Népszava, 1995. március (123. évfolyam, 51–76. sz.)

1995-03-16 / 63. szám

4 1995. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK Terjed a nyomoralkoholizmus Riasztó képet tár elénk az „Alkoholizmusfertőzöttség Ma­gyarországon” című kiadvány, amely számokkal, táblázatok­kal támasztja alá az alkoholizmus folyamatos terjedését s en­nek szerteágazó következményeit. A szerkesztő, Fekete Já­nos, a Józan Élet Szövetség szaktanácsadója a civil szerveze­tek és a népjóléti tárca közös erőfeszítéseitől várja a negatív tendenciák megállítását. Pálffy Katalin NÉPSZAVA 1993-ban 33 211 fővel csökkent Magyarország lakossága, főképp a magas, 14,6 ezrelékes halálozá­si arány miatt, amely 1986 óta fo­lyamatosan emelkedik. Ez nem a népesség elöregedésének követ­kezménye: 1960 óta rohamosan nő a produktív korú férfiak halá­lozása, amely bizonyos korcsopor­tokban az 1920-as évek szintjét közelíti meg. Hasonló a tenden­cia a nők körében; itt is csupán a 25-34 éves korosztály a kivétel. A korai halál oka az esetek nagy többségében a mértéktelen alkoholfogyasztás, főleg, ha do­hányzással párosul. A 30-59 éves férfiak körében az utóbbi évek­ben a májzsugorodás lett a máso­dik legfőbb halálok a keringési rendszer megbetegedései után. A májzsugort az esetek 60 százalé­kában a mértéktelen alkoholfo­gyasztás okozza. 1980 és 1993 között az alkoholos eredetű máj­­zsugor-halálozás átlagosan négy és félszeresére nőtt; a nők köré­ben az emelkedés csaknem ötszö­rös. Az alkoholos eredetű máj­­zsugorban meghaltak számából következtetve 995 ezerre becsü­lik Magyarországon az alkoholis­ták számát (1993-as adat). Az egy főre eső alkoholfogyasztás 1960- hoz képest megduplázódott (1980 óta évi 11-12 liter, százszázalé­kos szeszre átszámítva). Ez szinte egybeesik a produktív korúak ha­lálozása rohamos emelkedésével. Az öngyilkosság aránya ha­zánkban a legmagasabb a 35 év fölöttiek minden korcsoportjá­ban, huszonhárom ország össze­hasonlító adatai alapján. Az ön­­gyilkosság és alkoholfogyasztás összefüggését a boncolási adatok jelzik: Baranya megyében az ön­gyilkosok 52 százalékánál tapasz­taltak májzsírosodást. Egy orszá­gos reprezentatív vizsgálat szerint ugyanakkor a felnőtt lakosságnak mindössze 3 százaléka (a vezető beosztásúak 8 százaléka) mutat májelváltozásra utaló tüneteket. Felmérések bizonyítják, hogy az alkohol a rokkantnyugdíjasok 22,7 százalékának betegségéért felelős. Jelentős szerepet játszik a szeszfogyasztás a bűncselek­mények elkövetésében (38,5 szá­zalék) és a közlekedési balesetek­ben (13,2 százalék) is. Az ivásszokások az utóbbi évek­ben kedvezőtlenül változtak: az alkohol 48 százalékát tömény sze­szes ital formájában fogyasztják. Az Egészségügyi Világszerve­zete vizsgálatai szerint a nagy­ivók túlnyomó többsége erős do­hányos. Magyarország az egy la­kosra jutó cigarettamennyiség tekintetében is a világelsők kö­zött van. A kétfajta szenvedély együttes hatása hatványozottan károsítja az egészséget. A számítások azt bizonyítják, hogy az alkohollal és dohányzás­sal összefüggő gazdasági károk ér­téke a nyolcvanas évek végére mintegy 50 százalékkal meghalad­ta az állami költségvetés szeszes italokból és dohányárukból szár­­nyazó bevételeinek mennyiségét. Dr. Józan Péter 1992-ben vég­zett vizsgálataiból azt a követ­keztetést vonta le, hogy ha sike­rülne 50 százalékkal csökkenteni az alkoholfogyasztás és dohány­zás okozta halálozást, ez a jelen­legi születésiarány-számok mel­lett is megállítaná a népesség fo­gyatkozását. A kiadvány szerzői az utóbbi évek negatív fejleményeként em­lítik a nyomoralkoholizmus meg­jelenését és terjedését, valamint az italozásnak a korábbinál libe­rálisabb kezelését. Pozitívumként értékelik ugyan­akkor a társadalmi öntevékeny­ség élénkülését, az egyre szapo­rodó civil szervezetek működését. A kedvezőtlen tendenciák megfé­kezésének lehetőségét egy kiter­jedt mentálhigiénés mozgalom­ban, az okok és a tünetek egyide­jű kezelésében, az egészségügyi kormányzat és a társadalmi szer­vezetek összehangolt munkájá­ban látják. Balesetveszélyes játszóterek Csefkó Judit írása a NÉPSZAVÁNAK Játszótereink nagy részére a balesetveszélyes, szaksze­rűtlen építkezés a jellemző. A vasmászókák betonozott vagy zúzalékkővel felhintett aljzata a gyerekek bizton­ságát veszélyezteti. Még ma sem jellemző, hogy a város­­rendezési tervekben kitérné­nek erre, s hogy az óvodák, iskolák vezetői tudatosan - és szakszerűen - foglalkoz­nának ezzel a kérdéssel. - Be kellene indítani ezt a folyamatot - véli Szabó János építész-tervező, a Pinocchió csoport vezetője - ha jelenleg nincs is túl sok pénzük erre az oktatá­si intézményeknek és az önkormányzatoknak. Nem­csak azért, mert a karban­tartás hiánya miatt játszó­tereink amúgy is siralmas állapotban vannak, hanem az óvodás, kisiskolás kor­osztály mozgáskultúrájá­nak fejlesztése, esztétikai nevelése miatt is. Fából ké­szült környezetbarát, moz­gásfolyamatokra, gyakor­latsorokra tervezett játéka­inkat azokra a helyekre, funkciókra adaptáljuk, ahol a megrendelést kérik. A ját­szótereket, az óvoda- és is­kolaudvarokat tartalom­mal töltik meg ezek a szer­kezetek amellett, hogy a testnevelési órákon is jól használhatók. Sajnos sok helyütt gondolják úgy, hogy egy testnevelésóra tervezé­se nem olyan fontos - az óvónőképzésben erre nem is térnek ki miközben köztudott, hogy a gyermek első tíz évben szerzett moz­gástapasztalatai egész to­vábbi életét befolyásolják. - Mennyire költségesek ezek a játékok? - Ez a funkciótól s az igénytől függ, de néhány tízezer forintból már na­gyon jó rendszereket lehet felépíteni. Ismereteim sze­rint országosan nincs is fel­térképezve a játszóterek, szabadidőparkok állapota, s így átfogó tervezés sem lehetséges. Ma az a jellem­ző, hogy főként külföldről behozott játékokat forgal­maznak, s a magyar gyár­tók így háttérbe szorulnak. mwmmm 1 * ÉlllllÉllllá töltlije Immí Fából készült, környezetbarát játékok kellenének Hévizi Mónika felvétele BELFÖLD Diákpolgármestert választottak Szombathelyen MTI-információ Szerdán beiktatták „hivatalába” Szombathely diákpol­gármesterét, Magyar Katalint, a helyi Kanizsai Dorottya Gimnázium másodéves hallgatóját, akit a város 14 közép­iskolájának 140 küldötte választott e tisztségre, két diák­alpolgármester társával együtt. Feladatuk 7-8 ezer diák­társuk érdekeinek képviselete lesz. Wagner András, a megyei jogú város polgármestere az ünnepi megemlékezést követően átadta Szombathely kenyértésztából sütött kulcsát az új diákvezetőnek, áld az önkormányzat bizottságainak ülésén véleményezési joggal vehet majd részt. Feladata ellátásához­ tízezer forint is rendelkezésére áll, amivel kulturális és ifjúsági programok rendezéséhez járul hozzá a város. Vissza a természethez A falusi turizmus jelentős bevételt hoz Tenczer Gábor NÉPSZAVA A falusi turizmus lényegé­ben válságkezelő folya­matként indult Nyugaton, az egyre nagyobb gondok­kal küszködő mezőgazda­­sági térségek megsegítésé­re. Ennek megfelelően az agrártárca kedvezményes hitelekkel, egyéb eszkö­zökkel támogatta az üzlet­ágat. Később rájöttek arra, hogy a szociális szempon­tok (munkahelyteremtés) és kulturális előnyök (ha­gyományápolás) mellett a bioturizmus is jelentős be­vételeket hozhat. . Antal Katalin, az Orszá­gos Idegenforgalmi Hivatal munkatársa elmondta, hogy az intézmény nem képes annyit fordítani a falusi turizmus és a vidék fej­lesztésére, amennyit kelle­ne. Az érintett tárcáknak (a Földművelési, a Munka­ügyi és a Belügyminiszté­riumnak) el kellene ismer­nie, hogy érdekük az elma­radt térségek fellendítése és finanszírozása. Hazánkban ’89-ben indult meg a szerveződés. Mára mintegy 1100 házban, foga­dóban van regisztráltan el­látás, és felbecsülhetetlen a feketén kiadott szobák száma.. A legfőbb problé­ma Pál Imre, a Falusi Tu­rizmus Országos Szövetsé­gének elnöke szerint, hogy a piac nincs szabályozva. Nemsokára a kormány elé kerül egy IKM-rendelet, amely a nyugat-európai normák szerinti szabály­­rendszer alapján minősíti a vendégfogadókat. Pál úgy véli, aki nem tud a fokozott követelményeknek eleget tenni, az lemarad. Ez jelen­tős részét érinti a vállalko­zóknak, mert a magyar színvonal sok helyütt nem éri el a nyugati szintet. A vendégek nagy része a tapasztalatok szerint kül­földi. Arra a kérdésre, mi vonzza az idegen turistá­kat, Közsér Miklós kozár­­di vállalkozó elmondta: sok külföldit lenyűgöz az a közvetlen, családias lég­kör, magyar vendégszere­tet, amelyet falun találnak, ezenkívül nem mellékes a magyaros ételek és a tájak vonzása sem. Közsés elismerte annak a lehetőségét is, hogy a di­vatba jött helyek épp azt az arculatukat veszíthetik el, amelyek miatt felkapot­takká váltak, azaz az em­berközelséget, de szerinte Magyarországon ez a ve­szély még nem fenyeget. Hazánkban az idegen­­forgalmi bevételeknek mintegy két százalékát te­szik ki a falusi turizmus bevételei. Egy hét falun egy négytagú családnak étkeztetés nélkül, közép­­kategóriás árakon 10 ezer forint. Ezért van, hogy az olcsó görög vagy spanyol üdülésekkel a magyarok szemében a vidék nem versenyezhet. Ha valaki mégis kedvet kap hozzá, a nagyobb vá­rosokban nincs kiépült információs hálózat, ame­lyen kiválaszthatná az igényeinek megfelelő he­lyet. Budapesten az egyet­len forrás a Tourinform, amelyen keresztül megta­lálhatók a vidéki infor­mációs központok. Nem üldözik a szövetkezeteket Magyar Emőke a NÉPSZAVÁNAK A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek zöme elesett a rendszerváltás vértelen csatáiban. A Bakonyalján az ászári Aranykalász Tsz állva ma­radt. Mintha semmi nem változott volna, szántanak, vetnek, kezelik a szőlőt, gondozzák az állatokat, bér­munkát vállalnak. Az 1994-es esz­tendőt szerény nyereséggel zárták. Böőr Gyula agrármérnök, a szövet­kezet elnöke cseppet sem elégedett. Ezekben az években csak a munkák folyamatosságához teremtették meg a minimális feltételeket, de beruhá­zásra rendkívül keveset fordíthattak. Ha tavaszt érez, moccan a termé­szet, az igazi paraszt nem mérlegeli a törvényt, a szabályozókat. A föld, az elvetni való mag szólítását hallja. Ászáron a szövetkezetnek nincs már saját földje. A tagoktól veszik bérbe a gazdálkodáshoz szükséges terüle­tet. A tagság létszáma 253, kilenc­­venegyen aktív dolgozók, 129 nyug­díjas. A nevesített tőkének csak ne­gyedét birtokolják az aktív tagok, a háromnegyede a nyugdíjasok és az örökösök tulajdonában van.­­ Sokat várunk az új kormánytól. A választások előtt ígért törvényi módosításokat elsősorban. De egyet­len változást érzékelhetünk ez idáig. Jelenleg legalább nem üldözik a szö­vetkezeteket. Az agármérnök az 1990-es aszályt említi. Ahhoz, hogy a következő ta­vasszal földbe kerüljön a vetőmag, 20 millió forint hitelt kellett felven­ni. Most, hogy az állam mindenkinek elengedte ezt a tartozást, tiszta lap­pal indulhat a következő idénynek a szövetkezet. - Ez az, ami nem biztos - cáfol azonnal az elnök. - Az elmaradt be­ruházások, fejlesztések most már helyet követelnek maguknak. Szinte nincs egyetlen üzembiztos gépünk sem, muszáj elkezdenünk a fokoza­tos cserét. A drága berendezéseket csak kölcsönből vásárolhatjuk meg. Néhány évig fizethetjük a hitelt, a kamatokat. De ha nem tesszük meg ezt a lépést, eddigi eredményeinket is elveszítjük. Gabona, kukorica, napraforgó, borsó, takarmánynövények mellett tavaly kipróbálták a repcét és a mohart. Az állatállomány viszont csökken. Éppen most, amikor úgy tűnik, érdemes foglalkozni vele.­­ Hiányzik az utánpótlás, nincs, aki dolgozzon vele. Munkanélküliek jöttek a minap. Mondom, gyerekek, van itt hely, a tehenészetben kell az ember. De Gyula bácsi, hogy gon­dolja? Ennyire azért nem süllyed­tünk. Ha nem, hát nem! Ezt a mun­kát csak kedvvel, szeretettel lehet végezni. Különben több rajta a kár, mint a haszon. Transporter Profit. Dupla haszon. A Volkswagen Transportert már valószínűleg nem kell bemutatni. Tartós, megbízható, értéktartó. És most megje­­­lent egy új, zárt felépítésű változata, ami a PROFIT nevet kapta. Nem véletlenül! Egyrészt használata közben hoz is­­ hasznot Önnek, és vállalkozásának, másrészt ára is igen­is kedvező: 2.168.000. Ft + ÁFA.* Keresse a márkakereskedőknél! A Volkswagen Transporter Profit kedvező lízing- és részletfizetési feltételekkel is megvásárolható. *78 DM árfolyamon számolva Biztos lehet benne. Volkswagen haszonjárművek WWiv.v... ... Min­t ma !

Next