgatta a vásárlók előtt, hogy közös nyereményalapból szerveznek játékot, ezzel meg­tévesztették a fogyasztókat. Dorogi Hulladékégető A Dorogi Hulladékégetőben átalakítják a technológiát, biz­tonságosabbá teszik a munkát. A cég francia többségi tulaj­donosa azt ígérte, hogy néhány éven belül több milliárd fo­rintot költ fejlesztésekre. Első lépésként 50 millió forintos költ­séggel új laboratóriumot építettek, amelyben francia eszkö­zökkel gyorsabbá és megbízhatóbbá vált az átvett hulladé­kok vizsgálata, elemzése. Egyelőre mégsem tervezik az égetőmű kapacitásának növelését. Malajzia az expón Malajzia kormánya bejelentette, hogy országa részt kíván ven­ni az 1996. évi budapesti világkiállításon. Ezzel három nemzet­közi szervezet mellett 28-ra emelkedett azoknak az államoknak a száma, melyek eldöntötték, hogy nemzeti pavilonnal mutat­koznak be a budapesti expón. Állattartók támogatása Somogyban A somogyi gazdák nagy reményeket fűztek a májustól ér­vényben lévő tenyészállat-támogatási rendszer nyújtotta ked­vezményekhez. A kezdeti tömeges érdeklődés azonban mára alább hagyott, mivel sokan úgy vélték, a támogatás összege jószerivel még a törzskönyvezést sem fedezi. A magángazdál­kodók közül alig félszázan adtak be kérelmet. Oklevél az önkormányzati tutoroknak Magyarországon először pénteken Szécsényben vettek át ön­­kormányzati tutorok felkészültségüket igazoló oklevelet, hogy a későbbiekben segíthessék a helyhatósági képviselő-válasz­tásokon induló jelöltek, illetve a választást követően megalakuló képviselő-testületek munkáját. Ismét gyártanak cellulózt Dunaújvárosban Csaknem egyéves kényszerszünet után pénteken ismét meg­kezdték a cellulózgyártást Dunaújvárosban. Tekintettel arra, hogy a dunaújvárosi gyár sorsa még mindig bizonytalan, a pri­vatizációjával kapcsolatos egyeztetések most folynak, a gyár­tás újraindítására betéti társaságot hoztak létre. A bt. negyven - nagyobb részt a cellulózgyár egykori, eddig munkanélküli - dolgozója, két műszakban végzi a cellulóz-előállítást. Már nem tilos a fürdés Domboriban Két héttel ezelőtt Szekszárd tisztiorvosa megtiltotta a fürdést a Duna holt­ága melletti kedvelt nyaralóhelyen, Fadd-Dombo­­riban, a fizetőstrandon. Az erősen szennyezett vízből többek között szalmonellát és gennykeltő stafilococcust tenyésztettek ki. A tiltást péntektől feloldották, mert a járványt okozó bakté­riumokat nem mutattak ki az utóbb vett vízmintákból. Ennek ellenére az illetékesek nem ajánlják a fürdőzést. Felesküdött a Horn-kabinet (Folytatás az 1. oldalról) A nyugdíjemelés ügyében is meghallgatta volna, hogy a távozó kabinet elmulasztotta feltölteni a társadalombizto­sítási alapot. Horn is kitért a vitában el­hangzott, szerinte egymásnak is ellentmondó kritikákra. Szerinte ezek inkább azt tük­rözik, hogy elvi kompromisz­­szumot kötött egymással az MSZP és az SZDSZ. A kor­mányprogramban lesznek ki­igazítások mondotta Horn amelyek azonban nem ellen­tétesek a koalíciós megálla­podással és a kormányprog­rammal. Szerinte a nehézsé­gek megoldásának mikéntje a legnehezebb. A program legfeljebb kerete lehet a ké­sőbbi cselekvésnek. A megválasztása előtt álló miniszterelnök kijelentette, hogy az ellenzék javaslatait figyelembe fogják venni, nem úgy, mint a megelőző négy év­ben, amikor a most távozó kormánytöbbség a másik ol­dal javaslatainak alig négy százalékát fogadta el. A Horn­­kormány várja az ötleteket például a világkiállítás sorsá­ról, a bős-nagymarosi víz­műről, a bank- és hitelkon­szolidációról. „Ez a kormány is gyarló em­berekből áll” - mondotta Horn Gyula, s megígérte, hogy nem ragaszkodnak tévedé­seikhez, képesek lesznek bo­csánatot kérni. Az bizonyos, hogy az átalakulás terheit nem viselhetik kizárólag a bérből élők, a nyugdíjasok és a fiatalok. A kormány prog­ramjának végrehajtására ter­mészetesen nincsen garan­cia, legfeljebb a hozzáértés és a tisztesség - mondotta Horn Gyula, aki szerint azért ajánlottak koalíciót az SZDSZ- nek, mert a két párt egy sor feladatot azonosan kíván megoldani. Az Országgyűlés 265 támo­gató, 93 elutasító és egy tar­tózkodó szavazattal elfogadta a kormányprogramot és meg­választotta miniszterelnök­nek Horn Gyulát. A parla­ment vezető politikusai sorra gratuláltak az új kormányfő­nek, aki ezután letette az es­küt. Ezt követően a köztársa­sági elnök másik átiratának megfelelően a kormány tag­jai is felesküdtek a köztársa­ság szolgálatára. Tegnap Keleti György is átvette miniszteri megbízólevelét Göncz Árpádtól, noha a parlament jegyzője a köztársasági elnök átiratának felolvasásakor a kormánytagok névsorából kifelej­tette a honvédelem új gazdájának nevét. Keleti ugyancsak tegnap találkozott elődjével. A Hon­védelmi Minisztérium épületében aláírta a tárca átadásáról-átvételéről szóló dokumentumot. Az aktusnál jelen volt a távozó Szendrei László politikai és Joó Rudolf közigazgatási államtit­kár, valamint a két utód: Tóth András politikai és Fehér József közigazgatási államtitkárjelölt. Für a demokráciák történetében természetes pillanatnak nevezte az eseményt, és kérte az új vezetéstől, hogy az „nagy nyugalommal és önfegyelemmel nyúljon” minden kérdéshez, mivel a hadsereg „rendkívül érzékeny szervezet” Cseke Csilla felvétele Az új alkotmány lényeges pontjai Pálffy Katalin NÉPSZAVA A kormányprogram vitájában Bihari Mihály (MSZP) az 1995 második felére tervezett új alkotmány alapelveiről, ér­­tékszemléletéről beszélt. Ki­emelte, hogy az alaptörvény meghozatalához hármas - szakmai, politikai, társadal­mi­­ konszenzusra van szük­ség. Vagyis a jogászok szak­mai egyetértésére, hatpárti megegyezésre, valamint a tár­sadalom népszavazással kife­jezett akaratára. Kérdésünkre, hogy miben látja a jövőbeni vita leglénye­gesebb pontjait, a képviselő így válaszolt: - Olyan alapvető kérdése­ket kell eldönteni, hogy egyka­marás legyen-e a jövő parla­mentje vagy kétkamarás. Meg­­maradjon-e a túl erős kor­mányfői hatalom, vagy növe­kedjen a miniszterek önálló felelőssége. Újra kell gondol­ni az ügyészség szervezeti rendszerét, pontosítani a köz­­társasági elnök hatáskörét. Új választójogi törvényre van szükség, amely szintén nem függetleníthető az alkotmány­tól. Pontosan meg kell hatá­rozni a jogállam fogalmát. Be kell emelni az alkotmányba a gyermekek jogait, amelyről már van nemzetközi egyez­mény, de nincs megfelelő ma­gyar törvény. A család embe­ri jogi vonatkozásainak ugyan­úgy helye van az alaptörvény­ben, mint az emberi környe­zethez való jognak. Az alkotmány bevezető ré­szében fel kellene sorolni azo­kat az alapvető értékeket, amelyek megkérdőjelezhe­­tetlenek, amelyek sérelme esetén minden állampolgár, szervezet vagy intézmény a bírósághoz fordulhat jogor­voslatért. Az újdonsült kormányfő titokban aláírt? (Folytatás az 1. oldalról) Így tegnap este a hatpárti tárgyaláson megjelent kép­viselők csak felháborodásuk­nak adhattak hangot és kény­telenek voltak tudomásul venni az MSZP bejelentését. Zsigmond Attila (MDF) sze­rint a tárgyalások megkerü­lése ékes bizonyítéka a hatal­mi arroganciának, amivel pártját vádolták az elmúlt négy évben. Fekete György (MDF) és Giczy György (KDNP) elképesztőnek nevezeték, hogy Horn Gyula nem csak az ellenzéket, hanem a koa­líciós partnereket, saját párt­jának képviselőt sem vette figyelembe. Deutsch Tamás (Fidesz): szé­gyenletes politikai színjáték­nak voltunk tanúi, amelyre nincs magyarázat. Gellért Kis Gábort - aki a szocialista pár­tot képviselte a médiatárgya­lásokon - is meglepte az alá­írás híre. Szerinte valamilyen kommunikációs zavar léphe­tett fel, hogy a miniszterel­nök a tárgyalások közepette írta alá a köztársasági elnök­nek tett előterjesztést. Molnár Péter is csatlakozott Gellért Kishez, s reményét fejezte ki, hogy csak tévedés az egész. Szerinte elfogadha­tatlan Horn eljárása és a fris­sen megalakult kormánynak el kell ismernie az elkövetett hibát, bocsánatot kell kérnie az ellenzéktől. Az SZDSZ-es képviselő súlyos malőrnek nevezte a történteket, s hoz­zátette, őt mint a tárgyaláso­kon részt vevő koalíciós part­nert, teljesen kihagyták a döntési mechanizmusból. Bár a tárgyalások megsza­kadtak, Molnár nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a szocialisták visszavonják a javaslatot. Erre viszont kevés az idő, hiszen Horn ma Tri­esztbe utazik. Lapzártakor értesítette szerkesztőségünket Molnár Péter, aki beszélt Horn Gyulá­val. Horn elmondta: tudomá­sa szerint - bár eredményte­lenül-, de befejeződtek a mé­diatárgyalások. „Tehát félre­értésről van szó, s a tárgya­lások folytatódhatnak. Ha si­kerül megegyezésre jutni, az előterjesztés még módosítha­tó” - állította a kormányfő. Hozzáértő kormány Bak Mihály NÉPSZAVA „Nem szándékozunk, de nem is tudunk újat mondani” - kezdte szavait Horn Gyula teg­napi, Kuncze Gáborral közös nemzetközi sajtótájékoztató­ján. Az akkor négy órája mi­niszterelnök először külpo­litikai kérdésekre válaszol­va kifejtette, hogy szorgal­mazni fogja a visegrádi né­gyek viszonyának javítását, ám nem fogadja el, hogy egy tömbben kezeljék a négy ál­lamot az Európai Unióba felvételkor. Magyarország NATO-tagságával kapcsolat­ban megerősítette, hogy nép­szavazást szeretne az új kor­mány, akkor, amikor a felvé­tel közelségbe kerül. A Népszava kérdésére a kormányfő koalíciós helyet­tese elmondta, hogy az első intézkedések között lesz az önkormányzati törvény és a privatizációs jogszabályok módosítása, a pótköltségve­tés előkészítése. Horn Gyula ezt kiegészí­tette azzal, hogy legalább öt­ven állami hivatal sorsáról és a médiumok vezetőiről kell dönteni a jövő héten. A kor­mányfő kabinetjét hozzáér­tő politikusok kormányának nevezte. Államtitkárok Tegnap a politikai államtitkárok is letették a hivatali esküt. A Bel­ügyminisztériumban Világosi Gábor (SZDSZ), a Földművelés­­ügyi Minisztériumban Kis Zoltán (SZDSZ), a Honvédelmi Mi­nisztériumban Tóth András (MSZP), az Igazságügyi Miniszté­riumban Csiha Judit (MSZP), az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­riumban Soós Károly Attila (SZDSZ), a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban Szili Katalin (MSZP), a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban Kovács Kálmán (SZDSZ) a Külügyminisztériumban Szent-Iványi István (SZDSZ), a Munkaügyi Minisztériumban Héthy Lajos (MSZP), a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztériumban Jánosi György (MSZP), a Népjóléti Minisztériumban Kökény Mihály (MSZP), a Pénzügyminisztériumban Akar László (MSZP), a Mi­niszterelnöki Hivatalban Tabajdi Csaba (MSZP) lett a politikai ál­lamtitkár. Ugyancsak letette az esküt Apró Piroska, Juhász End­re, Pick Róbert és Szunyogh Károly címzetes államtitkár. A közigazgatási államtitkárok parlamenti bizottsági meghallga­tása részben megtörtént, részben a jövő héten folytatódik. Sepseynek van jelöltje Andrássy Antal NÉPSZAVA Péntektől Sepsey Tamás he­lyett, az új elnök kinevezésé­ig Marczelly Gusztáv vezeti az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalt. A lekö­szönt elnöknek, bár nincs ja­vaslattételi joga, van elkép­zelése megfelelő utódjáról, többek között Koczka Károly Attila személyében. A Veszp­rém megyei kárrendezési hivatal vezetője meglepetés­sel értesült erről az elképze­lésről, hiszen a koalíció ré­széről még senki sem kereste meg. Vélhetően a házon be­lüli utódlási tervnek az lehet az alapja, hogy az elmúlt években a Veszprém megyei hivatal tevékenykedett a leg­eredményesebben. Koczka Károly Attila jo­gász, 1989-ig tagja volt az MSZMP-nek, azt követően egyetlen pártba sem lépett be. A Veszprém megyei szü­letésű jogász először tsz-ben dolgozott, majd hat éven át az Államigazgatási Főiskola veszprémi tagozatának volt igazgatóhelyettese. Mind la­punknak elmondotta, a meg­tisztelő, esetleg bekövetke­ző felkérésre természetesen igent mondana, hiszen a kár­rendezés kárpótlás még bő­séges feladatokat kínál. A koalíciós pártok - hang­súlyozta Szekeres Imre, az MSZP alelnök - úgy döntöt­tek, hogy először felül kell vizsgálni a mintegy félszáz országos hatáskörű állami szerv, intézmény tevékeny­ségét, működtetési módját, s ezzel összefüggésben a sze­mélyi feltételeket.

Next