Népszava, 1995. május (123. évfolyam, 101–126. sz.)

1995-05-25 / 121. szám

18 1995. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK Itt A Törő! MTI-információ Az utolsó magyar futball­­zseni. Valaki így jellemezte Törőcsik Andrást, a BVSC, majd az Újpesti Dózsa egykori labdarúgóját azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyet abból az alkalom­ból tartottak a Lugas étte­remben, hogy A Törő! cím­mel könyv jelent meg róla. Két újságíró, Rokob Péter és Zombori Sándor vállal­kozott a mű elkészítésére, mindkettőjüknek ez az el­ső könyve. A szerzők azt ter­vezték, hogy május else­jén, Törőcsik András negy­venedik születésnapján be­mutatják az első példányo­kat, de a nyomdai munká­latok elhúzódtak, így mos­tanáig kellett várni a pre­mierre. A 42-szeres válogatott, háromszoros magyar baj­nok Törőcsik Andrásról nem árt tudni, hogy jelenleg is futballozik, a BLSZ I. osz­tályában érdekelt Magyar Kábel játékosa. Időnként jegyzeteket ír (pontosab­ban hetente! - a szerk.) a Népszavában, s barátai ré­vén érdekeltsége van a há­romdimenziós filmet vetí­tő fővárosi Ugocsa mozi üzemeltetésében is. A könyvről pedig még annyit: a hét végétől 460 fo­rintos áron kapható. Egy­előre csak a stadionok­ban, később pedig az utcai árusoknál, a boltokban is. Focipályán az egyházi csapatok MTI-információ Immáron másodszor ren­dezik meg a Czakó utcai sportpályán az első kerü­leti egyházak futballbaj­­nokságát. A szombaton küzdő gár­dák összeállításakor nem­csak lelkészeket, minist­­ránsokat vettek figyelem­be, de várják a kerületi lakosok jelentkezését is, velük kiegészülve alakul­nak meg a csapatok. 1994-ben a Szent Anna­­plébánia csapata végzett az élen. A 9 órakor kezdő­dő rendezvényen mezt hú­zóknak tudniuk illik, hogy káromkodásért 2 perces kiállítás a büntetés. Az el­ső három helyezett kupát kap, a győztes legénység egy évig őrizheti a „főser­leget”. Míg folyik a futball, a sporttelepen gulyáslevest főznek. Az eredményhirde­tés végén minden érdeklő­dőt szeretettel várnak egy jóízű falatozásra. Az eddig nevezett csa­patok: Szilágyi Dezső téri református templom, Bu­davári Mátyás-templom, Tabáni Szent Katalin­­plébánia, Bécsi Kapu téri evangélikus templom, to­vábbá a Szent Anna-plé­­bánia két együttese. SPORT Átúszott a tekepályára Juhász Gabriella elsőéves ifiként nyert világbajnoki címet Fluck Miklós interjúja a NÉPSZAVÁNAK - Hölgyem, ne haragudjon, hogy meg­kérdezem: Gyakran gurít? - Amikor csak lehetőségem nyílik rá, hetente öt-hatszázszor. - Akkor dőlnek a bábuk, ugye? - Bízom benne, mert nálunk ez a leg­fontosabb. Valószínű, hogy ez a rövid kérdezz-fe­­lelek kínaivá hangzik, de ha elárulom, hogy a hölgy az a Juhász Gabriella, aki a közelmúltban világbajnoki címet szerzett az ifjúsági tekézők összejöve­telén, talán már jobban érthető. - Hogyan lett tekéző? - Nálunk ez családi hagyomány, hi­szen édesapám, Juhász László és bá­tyám is ezt a sportágat űzte. Apám két világbajnoki bronzéremmel is ren­delkezik, s amíg ő volt válogatott szö­vetségi kapitánya, tanítványai 18 világbajnoki érmet szereztek. En­nek ellenére én előbb nem a tekepá­lyával, hanem a medencével ismer­kedtem, a Fradiban úsztam. Innen vezérelt a családi hagyomány a­ „fák” világába. - Mióta űzi ezt a sportágat? - 1989-ben indultam először ver­senyen. - Nem vágták még a fejéhez azt, hogy kuglizni könnyű? - Tudtam, hogy ezt nem hagyja ki... Más a kugli és merőben más a teke. Az egyiket betonpályán, kocs­mákban, három babára játsszák, míg nekünk rendre kilencet kell le­győznünk, azaz döntenünk, hogy jó eredményt érjünk el. Ami meg a könnyűséget illeti? Erre én csak azt tudom mondani mindenkinek - jöjjenek, és próbálják meg. Edzése­ken 160-at gurítok, és a golyó közel három kiló. A versenyeken pedig százat, ötven tarolás, ötven telibe dobás. - Milyen reményekkel kelt útra a vajdahunyadi világbajnokságra? - Édesapám, aki egyben az edzőm is, azt mondta, hogy versenyezzek nyugodtan, hiszen elsőéves ifiként veszek részt világversenyen, bármi­lyen eredményt érek el, már az nagy dolog, hogy ott lehetek a legjobbak viadalán. Arra álmomban sem mer­tem gondolni, hogy megnyerem az egyéni versenyt, és még egy bronzot is szerzek a csapatban. - Mi a legfontosabb a sportágá­ban? - A legfontosabb a koncentráló­készség; száz dobás alatt egy pilla­natnyi kihagyás végzetes lehet, mert itt nemcsak erőre és célozni tudásra van szükség, hanem még gömbér­zékre is. - Nem bosszantja, hogy bármely más népszerűbb sportág képviselőjeként jobban ismernék a nevét, mint így? - Nekem a teke a véremben van, él­ni sem tudnék nélküle. Semmivel sem érzem rosszabbul magam, mint ha például tizedmagammal kergetnék egy labdát... Gurítani csak látszólag könnyű... Lenyó László felvétele Mansell szögre akasztotta sisakját, majd jelenetek nélkül távozott Miután két versenyen is kudarcot vallott, Ni­gel Mansell végleg szög­re akasztja bukósisak­ját, és otthagyja a For­ma- 1-et. Az 1992-es vi­lágbajnokot ugyanis me­nesztette csapata, a McLaren-Mercedes, mi­vel nem sikerült sem az imolai, sem a barcelo­­niai futamon pontot sze­reznie. Helyét Mark Blundell veszi át. Lénárt Attila NÉPSZAVA Nigel már év elején tisztá­ban volt vele, hogy a McLa­ren színeiben nem lesz vi­lágbajnok, ám azt remél­te, hogy esélyesként küzd­het majd a dobogó har­madik helyéért. Az első két versenyen azonban nem szállt ringbe, a rossz nyel­vek szerint nem azért, mert kicsinek találta a kocsi ve­zetőterét, hanem mert lát­ni akarta, mire képes a McLaren. Most már nyil­vánvaló, hogy a piros-fe­hér autók nem képesek lé­pést tartani a vetélytár­­sakkal, s év végén minden­képpen a Benettonok, a Williamsek és a Ferrarik mögött végeznek. Az erő­sorrendet figyelembe véve Mansell reális célkitűzése csak az lehetett volna, hogy a hatodik helyet va­lahogy elcsípje - ez pedig nemcsak kevés, de kicsit megalázó is egy Forma-1­es és IndyCar-világbajnok számára. Mansell több­ször is kijelentette: elege van az esélytelen küzdelem­ből, otthagyja a csapatot. Igaz persze, Nigel nem elő­ször tett ilyen kijelentést, eddig már háromszor je­lentette be színpadias je­lentek közepette visszavo­nulását. Ezúttal azonban ko­molyan gondolta a dolgot, s jelenetek nélkül távozott. Ron Dennis, a McLaren csapatfőnöke sem rajon­gott Mansell további ver­senyeztetésének gondola­táért, úgy látta, a „Bull­dog Nige” túl könnyen feladja. Ron többször ki­jelentette, hogy ha Nigel visszafizeti gázsiját, me­het is, ahová akar. Dennis a hétvégi monacói fordu­lóra Mark Blundellt szer­ződtette. Tárgyalnak még Martin Brundle-lel is egy kétéves szerződésről, ám a csapat tavalyi másodpiló­tája nem szívesen hagyná ott a Benetton-érdekelt­­ségű Ligier csapatot. Ha hinni lehet a híreszte­léseknek, akkor a Mercedes is ultimátumot kapot Ron­­tól: vagy hoz egy ütőképes motort az évad feléig, de leg­később a magyar futamig, vagy év végén fel is út, le is út. Nigel Mansell színpadias jelenetek nélkül távozott végleg a For­­ma-1-ből Nosztalgiával a BEK-döntőről Fischer az egykori Ajax játékos csak tátotta a száját Egy magyar futballista erős nosztalgiával ült le tegnap es­te a televízió elé a Milan-Ajax BEK-döntő alkalmából. A különös emlékezést az tette aktuálissá, hogy a focista egykoron az amszterdamiak színeiben szerepelt. Szó, mi szó, ez sem mindenkinek adatott meg. Természetesen a több egyesületet megjárt Fischer Pálról van szó, aki je­lenleg a Vasas centereként keresi kenyerét. Mostani beszél­getésünkhöz az Ajaxnál töltött időszaka és ezáltal érzel­mi érintettsége adott apropót: Bánki József NÉPSZAVA - A mai Ajaxból kikkel játszot­tál együtt? -A de Boer testvérekkel és Blinddel. Akkoriban -1989-90- es idény - Ronald de Boer még csak kispados volt, manapság pedig egyik kulcsemberévé vált az Ajaxnak. Egyébként mindegyi­kükkel jó viszonyba kerültem, sőt a Blind családdal sűrűn ösz­­sze is jártunk, mivel közvetlen szomszédok voltunk. - Milyen érzés volt leülni úgy a képernyő elé, hogy szerencsés esetben akár te is ott lehettél vol­na a pályán? - Azt mondanom sem kell, hogy az Ajaxnak szurkoltam, emellett büszkeség és némi fáj­dalom kavargott bennem. Egy­részt örültem, hogy egykoron egy ilyen nagy múltú egyesület­ben kergettem a labdát, más­részt boszszantott, hogy nem vit­tem többre náluk. A BEK-döntő minden futballista álma, a sport­ág csúcsa klubszinten. Sajnos öt évvel ezelőtt a hollandokkal ne­künk nem sikerült a döntőbe ke­rülés, amikor is az Austria Wien egy emlékezetesen botrányos pár­harcban vert ki bennünket. Az amszterdami visszavágón a bé­csiek kapusát, Wohlfahrtot a ka­pu mögül fejbe dobták, amiért az UEFA két évre eltiltotta a klubot a nemzetközi porondról. Ráadásul a pályán elért ered­mény alapján is kiestünk. Min­denesetre a Milan-Ajax 90 perc láttán csak tátottam a számat, hogy hajdan én is ilyen sebessé­gű játékban vettem részt. Egyéb­ként remek játékosokat láthat­tunk mindkét oldalon, és sajnos ismét bebizonyosodott, hogy jócs­kán le vagyunk maradva a világ­tól. Igaz, erre sem tegnap jöttem rá. - Úgy hallottam, hogy To­­miszlav Ivics, a török Fener­­bahce edzője az Üllői úton, Lipcsei-nézőben a te játékodra figyelt fel elsősorban. Elkép­zelhető, hogy újra külföld kö­vetkezik? - Nem hiszem, ugyanis a törö­köknek - amint én is értesültem róla - épp olyan típusú játékos kell, mint a Lipcsei Peti. Számom­ra egyelőre a Vasas bennmara­dása a legfontosabb. Mindentől függetlenül tegnap irigykedve nosztalgiáztam a kupadöntősök játéka láttán. Kasza, a gólerős hátvéd A váciak a Magyar Kupával vigasztalódnak? A labdarúgást, mint a legtöbb labdajátékot általá­­ban, gólra játsszák, ezért égető szükség van jó gömbérzékkel megáldott játékosokra. Sajnos ha­zai viszonylatban kevés olyan istenáldotta tehet­ség bukkan fel a futballpályákon, aki tartogat egy-két találatot a tarsolyában, ezért gyakran elő­térbe kerülhetnek a gólerős védők is. Kasza Ist­ván, a Vác FC-Samsung hátvédje az elmúlt négy fordulóban négy gólt vállalt, így nagy része volt abban, hogy csapata két ízben is pontot mentett. Pincési László írása a NÉPSZAVÁNAK­­ A Tolna megyei Bátaszé­­ken kezdtem el focizni, majd ifista koromban a Szekszárdi Dózsához ke­rültem. Nagyon jó eredmé­nyeket értünk el, hiszen az akkor még összevont ifjú­sági NB I-NBII egyik cso­portját megnyertük, igaz, a döntőben már nem sike­rült a bravúr. Ezután a má­sodosztályú szekszárdi csa­patban játszottam három évet. Vácra egy tatabányai, majd dorogi kitérő után ke­rültem, és értelemszerűen az elmúlt év volt a legcso­dálatosabb számomra, hi­szen bajnokok lettünk - mesélte a fiatal védő. - Mennyire számít gól­képes játékosnak? - A fejjátékom mindig is erős volt, így aztán egyik kapunál sem jövök zavar­ba. Ha kell, tisztázok sa­ját portánk előtt, de amikor alkalom adódik, felfutok az ellenfél 16-osához is. - Az elmúlt fordulók során nagy meglepetésre a Vác gólzsákjának bizo­nyult... - Csank János biztatott, hogy a szabadrúgás-variá­cióink előbb-utóbb bejön­nek majd. Nagy Tibi és Víg Peti mindig jelzi, hogy a rövid, vagy a hosszú ol­dalra ívelődik-e a labda. A belső embereknek nincs más dolguk, mint ponto­san érkezni. Hál’ istennek a Ferencváros ellen sike­rült gólt fejelnem, ezt tol­­dottam meg a Parmalat ellen eggyel, majd a Stad­ler otthonában újabb ket­tővel. A legutóbbi zala­egerszegi mérkőzésünkön is megvolt a lehetőségem a gólszerzésre, de elhibáz­tam a helyzetet. - Hallani olyan vélemé­nyeket is, hogy ha a Vác a hátralévő fordulókban is gyengén futballozik, akkor akár osztályozós helyre is kerülhet. Nem fordult meg ez az eshetőség a csapatta­gok fejében? - Nincs pánikhangulat, ha erre gondol! A hét végi, BVSC elleni mérkőzés sors­döntő lehet abból a szem­pontból, hogy győzelem ese­tén megszilárdíthatjuk he­lyünket a középmezőny­ben. Ha nem lesz feszült a hangulat és fejben is „ösz­­szeáll” a csapat, akkor minden rendben. Amikor úgy játszottunk, hogy biz­tos védekezésből kontrák­ra építettünk, szereztünk meglepetéseket. Gondolok itt a Pécs elleni bajnoki vagy a békéscsabai kupa­meccsre, ahol idegenben is nyerni tudtunk. - Úgy tűnik, hogy a Vác jövőre a KEK-ben indul. Nem félő kilépni nemzet­közi színtérre a jelenlegi halovány teljesítménnyel? - Hogy szeptemberben mi lesz, azt nem tudhatom. A KEK-ben természete­sen megpróbálunk ered­ményesen szerepelni majd, de előbb szeretnénk meg­nyerni a Magyar Kupát. Ta­lán ezzel vigasztalódhat­nánk a gyengébb bajnoki szereplés után... Erősebb a gyengébb nem Lányaink uralják a kézilabdás kuparangsort MTI-információ Az Európai Kézilabda-szö­vetség (EHF) nyilvánosság­ra hozta a kontinentális ku­pák összesített rangsorát, amelyet az elmúlt három szezon eredményei alapján állítottak fel. A magyarok a nőknél vezetnek az EHF Kupában és a City Kupá­ban, míg a második helyen állnak a BEK-ben és a KEK-ben. A férfiaknál a legelőke­lőbb helyezés a KEK-részt­­vevők nevéhez fűződik, har­madikok a listán. Ugyan­akkor a BEK-ben a hato­dik, az EHF Kupában a nyolcadik, a City Kupában a 16. hely jutott a magyar csapatoknak. A három ran­gosabb serleg pontversenyé­ben taroltak a spanyolok, a City Kupában a németek végeztek az élen. A nőknél a BEK-ben egyeduralkodó Hypobanknak köszönhe­tően Ausztriának nincs el­lenfele, a KEK-ben­­ a Wal­le Bremen tavalyi elsősége és a Lützellinden idei má­sodik helye folytán - Né­metország viszi a prímet. A magyar női együtte­sek közül tavaly is, idén is három érte el a finálét, de míg tavaly mindhárman alulmaradtak, addig idén ketten is győztek. A leg­rangosabb sikert, a KEK elnyerését a Dunaferr pro­dukálta, a Debrecen pedig azért dicsérhető, mert so­kadik elveszített kupadön­tője után idén végre nyert. Balszerencsés sorozat a Vasasé: az elmúlt három év­ben egyszer sem hiányzott a végjátékból, de célba ér­nie sajnos nem sikerült. Vásárlásának 100%-át is Ingyen levásárolhatja! MINDIG MINDENKI NYER! ! R’S első ÉLELMISZERÁRUHÁZA Soroksári út 132. Tel.: 215 árakkal, minőséggel retettelvárjuk_______________ NÉHÁNY PÉLDA A JÓ ÁRAINKBÓL: CUKOR: ÉTOLAJ, RAMA (poharas): TÚRÓ RUDI: 78 Ft/kg 122 Ft/1 119 Ft 14 Ft-tól Mert mi jobban szeretjük a vevőinket!D, )

Next