Népszava, 1995. október (123. évfolyam, 231–255. sz.)

1995-10-02 / 231. szám

2 1995. OKTÓBER 2., HÉTFŐ NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA nj[I9ik Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Joto Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), : ' SOIt / .. BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) Ííz: ' SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Kiadó: FENYŐ JÁNOS vezérigazgató -Népszava Rt. Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti, igazgató: CSÉVE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1539 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788,202-2988, telefax: 202-7798 Hirdetés: telefon: 202-7788,202-2988 telefax: 202-2988/71. ,212-4023 vTerjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a hírlapkézbesítőknél, a Hírlapelőfizetési Irodában " (Hellr Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636, Hellr 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. 111., Kerék u. 80., levélcím: 1389 Bp., Postafiók 149., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 202 10995), valamint a Hetimét. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem Telefon: 169-1773'"f. Felelős vezető: PERON ANTAL ■ Index:25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 248~16 , V. RÖVIDEN Emlékülés a zsidó vallás egyenjogúsításáról A rendszerváltás után megjelentek olyan politikai csoportosulások is, amelyek a két világháború közötti ,referográd irányzatok örökösei voltak. Ezekről a tavalyi választásokon a magyar nép ítéletet mondott -jepítette ki Gál Zoltán, hozzátéve: 1994 májusa.óta megszűnt az, hogy a magyar társadalom egyes csoportjait megkülönböztetik vagy bűnbaknak kiáltják ki. Az Országgyűlés elnöke azon az emlékülésen mondott beszédet vasárnap, melyet az 1895-ös, az izraelita vallásnak a többi vallással való egyenjogúságát kimondó törvény megalkotásának 100. évfordulója alkalmából szervezett Budapesten a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Kettős centenáriumi ünnepség Esztergomban A városegyesítés és a Mária Valéria Duna-híd felavatásának, századik évfordulóját ünnepelték szombaton seki Vízivárossal, Szentgyörgymezővel és Szenttamással. A Mária Valéria híd fél évszázadig könnyítette meg az átjárást a Dunán, mert 1945 végéi a visszavonuló németek felrobbantották. Ez volt az egyetlen folyami átkelő Európában, amelyet nem építettek újjá• Szabó: kötelesség a nyugdíjasok védelme A nyugdíjrendszer reformja a gazdasági és a népesedésifolyamatokhoz alkalmazkodó tartós önfinanszírozó képesség megteremtését tűzte ki céljául elfogadhatójárulékterhekkel, folyamatos értékmegőrzéssel, a kiadások kényszerű visszafogása nélkül - mondta Szabó György szombaton Győrött. A népjóléti miniszter kijelentette: az idős korosztály már megdolgozott a tisztességes nyugdíjért, ezért morális kötelesség olyan jogi garanciarendszer kiépítése, ami a változó körülmények között biztosítja a törvényes munka ellenértékét. Szabó György úgy vélekedett, az ezredfordulóra léptethető életbe a nyugdíjreform valamennyi eleme. A tárca hangsúlyt helyez a háziorvosi rendszer szolgáltatásainak bővítésére is, szándékaik szerint javítják a tárgyi feltételeket. Miközben kevesebb lesz az aktív kórháziágy, egyidejűleg a szociális ellátásban szerepet játszó ágyak számát növelik - mondotta a miniszter.,.. Református konferencia a jogállamiságról A demokráciáról, a jogállamiságról, a politizálás nor-f-matíváiról tárgyaltak azon a szombaton befejeződött kétnapos budapesti konferencián, amelyet a magyarországi református egyház és a Holland Református Államismereti Párt Szervezett immár ötödik alkalommal. Ingyenebéd iskolásoknak .A somogy megyei Szentbalázson szerencsés helyzetben , varrnak az óvodások és iskolások: az önkormányzat, vállalta, hogy kifizeti a napközis ellátásukat, amelyre másfél millió forintot már el is különítettek. Az általános iskolai tanulók ingyen juthattak a tankönyvekhez is, a középiskolások és főiskolai hallgatók pedig tanulmányi eredményeiktől függően ösztönndíjat kapnak. Ez akár kétezer forint is lehet. Az önkormányzat ezzel szeretné ellensúlyozni a kötelező tandíj befizetésével járó terheket. Felújították a Szapáry család kápolnáját Felújították a Szapáry család Pusztataksonyban lévő kápolnáját, Szapáry Gyula, az 1890 és 1892 közötti időszak magyar kormányfője halálának 90. évfordulója tiszteletére. A megszépült épület megáldására és ezzel együtt újbóli használatbavételére szombaton került sor. A nagybirtokosként számon tartott család a Jászságkun-Szolnok megyei kistelepülésen a múlt század végén emelte a kápolnát, amelynek kriptájában a hatminiszterelnökön kívül még öt rokon nyűgözik. Szabadegyetemen tiltakoznak a diákok A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora szolidáris a tüntetőkkel Tandíjmentes szabadegyetemet hirdettek a hallgatók a Kossuth térre, ahol folytatódik a tiltakozás a tandíj bevezetésének módja ellen. A szabadegyetem előadói a felsőoktatás vezető személyiségei, politológusok voltak a hét végén és lesznek a jövő hét folyamán. Zappe Gábor NÉPSZAVA A tandíjmentes szabadegyetem első előadója dr. Frenyó V. László, a Magyar Rektori Konferencia elnöke volt szombatdélután. Előadásában a felsőoktatás modernizációjának sürgősségéről beszélt. Kifejtette: már nincs idő várni arra, hogy valami magától történjék ebben az ügyben, ezért saját kezükbe kell venni a kezdeményezést. Hasonlóképp szükséges cselekednie a diákoknak is, ha változást akarnak. Vasárnap délelőtt Andorka Rudolf, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora tartott előadást a jelen lévő mintegy negyven tiltakozó diák és néhány járókelő előtt. Előadásában a hallgatói önszerveződés fontosságáról beszélt. A hallgatói önkormányzatok olyan érdekeket és jogokat képviselnek, amelyek részben közösek az intézmények érdekeivel, csak az egyetemek és főiskolák vezetései ezeket nem mindig képviselhetik. Véleménye szerint az önkormányzatok feladata a kollégiumokba való bekerülés eldöntésétől az oktatók véleményezésén át az intézményi tanácsokban való részvételen át több mindenre kiterjed. Andorka Rudolf szerint szükség van arra, hogy a helyi hallgatói önkormányzatokat összefogják, ezért indokolt a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének léte. A Hökosz jogait törvényben kell lefektetni. Andorka Rudolf szolidaritásáról biztosította a tiltakozó diákokat. Pusztay János, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnöke a felsőoktatás modernizációja kapcsán elmondta: a hazai felsőoktatás azért mondható drágának, mert szétaprózódott az intézményrendszer. Túlszakosodott kisméretű intézmények vannak többségben. Ennek jórészt történelmi okai vannak, a múlt rendszerben jórészt a helyi pártlobbyktól függött, hogy egy városban lesz-e főiskola vagy azegyetem, és az mekkora támogatást kaphat. Az integráció és a normatív intézményfinanszírozás bevezetése ezzel kíván szakítani, ám Pusztay szerint az Integráció nem fog magától menni. Szorosabb együttműködés György Bence NÉPSZAVA A Fidesz-Magyar Polgári Párt országos választmánya arról döntött, hogy felkéri a párt elnökségét: a lehető leggyorsabban a lehető legszorosabb együttműködést dolgozza ki az Magyar Demokrata Fórummal és a Kereszténydemokrata Néppárttal - közölte Szita Károly, a választmány alelnöke a testület ülését követő sajtótájékoztatón. Szita úgy vélte, fél éven belül az együttműködés formája kialakítható. Arra a kérdésre, hogy a legszorosabb együttműködés a fúziót jelenti-e, nemmel válaszolt. Elmondta, céljuk az, hogyhatékonyabban lépjenek jje£együtt a kormány ellen, és alternatívát kínáljanak a választóknak. A választmány politikai helyzetértékelést hallgatott meg Orbán Viktor pártelnöktől, Varga Mihály pedig a költségvetésről tartott tájékoztatót. Szita hangoztatta: nem a koalíciós vita a legfontosabb probléma, hanem az, hogy a kormány közben hogyan működik. A kabinet ugyanis szerinte az elmúlt évben semmit sem mutatott fel, s a hibás gazdaságpolitikát a jelek szerint jövőre is folytatni akarja. A választmány nem tárgyalta azt a szándéknyilatkozatot, amely a polgári szövetség pártjainak együttműködéséről készül, s vázlatpontjai a múlt héten készültek el - mondta a választmány alelnöke. Paskai nincs életveszélyben (Folytatás az 1. oldalról) A belgyógyászati osztály helyettes vezetője, Dingnyés József tájékoztatása szerint egyelőre nincs súlyosabb szövődménye a betegségnek. Dr. Németh László, az esztergom-budapesti egyházmegye irodaigazgatója, az érsek titkára lapunknak elmondta: nyolc éve, mióta a bíbornok mellett dolgozik, Paskai nem betegeskedett. Hozzátette, nem tervezett közös imaliturgiát a katolikus egyház, azonban a plébániákon az érsek meggyógyulását kérve imádkoznak a hívek. Paskai László 1987-ben lett esztergomi érsek, bíborossá 1988-ban kreálta őt II. János Pál pápa. Az irodaigazgató szerint nincs szükség különleges intézkedésekre, azegyházfő távollétében - mint tavaly is, ósáskor a római püspöki szinódus munkájában vett részt csaknem egy hónapig - két segédpüspöké, valamint általános helyettese látja el a teendőket. BELFÖLD Ellenzéki vitafórum Dobogókőn György Bence NÉPSZAVA A Bokros-csomag megbukott, s a kormánypártok kihátrálnak mögüle. A polgári szövetség pártjai konszenzusra jutnak, amint sürgetni kezd az idő. Az elmúlt időszakban jelentősen romlott Magyarország nemzetközi megítélése. Szükség van új alkotmányra, helyes döntés, hogy azt legalább öt pártnak kell támogatni, de nagy vitákra lehet számítani. Ezek a címszavak a Barankovics Alapítvány támogatásával, a Keresztény Értelmiségi Társaság rendezésében megtartott vitafórumon hangzottak el Dobogókőn. Az ellenzéki pártok együttműködéséről Deutsch Tamás (Fidesz), Mizsei Zsuzsanna (KDNP) és Baross Péter (MDF) beszélt. A helyhatósági választások és a köztársasági elnök választása alkalmával kialakított gyors együttműködés példájára alapozva bizonyították, hogy az apró véleménykülönbségek ellenére szükség esetén könnyen meg tudnak egyezni. A gazdaság és az európai integráció helyzetét Orbán Viktor (Fidesz), Latorcai Jánzes(KDNF) és Szabó Iván (MDF)beszélt. Orbán szerint a Bokroszcsomag bukását és a mögüle való kihátrálást bizonyítja Nagy Sándor jelölése a gazdasági stratégia élére. Az SZDSZ részéről pedig az önkormányzatok támogatásának növeléséért folytatót harc, illetve a készülő költségvetést ért kritika jelenti a bizalom megtörését Orbán szerint. A rendezvény főidejében megtartott sajtótájékoztatón a Fidesz elnöke Nagy Sándor szombati nyilatkozatára, miszerint az MSZP-n belül létezik egy olyan csoport, amely az SZDSZ érdekeit képviseli, azt mondta: „Én már láttam ilyet.” Orbán kifejezte csodálkozását, amiért az MSZP nem számolt ezzel. Szombat délután az alkotmányozás kérdéseiről szólt a vita. A szakértést úgy véli Orbán Békési Joe fotografikája téli, hogy meg kell őrizni a mai alkotmány előremutató és demokratikus alapelveit.. Az utolsó téma az ország külső megítélése volt. Az ellenzéki politikusok szerint romlott a helyzet, és ennek az az oka, hogy meghasonlott a magyar külpolitika. Elmondták, a Horn-kormány eleinte az euroatlanti csatlakozás elsődlegességét hangsúlyozta, az utóbbi időben azonban úgy tűnik, mintha vészes keleti félelem lett volna úrrá rajta, és ezért eltúlzottan veszi figyelembe az orosz külpolitika érdekeit. s Nagy Sándor távozni készül (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak a bejelentés, de a nagyobbik kormányzó párt belső vitáinak nyilvánosság elé tárása is megtörtént a Magyar Nemzetnek adott interjúban, amelyet az MSZP ügyvezető alelnöke, Csintalan Sándor nem kívánt kommentálni. Úgy véli: Nagy Sándorra szüksége lesz a pártnak és a magyar belpolitikának, hisz kiváló szakember és kiváló politikus. Az elemek azonban a párt belső ügyeiről senkivel sem akar nyilvános vitába bocsátkozni a pártkongresszus előtt. Azt pedig természetesnek tartja, hogy nehéz politikai időkben bármely párt különböző csoportjai összeütközésbe kerülnek egymással. Az MSZP országos választmányának (ov) elnöke, Vitányi Iván reméli, hogy nem válik uralkodóvá a párton belül ez a szélsőséges hang, és az egyes platformok szót értenek egymással. Épp stílusa és a belső ellentétek nyilvánosságra hozatala miatt látja veszélyesnek Nagy Sándor nyilatkozatát, és visszautasítja azt a vádat, hogy más pártok ügynökei lennének az MSZP-ben.Ez az érvelés kétségtelenül sok hasonlóságot mutat az előző kormánypárt, az MDF korábbi belső vitáival - mondta. Az ov elnöke szerint nincsenek szilárd frontvonalak a párton belül, mert sokan még önmagukban sem tisztázták, mit képviselnek. Azt azonban valószínűnek tartja, hogy a novemberi kongreszszusra alternatív programokkal, gazdasági koncepciókkal állnak majd elő az egyes csoportok. Érdekképviseletekkel foglalkozó szakértők szerint Nagy Sándor politikai karrierje kiépítése felé az első lépést az MSZP-be történt belépésével tette meg. Számításait azonban keresztülhúzta a párt azon határozata, hogy csak háromévi tagsági viszony után választható be valaki az elnökségbe. A példa tehát mutatja, nem egységes a párt vezetése az MSZOSZ- vezető támogatásában. Kérdés, hogy novemberig képes-e olyan politikai tábort toborozni, amely az MSZP irányítói közé emelheti. .A bajok és viszályok, a helyenkénti feszültségek ellenére Magyarországon politikai stabilitás van. Működnek a demokratikus intézmények,nem fenyegeti veszély az alkotmányos rendet, az állampolgárok szabadságát és biztonságát - jellemezte az országban uralkodó politikai légkört az idősek világnapja alkalmából rendezett szombati budapesti rendezvényen Horn Gyula. A miniszterelnök ugyanakkor leszögezte: a politika szereplőinek nem szűnő feladata erősíteni a belső stabilitást. „Mindezek jegyében söpörtem félre a kormánykoalíción belüli ellentéteket. Világossá kívántam tenni, hogy az ország kormányának stabilitása elsőrendű kérdés" - mondta a miniszterelnök, art A kormányfő elmondta, tisztában van azzal, hogy a kormány kényszerű intézkedései leginkább a nyugdíjasokat sújtják, a nyugdíjminimum meszsze a létminimum alatt van, és hogy az átlagnyugdíj a szeptemberi emelés után is csak 16 ezer forint. Hangsúlyozta, hogy a kormány, az ország nem nyugodhat bele, hogy az idősek nélkülözzenek. Aláhúzta ugyanakkor azt is, hogy a helyzet javítása csak pótlólagos forrásból lehetséges, ennek pedig alapvető feltétele a gazdasági növekedés. Ennek érdekében - mutatott rá-vállalni kell azokat a tennivalókat, amelyek a dolgok rendbetételét szolgálják. A miniszterelnök mindehhez az idősek támogatását kérte, amikor úgy fogalmazott: „Bízom abban, hogy az idősebb generáció, amelyik annak idején kihozta az országot a háborús pusztításból és újjáépítette azt, amely munkájával lehetővé tette a nemzet boldogulását, segítségünkre lesz abban, hogy megteremtsük az európai színvonalú, jóléti Magyarországot. ” Ez a koalíció már nem létezik - mondta Nagy Sándor a Magyar Nemzetnek adott szombati nyilatkozatában -, hogy mégis fennmaradt, azt gazdaság okokkal - a költségvetési vita nehézségével - és a kisebb kormányzó párt politikáját követő MSZP-s politikusi csoport felülkerekedésével magyarázta. Utóbbiakról kijelentette: nagyon is fontos pártmegbízatást teljesítenek, melyre már csak azért is lehetőségük van, mert az MSZP-nek egyelőre nincs kiforrott politikája. Nagy Sándor a demokratikus baloldal lejáratódását látja abban, hogy az 54 százalékot szerzett MSZP eltűri a 18 százalékos kisebbségben lévő SZDSZ akaratának érvényesülését, és bízik abban, hogy a novemberi pártkongresszusra megerősödik az őt támogató csoport. Jánosi Györgyöt és Bihari Mihályt nevezte meg mint esetleges szövetségeseit. Az MSZOSZ-ben kialakult helyzetről megjegyezte: május óta foglalkoztatja a távozás gondolata, de végig akart vinni bizonyos folyamatokat." NÉPSZAVA Folytatódó tárgyalások a médiáról György Bence a NÉPSZAVA Ma folytatódik a médiatörvény hatpárti tárgyalása. A parlamenti pártok szakértő képviselőiből álló, a kulturális bizottság albizottságaként funkcionáló fórum a múlt héten kezdte meg munkáját. A politikusok optimisták a törvény idei elfogadását illetően, többen úgy vélik, csak a miniszterelnök áldása kell a tervezetre. A vita most sem a szűk értelemben vett szakmai kérdésekről, hanem:a közszolgálati médiumok sorsáról szól. Abban egyetértenek a pártok, hogy az államnak le kell mondania tulajdonosi jogairól, s azt közalapítványnak vagy közalapítványoknak kell átruháznia. Úgy tűnik, a konszenzus érdekében azt a verziót fogadják majd el, amelyik szerint új Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió különkülön közalapítvány tulajdonába kerül. Az alapítványok kuratóriumainak összetétele is vita tárgyát képez. A parlament elé még nyáron beterjesztett, most az „ablakba tett” törvényjavaslat szerint a parlamenti pártok jelölnék a kurátorokat. Most olyan megoldásra törekednek a hatpárti tárgyaláson, amely valamilyen módon a társadalmi, felügyeletet is a kuratóriumon belül oldaná meg. Például úgy, hogy a társadalmi szervezetek küldöttei évente egyfajta kongresszuson választanák meg a közszolgálatimédiumok kurátorait. Az elképzelések között szerepel, hogy a kuratóriumnak egy, azoketile r részét mégis a pápát es itletve az államfő vagy a kormányfő delegálja. Ez a szakmai, vagy belső monatórium feladataink a vagyon megóvása lenne. Komolyabb pénzügyi kihatással járó döntések csak az ő engedélyükkel születhetnének meg. Az általános kérdésekben az egész kuratórium részt venne. Felvetődött, hogy ha ilyen módon részt vállalnak a társadalmi szervezetek, akkor ne legyen szükség külön társadalmi felügyelőtanácsra.