Népszava, 1995. szeptember (123. évfolyam, 205–230. sz.)

1995-09-01 / 205. szám

V A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Hány személyre főz a dandártábornok? Válaszol: Lajtár József Tegnap a belügyminiszter aláírta Lajtár József határőr-dandártábornok gazdasági államtitkár-helyettesi kinevezését. A Határőrség Országos Parancsnokságának volt gazdasági főigazgatója fiókba teszi a váll-lapját, és szeptember 15-én köztisztviselőként foglalja el székét a minisztériumban, ahonnan elődje, dr. Thuma József az ÁPV Rt.-hez távozott. Megkérdeztük Lajtár Józsefet, hogy a közismerten nehéz gazdasági helyzetben nem fél-e a kihívástól? - Tanulmányaim során találkoztam a léptékhatártörvénnyel, így tudom, hogy más két személyre főzni és más százötvenre. A kinevezésemet szakmai kihívásnak tekintem. A beosztás feltételezi a felkészült embert, aki lehet, hogy én vagyok, lehet, hogy más. . - Ön tipikus pályamódosító, hiszen a Zrínyi Miklós Katonai Műszaki Főiskolán kémiai mérnöki diplomát szerzett. - Ennek ellenére 1977- től 1981-ig Körmenden határőr-szakaszparancsnok voltam, később pedig gazdasági területre kerültem. Elvégeztem a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügyi szakát, a határőrség több területén voltam gazdasági vezető, az országos parancsnokságon 1993 nyarától töltöttem be a gazdasági főigazgatói tisztet. Szerintem pozitívum, ha egy gazdasági helyettes államtitkár ismeri a gazdálkodás helyi lehetőségeit, azok minden nehézségével együtt. A határőrség nem dúskál anyagiakban, s jól tudom, hogy súlyos problémákkal küzd a rendőrség és a tűzoltóság is. Ha elfoglalom a helyemet, tudom, mit akarok, bár sok információhoz nyilván még csak ezután jutok hozzá. A tevékenységemet csapatmunkában képzelem el. - Az egyenruhát levetni sosem könnyű egy tisztnek. - A rangomat nem vették el, csak pihen. Köztisztviselő leszek. - Bízik benne, hogy elő tudja teremteni azt, amit elődei nem tudtak? - Tisztában vagyok vele, hogy a tárca pénzügyi helyzete csak akkor javítható, ha az államháztartás helyzete is javul. Azonban bízom benne, hogy reális feladatmeghatározással, feladathoz rendelt költségekkel javítani lehet a gazdálkodást. A Pénzügyminisztériummal gazdasági főigazgatóként is kapcsolatban álltam. A lobbyzástól sem riadok vissza. De álmokat nem fogok kergetni. Horváth Ildikó Telkek vállalkozóknak Több, a munkanélküliség visszaszorítását célzó döntést hozott csütörtöki ülésén a tatabányai önkormányzat közgyűlése. A testület megerősítette: továbbra is támogatja a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtését maximum 20 főig oly módon, hogy az önkormányzattól történő telekvásárlás esetén akár a vételár felétől is eltekint. 1992 áprilisa és 1994 novembere között kilenc vállalkozót, illetve gazdasági egységet támogattak ily módon a komárom-esztergomi megyeszékhelyen. A közgyűlés azt a javaslatot is elfogadta, hogy közhasznú munkavégzést szervez a város gazdasági egységeinek és a saját fenntartású intézményeinek bevonásával. Az előzetes elképzelések szerint már ez év októberétől 100 személy juthat munkalehetőséghez, jövőre pedig akár ezernél is többen. A közgyűlés döntött arról is, hogy a volt cementgyár területén ipari parkot alakíttat ki új vállalkozások letelepítésére. BELFÖLD 1995. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK 3 A főpolgármester lezártnak tekinti a kórházigazgató-ügyet Civil demonstráció a két gyermekkórház bezárása ellen - Ellenzéki kivonulás a közgyűlésen A civil nyomás ellenére sem vette csütörtökön a Fővárosi Közgyűlés napirendre a három vitatott kórház igazgatói kinevezésének ügyét. Demszky Gábor főpolgármester arra hivatkozva nem javasolta, hogy a nyertesek szakmai alkalmasságát mindenki elismerje. Délelőtt a két gyermekkórház bezárása ellen tiltakozó szülők adták át petíciójukat Demszkynek. Délben az ellenzék kivonult az ülésteremből. Szabó Iréné NÉPSZAVA A főváros 22 kórházának igazgatói pályázatait elbíráló egészségügyi bizottság döntése ellen tiltakozó pártok és szervezetek nyomására kérte a múlt héten Demszky Gábor főpolgármester az ügy újbóli áttekintését. A tegnapi közgyűlés nyitányaként kifejtette a képviselők előtt: értelmetlennek tartja a kérdés napirendre tűzését. Az egészségügyi bizottság ugyanis konszenzussal elfogadta, hogy a három intézmény - Erzsébet, László, Margit kórház — vitatott jelöltjei szakmailag alkalmasak. A testület az ellenzéki képviselők sürgetése ellenére sem vette napirendre a kórházigazgatók ügyét. (22 ellenzéki voks állt szemben 29 SZDSZ-s és MSZP-s szavazattal.) A testület munkáját egyébként egy civil demonstráció, majd az ellenzéki pártok egyöntetű kivonulása zavarta meg. A tüntetők reggel gyülekeztek az Újvárosháza előtt „El a kezekkel a Schöpfitől!”, „Segítsen Horn Gyula!”, „Kié ez az ország?” feliratú táblákkal, koraszülött gyerekek fotómontázsával. Demszky átvette a 11 ezer aláírást tartalmazó listájukat, és közölte: a két intézmény sorsáról még nem döntött a főváros, az ügyről még lesznek tárgyalások. A szakbizottság elnöke, Gerő Gábor lapunknak kijelentette, tiszteletben tartja a civilek érzelmeit, s a kórházukhoz való ragaszkodást jó dolognak, de a civilek sem tudnak pénzt adni. Tavaly a 22 kórház 16 milliárdot vitt el a főváros költségvetéséből, ami több, mint amennyiből a 220 iskolát működtették. Szerinte a csökkenő születési szám nem indokolja, hogy 15 kórház szülészeti osztályán kívül a Schöpf- Merei is működjön. Többségi szavazással ugyancsak elvetették a koalíciós képviselők Demeter Ervin (MDF) képviselőnek azt az indítványát is, hogy vizsgálják meg a gázművek privatizációjára kiírt pályázat jogszerűségét. A képviselő szerint ugyanis a tulajdonosi bizottság törvénysértő módon megváltoztatta a közgyűlés erre vonatkozó határozatát. Hasonlóképpen elvetették Juhos Katalinnak (Fidesz), a jogi bizottság alelnökének azt a javaslatát, hogy ne tárgyaljanak a HungarHotelsrészvények eladásáról, mivel a képviselők elé került anyag nem azonos azzal, amelyet a tulajdonosi bizottság kedden elfogadott. Az öt ellenzéki párt a kórházak irányítási szerkezetének átalakítását célzó napirendi pont vitájánál vonult ki. Manninger Jenő, az MDF frakcióvezetője az ellenzék véleményét megfogalmazva rámutatott: nem értenek egyet azzal, hogy a koalíció nem tűzte napirendre a kórházigazgatói pályázatok megvitatását. A koalíció által ezt követően egyhangú szavazással elfogadott előterjesztés egyébként csupán egy ponton módosította a kórházak alapító okiratát. Az eredetileg elhatározott zárt helyett végül is nyilvános ülésen döntött a közgyűlés arról, hogy a főváros mintegy 1,3 milliárd forint értékű HuungarHotels-részvényét 120 százalékon eladják az ÁPV Rt.-nek. Az ellenzéki képviselők a vitában felhívták a figyelmet arra, hogy a jogilag sok szempontból hibás szerződéstervezet elfogadása esetén súlyos hátrányok érhetik az önkormányzatot. Érvelésükre a közgyűlés döntött arról, hogy változtatni kell a szerződéstervezeten. Néhány SZDSZ-es képviselő együtt szavazott az ellenzékkel, és így meghiúsult az a vezetői elképzelés, hogy a Budapest Film Rt. igazgatóságába beválasszák Agárdi Pétert, a rádió egykori alelnökét. A javaslat ellen voksoló ellenzéki képviselők Agárdi Péternek felrótták a 80-as években rádióalelnökként végzett tevékenységét. A I WMm Nyilvános ülésen döntöttek a NungarHotels-részvényekről Pataky Zsolt felvétele Meghalt a Csepelről átirányított balesetes NÉPSZAVA-információ A sors iróniájaként 47. születésnapján, augusztus 30-án, hajnali fél kettőkor meghalt Kucsera János, a csepeli kórházból kiutasított férfi. Mint ismeretes, augusztus 6-án, vasárnap súlyos baleset történt az M7-es autópályán. A fővárosi férfi és a 16 éves lánya Pécs felé tartott, amikor egy szerb állampolgár gépkocsijával az Opeljükbe rohant. A súlyosan sérült Kucsera Jánost és Szilviát - fáradtságra és ügyeleti idő végére hivatkozva - a csepeli kórház ügyeletes főorvosa egy másik kórházba irányította át. Szilviát egy hét után hazaengedték az egészségügyi intézetből, de az édesapja a háromheti kezelés egyetlen percére sem tért vissza a kómából. Kovács Lászlóné, az elhunyt férfi élettársa elmondta, még mindig nem tud belenyugodni a férfi halálának körülményeibe, továbbra is perelni kívánja R. Györgyöt, a sérültet visszautasító orvost. A jó keresetet tartják a legfontosabbnak a fiatalok (Folytatás az 1. oldalról) Az adott korcsoport harminckét százaléka már munkába állt, csupán hét és fél százalékuk jár egyetemre vagy főiskolára. A diploma megszerzése a többség számára, a magas felvételi követelmények és a tandíj miatt, éppoly elérhetetlen cél, mint az önálló lakáshoz jutás. Szinte valamennyien azt mondták, hogy szüleik nem tudják finanszírozni a továbbtanulást. „Ez teszi őket igazán kiszolgáltatottá, válaszaikból kiderül, elképzelhetetlennek tartják anyagi segítség nélkül a pályakezdést” - tette hozzá Bíró Lajos. Szorongásaik között az első helyen állnak az egzisztenciális félelmek, a szegénység, a betegség, a munkanélküliség, a bűnözés kiváltotta szorongás. „Legtöbbjüknek saját tapasztalatai is vannak a bűnözésről, vagy őt, vagy ismerősét érte valamilyen támadás” - magyarázta L. Takács Zsuzanna, a Reader’s Digest munkatársa. A fiatalok véleménye szerint gazdasági helyzetünk javulása érdekében a legsürgősebben az elszegényedést kellene megállítani, a külföldi tartozásokat csökkenteni és felszámolni az állami korrupciót. A korrupcióra szintén voltak személyes példáik, melyekhez mindig hozzátették: „magasabb szinten nagyban folyik a dolog. ” A sikeresség kritériumai (százalékos említési arány) idegennyelv-ismeret 61 % iskolázottság 60% önbizalom 53% kitartás 52% anyagi háttér 50% szakmai felkészültség 45% vállalkozó kedv 34% kapcsolatteremtő készség 31 % szerencse 29% szülői támogatás 23% társadalmi helyzet 17% versenyszellem 14% befolyásos barátok 13% szakmai előmenetel 10% egyéb 6% politikai párthovatartozás 2% 0 10 20 30 40 50 A legfontosabb célok az elkövetkező 3-5 évben (százalékos arányok) pénzkereset 71% megfelelő munkahely 58% saját lakás 51% tanulás 50% családalapítás 39% társ megtalálása 28% szórakozás 22% új barátságok 20% családi kapcsolatok 18% külföldi utazások 17% segíteni a rászorulókon 13% vallás 6% egyéb 2% Bejelentett pénzmosók Tavaly ötezer, bejelentés érkezett pénzmosásgyanús esetekről.. Becslések szerint évente 20-30 milliárd forint cserél gazdát gyanús tranzakció során. Az Országos Rendőrfőkapitányság gazdaságvédelmi főosztályán belül megalakult a pénzmosási alosztály. Még az idén megindulhatnak az első bírósági eljárások a különböző nagyszabású bűnesetekből származó „fekete”pénzek tisztára mosása ügyében. Illés György NÉPSZAVA Hamarosan munkába áll a komplett számítógépes rendszer, amely az eddig beérkezett ötezer jelzést rögzíti és csoportosítja - nyilatkozta lapunknak dr. Kiss Ernő ezredes, a gazdaságvédelmi főosztály vezetője. Az adatokat tíz éven át tárolják majd. Ha alapossá válik a gyanú, hogy az adott összeg terrorcselekményből, kábítószerkereskedelemből, fegyvercsempészetből, illetve kiemelten súlyos bűncselekményből származik, megindul a rendőrségi nyomozás. Több száz vegyes vállalat, fantomcég működik mosodaként - mondta a rendőr ezredes. Külföldről elsősorban az olaszok és az oroszok nyomulnak. Nem kevés azon magyarok száma, akik 10-15 évi távollét után érkeznek tisztességes üzletemberként sok millióval, amelyből hotelt, kaszinót, mulatót, üzemet, boltot vesznek, létesítenek. Befektetnek, beruháznak, alapítványt hívnak életre, sportot szponzorálnak. Mi több, rendőrséget, polgárőrséget, őrző-védő vállalkozást! Mindezekbe folyatják át az ember-, fegyver-, drog- és nukleárisanyag-csempészetből, a prostitúcióból, bérgyilokból, zsarolásból, védelmi pénzszedésből, csalásból, sikkasztásból, valutázásból szerzett pénzt. A pénzmosás felderítésében sokat segít a tavaly hatályba lépett jogszabály, amelynek értelmében a pénzintézetek, kaszinók kötelesek rögzíteni a kétmillió forintnál nagyobb összeget felvevő vagy befizető személyek nevét. Dr. Kiss Ernő szerint azonban sok esetben megfeledkeznek a bejelentési kötelezettségükről. Főként a kaszinóktól érkezik kevés jelzés. A közhiedelemmel ellentétben nem a kaszinók a nagy mosodák, hanem a kereskedelem, a feldolgozóipar, az építőipar, a hírközlés, a vendéglátás, a magánbankok és a privatizáció. Dr. Kiss Ernő ezredes most is dolgozik olyan ügyön, amelyben a megfelelő biztosítékot nem kérő ÁVÜ miatt a tulaj hárommillió német márkát síbolt ki hazánkból. Egy másik, 3 milliárdos privatizációs bűntényben az angol Manszigetig és magyar felsőbb körökig vezetnek a szálak. Nem egy olyan vegyes vállalatot vizsgálnak az ezredes emberei, amelyek a pénzmosás fedőszervei. A feketegazdasággal, a gazdasági bűnözéssel szorosan összefüggő pénzmosás évente 800-1000 milliárd forintos kárt okoz - állította a főosztályvezető. A pénzmosásgyanús esetek közül máig is egy tavalyi átutalás tartja a rekordot. Egy férfi csaknem egymilliárd forintot fizetett be készpénzben egy bankba, s egy francia cég számlájára kérte átutalni az összeget. Személyi igazolvánnyal igazolta magát, s a szükséges banki engedélyeket is felmutatta. Az utalás megtörtént, ám az utólagos rendőrségi ellenőrzéskor kiderült: a személyi adatok hamisak voltak. Napirenden a vagyonadó MTI-információ A vagyoni típusú adóztatás megvalósítása és a vagyonnyilatkozati kötelezettség bevezetése mellett foglalt állást a Gazdaságvédelmi Koordinációs Bizottság szerdai ülésén, amelyről csütörtökön tájékoztatták a sajtó képviselőit. A feketegazdaság elleni hatékonyabb fellépés érdekében a bizottság javasolta továbbá az APEH és a VPOP közigazgatási nyomozati jogkörének szélesítését, valamint az adótitok jelenlegi szabályozásának oldását. Bencze József helyettes államtitkár, a koordinációs bizottság elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: indokoltnak tartják a vagyon-, illetve ingatlanadóztatás megteremtését. A gazdaságvédelmi bizottság szerint szükség van a feketegazdaság legalizálását motiváló adórendszer mielőbbi megteremtésére. A jelenlegi magas adószint és adminisztrációs terhek is szerepet játszanak abban, hogy az adóalanyok különböző trükkökkel, például fiktív számlázással próbálnak kibújni az adóbevallás kötelezettsége alól. Adócsalás gyanúja esetén az eljáró hatóság számára lehetővé kellene tenni, hogy már a közigazgatási eljárás keretében lehetősége legyen rendőrségi feljelentést tenni az adóalany ellen. A jogerős határozattal megállapított adó- és köztartozásokat pedig nyilvánosságra kellene hozni. A bizottság javasolja, hogy emelkedjen az ötéves adóigazgatási elévülési idő.