Népszava, 1996. március (124. évfolyam, 52–76. sz.)

1996-03-11 / 60. szám

10 1996. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ VILÁGMAGAZIN NÉPSZAVA A szlovák közigazgatási átszervezés sérti az ottani magyarok érdekeit A szlovák kormány által előter­jesztett, a közigazgatási egységek átalakításáról szóló elképzelésnek egyértelműen az a célja, hogy az egyes területi egységekben csök­kenjék az ott élő magyarság rész­aránya. Ez számos hátránnyal jár e nemzeti kisebbség számára, így gyengébben hallathatja hangját, amikor a helyi közigazgatási pén­zek elosztásáról van szó, arról nem is beszélve, hogy parlamenti vá­lasztások esetén magyar jelöltek­nek alig lesz lehetőségük bejutni a törvényhozó testületbe. Erről be­szélgettünk Kvarda Józseffel, az Együttélés önkormányzati alelnö­­kével. Garzó Ferenc NÉPSZAVA Szlovákiában francia mintájú közigaz­gatási modell épült ki 1989. november 17. után. Ennek lényege: az önkormány­zatokat és a helyi államigazgatási szer­veket a törvény élesen elkülönítette egymástól. Ennek megfelelően 120 kör­zeti hivatal jött létre, ezen kívül járási hivatalok működnek. Az önkormányza­tok és a központi állami szervek között semmilyen más fokozat nem létezik, az önkormányzatok teljes mértékben ato­mizálódtak. Ez utóbbiak szempontjából az lenne a fontos, ha a központi szervek számára valódi partnerek jönnének lét­re, ezt a szerepet pedig megyei vagy ke­rületi önkormányzati szervek tölthet­nék be - mondta Kvarda József. A parlament előtt heverő mostani kormányzati törvényjavaslat címében ugyan területi és közigazgatási felosz­tásról szól, valójában a területi felosz­tás, amelybe az önkormányzatiság tar­tozna, gyakorlatilag egyetlen paragra­fussal el van intézve, s valójában az államigazgatási szervek megerősödését szolgálja. Az elképzelés szerint nyolc kerület jönne létre, és azon belül 74-75 járást alakítanának ki, s a kerületnek lesz önkormányzati funkciója. A kerü­letek határait azonban úgy akarják meghúzni, hogy mindegyikben 30 szá­zalék alá szoruljon a magyarság rész­aránya. Mivel a kerületi önkormányzati szerveknél, amikor a költségvetés és a regionális adók elosztásáról és bizonyos fejlesztési programokról döntenek, két­harmados többségre van szükség, az et­nikai arányokból adódóan a szlovák többségű kerületi önkormányzati szer­vek eleve úgy fognak határozni, ahogy az a nemzetállam érdekeinek megfelel. A nyolc kerületben, amely a törvény értelmében a második félév első napjá­tól alakulna meg, a magyarság részará­nya legfeljebb 27 százalék körüli lesz. Például a Nagyszombat-központú kerü­letbe fog betagozódni a mai Dunaszer­­dahelyi járás egésze, valamint a Galán­­tai járás egy része, azért, hogy a Nagy­­szombati kerületben nehogy elérje a 30 százalékot a magyarság részaránya. A mai Galántai járás területéről leválasz­tanák Sellyét, s a Sellyei leendő járás már a nyitrai kerülethez tartozik majd a mai Komárom egészével együtt, ahol a magyarok aránya szintén nem halad­hatja meg a 27 százalékot. Hasonló a helyzet Közép-Szlovákiában, ahol szin­tén úgy húzták meg a közigazgatási határokat, hogy a magyarság aránya túl ne lépje ezt a bűvös plafont. Egészen furcsa megoldást választottak a keleti országrészben, ahol a mai Királyhelme­­ci és Nagykaposi körzetet két külön já­rásba osztják be. A Vajdaságban a szerb hatóságok gyakorlatilag már megtették azokat a közigazgatási változ­tatásokat, amelyek az adott egysé­geken belül csökkentették a magyar lakosság arányát. A magyarok egy tömbben, a Tisza két oldalán, Észak-Bácskában és - kisebb szám­ban - Észak-Bánátban élnek, a Sza­­badka-Horgos-Óbecse háromszög­ben. Ezen a területen az összlakos­ság 80-90 százalékát alkotják, s év­tizedek óta Szabadka volt számukra a természetes közigazgatási, gazda­sági és kulturális központ. A szerb hatóságok azonban 1992-ben na­gyobb - gyakorlatilag a magyaror­szági megyéknél is terjedelmesebb - egységeket hoztak létre,é s a magya­rok ma két külön központhoz tar­toznak, így jelenleg a Tisza mentiek Nagykikindára (Bánátba) kénytele­nek átjárni ügyeik intézésére, a Sza­badka környékieknek viszont Zom­­borba (Nyugat-Bácskába) kell utaz­niuk. Jelenleg mindkét helyen alap­vetően szerbek laknak. Nyilvánvalóan az előre hozott parla­menti választások miatt kell ilyen gyor­san megoldani a közigazgatási felosz­tást. Eredetileg 1997-98-ra tervezték ezt a reformot, most mégis előre hozták azt. Tudni kell, hogy a köztársasági el­nök megbuktatásához a parlamentben nincs elegendő szavazata a koalíciónak, előrehozott választások révén viszont garantálni lehetne egy olyan koalíciós többséget, amely nyilvánvalóan új köz­­társasági elnököt választana. Kombinált választási rendszer van kilátásban: egyik részét az egyéni vá­lasztókerületek alkotnák (ezek lesznek a járások), a másik eleme a kerületi vagy országos lista lenne. A parlament­ben a koalíciók számára felemelnék a küszöböt, mondjuk 5 százalékról 7 vagy 10 százalékra, s így előfordulhat az is, hogy a magyar koalíciónak egyetlen képviselője sem jut be a parlamentbe. Szerencsére a magyar koalíción kívül a Demokratikus Baloldal Pártja is állít bizonyos járásokban magyar jelöltet. Néhány nappal ezelőtt a parlament alkotmányjogi bizottságában tárgyal­ták meg a kormány idei törvényhozási tervét. Sorrendben a következő törvé­nyek előterjesztése szerepel a napiren­den: a helyi államigazgatási szervek jo­gosítványainak a megerősítése, a pár­tokról és a mozgalmakról szóló törvény módosítása, a parlamenti választások­ról, majd a helyhatósági választásokról szóló törvény. Kvarda felhívja a figyel­met: ezek a választások csak két év múlva esedékesek, tehát nem kellene ennyire sietni e törvények meghoza­talával. Valamikor az év végén foglal­koznak csak majd azzal, hogy milyen feltételek mellett lehet megteremteni a magasabb szintű területi önkormány­zatokat. E tervezetekben ellenben szó sincs az önkormányzatok jogköréről vagy az európai önkormányzati char­táról - tette hozzá. Gondot jelent a nyelvhasználat kér­dése is. Annak ellenére, hogy a kormány ország-világ előtt megígérte: az idén a kisebbségi nyelvek használatáról tör­vényt fogad el a parlament, az 1996-os tervben semmi ilyen szerepel. Az Együttélés alelnöke utal egy gazdasági­szociális jellegű probémára is: egy ma­gyar többségű megyében vagy kerület­ben az ottlévő megyei képviselők dönte­nek a regionális adók, a helyi költségve­tés felhasználásáról. Ha például dönte­ni kell arról, hogy mennyit áldozzanak a magyar kultúrára, magyar színházak­ra vagy nemzetiségi sajtótermékekre, ezek finanszírozása éppen ezeken a szinteken dől el, akárcsak az, hogy mi­lyen fejlesztési programokat hajtsanak végre az adott területi egységeken belül. Ma a határ menti délszlovákiai terüle­teken a legmagasabb a munkanélküliség. Arra, hogy a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség, szociális helyzete ja­vuljon, növekedjék körében a foglal­koztatottság, s hogy különböző befekte­téseket hajtsanak ott végre a külföldiek, csak akkor van esély, ha a magyar kö­zösség biztosítani tudja e feladatok el­látását. Ha viszont mindössze 20 száza­léknyi képviselettel vannak jelen, mind­ez lehetetlenné válik. Interjúalanyunk elmondta: a szlová­kiai magyarok alaposan áttanulmá­nyozták a nemzetközi dokumentumo­kat, mert úgy gondolták, hogy ezekre a viták során hatékonyabban lehet hivat­kozni. Közülük a legfontosabbnak te­kintik a kisebbségek jogvédelméről szó­ló, úgynevezett keretegyezményt, amely világosan előírja, hogy semmiféle esz­közzel nem szabad megváltoztatni a né­pesség etnikai arányát olyan területe­ken, ahol ezek a kisebbségek élnek. Ez az elv helyet kapott a szlovák-magyar alapszerződésben is, sőt az Európa Ta­nács 1201-es ajánlásában is, amely óva int attól, hogy különböző manipulációs eszközökkel felgyorsítsák az asszimilá­ciót. A magyar koalíció elsősorban erre a három dokumentumra hivatkozik, ugyanakkor megvizsgálta az 1918 óta a mai napig végrehajtott közigazgatási reformokat. Ebből kiderül: az évtizedek során valamennyi területi átszervezés az itt élő nemzeti kisebbségek számára mindig pozícióvesztéssel jár. Kvarda József szerint Szlovákiában a közigazgatást nem úgy akarják fölfog­ni, mint a lakosság számára nyújtandó szolgáltatást. Még mindig az a szemlélet uralkodik, hogy bizonyos területeket központilag kell birtokolni, és ehhez úgy kell megszervezni a közigazgatást, hogy ez a birtoklási óhaj az egyes régi­ókban tökéletesen bevezethető legyen, a központi akarat a központból sugároz­zák széjjel, és ne az alulról jövő szerve­ződés kapjon hangsúlyt. Márpedig a de­centralizációnak éppen ez lett volna a lényege - hangsúlyozta Kvarda. Szlovákia jelenlegi közigazgatási felosztása (36 járás és 2 nagyváros) A Magyar Koalíció javaslata (16 megye és 121 járás) magyarok atal lakott megyék alKomárommemneti 01 Szőne­k• Komárom ______i . it Somod­a aluvonlla Rimaszombat menyei a3 Dimasomanab­an CnokAMr­oADIAozog aUPiskim 01 Losonc 65 Peszte asGillola a13 Zsolti 02 Fülek 1­6 Rozsosa a6 Wgscllso alUAn b3 Rimaszombat b7 Szólul a7 Napsmooni altValobils clNagskapos bb Tornaija aSCula a­6 Ipolyság c2 Királyhelmec [(c^ldrAlyhelmec monya) A MEGVALÓSÍTHATÓ ÁLMOK HELYE Törökbálinton a Tükörhegyen, egészséges, szép környezetben vásároljon családiházas telket, vagy 3-4-5 lakásos sorházakban lakást. A "0" kilométerkőtől csak 13 km-re, kék busszal megközelíthetően, teljes közműves terület várja Önt. Már kész a szilárd út, csatorna, víz elektromosság, gáz, telefon és a kábeltévé hálózat. Az építkezés gondjait átvállaljuk Öntől! Elképzelésének megvalósításához tervező és kivitelező szakembereket ajánlunk. Várjuk érdeklődését! A telek ára: 6.200,- Ft/m2 SIMEX HUNGÁRIA KFT 1133 Budapest, Váci út 110. Telefon: 267-1692, 267-1693, 267-1694 A MEGVALÓSÍTHATÓ ÁLMOK HELYE Tudjman elnök szablyát kap ajándékba Ez még Bill Clintonnak sem sikerült Zágrábban, mert nem jeleskedett lovasversenyen Franjo Tudjman elnök díszkardot kap - je­lentette bizalmas értesülésekre hivatkozva a Globus című zágrábi hetilap. A gyönyörű szablyát a spanyolországi Toledóban készít­tetik el a történelmi hagyományokat kedvelő horvát elnöknek a sinji alka-huszárok, akik 1715 óta évről évre díszkardot adományoz­nak a legjobb lovasnak - s most már az ál­lamfőnek is. Spanyolországnál közelebb nem akadt igazi mester, aki a hírneves fegyvert kiková­csolhatná: korábban Sanski Mostból vagy Koszovóból rendeltek kardot maguknak a Kninhez közeli városka lovasai, akik a törö­kök feletti 1715-ös győzelmük emlékére év­ről évre lovasviadalt rendeznek, s a győztest karddal jutalmazzák. A színpompás ruháza­tú huszároknak vágtató lóról kopjával kell beletalálniuk egy acélgyűrűbe, s ez kevesek­nek sikerül. Tudjman elnöknek természetesen nem kellett lóra szállnia, neki a tavaly nyári kra­­jinai győzelem emlékére adják a kardot a sinji lovasok, akiknek kardját hírek szerint még Clinton elnök is megcsodálta, amikor Zágrábba látogatott. A repülőtéri fogadtatá­son az elnököt az alka-huszárok sorfala kö­zött is elvezették a vörös szőnyegen. A sáros csizmában és bőrdzsekiben érkező amerikai elnök feltalálta magát a díszfogadtatás ide­jén is: közelről is megcsodálta az alka-hu­szárok szabályását. Utóbb persze kiderült, hogy ilyen kardot nemigen lehet ajándékba kapni, lovasversenyen kell kiérdemelni, így Clintonnak is meg kellett elégednie két dí­szes pisztolytáskával. A Globus értesülései szerint azonban Tudj­man elnök rövidesen megkapja a kardot, s ezzel talán ki is engesztelik majd. Sinjre ugyanis az elnök haragszik, mert 1992-ben, kampánykörútja idején itt kifütyülték. Ta­valy nyáron az alka-viadal rendezői megpró­bálták megbékíteni: meghívták a versenyre, de az elnök maga helyett a miniszterelnököt küldte el. Most a díszkard talán segít... KÖNYVEK A VILÁGRÓL Hogyan vakaróznak az elefántok? NÉPSZAVA-összeállítás Merész dologra vállalkozott a Reader’s Digest Válogatás csa­ládi kérdezz-felelek könyvével. Nemcsak arra próbál választ adni, ami egy családnak eszébe juthat a természet világával kapcsolatban, de még arra is, ami talán eszébe sem ötlik. Az ízléses, szép kiállítású album fo­tóival, rajzaival képes kalauz­ként is jó szolgálatot tesz. Az ol­vasó eljátszadozhat azzal, akad-e olyan kérdés, amelyre nem ta­lálja a választ, de azzal is, képes lenne e hasonló kérdések megfo­galmazására. Mekkora a legnagyobb bálna vagy a legnagyobb esőerdő, mi­ért ásít a víziló, melyik denevér szereti a banánt, mekkorát tud ugrani a kenguru, melyik a leg­ritkább madár, mekkora a strucc tojása, mi történik, ha a cápa elveszíti a fogát, miért raj­zanak a méhek, eszes állat-e a polip, milyen gyors a csigatem­pó, hogyan vakaróznak az ele­fántok, milyen messzire repül­nek a repülő mókusok, mi fán te­remnek a repülő sárkánygyíkok, melyek a legnagyobb orchideák, meddig bírja egy kaktusz víz nélkül, honnan tudják a fák, mikor kell ledobniuk leveleiket, miért kék az ég, miért sós a ten­ger vize... Négy részből áll a könyv. Az első az élettelen természetet mu­tatja be, a második a növények, a harmadik az állatok birodal­mát, a negyedik pedig azt vizs­gálja, hogyan alkalmazkodnak létfeltételeikhez a növények és az állatok, milyen kölcsönhatás­ba lépnek egymással a legkülön­bözőbb élőhelyeken a sivata­goktól a hegyvidékeken át a ten­gerpartig. Szórakoztató olvasmány ez annak, aki a természet céltuda­tos megismerésére törekedve ve­szi kézbe és annak is, aki csak csemegézni akar a sok ötlet kö­zött. Egy biztos: senki sem fog csalódni benne.

Next