Népszava, 1996. március (124. évfolyam, 52–76. sz.)
1996-03-11 / 60. szám
10 1996. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ VILÁGMAGAZIN NÉPSZAVA A szlovák közigazgatási átszervezés sérti az ottani magyarok érdekeit A szlovák kormány által előterjesztett, a közigazgatási egységek átalakításáról szóló elképzelésnek egyértelműen az a célja, hogy az egyes területi egységekben csökkenjék az ott élő magyarság részaránya. Ez számos hátránnyal jár e nemzeti kisebbség számára, így gyengébben hallathatja hangját, amikor a helyi közigazgatási pénzek elosztásáról van szó, arról nem is beszélve, hogy parlamenti választások esetén magyar jelölteknek alig lesz lehetőségük bejutni a törvényhozó testületbe. Erről beszélgettünk Kvarda Józseffel, az Együttélés önkormányzati alelnökével. Garzó Ferenc NÉPSZAVA Szlovákiában francia mintájú közigazgatási modell épült ki 1989. november 17. után. Ennek lényege: az önkormányzatokat és a helyi államigazgatási szerveket a törvény élesen elkülönítette egymástól. Ennek megfelelően 120 körzeti hivatal jött létre, ezen kívül járási hivatalok működnek. Az önkormányzatok és a központi állami szervek között semmilyen más fokozat nem létezik, az önkormányzatok teljes mértékben atomizálódtak. Ez utóbbiak szempontjából az lenne a fontos, ha a központi szervek számára valódi partnerek jönnének létre, ezt a szerepet pedig megyei vagy kerületi önkormányzati szervek tölthetnék be - mondta Kvarda József. A parlament előtt heverő mostani kormányzati törvényjavaslat címében ugyan területi és közigazgatási felosztásról szól, valójában a területi felosztás, amelybe az önkormányzatiság tartozna, gyakorlatilag egyetlen paragrafussal el van intézve, s valójában az államigazgatási szervek megerősödését szolgálja. Az elképzelés szerint nyolc kerület jönne létre, és azon belül 74-75 járást alakítanának ki, s a kerületnek lesz önkormányzati funkciója. A kerületek határait azonban úgy akarják meghúzni, hogy mindegyikben 30 százalék alá szoruljon a magyarság részaránya. Mivel a kerületi önkormányzati szerveknél, amikor a költségvetés és a regionális adók elosztásáról és bizonyos fejlesztési programokról döntenek, kétharmados többségre van szükség, az etnikai arányokból adódóan a szlovák többségű kerületi önkormányzati szervek eleve úgy fognak határozni, ahogy az a nemzetállam érdekeinek megfelel. A nyolc kerületben, amely a törvény értelmében a második félév első napjától alakulna meg, a magyarság részaránya legfeljebb 27 százalék körüli lesz. Például a Nagyszombat-központú kerületbe fog betagozódni a mai Dunaszerdahelyi járás egésze, valamint a Galántai járás egy része, azért, hogy a Nagyszombati kerületben nehogy elérje a 30 százalékot a magyarság részaránya. A mai Galántai járás területéről leválasztanák Sellyét, s a Sellyei leendő járás már a nyitrai kerülethez tartozik majd a mai Komárom egészével együtt, ahol a magyarok aránya szintén nem haladhatja meg a 27 százalékot. Hasonló a helyzet Közép-Szlovákiában, ahol szintén úgy húzták meg a közigazgatási határokat, hogy a magyarság aránya túl ne lépje ezt a bűvös plafont. Egészen furcsa megoldást választottak a keleti országrészben, ahol a mai Királyhelmeci és Nagykaposi körzetet két külön járásba osztják be. A Vajdaságban a szerb hatóságok gyakorlatilag már megtették azokat a közigazgatási változtatásokat, amelyek az adott egységeken belül csökkentették a magyar lakosság arányát. A magyarok egy tömbben, a Tisza két oldalán, Észak-Bácskában és - kisebb számban - Észak-Bánátban élnek, a Szabadka-Horgos-Óbecse háromszögben. Ezen a területen az összlakosság 80-90 százalékát alkotják, s évtizedek óta Szabadka volt számukra a természetes közigazgatási, gazdasági és kulturális központ. A szerb hatóságok azonban 1992-ben nagyobb - gyakorlatilag a magyarországi megyéknél is terjedelmesebb - egységeket hoztak létre,é s a magyarok ma két külön központhoz tartoznak, így jelenleg a Tisza mentiek Nagykikindára (Bánátba) kénytelenek átjárni ügyeik intézésére, a Szabadka környékieknek viszont Zomborba (Nyugat-Bácskába) kell utazniuk. Jelenleg mindkét helyen alapvetően szerbek laknak. Nyilvánvalóan az előre hozott parlamenti választások miatt kell ilyen gyorsan megoldani a közigazgatási felosztást. Eredetileg 1997-98-ra tervezték ezt a reformot, most mégis előre hozták azt. Tudni kell, hogy a köztársasági elnök megbuktatásához a parlamentben nincs elegendő szavazata a koalíciónak, előrehozott választások révén viszont garantálni lehetne egy olyan koalíciós többséget, amely nyilvánvalóan új köztársasági elnököt választana. Kombinált választási rendszer van kilátásban: egyik részét az egyéni választókerületek alkotnák (ezek lesznek a járások), a másik eleme a kerületi vagy országos lista lenne. A parlamentben a koalíciók számára felemelnék a küszöböt, mondjuk 5 százalékról 7 vagy 10 százalékra, s így előfordulhat az is, hogy a magyar koalíciónak egyetlen képviselője sem jut be a parlamentbe. Szerencsére a magyar koalíción kívül a Demokratikus Baloldal Pártja is állít bizonyos járásokban magyar jelöltet. Néhány nappal ezelőtt a parlament alkotmányjogi bizottságában tárgyalták meg a kormány idei törvényhozási tervét. Sorrendben a következő törvények előterjesztése szerepel a napirenden: a helyi államigazgatási szervek jogosítványainak a megerősítése, a pártokról és a mozgalmakról szóló törvény módosítása, a parlamenti választásokról, majd a helyhatósági választásokról szóló törvény. Kvarda felhívja a figyelmet: ezek a választások csak két év múlva esedékesek, tehát nem kellene ennyire sietni e törvények meghozatalával. Valamikor az év végén foglalkoznak csak majd azzal, hogy milyen feltételek mellett lehet megteremteni a magasabb szintű területi önkormányzatokat. E tervezetekben ellenben szó sincs az önkormányzatok jogköréről vagy az európai önkormányzati chartáról - tette hozzá. Gondot jelent a nyelvhasználat kérdése is. Annak ellenére, hogy a kormány ország-világ előtt megígérte: az idén a kisebbségi nyelvek használatáról törvényt fogad el a parlament, az 1996-os tervben semmi ilyen szerepel. Az Együttélés alelnöke utal egy gazdaságiszociális jellegű probémára is: egy magyar többségű megyében vagy kerületben az ottlévő megyei képviselők döntenek a regionális adók, a helyi költségvetés felhasználásáról. Ha például dönteni kell arról, hogy mennyit áldozzanak a magyar kultúrára, magyar színházakra vagy nemzetiségi sajtótermékekre, ezek finanszírozása éppen ezeken a szinteken dől el, akárcsak az, hogy milyen fejlesztési programokat hajtsanak végre az adott területi egységeken belül. Ma a határ menti délszlovákiai területeken a legmagasabb a munkanélküliség. Arra, hogy a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség, szociális helyzete javuljon, növekedjék körében a foglalkoztatottság, s hogy különböző befektetéseket hajtsanak ott végre a külföldiek, csak akkor van esély, ha a magyar közösség biztosítani tudja e feladatok ellátását. Ha viszont mindössze 20 százaléknyi képviselettel vannak jelen, mindez lehetetlenné válik. Interjúalanyunk elmondta: a szlovákiai magyarok alaposan áttanulmányozták a nemzetközi dokumentumokat, mert úgy gondolták, hogy ezekre a viták során hatékonyabban lehet hivatkozni. Közülük a legfontosabbnak tekintik a kisebbségek jogvédelméről szóló, úgynevezett keretegyezményt, amely világosan előírja, hogy semmiféle eszközzel nem szabad megváltoztatni a népesség etnikai arányát olyan területeken, ahol ezek a kisebbségek élnek. Ez az elv helyet kapott a szlovák-magyar alapszerződésben is, sőt az Európa Tanács 1201-es ajánlásában is, amely óva int attól, hogy különböző manipulációs eszközökkel felgyorsítsák az asszimilációt. A magyar koalíció elsősorban erre a három dokumentumra hivatkozik, ugyanakkor megvizsgálta az 1918 óta a mai napig végrehajtott közigazgatási reformokat. Ebből kiderül: az évtizedek során valamennyi területi átszervezés az itt élő nemzeti kisebbségek számára mindig pozícióvesztéssel jár. Kvarda József szerint Szlovákiában a közigazgatást nem úgy akarják fölfogni, mint a lakosság számára nyújtandó szolgáltatást. Még mindig az a szemlélet uralkodik, hogy bizonyos területeket központilag kell birtokolni, és ehhez úgy kell megszervezni a közigazgatást, hogy ez a birtoklási óhaj az egyes régiókban tökéletesen bevezethető legyen, a központi akarat a központból sugározzák széjjel, és ne az alulról jövő szerveződés kapjon hangsúlyt. Márpedig a decentralizációnak éppen ez lett volna a lényege - hangsúlyozta Kvarda. Szlovákia jelenlegi közigazgatási felosztása (36 járás és 2 nagyváros) A Magyar Koalíció javaslata (16 megye és 121 járás) magyarok atal lakott megyék alKomárommemneti 01 Szőnek• Komárom ______i . it Somoda aluvonlla Rimaszombat menyei a3 Dimasomanaban CnokAMroADIAozog aUPiskim 01 Losonc 65 Peszte asGillola a13 Zsolti 02 Fülek 16 Rozsosa a6 Wgscllso alUAn b3 Rimaszombat b7 Szólul a7 Napsmooni altValobils clNagskapos bb Tornaija aSCula a6 Ipolyság c2 Királyhelmec [(c^ldrAlyhelmec monya) A MEGVALÓSÍTHATÓ ÁLMOK HELYE Törökbálinton a Tükörhegyen, egészséges, szép környezetben vásároljon családiházas telket, vagy 3-4-5 lakásos sorházakban lakást. A "0" kilométerkőtől csak 13 km-re, kék busszal megközelíthetően, teljes közműves terület várja Önt. Már kész a szilárd út, csatorna, víz elektromosság, gáz, telefon és a kábeltévé hálózat. Az építkezés gondjait átvállaljuk Öntől! Elképzelésének megvalósításához tervező és kivitelező szakembereket ajánlunk. Várjuk érdeklődését! A telek ára: 6.200,- Ft/m2 SIMEX HUNGÁRIA KFT 1133 Budapest, Váci út 110. Telefon: 267-1692, 267-1693, 267-1694 A MEGVALÓSÍTHATÓ ÁLMOK HELYE Tudjman elnök szablyát kap ajándékba Ez még Bill Clintonnak sem sikerült Zágrábban, mert nem jeleskedett lovasversenyen Franjo Tudjman elnök díszkardot kap - jelentette bizalmas értesülésekre hivatkozva a Globus című zágrábi hetilap. A gyönyörű szablyát a spanyolországi Toledóban készíttetik el a történelmi hagyományokat kedvelő horvát elnöknek a sinji alka-huszárok, akik 1715 óta évről évre díszkardot adományoznak a legjobb lovasnak - s most már az államfőnek is. Spanyolországnál közelebb nem akadt igazi mester, aki a hírneves fegyvert kikovácsolhatná: korábban Sanski Mostból vagy Koszovóból rendeltek kardot maguknak a Kninhez közeli városka lovasai, akik a törökök feletti 1715-ös győzelmük emlékére évről évre lovasviadalt rendeznek, s a győztest karddal jutalmazzák. A színpompás ruházatú huszároknak vágtató lóról kopjával kell beletalálniuk egy acélgyűrűbe, s ez keveseknek sikerül. Tudjman elnöknek természetesen nem kellett lóra szállnia, neki a tavaly nyári krajinai győzelem emlékére adják a kardot a sinji lovasok, akiknek kardját hírek szerint még Clinton elnök is megcsodálta, amikor Zágrábba látogatott. A repülőtéri fogadtatáson az elnököt az alka-huszárok sorfala között is elvezették a vörös szőnyegen. A sáros csizmában és bőrdzsekiben érkező amerikai elnök feltalálta magát a díszfogadtatás idején is: közelről is megcsodálta az alka-huszárok szabályását. Utóbb persze kiderült, hogy ilyen kardot nemigen lehet ajándékba kapni, lovasversenyen kell kiérdemelni, így Clintonnak is meg kellett elégednie két díszes pisztolytáskával. A Globus értesülései szerint azonban Tudjman elnök rövidesen megkapja a kardot, s ezzel talán ki is engesztelik majd. Sinjre ugyanis az elnök haragszik, mert 1992-ben, kampánykörútja idején itt kifütyülték. Tavaly nyáron az alka-viadal rendezői megpróbálták megbékíteni: meghívták a versenyre, de az elnök maga helyett a miniszterelnököt küldte el. Most a díszkard talán segít... KÖNYVEK A VILÁGRÓL Hogyan vakaróznak az elefántok? NÉPSZAVA-összeállítás Merész dologra vállalkozott a Reader’s Digest Válogatás családi kérdezz-felelek könyvével. Nemcsak arra próbál választ adni, ami egy családnak eszébe juthat a természet világával kapcsolatban, de még arra is, ami talán eszébe sem ötlik. Az ízléses, szép kiállítású album fotóival, rajzaival képes kalauzként is jó szolgálatot tesz. Az olvasó eljátszadozhat azzal, akad-e olyan kérdés, amelyre nem találja a választ, de azzal is, képes lenne e hasonló kérdések megfogalmazására. Mekkora a legnagyobb bálna vagy a legnagyobb esőerdő, miért ásít a víziló, melyik denevér szereti a banánt, mekkorát tud ugrani a kenguru, melyik a legritkább madár, mekkora a strucc tojása, mi történik, ha a cápa elveszíti a fogát, miért rajzanak a méhek, eszes állat-e a polip, milyen gyors a csigatempó, hogyan vakaróznak az elefántok, milyen messzire repülnek a repülő mókusok, mi fán teremnek a repülő sárkánygyíkok, melyek a legnagyobb orchideák, meddig bírja egy kaktusz víz nélkül, honnan tudják a fák, mikor kell ledobniuk leveleiket, miért kék az ég, miért sós a tenger vize... Négy részből áll a könyv. Az első az élettelen természetet mutatja be, a második a növények, a harmadik az állatok birodalmát, a negyedik pedig azt vizsgálja, hogyan alkalmazkodnak létfeltételeikhez a növények és az állatok, milyen kölcsönhatásba lépnek egymással a legkülönbözőbb élőhelyeken a sivatagoktól a hegyvidékeken át a tengerpartig. Szórakoztató olvasmány ez annak, aki a természet céltudatos megismerésére törekedve veszi kézbe és annak is, aki csak csemegézni akar a sok ötlet között. Egy biztos: senki sem fog csalódni benne.